62 10 1237 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a264f2ae8cd77aa1d3f8b5360bc990aa.jpg d80d6eb286df6b1ea0c8538eca5e41ed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19b3568f48f36ccb6a1ca7a6eb948a17.pdf 5585dd32971ac72589b7ccaf56727412 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 20. 38. szám. XIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. FIGYELMEZTETÉS! a b gyarmati vasút ügyében. Félköréinek a B.~Gyarmat — budapesti vasút érdekeltségének tisztek tagjai, miszerint az általuk aláirt vagy közbenjárásuk mellett aláirátott kötelezd nyilatkozatokat most már haladéktalanul hozzám beküldeni szívesked­ jenek, hogy a bizottság az ügy állásáról tájé­ kozást szerezhessen és a további lépéseket meglehesse. Nem akarom ismétlések áltel a közönség türelmét fárasztani, de kétségtelen lehet min­ den gondolkodó ember előtt, hogy ha B. Gyar­ mat és Budapest közt alsó Nógrádmegyón ke­ resztül a vasúti összeköttetés a törzstőkére való aláírások elégtelensége miatt létre nem jöhetend, az érdekeltek birtokaik— üzletük. — vidékük elmaradottságát önmaguknak tulajdonilhatandják. Kelt B.-Gyarmaton. 1885. szeptember Ifi. Kövy Tivadar, » érd jostmioj*. • Budapest, szeptember 16-án. Kiállításunk fényes erkölcsi sikerei közt a legnagyobb jelentőségű 6a legörvendetcsebb bizonyára az, hogy a nyugati nemzetek köz­ véleménye, mely eddig sok tekintetben balnézelekel, sőt igazságtalan felfogást táplált La­ zánk kiílturlörekvései irányában, most orszá­ gos tárlatunk alkalmából az igazságos meg­ ítélés medrébe kezd átcsapni. A külföld saj­ tójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet és elismerés hangján szólanak Magyarország mű­ vészeti és tudományos fejlettségéről és komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak el vétve tudnak elérni, annak most na­ ponta örvendhetünk : az európai sajtó kimorithetlen elismeréssel árasztja el hazánkat és osztatlan Ítéletével le]késülten sorozza nemző tünket az európai kullurnépek közé. Ez két­ ségtelenül a leghatalmasabb vívmánya orszá­ TÁRCZA. ••••'• ' j'i.'1'. » ■ é" -re---"- ■" ■ A madarak házas élete. A szerelem, ex íz egyetemes bolondság, nemcsak a termekben, a bálokban, a sétányokon születik meg, hanem a faágon, a légben, a havasok csúcsán s a ház tetőkön is. A szerelmet, e zavaros, majdnem értbelien érzést, nemcsak az emberek érzik, hanem a madarak is, o teremtései a természetnek. Az ő életűket éppen úgy megarauyozta a szere­ lem, mint a mienket. A pintyőke szivében cvakugy megszületik az ér­ zés, a szerelem, nfini Adolf ur szivében ; épen úgy kaciotrat ideálja után, épen úgy udvarol (hanem nem hazudik), éppen úgy nőül veszi ideálja tárgyát, éppen úgy megcsalja és éppen úgy -- elválik tője. E tekintetben nagyon is modern irányban mozog­ gos tárlatunknak", a melynek immár teljesítve látjuk ama hivatását, hogy kulturális fejlődé­ sünk, anyagi és szellemi állapotaink való ké­ pét tárja a külföld szemei elé E rokonszenves elismerés egy újabbik ta mijeiével találkozunk a franczia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyé­ nek a „Tempónak legutóbbi számában, a mely beható czikkben foglalkozik hazánk mű­ vészetével és iparával. Van-c Magyarországnak nemzeti mii vé­ szelő és nemzeti ízlésen alapuló ipara ? Ezt a kérdést veti fel a „Temps“ írója, ráutalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyok a művelő­ dés szükséges voltának tudatára ébredve, hir­ telen ráveték magukat a kultúra munkájára, de rendszertelenül, zűrzavaroson fogtak hozzá a nehéz műhöz és az eredmény* az lelt, hogy a czivilizátiónak csak töredékeit tudták elkap­ kodni, de saját nemzeti kultúrát létesíteni, nem tudtak. Magyarországnak azon­ ban van n c m z e t i m ű v é s z e t e 6 s a hagyományok által megszentelt nemzeti ízlése. A ezikkiró ismerteti ezu­ tán agyag-, porczellán- és majolika mű-iparun­ kat, a mely szerencsésen sajátitta cl a régi Pan­ nónia talajában talált ókori műkincsek stíljét és formáit. Keramikus házi iparunkról azt mondja, hogy formái feltűnő módon hasonlí­ tanak a Délfraucziaországbxn űzött ugyagipar idomaihoz 6* a dia£Íté.**ás modellirozás c ha­ sonlatossága annyira megy, hogy el sem hitte •volna, mikép e tárgyak nem Fraucziaországb'd hozattak be hazánkba, ha iparmuzeumunk tisztviselői nem biztosítják a legűnnepélyesebben róla, hogy e tárgyak hazánkban évszá­ zadok óta igy készíttetnek. Érdekes hasonla­ tosságot fedez fel a ezikkiró a magyar nópbulor stílje, díszítése és festésében is. E bú­ torok — úgymond — majdnem teljesen olyanok mint az arabsok bútorai és láttukra az ember azt vélné, hogy valamely Algirbeli falu szobájának belseje van szemei előtt. Azután fejtegeti, hogy a magyar bútorok szőnyegek, ékszerek, zománezok mennyire meg­ őrizték régi keleti jellegüket. Az érdekes czikk a német ipar befolyására utal s aztán igy vég­ ződik : „Németország kereskedelmi s ipari be­ folyása ellen legtöbb sikerrel küzdbetne itt Francziaurszág. Társadalmi tekintetben a ma­ gyar nép rokonszenvét bírjuk és a barátságos tüntetések zajossága miatt nem kell az érzel­ mek őszinteségét kétségbe vonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes mérnökök kitűnő állásokat szerezhetnének, műipari czikkeinket szívesen vennék és a nagyipar bizo­ nyos ágai, igy nevezetesen a gazdasági gép­ ipar fontos piaczot találhatnának. De Magyar­ országban épp úgy, mint sok más országban ugyanazon okok gátolják iparunk térfoglalá­ sát. Franczia ügynököt, alkuszt, kereskedő­ utazót alig látni, mig a német és angol ügy­ nökök elárasztják az országot. És ezek bámu­ latos mű vészek a rábeszélésben. Egy pesti ke­ reskedő, a ki igen- alaposan ismeri a párisi irodalmat, ezt mondá nekünk : „Olyanok vad­ gyünk, mint guillotine pár persuaison (a kit rábeszélnek szép szóval, hogy guillotiniroztasaa magát), mert ha az ajtón kilökjük őket, visszajönnek az ablakon és képesek volnának akár a kéményen. Aratás élőit a Dunapart tele van angol gazdasági gépekkel, melyek a Fe­ ketetenger kikötőiből a Dunán feljaiMk.^Asi angol ügynökök próbára kínálják, tizenkét havi fizetési határidővel és óvonkint óriási fiz­ ieteket csinálnak. így áll a dolog egyéb ijlarczíkkekkel is, melyeket a külföldiek az itteni vevők utasításai szerint gyártanak. Ezen utazó ügynökök mind beszélnek magyarul ; sok ide­ gen ciégnek állandó képviselője van Buda­ pestenaz egyik bécsi ezég nagy palotát épít­ tetett. A franczia gyarmat néhány franczia ta­ nárból és pinczórből áll. Bécsben sincs külön­ ben; előkelő ember alig van hat. s a* három­ száz más egyén hivatalnok, tolmács, komor­ nyik vagy pinezér. A németek mindenütt éz- kor a tél a tavaszi langy napokba olvad bele a tér m és zol illatos fakadásával veszi kezdetéi a madarak szerelme, a mit náluk rendszerint a házasság követ. a melyik legyőzi a többit: a varja kisasszony annak nyújtja lábait és annak adja oda szivét. Könnyű nekik. Az éléskamrájuk telve van. Hozomány semmi mást nem kívánnak, mint a dalt és szerelmet. Papjuk nincs, a ki kihirdesse; közjegyzőjük hiányzik, a ki házassági szerződést Írjon. Arról meg öntsem tudnak, hogy a papa, a mama, a nagybácsi, esetleg pedig a család is ellenezheti a házasságot. A veréb nrfi odaröppon a veréb kisasszonyhoz, megrebbeuti szárnyait, verébvallomást tesz s a — ve­ réb kisasszony fölröpül, hogy röplivcl adja meg m vá­ laszt, az édes igent s hogy röplivcl kapja meg az cl só csókot. Ám'vannak más esetek is. Példának okáért egy varjú kisasszony szebb, mint n többi, bájosabb az alakja és mélyebb a tokin teio..Heleízeszeret vagy bal varjú urfi s megkezdi a*, nak a madarak. Tudják: mi az a küzdés egy ideálért, érzik'a reménytelen szerelmet, a családi élet* boldogságát is udvarlást. keserűségét. A férj mogviv a csábítóval, az egyik udvarlö a tudja, hogy vagyoni állásuk egy cseppet sem kűlömbözik s hogy mindegyiknek szive ogyforlnán lángol másikkal, a kél ideál egymással. a szerelmi nyájaskodások, a szerelmi perpatva­ őrlő. rok nem ismeretlenek a madárvilág előtt. Egy híres figyelője a madaraknak, hj, bosszú éveken át tanulmányozta ókét, azt mondja, hogy mi a varjú kisassiony jól tndja, hogy mindnyájé n«k egyforma társadalmi és politikai állása van ; jól Nem tud, de nem is akar választant Ekkor a varjú gavallérok egymásnak ennek. Ki tépik egymás tollát, kivájjlk ogyrnU szemeit, csőrei két belevágják egymás lenébe « a melyik hős marad, Ez az egyetlen eset, a mikor az egyik varjú ki­ vájja a másik szemeli Hogy pedig az ismeretes köz­ mondás ellenére ilyet tesz, azt is a nő idézi elő. .Mikor a madár nagysám a maga módja szerint kimondja a boldogító igent, s az eljegyzési Ünnepély (anélkül, hogy újságban és templomban hirdetnék) megtörtént családi tűzhely után néznek.. Már ekkor azonban a bim az úr a háznál s a gyöngéd nő elismeri azt. A fintai -vőlegény kinéz ma­ gának egy árnyas, lombos helyet s azt mondja s „itt telepszünk le.u Ha az a hely rósz, alkalmatlan r a kis menynsstony tudja is ezt .* nem szól semmit. 0 az ur. ő áz okosabb gondolja magában és belenyugszik. Tutija mi az a házi regula. Tulájdouképon , házas életűk a lehető legboldo­ gabb Csupa dal, csupa csők, csupa boldogság. Kivéve természetesen azt, mikor a férj féltékeny, vagy mikor a búgó vadgalamb — kakukk tojást talál a fészkében. Ilyenkor csúnya nemmel néz élte párjára, csőrét fenyegetnie^ emeli, hanem aztán kibékül; különösen, bá tisztába jön a kaknkk sajátságával. A hátas életet nálunk nem igen zavarja meg a hűtlenség esete s igy nem is történik elválás — házas- ságtörés miatt. A fentebb említett madár búvár alt állítja, hogy a madaraknál a nő sohasem követ el hűt’ bőséget; a férj pedig csak legfölebb akar. �NÓGRÁD I révei találkoznak; * legkisebb magyar falu* nak is meg van a maga gyarmata, melynek boldogulása a aaoroa aolidaritáaban rejlik. Ab­ ban rejlik a mi kiviteli kereskedni műnk ha­ nyatlása, hogy mi nem megyünk külföldre, mint ax angolok és németek ; ezek bebaran­ golják as egész világot, a hol csak adni és venni lehet, s mikor a mi humoriaztikus írónk alt állítják ironikusan, hogy az angolok a Cheopa piramisán és a Jungfrau tetején hir­ detik azappanai kát, akkor nagj úicséruttel adóz­ nak aa angol nemzeti iparnak. A rómániai Irredenta és aromán kormány. A aCorreepondanoo de Peeth- a legkompetensebb forrásból nyert autsutlkus tudósításokat .Románia Irredenta* láxi lóknak Bukarestben működd törzsként falói. Esen tAruka r egy csapat egyesből áll, kik as izgatást üzletszerű >n folytatják és kikről nem lehet tndni, vájjon inkább politikai a „Uraillard“-ok e vagy pedig iparlovagok e, kik egy rendszereciletl politikai briggantaggio jövedelmeiből nyerik as eszközöket ka tilinai existsntiájuk folytatására Esen pampbletisták programijának 2 variácxiója van. Első varíácxió a mos* taroégszartl Összeesküvés a román királyság alkotmá nya és uralkodója ellen. Romániában as olvasóközönség agy réssé, mely demagógia! izgatásokra — kevés sensaczionalis mellákissal — addig hallgat, a meddig csak nagy szavak, nem pedig tettek forognak kérdésben, — időnkint túl van terhelve esen kérdéséé pampbletek, élvezetétől, melyek époly buták, mint eynicusok. Ha aztán az il­ lető csőcselék as izgatást Romániában megunja, akkor ugyanazon politikai gyujtogatók a második variaczió baa kezdenek dolgozni L i. ugyanazon felségsértési és hazaárulást, csakhogy más formában, prédikálják a magyar állam területén. Egyébként a román irredenÜsmust illetőleg azon igazsággal vigasztalhatjuk ma­ gukat, melyet Thiers mondott és mely a tapaszlalat által mindig és újra megerősítést nyer: „Qnu.d les idées ma laaines, qui ot préoccupé les esprita, touchent á lour fin, elles restenl encore dana quelques téten et sTy changent en manie et imlécillité * — „Ha egészség tetei deák, melyek a közvéleményt foglalkoztatták, lé tevésük végét elérik mégis megmaradnak néhány fejben, < hol mániává ée butasággá válnak.* A magyar kormány semmit sem fog elmulasztani, hogy a polilieai csalók ezen szektája ellenében min áea lőhető törvényes-sukkét felhasználjon és semmi kétség Mm forog fenn az iránt, bőgj a román királyi kormány a közös kOlOgymiuisterium d iraki hivatalos fsteólitáaa nélkül is o tekintetben mindazon köteles Bégeknek eleget fog tenni, melyiket a népjog határoz LAPOK. messze merő tolorenczia területén éa jósággal, járt cl, a mikép az Európa egyéb államaiban teljesen ismeret len, hol épr-i rtgy mint itt nem engedik mag, hogy egy része ax állampolgároknak, kik az alkotmány jó téteményril minden korlátozás nélkül szintén élvezik, nemcsak az állam elleni forradalmat magának prédikállaaaa, hanem még aa alkotmányos uralkpdó szemS ellenit ia Az erdélyi román irredenták e csoportjának font említeti kiáltványban ép oly szemérmetlen mint hallatlan m< dórban hirdettatik a polgárháború éa a leggyalázal- -iabb forradalom szükséges volta, mely csak a Communardok hazaáruló lázadásával baaooiithaió össze és moly utóbbi a köztársasági Francxiaország által az égé a ország teljes és egyhangú beleegyezésé vei nyomatott el. — Az irrodentisták ezen manifosz(urna a köszönet a magyar alkotmányos kormányzat enybeségoért, mely kormányzat ép annyi politikai sza badságot nyújt, mint a mennyi Francziaországban és Északamerika egyesült államaiban fellehető. A román irrodentisták bazaáruió cliquojo és a Commune gyujtogatói közt csak egy külön beég van, éa ez az, hogy az előbbiek agitatiója époly nevetaégee mint megvetendő ée otromba. A magyar államnak elég alkotmányos eszköze van arra, hogy megakadályozza, miszerint néhány az olámi tott tömeg tudatlanságából élő politikai parazita os­ toba szavalatai veszélyes alakot ne öltaenok, melyek a közrendet és békét Erdllyországban megzavarhatnák. A „Correepondance de PestbM hozzáteszi, hogy a román Irredenta ezen kiáltványának tényét főkép azért kell regiatrálni, hogy egyúttal konstatálni lehessen, mi szerint a királyi magyar kormány megragadta mind azon rendszabályokat, melyok csirájukban elfojtják ama kísérleteket, hogy lelkiismeretlen izgatók a lakosságot, bűnös cselekményekre csábítsák Azonkívül azért szükséges ezen dologról beszélni, mert a romániai Irredenta badipénztárából fizetett zsol dosok, ugyanazon szájhősök, kik a franczia-román vám viszály alkalmából a francaié kormányt ezennylexikon juk kimeríthetetlen szókincséből megvetésük kifejező seivel tisztelik meg, — más publiczistikai rejtekutakon époly hazug, mint esztelen leírásokat csempésznek be román nemzetiségű magyar állampolgárainkról a külföld egyes lapjaiba. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának félévi (1885. jan.—jul.) jelentéséből (II. folytat Aa.) A gyámsági és gondnoksági ügyeket illetőleg az ügyforgalmi és tevékenységi kimutatást II. alatt mellékelve, a kimutatásban foglalt hálráMknk az előző időszakokban kitűntél ott eredményekhez képest az ügy­ menet kívánt gyorsaságának javulását nem igazolják, ez alkalommal is csak a múlt évi jelentésünk ben fog­ laltakra hivatkozhatunk, méltatásával annak, hogy az őrszemélyzet számának időközben történt szaporítását rég érzett szükséges és megnyugtató in’ézkodésnok je­ lezhetjük. A honvédelmi minisztérium ügykörét illetőleg. E ezakot érdeklő kimutatást VI. szám alatt mel­ lékelve tisx eleitől jelentjük, hogy a folyó évi soroxá számszerű eredménye, az erről annak időjén felterjesz­ tett elnöki jelentések szerint nem volt teljesen kielé­ gítő, minek egyik okául azonban az orvosi vizsgálat uak eddiginél szigorúbb keresztülvitelét jelezzük. A Cóldmivelés ipar és kereskedelmi minisztérium ügy­ körét illetőleg. A lefolyt félévben a földmi veién ipar és keres­ kedelmi ügyök körében omlitésre méltó mozzsnat nem merült fel. A megyénk központját az ország fővára sával összeköt totós be hozni hivatott vasút ügye az elő­ munkálatok stádiumában van. (folyt. Aa következik.) Lengyelország múltjából Most, hogy két régi lengyel város képviselői lá­ togatták meg hazánkat, érdekes lesz pár lapot felele­ veníteni Lengyelország sulijából Magyarország régóta és gyakran volt szoroe összeköttetésben Lengyelország gal; a magyar korona lengyel e a lengyel korona ma gyár főt dinilelt a középkorban a másrészt is sokszo­ rosan érintkezett a lengyel ée magyar nép egymással. A számtalan barezokon egymásnak nyújtott segély, a szabadság kölcsönös védelme erőeilette meg a rokon szanvett a lengyelek iránt a magyar nemzetben. Len­ gyelország elpusztulása mindig fajt a magyarnemzet nek s vele együtt reméli folyvást a rombadölt ország ujjáépülésél Idézzünk föl nehány gyászos lapot Lengyelország közel múltjából, mulyek erősítsék meg a szivünkben lakozó szánalmat és a .lengyelek iránti rokoosxanvet. Persze most a szabad lengyelek jöttek hozzánk, a kiktől nőm vették el nyelvüket, a kik megtartották kiváltságaikat Ausztriában, de ezeknek szive is együtt dobog ax Oroszországban nyelvéért küzdő testvérekkel. Valóban nagy tragikum van egy ilyen nagy nemzet hanyatlásában, mely oly jelentékeny szerepelt játszott egykor a történelemben. Hanem ax igaz, hogy e bukást önmaga okozta, r nagyok önzése és vissza­ vonása, mely Magyarországot is a sir szélére juttatta, csakhogy Magyarorsiágnak volt mentő angyala, moly kiragadta a biztos halálból, a lengyelnek ellenben nőm volt szabadulása. Katalin orosz czárné alatt, mikor is Lengyelor­ szág felső felontááa megtörténi, már teljesen ax orosz hatalom uralkodott Varsóban, a fővárosban, 1791-bon Szaniszló Ágost király alatt még egyszer meg kísér lot­ minek magyarázatául sxölgál, hogy Jeszenszky József tók uj alkutmánynyal életre kelteni as országot. De árvaezéki ülnöknek állásától történt felfüggesztése s ax alkotmánynak ellenségei az oroszokat hívták segít­ az árvaszék mellé rendszeresített közigazgatási gyakor­ ségül. Poroszország, melyet már megnyert Katalin, s Bányai értelmében minién czivilisAlt állam teljesíteni noki állomásnak pályázók hiányából betöltetlen volta mely maga is osztozni akart a konexon, nőm regitetto kötete a. „Correepondance de Pesth” a romániai Ír érzékeny munkaerő kevéebedést vont maga után. Szaniszló Ágost királyt a betolakodott csapatok ellen redeata kiáltványáról ezeket Írja: A magyar állam Ax árvaügy ok másodfokú elintézésére hivatott feEkkor Szaniszló népfölkelést hirdetett. Kosscziusko minden polgárának faj-, vallás és nemuliségkölönbeég lebbezéei küldöttség által a lefolyt félévben 32. ügy volt a népsoreg vezére, a ki elől hátrálni volt kény­ nélkül tökéletes jogegyenlőséget nyújt ée különösen a tárgyaltatott s 18 érdemileg nyert elintézést és pedig telen ax orosx sereg. De Katalin parancsára Szaniszló román nemzetiségi magyar polgárok irányában oly ő esetben as elsőfokú határozat helybenhagyásával, I feloszlatta a népsereget o ekképen kiszolgáltatta ax esetben részbeni módosítással, 12 esetben feloldó ha­ orsxégot a rossz hazafiaknak, ezek által pedig as oro­ szoknak. Varsót orosz katonaság szállta meg; as or­ Igen természetes, hogy a házas életből követke- tározattal. A pénzügyminisztérium ügykörét szág nem is mukkanhatott. 1793-ban bevonult a po­ zeteen folyik az elválás. illető kimutatásokból melyeket A. B. és C. alatt rosz sereg a Poroszországgal határos tartományokba s Ez is könnyen megy nálunk. mellékelünk, kitűnik, hogy daczára a még mindig igen 1793. jannár 23!án megtörtént Lengyelország másod­ Az egyik azt mondja: alászolgája; a másik pe­ súlyos közgazdásxati helyzetnek, ax egyenes adók elég szori felosztása Oroszország éa Poroszország közt, me­ dig: vége köztank mindennek. pontosan folytak be, meH ax eddigi eredmény, szem lyet hosszas tárgyalások után a kényszerítőit ország­ Azután as egyik arra, a másik erre röpíti. boa a mait év hasonló időszakával, 78.019 frt 74 kr. gyűlés sx ér szeptember 23 én szentesített. As orosz Miután azonban a madarak házas életében nem fordul elő a hűtlenség: igen természetes, hogy as el­ többletet tüntet fel. Tagadhatatlan azonban, hogy a diktálta a föltételeket Lengyelországnak, a többi köst bátrálékok megyénk területén még mindig igen tete­ azt is, hogy a cxár beleegyezése nélkül nem változtat­ válások ritkák. mesek, azonban tekintetlel azok folytonos apadására, hatja meg alkotmányát. A válást azonban a madaraknál mindig és min Az elégedetlenség uőttön nőtt S mikor Katalin dig a nőstény kezdi. Vagy beleszeret egy másikba, reménylbetni, hogy — bt különös calamitások be nem következnek, — 4 — 5 év alatt alig maradna számbaa már úgyis megfelezett lengyel sereget újra felére le vagy megunta kopaszodni kezdő férjét, vagy egyedBl vebető bátrálék. akarta szállilani, 1794. elején kitört a felkelés. Kossakar élni. As összeírás és kivetés a rendes időben ponto­ cxiuszko, a ki a külföldről haza sietett, élére állt a Van azonban egy másik ok is, a mi leginkább san eszközöltetett. * seregnek. Részint a régi lengyel csapatokból, részint a galamboknál fordul elő. Ezek között ugyanis a bá Leszámolás az elmúlt félévben 4 község területén pedig a kaszás parasztokból alakult a fölkelő sereg. raeság sokszor kényszer mellett történik. Egy galamb úrit és egy galamb kisasszonyt összecsuk a gazda e foganatosíttatott és még 4—6 körjegyzőség községei­ Raklavicxénel győzött; de a győzelem még nem volt ben sürgősön foganatoeitaodóoak mutatkozik. Ezen nagy fontosságú, mert Varsó. még nem állt talpra, ók e kényszer folytán egybekelnek. Muszájból. Mikor azután ax összeeső kánnak, vége szakad, akkor visszás állapotot résiben egyes körjegyzők mulasztásai -április 17-én kitört Varsóban is a szabadságharca. is okozzák ugyan,de előidézi azt mást részt azon ked­ Igelstrőm orosz badparancsnok megszabadult éa a po­ mindegyik vimzattr ahhoz, a melyhez szive már előbb vezőtlen körülmény, hogy némely körjegyzőség kerü roszoknál keresett seregének maradékával menedéket vonzotta, s a melytől a gazda szeszélye elválasztó. lelete oly terjedelmes, miszerint a fokozódó adóügyi Varsó tehát a lengyelek kezében volt s pár nap múlva Ilyen ecet a többi madaraknál nem igen fordul követelményekkel egyéb teendők mollon a körjegy Vilna is birtokukba került. De a nemesség gonoszul elő, mert ezek sziveik érzelme szerint kelnek össze és zők nagy része alig képes lépést tartani. magára hagyta Koescsiuekót, a kinek serege csak las­ nem is tudnak a házassági kényszerről. A vallás ée közoktatásügyi minisztérium san növekodott A madarak rajongják a házas életet sagy tekin­ ügykörét illető 1884—5 tanévi szabályos kimu^e Májusban Poroszország O:oexorazág felszólítására tetben előnyösebb helyzetük van az embereknél. tatást III. alatt mellékeljük. 60000 emUrl ieditolt Lengyelország ellen, hogy se­ Biten köztok vén leány és agglegény — legfel Aa igazságügy minisztérium ügykörét illetőleg gédkezzék a fölkelés leverésében. Ravkánál a poro jobb csak özvegy asszony és özvegy ember. Is perese as ö szerencséjük. E szakot illető Börtönügy. kimutatást IV alatt mellékelve, azok megverték a rendezetlen fölkelő sereget. De Koes» csiassko nem csüggedt. Varsóba a hol a csőcselék ra- �nógrádi gadla az uralmai kaiéba, elküldte Potocki grófot Kollantai barátjával, hogy ott rendezett kormányzatot te remtsen. A ve nő iák, mej'iallván a ravkai szerencsétlen ütközet hírét, az oroszokkal rokonszenvező lengyel nemeseket Potocki ellsuvstésc dácxlra ia folakasxtot- tik. Koszcziusxko erre megjelent Varsóban éa a gyil kosok közűi ötöt kivégextetetu De ekkor meg a nép* pért egy része elpártolt tőle. Mind a mellett a közös veszély összetartásra serkentette a lengyeleket s csak­ lapok. szánta a hir, a váczi püspökségei pedig’egy egri ka­ nonoknak. A balassa gyarmat vidéki kath. tanitóegylet szept. 17-én tartotta évi rendes közgyűlését a Nemzeti Iskola helyiségében a hivatottak nagy részvéte mellett: Főt. Farkasé Mihály kor. esperes elnöki megnyitó szép be­ széde után felolvastatott ó Eminentiája Simor János berczag-primásnak az agylat m. évi felterjesztésére adott leirata, s tárgyalás alá vették a belflgyekre vo hamar 38000 ember gyűlt össze Varsóban. A poroszok jnlins 13 én Varsó álé értek s meg­ kezdték ax ostromot De Katalin ez alatt kibékült a törökökkel s módot táléit arra, hogy a porosz sereg, melyre féltékeny volt, visszavonuljon. A porosz király natkozó kérdéseket, felülvizsgálták a pénztári állapo­ tot. A segélyalapra gyűjtőit 239 írtban Farkas Mi­ hály és Salgó János esperes urak 50—50 írttal szere­ zúgolódva vonta vissza seregeit Varsó alól. Ekkor Szuvarov Sándor gróf vette az orosz, se­ beérkezett müvek fölött a jelentést; a fónnebb emli tett karancssági derék esperes ft Salgó J. úr ugyanis négy db arany jutalmat tűzött ki ezen két nagy hord­ erejű kérdés legjobb megfejtőjének : „Mikép lehet és reg, főparancsnokságát. Mintán Sxirakovszki lengyel tábornokot Breszcznél véresen megverte, Koszcziusxko, míg Mscxiejovicze mellett szembe kerültek. 1794. ok­ tóber 10 én ütköztek meg, a lengyelek kétségbeeset­ ten küzdöttek, de hiába. Koszcziusxko súlyosan .meg ooboeBlt, ax oroszok elfogták és Kievbe vitték. Len­ gyelország sorsa ezzel el volt döntve. Még állt ugyan Varsó, a hol elszántan akarták a lengyelek a harexot folytatni, de Szuvarov november 3 án iszonyú ágyutüz után megoetromolta Prágát, Varsó erődjét. Borzasztó öldöklés következett, még az asszonyokat és gyermeke két sem kíméltek. Lengyelország meg volt törve. Varsó is megadta magát négy nap múlva. A fölkelés leverését követte Lengyelország har­ madik felosztása. Oroszország, Poroszország éa Auszt­ ria 1795. január 3 án megegyeztek a feldarabolt or­ szágon ; a végleges szerződést ez év október 24 én ír­ ták alá. A csonka Lengyelországot kitörölték az álla­ mok sorából. Szaniezló királynak évi pénzt rendeltek, melyet Pétervárott kapott 1798 ig, a mikor befejezte hányatott életét Lengyelország azonban nem balt meg. Irodalma és műveltsége hirdeti fennállását Meg) vannak törté neti emlékei, a legtöbb Krakkóban, némán hirdetve: nincs még veszve Lengyelország. K. Cs. L . ft . ; __________ Hírek. Ö felsége u fülek-kovácsi róm. katb. iskola ja vára 100 frot adományozott. ’t-j ,Tiua. Kálmán>zeretve tisztelt kormány elnökünk nz idén nemcsak különféle politikai actuson, de igen fontos családi eseményeken ment keresztül. Csak nem rég volt Paula leányának br. Radvánsxkyval Zólyom, megynTöispánjával esküvője, tegnap ismét családi Öröm volt a Tisza éaaiádőan. Ugyanis a miniszterelnök nagy­ reményű fia: Tisza István tegoapvezette oltárhoz Ti­ sza Hona kisasszonyt, Tisza László orsz. képviselő leá­ nyát E nap két fényes esküvő volt Koloavárott, Tisza László mindkét leányát lérjbez adta; másik leánya Tisza Jolán gr. Bethlen Pállal esküdt egybe. Áldás és boldogság kitérje ezen jó magyar családok fiatal sar­ jainak házassági frigyéti Kövy Tivadar ur, ab.gyarmati ügyvédi kamara Ügybuzgó és köztiszteletben álló elnöke a múlt vasár­ nap kiérdemelt ovátiókban részesült a kamara választ­ mánya részéről, azon örvendetes és hízelgő lénynél fogva, miszerint a múlt hóban Budapesten megtartott ügyvédi congressus alkalmával Kövy Tivadar lett ax egyik szakosztály alelnökévé egyhangúlag megválasztva. Mindnyájan tudjuk, hogy ezen bizalomnak Kövy Ti­ vadar ár a b gyarmati ügyvédi kamara dicsőségére és mindnyájunk örömére kitünően megfelelt. Múlt va­ sárnap nyilt alkalom arra, hogy ezen kitüntetés foly­ tán érzett öröm a kamara részéről tolmácsoltassék. A kamara titkára : Farkas Forencz ur meleg szavakban szép és kerek beszédben emlékexett meg Kövy Tiva­ dar ur eme kitüntetéséről, üdvözölvén őt, mint a b gyarmati kamara köxtisztelebon álló kitűnő elnökét, ki nők áldás dús működésé nem esek a b. gyarmati ügy­ védi kamara, de ax ország többi ügyvédi kamarája előtt is méltánylásra és elismerésre talált Kövy Tivadsr ur meleg bangón köszönte meg kartársai kitünte­ tését s ax orsz. ügyvédgyűlés elvi határozatait vázolva, kifeje»*«t adott abbeli reményének, hogy e határoza­ tok az igazaági kormányzat uj érája alatt a képviseiöbáxban is mielőbb gyakorlati érvényt fognak nyerni. A b. gyarmati ev. egyház presbyteriama elhatá­ rozta, hogy 1886-tól fogva káplánt «og tartani, Zabora fiók egyház vallási igényeinek nagyobb mérvben! ki­ elégítése és a helybeli, nem felekezeti iskolákban a hitoktatás rendszeres életbe léptetése czéljából. A hit­ oktatásról addig is Simko Frigyes lelkész ur lesz szi­ ves gondoskodni. A püspök-jelöltek Ipolyi Arnold helyére beszterczsl püspökké, Lir szerint. Márkázz Oyula pápai pre látna, u budapesti központi papnevelő intézet rektora fog kinevezletni. A nagyváradi püspökséget Ipolyinak pelnek. Msjd a bíráló bizottság részéről fi. Hottovinsxky K. plébános ur olvasta fel a kitűzött pálya kérdésekre kell a népiskolai oktatást a vallás erkölcsi neveléssel összekapcsolni?** — Továbbá: „Mi teendője a tanitóuak, hogy ne ax iskolának, de üszőiéinek tanítson ?“ a beérkezett 7 pályamű közül, mint legsikerültebbet az 1 számút ajánlott. a bizottság; melynek jeligés le­ vele felbontatván, szerzőként Bodrogby Mihály balassa­ gyarmati jeles tanítónk neve tűnt ki. Lelkes éljenzés mellett nyujtatott át neki a kiérdemelt jutalom. Ezu­ tán a jövő évi pályakérdések tűzettek ki. Nagy loyalltás. Ifj Húrban (Vajansxky) és Faj* nor István ügyvédek a legutóbbi császár találkozás al­ kalmából csak azért, hogy Forencz József ő Felségét dicsőségesen uralkodó, legalkótmányosabb érzületű, sze­ retett magyar királyunkat színről színre láthassák, da­ cára annak, hogy ax orosz czár ia ott volt, legyőzve a minden magyar hazafi kebelben, s igy ax övékben is utóbbi iránt érzett nagymérvű idegenkedést, Széniéről Kremsirbe zarándokoltak, s mint szemtanuk állítják, élénk benyomást tett rájuk az a külömbség, mely a szabad népok valóban szabad fejedelme a az elnyo­ mottak azuronyerdővol őrzött „batyuskája** között nem­ mel láthatólag észlelhető, a megfogadták, hogy jövőben óva fognak inteni mindenkit : ne terelgessék a népet oda, hol az alattvalók iránti atyai szeretet a nép meg­ felelő vonzalmát fegyveres erővel kénytelen korlátok között tartani, a csodálkoznak nagyon, hogy vannak máig is olyan bolond tótok, kik is ily szívélyes vi­ szonyok közé kívánkoznak. (N. K.) Hány ember látogatta eddig a kiállítást? A ki­ állítási igazgatóság hivatalos adatai szerint aug. bő 31 ig Összesen 1.131,012 látogatója volt a kiállításnak. Augusztus havában magában, — midőn pedig a láto­ gatottság leggyérebb volt. 297,753 egyén volt a kiál­ lítás területén. Legtöbb napi látogató volt augusztus hó 16 án, amikor ugyanis 23,734 egyén nézte meg ki­ állításunkat, valamivel több mint Szt-István napján, a midőn 23,610 látogató volt. A leggyengébb nap volt augusztus hó 4-én, ekkor csak 3579 egyén volt a te­ rületen, a ezek közt igen sok engedményes, bérlet-és szabadjegyű látogató van beszámítva. A Schlik és Krumpach féle ekékkel, a b. gyar­ mati járás gazda köre holnap, f. hó 21-en d. e. 10 órakor tart eke próbát a axsrina (cseres) nevű Svarczféle tanyán. Az ekék, mint.tudjuk többvaausk a ami homokos talajunknak megfelelők. Azért is, főleg a b. gyarmati gazda közönség figyelmét felhívjuk ezen ekepróbára. Többször hallottuk már kiemelni főleg ezen Schlick éa Krumpach féle több vasú ekéket, de azok gyakorlati alkalmaztatásáról csak holnap lesz alkalmunk meggyőződni. Azért ia tartózkodunk az elő­ legez kritikától, a helyett melegen ajánljuk ezen eke­ próbát a gazdaközönségnek éa kérjük, hogy a maga érdekében ol ne mulassza ezen ekepróbát, mely min­ denesetre igen tanulságos lsend. Beküldetett Szécsény bői vettük a következő so­ rokat : „Alulírott, Caemiczky Elek sógoromtól és eset­ leges mindennemű utódaitól, én általam nevezett sógoromon elkövetett sérelmekért, bocsánatot kérek, éa felhatalmazom ÖL hogy ezen nyilatkozatomat a „Nóg­ rádi Lapok** bán közhírré tegye. Kelt Szécsényben, 1885. évi szept. hó 14-én. Beke ístván. A „Dől hu*CZ.u Ez czime azon jó vígjátéknak, mit műkedvelőink okL 22-ón fognak előadni a színkör deszkáin. Ezen előadás az arénában ez idén már utolsó a épen azért, remélhető, hogy közönségünk tömegesen fog résztveunl Seribe eme kilünő vígjátékén. A színdarab­ ban szerepelni fognak: Györgypál Ferenozné és Ku bányl Margit nrbölgyek; Ifj. Elaztner Ferenci, Ifj. Berczelly Ödön, Dr. Ferderbcr Vilmoe, Luby Károly és Ferencti Antal urak. Az előadást táucsmulatság követi a megyeház kistermében Hivatalos hirdetmény. Nógrádmegyében a b. ryar mali szolgabirói ezolgabirói járáshoz tartozó mobora körorvoei állomás megüresedvén, ezen állomásra 500 frt évi fizetés éa megállapított orvoslási dijak mellett pályázat birdettelik s a választás határnapja 1885. évi október bó 12 kére délelőtt 10 órára Mohora községé ben kinizsiik. Miről pályázni kívánok azzal értőéit tel nek, hogy okmányolt kérvényeiket nálam í. é. október bó ti. napjáig benyújtsák. B.-Gyarmat, 1885. szept. hó 14-ikén. Szerémy, jár. főszolgabíró. Szontagh Pál országgyűlési képviselőnk, valósá­ gos bslső titkos tanácson ur a szünidőket többnyire Hor pácson tölti. Innen csak nagy ritkán tesz kirándulá­ sokat. Legközelebb Szontagh Ferenci urat, bátyját, kit igen szeret, látogatta meg Lapujtőn. A látogatás né­ hány napig tartott, s Lapnjtöről szept. 18 án Szécsényon át, ismét visszament borpácai tuskulánumába. Szé­ csényben volt alkalmunk Mikszáth szerint ax „utolsó . tekintetes úrral*, és most- már'ösxcellentiájával talál­ kozni, s részesülni oly szellemes társalgásban, mint a minő a valódi zseniális emberekkel lehetséges. Szontagb Pál ur ebédre lért be a fogadóba, hol megpil­ lantván a vendéglős csinos leányát, Hermina kisasa* szonyt, magához intő, s elmondatta az étlapot (Meg­ jegyzendő, hogy az öreg ur nagyon tiszteli a szép ne­ met, különösen pedig a szép zsidó leányokat) Hermin kisasszony természetesen ez étel készletből a legjobba­ kat ajánlá az öreg urnák, s a jó levon, szép szelet marha hús, paradicsomszóeszal. ízletes rostélyos, ezécsényi szőllö. s végül a frissen pörkölt fekete kávé, pontos kiszolgálat mellett kerültek az öreg ur aszta­ lára. Mi körülvettük a ex cél lantiás urat, a ő ebéd köz­ ben csak úgy szórta az anekdottákat és szellemes meg­ jegyzéseket Elmondta azt is, hogy Szécsény neveze­ tes város, mert itt született Haynald kardinális ur, no meg én, de ex semmi, hanem Szécsényben született Féscberné is, aki Pesten szépségével mindenkit, még Pulszky Ferenciét is meghóailoit. Persze, ez már ré­ gen volt, s Fischerné, a szép zsidó asszony, már régen meghalt Az excellontiás ur különös rokonszenvet érez Szécsény iránt, mégis jegyezte, mindnyájunk előtt, hogy még Balassa Gyarmaton sem lehet oly jóixűen ebédelni, mint a szécsényi nagy vendéglőben. Éa ex a rokon­ szén v igen természetéé, mert hisz Szontagh Szécsényben született A születési évet és hónapot kitudtak tőle, de a napot nem akarta megmondani. Született pedig ő 1820 bán szeptember havában. A szeptemberi embe­ rek úgymond mindnyájan nyugodt kedéllyel bírnak. Az igaz, hogy az öreg űr csakugyan nyugodt kedélylyel bír, kedélyét csak ax adó pontatlan kivetése hozza ki sodrából. Pontos adó fizető, még eddig késedelmi kamatot nem fizetett. Nem olyan gazdag, úgymond, hogy a késedelmi kamatokat fizethesse. Mégis megesett rajta ax, hogy ax1 ötvenes években renitens adófixstőnok bélyegezte a SteueramL — Beszélt azután a . Pulszkyakrol is, kiket egytől egyig szeret, mert mind­ nyájan okos, széles tudománya és különösen jó ezivü gyerekek. Mégis látogatta volna őket, de nem tudta kitudni, hogy a szécsényi kastélyban mikor teszi tisz­ teletét a szép Pulszky Károlyné Márkus Emília? És mégis, hogy van az jegyző meg Tóth Jenő a szomszéd asztaltól, hogy a Pulszkyakat kedves ember szereti. Hát azért, barátom, mert a Pulszkyak mindenkinél okosabbak ée tudományosabbak, igy hát velők köves ember beszélhet Az társalgás igy folyt egy óráig mikor azután beállított Gere Pista, ax öreg örjeibhasxária, s jelenti, hogy minden rendben van. Az oxoallentiás űr ekkor kiitta az utolsó korty parádi vizét. (A parádi vizet jobban szereti, mint a bort) Kifizette az 1 frt 35 krra rágó számlát, vett Hermin kisaszszonytol 10 db közművelődési sorjegyet, és bűcsét mondott a társaságnak. Mi felállottunk s elkísértük az öreg urat hintójáhox, itt azután Gere Pistára bízta magát, ki betakargatta s elszállította Horpácsra. A jóazlv hamar megtalálja jutalmát. Fényes példa erre a következő kis történet: Paris egyik legelőke­ lőbb palotájában fényes estély volt. A vidám háziasaszony ax egyik kalácsba babaiamét sütetett a egyszer csak kimondta, hogy ax lesz ax est királya vagy ki­ rálynéja, kinek a felezőiéinél a kalácsba sütött bab­ szem jut Ekkor a föltűnően komor hangulatban levő R né azon kéréssel állott elő, hogy a kalácsból rá oső részt adják a legelső koldusnak, ki véletlenül a ház kapujához jön. Az inas nemsokára egy fiúcskát hozott fel, ki a házak előtt és ax udvarokon zenélni szokott . A társaság barátságosan fogadta a szegény fiút, ki fé lénkön vett egy darab kalácsot az ezüst tálról. Miután mogotték a kalácsot, valamennyien kutatták, hogy kí­ nok jutott a babszem ée lám — a fia kalácsában lett meg. „E|jen a király**, kiáltottak a vendégek, „ügy látszik, szerencse fia vagy**, szólt az egyik, „már most válasz megadnak királynét, előre! A kis fia zavartan járt a teremben körül és sorba nézte a jelenlevő höl­ gyeket ; egyszerre megállt R né előtt és könnyező sze­ mekkel mondá: „Oh, nagyságos asszony, ön annyira hasonlít az anyámból, legyen Ön a királyné !• K né olsápadt, rászögezto szemelt a fiúra és minden izében reszketni kezdett Ezt valamennyien természetesnek te látták, mert tudták, hogy néhány é^ előtt -Olaszomé­ ban elvesztette gyermekét Útközben rablók támadták meg és amig ezek a kocsiban fosztogattak, ax alatt egy asszony, ki a bandához tartozott, megragadta az utazó nő kis fiát ée kiabálása és az anya könyörgése daczára magával vitte. A későbbi kutatások eredmény­ telennek maradtak. „Anyádra hasonlítók ?** kérdi R-ué, „hát hol van anyád ?* — „Itt van**, szólt a kis fin és rongyos kabátjából kivett egy foezladosó képet, mely női fejet ábrázolt Alig pillantotta meg R né ax arcképet, feleikoltott örömében, a gyermeket karjai közé zárta és elhalmoxte csókjaival. A kép ax Övé volt, a kis gyermekben pedig fiára ismert A pénzintézetek országos értekezlete Bpesten a kiállítás területén a hangverseny teremben f. bó28án reggeli 9 órakor fog megtartatni. Ax értekezlet ügy­ rendje a következő: l.§. A pénzintézetek országos ér­ tekezletének egyetlen tanácskozási tárgya : az alaki landő pénzintézeti egyesület megbeszélése, alapszabá­ lyainak tárgyalása, ezek elfogadása esetén az alakuló közgyűlés megtartása és a választások megejtéee. 2. fi. A pénzintézetek országos értekezletét az előkészítő bi- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00758.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 38. szám (1885. szeptember 20.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/99e407ccbd14fe4080f8bcee6858e7b7.jpg 5fa3707f9270d442e041c9f13b210f19 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/24fb511dfd8fee995dc984da0a3264ea.pdf dcf0a9958efb4469d940d93c8886b8d1 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 27. XIII-ik évfolyam. 39. szám. > _ NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás' Ennek példáját adta legközelebb Gömörvármegye egyik járása, a rozsnyói járás. Ezen járásban 51 község közmegegyezéssel biztosí­ totta magát tűz ellen. Gömörmegye ezáltal út­ törője lett egy oly eszmének, mely a nyugati államokban rég megvan valósítva, nálunk azonban még eddig egy két eset kivételével csak a jobbak ideális törekvését képezi. a „Nógrádi Lapok" 1885- ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: ITféaytrrs . . . . * frt. Fálávroi............................ > Évnegyedre . . . . 1 írt „ ŐO kr. A jelzett járásban a szolgabiró vett ma­ gának annyi fáradságot, s bejárt minden köz­ séget, minden községben közhatározattal tette kötelezővé az általános biztosítást, összeköt­ tetéből, mielőbb beküldendők. tetésbe tette magát a biztositó társulatokkal, Kék László, Horváth Danó,fel.szerk. s a legelőnyösebb ajánlatot tevő társulattal kiadó s laptulajdonos köttette meg egész járása lakosságára nézve a tűz-kár elleni biztosítást. Hogy ez nem kis feladat, azt tagadni nem lehet; hja, de az UtB-Gyarmat, szeptember 24-én. Még a forradalom előtt Szemere Bertalan törés munkája nehéz, sla ki a munkát dia­ és társai megpendítették az egyetemei dallal bevégzi, az maradandó emléket szerez ö n<b iztoaitás nagy gondolatát s igen tü­ magának. Hogy illustráljuk ezen biztosítás előnyeit, zetesen foglalkoztak azon fontos eszmével. Azonban erre a kor még nem volt megérve; előhozzuk, hogy Gömörmegye rozsnyói járá­ most tincs, éa igen sok önző magán kérdéssel, sának minden házzal bíró lakosa biztosította a biztosító társulatok nem csodálható kicsiny­ magát 20 évre két 10 évi cziklusban. Minden lésével kellene az egyetemes önbiztosi tás gon­ tíz évben két évi biztosítás díjtalan'; tehát húsz évben négy esztendő. A biztosítási dijak 30 — 50 dolatának megbirkóznia. Az egyetemes állami biztosítás eszméje százalékkal olcsóbbak, mint a mostani egyes szőnyegen volt a megye közgyűlése előtt is, biztosítások mellett. Azonkívül még ezen biz­ azonban nem talált pártolásra, mert a vár­ tosítási dijakból is 5*|« levonatik a földbirtok­ megyék nem szeretik, Poroszország módjára, kal nem bíró szegények épületeinek biztosítá­ sára. Igen előnyös feltétel az is, hogy az évi az intézmények minden ároni államosítását. De a mit egészben nem lehet kivinni, azt fizetés nem a kötvény kiállításakor, hanem egy legalább részben kell létesíteni. Au általános év leforgása alatt bármikor történik. Ily feltételek mellett igen csekély jóa­ biztosítás eszméjéhez az is közel áll,* ha pl. karat kell csak, hozzá, hogy a biztosítók kö­ egy megye, vagy a. megye egy járásának öszszeá lakossága bizonyos biztosítási ág iránt, zül senki se érezze tehernek ezt a csekély díj­ fizetést, mely tűzkár esetén megszászorozva pl. tűz-kár ellen biztosítja magát . Egy hónapsa 50 kr. AzeMőuSéol pénzek egyedül a kiadóhoz czlsmbh> —' JegCBélizertbbon póstautalványnyal — a nyoáhtaadó* példányok1 a pontos szétküldés tekin­ TÁRCZA. ha esetleg alkalmatlankodtam vele, — feleié Samu Samu barátom házassága ’ (Igaz tőrUnet). Pár év előtt történt A nemzeti színházban Schil­ ler „Ármány és szerelem" csíosfi ezomorujátékát adták. A nézőtér zsúfolva volt ■ Egyik földszinti páholyból egy kis köpczöe ári ember nézte végig a színház díszes közönségét, midőn aram egyszerre csak egészen kikelt Egy deli katona­ tisztre szegezte látcsövét, ki a tárni íuzéhok öled sori ben foglalt helyet s aki senki más, mint az én Samu barátom, az én kis grófom. — Mily szerenoeée véletlen — dörmögé a vizsla szemű kis köpczöe ur, — » mellette lévő szék még üres, — s egyúttal egy első ♦Assisii páholyba tekin­ tett, hol egy fiatal csinos nő egy idősebb úrral nézte az előadást barátom s kardját létévé. Egy mosolygással megköszönné a köpczöe ur Samu barátom udvariasságát. — Valóban, mondá pár percznyi szünet után, — nagyszerű ez a „Fordinand" szerepe; csakhogy mégse vall okos emberre. — Miért nem? — Igaz, hogy Miller Lujza nagyon szép meg na­ gyon kedves, de mikép lehet egy szegény leányt nőül venni I Samu barátom mosolygott — Nevet rujta? Kegyed talán nőül venne oly leányt kinek egy garas hozománya sincs? — Meggondolnám 1 — feleié Samu barátom. A szomszédok még elcsevegtek, mig a második felvonás kezdődött Midőn ez is végett ért ismét hátat fordítottak a színpadnak s qjra a közönséget szemlélgették. — Nagyon sajnálom hogy látcsövemet otthon fe A köpczöe ur olhagyá páholyát s a pénztárhoz sietett lejtettem, — mondá Samu barátom — Tessék, szolgálhatok az enyémmel, — feleié . — Megkaphatom o még az első sorban levő üres támláoszékct ? a köpczöe ur s álad á látcsövét s egyúttal köszönt az első emeleti páholyban levő hölgynek. Samu barátom véletlenül ép oda irányitá a lát­ — Igenis uram, tessék. A köpczöe ur kifizette a jegy árát s pár poroz múlva helyet foglalt as én Samu barátom melleit. Ez természetesen nem is figyelt uj szomszédjára. adás teljesen lebilincselte. jő vissza, s igen sok szegény embert nyomor­ tól és végpusztulástól ment meg. Ami pedig azt illeti, hogy mely társulat- . nál történjék ezen általános biztosítás, e te* kintetben nem ajánlható más, mint az első magyar általános biztositó társulat, mely me­ gyénkben az árvaépületek biztosítását oly lojá­ lisán eszközli; s nemis képzeljük, hogy, ver­ senyre hívás esetén, más társulat előnyösebb ajánlatot tehetne, mint az első ált. bizt. társulat. < Felhívjuk tehát megyénk közönségét ezen > fontos ügyre, felhívjuk főleg járási szolgabiráinkat, hogy e tekintetben a mozgalmat in* ditsák meg. A mely szolgabiró ezen üdvös dolgot a maga járásában keresztül viszi, az . örök hálára teszi magát érdemessé. Az elő Az első felvonásnak vége volt s az én Samu ba­ rátom a diezes közönséget vette nomügyre. — No most kezdjünk vele beszélgetni, — mondá magában a köpczöe ur s ezzel Samu barátomhoz fordult. — Kérem nem lenne oly szivéé kardját letenni, mert az nagyon alkalmatlan. — Oh kérem igen szívesen, sőt bocsánatot kérek csövet. — Kicsoda az a nő,.ha szabad kérdeznem ? —• Alvári csemegekereokedő leánya Hogy tetszik? — Nagyon szép I Épen most örökölt harminca ezer forint évi jára­ dékot. Ez csak az anyai örökség. Az öreg ur ott mel­ lette az édes atyja kérem az valóságos egy Dárius. — Harmlnczezor forint évi jövedelem, ez már aztán hozomány; — dörmögé Samu barátom, —• való­ ban gyönyörű ezjp nő ha látcsöve nem csal. — Megakar róla győződni ? A vasutak kiállítása. Országos (elállításunk — föladatával híven — ha* xáuk kulturtényezőinek egy hatásos önképét tünteti (i fel. A vasutaknak, melyek a tény szók sorában előkelő helyet foglalnak el, ehhes képest szintén előkelő hely jutott kiállításunkban Vasntaínk. kiállítása három fő­ csoportra ontható : as osztrák magyar államvasul, a déli vaspálya és magyar államvasutak kiállításaira. . As osztrák-magyar államvaspálya-társulat pavi­ lonja egyik legszebb építménye as egész kiállításnak, Parkirosott előtéren a magyarországi uradalmak ter­ ményei és gyártmányai, pyramisok kőszénből, vas- éa ácséiból vannak elhelyezve. Ugyané kitűnőén koséit uradalmaknak vannak a pavillon két belső szárnyai fentartva, úgy, hogy a bennünket első sorban érdeklő tulajdonképeni vasúti kiállításnak kissé estik tér ma­ radt fenn A de Serree-Battígféle jelen vas felépítmény már több előbbi kiállításból ismeretes; az uj szerke­ zetű óriási emelődarúk ellenben e téren haladást je­ lentenek és annál inkább érdemelnek felemlitéet, mert tudtunk szerint a társulat műhelyeiben készültök. A magyarországi vonalakon jelenleg közlekedő személy kocsik és mozdonyok néhány eredeti példányban van — Hogyan? — Bemutatom a legközelebbi felvonás után. — Nagyon szívesen veszem de hát hogyan? — Noé mint házasulandó fiatal embert Az ördögbe! Hisz ön nem is ismer, még nevemet sem tudja. — Az igaz, de se baj, — mondá a köpczöe ur, — cseréljünk névjegyet anélkül hogy észre vennék. •— Micsoda, maga még gróf is? — mondá a köpczöe ur halkan, — no meg van a harminczezer forint járadék. — Akkor rendbe hozhatnám ügyeimet — szólt Samu barátom magában. Samu barátom szoléi korán elhaltak. Magára ha­ gyatva mint sok fiatal ember kissé nagyon is vigan élt s szép összeget kitevő örökségét nemsokára elköl lőtte, azonfelül as uzsorások kezébe kerülvén, negy­ venezer forintnyi adósságot csinált Ekkor belépett a katonasághoz, honnan mint huszárhadnagy most tért vissza Budapestre. Nagyon elcsodálkozott, hogy hite­ lezői eddig látogatásukkal nem tisztelték meg. — Az ördögbe, csak nem vette meg valaki öszszee adósságaimat, hogy hitelezőim nem jelentkeznek. Az igaz hiába is jelentkeznének, mert tőlem úgy sem láthatnának most pénzt —• szólt magában. A harmadik felvonás végeztével meglátogatták az első emeleti páholyban levő alváry családot vagyis inkább a leányt. A bemutatás után Samu barátom a lányban egy igen müveit, szellemű nőt ismert meg, mig az Öreg urban valódi nyárspolgárt talált. Barátom igen kelle­ mes benyomást gyakorolt, úgy az öreg urra mint leá­ nyára. Az előadás után megengedték Samu barátom­ nak, hogy a kocsiig lekisérheti a fiatal nőt. Elindulás előtt az öreg ur meghívta másnapra Samu barátomat. �N Bak bemutatva, bár ai öenehasonlitáa okáért itt is, mint a magyar államvasutaknál, a régebben használathas volt jármüvek kiállítása is' érdekes lőtt volna. Egészben véve as ősit rák magyar állam vasat külön ben igen diaiae és nagy költséggel előállított- parii-1 Ionja inkább a társulat magyarországi uradalmainak, mint a hatalmas' forgalmi intését kiállításának tekint­ hető és asért vasúti szempontból behatóbb foglalkozásra asm ad alkalmat. A déli vasút csinos kit pavillonjával meg rövi dobtea kell végeznünk. Frenninger föépitészeti taná­ csos ácséi*felépítmény uerkesetonem magyar találmány és különben ia több más kiállításban be volt már ma­ tatva. Egyebekben meglehetős tartalmatlan ai amúgy Is apró pavillon. A társulatnak Magyarországban nin­ csenek műhelyei igy tehát nálunk nem igen volt mit kiállítani. Csinosak és eredetiek a Magyarország és Budapest, különbén Óráéiban késiül! czimerei, melyek csupa apró sinprofllbol, sinasegből és több efféléből vannak igen ügyesen összsállitva. Hogy a déli vasút legalább ennyiben vett résit kiállításunkban, az is, ez intését ismeretes forgalmi politikájánál fogva, vívmány Bak tekinthető, melynek elérése a magyarországi ttilatigezgatóság érdeme. A többi magánvasut, szinte rostáljuk kimondani, a közlekedési minissterium pavilonjának oldalasitalain eldugott egy agy egyforma disxkötésü apró tokocska által van képviselve, mely as illető vasút hosszaséivá nyél, némelyiknél még belyietrajsát is tartalmazza. Ennyi ax egész. Eieufelül csupán a magyar éjeink ke­ leti vasat s a. újhelyi főműhelye állított ki egy a mos donyok károe-moigáaának megakadályozására siogáló elmésen szerkesztett készüléket, és a hassa oderbergi vasat nehány forgalom statintikai és műszaki rajtot, többek kőit a Barnád fahíd vasaiorkcxettel való kicserél énének és a megrongált moetyi alagutgyürűnek szintén vassal való felcserélésének ábráit, melyek tech­ nikai tekintetben annyiban érdekesei:, amennyiben e műtétek a forgalom megszakítása nélkül történtek. A vasat! osztály égést súlya a magyar államrasuták kiállításán nyugszik. Es a közlekedési minist toriam tágas csarnokát majdnem égésien betölti és tartalmassága által némileg kárpótol az előbbiekben vásott hiányokért. A m. k. államvasutak gépgyára és a Gasz gyár által kiállított mozdonyok, személy és tetemáUitö kocsik szintén itt vannak elhelyezve. Ezek­ nél érdekesebb azonban és szinte történeti becseseI bi rónak nevezhető a magyar állsmvasutakon 1668. óta ma! napig használatban volt és levő különböző sze­ mélyszállító kocsik összeállítása eredetiben és rajzban. Minő haladás a régi egyszerű coupés kocsiktól a mai gyönyörű sálon és belközlekedésű (intercommnnicalio nális) rendszerű kocsikhoz. Államvasutaiok rohamos f^jlŐdéeénck igen érdekes és gyorsan átnézhető képét nyujtjílhteg azon igénytelen kis fali-térképek is, mo lyek az állam hálózatát 1868 tói 1884-ig ábrázolják. 1868 ben a kis budapest losonci salgótarjáni vonal — 1884 vágta az ország összes végpontjait felölelő háló­ A kocsi elrobogott Samu barátom s a köpezös ur még egy ideig beszélgettek a színház előcsarno­ kában. — Tisztelt uram l — kezdő Samu hárítom lel kasén — es a nő valódi angyal! Érzem, hogy önnek fogott életem boldogságát köszönhetni. Mit beszélt az öreg-ami felőlem? Egyszsrten azt mondám, hogy három hóval eze lőtt találkozóm önnel, s ön as öreg or s leányát a •étaközben meglátta a azóta halálosan szerelmes a leányba. Továbbá elárultam, hogy 6o felkért a bemu tatásra. — Uram, bámulom önt I Do hogy jutok ehhez a szives barátsághoz? — Ast majd megtudja esküvője után. Most csak annyit, hogy vegye hasznát az öreg nr meghívásának, jő éjszakát! Biztosra letet venni az uj ismerősök álmát. A gróf eztTUmodta: — Lesz nekem harmincz ezer forint évi jövedelmem I A csemege kereskedő: — Leányom grófné len! A fiatal nő. — Három hónap óta nerot! . „ A látcsöven nr; — Nagyszert Ötletet fogok csinálni I Három hó múlt azon szinelőadás óta, hogy Samu barátom esküvőjét tartotta a csemege kereskedő leá­ nyával. As ünnepélyről természetesen a látcsöven nr ne hiányzott A dteslakodatott után félre hivatta Samu bará tornai, ■ következőpen szólt hozzá: — Tisztelt barátom, emlékszik o még azon estére melyet együtt töltöttünk a nemzeti színházban, épen •Ármány ée szerelem* előadása alatt ? ÓGR Á D I LAPOK. sát; 129 kilométertől négyezerén falóiig — ez oly ra­ pid tarjadé*, milyen Amerikán kívül rövid másfél év­ tized alatt tán sehol se fordult elő ! Államvasutaiuk kiállítása egyáltalában dicséretéé buzgalommal felöleli magáién mindazon történeti adatokat, melyek e hálózatnak forgalmi, kereskedelmi, építészeti és főleg műszaki lekiutolbsu való rendkívüli növekedését ce gyarapodásit tanulságosan és világosan feltüntetik. Ha fsOmliljük végül a Banovits Kajetán szaba­ dalmazott állomási tá.vjelzőjét és uj szerkezetű kocsi­ vészjelzőjét a Sándorf rzintén szabadalmazott állomási vészjelzőiét és a Neubold, Egger, Fiseber, Weimer, Teiricb és l.eopolder ezégek, főleg jelzési távirdai szak­ mába vágó vasút felszerelési tárgyait, akkura — meny nyiben szűk terünk engedi — nagyjában felöleltük mind azt, mit kiállításunk vasúti csoportjai tartalmaznak. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának félévi (1885.jan.-juL) jelentéséből A közműnk * ér köclekedési ministerium ügykörét il­ letőleg. A közmunka és közlekedésügyi főbb mozzanatok ró! szóló jelentésünket as V. szám alatti kimutatás csatolása mellett következőkben öszpontositjnk: A megye területén keresztül vonuló mindkét ál­ lamat állapota ezzn év első felében jónak volt mond­ ható. A május havi nagy esőzések folytán megáradott Ipoly folyó a budapest váoz kassai államutat a 74—76, 92—93, 95—96, és a 107—108. kilométer szakaszai bán, a hol annak pályája az Ipoly árvizének magas sága alatt fekszik, több helyen elöntötte, de mintán az ár az útkorona felett csak 40—60 eméter magas­ ságot ért el, a közlekedés teljesen meg nem akadtr de több napon át megnehezítve és veszélyes volt, mi­ ért is a mrgemlitelt ut helyeknek megfelelő emelése igen kívánatosnak mutatkozik. Az engedélyezett 6139 balom kavicsból jnniusbó végéig 4566 balom szállíttatott ki, és Így még csak 573 halom állítandó elő, a kőanyag azonban már ezek­ hez Is nagyrésztaz útra szállítva lévén, csupán annak megaprózása van hátrálékban. As 1885. évi költségelőirányzat terhére az ál­ lami utak műtárgyain foganatosítandó uj építési vagy javítási munkák műszaki műveleti háromnak kivételé­ vel a felsőbb engedélyezést megnyervén, ezen munkák foganatosításának, valamint a folyó övben felállítandó és engedélyezett kerék vetők és korlátfák biztosítása végett a szabályszerű árlejtések megtartattak és mi­ után az árlejtési eredmények felsőbb helyen jóváha­ gyást nyertek, a szerződések megkötvék és a munkák a vállalkozóknak átadvák. A budapest vácz kassai államat 97 kilométer sza kaszában fekvő 77. számú nagy Ipoly híd javítása vé­ gett az álfámat folyó évi junius hó végén Trázs és Pőatény községek előtt elzáratott és a közlekedés a javítási időtartam alatt a trázs-szécsény pőslényi kié- — Már hogyne emlékeznem, sohase fogom elfelej tani, ép agy öat se Hisz önnek köszönhetem hogy ma . . . — Hagyja csak kérem 1 Akkor azt mondtam ön­ nek, hogy esküvője alán megtudja, hogy mi adott arra nekem okot, hogy szolgálatára állottam. E szavak után mellény zsebébe nyúlt s egy vas kos csomagot húzott ki. — Lássa, — lolylatá, itt vannak a gróf nr önszas váltói, melyeket olcsó áron össze vásároltam, mi­ dőn hallottam, hogy vissza jön Budapestre. A váltók mind rendben vannak, annak idején óvatoltattak, s most minden peresben a legnagyobb kellemetlenségnek tehetném ki, sőt annyira is vihetném hogy önnek a katonai szolgálatból ki kellene lépnie. — Ördöngö* egy ember I — szólt Samu barátom meglepetve. — Kérem csak ne sokat csevegjünk róla. Nem vagyok én oly tulkövetolö, csak arra kérném, a remé­ lem hogy kérésemnek eleget is fog tenni, hogy összes váltóit, melyek korokszámban negyven ezer forintot tesznek ki, bárom hónap múlva tessék beváltani. Azt hiszem, hogy meg l<sz velem elégegve. 8 most engedje meg, hogy emlékül nyújthassam ezt a nevezetes látcsövet. Samu barátom szó nélkül fogadta el a látcsövet, s ha nem csalódom épen ma törlesztette le a negyven­ ezer forintnyi adósságot. Ml embert szerencsétlenné teszik, de őt boldoggá tették — az adósságai. Z. A. pilett megyei útra tarehetett, miről az érdekelt köz­ ségek kellőleg értesítve lettek, magjegyeztetvén, hogy az állatnálak fent említett elzárt szakasza legkésőbb folyó évi jnhns hó végén, a midőn remélhetőleg a nagy Ipolybid kijavítása befejeztetik, a közlekedésnek ismét átadva leend. A kiépített törvényhatósági utak állapota a folyó év első felében szintén jónak volt mondható és a köz­ lekedés azokon sehol sem akadott fel. A megyei utak fenntartására a folyó évi köz­ munka költségelőirányzat terhére engedélyezett kavícsszállitás kellő erővel teljesittetett és az egyes járások­ ban jnojus bó végéig a következő balom mennyiségek lettek az utakra kiszállítva, és pedig: B.-Gyarmati járásban 560, nógrádiban 388, Szé­ chényiben 955, eziráki 850, losonoziban 682, gócaiban 245, fülckiben 845 összesen 4425. bálrálék 1210 ka­ vics balom. Azon hidak és egyéb műtárgyak árlejtései, me­ lyek a folyó évi közmunka költségelőirányzat terhére a megyei utakon njből építendők, vagy nagyóbb javi tást igényelnek, junius hó végéig már megtartatlak és az illető vállalkozók ezeket részben már elkészítették, részben pedig munkába vették. * A ságujfaln-pálfalvai megyei utón Kis-Hártyán mellett 1800 folyó méter nj u tépi lé* házi késelés mel­ lett teljesittetett a a múlt évben elvégzettekkel egye-*, temben felül is vizsgáltatott. Ezen útvonal immár- tel­ jesen kiépítve van. A kálnó poltár zlatnói megyei nloo a folyó éri költségelőirányzat terhére 1836 folyó méter uj építés 5 darab mütárgygyal, 348 darab kerékvetövel ér 376 folyó méter bosszú töltés biztositássai a közgyűlés ál­ tal elrendeltetvén, a szóban levő mankók biztosítása végett árlejtés ta*rtatott, mely azonban csak a műtár­ gyak, kerékvetők és a töltés biztosítására vonatkozó­ lag vezetett kedvező eredményre, miért is a szóban léyö útépítési munkák, műtárgyak, kerékvetők és töl­ tés biztosítás kivételével, melyek vállalkozó által vé­ geztetnek, házilag lesznek végrehajtva, megjegyeztet­ vén, hogy ezen aj átépítésből junius hó végéig 281. folyóméter bosszü útszakasz már el is készíttetett,- a műtárgyak és töltés biztosítás pedig a legközelebbi időbeo nyerend befejezést. A jásztelek-báok-poocíi megyei ut Keszeg és Petény közötti 5840 folyó méter bosszú kiépítetlen ^út­ szakaszának kiépítése II darab mütárgygyal és 982..darab kerékvetövel a folyó évi tavassá-közgyűlés által az 1885., 1886, és 1887. ÍÜ közmunkaváiuág terhére 60.000 frt erejéig elrendeltetvén, a szóban lévő ntsta kasz kiépítésének biztosítéka végett as árlejtés msgtartatott és mialán az kedvező eredményre vezetett, vállalkozóval az építési szerződés megkötése folyamat- i A vicinális utakat illetőleg. A vicinális utak ezélszerű kezelése és a vicinális számadások egyöntetű összeállItása, valamint as elölő bafi van. évekre vonatkozó számadások megvizsgálása és Ismtámolása tekintetéből folyó éri martiné hó 30 án-M aii** pán elnöklete alatt a viczinalis nlbizottsági elnökök értekezletre meghivatván,az e tekintetben szerzett fairilágoeilások és tapasztalatok alapján • megye alis­ pánja a vicinális utak kezelésére ée az arra vonatkozó számadások vezetésére és öMzefillitására esttkségee nyomtatványokat és utasítást a vicinális bizottsági* ut elnököknek adott ki . < ' A megye területén, léleső 267 gőzkazán köitt! á folyó év első felében 26 darabon, a melynél a tnegpróbálásra kitűzött 6 éri időtartam lejárt, njbői vízpróba alá vétettek, ée ai uj használati engedélyek ki­ adatása loklntstébon a kellő intézkedések megtétellel. A kazán szemlék, mintán a megyében többnyire mozgonyok vannak, melyek csak a cséplés ideje atatt használtatnak, a folyó év második felében lesznek fogsnatoeitva. A poctaűgyeket illetőleg. A poetaűgy 1885. I. féléri állapotát illetőleg aíón örvendetes lény hangsúlyozása mellett, hogy a' forga­ lom napról-napra növekedik s ennek' folytán .mind njabb intézkedéseket tesz szükségetekké as iránt, hogy a küldemények közvetítése minél gyorsabban, minél biztosabbsn és minél jntányoasbban eszközöltethessék, as e félévben beállott változásokat következőkben tün­ tetjük ki, nevezetesen: 'Heréd községben’ április 16án, Divény mezővá­ rosában méjus 16-án, Kónya, Alsó-Bodocy és Kálló községekben pedig junius 1 én postamesterileg kszelt postahivatalok léptek életbe, valamint hogy as Idelf-, lenesen beezüotetvo volt lapujtői postahivatal martina 10-én, a megyeri postahivatal pedig junius 16 án lelt újra megnyitva. A távirdaügy körében figyelemre méltó mozzanat nem merült fel. Kelt B.-3yarmaton, 1885. éri juliushó 23-áe. előterjeszti t Harmos Gábor főjegyző • i �N ÓGRÁD I LAPOK. jezést, hogy: kötött agyagtalajon, és meredek begyol dalon is tétessék kisérlet az okékkel. Iparügy. (A b.-gyarmati ipartestületnek 1885. szepL 6-átt . Ennek folytán e hó 21-kén Podluzsánybao, Ilovsxky tartott olőüárósági üléséből.) ur birtokán egy másik ekepróba is rendeztotett, mely* Kommsrell Gyula elnök előadja, hogy több ipa­ -cek eredménye röviden e következő: ros részéről azon kérelem ínléztetelt az elöljárósághoz, A megpróbált ekék megnevezése: miaxerint ax ipariskolában a vasárnap délelőtti tanóra I. Scblick-Krumpscb féle III számú állítható hIr­ délutánra tétették át, mivel legtöbb iparoenak épen mus eke a szántás mélysége 7’’ egynegyed", szélessége vasárnap délelőtt van leginkább szüksége a tanulóra 30" egyketted, vonó ereje 362 kgr. 2. Scblick Krumpach de másrésst ex által a raliéi tanulásától e ax isteni féle III. számú állítható hármas eke a szántás mély­ tisztele'eoi megjelenésben gátóltatnak a tanulók. A sége 7”, szélessége 27" vonó oreje|35O,3. Scblik-Krumfelhozott indokok e ax ipar törvény 83. §-a alapján, ax psob félő 111. számú állítható hármas eke a szántás Ipariskola gondnoksága felkéretik, bogy a vasárnap mélysége 7", szélessége 25", vonó ereje 350. 4. Scblickdélelőtti tanórát vasárnap délutánra tegye át. 2. Ax Krumpscb féle III számú állítható hármas eke a szán­ ipartörvéoy 88. § a alapján ax ipariskola feletti felü­ tás mélysége 7", szélessége 23" egyketted^vonó ereje gyelettel Makkay Sándor b. elnök, Ireinets Jóxsef, 325 kgr. 5 Scblick I. számú 3 vasú Rucbadló a szán­ Trajbjár Jánoe elöljáróság} tagok bízattak meg o fel tás mélysége 7", szélessége 25" vonóereje 337 kgr. bivattnak, bogy jelentéseiket minden havi ülésben ler- 6. Eckeu féle hármas Rucbadló a szántás mélysége 6', jemék elő. 3. Elnök előadja, bogy ax ipartestület ülé­ szélessége 25 egyketted" 350 kgr. 7. Scblick I. számú, sei nyilvánosak s több oly tárgyak intéxtettnek azo­ bossxu kormánya hármas eke a szántás mélysége 6', kon .melyekből a nagy közönségnek tudomással bírni szélessége 24" vonó ereje 300 kgr. 8. Scblick VI szá­ ax testület érdekében áll; ennélfogva indítványozza, mú kétvasu ekéje a szántás mélysége G", széllóssége bogy minden Ülés jxknyve kivonatilag a helybeli lap­ 18" vuló ereje 235 kgr. , ban közzé tétessék. Az indítvány elfogadtatott s határoxtatott, hogy a havi ülések jzknyveinek iráabani rö­ vidségben leendő közzé tétele végett aA Nógrádi La­ pok* lka. szerkesztője leikéressék. Egyidejűleg, utasit- tatott a testületi titkár, bogy ax elöljáróság ülései jzkönyveit azonnal szerkessze meg a rövid kivonatilag a legközelebb megjelelendő Nógrádi Lapokban közzé­ tétel végett a szerkesztőségnek küldje meg. 4. Elnök jelenti, bogy a Vogl féle alapítványból ax iparos ifjú­ sági egylet részére ax országos ipar egyesülettől 100 frt küldetett Az iparos ifjúsági egylet választmánya az országos kiállítás tanulmányozása czéljábol, ax ipar­ ágakra való tekintettel 10 tagot küldött ki s pedig: Varga András, Kőczky József, Hatnia István, Kotuljak Mihály, Nostol János, Bábel József, Brenner József, Radyányi János, Urbán Mátyás, a Sxalay Jánost. Tu­ domásul vétetett 5. Pruziínszky Jánoe testületi gond­ nok, azon kérelemmel járul ax elöljárósághoz, hogy ax országos kiállítás megtekintése czéljábol némi segély­ ben részesítsék. Tekintve, bogy ax egyleti gondnok kötelezettségé­ nek pontosáén tan eleget, magát kifogástalanul viseli szorgalma elismerése jeléül a testület vagyoni viszo­ nyaihoz képest 10 frt segélyben részesíteni batároxtatott. Eke próba. i A nógrádmegyei gaxd. egylet közgazdasági szak­ osztálya folyó hó 7 én B. Gyarmaton a megyeház kis termében ülést tartván; megjelent ott Budapestről a Scblick Krumpach féle rénvénytáreulat egyik tagja, s előadta, bogy: miután a nevezett társulat gyárából ki­ kerülő vasekék az ország minden részében el vannak terjedve, a mindenütt használatban vanm&, ezen vi­ dékre pedig ax okból eddigelé kovés, hozatott, ezt egyedül annak tulajdonítják, bogy ezen vidék mező­ gazdáinak még nem volt alkalmuk azokat meg* Be­ merni. Most tehát tudomásukra jutván, miszerint a gazdasági egylet szakosztálya ülésre van össxehiva ; ezen alkalmat felhasználták ekéik bemutatására s megöemertetéeére. A nevezett gyártól lejöttek kelten, s hozlak többféle ekéket, melyekkel erőemérő alkalmazása mellett próbaszán fásokat akarnak tenni, e kéri a szak­ osztályt: tekintse meg axL A szakosztály, — szeme előtt tartva gazd. egy­ letünk programját, mely ax egylet teendői közzé so­ rozta a jó és czélszerü ga.d. eszközök terjesztését elő mozdítani, köszönettel fogadta ax ajánlatot, s a felhí­ vásnak engedve elhatározta, bogy az végeztével, d. u. 3 órakor testületileg megtekinti ex ekéket munkában. A kitűzött időben, B.-Gyarmat mellett Scbwarcz. ur birtokán megtartott ekepróba eredménye a következő. 1. Scblik Krumpach féle I számú könnyű hármas eke:homok földben, de nem ngaroll talajon, 24 hüv. szélességben 6 lüvelyk mélyen 230 kilo vonó erővel szép és egyenletes munkát tett 2. Összehasonlitás kedvűért egy Eckert télé hár­ man ekével is tétetett próbaszántás. Ez szántott hasonló szélességben s mélységben 243 kilo vonó erővel. 3. Nieholeon Hóoward féle hármas eke hasonló embernyi tömeg között a tábornok ura dandárparaaeenok a széjjel oszlandó csapatokhoz harsány hangon és lelkesítő ünnepélyes hanglejtéssel következő búcsúbe­ szédet intézett: Bxjtlrxuim h»nváó«k! A mai nappal u idei ómpoatoaitáai gyakorlatokat kofojexlQk. Alig kit napja, bogy a banvid-fóparaneraakaSfi aátAUu < iiagyottltóiaginak ajkairól ballhattitok m alimaerói te ktatest d eaóró axavaiL Ö caak kót napon ól láthatott benneteket, kegy legjobb oton vagytok, bogy hatónk it fclaógea királyunk várakotóaának megf-lelheuetek ; de én immár három hét óta ■tedtauap látom nálatok a lankadatlan ezorgalam. a aaolgálatl buzgó­ tág áa ónfeláldoaó kitárttá, a kifogástalan fegyelem te nép ka­ tonai mag a tartói annyi Jeleit, bogy e fölött haxaflaa örömemet, dicaórö efiemeréeemet éa a legfelaöbb ixolgólat nevében klaaöaotemet el nem 'titkolhatom Éa ráaaétok jól txi vetek be, bogy a honvédnek ezebb jutalma, nagyobb dieaöaégo ón méltóbb bSoko* •égé nem lehet, mint ö felsége által kinevetett paraacnokaiaak. megelégedcae. Mert minden aaó, mely a aiolgáiat érdekében ősök­ től ered, ngy tekintendő, mintha Ö felaégéaak, legkegyelmenobb urunk ót királyunk ajkairól hangaott volna! Lehet, hogy IdákStüóként a gyakorlatok fáradalma nohewtakro utak ; neonban meg kell gondolnotok, bogy a ml harexgyakoriataink a karén müváneténtk gyakorlása mellett arra la eaolgálnak, hogy aaon kitartálboa ha erőmegfeixitóibet le rdxödjetek, melyek minden hadvk átlátnék elmaradhatlan kellékei. Ma a dandár mostani köteléke feloaalík. Kik! illetéket eaapatjáhon, állómétára ás Itgtobben csa­ Látnivaló eun táblázatból, hogy a III számú ál­ ládi tóxbelyttkhöx viuxatáraek. Menjetek! — Menjetek! — éa lítható hármas eke 7 egynegyed hüvelyk mély s 30 vigyétek magatokkal a hivea teljeaitett kfitasaég lélekemelő Saegyketted hüvelyk széles szántáshoz 362 kilo, — ellen­ tudatát. Menjetek I — éa legyetek otthon oly derék polgárok, mint Itt katonák voltotok I Menjetek I — éa ápoljatok otthon a ben 7 hüv. mély, — 23 egyketted büv széles szántás­ ' haxaflaa polgári erények mellett, a magyar némáét harcaién jelithoz csak 325 kilo vonó erőt igényelt. A földet jól meg méhen illő katonai erényeket ia, a falaág** királynak éa logkafordította s megtörte. gyelmeaobb urunk iránti rigaiak odóit te törhetlen hfiaéget 1 hogy Minden tekintetben legjobbnak bizonyult a Scblick kétxen- legyenek karjaitok, hogy kénen legyenek aziveitek, ha I-számu hármas ekéje bosszú kormánnyal, mely ki­ majdan hónaink jat a legfőbb hadúr, királyunk Ö feloégének pa­ tűnő tisz'a munkát tett, a földet jól megtörte, s arány­ rancsa ; .Fegyrerre honvédek I* A fegyverre hivó parancsnak aaélea o hasában éa a ti kebleitekben csak egy vianhaagja le­ lag legkevesebb vonó erőt kívánt. Vonó erő tekinteté gyen ; aa, mely a ml nentelt lobogónkra éa jelvényeinkre vas ben előnyösebbnek bizonyult a kettős ekénél is, mert Írva, melyért élni ét halni aaex.1 eakOt tettünk: aKirályért éa mig a kettős eke egyszeri fogatása 184-6—108 köb hasáért l* Eaeantl aa 18S5. évi nyitral óaazpontoaitáat bafejeaetthüvelyk szántáshoz 235 kilo vonó erőt kívánt; a hár­ nek nyílvánítom. mas eke 244-6—144 köbhüvelyk szántáshoz 300 kilo vonó erőt igényelt; amott esik egy köbhüvelykre 2 17 ez utóbbinál pedig csak 2.08 kilo vonó erő. Ugyanazon hármas ekével próbát tettünk hegy oldalon is melynek meredeksége 35—40 fokra tehető. Itt is jó) dolgozott. A földet fel-felé is jól megfordi • tolta, lefektette, a csak a (Öld saját súlya miatt hul­ lott le ax alsó barázdába. Ez a talaj nem régi erdő­ irtás lévén, ax eddig sxántogatott földtalaj-alatt sok fa­ gyökeret talált a hármas eke. Vágta azokat, csakúgy ropogott, de se ki nem ugrott a barázdából,, se félre nem fitorodott, hanem tartás-nélkül haladt előre -ax eddigi irányban. .Egy tölgyfa tövet, melyet a szántóvas így vágott el, s ve­ tett felszínre megmértünk, a át mérője minden irány­ ban 2 hüvelyk volt Az ekének e miatt se lett sem­ mi baja. Ezeknél fogva a mi vidékünkre nem oszt a ho­ mok, hanem a kötött agyagtalajon s hegyoldalakon is jól használhatónak bizonyult a Scblick féle 1 számú, 3 vasú bossxukormányu (hegyi) eke, melynek ára 85 frt. Súrlódás elleni kerékkel 90 frt. Oroni Miklót. Hasonló értelemben búcsúzott el z tábornok *x 5 dik hadtest tüzérezred ütegével itt tartózkodó tiszti . kartól. E beszéd rendkívüli hatost idézett eM az ed­ zett férfiak szemeiből köoyeU peregtek álé, mely eket letörölni a „Vigyáxx0 miatt nem lehetett Csakis ez a „Vigyázz" fojtotta vissza a csapatok ajkaira toluló éljen kiáltást is. A beszéd ntán az egész dandár diszmenetben vonult el kedvelt dandárparancsnoka előtt tt táborba, hol azonnal megkezdődött a pakolás. A budapesti kiállítás megtekintésére iparosaink nagyban készülnek. A mozgalom élén KommerellGyula barátunk, az ipartestület derék elnöke áll, g dicsére­ tes buzgalommal oda törekszik, hogy minél többeket toborozzon össze a kiállításra. Eddig 60 iparos jelent­ kezett. Megjegyzendő, hogy a Vogl féle 10.000 írton adományból a b. gyarmati ipartestület javára e czélból 50 frt érkezett, mely összeg 10 iparosnak kiutalváuyozlátott. Iparosaink okt. bó 3-án ind altnak Budapestre. Sajnálattal kell megemlítenünk, bogy a b.-gyarmati földész osztályból még senki sem volt a kiállításon. Nem basznál ezeknek som szép szó, ssm figyelmezte­ tés. A tököt hiába szorítja as ember a vízbe ’. Es a b.-gyarmati földész szép rövid idő alatt tudatlansága miatt ki fog veszni. Hírek. Személyi hírek. Gróf Gyürky Ábrabám főispán ur őnagyméltósága, mint értesülünk e hó első napjai­ ban B.-Gyarmatra jön. — Scitovszky Jánoe alispán nr már bolnsp (szept. 28 án) érkezik a székvárosba s el­ foglalja hivatalát. Hymen. Bástby Béla gácsjárási segédszolgabiránk s tiszteletbeli segédszolgabiró szepL bó 22 én vezette oltárhoz a szép Fayl Mariska kisasszonyt Kökesziben. — Vinkler Jóxsef, bontmegyei birtokos e napokban jegyezte el Bpesten Mezey Ilonka kisasszonyt, Dr Mezey Adolf kórházi főorvos leányát. Kitüntetés. Megyénk kitűnő fia, Bercxelly Jenő igazságügy miniszteri osztálytanácsos ur, a-kir. táblá­ hoz tanácselnökké neveztetett ki. Gácson a közművelődési és hazafias czélok elő­ mozdítására f. évi okt 3 án a Stríker féle házban dal estély, szinielőadás, tombolyajáték és táncxmulatság rendextetik a losoncxi dalegylet közreműködésével.— A meghívókat Miessl Zsigmond gáesfalusi plébános ur bocsátotta ki. Razzia. A b.-gyarmati sxolgabirói hivatal részé ről Kacakovics Iván segédszolgabiró ur a b.-gyarmati kereskedésokot meglepte, s több kereskedésben vizs­ gálat alá vette a mérlegeket. Rossz hitelesitetlsn és így hamis mérlegek találtattak : Jónás Adolf lisxtkereske désében, Berczeller Vilmos bőrkereskedésében. A rónia tovább is folyik s annak idején betűrendben fogjuk kötölni axon kereskedő ezégek neveit, hol a jóhiszemű közönségnek hamis mértéken mérnök. Szökés. A b. gyarmati törvényszéki és kerületi fogházból vakmerő ügyességgel szökött meg egy vizs­ gálati fogságban levő, s a hatodik emelet egyik csalIájába internált Bordák János nevű fegyenez. Ugyanis már hosszabb idő óta a zárka fölepén nagyobb lyukat kezdett vájni, mintegy 6 db. vastag téglát szedett ki a fölepből, a téglákat ágyában tartotta, s^xapköxben a kivájt íjukat a kivett tégláktól el-eltakarta. Vak* merő munkájával szept. 22-én készült el E nap este 7 órakor a kivájt lyukon kimászott a fogház padlá­ séra, hol ismét egy lyukon kibújt, a fogház épület javításánál használt állvány oszlopokon lebocsátkozott s a megyeház hátsó kerítését átugorva, a „Magtár*utexában termetű Úgy elugrott, bogy még a nyomát aero WAjAk. Honvédjeink e bő 22 én porosán és fáradtan ér* szélesség s mélységgel 205 kilo vonó erővel szántott • késtek visssa a nyílra! gyakorlatokról Györgypál Fe renci őrnagy nr Vezetése mellein'. Nyitrán a bondvéd1 Ezek szerint'itt a könnyű homoktalajon a Scblik• Krumpach féle könnyű hármas eke legkevesebb vonó ségi barczgyakorlatok f. bó 18 án megható ünnepély* erőt kívánt. Az Eckert félénél 13, a Nicholton Hooward lyel értek .véget. Reggeli 8 egy fél órakor az egész félénél 65 kilóval kevesebbet Barázdái tiszták, a föld 73 dik honvéd gyalog dandár a 6 ik honvéd huszár égésűn meg fordítva s megtörve lévén, a tarló sehol ezred I. osztálya és egy Komáromból rendolt üteg nem láterott ki. összpontositott fölállításban két barovonalban várta Minthogy azonban megyénkben s vidékünkön szeretett dandárparaüosnokának megérkeztét. K u b i- viselő testületi határozata folytán, október lO én veszi kezdetét. nemesek egyenes fekvésű homoktalajok, hanem kötött agysgtalajok, és többé kevésbé meredek hegyoldalak nyi János tábornok, dandárparancsnok, megszem­ lélte a kivonult csapatokat és néhány kitűnő szaba­ múlt. Csak 45 éves volt, s 20 évig mint kitűnő tanár buzgólkodptt az ungvári, budai, lőcsei és végül a lo­ is vannak, melyeken a szántás sokkal neheubb; ennél fogva a szakosztály azon óhajának adott kife­ tosságai végrehajtott mozdulat után az egész dandár sonci! gymnásinmokban. Temetése esept. 15 én nagy részvéttel ment végbe. Áldás emlékére I njjjt négyszöget alakitotL.Slri csend állott be a 2—3000 A szüret Balaosn-Gyarmaton, tegnap tartott kép­ Gyászhlr. Ihnátbó György, a losoncxi áll. gymnásium egyik kitűnő ttnára, ax ismert cxigány nyelv­ tan iró, agynélhtidés következtében hirtelen halállal ki­ �NÓGRÁdi Utketetee MegyAek bartokceai bkeSi • m*aa HL h*7 Alul aa<y áretnel aitBototro tottefc: •r Barau* ctejea (PeitArL Gr Cbnrteeeky lg* tKok rabira C I Mto»< Gyek lUnba.? te Kbeeaklto Aa otoebc lati (fl* tényt A Mr CtrttbM A. áa a btr tAbiAbee • tere léte toiUMK ötttel MmHUI, begy agyág MH.I ki rkel Ktttty Ingni* gr, Mgyáek kABek Aa tort Hí ki NMM*xm MmpAor Jkaoa a pataki ráta beik <ybta kApiAapa áho H ik Béta kerAbea aeepl M Aa oJbeayi IWetAte iMMte orot rágbo Patakot AB Mai aak aotp reMoye kall rata a mrba Nyögök }*k bAbAbte* Byttrattgya boltot, aaept. •* Aa rotkkirtli kka gydiAtl tart,»eHi. fc e<6 bi tArgta a kBeiebekto at ttaáer ISM-7Ó t Mrala a Nyttea gMgtea Ab M<y (AOA u0*1 Agg 1 'S^SlrvBSIBe B l» lArj^VM bee íafearjaoataa Uwaadt aaegyet faiiratra, aatiylyoi kapaaaiatbaa ^ebta loiáahedeook tteoBBk a aaegye rA MgteAMA aulAay réteg aaavaaaa4*toMf. • ma (begy eatk akkor rátái* aló i, begy a pálya ktApMóre talál, ka bctaab* kAaJekodáci Árvitáit) vaaai aikatrlw let a PtapAk I iAkBytU aeetleg Egertől Betette Gyártó tat, laaiyakcaa, Lteke BiíaU rácéi agyők rAattetek hoteea* kide^geti^olAae eeAi^Akői, ke atArá tt, kegy a lapok. lauMlmAa^ak bikaMAt Hgatt aa irBabait atgyák tag KAeaAaaleyBocaitAa A Sebliek Kratpoek iák ki taaA oka* hol tartott, a tettebb riwiataaaa Mltete'i pe*baaaAalA« »l* almából agyár b*aviaai4)a a okgrAk ■agyai egye. Biot cok agy kMBobteA borátka M*laa»/gra álhitet* ba««a« okéi ajAekákoeráo t bekroa bataiaa oégaeaak ■ iiarw caArt a 8ebbk-f*U bakaaaatl gyár aak aa egy r Miét a őrá bt ktotAa ötöméi ayilvAaitaai KgyatarwiB I rőt aoaroeteBn aa egyeoMeii tagakkal tokaiéi a átvetett gyAr aaua igaa kadveai ajáoialát begy a gyár A tál bántott caadaaAgi eaeUttk Ara 10 aaAatóli|At etgedi laaaaa <yoetku lagaMak. akik ■ Bgratdalii kar aa agyaaBtel titkán hivatala aQAa taaedik mag A rAaaletae. illeaatrAh AryagyaAk oeaAI bői a üikí. brr.talbaa l« ■ IMetett FAy Arpkg a k^ ütbAr a |_* k^ BBár, ------------ a--- ______-I érkttaeit leteaéet^arMj^ — ^^kAMJ|Mtll a m^lk rviy ke K- ••< 1J Aaia< arakeat ■ Nm rgt Mtey peepkb WbrMAkbae éta; aM GyirgypMai AetMgyk •ytrt baWrkateerAral te aMgiepta a baertk tmtikar —• Afl elAakAtt, •tat readaate, ritka haagtteiA tAtea eetMy fafaate be a Mgyebka kia temkbtt I — J.) ■ Felelős szerkesztő: Horváth Danó Hordó eladáa. HaateAh At ui dltpMbM MeM HlMrhr Mrtt bor bordók eladók MrrMtger U^AMt letet OyeraMoe. lesaa ngjAteka, a .MAi karét*, alóadAaAtal legealAk ba e k* rtéa. vBUgaioU, de aagyM gyAr bAoBeetg eUtt, Btlyeak nagy rtoUt a eyilrai gyakorlalokoa rteet tett boával neau kar ta<l*i Mpetiék Pékig Agy a Aarab. amet aa Agyaa, öatatvAg* eiAeAAe leit bAaat ArkaaoMak ta'aa Aa eat Uaeói G^rgyykl Forwaea* Arak (Aatravoi grdfak) Aa KabAayi Margit Brbalgy (Laoea), bejae M igielooaeBk Aa eiagiM, kiakrat jAUkBkkal aa» egyaer ragaAtAk taaara a koaoeeaget Kittek tolt kr Ferkerber Viloee ar, (Moetriekard bírta tfkrkevt rtaata a MMteala AryaaaAgkt ka te akraroeca utoteAgAt. — tq F.iaataer reroeea Ar (Bet rik) ke Hj Bereaelly ökke Ar (Grigtee) actaiAe Mg Egy csinos nő valamely úri hátnál, mmt virróleány és a háztartásnál tegédbeső, alkalmazást ka* rés. A szerkesztőség adhat bővebb felvilágosítást. HIRDETÉSEK. aa ArraaM bbtitolijl Aa Mr. témeMi aiet battoM keaMrr* mní, SW1 Pwb aiot Wglm— JalU ayAMyMeak ev*f> M^tBtAAiak i*p*ri JtoaaT. Ja Na *a Hatna ti Marta . ABABHSI PariAgiit BBMetib »tteeí M in libaBIrataid ■ jaraMaieek Mibe** btok lei .baJM Agvkbe ■ tpatyaégf bk t*r«ta«P ■ *M*a IBM Hsat k.tew? határ*bl Skvá a l»-R* MA ■. Mrbaa ( aMn Mmí < atárt Jalta hhara Ba*««ji Ág»■e S Vicáét báeaa teMAatAri Mmi a I B-Ml f. I -^B, ■-4B aaraa a. «L art htk bkja ■ tmaarekra. fltotva aoaa toty*b> MtaMtokw bilit «| tortokra 1BN tortát a. * toki k, f MBA bm a tatáré Mt Art t:« : : : Kft e, a MSI M Sk C, . M8B . M> fribaa MatafÜMt MtoelBl arbee te MtMaí tkoeáalto to Mgy a tocMbk Iber )** MNMob M MA Art aoreabar bá 114* aaM*a * e/á Gtor ipa!?*- BhSfryta <Wtornába. ■rgtortacM y* ráeaa Brrrráne a arváltopiton ÍXÜocm MkiáiM áto atal to el oktoal laMecéh tartotta* ae atüeeek to*HI tortárá aak WP’JMeegvto NBoM ■■*«• 9 friífrt, 4 ta, • At a 1 htot bátoteXc. 'mdmMI IX t te Akikt >tot aHtp remi ■td^ttoto In. »rt ímeia Me Mh t el tok ytág tTEsStorktoábto tart a«a<y « iSTtTÍSTtir ■ btrAr^ —rA1 ibi sumBBnmi ® wunoimeBBmMM • • áMtatt ti tl ilj n ni eto—rMM ^M^őipáte, a hír tortoaát • I * kho^w U—I -^^-á^a-A^Xl dko batáoáta IBM ■—■ bt árt Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00761.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 39. szám (1885. szeptember 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/89e0907a43e819371f7c874f42063ae4.jpg 8599f1fadb73bc6b543f53d1457c15cb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0410319565496389c827a9dd5291c5a8.pdf 7ebf4486b83653e347c0fe6fb98f8da1 PDF Text Text XIII-ik évfolyam. 40. szám. Balassa-Gyarmat, 1885. október 4. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. sértéseinek ellentállva igyekezzenek a nógrádi bor jó hírnevének megfelelő méltányos árakat kivívni a vevők részéről, nehogy'a szerencsés időt és helyzetet fel nem használva megint parin alul vesztegessék el borterméseiket. Az idei bor minősége az eddigi legjobbak mellé sorozhat^, tehát joggal megvárhatja, a* az agyon szorongatott termelő, hogy fáradsá­ gának és az idő kedvező közreműködésének produktumáért méltó diját is elnyerhesse. Résen kell lennünk, nehogy a nyerészke­ dések kisértései által saját magunk természetes érdekeit feláldozzuk lelkiismeretlen haszonle­ sők kufárkodásainak. Szövetkezet nélkül, no-* hogy szövetkezet nélkül érdekeink veszélyes* csorbát szenvedjenek! Nagyon alkalomszerűnek tartjuk ezúttal nehány, figyelmeztető szót intézni bortermelőinkhes, kik egy évi fáradozás, keeervea aggo­ dalom és jelentékeny költekezés után annyiramennyire kedvező bortermelésnek örvendhet­ nek, hogy helyzetük előnyeit — amennyire a körülmények engedik — lehetőleg értéke­ síteni is [tudják. Úgy tudjuk, hogy Francain, Spanyol, Görög és Olaszországban, valamint Schweizban az idei esztendőben a. közepesen alul olyan bortermés várható, mely mind minőség, miud mennyiség tekintetében a külföld szükségle­ teinek meg néni felel, s mindezek ellenére az eddigi vételkedv és kereskedői kombinácziőkból következtetve, az ottani borok ára is meg­ lehetősen magasnak ígérkezik. Ezen jelenség legfőbb oka Franczia or­ szág nagyon is közepesnek mondható borter­ mésében leli magyarázatát. Az ottani borvi­ dékeken a fillokszéra pusztító hatása követkéz* tőben már régóta nem voltak képesek megfe­ lelni a borszükséglet igényeinek, s igy Görög, Spanyol és Olasz országban nagy mennyiségű borvásárlásokat tettek az ottani fogyasztás ki­ elégítése végett. A jelen évben pedig az említett országok­ ban is csak annyi bort képesek produkálni a mennyi az ottani szükségletet épen kielégi ti s igy kivitelre számítani nem lehet Ezekből észazerűleg következteti tehát, hogy nálunk Magyarországban — hol a jelen évben általában jó közégtermóa constatáltatott mindenütt s minőség tekintetében is a jobbak közzé sorolható, — a boráraknak alacsonyak­ nak lenni nem lehet nem szabadi Hogy kddvező árakon értékesíthessük bo­ rainkat, az főkép tőlünk függi A kereskedő természetesen jő szántából nem csigássá föl az árakat, sőt a bor minőségét is ócsárolni igyekezik. De ismerve ezen ránk nézve kedvező kö­ rülményeket — midőn nagyobb mérvű bor­ kivitelre lehet kilátásunk — meg nem bocsát­ ható bűnt követnénk el, és saját megkárosí­ tásunknak mindmagunk volnánk okai, ha ily kedvező auspicziumok mellett is borainkat az eddigi szokás szerint potom érőn elveszteget­ nénk. „Segíts magadon, s as Isten is megsegít?1 Régi magyar példaszó, melynek ezúttal reánk nézve nagy jelentősége van. Segítsenek magu­ kon önerejükből a bortermelők minden hang­ zatos „borszövetkezet" ezégének meddő sege­ delme nélkül. A bortermelők saját helyesen felfogott ér­ deke követeli, hogy a lelketlen cenzálok kí­ TÁRCZA. ban teltesik neki as özvegy számtanéreoseé, a kinek hálójából egyáltalában nincs kedve valami falusi ár­ képes ártani és tehetetlen dühében rúg, kapál, lajtár kot tar, mini a veszett eb e mint prédára leső hyóáa, .A. pletyka. tatlanságért kibontakozni. Bizony sserocsan formán kerül ki mindenki ab­ ból a híg léből, <te hát es olyan ártatlan mulatság, hogy a jó asszonyságoknak rossz néven sem lehet venni, vátj*> hogy hol okozhatna zenebonát én háborúságul. Egy-egy homns novo, egy egy kevéabbá bogvaloUl ' felül neki olykor s meghallgatja undok kobolaUsyaüs van akkor öröme s ugrálni, tánczol ni tudna épen agy mint Siva, a romboló istenség mikor gyönyörködöm hogy testvére, Visnu áldásteli munkáját széjjel zúzhatta. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre .. . . 6 Félém..................... 3 Evnagyodre .. . , í Egy hónapra.......... .... .. frt. fa , W kr. — * Aa előfizetési pénzek egyedül 60 kr. a kiadóhoz cal- nsezve, — legcséteserúbben póstantal ványnyal — a nyomatandó példányok • pontos szétküldés tekin- tétéből, mielőbb beküldendők. Kék Lászó, Horváth Danó, kiadó s laptulajdonos. fel. szerk. Bortermelőink figyelmébe. JfióCa a világot megteremtett* as isten, vagy he a mai kor mindent tagadásban eeva a genezis törté­ netét nem hisszük, as átmenve mindenféle kő, vas és arany komákon magától mogalk otódott, azóta a pletyka folyton virágzik • olyan csikk, a mely soha sem megy ki a díváiból. A távirda hasal, do még Edison telefonja som rö­ píti as emberi gondolatot oly gyorsan tova, mist ez— a valami, a mit vnlgó coepütelegrammnak szokás ne­ vezni. Htot a laboda olyan épen, mentül jobban Irt jak, annál inkább tenyéerilre boldog az, a ki más el­ érte azt a stádiumot, hogy nevot csupán felett* A^szalonok sima fénymázas padlóján,a csillárfónyes palotákban épen agy otthon van, mint a viskók földes szobáiban és a legutolsó lebujbán. Kétféle pletyka van: ártatlan éo ártalmas. Ártatlan as, a melyiket fftratou nak szokás ne­ vezni. As ArábáóbőHmporált fekete ló ott párolog a csé­ székben, ne aeitaloo kalács és sütemény van felbal- mozva éo egy csomó asszony ül körülötte. Születésük, vagyoni állásuk megengedi nekik, hogy minden munka ét fend nélkül élj sasit, idegüket pedig mégis csak kell valamivel tölteniük s mintán későiknek nincs szák* •égé a dologra, dolgot adnak — a nyelveiknek A ka­ lács igen finom, de mégis jobban esik abba a barna lébe a nép Piroskát belémártaoi, a ki olyan nagyon kacérkodik esténk! nt aszal a kifent bajusza honvédbaá*Mygynl • korzón, meg azt a kiáUbatatlan Ha- malik Pistát, a ki minden fáradozásaik daczára sem akar beléharapni a házasság édes almájába, mert job­ aztán meg némi alapja van is a dolognak, mert Pi­ roska nagysám csakugyan kaczér egy hölgyecske és Bazsalik Pista urfi nem tagadja, begy édesebb a szám­ tanácsosáé puszija, mint asa bísonyos oltár előtt sánc* tionslt paradicsomi gyümölcs. Hanem aztán a pletyka másik fajtája, as már veszedelmesebb és est rágalom­ nak szokás nevezni. Vannak kiváltságos egyének, a kik a pletyka ast a nemét egészem hivatalosan úrik. Legfőbb paesiojnk abban telik jó barátokat, házasfeleket, szerelme­ seket összevesriteni, undok koholmányokat gyártani e ha tehetségükben állana nem általlanák megfertőztetni a szentséget s a posványba gázolni a legtisztább ol­ tárképet is. As ilyen pletykák gyártója a legveszedelmesebb egyén, veszedelmesebb mint a ragályos pestis, vesze­ delmesebb mint a rabló, mert esek életünktől, vagyo­ núnktól fosztanak meg, de amas attól, a mi a világon a legdrágább: a becsülettől és a boldogságtól. Kerülik is as ilyen egyént mint a dögvészt min­ deneit. Kizárják a tisztességes társaságokból s ha eset­ leg találkoznak vele elfordulnak s aggodalmasan néz­ nek körül, ha vájjon látta-e valaki, hogy, mellettük ment ol. Legveesedolmesőbb as ilyen hazug rágalmasó pletykák gyártója akkor, ha ártani képes. Nincs előtte semmi se szent, semmi se tinta s a mint becstelen ő, olyanokká akar mást ia lealácsonyitani. Kigyó, ki azt marja meg legjobban, a ki aggodalmas gonddal és szeretettel melengette. Nevetséges azonban, ha nem Mi csinál az ellenzék? A kis Honlvármagya fclfnvoU ellenzéke ismét, megütötte a nagy dobot. — Még a maga szénájával tincs rendben, máris kiterjeszteni akarná as, agitaüót nem csak Esztergom és fisra, — hanem még Nógrád vármegyére ia Hisz itt is van ellenzék, azt senki sem tagadja, hanem hogy a nógrádi ellenzék Hontmegy^ példáját kövesse, annyi sütni valója csak van. Az a nagy hangú felhívás tehát, mit a boti ti ellenzék három vármegyébe bekiáltott, — üres ée vak lárma. A komoly gondolkozása hazafiak, még ha ellen zéklek is, kezdenek visszariadni azon nagy humbugtól melyet as ellenzéki agitátorok kifejtenek — esek előtt csak a kormányríj utás ezé!ja lebeg, — as eszközöket nem igen válogatják. Nem a hazaboFdogi-. tása, — de Tisza Kálmánnak a* megbnktatása a jelszó.' Jól ismertük Uilotics Szvetozárt és mindazokat a szerb agitátorokat, kik azóta többé kevésbé szerepei tok, de letűntek a politika színteréről. Közülük senki oo akarta beismerni, hogy ő nemzetisSgi agitátor, sőt a msllett borozott valamennyi, hogy ők a magyarkor-' mány ellen felényire sem agitálnak úgy mint a mai. Mindenki tudja, hogy Y. ur egészen a bálványo­ zásig Imádja a bűbájos X. óét. Szeme ég, homlokaki' pirul, ha csak ruhájának fodra érinti is éo mind\váa« dór bolygó a tündöklő csillagot, követi léptén, nyomán X. asszonyt is meghatja ez a meseszeré imádat; Y.jó fin, elég kellemes fin és szívesen tűri meg magi mel­ lett. Nincs is semmi baj köztük, csak Y. OlbeUóaáá is othellóiabb féltékenysége ad alkalmat néha, köutdb egy kis gyöngéd összeszólalkozásra. Olyan aa asoahaa mint a bárányfolleg. mert ha X.-né csillaglángu sze meivol rá mosolyog Y.-ra és bársony puha kezével vá. gig simítja kóczos haját, azonnal eltűnik homlokár'ó na árny és ismét ott égeti as oltárlángot bálványa lábai előtt Kapja-fogja msgát hát a hazug rágalmak nagy mestere éo megcsípi X et as utcáén, a ki egészen nyu godtan indul egy barátjához látogatóba. Hűvös ősri idő van, Y. felgombolja kabátját, le­ gyűri kalapja szélét s bodor füstöket ereszgetve esigarettájából — el mélázva az ősri bervadáeoe — csön­ desen ballag a néptolen utcain. Rikácsoló hang érinti fülét s kényszeríti megállni. — Á jó napot édes Y, jó napot, tegnap éssre se vett, láttam milyen boldogan kisérgette a szép X. nél a nagy utczán. Y. kitérŐleg akar felelni, de már a rágalmak nagy mestere galléron csípte s pad hozzá. mint a kullancs ta­ �N ÓGRÁD I ' gyér ellessék, te épeuéggel nem akarnak mist, mint a' hasa minden polgárának egyenlő jogokkal való fel­ ruházást tat. Szóval ut bizonyították, hogy ők ellen* Zókiok, semmi egyebek; de ami a magyarnak subád, azt nekik nem subád, • amit h magyarnál baufiság étimén tisztelünk, azt náluk a hazaárulás ősimével bélyegezzük meg. Azt állították Miloticsék te' azt álhtja minden nemzetiségi agitátor. Egyik se ismeri el, hogy ő a ma* gyár állameezmének ellensége, csak azt, hogy a ma* gyár kormány zsarnokságának ellensége ; a hazát senki •a imádja jobban mind ők, csak azt nem ismerik el, hogy ez a haza pusztán a magyar •jáoak hazája le­ gyen, aat. Szóval ba őket ily szempontból hallgatjuk, hát ők a legjobb hazafiak, csak épen hogy ellenzékiek, azt pedig nem veheti rósz néven senki. Azt tehát, amit most a torontáli kin földbirtoko­ sok a magyar ellenzéki sajtó aegiso alatt s helyeselő tapsai közt beszélgetnek, azt már régen halljuk beszél­ getni; az .imádott szent hazánk* frázisokat h régen halljak saagedeni, hanem azért rámérnők tenni minduűnket, hogy azok a nem magyar ajkú kisbirtoko sok, kik.ott a magyar ellenzékkel összefogva „gazda­ sági egylet* ősimen ellenzéki klubbot akarnak alkotni, testestől lelkestől nemzetiségiek, de be hagyják magu­ kat Íratni a magyar ellenzéki firmába. Hiszen ezáltal csak is egyik régi vágyuk teljesedik: nemzetiségi ezélóknak szolgálhatáaa magyar ellenzék czimen. Csakhogy Tisza Kálmán, — aki feje lágyára nem esett, te még egyszer szatócsén meg Apponyi Albert gróf, ha a Tisza eszén keresztül járni akar, — a po litizáló gazdaság, habarék egylet alapszabályait nem fogadta el, s hogy a temesl bánság közepén egy kor­ mányra éhes lovag által, bármi ősimen, nemzetiségi ellenzéki liga alakitassék, megengedni nem fogja. Mert hát kinek másnak agyában ssOletbetnék meg az Ilyen eszme, mint az Aponyi Albert gróféban ? Hány mindenféle tervével sült már ő fel, nem lévén már olyan ajtó melyen ne kopogtatott volna, mig végre a közművelődési egyletek alakulásának idejében, a kissé izgatott kedélyeset felhasználva, a nemzetiségekre ve* tette szeme világát. És hát persze, harangoz neki az ellenzéki sajtó, még a szélsőbali .Egyetértés* is, molyban Irányi Dá­ niel éppen akkor nyilatkozik, minden oly szövetség ellen, mely a függetlenségi pártot a mérsékelt ellen­ zék kengyel futójával, Apponyi Albert gróffal gyanúba keverhetné. De hát az .Egyetértés* harangoz, mert Ti­ sza ellen kell harangozni És az ellenzék nevezi .kortes politiká* unka Ti sza Kálmán politikáját! Az az ellenzék, mely most, amíg egyik kezével a közművelődési egyleteket, másik kesével a nemzetiségi klubbokat támogatja, és taná­ csolja a torontáliaknak, hogy no hátráljanak, hanem készítsenek aj alapszabályt, okosabbat, fizikusabbet, malylyel a kormány éberségét könnyebben ki lehessen játszaniuk. És mig Janus arcaik egyik felével ide kacsin­ LAPOK. gárok közt ezzel 'az adóval, mindennél sikeresebb ági láczhjt lehelne kezdeni, te hatványozva ellensúlyozni, dékeiL Mint az ihletett szobrán kezének néma — de öt minden időkön át dicsőítő müveibe — az élettelen szobrokba: mintegy életet látszik önteni: akként ad te önt valósággal életet a vallásos, erkölcsi s ember­ baráti érzelmek, a haza, fejedelem, egyházi te világi elöljárók s törvények iránti szeretet, tisztelet te enge­ delmesség becsepegtetése állal egy nemes hivatását jól felfogott lelkes tanító a fogékony gyermeki nivbe. Mai néptanítóink tisztában vannak már azzal: hogy nőm elég a gyermekeket sok esetben öntudatosan alig felfogható s elsajátítható ismeretekkel halmozni el, hanem múlhatatlanul szükséges a növendékekkel megismertetni a jót, az igazat, szépet te nemest, s ezek iránt fogékony telkeikben folkölt oni az ösztönt azoknak követésére, hogy azoknak folytonos gyakor­ lása által kifejlődjék és megerősödjék bennük a bit, is lehetne másképen.’ becsületocseg, jóakarat te jellem. Hanem az ellenzéki sajtó persze fqjja a riadót, Néptanítóink ily szellemben fogják föl ma már te tüzeli a közvéleményt, egekig dicsőíti az indítványt, nemes hivatásukat. csak azért, hogy annál jobban izgathasson a tagadó S mégis — nagyon szomorú — hogy a táraada válaszra, mely Tisza Kálmántól érkezni fog. És igy vagyunk az ellenzékkel minden ponton, lom nem adja, még mindig nem akarja megadni a azt, amit ez az adó elérni képes lenne. • Tiszteljük te becsaljak a nemes gróf bazafini buzgalmát, de be fogja ismerni, hogy ily czélu adónak kivetését a kormány nem engedélyezheti. Nemcsak jegi szempontból nem, de eszélyeeségi szempontból se Hiszen azonnal bejárna Európát a jajszó ama martyrSágról, mely nálunk a nem magyar ajkunkat éri, hogy pláne még nekik kell pénzt adni ama keresztfához, melyet a magyarok erőszakoskodó magyarítása velük a Golgotbára csípettet Minden ily közmfivelődtei egy­ let agy van lefestve a nemzetiségek előtt már is, mint valami spanyol inquiziczió, hát ba még egy általános adó vettetnék ki minden nemzetitégre, amint hogy nem így vagyunk vele minden alkalomnál, a melyből valami csetepatét csinálhat. Tisza nem engedte meg, hogy .Kisbirtokosok egylete* cxímeu egy ellenzékiukedó nemzetiségi liga alakuljon, a közművelődési egyleteket istooítŐ ellenzéki sajtó tehát üti érte Tisza Kálmánt. — Tisza nem engedheti meg, hogy .magyar közmű­ velődési* czimen, társadalmi.Ogyben, más nemzetiségek is hivatalosan megadóztathassanak, hát a torontoláli liga pártolói ütni fogják érte Tisza Kálmánt. Ám épüljön hát ezen az ellenzéki politikán aki épülni akar, de minél kevesebben épülnek már. Minél kevesebben kapnak már a nagy hangon, sőt kezdik befogni föleiket, hogy ebben a napról napra felmerülő éktelen diszharmóniában a finomabb hallóérzéket meg­ menthessék. A tanítók és azok gyűléseiAz X. pusztai subancz megfeleségesedni akarván, ebbeli .szándékát bejelentő papjának, ki egy kié erköl­ csi oktatás után a következő kérdést teszi fel neki: .Mond meg csak nekem fiam, hogy a három isteni sze mély közöl, melyik balt meg értünk a keresztfán ?* A fin áll te bámul, végre csodálkozva kérdi: .Hát meghalt valamelyik, kérem alásan ?“ „De meg ám, hát te még azt sem tudod?* volt a plébános válasza. .Jaj, kérem alásan mi tőlünk még a másik kettő is meghalhat, még mi ott a pusztán megtudjuk* lön a felelet. Ez ugyan anekdota, de bátran meg is történhetet, a régebb időben. Most már ilyesmik nőm történ­ hetnek, mert ma már minden községben, sőt a valamire való pasztán is ott áll a népiskola, mint az elemi tudo­ mányok tárháza, a hit, remény, szeretet te világosság terjesztője. A régi csizmadia te nabóléle tanítómeste­ rek is kihalófélben vannak. Évek óta a tanítóképzésre is kiváló gond fordittatik úgy annyira, hogy magyar­ tanítónak ama helyet, melyet nemes munkája, szak­ képzettsége és műveltsége folytán méltán megérdemel. Elnevezik a pályát melyen működik magasztosnak, föl díszítik czifrábbnál czifrább czimekkel, mint a meg­ boldogult magyar nadrágot a sujtással, de mégis min­ den pályák között ez az egyetlen az, melyen nem egyéni képességei, jelleme s becsülete szerint Ítélik meg az embert, hanem foglalkozás te fizette mérvé­ ben. 8 miért? mert a társadalom még mindig nem hajlandó a tanítót a régi előitélet által kovácsolt szol ganág járma alól fölszabadítani, mórt még mindig ab* bán a hiozemben van, hogy az embernevelte olyan közön séges jmuterség, mint akár a csizmiaduág, melyet egy kis száras kenyérért és sovány vigasztalásért bárki is elvégezhet Innét van, hogy még mindig találtatik olyan nagy férfiú, ki tisztességén alulinak tartja a ta nitóval szóba állaoi, hálásan elfelejtvén, hogy egykor az a szegény lenézett néptanító vette meg fundamon-' tornát az ő mai nagy»érfiui mivöltának. Hja! A nép tanító addig — minden — inig kötelességeiről, de — semmi — ba jogairól van szó. Laikusok és paedagógusok azt is roppant han­ goztatják, hogy ha a néptanító a fent körvopalozott nemes feladatát lelkiismeretesen megoldani akarja, ak kor ö maga is folytonos önképzésre van utalva. Mely önképzésnek hogy a tanitógyűlterk hathatós előmos, ditó eszközei annyi tény, eltekintve attól, hogy néme lyek azokat mulatság te a slrga földig való ivás al­ kalmául deklarálják. (Vége köv.) Vasut ügy. A Budapest illetve vács b -gyarmati vasat érdé kében emeljük fel szavunkat. A köznapiság ismét erőt veti közönségünk, nincs eezmo, nincs életrevaló terv amiért bevűlne. Csendes nyugalom fogta ol a kedélye két A földmivu egykedvűen szánt vet régi rossz fa­ ekéjén; az iparos toldoz, foldoz, reperál te kínlódik begy ezt az indítványt megvalósítani nem lehet: nem lehet pedig azért, mert társadalmi czélokra a megye nem adóztathatja meg a közönséget, másodszor nem lobét azért, mert a megyét lakó más nemzetiségé pol­ országon ma már a szélrózsa, minden irányában derék néptanítók működnek, kiknek szakképzettségüktől, buzgalmuktól te szeretettel párosait munkájuktól függ, nemcsak a szorosan vett tanítás sikere; hanem az egész iskolának az életre, a társadalomra, a hazára s a jövő nemzedékre terjedő áldásos hatása ia Mint a művészvésője a hideg márványt akként műveli, idomítja és lelkeeiti a jó tanitó, oktatása és nevelése által nővén — Hej pedig „az asszonyt állat szép do vésze­ dé mse ...*■— mondja a jó Petőfi — ezt maga kod ven Y. ur — úgy látszik — egészen figyelmen kívül hagyja, .pedig csak tudná, a mit én tudok . . .* 80 kát mondó bnnyorgalátok te arezjáték következik — Mikor is látta Ön X -nél Ernővel a külváro­ son ? Nyögi végre ki, mikor búcsúzai kezdenek. — Hát hát épen tegnap — hebegi a rágalmak főmatadorja s arezán látszik a kimondbatlan gyönyör melyet aljú lelkű emberek éreznek, ha val.ikiuek fáj­ Hátba mégis . . . Do még a gondolatért is meg­ haragudott magára, uem, u nem lehet, az ő szentség*, u ő bálványa csakugyan u a nemű szívó, angyali Jósága uszony a minőnek ő ismeri, a ki előtt a leg­ undokabb rágalom is kénytelen megszégyenültem le Y.-ban föltárnád a .zöld zsemfi szörny*, szemöl dókéit haragosan összevonja s idegesen dörzsöli ujIá­ val felső qjakát, — mégis átall kérdezősködni és szót teául megy tovább. dalmat okoztak. Y. arcú égésűn — kiderül. Megtörli zsebken­ dőjével verejtékez homlokát te sjkára visszuzökkou rakni a fegyvert. Elkezd nyugodtan átöltözni, lehozza sáros czipőit, kabátot cserél te igyekezik kiverni ezeket a rossz gon­ gatnak, másik felével a szatmármegyei .Széchenyi egyletet* bizgatják, hogy a gróf Károlyi Pisla indít.'vényét minden erejével karolja fel, tudva tudván, — Úgy bizony — folytatja a derék ur — az szép ki olyan ártatlan madonna aratokat vág ma­ gának, mintha kettőt se tudna számolni, épen a minap is a külváros utcáéin sétált Ernővel e bizony Isten még édesebben pislogott rá, mint Önre Y. Már véresre harapta ajkait, szeme majd kiug rik üregéből te. melle úgy .zihál, mint egy kováes/uj-telő, kezét belegyűri egészen kabátjá zsebébe s gór ceöeea ökölre szorítja. A jámbor férfin tudja, hogy most taplót dugult a fülébe s gyorsan átviszi a tárgyat Y. egyik jó ba­ rátjára s azt kezdi mesélni neki, hogy szidja az őt a nék a gazda; az iparos aj munkát készítene s a ke­ reskedő nagy forgalommal élénk üzlettel jó te olcsó csikkeket árulna. Pezsegne az élet mindenfelé I dolatokat fejéből. ismét a mosjly. Mindazonáltal elszalasztja inasát X. asszonyhoz; — Az lehetetlen, hiszen X. asszony akkor épen velem ée egy barátnőjével kocsikázott a ligetben, egy­ a fia nem sokára jő vissza s mosolyogva áll meg ura szerre két helyen lenni eddig pedig még csak a híres előtt A furfangos ficzkó sejti már, hogy urát ismét a búvész Philadelphia volt képes. — No hit akkor tegnapelőtt volt — feleli dfl féltékenység démonja uklatja — Hát? .... bősen az illető ur — nem akarva kiengedni kezéből ,rr Hát kérem aláaun otthon van te várja az martalékát ,- . ■’ — Akkor ihog kint som volt a lakásáról és én urfit, — csak egy kicsit oda át volt Malvin nagysá­ Dolphit legújabb novelláját olvutam fel épen neki. gánál valami ruhát próbálni. X. ué — kinek tárealgónője mindent elmondott A rágalmak nagy műtere végkép ki van hozva sodrából, szégyenűlton oldaloz el s ott hagyja ¥. a ki végre bemegy a házba. De azért az utélyét mégis el­ rontotta Látogatását végezve, sietett X. uszonyhoz, a ki véletlenül épen nem volt otthon, do egy szomszéd Y. félig büva, sápadtan a dühtől támolyog be? bán lakó barátnőjéhez ment át. Y. ur agyában min­ denféle rémlátványok csoportosultak, nyugtalanul járt a házba, a hol látogatást kell lennie e melyet sze le s fel a szobában a a tárulgónőt mulattatta a ha­ reaesteea öltetek e ngy érzi, hogy agy veleje forró ólom lottakkal 8 miután X. né még mindig késik hau égé mai vaa telő e mintha szive ketté akarna repedni a kiaiól. ezen Idegesen távozott. háta mögött családjával, a kereskedő rossz te drága csikkekkel bocs* szántja a közönséget. Lenne csak vasalunk l Akkora rossz faeke tűzre kerül te hármas vasekével dolgoz­ — mosolyogva fogadja Y. ont és kezeivel belemarkolva bajába csak annyit mond neki: — ó, ó, maga buksi.... a .buksi* podig elpirulva, szégyenkezve csak le­ hajtja fejét te csókjaival halmozva ol bálványa kezét, halkan suttogja : — Nem hittem, nem hittem én semmit, imádom I �LAPOK. NÓGRÁDI Mintha valami rom szellem vett volna erőt rajinak, úgy elhagytuk vasutügyünket a közönség egymást diskustálja, i a felvert jókedv-magától lobad le felé. Már hónapok múltak el, hogy kibocsátottak ax uj nyilatkozatok ét kötelező aláírások, éa axóla alig jótt be néhány aláírás. Mi ennek oka? Talán meg­ szűnt a bizalom, talán a kivihetőség iránt vannak ké­ telyek? Nem, csupán átkoz lethargia, ostoba köznapi- ha­ nál fogva mellőzzük; mert számításainkat biztöz ala’ bár nem is kötjük magunkat som a magyar állam, sem a magán társulatok által eszközölt építkezéseknek kö­ zépárban kimutatott költségeihez. Az előbbit- 67,000 frlban mutatja ki Dekán Mihály 1884. évbeu kiadott müvében, mig a statisztikai közleményekben 104,000 frtra van téve. A magán társulatok által cpitett va­ sutak közül legtöbbe került az osztrák—magyar pálya: pókra kívántuk fektetni. Ezek után pedig egéex batározoltaággal kijelent* közlemények VII. füzetében ismertetett adatokat, tág, gyáva tehetetlenség az, ami a kedélyeket elzsib­ 181,000 frt kilométerenként. basztotta. Beteg, megadjuk ennek ax árát! Mi arra az álláspontra helyezkedünk,hogy ava­ Alig van vesztegetni való idő! Most vagy soha I sát építések rendszere a gépek tökéletesítése miatt nem Felkérjük, figyelmeztetjük és intjük ax érdekeltséget, oly szigorú feltételeket szab ma, mint korábbi idők­ hogy terjessze be aláírásait, legalább axon összeg ere* ben. így terep nehézségeknél az emelkedés és elhaj­ jéiig, a melyet exelőtt folajáullj a tegye lehetővé azt, - lás ma sokkal nagyobb lehet, mi ax építés költségeit hogy alispánunk és megbízott férfiak ax ügyben to- . mindenesetre apasztja. Sőt az is figyelembe jöhet, hogy vábbi lépéseket tehessenek. pályánk egyetlen ponton sem fog igényelni fényűzést Épen most vesszük a hírt, hogy Nyitramegyének szept. 28 án tartott rendkívüli közgyűlése egy fontos vasúti határozattal foglalkozott, melybe mi is belefo­ gunk vonatni. (Ha magunk nem, hát mások gondos­ kodnak rólunk.) Ezen vasúti tervekről a „Nyitrai Köz­ löny* a következőket Írja: Két terv fekszik előttünk. Az egyik rövid össze­ kötő vonalok létesítését czélozxa: Nyílra és Galgócz; azután Nagysxombaih, Szénien, Göding végre Léva éa Nyitra közt. A másik egy nagy kiviteli pálya terve, mely Egerből, vagy helyesebben Pőspökladányból in­ dulva Heves-, Nógrád-, Hont, Bura- és Nyitramegyék területein át Morvaországban Gődingnél esetleg Ludenburgnál csatlakoznék az osztrák éjszaki pályával. Erén tervek közül az előbbi rövid összekötő vo­ nalaival egyátalában nem elégítene ki egyetlen köz­ gazdasági érdeket sem, mivel a sok rövid összekötő vonal szögletes elhajlásaival a vonalat felette meg­ hosszabbítja ; más részéről pedig áru szállítás gyorsa­ ságát a különböző vasúti vállalatok közt szükséges át­ vételeknek és átadásnak idő fecsérléssel járó munkája jelentő építkezést, már csak azért sem, mert a fővá­ rost közvetlenül érinteni nem fogná, mi ismét költség kímélést eredményez. Mindezeket tekintve, de másrészről tekintve azt is, hogy ax egéex vonalon 8 vixválasxtó fen sík átszé- E számok határozottan azt bizonyítják, hogy ter­ vezett pályánknak egész vonala ax Ikszág nagy tér mslő vidékeihez sorolható területbe ősik és hogy ek­ ként legalább is oly teherforgalomra számiibat teljes bizonyossággal mint a milyennel ax országnak bár­ melyik elsőrangú vasút vonala tényleg bír. A tervezett nagy vasúti határozat költségei is ki vannak hozzávetőleg számítva. A számítás eredménye az : hogy e pálya teher­ forgalma legkisebb tételben meg fogja haladni a 8 mi­ liő métermázsa súlyt, személyforgalma pedig el fogja érni az 600 ezeret. Ez lenne tehát ax a forgalom a mire biztosan le­ het számítani és a mi, — ax építésbe befektetett tő* kének okszerűen várható jövedelmét biztosan be fogja hozni. Áttérve a kivitel költségeire, itt is számításba vet­ tén igen előnyös lenne, — dn ax eemmiesetre sem zárná ki, sőt még inkább kívánatos lenne, hogy me­ gyénk székvárosa az ország fővárosával vasúti össze­ köttetésben legyen. István bácsi Lelkes ünnepet ült szeptember 20-án Esztergom városa. Társadalmi életünk egy kimagasló tagja elisme­ résének áldozott kinek magot emelkedett szelleme, minden gondolata, szivének minden dobbanása csak a közjóé volt. A tevékeny férfiú hasonló közöttünk az égbolt milliárd csillagai közt szerényen fénylő holdhoz, a mely lésére és 8 folyammedence áthidalására lenne szükség, mi megint az építésnél elég terep nehézséget, illetve költség emelést okus — számításainkat a vasút épít­ kezések közül szerzett tapasztalatok alapján következő nem csillogni született, hanem szerény sugaraival be­ hatolni az ártatlan gyermeki szivekbe éa azokkal megismertetni a szeretet Istenének képét, mint a ki a világ teremtője, gondviselője és a jóknak jutalmazója. ó volt az ki a falusi iskolázatlan nép kezébe tételekben mutatjuk ki I. Építési költség. 1. Előmunkálatok 2. 8. 4. 5. . . . . Földbeváltások .... Alépítmények .... Felépítmények .... Magas építmények . . . * 200 frt 4000 21,000 21,000 10,000 könyvet adott, mely a vallásos élet országába vezette a gondolatokat ; — imáival, erkölcsi elbeszéléseivel törekedett eloszlatni a babonát és megismertetni az emberiség Megváltóját. Ö az, ki a magyar íőclerus szellemi aristocratiá „ „ „ „ jában oly előkelő szerepet játszik, kinek czélja a kü­ összesen : 56,200 frt kilométerenként. II. Özembe helyezési költségek. 1. 2. 3. 4. Kezoles és felügyelet . Jármüvek beszerzése Pálya és műhely felszerelés Egyéb kiadások .... 1000 15,000 1500 12,000 frt „ „ „ is nagyon lassítja. De ezeken felül tény ax, hogy rö vid s drága vonalaknak építési költségeit a pénzpiacx összesen : 20,500 frt legkedvezőbb esélyei közt sem lehet beszerezni; mert kilométerenként. 'kx ily rövid, korlátozott üzemmel biró vonalakról az A pálya kiépítése, felszerelése és üzembe helye­ átviteli forgalom teljesen elmarad} kis kerületre kor­ zése tehát a legnagyobb valószínűség szerint 85,700 látozott vasúti üzem pedig elviselhető tariffák mellett frtot igényelne kilométerenként, mely az egész 342 soha sem biztosíthat annyi jövedelmet, amennyit főleg kilométer hosszá vonalon 29 309,400 frt tőkének fe­ a mi, több vízválasztók átmetszése s folyók áthidalása lel meg. következtében aránylag költségesebb vasúti vonalunk- _ ' A mi az üzleti kiadásokat illeti, ennek évi átla­ nál a befektetett építési töke gyflmölcsöztelése követel. gát pályánkra nézve azon összegekben fogadhatjuk el, Est a tervet tehát kívibetlennekk tartjuk; azért melyek a magyar állam vasutjainak kezelésénél igényin . nem is foglalkozunk vele. vétettek, ax 1882. évi statisztikai közlemények VII. Maradna tehát a másik terv, mely egy nagy ki­ füzetében foglalt B. táblázat szerint a magyar vasutak­ viteli pálya létesítésére irányul. Mi ezt a tervet olyan­ nál ax üzleti kiadások következők voltak: nak tarjuk, mely magában hordja mindazon előnyö­ 1. Igazgatási költségek ... 163 frt ket és feltételeket, melyek a vasutak létesítésének szülő . - 2. Pálya felügyelet és fentartás 1588 „ okai; amennyiben nem lehet kétségünk az iránt, hogy 3. Forgalmi és kereskedelmi szolgálat . 1169 „ ez a pálya közgazdasági érdekeink felvirágzásával az 4. Vonatmozditás és műhely szolgálat 1057 „ üzlethálózatába eső egész Felvidéknek élét erét fogná 5. Anyag kezelés .... 58 „ képezni; és mert az is kétségtelen, hogy kiépítésére 6. Nem kizárólag üzleti kiadások 212 „ bizton remélhető üzleti jövedelmezőségénél fogva, a pénzösszesen: 4247 írt piaczon uralgó kedvező áramlat folytán elhelyezésre kilométerenként. váró tőkék önként fognának jelentkezni. Ax összes üzleti kiadás ezek szerint 342 kilomé­ De tekintsük a pályának tervezett s földrajzilag ter bosszú pályánkon közép számítással 1.452,474 kiválóan előnyöe elhelyezését. frtra rúgna. * A pálya vonala Püspökladánytól Morvaország ha­ Viszonyítsuk már most a legkisebb számítással táréin 342 kilométer bosszú, s átszeli Hsjdumegyét remélhető jövedelmet a kiadásokhoz — következő eredPüspökladánytól Tiszafüredig ; Hevesmegyét egész hozzszában, Nógrád-, Hont-, Bari ée Nyitramegyéket pe­ dig derék szélességükben. Ez Gt megye területe: 22,600 kilométer. Népes­ sége 1.123,000. Termelése az 1882. évi sutistikai köz­ lemények III. füzete szerint közel 25 millió mélermáóéra van téve a mezőgazdasági termények valamennyi válfajában, melyből a leginkább kivitelre termelt gsboneműek, jelesül: a búza árpa éa repce, meghalad­ ják a 7 millió hektoliter mennyiséget. hetjük, hogy pályánk életképes és hogy létesítésének látható akadályai nem lesznek sem ax érdekeltség, sem a pénspiscx hatalmi kOrében. Kétségkívül őzen tervezet ránk Nógrádiakra sxin* ményro jutunk Fentebb 8 millió métermázsára, illetve 800,000 tonnára tettük pályánknak évi teherforgalmát. E tehermennyiség szállításából a legkisebb számitással re­ mélhetünk annyi jövedelmet, mennyit amagyaráHami vasutak teherforgalma hoz. Ax 1882. évi statisztikai közlemények VII. fejezetében foglalt G. táblázat sze­ rint pedig 1 tonna teher,- minden osztály átlagában 3 frt 19 krt jövedelmezett a már most ezt ax átlagos jövedelmet, szintén minden teberosztály után átlagban, • pályánknak 800,090 tonna teherforgalmával sokszoroz lönböző elszaggatott társadalmi kötelékeket ismét öesszefttzni. Alig van egyesület társulat Esztergom megyében hol neki a kitartó bű munkásnak szerepe ne lett volna, lépten nyomon buzdit, vigasztal, acsüggedőket oem engedi előzni, az összekötő erőt a béke szellemé vei tartja fent. Megjelenése, szellemes modora lekötelező ée felejtbetlen. / Nem csoda hogy ily nemes tulajdonok mellett munkáját hősileg kibírta. 50 év alatt sokat látott hallott olvasott tapasz­ talt tanult és hogy a talaj nemes volt, eléggé meg mutatta termőképességét önálló működésének egész sorozata. Az ö irodalmi alkotásai csakugyan mind, népünk és társadalmi életünk javítására czélozvák. Az ő 50 éves írói működése ünnepélye oly egy­ szerű volt mint a mily egyszerű ő magú, — oly em­ lékezetes mint azö emléke, moly kitörűlbetlenül lesz felróva Esztergom megye és társadalmi életünk törté­ nelmében. Mi is kérjük az egek urát, hogy adjon a jó öreg főpapnak még hosszú és boldog életet. Az ő életére és tevékenységére még szükségünk van a ki éber őrködéssel figyelmeztesse az ifjabb nemze­ déket a szontiró e nagy jelentőségű szavaira: „Elvész ax a nép, moly tudomány nélkül való*. Polya Lajos Hírek. * A prímás helyett, akit B. Gyarmaton nagy óvátiókkal vártak, Boltisár Jóssef püspök érkezett B.-Gyarmatra. Mint értesülünk, a prímás kissé rosszul érezte magát, s ex okból Dej táron maradt. Boltisár püspök ur innen Szécsénybe ment, hová Sxerémy Gá bor főszolgabíró kísérte. Szontagh Pál belső titkos tanácsos úr seb. gyar­ mati kerület képviselője^ parlamentnek ismét osztat­ lan bizalmában részesült, amennyiben a parlament al elnökéül jóformán egyhangúlag (166 szavazatból nyert 158 at) lett megválasztva. Az ő kitüntetése egyszersmind kitüntetése ama kerületnek, melynek ö a képviselője. zuk, — egészben véve pályánk teherszállítása a leg­ kiesebb számítással 2 552,000 frt jövedelmet adhat A személyforgalomból sem számítunk magasabb A közigazgatási bizottság havi ülése, holnap, okt. 5-én fog megtartatni A bizottsági ülésen elnökölni fog Gr. Gyürky Ábrahám főispán ur őnagyméltosága, kit bevételekre, mint amennyit a magyar állami vasutak személyszállítási forgalma az 1882. évi statisztikai köz ma este várnak a székvárosba. Kovács Ferencz losonczi kir közjegyző úr, s a „Losonca éa Vidéke- czimú lap tulajdonosainak érdé lemények VII füzetében közzétett adstok szerint jöve­ delmezett, jelesül: 1 frt 28 krt számítunk átlagban minden utas után, mi 600,000 személyre téve a for­ mos képviselője, szept. 30 án városunkban időzött s néhány jó órát töltött az őtet tisztelő és szerető bari­ galmat 640,000 frt jövedelmet hpzna. A személy és teherforgalom után ekként pályánk oak összes jövedelmét a legkisebb számítással 3.192,000 frtra teszszflk miből levonva az 1.402,474 frtra elő irányzott üzemköltségeket, maradna mintegy 1.729,526 tok körében. Hymen. Lővit Kálmán budapesti kereskedő e na­ frt tiszta jövedelem, mely a befektetendő tőkének kö­ törvényszék segédtelek könyvvezetője, az újonnan szerve­ zett rétsági (ideiglenesen tereskei) járásbiróaági telek­ zel 6 százalékát képezi. Mindezekben azonban még épenséggel nem me ritettünk ki minden jövg^olmi forrást, s az elsoroltatük a vasúti évkönyvekben, • ax 1882. évi statisztikai * kon kívül találhatnánk még másokat is, de ezeket an- pokban jegyezte el Herozog Fáni kisasszonyt, Herczog Izrael kedves és szép leányát, B.-Gyarmaton. Áthelyezés. Ceoffalvay István, a b.-gyarmati klr. könyvhöz segédtelekkönyvi minőségben áthelyeztetett. Érdekes per. A b gyatmati kir. törvényszék szept bő 29 ki ülésén volt előadva Huszár Béla sseghoeesa- �NÓGRÁDI LAPOK. bitott kitkorázágáuak ma<wöntetéae tárgyában. Hoatár ott felejtettek, a csak aogyodnapra temették el, mikor a hulla teljes feloszlásnak indult. Kinek kötelessége Bélának törvénjritékilag kirendelt ügygondnoka: Vaa erre felügyelni? uay Ignáci b.>gyarmaü ügyvéd által beadóit kareMt. A mozgósítási hírek mindenesetre túlzottak, de A kir. törvényszék a kiakoráoág tnegulnintése iránti egy rendelet megerősíti, hogy monarchiánk erősen ér keresetet elntasifotta, • igy Husiár Béla ár, ki jelenleg dekiődik a balkáni eszmények iránt. A törvény ható­ Hontmogyében Balogon lakik, továbbra te Huszár bt* ságokhoz ugyanis rendelői érkezett, hogy tegyenek jo len léét, mennyi átvonuló katonaságot képesek ellálai. váa ár apai halalmának gyakorlata alatt marad. — A Ez a rendelőt minden évben ismétlődik, de válaszra törvényszék legfőbb indoka az, hogy Huszár Béla űr mnes kitűzve záros határidő, míg az idén felelősség a megboasxabitolt kiskorúság alatt is tetemes adósé* terhe alatt ki van mondva, hogy a kérdésre 24 óra gokat csinált • alatt meg kell felelni. Nagy zivatar dúlt B. Gyarmaton éa vidékén, de Iparosaink mintegy 62-en tegnap este indultak Mikai vidékén is exepL 28 án. B.-Gyarmaton ekkor B. Gyarmatról as országos kiállítás megtekintésére Ví­ nagy vásár volt s a vihar, mely d u. fél kettötölegy gan indultak el, s azt hisszük, hogy habár üres zseb bel, de hasznukra válható nagy tapasztalatokkal fog­ negyed báromig dühöngött, a sátorokat mind feltör* nak visszatérni. Vezérelje őket as Isten szerencsésen I gáttá, kerítéseket kiszakított, rost fedeleket ledobott. A magyar demokrácia lapja ez idő szerint a szó A „bő tel rák* udvarán lévő nagy állás tetejét lekapta, legigazibb értelmében a „Pesti Hírlap-, mely kormány a az alatta lévő két vásáros vidéki egyént a lehulló tói éa pártoktól egyaránt függetlenül, erélyíyol és igaz­ szarufák erősön megsüketítették. — A borházakat sem sággal szolgálja a nemzeti politika, a szabadelvű ha ladás.és a magyar demokrácia érdekeit. S amellett kimébe mag az orkán, így a város birájának borbá­ iólérteeűlteég, élénkség, a tartalom gazdagsága ée váláról a tetőt az útra vetette. Mikiiben is egy nagyobb iasztékoesága tekintetében egy más lap sem múlja fő hál tetejét az ut közepére dobta. A fákban is óriási lül. Mindéhez járul már a közel betekben az a nagy pusztításokat vitt végbe az orkán, főleg pedig ai út előny, hogy a lap — uj tökéleteebitett nyomdagép be segélyző fákat ostromolta meg. A zivatar óta hideg szerzése folytán — mindennap két e^éez Íven (16 ol­ dal) fog magjelouni, a már fölvágva jut az olvasó ke­ esős napok következtek be. Egészséget község Dr Feledi Ferenci járási or­ zei közé, fölülmúlva ezzel valamennyi bécsi lapot is. vos úr jelentése szerint Agárdon a jul okt. évnegyed­ A legjelesebb publicistikai erők, a legkitűnőbb tárca­ ben egy halálozási eset som fordult elő. A lakosság írók foglalnak helyet a „Pesti Hírlap-munkatársainak díszes sorozatában, kik közül legyen elég fölemlíteni asáma: 496. Az országot kiállításon Gescbeit Ármin b. gyar­ Pulszky Ferencet, Törs Kálmánt, Bekslcs Gusztávot, Petty Frigyest, Borostyáéi Nándort, dr, Kcoedi Gé­ mati szabó iparos, jő munkáért, szintén kitüntetve lett. zát, (a felelős szerkecziótk Mikszáth Kálmánt, Bartók A felvidéki közm. egylet nógrádi fiókja Kövy Ti Lajost, Agai Adolfot, Tóth Bélát, stb. Specialitásait radar ur elnöklete alatt szept. 27-én tartotta évi köz képezik a Pesti Hírlapnak : a „Tisztelt Házból cimfi gyűléséi. országgyűlési karcolatok (Mikszáth Kálmán tollából,) A b.-gyinnati Izr. hitközség haladó része agitá- xanomelléklet minden héten egy vagy két szerzemény­ tiót inditott meg a múlt hetesben azprthodozok ellen. nyel mulattató apróbb közlemények, (karcolatok, pá­ A múlt héten nagy falragaszok hirdették, hogy „éljen risi apróságok, vegyesek, adomák,) szerkesztői Alánétek oly .számmal, mint egy más lapban sem. Se gaz Bt reze II Lipót elnökjelölt* Szept 30 án kellett volna dag tartalmú lap ára mégis csak 3 fa 60 kr negyed végbemenni a választásnak; azonban az orthodoxok évre, 1 firt 20 kr egy bóra. Előfizetés minden napon többségben vannak, s igy nem volt kilátás arra, hogy kezdhető, s az előfizetési dijak a Pesti Hirlap kiadó­ Borczell Lipót ur, Woisz Salamon urat, a hitközségjahivatalába (Budapest, nádor utcza 7. sx.) küldendők, biiárit biráját megbuktassa. Az óvatos baladópártiak honnét> levelező lapon kifejezett óhajra mutatványszá­ tehát oompromiseumra léptek, a egyik kikölményök mokat is Jűlldeuek egy hétig ingyen. as is volt, hogy a hirdetések a templomban ezentúl magyarnyelvűn tétessenek közzé. Ez is csak valami. Apróságok. A SZ. ■Biályi vásár B. Gyarmaton a remények­ nek meg nem felélt, elég népes volt ugyan, de a nagy Két vidéki atyafi megáll B Gyarmaton „Bachárkínálattal szemben alig volt Kereslet Steller bácsi mégis űr kereskedése előtt, e nézik a czégtáblál. Az egyik jegyezte rá, hogy egy tehénért kettőt adtak. Szarvas­ atyafi, visszaemlékezve a régi jó időkre, felszólal és marhából igen szép példányokat lehetett látni a vásá­ mondja társának: „Komé, nem látja kend, hogy aza ron. Birka kevés volt. A hivatalos adatok szerint be­ felírás azon a táblán rósz, mert olt „Omaextánakhajtatott: 1667 drb, ló 317 ée birka 4163 drb. A ga­ kellene felírva lenni- „Hét nem tudja kend, mond a bona ára kissé emelkedett A kirakó vásár színién né­ ' másik atyafi, hogy Omaszta Bachárra magyarosi tóttá pes volt, de kevéssé eredményes. A vásáros iparosok a novét• már délután 2 órakor szedték össze sátorfájukat. Bóbosiélő tehetségéről általánossá ismerete A szűritek korlátozására meg van a megyei sza­ sek B ée S. ügyvéd urak. Egyszer együtt utazlak Losoncáról B.-Gyarmatra B. az utón folyvást beszélt s bályrendelet, moly szerint Jiógrádmegyébou a szüretek okt. ÍOke előtt nem kezd bőtök Ásóéban ez csak írott nem engedte szóhoz jutni 3. ügyvéd urat S űr meg malminak látszik, mert községeink javában suüretol* fogadta hogy B.-vol soha sem utazik többé. S úr azon bau nem csak ily fogadást tett, de mégis bocznlta a nek mindenfelé. A k-gyarmati temető hullaházában egy halottat dolgot, és egy Jeszenszky Danó úrnál levő estély al­ <313—985. Ai Ipolysági kir. lörvuék taiat tikri Latosig közhírré Imi, bogy Hnsch András kis csalomisi lxk»s mint végrehajtatának, Korád János ottani lakna mint végrehajtást ■aenvedő elleni 25 frt 40 kr tőkekö»eteld és járulékainsk kidéritévv iránti végrrhgjtási ügyében as Ipolysági kir. torvuékmuJetén tevő. Kis-Caalomia kötwg Lataraóan fekvő a kis dalomixi 36 szikiben L 1. 10. sorsa a. Kovád I’álné •»; CzHlcng Mária, Hrich Andris, év a végrehajtást uénvedő Kovács János közös talgjdonánl felvett 34. sz. lakháx. Lel és egy egéva urb: külteleknek Kovád Jánost, végrehajtást sxrnvrdőu illető egy negyed ré­ szére ax árvertet 1179 írtban exeaoel megállapított kikiákási ár­ ban eln nddte. te bogy a fennebb megjelöli ingatlan jutalék ax inai, évi október bo 23-ik napján <] e. Itt árakor Kis-CaalomUn köanég biti hálánál mrftartandá nyilvános árrrrtecna mesalant ás kikiáltási áron alul is el adatni fog Árverezni ixáodákxók tartoznak ax ingatlan jutalék bedárának |O*.,-jat vagyis II- irtot készpénsben, vagy as inai. XL. t. ex. 42, j bán jrIzeit árfolyammal számított és ax I«n|. évi november 1 én 3333. szán alatt keit tgaxságftgyntaiszteri rcsiddrt -. f-bau ki­ jelölt ovadékkrpes értékpapitban a kiküldött kreebea letenni avagy aa IMI. LX. l. ez. ITik (a értelmében a Uánatpésxuek a biroűsnai előlege* elhdyéréséről kiá'litott szabályszerű elismer­ vényt átsxolgaltatnl Kir. törvtxék tkvi hatóság Ipolyságon 1355. évi sacpUtnter hó 7-én. 37b1—885. szám. A b.-gyannati kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a K-gjanváti népbank végrehajtaUnak Zóidághy Ferenc* végrehajtást szenvedő elleni frt tőkekövetelés te járutekai iránti végrehajtási ügyében ax á-verést a b.-gy armati kir, törvényszék területén levő B -Gyarmat m. sarasban fekvő a b -gyarmati 1(47 sx. tkvi f 1 sor. 26 hrsx. lt> népsom. censualis haxrn te beit lekre 1(*)ö írtban ezennel meg állapított kikiáltási árban elrendelte, és bogy a fennebb megjdö’t ingatlan ax tebő. évi okteber bA i4-ik napján d e. 10 órakor a b -gyarmati tkvi Lbatalhan megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikialteai áron aló. is eladataii lóg. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárinak 10%-Jri készpénzben vagy IMI. éri LX. 41 5-ban jelzett árftn lyaiomal számított te ax lltel. évi november bo l-éu 3333. sx. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 f-ában kijelölt óvadékié* pes értékpapírban a kiküldüti kezeket letenni, vagy ax istd. LX. L un. I7ti |-a értelmében a bánatpénznek bíróságnál eteteges elhe­ lyezéséről kiállított sxabalysxerü elismervényt áuralgaltatni. Kelt B -Gyarmaton 1685 évi julius hó 15-ik nádján tartott tildéből A b.-gy armati kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. kalmával B urat bemutatta P. aóeiaeh, aki sneg ar­ ról volt ismeretes, bogy eltartotta az embset Mával kát napig U. P néni mai tett B. ügyvéd úresakugyaa nem jutott szóhoz s emiatt mégis szökött a jó mulatságba Hirdetés 200 év eIő11. Csapa amse be­ széd, bogy most nebesabb magélai, mint régasso Hogy mennyi mindenhez keltett pákteal az iparai ás borsa kadetemmel foglalkozó embernek értem, kiitaik egy régi hirdetésből, melyet 1630 ben tett közzé agy nürn­ bergi kereskedő. — A hirdetés szóró! szóra így hang zik: Makert Izsák borbély, parékAemaáió.takotamerter, kovács és doktor; a hajat podaroma,vagypomAdéeaa* készít és foltoz csizmákat ca csípőket; eret vág; fo­ gat bax; tanít olvasni, írni ée táaaolai; árul mindem; nemű illatszereket, papirost, kitűnő subiexkot, keringet, paszulyt ruhakefét éa mindenaeml eMmegéket. Nagylelkűség. A báró egyatiee Issed fi örö­ köse egy fiatal leány, a kinek azonban még eokaegy fillért som adott — Nemrég egy be/t 'ja hgyateerziaík, hogy a leánynak szerencoéje akadna, ha a báró vaia mit akarna érte tenni. — Valamit tenni? — mondja a vén zsugori, an jól vaa: betegnek Let totem magamatt Elő vigyázó vendég Vendég; Píuczér, vaocak-e macskák a házban? Pínczér: Igééin, uram, három macskánk van. Vendég: Hozza ide! — Miller a pinezér a parancsot teljesíti, a vendég igy folytatja*. Hagyja ezeket itt, s rendeljen níewm egy nyulpo csenyét! K. úr nagy kártyás volt Egyezer minden bankó pénzét elkártyázta, s csak 50 arany maradt nála; de a szép aranyakat is elnyerték tőle, ugyanomban, bogy az aranyakat 7 fajával váltották bm K órevfoom et­ jének igy dicsekedett : „áetaony 1 az aranyakaá jól km­ váltottam 7 frlol kaptam darab; Űrt. Kérdés éa fs 1 e I e L Katbolíkua pap kapta a rabbitól. Olyan városkában él:ek, molynak- békéjét no basem zavarta valláson egyenetlenség s a ktfBaMMé fele kezetek papjai barátságban éllek egymással. Egytn voltak a rabbi ezüst maoysgzfljéa is, vígam mmteira keverve as okos ée tréfás szót A kaibólikas kápíás többi közt igy szólt a rabbihoz: „Ugyan mondja, ön, ki szabadelvű ember, képes volna e rászánni magát arra, hogy disxuóhúA egyék; példáéi sonkát? „Rdée. Különösen egy esetben „hagsott a válásé „Mily sanáboa?- sietett kérdőm a káplán. „Tiwtelaadőtéged la­ kodalmán- felölt mosolyogva a rabbi. Felelős szerkesztő: Horváth Danó 4144 -onó m árveréni blrMeUményt ki vonal. A b -gyarmati kir. termék mint tlkri haUcSf kAebirré '.eszi, hogy a b -gyarmati takarékpéamU végMhajtMóaok Placbj Láadé »tTehajta*i uesvedő dleal 130U frt iők>U*rte4é» ás jár irAnti végrehajtási Ogyébra ax árvccést a b.-gymmti kir ueéfc :rrtletéa tevő fiiba hataraban fekvő a ribai 7X aa. Ukvi L |. okm ZÖM hnz. nemesi birtokba! Plachy LáczMt Ülésé % rénbefi joutekra 472 írtban eseud aegalapttou kfkteháte árbea eWeárte és hogy a feaoebb megjelölt as ImÖl évi ohMber bá 2J-ik napján d. e. W órakor Hiba község taxában megtartandó nyilvános arwrAen a mega tanított kikiáltón ároe ateá tenlűnini fot Árverez xi azándéKocók Urtaanak aa uastimt becttiáank 10* ,-tolijál készpénzben vagy ax IbSl. LX L a. 4X (-bán tdzett árfolyammal sxámitoa év ax IttoL eov. l-4o3S3S.cs alat keit ifax»agúgyminkxteri rendébe U. f-ábaa kijoWt ovadékkápea ér­ tékpapírban a kiknldött keséhez teusni, avagy ax L ex. IÍU. | a értelmében a busaipéetae* a btróMjtati aijlagm dbeteoléséről ktállrtott sxabalytxerá •lismervécyt ám mlfáItatni Kelt Ü.-Gyannatoa a kir. törvényszéknek 188á. éri julins hó tartott (Hevéből. Hordó IIuxuAlt ée ui állapotban lérő literirozoU bor hordók eladók Mrdsilger Lifélli) B<* laua Gyarmaton. Arverdal hlrdetmtny. Néhai Szontagh Ti radar örököseit illető bunea gazdasági felszerelrónyek, uzarrasmarhák, lo­ vak, juhok éu egyéb ingóságok f. 1885. éri október hó 20-án d. e. 10 ■ órakor Dolánban (Ssécaénytíl fél óra) nyilránoe érvéréi utján elfognak árvereztetni. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00767.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 40. szám (1885. október 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f9f141a6dddd6abc79afd3f12008576b.jpg 3a5234383c4ad60a6145f4e945732323 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/44f0c5e00c58ee3b349ef806ea4c5443.pdf 71ffbfe16a0fba45c5167088689134c7 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. október 11. XlII-ik évfolyam 41. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás beni lakásától és a jegyzői földek használatától záros a batáridő alatt kizárja. Ezen felebbezés folytán a köz­ ségi határosat részben íetoldatott, s megengedtetik, hogy Balás a jegyzői lakást igénybe vobesse, a földeket „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egéaz évre . . . . 6 frt. Fél évre....................... > frt Évnegyedre .... 1 „ M kr. Egy hónapra. . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz ezimezve, — legczélszerűbbon póstautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontos ezétküldéa tekin tétéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó kiadó a laptulajdonos fel. szerk. Közigazgatási bizottsági ülés. Gr. Jelen voltak a választott bizottsági tagok részéről: Czebrián László, Huszár István, Kövy Tivadar, Madách Károly, Reményfy József éaSrétor Alfréd arak. Gr. Gyürky Ábrabám főispán ur önagyméltósága pont 10 Órakor megnyitván az Ülést, beje-', lentette, hogy Beniczky Árpád, Gr. Bercbtold Aribűr, Hsnzély László és Gr. Pejacnvich Artbur el halaszthatlan dolgaik miatt az ülésen részt nem vehetnek. Felölvnetatott az aliapáni jelentés, melyet tárgyai• nak érdekessége folytán lejebb egész terjedelemben közlünk. Holener D. felebbezéso regale ügyben elntasita tolt, mert két egybehangzó határozat mellett felébbe* vésnek helye nincs. Hontmegye közli, hogy Szokolai a Nógrád több községével érintkező, vicinális ut kiépítése tárgyában Lestyánszky Sándor főjegyző küldetett ki alispánunk közbejötté mellett megtartandó vizsgálathoz. Az átirat Ju alispánnal közöltetik. Vicinális ügy. A loeonczi járásba vic. albi­ zottság! elnökökül megválasztattak: Fialka György, Zámpory István és Svebla Ede. Lemondásaikat bead­ ták: Praff Gusztáv és Kovács Sándor urak. Balás Miklós állásától felfüggesztett szécsényi jegyző felebbezést adott be azon községi határozat el­ len, mely őt előbbi megálapodáaok ellenére természet­ TÁRCZA. u- u. jll juul LíXí£.íjíXá.í Október hatodikán. e Riomorú napja ti hasiaknak, Kihull a köny, a aaiv raaaf, Ha «ty kát parcsat axantelilnk la Vértól átlép aaUkiaak. Haxáak dicaő, hóa vértanéi Ma eaókolák Arad porát, Bánnánk a saarnok óaasetörta kTlUaUtniéftnk oeslopiU fea ealppeteg nárnyakkal állt Nentónk • drága rom fölött, 8 rétivéta hó könyévtl mosta La róla a vértsapptket. A sor te rajtad most »agyar nép : Allltad föl ast aa otslopot. Független lágy, bánkén csak akkor Hordoahatod majd homlokká I LubySándor.”) azonban átadni tartozik. * Ugyancsak Balás Miklós a nm. belügyminiszte duóinál sürgeti fegyelmi ügyének végbeíojezósét Az e tárgyban hozott leirat a sürgető kérvénnyel együtt az alispánnak kiadatott. Engl Dávid sápi lakosnak tüzrendőri ügyben be fel függesztett b. gyarm. poig. iskolai tanító k legyeim ügyében a vizsgálati iratokat. A vizsgálni] iralok, u kiütöttél arra, hogy nevezettek állasd tisztviselők, vé­ leményen jelentén végett a kir. 8gy fura ágnak tiednftik Adóügy. Tornyon György adófottgyeM bejelenti, hogy a b. gyarmati adófelügyeióeégnéi rendűin adott kérvénye illetékességből az alispánhoz át léte te ti. özv. Werthcimer* Károly né aámsonházai lakosnő, a kit a férje mint adószedő által le nem számolt 330 írtban marasztaltak, kérvényt adott be a marasztalás ellen. A biztosi tási intézkedés fentartása mellett, a szol gabirói határozat féloldalik, s uj vizsgálat és haláro zat hozatalra a szóig, utasittati^ Kádas Pál volt szécsényi tanító fizetésének be­ hajlása ügyében a járási szolgabiró újabb tárgyalásra és határozat hozatalra utasítva lön. A Weiszkopf árvák ismert ügyében a miniszté­ rium az árvaszék egyes tagjai ellen folyamatba tett fegyelmi ügy elintézését sürgeti. (A fegyelmi ügy a fa gyelmi bizottságban még az nap letárgyaltatok s az árvaszék 1880 bán működő tagjai teljesen felmentetnek.) Árvaügy. A gyámoltak létszáma volt juloki. negyedben 13,060, a gondnokoltaké 212, összesen 13,292 A beadványok száma 12373. Ebből elintéztetett i 1232, hátrálék 1141. Árvapénz és érték: 632,246 frt 35kr. Tartalék alap, figyelemmel arra, hogy abból 2000 frt az n. n. „előleg sdapra" el vonatott, 8616 frt. Tanügy. á jelentésből kiemelhetjük, hogy az ipar­ iskola növendékeinek száma folyvást szaporodik, igy a b. gyarmati ipariskolába felvétetett 178 tanoecz, a loeonczi ba 233. Farkas Mihály vadkerti esperes, mint a róm. kath. felekezeti tanító egylet elnöke kérvényt adott be Melyik n bolond? — Az ismert nevű párisi tébolyda orvost, Alanohe-t kérte egykor egy idegen tu­ dós, nyújtana alkalmat egy őrülttel egy asztalnál ebé dőlni. Az orvoe készséggel teljeaité kérését s a követ­ kező napra meghívta őt ebédre. Az idegen tudót két ismeretlen vendéget talált, kik közül ni egyik fekete öltözetben, fehér nyakkendővel ée arany szemüveggel, igen tiszteletre méltóan nézett ki Haja hófehér volt; •) A sátradnak most menj alant .Tinó peretek” csimö tiaeUML mát Loeoocz is) nagymérvű adóhátráiékok msialkcs nak, miért is ezen községek elöljárói ellen a felelős­ ség kimondatott, s az adó 15 nap alatti behajtása el­ rendeltetett. - Lnczáti Sándor és Herczog örökösök k gjarmeh' lakosok adó illetve illeték ügyében, melyekben több szabálytalanság ész lel letett, Reményfy Jótsef fotoiéle lása és indítványa folytán bizottság küldetett ki. Himmler Edének Hnnulay János enzlergályi kör­ jegyző elleni hosszá bombasztikus panasza, amiért a körjegyző ellene 8 frt házadét behajtott, tekintettel arra, hogy Hanulay ellen más ügyben fegyelmi eljá­ rás van folyamatban, az alispánhoz tétetett át fflníé kés eljárás véget: (A kérvényben Haaalay piáét lávnak van kitüntetve Az nem igaz, mert Haaaiayz jó magyar hazafinak ismeri mindenki. Szara.) Reál executio most is több adóhátrálákoe ellen elrendeltetem; ellenben bebajthatlanság cziméa 509 frt adó leíratott Börtönügy. Dr. Molieher Ferenci kir. ügyész jelentése szerint a b. gyarmati törvényszéki fogház Ing közelebb vizsgáltatott meg a börtön vizsgáló bisottaág által. (A börtönvizsgáló bizottság elnöke : Madách Ká­ az iránt, hogy a tanítók úti és napi dijaira vonatkozó kedvezménye azon felekezeti tanítókra is k ítérj ont sék, kik nem a megyei tanitóegylétnek, hanem a róm. katbolikus és igy a felekezeti tanító egyletnek tagjai. Miután a bizottság a maga határozatait meg nem vál­ toztathatja, ezen kérvény felebbezésnek vétetett, s fel­ terjesztetik a nm közokL minisztériumhoz. Steller Autal főügyész beterjeszti Benzenleitner Leontin, Kapossy István és Komjáthy Jenő állásuktól roly, tagjai: Hsnzély László és Komjáthy Ászaim, va­ lamint a szakközegek. A vizsgáló bizottság mindent rendben talált. OkL 1 én találtatott a börtönben 284 férfi és II nő fegyencz Élelmezés jó, a ez iránt pasasa igen választékon kifejezésekkel beszélt és a szőnyegre hozott napi kérdésekre gyakran igen tnláló megjegy­ zéseket tett. A másik vendég az elsőnek teljéé ellen­ téte volt: fel tűnő lég hanyagul volt öltözve s tágra kö tölt nyakkendője nyakát egész meztelenül hagyta. Rend kívüli gyorsasággal beszélt a pedig mindenről: jó és rósz időről, a politikáról, a balesetről, anélkül, hogy valamely tárgynál hosszabban időzött, vagy a többje két szóhoz jutni engedte volna így csevegett szaka­ datlanul, fáradbatlanul, szellemdúaan mindenről; elássikai és romantikus iskoláról; erről és arról, és oly­ kor a legkomolyabb dolgok felett gúnyolódott. Az ebéd vége felé az idegen tudós egy oldaltekiotetet vetve be szédes szomszédjára, fülébe sugá a tébolyda orvosnak : s mint egy felbőszült tigris, a szoba köaspéa temeti; szemei szikráztak, bajszálai égnek meredtek* de < —| „Fogadja legmélyebb köszönetsmet; ez az őrült való bán igen mulattatott engem.0 — „Ön tévedésben van," válaszolt az orvos, elfojtva nevetését, —• „mert a má­ sik, az öieg az örült 1“ — „Hogyan, a másik ’ És ez az ur, a ki annyit cseveg ?* —- „Oh ’. sz Balzac, a hi rés regényíró 1“ Beöthy Ödönről, Biharmegye egykori alis­ ’ Mindenféle. rositett katastari nyilvántartó hivatalhoz Plaehy Znigmood és Ebeczki urak, iratkoalőül pedid: Pheby Já­ nos arak neveztettek ki. A napi havi adókimutatás eléggé kedvesé, ered­ ményt tüntet fel Ugyanis befolyt 113,600 frt Csak 987 írtai kevesebb mint a matt évben. Azonban az ér alatt befolyt: 693,000 írt s 116,000 írttal több, mint a mait évben, több községben (Ezek között B. Gyár pánjáról s á negyvenes évek kiváló alakjáról érdekes adomát beszélt el grófTeleky Sándor. Egy Ízben alis páni évnegyedet jelentését irta a megyeháznál s a baj dunak megparancsolta fejvesztés terhe alatt, hogy egy élő lelket se eresszen be hozzá. Azonban a hajdú va lami mnlbatlan dologba eltávozott s azalatt két ember boeubant a Beöthy dolgozó szobijába, Ödön ur észre elő nem fordult A loeonczi, sziráki és szécsényi jbi rósági fogházak ie rendben találtattak. Egészségügy. Az egészségügy szapL kává­ ban kedvező volt az emberek közt; a hasznos házi­ állatok egészségügye azonban nem moudhaió kielégi nokot azért nem hozta ki sodrából e aa azon módos folytaié: „Én vagyok azon szerencsétlen evaagotíko reformált vallása lelkén, kinek nagyreeeéayi csákóját ezen ember polturás kancája egy megnom gondolt rú­ gással örök időkre tönkre silányitotta.* Beöthy etor ditotta magát, mint egy oroszlán: „H%jda 11 lökjetek ki — engem!4 . . . • • Elmélkedések egy seprőnyél látásán, vagy a földi dolgok Hívsága. — Swift után— Azt az egyszerű pálcát, mely most asnaz elha­ gyott sugban bever, éa ismertem virágzó állapotban, mint lombos fát, tele éltető nedvvel, viretó toretekksi s ágakkal. Hiába iparkodik a halandó művészete, hogy a ter­ mészet müveivel vetélkedjék és azokat eŰrjo; itt to hiába kötötte oda a művész az idöette száraz ágak cso­ móját a nedvtelen törzshöz: mórt csak ellentéte ez annak, ami hajdan volt; egy felülről lefelé fordított fa, melynek ágai a földön vannak, gyökerei pedig a levegőben lógnak. Minden szennyes konyhaceoUdnek joga van a sarat seperni vele. A lecpiszkoeabb foglalkosáéra vau kárhoztatva, éa a sors szeszélye arra ssánta. hogy mindenféle dologról a aarat leUsztitas, éa Háttal önmagát beszennyezte, mig végre a cseléd esolgáhttában tövig elkoplatva az ajtón kilökik, vagy legjobb Hm vette^anuyjra el volt merülve munkájában. A be jöttek közül az egyik hála mögé topózik s rákezdi esetben tüzet raknak vele. Midőn én mindezt könnyezve láttam, eohajok közt nagy fenezóval, azon a keoetteljee hangon, melyet a prédikáló székből ismerünk: „Tekintetes első alispán nrl nagyérdemű hazafi I- Beöthy felugrott ülőhelyéről igy kiélték fel: „Valóban az ember e földön som egyéb mint egy Hpröayél !• A természet jóságé erősre éa odsottea bosaa^ ♦ �N ÓGR Á D I LAPOK. tőnek. így Tarnócson 230 szarvasmarha esett lépfouébe, • 27 elveszett. Uralkodóit a Ub él körömiéjás i*. JUt telek ea hm ét 2 taknyot lorat kallóit megwtnmisiteni. Tekintve, hogy Jászteleken (Gindli áradatain) már maiban fegyelmi ügykezelési hanyagság indokából, ne vtettuek 5 frt bírságban történt marasztalásával nyert befejezést, tűig az árvaügyek torén észlelt saulazítások folytán ellene, a közigazgatási bizottság folebbei<sí sokszor észlel tetett ozou baj, a annak eredetét oda ma­ gyaráznák, bog, oson kár Oindli árnak toteamegyei birtokából ál holott lovakkal inportáltatik, a bizottság m eg karosén dőuek találta Tolnamegye bizottságát, hogy Gindlinek tol cam agyéi lóállományát vizsgáltassa mog. Út (így. Ab állami és megyei utakon a közié ke küldöttsége által kívánt vizsgálat befejezte! vén, az ügy illetékességéhez áttételeit Végre Adorján Sándor ocsegi körorvoet az ellőne fogaoatosi'ntt vizsgálat folytán fölmerült telette terbe'ő adatok alapján állásától felfüggesztettem ■ az ügyira­ tokat, miután a vi/sgálal a büntető törvénykönyv ál tál tiltott cselekmény jelenségeit tüntette ki a kin ügyészséghez tettem át további intézkedés végett. Kxen adatokkal szemben örömmel jelentem, hogy a közbiztonság megnyugtató volt, sem az irányban, som egyéb rendőri tekintetből rendkívüli intézkedésnek szüksége fenn nem forgott. a községek a megyei pénztárt illető járulékokat szokatlan bazgóeággal küldik be, a a kötmunkavált sági összegek is kívánatos módon folynak be. A m. kin vuuti főfelügyelőség megkeresése foly­ tán, az ctesi kőtzénbányáról s pálfalvai állomás kö­ zeiéig építendő rakodó vágány éo köaxénrakodó közi gazgatáai bejárásánál a megye hatóság és a közigaz­ gatási bizottság képviseletére gróf Pejacuvics Artburt bizottsági tag urat és a kir. tőmérnököt hívtam fel. a nm. földmívelés ipar éo kereskedelemügyi mi­ niszter nr a kéményseprési párról, a tánaskoesi ipar ról, a uibáruskodáeró) és a cselédszerzési iparról szoló dós fennakadás nélkül folyt a múlt bóbau. Poétáiigy. Tekintettel arra, hogy Toreskén járásbíróság azarveztetatt, a b. gyarmati kin törvény szék elnökének megkereste folyán felterjesztés tété* Ük a postaigazgatósághoz az iránt, hogy Tértekén pos­ taállomást rendszeresítsen. Végű miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Re. tenyly József és Kövy Tivadar urak kérettek fel, az •lés d. u. 2 órakor fejeztetett be. Alispáni jelentés. (ás akt á*ki kasig, kis. Ü1HMI) A mull szeptember bó folyamán, a folyó ügyek mellett több fontot kérdés vette igénybe a tisztikar te vékonyságét, uevezetooen: a közmunkaöoszoirás az égte megye területén befejezést nyert, e as összeírások, a felszólamlások kapcsán a sxécsényi én nógrádi járáabeliek kivételével ’^otorjeextettak e feldolgozás alatt állanak. A ssteéayi járás több községében, megyei kikül­ dött közbejöttével leszámolások eszközöltettek, melyek eredménye alapján a szükségéé intézkedtek foganatot nyertek. A két járási orvos, az e részben kelt alispáni ntasitáe alapján a múlt bó folyamán több orvosi kör községeit látogatták a vizsgálták meg a körorvosok ..működtet s különösen a b.-gyarmati járás orvosa dr. Feledi Ferencz kiváló figyelemmel járt el ebbeli fela­ datában, mint oz a minden egyes községben felvett •.jj^pzökönyvból kitűnik, mely jegyzőkönyvek alapján az észlelt hiányok és a szükségesnek mutatkozó orvosrendőri intézkedések megtételük. A folyamatban volt fegyelmi ügyeket illetőleg: Borién kíván palotáéi körjegyző ellen, hagyatéki Mnk körül tanúsított hanyagság indokából a megyei átvessék előterjtetéeére elrendelt 2 rendbeli fegyelmi eljárás nevezettnek 20 ás 25 írt fegyelmi birságban első fokaiig történt marasztalása és bírságpénzeknek be tsrjeaxtte folytán végbetejexést nyert.. Borbán Lajos varsányi körjegyző és Szép Antal ottani bitó ellen egészségtendőri mulasztások folytán a járási szolgabíró által megindított fegyelmi a jegyző felmeutetéeévol és a bírónak 5 frt pénzbírságban másodfokulsg is helybenhagyott marasztalásával nyert be* fejeként. Tioeóaszky József b. gyarmati jegyző, a megyé* . hoz történi előterjesztések hiányos és hanyag felsicro We Miatt, a megyei közgyűlés által elrendelt fegyelmi ügyben a szolgabíró által dorgálással fényi tele ti, mely "lyttlUtttot a tiszti ügyte véleményéhez képest, tudo­ másul vettem. Vitális József lónyabányai körjegyző ellen foga Világra; virul s gyarapodit élete teljében; fején saját haját hort|ja, as embernek, ez eszes növényzetnek naj álságos lombozatát do hova tovább a mértékletlenség fejszéje zöld ágaitól megfosztja és hervadozó falörzizsé devaválja. AkSkor, oh! a művészethez fordul ö is, és parókát kezd viselői Büszkéé hajaknak e természet* ailanes bokrára, moly nem saját fején eairázott. Gondold meg oh, halandó! ha az ilyen emberi oeprönyél, a küzdtérre merne lépni, büszkén ama haj* gulyákra, molyok nem rajta csíráztak, — ha bár e dísze a legszebb hölgy boudolrjából származnék is — .nem volnának e hajlandók gúnyt űzni belőle éo hiúságát kinevetni? Igenis, halandó embertársaim ’ igy Ítéljük mi meg rterehajlóan úját előnyeinket, éo igy Ítéljük el mások fogyatkozásait! De egy seprőnyél — fogjátok mondani — jelképe egy fölülről lefelé fordított fának, fiát az ember nem M? Nem történik nála is minden villásan ? Állati ősi tőnél emberi tulajdonait tartják megzabolázva, feje a porban csúszik mászik, olt hol űrkének kellene lennie s ime! ő minden hibái dacára, mint ^jitó, mint viasza éltek javítója éo panaszok orvoslója lép föl. Úgy ko ’Imw a természet minden piszkáé zugában mint a seprő, elrejtett roczal hoz napfényre a nagy port verőit, hol előbb nem volt semmi, és jutalmul, osztályrészül ut a urat fogadja fel magába, melyről ut vélte, hogy , elsöpri. Élte utolsó napjait a férfi is a nők rabságában tölti el, mint a seprő, mig végre őt is rövid elkoptálra, . MÜkte képmását a seprőt, vagy az ajtón dobják ki, szabályrendeleteket jóváhagyván, azok végrehajtása illetve életbeléptetése iránt a kellő intézkedések meg tétettek. Az alispáni iktatóba a mull hóban 1600 Ogydarab iktattatott, moly kövéé kivétellé' elintézést nyert. Az alispáni irodában bátrálék nincs. Kelt B. Gyarmaton, 1885. október 5-én. alispán h. elnök tAvollötében Harmos Gábor, főjegyző. Vasut ügy. : Nem a váez-b.-gyarmati illetve, a B.-peatb. gyár mali vasútról, melyben a lelket csak az alispán tartja fenn, hanem egy másik vonalról, mely a minket Nóg rádiakat a morvákkal kötne össze, van szó. — EJzt sürgeti most Nyilramegye, midőn egy merész indít vány után kimondta, hogy Debreczent, Hajdó, Heves, Nógrád, Hont, Bán és Nyitva megye átölelésével — összeköti Gödinggel, Morvaorzzig egy textil iparral fog lalkozó városával. Nekünk ezen vonal lélesitése ellen nincs és nem lehet semmi kifogásunk, nemin találunk a bán semmit ba főispánunk egy és ugyanazon időben fáradozik a Vácz, illetve B.-pe<t*b-'gy,u'm*ti vasút és aDebreczen gödiógi vasul létesítése körül. — Mindkét vonal me gyénknek javára fog szolgálni, mert hisz mindkettő jóformán derék szög alatt fogja egymást érinteni. De ezt hadd csinálják a nyitraiak, nekünk gon duók csak a b. pesti összeköttetésre legyen. Nyílra vármegye nsmis tágít, már fenyegetödxik Is a kormánnyal szemben, mely egy pár vasúti ter­ vére spongyát használt. Most nyíltan hangoztatja ‘az ottani közérzület, hogy amennyiben a debrecungödingi vonal engedélyezve nem lenne, hogy ez esetben a mameluk gyártásra azon a tájon kedvezőtlen idők fognak bekövetkezni; utóbbi időben úgyis— ugymoad — nagyon kellet már olajozni. Igen érdekesen folyt le e tárgyban acupt 28 ki közgjúléa, melyről következőket írhatjuk: Gróf Gyürky főispán rokoneunvea éijeozéaektól fogadtatva, délelőtt 10 órakor nyitotta meg a közgyü lést, melynek főtárgya volt a közmunka is közleke­ dési minisztérium leirata a megyének Nagyszombat — stenici és Nyílra—galgóci vasúti összeköttette Urgyában tavaszi közgyűlésünkből kelt ésküldölto>giieg átadott kélrendfl feliratára, a mely mellett a többi 31 tárgy csak mellékes azerepet játszott. A főispán rövid megnyitó beszédében üdvözli a nagy számban megjelent, jelentékeny részben megyénk nagybirtokosaiból álló közönséget, a kiomeli a gyűlés rendkívüli fontosságát, melyet a nmélL közlekedésügyi miniszter két rendű leiratának tárgyalása által nyer, s jelzi, hogy a tanácskozás czélja azon közgazdasági, igazságszolgáltatási s kultúráim anomálián, segíteni, minélfogva a megye távol vidékei a központtal, — a mai modern közlekedés eszközével — vasúttal össze­ kötve nem lévén a közlekedés e részekkel idegen me gyéken és Országokon át történik. * Midőn — úgymond — e megye főispáni székét elfoglalta, oly fényes kitüntető fogadtatásban részesült, a milyenre még akkor érdemeket nem szerzett; de akar szerezni és a személye iránt előre — a azóta is nyilvánult bizalmat főleg az által, hogy ami a megye föérdekét s köxóhaját képezi, Lka vasúti összeköt­ tetést, amennyiben as kivihető oly konkrét alakban foglaltatik, milyet már más megyék is megnyertek, érvényesíteni fogja minden erejével és befolyásával akként, hogy e köskivánalom megvalósításához á'láaát köti. A főispán e megnyitó beszéde többször zajos él­ jenzésekkel lett megszakítva, e midőn az ülést végül megnyitottnak nyilvánilá, hosszasan tartó éljenzésbe tört ki az ünnepélyes su vak kai ée ígérettel provokált lelkesedés. Ez után felolvAStatotl a köunuoka és közieke désügyi miniszter leirata a Nyitva—galgóci és Nagy szombat—Szőnie—gödingi vasútvonalak kiépítése vé gett tett, s annak idején mlr lapunkban közölt két rendű megyei felterjesztésekre. A miniszter leiratában kiemeli, hogy a Nagy szom­ bat—gödingi vasút előmunkálataira Widdmaon Jarueláv lovag részére megszavazott 20,000 frt előmunká­ lati költség kifizetéséhez jóváhagyásával nem járulhat, mert sem az alap nincs megjelölve, melyből a fizetés tétetik, sem a vasút kiépítése még biztosítva nicea, megjegyzi továbbá, hogy az Czbég—lipótvári összeköt­ tetés kötelezettsége a vágvöigyi társulatról annak utódjaria, L i. Magyar Államra, erről az osztrák-ma* gyár államvaspálya társulatra át nem exármasott, e ennélfogva az érintett összeköttet és létesítése végett a már egyszer sikertelenül tett felszólítás után utóbb ne* vezett társulathoz felhívást intézni nem hajlandó. A Losonc—Balassa Gyarmat - Ipolyság—Léva—Nyi«ra— galgóci vasúti összeköttetésre nézve pedig értesíti a miniszter a megye közönségét, hogy a Iommcí összeköt­ tetést engedélyezni nem fogja ellenben aNógrádmegyo által Balassa Gyarmatnak a fővárossal leendő vasúti összeköttetését kezdeményező mozgalmat és Nyitva va­ lamint a többi megyéknek ehhez való csatlakozását pártfogolni kést vagy pedig arra használják, hogy lángot szítson, mely­ A megyei állandó választmány azon nézetből in­ nél mások melegednek? dulva ki, hogy a Nyitra és Szenic közötti vasúti őszIlyen az élet, ilyen a seprőnyél, ilyen az ember! szeköttetés csak úgy létesíthető, ha az érdekelt Bán, • • Bont és Nógrádmegyék közönségével egy irányú ter­ A legtöbb nőtlen és özvegy férfi vezet állapittatik meg : a kérdés bővebb tanulmányo­ Franciaországban és An;olországban van. Egy épen zása és az érdekelt többi törvényhatóságokkal u cél most megjeleni statisztikai kimutatás szerint Franciaelőmozdításának valósítása iránti érintkezés, s az elő­ országbau 7 és fél millió házas, 19 millió hajadon és munkálati intézkedtek megtétele végett 15 tagú bi­ nőtlen, éo 3 millió özvegy van. Még több nőtlen s férj zottság kiküldését hozta javaslatba. télén — különösen ax utóbbi — Angolonoágban van. Az állandó választmány javaslata fólolvastatván, Mi ax oka ennek ? Francia- és Angolorsxágban a nők, elsőben szót omol Gyürky főispán, e fölhívja a figyel­ miután gyermekkoruktól fogva sokat tanultak, magú met arra, hogy hasonló fontos ügyekben egyhangúlag kát ookoldalulag kiképerik éo üzleti ügyekben egyedül, hozandó határozat lóvén kívánatos, e célból ajánlja, önállőlag is boldogulnak, nem annyira hajlandók há-' hogy a közgyűlés 25 tagú bizottságot válasszon, moly sósságra, mint a német nők, vagy a mieink. A francia a netán eltérő nézeteket lehetőleg kíegyeztetvén, teés angol nők tízszer is meggondolják, mielőtt házas gyen javaslatot a délutánig elnapolandó közgyűlésnek. ságra lépnek. Ők sokáig megrostálják a férfit, mielőtt Az indítvány általános helyeslésre találván, a bi­ egész életökre egyesülnének vele. „Inkább leány ma­ zottság megválasztatik: radok, mintsem rosszul menjek férjhez.8 Ez a fő eleve A közgyűlés felfdggosxtése után néhány perccol a francia és angol hölgyvilág legtöbbjének. E két or­ a külön b iot!tág tanácskozmányát a főispán a megye szágban, hol szabadság uralkodik, nem is ismerik azo nagy termében megnyitván kiemeli, hogy a vicinális kát a gúnyneveket, a mikkel mi a „vénleányokat8 vasutak ai ország egyes vidékeinek közgazdasági • megjelöljük. Angol- és Franciaorszárban gyakran meg kulturális érdekeire igen üdvösek, míndazáltal eddigelé történik, hogy a leányok a leggazdagabb kérőket ki* kooorazzák, a mennyiben subádon, egyedül élnek s a nem épültek oly mérvben, mint kívánatos lett volna, házasság jármát nem óhajtják nyakukba venni. Így azért legközelebb törvényhozási intézkedések várha­ különbözik a népek jelleme. Ez országokban több öz­ tók, melyek hivatva lesznek a közlekedés e lontoo vegy van, mint másutt. Igen félnek a második férjhezmeneteltől, az első keresztet türelemmel hordozván. Do ágának nagyobb lendületet adni; mindenesetre azon bán főleg oly vasutak, kiénűlésébez lehel legtöbb re­ mint mindenütt, úgy itt is van kivétel, Itt is meghá xasodik és férjhez megy némelyik harmadszor, ne­ ményt fűzni, molyok jövedelmezősége a befektetett töke divatozó kamatj Ived el mének megfelel; oaaélgyedszer is • �NÓGRÁDI fogva felhívja a bizottság tagjait: adjanak kifejezést a megye közóbsjának s nyilványitsák nézeteiket, mi módon lehetne azt megvalósítani ? Dn Bangba Sándor megyei főügyész ajánlja a Göding, Szeme, Galgóo, Nyílra, Léva, Ipolyságit, Ba latsa Gyarmaton kereazttll vonáló vasutat a mátrai vasut végpontjából leeqdő csatlakozással. A főispán kijelentve azt, hógy ő javaslatot! nem tesz, s csakis a mátrai s egyéb vasutak létesítése kö­ rül szerzett tapasztalatait kívánja a bizottság tájéke Tatára felhozni, a kérdést úgy szabatositja, hogy Nyit* ramegye érdeke csupán a Verebély—gödingi vonal lé tesitése; de mivel ez, valamint Lévától tervezett vo nal is, azon rövidebb vasutak sorába tartoznak, me­ lyek nem eléggé jövedelmezők, a mennyiben egyéb ként a megye kifejezett célját él nem érhetné, egy LAPOK. nem csak nem lehet, de sőt az abba való belépésre még ne is édesgettessenok; ez által a bitfelekezeti köz ségl tanítóknak megadta a jogot ée jelszót, hogy sa­ ját felekezetűk szerint, nem csak alakíthatnak, de sőt alakitniok is kell tantestületeket, illetőleg Unitó egy­ leteket. Ha már most a haza s a nagy közönség min­ den nép tanítótól elvárja, hogy gyermekeiben vcaee mag az elemi tudományok, a az életbéli baaznavebető* ség alapját, vessen továbbá erkölcsi alapot a gyermeki lélek fejlődésének, hogy vallásossá, Istenben bízóvá, befolyása álul a bányaié resságtói kieszközölt Töfr frt pénzbeli segéllyel is enyhiUni kegyes volt Harmadszor Borbán György körjegyző árnak fű minden tehetségét idejét és erejét köaaégeéaek aayu<i és szellemi jólétté emelésére fordítja, ftok (lisztéla a kivételeknek) vallásnak iskolának papftk és tanítónak e«küdt ellensége, de Borbás György úr úgy a vallásnak mint az iskola és Unitóaak valódi barátja. Ö vetette meg uj iskolánk fékpitbeUeénak Mlapjét haza és emberszeretővé, becsületeséé, jellemeseé, mun­ kásáé, szorgalmassá és kitartóvá váljék, akkor miért nem mérnek a jogokból is egyenlő mértékkel minden, tanítónak, hívétől nélkül? Ha a politikai megyék taní­ tói alakíthatnak Unitó egyleteket, miért nem alakit* hatnának az egyházmegyei Unitók? 8 ezek mivel áll­ is, az által, hogy arra néhány év alatt fiOOTrtoá gyűj­ tött többnyire oly pénzekből, melyek más községe kMtal jelentékenyen hosszabb s nagyobb forgalommal ke­ csegtető vasúti vonalat kell kiszemelni, melynek kié pitéiére is, ba a megye ezen vonalat kijelölvén a kéz deméayezést maga veszi kezébe, előmunkálati enge délyt kér, melyhez azután az érdekelt törvényhatósá­ gok. mint megint tapasztalásból beszélhet, készséggel szoktak csatlakozni, s nem is jár ez a megyéro nézve nagy megterbelletéasel, mert az engedély kétféle:elő­ munkálati s építési engedély, s az első nevesebb kia nak hátrább amazoknál? — Hiszen mindkét egyletnek ség képviselő testületé tisztelgett, s mondott kéazöeetet azoknak kik díszes iakolájok fölépítését előmozdít ették, dáss«l nem jár. A vitának a megyei alispán vetett véget, ki rö-. vid szakszert! beszédben a Göding—-Nyitra—debreceni nélkül minden gyűlésre menő Unitónak fuvar és napidijait S ne tegyenek kivételt ne latolgassák, hogy ennek, vagy amannak a Unitó egyletnek tagjai-e? hi­ pálya melleit nyilatkozott, s következő indítványt tévé : „Mondja ki a tekintetes törvényhatósági bizott­ ság, hogy az annyira kiránt megyei összeköttetés ér­ dekében a Göding— verebélyi vasútvonal kiépítését szen az e czélra kiadott pénz úgyis c«ak közvetve az illető község szellemi jólétiének előmozdítására fordiÚtik. Ha azonban o költségek kivétel nélküli kiotel- tartja ugyan szükségesnek, de tekintettel az ezen va­ sútvonal kiépitését gátó körülményekre: a megyei érdekeket is kielégítő, Gödiogtől Nyílra város érintésé* vei Bari, Hont, Nógrád, Heves és Hajdumegyéken át Debrecenig kiterjedő vasútvonal kiépitését kész a tőle kitelhető minden módon előmozditaui. Hogy pedig a további eljárás, s jelesül az érde­ kelt törvényhatóságokkal való érintkezés sikeresebb legyen és a megye közönsége saját érdekeit is kel­ lően biztosítsa: hatalmaztassék fel kózgyülésilega me­ gye alispánja, hogy a Göding—debreceni, nagyobb ki­ viteli vasútvonalra nézve az előmunkálati engedélyt Nyitramegye közönsége nevében kérelmezze.* A bizottság javaslata egyhangúlag elfogadtatván, felhatalmazás adatik a megye alispánjának, hogy a megye közönsége nevében a Göding—debreceni vasút­ vonalra nézve a óméit, közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztériumnál az előmunkálati engedélyt ké relmezzo. A kérelemre leérkezendő miniszteri válasz, ba a viszonyok úgy kívánják, e célra kitűzendő rendkívüli megyének mostoha fiai? — nem e mi is a jövőeemzedék jó'éltének megálapítási czélpontja felé törekszünk? Nos uraim, ha ez igy van, adják meg akkor a felekezeti tanítóknak is mindazon jogokat, melyeket más Unitók élveznek, a’ utal vány ozUasák ki kivétel ványozésát, a különféle képen és módon törvények, elcsflrt és csavart rendeletek oezközölbetőnek nem látják, bál akkor az körök vettessék ki a felekezeti tanítók a értelmezett értelmében illető intéző nemú költ­ ségeit tisztán a hit felekezeti községre, mely az elöljá­ róság által a többi községi pótadóval beszedetvén, aka. dálytalaDul szolgáltassák ki annak idejében az illető tanítóknak. Mert a mi. jogos méltányos és igazságos egyiknek, legyen jogos méltányos és igazságos a má síknak is, igy nem fognak elkeeeriutni a kedél ye k hanem minden Unitó szent lelkesültséggel párosult munkássággal lát nemes feladatának megoldásához, s igy elfog jönni az idő midőn beteljesül e rfagy dás: „Magyarország nem volt, hanem lesz.u mon­ .Nagy József . Iskola felszentelési ünnepély. Nemti községe múlt hó 29 én szép és megható kettős ünnepélynek volt színhelye. Az nap volt egyé­ nié a község csinos temploma védésedének ünnepe s ugyan az nap szenteltetett fel a község új díszes is­ kola épülete. A kettős ünnepélyre a vidékről számce vendék érkezett s valamennyien meglepetve szemlélték a di közgyűlésben lesz tárgyalandó. A tanítók és azok gyűlései. (Folytatás* é< vége.) Világ kezdetétől igaz volt és igaz marad az, hogy több szem többől lát, több ész többet gondol. Így a tanító gyűléseken is a népneveién szent ügyét érdeklő minden dolog sok oldalról megvizagáltatik, még több oldalról roegrostállatik, s ami jó elfogadtatván zászlóján az önképzés a haza és felebaráti szeretet s a tanügy felvirágoztatásénak aranybetúi ragyognak. Miért vagyunk tehát mi felekezeti Unitók a haza s a meg tettetik és terjesztetik. A tanító gyűlések léijoga elvan ismerve, hiszen az 1868 ik évi törv. csikk világosan rendeli, miszerint a községi (nincs kimondva, hogy politikai községi, te hát hitközségi is érthető) nép és polgári iskolák taní­ tói kötelesek tantestületté tanegylotté alakulni. Mely tanító egyleti gyűlésekre menő tanítóknak ugyanazon törvény 147. §a szerint mérsékelt fuvar és napí-dij jár* e dijaknak a községek általi pontos kiszolgáltatását megyénk közigazgatási bizottsága legközelebb végzé- sileg elhatározta, még azon hitközségi tanítók részére is, kik a nógrádi tantestületnek tagjai, ellenben nem tadom mi oknál fogva, megtagadta azon községi tani lóktól kik az egyház megyei tanító-egyletek tagjai, Az összes nógrádmegyei tanítók fele, sőt több mint fele ez időszerint az egyházmegyei tantestület tagjai, s Így az utóbbi időben a nógrádi tankerületi tantestület lét­ száma szembetűnőiig megcseppent. A fenti megyei határozat tehát alkalmasint presz siló akar lenni, hogy legyen minden megyei tanító a nógrádi tantestületnek tagja, mert ha nem, akkor más egyletek gyűléseire nem kap sem fuvar sem napidijat. A szabad akarat, gondolkodás, vélemény és meggyő­ ződés ily korlátozása a 19 ik században muszkaórszágba igen, de Magyarországban épen nem való. Ilyen dol­ gokra itt a talaj nem alkalmas. A nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszté* rium a tanítói tantestületek alakítására 1872. év szept. 2 án kiadott rendeletéhez ugyanazon év szeptember 14 én 23201, számú a királyi tanfelügyelők részére csatolt utasításban kimondta, miszerint a bitfelekozeti közsé­ gek tanítóit a közös tantestületbe lépésre kényszeríteni szes iskola épületet, mint az összeUrtás jóakarat szor­ galmi és nemes munkásság fényes Unújclél. 10 órakor ünnepélyes szent mise és körmenet Urtatott, melynek végeztével az ty iskola előtt Főt. Kovács Nándor mái­ ra noráki plébános úr gyönyörű eaönoklatoU Urtott KimuUtU a jó és rósz nevelés következményeit, va­ lódi ékesszólással ecsetelte édes üdvözítőnk áldásos földi működését s a gyermekek iránti forró szeretőiéi s apostoli hévvel buzditá a szülőket, hogy kövessék e tekintetben is Jézus példáját ki annyira szerette s oly gonddal ok'tetta a gyermekeket. Azután igen szépen emlékezett meg azokról kik ez uj iskola fölépítését előmozdították. Legnagyobb rész­ ben három nemes férfiú buzgalmának köszöni az léte­ iét u. m. Először Ftdő Deuu Károly plébános úrnak, ki itteni 18 évi lelkipásztorkodása alatt minden erejét a lelkészt teendők pontos teljesítésére a Unügy s is­ kolák felvirágzására s a közügyek istápolására forditáÖ mindenkor valódi atyai gonddal és szeretettel visel­ tetett úgy az iskola ügy mint a Unitók iránt, ó min­ denütt megjelent hol Ültre, segítségre támogatásra, pártfogásra és vigaszra volt szükség, s nem csak szóval hanem példával és Uttekkel bnzdija híveit minden szépnek jónak ée hasznosnak követésére. Az Ő nemes fáradozását maradandó emlékek hirdetik örökre KisTerenne ée Nemti községeiben. Másodszor Bence Gyula az .Éjszak magyarországi egyesitett kőszénbánya íparválalat részvény társaság" ^gondnokának, ki számos teendői daczára főbb gond­ jai közé sorozza a tanügy felkarolását, s virágzásának előmozdítását. Főgondnoksága alá Urtozó három bá­ nyatelepen u. m. Nemtibányán, Miuorfán és Baglyaealyín teljesen fölszerelt szép népiskolák léteznek e rendesen elásokUk párologni , íme e három derék és szánkás íértá hozta Mmre a nenjtii uj iskolát, nemen tettük nem szőrei dicséretre. A fent körvonalazott jeles szónoklat után a kfc- s forró köszöoeUlkböz valaaeaayien azon óhsjnnbatoa toljuk, hogy e nemes Urtgy barátokat a jó UbHál­ landó boldogság és jó egészségben sokáig, iges adtáig éltesse. E kettős szép ünnepélyt a helybeli teaitó éeaál szerény de fesztelen mulatság követte, mely a késő éjjeli órákban ért véget Hírek. Személyi hírek. Gr. Oyflrky Ábrabám főispán békő titkos tanácsos úr őnagyméltócága oki. hó 4 én este 6 órakor érkezett a székvárosba, még aznap egyes fontos ügyekben intézkedett, s másnap~a tisztoigúse két fogadu 10 éráig. Pont 10 órakor megnyitotta a közigazgatási bizottsági Ülést, melyen elnökölt. {Mi­ ntán részt vett egyes bizottsági üléseken, (igazgató, felebbezési ée fegyelmi üléseken) melyek a késő órá­ kig Urtottak A főispán csak harmad nap, vagyis, ©üt. hó 6-án reggeli 9 órakor távozott B.-Gyarmatról “Bu­ dapestre A főispánnal Budapestre utazott Bcitotáüky János alispán nr is, még pedig igen fontos ügyben t i. a vasutügyben. az alispán csütörtökön érkezett eisma a 9-ón elfoglalU hivatalát. A közigazgatási bizottsági tagok közül részt vettek az Ülésen : Gr. Czebrián Lésiftó, Huszár István, Kövy Tivadar, Madách Károly, Reményfy József ée Sréter Alfréd urak. 0 Felség ének legalkotmányosabb apostoli kirá­ lyunknak trévütmepén múlt vasárnap ünnepélyes isteni tisztelet urUtott a helybeli róm. kath. templomban, melyen a honvédségi és csendőrségi tisztikar testüle­ tileg részt vett. Az isteni tisztalett komoly magasztos­ ságát csakis az érthetetlen szövegű tinhávisa magán ének zavarta meg s bozU zavarba az ihiUios népet, hogy váljon az isten házában, vagy az operaházban van -e. Magas vendég. Múlt szombaton délután vosedt át fel lobogózott városunkon fényes kísérettel méltósigos és főtisztelendő Boltizár József ur felszentelt püspök e ő emiuentiájának a biboraok berezegprímásnak nagy­ szombati érseki belynöke, hogy Karafecsságon a bér­ málás szentségét kissolgáttassa. A zárdaiskdU alőtTDr. Melioher Fereocz kir. ügyész s róm. kath. iskelaftgki alel nők, a zárdafőnöknő s a helybeli káplán fogltMk ő méltóságát, kihez mint bérmaatyához Dr. IfeMbfeer üdvözlő beszédet intézett s fölkérte, hogy stereaeséltosse a sárdaiskolát magas látogatásával A tocMból kilépő fÖpánstori helyettest a fehér ruhába én taMpi díszbe öltözött leánykák egész serege BdvWBltOk ük­ nek nevében Kalmár Etelka halódik osztályú MAhló ő méltóságának egy ékes virágcsokrot nyitott ük’ A virágftaérekkel díszített lépceöházou át az 4gtn üdlltoe házi kápolnába ment ő méltósága, hol rövid 4mát tégezve, az intézet nagy termében a leánykák MflüM énekét bdlgatta meg, a miután töbteekbes bdrdásMut intézett és elismerését fejezte ki az ialéaetboa mttMő irgalmas nővéreknek. Dr. Melicber Fesoneb hr Irtteg szavakban köszönte meg ő méltóságénak lesteeakodö kegyességét; a magas vendég pedig az összegyűlt nép OdvkivánnUi ée harangzúgás közt folytatta bérma alját. Főispán! ebéd volt okt. őén, melyen a TBugUgatási bizottság jelenvolt tagjai ée FtUecaky Lajoe törvényszéki elnök nr vettek részi Ez alkalommal a főispánt Pajor István kTr. Unácsoe ar igen tartalmas és kerekded toaszttal köszöntötte fel A drégeH Szondi kápateát okt. 64a, az -mdi vértanuk emléknapján, szentelte fel Simor Jánea Aiboroe berczegprímás ő fő magassága. A bontmegyoi la* telligentia nagy számban jelent meg Drégelea. A felszentelés után a berezegprimás hazafias beszédet tar­ ezek Unitóinak különösen szivükre kötötte a vallás erkölcsös nevelést, s a különbféle nemzetiségű bánya munkások között a magyar nyelvnek minél szélesebb körbeül, terjesztését. A nemti községi uj Iskolának is tott, mely után Esztergomba utazott. A boutinöTlWUtások este a főispán tesdágái Teltek, s vacoora után táoct is kerekedett a megyeház nagy termében Hoalmegyében a hatvanas évek ekjén merült fel U eszme, leróni a kegyelet áldoeaUt nagy fia, Szondi Gytagy tervrajzát e költségvetését műértő kezekkelŐ készítette. Az építkezést folytonosan éber figyelemmel kísérve ellenőnste sőt a tetemes építési költségeket hathatós iránt. A vár bős védőjének a drégeli várromon nUrUk szobrot emelői A megye támdatetaak pontja akkoriban a híres bonti kasztod 'Vott/lDs’t �NÓGRÁDI lapok. Pongrácz Emma k. a. a hont megyei alispán lelkes sgyika az ország legrégibb genty-kanzinóioak. A moxralom a Szondi szobor tárgyában is onnan indalt ki leányának kezdeményexésére még Szondi zászlót is ké MÍttottok a sípolna részére Ennek költség többletét Főkszdeményexői b Majthényi László föiipán és Hé Ipolyi Arnold fedezi, ki m gazdag arany hímzéseket a dorváry Antal fiatal, jslee tebeizégü ügyvéd toltak. A társadalom minden rétege meleg érdeklődést matatott a beextercehányái zárdébzo készíttette. A ló kiállításról nagy elragadtatással beszélőt k eleinte s a töke gyorsan szaporodott, de azután ax ügy lassan kint feledésbe ment. Pongrácx Lajos alispán, nem azok, akik B.-peoten a lefolyt héten jelen voltak. Nyolcasaké válogatott ló, egy helyen összpontosítva a csüggedve ax eddigi eredménytelenségen, idő re I njra útra terelték as ügyet. Lassan sxaporodott a töke, mi­ legszebb látványok közé tartozik. Van is ezen kiállí­ tásnak látogatója elég — Örömmel jelezhetjük, hogy dőn egész uj útra terelték as ügyet A drégeli romok ugyanis a hercegprímásnak egyik birtokán állatiak. a lókiállítáai jury egyik tagjául gr. Degsnfeld Lajos ur is, mint aki megyénkben a ló nemesítés ügyének Simor János bibornok ismert nagylelkűsége és bőke­ zűsége megmenté as ügyel a bukástól. 3000 frt roll fáradhatlan és legtevékenyebb előmozdítója, megvá együtt s a nemes lelkű főpap nagylelkűen fölajánláa lasxtya lön. A szóllót gazdák egyréeza B. Gyarmaton kérvényt költség-többlet fedezését, ba Sxocd. emlékére kápol­ nyújtott be a képviselő testűiéihez, miszerint engedné nát emelnek. Úgy if lön. A kápolna felépült Lippert meg, hogy a szüret okt. 10 nél hamarabb tartatbassék lovag tervei stennt, 30,000 frt költségen, a drégeli romok aljában. Drégel vár rontjai >g®o regényes bo­ meg. Minthogy azonban a képviselő testület megkívánt lyén fekszenek. Sziklacaucs*ól bűsxkén tekintenek alá kétharmadé meg nem jelen', — a különben is alap porladoxó falaikkal a kanyargó Ipoly völgyébe, a bér­ tálán kérvény nem vétethetett tárgyalás alá A kancsukák hazájából A „sz-pétervári Vje cek oldalát sűrű erdő lepi el, és emez erdők közepette emelkedik as a kopár, meredek sxiklabérc, melynek domosti" bán ogyancssk ráront Hungáriára egy dü bős író. Ugyanis a magyarok összes létszámát legfel kietlen homlokát koronássá a várrom. A romok, bár egyes falakat as idő romboló karja a föld sxinérel jobb 4 millióra teszi. (Az ananász nem terem úgy mint tett egyenlővé, mégis liaxta képet nyújtanak a vár a krumpli,) s a magyarok össze* culturijáL Patemkin hajdani nagyságáról. As északi fal a legépebb. A Mik­ fantastikus falvaibos hasonlítja Ebből is látszik, bogy iétömb felett a falban rés van törve, mely a vár fő- a muszkák csak úgy szeretnek minket- mint mi ökot Az országos átállításon 1885. okL 15 löl megnyi kspujs volt. Itt rohant ki Szondi is a törökök ellen, és a - esiklatömb csúcsán kapta sebét; a törökök a főksput az­ tandó nemzetközi gyümölcs kiállítás a szécséoyv.déki gazdaségi egylet colleitio küldeményt óhajtván össze tán feltörték, hogy a várba benyomulhassanak. A vár rendezni, tisztelettel felbérelnek az egyletnek gyű déli fala már igen alacsony, de itt nyílik ax a esiktnölcs termelő tagjtl, valamint az egyleten kívül levő lába vájt boltozatos lépcsősét, moly valószínűleg titkos bejárat volt ée mely talán a vár tövében levő kis szik* gyümölcs termelő gazdák, hogy megnevezett kiválóbb ju éo tulajdonságú gyümölcseiket legfelebb ebó 13 ig laodoba vezetett, melyben kénes tartalmú forrás buax egylet terménytárába (Szécsénybon gazdakör és ka gyog. E begygyei szemközt van Szondi állítólag elte sxinó épület,) beküldeni szíveskedjenek, bogy a kűlde motvo, ds sírját nem lobot pontosan meghatározni A mény ideje korán rendeltetési helyére szállítható legyen. vár ormáról pompás kiálltán nyílik északkeletre, kő* rfllbolűl egy órai távolságra áll a Szoodi-kápolna. A A losonczl gőzmalom ügye egy császárvágással prímásnak palánkí pusztája mellett, alacsony dombon meg van oldva, ugyanis az egész gőzmalmot vasutas emelkedik, szerényen igénytelenül. Egyszerű falusi ká* Jói, melyen már a szerb tövis virágzott, Deutsch Bér nát vette meg 250,900 írtért. A közönségre nézve ez igen polca benyomását teszi. Belül is igen egyszerű bérén jó'intézkedés, mert végre is a gőzmalom rövid idő alatt dőlésű, é* említést csak a paszta, négyszögletesen fa ragolt oltár Üveg festménye és Kiss György Szondi megkezdi működését. Azonban a részvényesek ezen szobra érdemel. A hontiak, kik büszkén tekintenek a legujabbi losonczi válalattal ismét minden részvényei kápolnára, azt óhajtották, hogy a prímás maga szenkét elvesztették. A 250,000 írtból a passirák még nem telje föl; sőt az ügyet maga b. Majtbényi László ÍÖ telnek ki, s amennyiben a kint lévő, mintegy 300,000 ispán vette kezébe, személyesen vezetvén egy küldött­ frt követelés be nem bajtatik, a liquidálást intéző beszséget a hercegprímáshoz Ugyan-o küldöttség el foga­ terexebányai és losonczl pénzintézetek kövelolései a dása alkalmával kijelentette Simor prímás, hogy a főrészvényesek által nyújtott 200,000 frtoa biztosítéki alapból fognak fedezetet nyerni. Ezek után sajnálat hontiak által gyűjtött 3000 frlra, nem tart igényt, mart az emlék-kápolna összes költségeit maga kívánja fe* tál kell kérdenünk, hogy jövőben fogé találkozni em­ dezni. Ez qjabb nagylelkű adományozás folytán lebe ber, aki valaha loeonczi részvény vételire elszánja magát. tövé vált a 3000 frtot közművelődési célokra fordítani. A magyar c rí mer használata Baranyamegy. fő­ ispánjának azon kérdésére, bogy a községek peceétjelben basznátbaiják e a mzryar elmart, a beílgymi Disz'er elrendelte, bogy a mely közzé -ek okmányokkal igazolják jogukat, azok igenis használhatják, akiknek arra okmánnyal kiointaiható jogosítványuk ni ács azok­ nak a cimer használata megtiltatik, mert az sem köz­ ségi, hanem országa* jelvény Egy jó karban levő zongora jutányos áron eladó. Bővebbet a kiadó hivatal Himlő járvány Kié í ereonén bimlö járvány dl böng és nagyban szedi áldozatait Dr. Kacskovies Gyula , főorvosunk okt. 6 án indult. Kis Teres n éré, bogy a jár vány megszüntetése iránti intézkedéseket megtehesse Luby Sándor barátunk rTflnő peresek* cimú ven füzete • napokban hagyta el a sajtót. As ízléséé alak bán kiállított füzet 127 lapján igen csinos eredeti ás fordított költemények foglaltatnak, melyek alanyisága mélysége és szépsége leköti az ember ügyelőiét Méltó volna o fűzet arra, bogy nógrádi hölgyeink, kiket a költő, mint nógrádi fia. annyira tisztel, egytől egyig megszoroznék, s ezzel a tehetséges fiatal poétát a te vábbi költői munkálkodásra ösztönöznék. Minden családra aezve fölötte nagybecsű I Restes Magyarországban. Becses iratára szerencsém van vá leszólni, bogy a Braodt R gyógyszerész evajezi labda esait megkaptam s azokkal nagyon mag vagyok elé­ gedve. E labdacsokat már 4 éve, bogy házamban tar­ tom, s csak a legjobbat mondhatom róluk. A svájezi labdacsokat házamban mi igen nagyra becsüljük, 4 éve már, hogy segítségünkre van s úgy a gyermekek ba­ jaiban, mint a cselédek betegségeiben jó sikerrel hasz náltuk, én és a nőm is éltünk velők s mindeddig sémái súlyos betegség nem fordult elő házamnál, mit csak is a svájezi labdacsoknak köszönhetek, s ezért a Braodt R. féle svájezi labdacsokat (a gyógyszertárakbau 70 kr egy dobozzal) minden más hasonló gyógyszernél többre becsülöm Teljes tisztelettel: Heger Antal fé­ szer és terménykereskedő. Figyelni kell a dobozon levő fehér keresztre vöröemexőben s Brandt R. névaláírására. Két ittas ember sáros utezán botorkált haza felé. Végre ax egyik elesik és kéri a másikat hogy emelje fel. — Erre nem vagyok képes barátom, de ba ép akarod, melléd fekszem. Válasszon mondá a vendéglős izgága vendégé nek: mgy űzesse meg költségét, vagy pedig házi szol gém által kidobstom. — Köszönöm szépen felelte a vendég, inkább semleges maradok és önként távozom. Felelős szerkesztő: Horváth Danó HIRDETÉSEK. Hirdetmény. A balaasa-gyarmati takarékpénztárnál elzálo­ gosított s folTÓ <885. Juíbs 36-iig lejárt arany, ezüst a egyéb kézi zálog tárgyakt folyó 1885. - iktíkr 2l*ii s sxllíséf ai exl Lövető Bipukoi iélilioi 2 órakor ax iilüet hivatalos helyiséi ében tar­ tandó nyilvános árverés utján elfognak adatni. Íz eladandó ürgyik siíaii: . IV. 3, 5, 12, 16, 20, 21, 23, 25, 30, 33, 34, 37, 42, 65. 67, 79, 85, 86, 98, 108, 110, 117, 148, 167, 176, 178, 258, 262, 271, 276, 320, 376 és 383. V. 8, 9, 11, 12, 13, 18, 34, 40, 41, 48, 49, 51, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70, 71,72, 74, 75, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 102, 103, 104, 108, Ili ,113,123, 124, 125, 127, 132, 134,137, 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 192, 200, 214, 219, 221, 226, 231, 234. 238, 248, 249, 265, 267, 274, 275, 278, 287, 291, 297, 314, 824, 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, 856, 360, 363, 367, 375, 379, 382, 390, 391, 894, 404, 411, 417, 425, 428, 429, 432, 433, 484, 442, 443 és 454. B.-Gyarmat, 1885. évi octéber 4 én. A b.-gyir.nili lakarékpénilár igaigatósága. Árverési hirdetmény. Néhai Szontagh Tivadar örököseit illető összes gazdasági felszerel vények, szarvasmarhák, lo­ vak, juhok és egyéb ingóságok f. 1885. évi október Ló 20-án d. e. 10 órakor Dolánban (Szécsénytől fél óra) nyilvános árverés utján elfognak árvereztetni. Haszonbérbe adatik: -a kia-eaaloraiai korcsmái tatást és h úsmérési jog kellő épületekkel és nagykcrttol együtt 1886; évi január 1-tŐl, 200 frt évi l»6rlot fizetésért. A szerződés megköthető Kohn Ármin, kis csalomiai földbirtokosnál. Hordó elfidázs. Használt és uj állapotban lévő literirozoU bor hordók eladók Strcisinger Lipótnál Balassa- Gyarmaton, Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00771.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 41. szám (1885. október11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3260623d3b17645fda8f36a890f95dd5.jpg f3723fb1cda4777fcf21b110b3be61bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e7bac6caaa68605806f13d745caf4dc3.pdf 987f5f8efcd60274fdf5c1cff217cdc9 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. október 18. XIII-ik évfolyam 42. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok” 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . Fél évre....................... 3 6 frt frt Évnegyedre . . 1 Egy hónapra ..... — As előfizetési pénzek egyedül „ &O kr. „ 60 kr. a . kiadóhoz esi- mezvo, — legczélszsrúbban póstautalványuyal — a nyomatandó példányok s pontos szétküldés tokin tétéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó s laptalajdoooi. fel. szerk. 14 ' • * * Nógrádmegye e hó 26-án tartja meg ren­ den őszi közgyűlését, melyet azonban még egy közgyűlés, nov hó végén, követni fog. A meg­ hívó a következő: A megye jövő 1886 évi költségvetési elő­ irányzatának megállapítása és számos megye­ beli község által, utólagosan vagy viszautasitás folytán, ismételten beterjesztett számadások és költség vetések felülvizsgálata czéljából, figyelemmel az 1888- évi XV. t, ez. intézkedésére, főispán ur ö Nagyméllósága, 188&r-évi októ­ ber hó 26-ikának délelőtti 10 órájára B.-Gyarmatra rendes közgyűlés egy behívását határozta el, minek folytán van szerencsém a megye bi­ zottságának tagjait az előirányzati tervezet megküldése mellett azon figyelmeztetéssel meg­ hívni, hogy az őszi közgyűlés egyéb tárgyai a november hó végén tartandó közgyűlésen fognak előterjesztetni. B.-Gyarmaton 1885. évi október hó 10-én. Scitorszky János s. k , alispán. Egy pár alkalmi szó gazdáinkhoz. (D. E.) Magyarországot hajdan Európa élés­ tárának tartották ; sokszor fuldokolt a magyar bőtermésében, máskor meg éhen pusztult a nép aszály és egyéb csapás miatt. Ma már nem ily viszonyok közt élűnk, a közlekedési eszközök fejlettsége kitörölte a nemzetek szótárából a Kérdés azonban, hogy ez a sok csapáshoz sanyarú ínség kifejezését. Egyik ország fölös­ legét rövid nap, sőt órák alatt, a márik or­ azokott jó magyar nép, különösen a mezőgazda szág szükségletének födözésére fordíthatjuk. És fog-e bírni oly lelki erővel, hogy a kisértéaeknek ellenálljon? Aligha. ez igy jól van. Napjainkban óriási súlyok és terhek ne­ Egy oly földmivelő államban, mint ha­ hezednek a gazda vállaira, olyanok, melyeket zánk, az aratási eredmények végtelen befo­ csaknem nyögve emel, melyek alatt roskadozik, lyásol vannak a nép anyagi helyzetének mi­ kéntjére. Ha van jó termésünk, a kereskede­ sőt sokszor össze is omlik. Az életmód köve­ lem élénkül, az ipar, művészet, tudomány vi­ telményei a kisgazdáknál is fölöttébb kifej­ rágzik s az erkölcsi és anyagi gyarapodán szem­ lettek, melyeknek kielégítése pénzbe sok pénzbe mel láthatólag nő. Ha jön a fagy, aszály vagy , kerül, de a melyek nem föltétlenül szükséges, más országos csapás, pang a mesterség s min­ hogy kielégiieaaenek.* A háztartás és gyermek­ den, mert nálunk mindennek alapja a föld­ nevelés egy kis luxus, az adó, a gazdasági forgó tőke mind kielégítésre vár • mindegyik mi velős. Vessünk egy futó pillantást ez évi termé­ csak az aratás eredményére vet sóvárgó pil­ sünkre, vizsgálódjunk annak eredményén a von­ lantásokat A gazda homloka izzad, gondol­ junk következtetést a föld áldásából, a mely sa­ kozik, hogy miként elégitheti ő ki a követelőket, ját egyéni háztartásunkkal lényeges és fokuzati melyeknek első és legtántorhhatlanabb köve­ Összefüggésben van, számítást téve, hogy mily telője az adó; ezt meg kell fizetni. A háztar­ hosszan nyújtózhatunk ez uj gazdasági évben. tástól nem lehet elvonni semmit, mert már ebbe Tegyük pedig ezt annál pontosabb* Lelkiisme­ a feleség is beleszól; a gyermeknevelés is retességgel, minél inkább meg vagyunk arról sokba kerül. A névnapokat sem engedhetjük el, mert győződve, hogy a mi jó magyar népünk és ha nem csapunk óriási traktát, megszól benfőleg a föld mi velőssel foglalkozók, keveset szeretnek foglalkozni a holnap és általában , nünket az atyafiság. Ezekből semmit sem en­ gedünk l a jövő eszméjével. A jámbor férfi azutan fejet hajt, s a jöve­ A gabona termési eredményét ez évben delem nem futván ki a kiadásokat, Összehúzá­ még számokkal nem illusztrálhatjuk, de már is tudjuk, hogy jóval magasabban áll az a múlt sokat lesz a gazdaságnál, majd kölcsönt vesz évinél — csekély helyi kivételekkel. A minő­ föl, a mi pört, végre dobszót hoz az udvarra, ségi termést nem kifogásolhatjuk, a mennyi­ így pusztul, igy vész a középosztály, ha rossz ségit som, hanem az árakat. Takarmánytermés termés van, vagy ha elég gyönge a gazda, hogy sem volt ez évben valami gazdag. Hol jégeső nem számit s olyan dolgokra is vetemedik, majd hosszantartó szárazság tépte, szaggatta a melyek nélkülözhetők volnának. Vajha minél gazda reményeit még aratás alatt is, hogy a ritkábbak volnának e sötét képek. De vannak mi szűk áldást adott Isten, az se legyen teljes jó magyar családjaink között számosán, kik és tökéletes. A búza, rozs néhol kicsi rázott, az nem igy gondolkoznak. Es ez vigasztaló! Ne árpa megsárgult, megbámult úgy, hogy a ki­ adjon ki a gazda egy fillért sem addig, mig viteli árpa ez évben még kevesebb lösz, mint meg nőm fontolja, hogy azon kiadás föltétle­ azt a termés mennyisége mutatta. Tökéletesen nül szükségese vagy nem. Ezután következzék kielégítő volt a kapás növény és szőllő ter­ a hasznos kiadás, mely az előbbivel lehetőleg més, valamint a gyümölcstermelés is olt, hol egyesittessék s csak legvégül jöjjenek a ké­ nyelmi kiadások — lehető szűk határok közé a jég nem pusztított. szorítva. Ekkor leszünk boldogok és függet­ Ilyenformán állunk termésünkkel. A jö­ vedelem is szűk óbb lesz; igényeinknek is e lenek. Ekkor nem fog a gazda uzsorásra szo­ rulni, ha leikébe vési ez aranymondatokat: szerint korlátoltabbaknak kell lenniök. TÁRCZA. fordult felém, amint beléptem. „Ezer eexteodeje nem láttalak öcsém, mi bírt hozass a nagy xjlágböl ?„ kérdé vidáman, verejtéket Üstökét törölhetve keszkenőjével. Én néhány üdvözlő sxó után felöltőm mélységes xxtbé- .A. legédesebb dal.Vilma ben Iratom után kezdtem kotorászni, minek láttára egy szerre megcsappant jó kedve. Keserű rezignáozióval vakarta meg tarkóját, azután tragikus mell hangon meg­ szólalt: Hát te is fiam Bralus? — „Nem érllek- fe­ lelém — Nem-e?!... Bát te benned is úgy meg kell Alt mondják, a caalogkaynak Dalánál ninca édaatbb, * Olyan fájó, bóa gyönyörre Oarjeaitl a isiveket. 8 mágia án »s Idea dalnál Édesebbel ismerek, A poataaip vidám hangját. Ha 161 a boa levelet. Látogatás a szerkesztőnél Berontok a minap egy redaktor östnorösömhöx holmi kritikai elmefuttatásaal az oldaltsebemben. Olt eh negény sxorkesxtö Íróasztalánál, előtte, mögötte, körötte papiros garmada. Karostzéke ngy emelkedett kf a padmalyt ellopó papírosteogerból, akár az Ararat ka«r<a vizözönből (én ugyan se rizözönt, sem Arara* tói viUgéhtemben nőm láttam) örvendező mosolylyal csalatkoznom, mint többi barátaimban ? Nem elég az a millió süldő póéts, még te is rám mászol, mint tegnap Sándor és Miska, kiket pedig barátaimnak hittem1 Ne néz reám oly kérdőleg. Kívülről tudom mit tártaimax irományod, akár előre elmondom, körülbelül hogy kez­ dődik. Ilyesformán ni: „Hall az eső, az időboh szomorú — szivem bér vad, mint e tépett ko«zora.u Vagy: „Sárga b araszt zö rög lábam alatt, ez az élei keserű egy falat.* Avagy: „Zivatar lesz, veres az ég alja — szivemet a báoat körül nyalja “ Vagy pediglen: „Hull az eső nagy csöppekbeo, akár egy pogácsa — kebelemben szüntelen döng a bú kalapácsa !* Vagy igy: .... De kérlek, kíméld tüdődet! Vess előbb egy pil lantást az iratba és meglátod, hogy semmi ilye* nincs benne! — Beletekintett és homloka derengeni kezdett „Bocsát meg, babám, de annyi fájdalmas csalódáson kellett mostanában átesnem, hogy leiét gyanúm köny nyen megérthető. De hogy is ne? mikor a súldő poé­ ták sáskabadán kívül még barátim is (most már csaz voltak) megrohantak — őaxi vertekkel I M%jd magia­ tok már a sok „baogulatteljee* strófába, mert szer­ kesztői lelkiösmeretem parancsolja, hogy végig bölüz sem valamennyit I Barátom, ea idő óta oly értéssel ülök le mindig karsxékembe, minővel csak Dóssá György telepedhetett izzó trónusára. Se éjielem, se nappalom e söogeményektől, melyek szinte kosársxámra érkez­ nek as ország minden tájáról, aláírva Dallffy Boga­ raitok, Sxellöfi Adolárok éa Harmat Ildikók rémséget seregétől! . . E* ax ősz a legveszedelmesebb szaka as esztendőnek. A tavasz nyomába se hághat, a nyár ée tél kismiska hozzá képest! a legsivárabb, legkietlo nebb fantáziát is csodásán megtermékenyíti egy afélo „szomorú őszi eső*. Hidd el, csontig ástam már attól a tengernyi „csendes őszi psrmetegtől*, kedélyemre nehezedett as a rengeteg sok „méla borulni*, minden zörejre ast hiszem, hogy „bús szélzörreuti a bokrot*, éjszaka meg fekete csókák vavákolnak fülembe. .., .t Irtózatos élet ex! Ha majd időt szakilbataz magadnak, leírhatod kínszenvedéseimet akár a asjátjapom szá­ mára Ilyen czim alatt.- „Egy sserkeestő mártiromeága.* Leimám magam is, de — tönkre vagyok silány itva I* — Megígértem neki és elsiettem, egyedül hagyva őt a busongó versruinák közepette. .... �NÓ G R Á D I „Hu óhajtunk bittó* sikert, állandó jólétet • kielégítő vagyonocaágot: alkalmaztunk értel­ me* munkát, kitartó asorgalmat é* bölcs takarókoaaágot?* C*ak akkor lehetünk valóban jó gazdák, mert a ki jó gazda, egyszersmind jó hazafi is- Allamtakarékpénztár. Midőn nálunk «s utóbbi óvekben as általános el- eseményedén oly rohamosan emelkedett, s ex kalőDősen a földbirtokosokat sújtotta; — as állam mint sgyesek üdvös mosgalmat indítottak, vállvetve igyekestek a bej kQlsejót feltalálni, hogy aeon lehetőleg eegitbesssnek. E mosgalom nem is maradi eredmény nélkül, mert jobbnál jobb iáié lkod ének tétetlek, melyek egy szebb jövőnek zálogát hordják magokban. Ez okból e nagy ezé! elérésére az államtakarékpénztárak felállítása egyik hathatós eszköz lenne. Ezek minden adóhivatalba lennének felállitandők, 0 keulésökkel az adóbivatalnokok bízatnának meg, kiknek számét aránylag szaporítani kellene. Legméllányosabb volna az ügyvédi karból, mert az államtakarékpénzlárak működése által ezek keresete kétség­ telenül apadna. E takarékpénztárak feladata lenne egyedül a földbirtokosoknak gyors egyszerű, könnyen hozzáfér­ hető kölcsönt nyújtani, következőleg: Minden földbirtokos birtoka hivatalból előre meg becsül telik, mely az qj oataster alapján könnyen fog menni. Azután neki földbirtoka értékének sgybarma* dálg kölcsön nyujlathatik, mely kölcsön minden már LAPOK. nal hivatalból eszközöltetik. így megszabadni az állam * az illeték megrövidítésektől. Továbbá nomuubetifctfeg az, bogy egy birtok a 15-lk kézen fbrog és egy sem fizetett illetéket. Az ntebó birtokoson pedig 15-esörfle illetéket nem lobét megvenni, mart az kamataival együtt a birtok értékéi felülmúlja s a as utolsó bir­ tokosnak nem csak, hogy semmije asm msAsdna, de még birtokaira fizetni kellene. Mennyi kár származik ilyen esetekből as államra? Végül a mely földbirtokos a bitéi ily módon lett szabályozása mellett tönkre megy, nemzetgazdasági szempontból nem sajnálható. JL (P. d.) Nemzetiségi térkép. Az országos kiállítás anthropofogtai múzeumában igen nagybeeeü munka dr. Törtök Aurél neuaseitaégi térképe; A lemenő arányban fölállított ábrák szerint me­ gyéink lakossága így csoportosul: Minden 100 lakosra szik: Jász Kun Szolnok magyében: 99 magyar, 1 német; Hnveemegyében : 91 magyar, 2 német; Osongrád megy ében : 97 magyar, 3 német; Hajdumegyében: 96 magyar, 4 német; Győrmegyébeo: 95 magyar, 5 német; Udvarbelymegyében: 93 magyar, 2 német, 4 oláh, 1 egyéb (olasz vagy francia); Borsod megyében : 93 magyar, 1 német, 5 tót, 1 rutbén; Szabolocmegyében: 91 magyar, 6 tót, 1 német, I rulbén, 1 egyéb; Somogymegyében: 88 magyar, 6 német, 5 horvát és ezarb, 1 egyéb ; Ovikmegyében: 87 magyar, 12 oláh, 1 német; Háromszék megyében 86 magyar, 13oláh, I német; Febérmegyé tokra az állam nem ad kölcsönt, kivéve azon esetei, midőn a birtokos hitelezője beleogyeztével ez ntóbbi ben; 85 magyar, 12 német, 2 tót, 1 egyéb; Komárom* megyében: 84 magyar, 8 német, 8 tót; Veaxprémmegyében: 83 magyar, 10. német, 7 tót; Esztergommegyében: 79 magyar, 12 német, 9 tót; Ceauádmcgyé ben: 73 magyar, 13 tót, 11 oláh, 3 német; Zala me­ gy ében: 73 magyar, 20 horvát ée szerb, 7 egyéb; Pest­ járandóságát kívánja* kifizetni — Ezt az államra erre , megbízott hivatalnokaival te(je*itteti előremegzzabbott megyében 72 magyar, 20 német, 6 tót, . 2 horvát ée szerb; Békésmegyében» 2? magydr,.24 tót, 4 oláh, 2 tizszáxtoli ért sót azután kölcsönét b* a birtokos óhajtja a részére megállapított hitel erejéig kiegéeziti. A bité! illetőleg kölcsönnyújtási úgy volna eszközlendő, hogy minden birtokos, kap egy hitelköny vet, a melyben birtokának hivatalos becsűje benne van. Ennek megfelelőleg as áiiamtakarékpénztár főkönyvé­ ben szinte meg van as illetőnek lepjt, a tulajdonos német; Tolnamegyében: 67 magyar, 30 német, 3 tót; Nógrádmegyében: 66 magyar, 34 tót; Abaaj-Tornamegyében: 65 magyar, 30 tót, 5 német; Szatmármegyében: 59 magyar, 36 oláh, 4 némpt, 1 as áUamtakarékpénztárnak keletkezte előtt be nem kebhzett magán Követelést megelőz. A magán köve­ telést megelőz A magán követeléssel megterhelt bir­ kiskönyvével egy szám alatt Az illető például bemegy as állam takarék pénztárba kis könyvével kölceönért. ott megnézik hitellapját és kiadják neki a kért köl­ csönt amennyiben as nem haladja túl megállapított hitelét ö a fökönyben nyugtázza a felvett kölcsönt, as államtakarék pénztári hivatalnok pedig a kiskönyvbe írja be a felvett öszuget. Minden kölesöntői a kama­ tok negyedévenként fizettetnek, ba a negyedévi fizetés el múltúntátik, akkor a kamatok tőkoeittetook és az illető hitellapja annyival terhel telik. A kölcsön vissza­ fizetése a kölcsön vevő tetszésétől függj addig míg a tót; MarosTordamegyében: 67 magyar, 34 oláh, 4 német, 5 egyéb; Bibarmegyében: 56 magyar,42oláh, 1 német, I tót; Baranyamegyében: 54 magyar,30né­ met, 10 ezerb ée botfát, 6 egyéb; Gömörmegyébn; 52 magyar, 43 tót, 4 német, 1 egyéb. E megyékben a magyarság még mindig túlnyomó. a következőkben a magyarság száma kisebb a nemzetiségekénél; és pedig ismét minden 100 lakosra esik: Vasmegyében: 49 magyar, 35 német, 6 szerb ée horvát, 10 tót ée egyéb; Sopronmegyében; 48 ma­ gyar, 40 német, 12 szerb; Zemplén megyében: 46 ma gyár,38tót, 12 rutbén, 4 német; Honimégyébn: .az adó ha idejére be nem folyik,szinte ilyen ál* 44 magyar, 50 tót, 6 német; Beregmagyében: 44 magyar, 50 ruthén, 6 német Bácebodrogmegyében: 39 magyar, 30 szerb a horvát, 26 német, 3 tót, 1 ruthén, 1 egyéb; Pozsonymagyében: 36 magyar, 45 tót, 18 német, l nrtbénj Ugooeamegyében: 35 magyar, 48 rutbén, 12oláh,4 német, 1 lót; Szilágymegyében: 35 magyar 62 oláh, 1 német, 1 tót, 1 egyéb; Koloe- lamiakarékpéuztári kölcsönné válik ée baaoniókép ke­ zeltetik tehát adóhátralék sem lehet soha. megyében: 34 magyar, 56 oláh, 4 német, 1 egyéb; Ungmegyében: 33 magyar, 35 ruthén, 32 tót; Hars- A kamatlábat fél határozza meg. megyében: 31 magyar, 57 lót, 12 német; Braaaómegyébeu: 30 magyar, 38 oláh, 33 német, 1 egyéb; KieKüküllőmegyében : 25 magyar, oláh, 18 német, 5 egyéb; Aradmsgyében : 24 magyar, 64 oláh, 10 né­ met, I tót, l szerb ; Torda-Aranyosmegyében : 24 ma­ gyar, 72 oláh, I német, 3 egyéb; Szolnok Doboksmegyébent 17 magyar, 76 oláh, 3 német, 1 tót,8egyéb; Moeonymcgyében: 17 magyar, 72 német, 10 szerb ée kölcsön kamataival együtt annyira nem szaporodik, hogy az a meghatározott hitel nagyságát eléri, mely ecetben az államtakarékpénztár a birtokot haladékta­ lanul elámruziell. ' \ vagy évenként as országgyűlés A netán támadó nagy hitelszükségletre az állam könnyön teremthet pénzt, mart mind a bel* mind a külföldi tőke szívesen felkeresi az ilyen biztos takarék pánttá rt, melynek alapját az összes msgyarországi birtokok képezik. Még szívesebben akkor, midőn tudja, bogy u A követelése minden más követelést megelőz ée a legrövidebb utón kiolégittetik. horvát, 1 egyéb; Torontálmegyében: 16 magyar, 34 szerb ée horvát, 30 német, 16 oláh, 2 tót, 2 egyéb: Nyilramegy&ben : 13 magyar, 73 tót, 10 német, 1 tokosokra lenne áldásos, kik magukon biztos, a szűk- ‘ egyéb; Febérmegyében: 16 magyar, 78 oláh,4német, 2 egyéb: Mármaroemegyében: 12 magyar, 49 rnlhén, cégeseiében mindig felvehető kölcsönnel könnyen se 25 oláh, 14 német; Nagy Küküllómegyében: 10 ma githetnek, birtokaikat jobban felszerelhetik, végül meg­ szabadulnak a rájuk nézve veszélyes váltó adósságok gyár, 45 német, 39 rutbén, 6 egyéb; Temeemegyében m magyar 49 oláh, 35 német, 14 ezerb, 1 tót, 2 • lói mert az államtskarékpénztárbol ép oly gyorsan, egyéb; lluoysdmegyében: 6 magyar, 89 oláh, 3 tót, ép annyi időre kapnak pénzt, s nekik az nem kerül 2 egyéb; Beszterce Naszódmegyében: 5 magyar, 65 annyiba mint bármely más kis kölcsön, melynél * oláh, 26 német, 4 egyéb; Fogaraamegjében: 5 magyar, drága ügyvédi dijjzk feteméraik a várható előnyt. 90 oláb, 4 német, l egyéb; Zólyommegyébeu : 4 ma­ Hogy az államtakarékpénztárak az ellébbiekbeu érintett módon folytathassák* áldásdús működésüket, gyar, 9.' tót, 3 német. 1 egyéb; Sárosmegy ében: 4 msgyar 7! tót, 19 rutbén, 6 német; Tnrócmegyében: azok létrehozását okvetlen a blrtoktelekköoyvek hiva 3 magyar, 77 tót, 20 német; Szabenmegyében: 2 — 3 tálból! rendelésének kell megelőzni. E rendezés diját magyar, 61—65 oláh, 30 német, 3 egyéb; Sxepeame aa állam határozza meg és közegeivel végezteti. A rendesén után sem örökösödésből, nem osztályból, sem gyében: 2 magyar, 94 tót 4 német; Krasaó Szörény vételből, sem megterhelésből soha többé zavar nem tá megyében: 2 magyar, 76 oláb, 10 német, 6 ezerb és horvát, 9 tót, 4 egyéb; Trencsénymegyében: 2 ma átadhat, mert üteg kell állapítani, bogy a telekkönyvgyár, 94 tót, 4 német; Árvamegyében: 1 magyar, 96 bea változás semmi nemű ügyletből nem történhetik Aa államtakarék pénztárakn tk az előbbiekben le irt egyszerű gyors bilelnynjiása különösen a kisbir- aa államtakarék pénztár engedélye nélkül Halálesetnél, osztálynál a birtok átírása a jogos tulajdonosra azon - tót, 3 német. A 63 magyarországi ée erdélyréezi megyéből 36 olyan van, melyben a nemzetiségek száma nagyobb mint * magyar nemzeté. Csupán eecknek viaesahódi tás*, mennyi áldozatot, mily hatékony munkáMágte kíván, hát még a többinek megtisztítása ? P. N. K. ttA Szondi albumu már közkézen forog. A bő* emlíkének szentelt eme lapok nagy gonddal é* agy lát , szik nem - kevés fáradsággal állitiatiak össze Pongrácz Lajos Bontmsgyo alispánja által. Az album Simor Já­ nos esztergomi bibernok érsek berezegrimásnak, mist a Szondi emlék létesítőjének van szsuislvs. Utólag meg­ jegyezzük, bogy a műemlék milyensége ellen senki­ nek beleezólaláaa nem lehet, mivel azt a bertzegprimás őmagasaága a saját birtokán a maga pénzéből emelte. A berczegprimás mély vallásos érzületének ée minden külsőséget kerülő természetének tntejdonitható, bogy a bős Snoodi egy déárt kápolnába került, mely­ ben az év egy két napján csakis egy felekezet hívei nek szivében lesz módja és alkalma a bonszarstet már már hamvadó tűsét ísléleesteni ée lángra gyújtani. As album azonban pótolni fogja ezen eepsratismuat, mert azt megszerezheti minden bonpolgár. És ajánljuk is, bogy megszerezze, mart bizony abba igen sok szép ée becses dolog van egybefoglalva. Igaz, bogy Hootme- gyénoá több oly fiát is felhangolla és versírásra kész tette a -buzgalom, a ki soha sem pengette a lantot, de a közreműködő személyek individualitása nagyon sok érdeket kölcsönöz'a műnek. Az album első lapjáé lát­ ható a berczegrimáe igen sikerült arczképe. A tájé­ koztató beszéd után olvasha'ó a Szondi emlék 25 éves története Pongrácz Lajostól, majd a Szondi emlék ká­ polna leírása és rajza. Érdekes Tinódi Sebestyénnek régi költeménye (régi innodorra!) fittfbdl Györgyről. Ezután következik Drágul vára, Nagy frtníól. Szondi emléke, költemény, Lithvay Viktóriától Drágul Palánk, Hőké Lajostól. A Szondi emléknél, kői lemét y, Ivánka Istvántól. Szondi a magyar költészetben, Oyürky Ödön tői. Költemények: Szabó Mihály, Gáspár Imre, Pajor István éeGerhardtGyörgytől.Püyanyertec költemény: Pajor Istvántól Drégetvári séta, rajz, Hsán Ernőtől. Majd ismét költemények : Ozibulya Vilmostól, Csengén Jánostól Drégely hősies védelme 1562 ben Jankó Vfr mottói. Drégeliereklyék Pongrácz Lajostól. Drég«lvárs, Kubinyi Ferencztől. Dicséretet nyert költemény Plachy Bertalantól. Drégálről török fordítások után, Dr. Veiics Antaltól. Drégel Palánk legrégibb rajzairól, Pongrácz Lajostól. Szondi zászló, költemény Sántba Kárólytól. temet költemények: Dalmady, Csalomjai és Pongrác* Elemértől. A Szondi emlékzászló, érem és szoborról, Pongrác* Lajostól.Szondi vélelmezett sírhelye, Dr. Bracb Ferencztől. Gondolatok Drégelbegyén Placby Bertalan­ tól. Drégel ostroma 1874 ben a „Nógrádi Lapokból*. Leveleit én adatók, történeti emléksorok és apróságok. Mellékletként az albumból cealoltatott Síposé Antal: Szondi gyáetdalaj hangjegyekkel — leírva. Irodalom. VSteaai' kartMMti, vikaak ■SáitMti. rSaaaMlMUaytiA utefUe «xaklapjaí*k. da aa<yo* Mkaa talia aea tadják. Ttt egy olyat lapuk h, wrty citdasaktl a tukokat f«U et«U a aaga karatábat-. a .Magyar Háafaaaxony • E Badapwten ■egjeltaö hetilap feUleli változatú revaiaíbaa aüadaat, a *1*4 •!0<t csák árdákkd birkát KM&l ■fadántk előtt aiadaa okai­ ban a6-tár«adalmi vezárcukkvt, bal kdaleadayekat a áa haaciM Uaácaokat a konyha, a gaxdaaág, a kertáaaet, a aavvláa. u egánelgSzy, a kézi anaka, a divat kdHból, a tűket kivel aág a kBvetktad érdeket rovatai vuaak: .Gyerwekaiak.* — .TáraujáUkok * — .Laki*.* — .Házi turek.* — .Hfad tazkezdk.* — „Házi állatok.• — .MéháazeL* nb. A .Maaka ÜUa‘ cziat ingyenéi tzádirodalai atlUkht pedig árdekfaaZitd rtgáayek, MbeazáUeek, hnaoreaakell Mb. tavibbá kSHraeáayal, talányok, adoaák • egyéb apróságok kóaltoa által a család alndea tagjának, a evrdMd leánynak épagy. aint a jó. öreg nagyaaaának kalif­ áéi azórakozzáual awigál A „Magyar Háztaatuay* aldAietáei ára agy ln» € írt, félévre 3 M. ae<yad éfrt 1 írt 50 kr D4flietnl Itgezéluerübboa póaiantalváay által, cziaaav* a .Magyar Háziuauny* kiadóhlvataláádá Bndapaaten, nagy koroaa-aUaa 1* — MaUtváayazáaok lágyét ktldetaek aladuokaak. kik a kladókivatalhoa ezekért — tegcaélcaerlbben levalezólappal fordulnak. Sléplradalatak egyik ága »«a firvaad napjainkban oly virágaáaaak. aint az elbázzéU irodalom. Ezt fbleg a magyar tár­ sadalom hatalmas fejlődésének kóazdaheljtk. mely s IgytbsM nsalél&nek lépten-ayoaon s legérdekesebb tárgyakkal kínálkozik. Tolnai Lajos ás Mikcaáth Kálmán voltak azok, kik • tárugalmi aozaanatokat ai Irodalomnak meghódították t amaz saóles kézbsa bámulatos JaitvmU erével és enjfsM szatírával, ez kedvű gyényórkódtotd humorral. Nyomukban halad egéax t^abb elbaszólé költészetük. S^jaálstuakra azonban eddig aég nea v»lt lapnak, mely mind • t >rokváaeket egyaaitvo az elbeszéld irodalomnak és vzsel egyfitt aa nj Magyarország képét tárná elénk. Ástál kallsmeeebb meglepetést sgerutt nektak egy szépirodalmi vállalat, moly elérte azt, a ml mindeddig még nea zitVrtHt. regóab ás bsazély Irodalmink tükrében s múltat valamint a jelen társadalmi mozgalmakat teljasan és kivan bematatnL Ez eszmét a „Goadfizó*ben látják megvalósítva, mely derék szépirodalmi hetilapnak ép­ pen Tolnai Lijos a fómunkatársa és melyben Mikszáth Kálmás .A képviselőkéi karzatáról* czlm alatt közli uayira kedvelt raj­ zait. A .tiondAM* II. évfblyaménak elóttSnk fakvó 4 elsS néma egyaaerre három erodeti rvgénynyalladal meg: .Astrtehsó karscsvllág* történeti pgtay * kMstbsa kittied regény Írónktól A¥«uyi • �NÓGRÁDI •' hajastól, .A v4r hxtalaa*, ■«!/ «<y koraasrt proLHmit fejt»<sl, Btuicxkvn* Bajza LtakitAI ka .CairicHry Bsrtaiaa ur ónilUalga* cxbaö tiraadalni rsgtajrt Virtsxi ArnolJ Ilkák tollából. Kdllsate. nyekkel Ulilkaauak Irgjeleaebb laatoe kMtólnktól a. ta. Vajda János, Kiss József, Endrödl Sándor ás Uevicaky Gyuláiul. A ki* sebb besxály ás raja igen gazdagon la ■Intaaaenien van kápví* * “^elva Mikszáth Kiírnia enlitatt rajaaoroaata. I*. Saalmiry Ká­ roly .▲ helybenhagyott ember*. Bzana Tamil .Magyar kallók sas rs lat* Tóth József .A liba*, öaaaaromlott álét*. és Tolnai Lajos .Ax elad esxmánykép* tat. dolgoaatai állal A lap érdekes* aigit ás viltoaaloiiágit növelik Belot egy rendkívül irdekfeeaító regénye francaikból fordítva, ás ax ianeretterjeuU csikkek, mb* láttató apróságok, talányok aat. A,,Oondíiió* megjelan minden vasárnap három tömött íven. Kiadója Sxákely Aladár Bndapeiten. Elödaetiií ára negyedáyre I írt 60 kr. Legjobb lelkiiemerettel ajánlhatjuk e baxafiaa axellemü. axápirodalmnnk axinvonalán álló klttaö vállalatot mindenkinek, ki lelket emeld és kép só olvaamáayoknak Örvendeni tnd. A kiadó mindenkinek ingyen és bérmeatve eaoigál mutatványaximmal, ki a vágett levelező lapon boxxá fordul. A két Károlyi gráf. Valóban, alkalmasabb időben alig le* betett volna b« mutatni a nagy kózónség előtt Károlyi Sándor és István tfötokat," óiiiíl Boet,'midőn aa egyik (Sándor) (létre boát a • navftetkKsl gaada-kongreász-Ut, a másiknak pedig (István) viza* hangra talált kitűnő asznáje. hogy L L minden megyére pótadót keli vetni saját knlturegyesdlote Javára. As .Óraiig-Világ* meg* ragadta a kedveső alkalmat, hogy bemutassa a nagy közónségnsk aa arisstckracxla o két kiváló tagját, köali arcakápGket és rend* klvil érdekes jellemrajxukat IQ. Ábrányi Kornél tollából. A lap többi rá szia is előnyösen meglátszik as uj sxorkesxtő, Fekete Jó* esef áe sssrkesxtötáraainak: Hevesi1 Józsefnek és Benedek Elek­ nek szzkzvottság, finom áraiké közlemények és képek megváló* gatásábaa. A legújabb (október 10-lkí) ssám egy egén sorát tar* talmakaa u eaUtotten kisül a legérdekesebb kósleaányeknek. A w(HIbabák*bdl cslmmel gyönyört két költeményt olvasnak Bulla Jánostól ki nagy feltflnéat keltett verses regénye óta most szólal meg újra; ugyané utasban Gautbier Theophiitól van egy sxép költemény Bogdánfy Lajos fordításában. Legyen elég a többi kos* leményeket csak aévsxsnnt felsorolnunk : Karcaag Vilmostól .Hogy vigaaxtalódott meg Roaaegt uram?* (raja), A sraleei hercseg (arc­ képpel) gr. A. G.-tőI, .át ipekl kalugyer*. elbesxélés aa ó-uerbíaj népéletbűl Hasvifl Ármintól .A nemxetköxi gazdasági kongreasxua* licitál Fcranextól .Kurncx-vllágbeli bóesúxtató* (érde­ kes iropalmi ereklye), ismerteti Barabás Samu, .A soproni sziahájr* (Öt képpel) Latkóczy Mibálytól, .A kollektor", székely re­ gény Benedek Klektől, .A hétről" Hevesi Józseftől A képek kő* stl taégemUtJák még a .Tilosban", .Királyi rab* mfivásxi kivi­ ül!! képeket. Astáa jönnek a gazdag ás váltoxatos rovatok: Tu­ domány és irodalom, aslnhás és mövésiet, újdonságok. a kiállí­ tásról, könyvpiaca, nők világa, vidéki élet, sport, bymen gyász­ rovat, Innen-onnau, rejtvények. Aa .Orsiig*Világ* előfizetési ára: január—dscxemberre 10 forint, január—Janimra 6 frt. julius— aaepUmberre 2 frt 50 kr., jón.—decxemberre 6 frt. Ax .Egyet* áriáé"-ael együtt: 28 firt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 60 kr. As elófixetáai pénxek a Fallas Irodalmi éa nyom­ dai réssvénytársasághox küldendők, Kecskeméti-utcxa 6-ik sxám LAPOK. szüret, szép eredménynyol, amennyiben az aráoyUg kié területen több miot 60 hl. kilüoó mioőecgú bor szüretelt el. A tiszte éa tágas borbáz ez alkalommal ogyazersmiod a szóllő ée alja terméoyeioek kiállitási helyiségéül szolgáit ; ezek szerű megjelölései 2<> oemoe faj szól ló ; körte, alma ; burgonya; zab, árpa, bükköny gyöngyköles, fényes * czirok (ui takarmány; és kitmó tengeri muteltalváo be a gazda nt Simko Frigyes in vábbA a titkár Fáy Árpád urak és a szakértő vio czellér által. A szüret első napján az egyesület alelnöke Scilovszky János alisoánora szőBőkezeló bízott* sig tagjait barátságos ebéddel vendégelte meg a sző­ lőben. A nöreteiés menetét a helybeli tagok közül eo kan érdekkel kisérték. Olcsó bor. A szüretek e bét folytán jobbára az egész megyében befejeztettek. A termés mindenfelé mennyiségileg és minőségileg jó. A borára igen leszállt. Kecskén egy hektoliter bort 5—ö írtért lehet venni B. Gyarmaton egy hektoliter ára 6—7 frt. A bor ela dáaával nem kell sietni, alapos a remény, hogy a mos . tani jó termésnek lesz keletje, mert Franczis, Spanyol Olasz és Görögországban a termés nem kedvező. Filoxera. A buják i, gutái és berczeli szól lök ben filokszéra constetáltetott; miéyt is a földmivelési mi­ nisztérium ezen szőllőket zár alá vétette A jelzett szóllökben ez idén igen bő szűrei volt, aligha nem az utolsó. Minden szőllós gazdának reményen felül ter­ mett bora. A zongoramester áldozata. Egy p........... i föld­ birtokot 18 éves, egyetlen leánya szenvedélyes szere­ lemre gyuladt zongoramestere iránt Az évek óta be­ tegeskedő atyának ez nem volt kedvére, mert a zongoramestorrőí nem a legjobb dolgokat beszélték. Mint hogy azonban a leány nem tágított, végre beleegyezett a házasságba, melynek napja ki is UTetett Az atya időközben meghalt s végrendeletében összes vagyonát nsjére hagyta, mert „a zongorameeter könnyelműsége mellett* aggódott leánya jövője miatt. Midőn a teme­ tés után a végrendeletet felolvasták, a zongoramoster alig bírta visszafojtani dühét. A jegygyűrűt rögtön viszaxaadte a leánynak, e nemsokára egész csöndben és titokban egybekelt jegyeee — anyjával. A leány az as küvő napján a temetőbe ment, ősatyja sírján főbelőtte magát. Szétroncsolt fejjel, haldokolva vitték az uj há­ zaspár lakására. Szirákon a múlt héten mentek végbe á szüretek. Mint értesülünk, gr. Degenfeld L^jos ur- minlaxxölle jében okt 15 én víg szüret volt, melyen Szirák váróé Főúri eljegyzés. Gáciról vesszők a hirt, hogy ott ée a közel vidék értelmi osztálya csaknem kivétel nél­ Forgách Ilona gróf kisasszonyt, néh. gr. Forgách An­ kül gyűlt egybe, s részesült n Kegyes grófi család köz mondássá vált vendégszeretetében. tal bájos és kedvez leányát, folyó hó 7-én jegyezte el Losonczi hírek.. Heveey színigazgató Losonczob Rocty Flórie úr, cs. k. kamarás ésaltlssboni osztrák­ nem sok babért arathat. Igaz, hogy rosszul megy dolga magyar nagykövetség tanácsosa. A család gyásza mi­ a társulatnak, de azért a társulat előadásai sem nyúj­ att, as eljegyzési Ünnepélyen csak a legközelebbi ro­ tanak élvezetet a közönségnek. Azért is nagy a felbá konok vettek részt borodéi a társulat elten, mivel a bérletre .kitűzött és . ... Kinevezés. Hetek óta találgatás tárgyát képezte Ígért jobb darabok közül csak kettő adatott elő. — Ihnátko György elhunyt tanár helyébe Geréb Jó azon kérdés, ki lesz a rétsági járáahiró és albiró ? a zsef belyettesittetett az állami fögymnásiumba. — Hód « combinatiók ugyan nem ágaztak sokfelé, de azért elég lik P^l losonczi derék iparos leányát holnap okt. tarkák voltak. Végre is a kinevezések megtörténtek, 19 én vezeti oltárhoz Lammer Ferencz vasúti táv. fel a a .Budapesti biv. Közlöny11 okt 13 ki száma véget vigyázó. — A losonczi gőzmalom, melyet Deulscb Bernét 252,500 frton megvett, működését nov. vetett a tarka combinátióknak, meghozván, hogy az 1 én kezdi meg. újonnan alkotott rétsági járásba járáebiróúl: JakoboGáCfiOn, a magyar közművelődés előmozdítása vics József b. gyarmati albiró úr, és elbírón!: Szilassy ezé íjéból felépített leányiskola javára rendezett nagy Kálmán b.-gyarmati törvényszéki jegyzó úr neveztet mulatság 284 frt jövedelmet hozott. Elismerést érde­ tok ki Két fiatal edzett munkaerőre lett bízva ezen meinek: Miéül Ziigmond plébános ur, ki a leányis­ uj járásban as igazságszolgáltatás, mely ténynek Őrö­ kola iavára 100 (rtos alapítványt tett, Strikcr Ede posziógyári igazgató, Kosztka Tivadar gyógyszerész lünk és szívből üdvözöljük nevezetteket, meg lévén urak, kik évente 100—100 forintot biztosítottak az győződve, hogy mindketten híven fognak szolgálni az iskolának. Igaziág Isten asszonyának. Érdekes. Mai számunkban az id. Heckscber Sá­ Uj grófok. Majlátb György volt országbíró fiai, muel hamburgi cség nyeremény hirdetménye. Ezen cég névszerint: MaHitb György (Birsmegye főispánja, s. jó hírnevet szerzett e ballgategos eljárása és a nye gr. Zichy Nándor veje) József, István, László és Guuremény pontos kiszolgáltatása által; megfigyelését táv, továbbá Jankovich László Somogymegye föiipánja ajánljuk. részére ö felsége a grófi méltóságot adományozta. Egy zeneértö egyéniségtől vettük a következő so Közművelődési pótadó. Szatmármegye közgyűlése rókát. Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg hogy Gr. Károlyi István ismert indítványára 110 szavazat­ a „Nógrádi Lapok* 41 ik számának „hírek* rovatában tel 4 ellenében a szécaényi társulat javára egy száza­ e bó 4 én 0 Felsége apostoli királyunk névüonepe léknyi póladó kivetését nagy lelkesedés közt elhatá­ alkalmából a b. gyarmati róm. kath. templomban tar­ rozta. Ami jó Szatmárban, az nem jó lehet Nógrádban. tott isteni tisztelet alatt Szladányi József mint vendég Dapty Kálmán Losoncé 22 éves óvóbácsija óllá által előadott magán énekekre vonatkozó elhamarko­ vozík Losonciról Szeghalomra Békésmegyébe, hol őt dott kritikára reflektálhassak. Ugyan is a közlő úr óvónak megválasztották. ezzel fejezi be sorait, „Az isteni tisztelet komoly ma Gyászhlr. !d Nagy Mihály úr, a gróf Zichy csa­ gasztosságát csak is az érthetetlen szövegű ezinbázias lád seniorális uradalmi nyugalmazott felügyelője, folyó magán ének zavarta meg s hozta zavarba az abitetue október bő 11-én hunyt el, életének 70 ik évében. A népet, hogy váljon az Isten házában vagy Operában megboldogult egyike volt városunk legmunkásabb kép van e Megvallom igazán megbotránkozva olvastam viselő polgárainak; gyászravatalát a nagyszámú csa­ eme — a vendég éneklőre úgy mint a karxetjtőre ládtagokon és az uradalmi tisztségen kívül számos is­ irányult méltatlan és sértő kitételeket sasért rirollőzve merős ée jóbarát állta körül. Béke lebegjen hamvai a közlő úr elősorolt téves állitassinak zenészeti szem felett I * pontboli taglalását, kötelességemnek tartom saját tiszta Losoncion f. hó 7 én töltetett be as aljegyzői ál­ msggyözödésemet követve őszintén kijelenteni, hogy lás. Pályáztak : Együd látván, Marótby Sándor és Perez Szkladányi József úr, mint vendég, már többször hal­ latta a b.-gyarmati templomban szép erős iskolázott József, kiket egyenkint több miot 10 városi képviselő bariton hangját, s mindannyiszor és most is úgy hi­ ajánlván és mindenik képesített lévén, miot jelöltekre t a szavazás elrendeltetett; az első szavazás alkalmával ttem a műének értők s kedvelők részéről méltó elismeréaben léezesttlt De a szépet s zeneművészeiért 51 szavfizat közöl általános szavazattöbbséget egyik sem nyervén, a második szavazás a két legtöbb sza­ annyira lelkesülni és áldozni tudó fővárosunkban is, hol gyakran felléptetve több hitelt érdemlő lap csak vazatot nyert Egyfid és Marólbyra történt, kik közül is kedvezöleg nyilatkozott róla. Ennyit tartoztam az általános szavazattöbbséggel Marótby Sándor válasz igazságnak! , * (Egy jelen volt) tetőit meg városi aljegyzőnek, a ki az esküt később a közgyűlés előtt le is tette, ügyvédi kamarai végtárgyalás. Balasovics Imre Ipolysági ée Koezsovics János korponai Ügyvédek ellen tegnap okt. 17 én tartatott meg a végtárgyalás. Mind­ kettő ügyvédi kötelesség mulasztásával volt vádolva* Hitte: Ott u «r6 ciépcéj, itt trtpxlg A tárgyalás hosszabb iaött vett igénybe. vilik «rtvl Vür. A gazdasági egyesület b. gyarmatl mintaszőllejéA fenséges a mérhetlen szép. Az őrükké valóság, byn október 14. 15 ée 16-ik napjain tartatott meg a végtelenség félelmes, de fenségemé válik a hit által. Hírek. Fenséges. Egy ember, egy fa nem lehet fenséges, csak MOr A fánál Digyobb a Itogy, a begynél nz égboltozat, reáaégcs azonban, a mi nagyságban,* az, a sivatagok, ren­ getegek, a tenger, vihar, menydörgés, a nap, a hold » a caillagoa ég Fenségeink az emberi létek legna­ gyobb erői, e«zméi, (bit, szabadság, tudomány, aíal kodás aat) iniuak Laibatlanok alkotását BOckert mondja: . - . Nagy rmL^fek Kivet ca-Khíat ' '' EUnőr l«wrű. l>« axtaa íóUkvI ■ raaúSljnk, Hogy volt ily aagy «r» I Arany János is mondja Daniéról : Ax «Klxr a köllv ..... Hitvány kova olaját rvvxkvtváa elajU. ÍU. gaiatlia lábait xxcntegybáaba tvaaá. Imádva borai Ív. mert ax ixteat a«Jti I S e leveró és ugyanakkor felemelő, Istent eej tető erzdem a fenséges alapérzése. — Fenséges olöeaör is az Istenség nagy eszméje Dávid Istene költői, — a Mózesé, Jóbé, kényur, — a Homér istenei dicaő szobrok, a mytboiogia Istensége kéez költemény, a legeszméoyibb s tiszte fenséggel öltéivé a keresztyén isten. Berzsenyi Dániel „Fohászkodásában,* hatalmas működésében, s müvei közepeit mutal rá, s végfii megnyugvással teszi lelkét mindenható kezeibe. UyjMtymas istendicséről a Göihe „Faust* ja, s a Ms&éb „Ember tragédiája." Dávid Istenét a hatalom s ékes­ ség minden vonásával halmosba el. A „teremtásMny vében" olvassuk: „Mondá Itten: Legyen világosság, és lön világosság Gyűljenek egybe a vizek, melyük az ég alatt vágynak, egyetlen egy helyre, ée -tfliyék ki a mi azáras főid. Éi agy lön " Ep ily fenséges,In­ teni a megváltó, az Isjon fia, a* ki kínos halált bal ta emberiségért. Erős Zeus, kinek szomöldökrf egy m<* dnlatára megrendül az ég ée föld. Jóbboz (XU, 13—3t) így szol maga az Isten: „Kicsoda illsté a ezetbal ru­ hájának felső részét ? éa kicsoda megyen hozzá zabo­ lákkal ? Az ő orczájáoak, kopoltyujái ki nyitá meg V mert a fogai mellett rettegés vagyon. A teste mintegy erős paizszsal éa sokazoroo-pecséttel bofedetett. Egyik a másikhoz oly közei vagyon, bogy még a szél is meg nem halhatja, egynAl tartják éa egy­ mástól elszakadhattatok. Az ő leválásakor, fénylik az ö világos szeme, és az ő szemeinek fénye, mint egy szövétnekek jönnek ki, és tüzes szikrák omlanak Kl Az ő orrából füst jön ki, mint a forró üstből én ed top bői. Mintha az ő lebeUésével a bolt szenet meggyiginná; és láng jönne ki az ő arájából. Az ő nyakában vagyon az erősség, és 6 előtte örül a bánat as ő tek lének részei erősek, éa egymáshoz ragadtak, erős Itemagában. és tétova, ingadoz. Az ő szive olyan erős, mint a kő, erős miét az alsó malom-kő.—> Áső nagy­ ságos erejétől félnek, még az erős emberek ia, lekben magukat megvesztegetik. Annak fegyvertM fc ki őket eléri, nem maradhat meg, azouképen s köpje, a dárda, a pánczél. ügy tartji a vasat, mint a.íolyvát; az aczélt mint a rothadt fát A nyíl oem az. őtet, és a parittyából b^jitolt kövek ő előtte perdí­ jává lesznek. A számszerintek köveit, úgy tartja, mint a pozdoiját, ée neveti a Fegyverek forgatását Miét a begycserepek, úgy vannak a kövek ő alatta a tenger­ ben, és begyet állatokat torit maga alá a sáron. Föl­ forralja a mély vizet, mint a fazekat, és a tengert olvanná teszi, mint a képírók mosása Maga után hagy világos örvényt; úgy annyira, hogy a ki látná azt vélné, bogy a tenger megőuült * (Folyt, éa Tén tftvatkaxik) ' Apróságok Gostralii <■ .pociali. fogalmat faloll.folxtm diocuseió a oörbátban. K. úr est így fejtette meg: ge­ nerális ügy az, hogy igyunk, de speciális ügy as ki fizeti meg a czebet? __ ______ * Kérdés és felelet Egy meglehetősen fiatal 4e még nem nseyon szép nő tükrébe nézve, ezt a kérdést intézte mostoha leányához: Mond csak, mit adnál ala­ komért? — Ugyanazt, mit a mama adna koromért 1 fo­ telt a fiatal leány. • Milyen imádandó kis kezei. vanaak\Mnok a nép Evelinooek* . E kis kezeknek köszönheti csak, bogy oly nagy lábon élhet. ,> u s Miért sir a fin? Mama: „Kedves fiacskám, ne sírj, no mi bajod? * „Tegnap — mondá roppant keservesen ezopegve a fiú — elestem a székről és megütöttem a térdemet* „De hát fiacskám, mért sirtz e miatt ma?* „Mert tegnap nem voltál idehaza.* . A kulyahagosi bírónak meghalt a felesége ée bogy szomorúsága mellett ne kelljen pénzt költenie, azt akarta, bogy a község költségén temessék eL A1 esküdtek cgyiko a köveikező hízelgő és udvarias sza­ vakkal felölt kívánságára; Da már azt még se kíván­ hatja a községtől bíró aram Önt a legnagyobb kész­ séggel és örömmel temetnénk el közköltségen, de bőkeiúségünk nejére nem terjeszkedbetik. Ez is iskolaszék i tag. Egy községben be állított egy mexiilábu, ingee-gatyás, pelyvái poros atyafi cséplővel jőve az iskolába, kiben a tanító egy községi iekolaszöKi tagot ismert fel, miért is elébe ment e örömének adott kifejezést, bogy az iskolaszéki tat urak közöl valabára mégis j5n valaki a tanítványok előmeneteléről meggyőződést cserzendő. Kérdezte is sut iskolaszék! tag urat: mit kivin? énekeltessen, olvas­ tasson vagy számoltasson e a tanítványokkal ? A zalyafi azonban nem kiváot egyebei a tanító űrtől, mint egy pofa bagót, amit meg ie kapott és azonnal távozott. A férj és a tojás Egy öreg asszonyság taná­ csokat osztogat leányának: Kedvesem, a fér) olyan miot a tojás, atért csak keveset civakodjál vele. A �L A P O K. NÓGRÁ D I fojém K bh—b kto ideig tartod aefog vicém, —gpőhai, de ha vakéig tartod benne. adg h—éayebb fosa A félvlaea érv se. Jé r aggéit gyér—Ama — te—dé A ervea w kedélye— bér— ■préaégvah, a hit aa —elébe iparkodtak — begy értnek aegntokal? Ate ma*aarjth aega ladiii — aoadja a Ivgnagyubb hMtéh a kinek bnliiáMae gyérek nlfognvk •• ajjntaéap— péi tt vaa a aynk kendéjében Ireijs, a m wl kis mm—ayal vMa—yt folytai. — I éráén—eooa piéiói a aanmfoa isgyaé Mf • diri - Miből hé—km*" 9 fogaté — MytninnBI aa pjaágiré. — Oaaaa, hagy ai éng éraah aég vaaaah — gyéaé ltjai. - Miéri2- kérdd na ervmeiamdélkuavs — Álért, aert a papa aii aoedé, aaéi fonat )é be ki rlk, aadée a béna egy idéhm atede—ap megkérdette léte, hogy in aagét A bt baréL Két jé báréi foltért— h As egyfo eihtbéam • fokért él a heafokérv Bt ve auedja oh tB —aha' Krn a aérnk nagy hdmeéggei pefoa Bti a m évén M— lérta. hagy barél—ai eértegeeebh I Fittéi eeerelea. Kgy joaraalula a MMhéibaa a aeUma Béé operait bnvkeenósek salat így étvg irat, toa! Napám jobb kaiéba kAltéaéU Bfoa ingyfoa a Jé le— —vél, aat elég baja fom vefo.* Mit rvedeljek éaaek. He—jav ér, pántét vagy InbdaBBeémV “• Nekem a ■ lágy orvai ar eenh o ' i b—aa ré Felelős szerkesztő: Horváth Danó Cileii irály. Bninap atedes anrtda aa mdébá* baa fogyva lel a elvár— éa ooah bninap —betol, sort a mornély rovat aea aélla ébrééeL Aa tafot paag A ivarra—arha éra óvókéval, fogyva óva—. Ha aarbéra vsa, eaBkaégo aa foiedhea ék aag róka. 0. Midéi avgaéitltaa aseytra a irat t— aéart, hagy majd iMfaMam — £a a—t I — Ób! avat béaaa, a kis < —lom isi kora—ál tatám ée búamérée. jog kelló épületekkel te aagv kerttel égy Ott 1886. évi jaauár 1-éől, 200 írt Ari bériét 6- begy akkor aag a— vtl—. Szeretetteljes Bé. Vaiaki héveikeaé asa vakkal irdalja baréliával aapAfoaak baltiét .Kid— báré i elésért. A eaeraódte megköthető Kobfi A fTr.-.r. káeeaie—ai fi II bírt ih naél Haszonbérbe adatik: .. r HIRDETÉSEK. Hirdetmény. A hala—i-gyarmati takaréknteiitAmél elaéiogmitott i fohe 1885 jbbm* SA-ttg lejért eraafr exuat • egy<A A^s* eáleg tárgyak, folyt <885. tkfoktr 76-H I sMáMg etette M tel kiteli Bt^teM defoüM t traktr ai aitiet bvaUtoi betyuteeket tar tandA nyilváaoe árverte utján elfognak adatai. KRIKIDITS fiíZi ímzat M Múl kereskeáMOte V ternoiL, tó utcaa Hearvae vendéglő meiieu ki etodnfo lérgtak tttati ÉGI M HÍZIKL HLÓ FK IV. 3, &, It, 16. >0, ti, 33, >5, 30, 33, 34, 37. 43, 66. 67, 73. 86, *6, 98, 108, 110, 117, UnulónAk ftívHatik. 143, 167, 176, 178, 258, 363, 371, 376, 320, 376 te 383. V. 8, 3, 11, 13, 13, 18, 34. 40, 41, 48, Hassonbén hirdetmény. 49, 61, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70,71,73, 74, 76, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 101. 103, 104, Kiskorú Mrnkó Boldiaaáraak aa erdhtar 108, 111 ,113, 133, 134, 125, 127, 132, 134, 137, eeai Katarban fekvő miategy 285 holdat levő 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, birtoka gaadaaági épületekkel te a regélő jog­ 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 193, 200, gal együtt 1886 évi január l ói •aámilott 214, 219, 321, 226, 231, 234 238. 348, 249, egymás után követkeao 3 évi időtartamra Ha 265, 267, 374, 275, 278, 287, 291, 297, 314, lése Móaes gyám által ErdőTarosán a falu 324. 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, kásánál a f. évi decaatuber 1 éa megtarmadA 366, 360, 363, 367, 376, 379, 382, 390, 391, árveréses hasson bérbe adatik. .. Árverései ssándékos/k aa érveréoee 600 394, 404. 411, 417, 425 428. 429, 432. 433, 434, 442, 448 ét <54 írt báaatpéasael ellátva jeles beinek meg. B. Gyarmat, 1885. évi octóber 4-éa. Fel világosi távok at ad egyéb tekintetben ■alAas gyám Erdő Tárcsán. A b -<ytrhtii likr^kpteitér i<ai<éleu<a étten Wr Hg— m tmi re én t cs. i<M K» I V— ——i bahint mmí. ba«y s h<?«r—i Mr. taA Íg.W a. a sre Msééeb harU» fok •-grai—rv »*■ —m Mrvrea Mv— BeUgby Gy— SoreM—a Far— Fanw b fyarssn agy’*d dba .*aB M fo ar lM» t ja —h *i B Utbtmmm !•*» re iw— inas hm*" aa a— ua—wia — jh» ». im.ii. ti. iá 14. iá iá niá ti, JB. 31. < m M *. JK n. te a, te U te héM. te te te M, 3S. te M te él. te Ml. te <1. aatlk 4S ahboa a vésni asbodbbsslk smoMl aUBBBJIHBH té ve—k aag begy a teleiatt tag—— a— brvarb— aa IBM. tel LX. l a W H te—abban a fo0Bbbte igte&eeh beaaérea alal m bteapéea foaaea aadatt rlebatai fcgeak éaderva—ed* legbaa— vaeaiara aa IMI re LX t. *aavv M^taas^eaa. aaaaaaaa <s MM < £ tete te -1 te • te n. Te. m U la M. » te. n. te et.m, te te te m sí ah a. n*. st. te m m te te 7 tetet a a— emsnrt te I—rte —teb—~h. te— b—te baSh. —s te MM——Hí >> te apb—i te 1 te i—h rate< te a£BSv—te*Ml * Hérwr—a.» a U r»ar—n ktrtl)> Ur»* yw*h ar— —daU te a b eyar—u Mr. jb—tg hdald* t—— My— te*a u -si 1“** re rek­ —>aa.b teteit, * te a— aa— a havabrA m— teteUul * tea— beadva a baiyva—s vag^s B oyar^— a — s*va— la— —n—ra hnsamh S teása —sI teéteie-ste aty i BI-sMi I —pb—U ba«v —h te te—aao hite ——« Mél lé a 1— -té m tor te BMb m nAA^vemwa a^Á kMAkééék eAM gr v^reaa » B'llhe*** teoCB teaeshdT—dai*Ü—.yew Sas. —I reteim ta—h Kati B 4ya—— l«f» te—a M»ds i.rabrv bánd, Mr |b. agr—yte ^éhdhn bé Mr SSábtes a biy— 1. l—b. ir^te -»£•»***• SereS—* b* r a ea*—s é < m b—r—sí mm KV.-re kc.aeteabte v^; —I re LX <1’ f-bas >tem érte Ivaamal aateat— te aa IV-1 re ae—a— bb l-te mBB aa »-e 'TiXatHr— a kibaMSi. k—bra ke—.,, ragy aa MM l.l t US., aa Aiahn kikereat rrg—ajM u ne re i.x t « ne p te—eb— —tatai teoahirrv i—i. beey aa —Ivaagi hir (brbabt H aa *<7 ISB\ —a. 'M*— akal V^rar> ltar.4taba vtea h»«ar« i wl—a Nana te Kabca l*Sl eitae 111 fn —r aa — iáét te laeear b4 Ckte aam—I aa—éa r, haaalei te <«ane^«VHI 6^ Ire —> ar |p^v*(HV8Rn moV^F—• erv* r|g a — A- • a>.~ ip.I keaAs^te ^d^late — 'Amm g» ’v^i ’ r^r *an isa B'VBiaea vas rv»»^re^^ — wb sir r f—m vwa v— —eb ayAvbea br—te a— etaéa—k Mm ar«OT«— a neaa kikaléaa raateU vág— — tea a KHyaa—a «T* Kla 4'al—óa alpera itkIMi káté* —w i— év,—* M es n —k mieus a M efoAgA^^ÉAÉ 8ibboo vnoné MOOAMAdÉ BeW V—— ta'l'Sl re Lx"?aeSt^p te——lae^^terAbM • gVr 'féri — (UBFmI ah^. 1 Brill al^a a tevBMBlMl T tvgwéhB Aa Htnw—4 ■•« eageh v—iara u M S>L n l<B | baa aegatapSan —Matek werial I— kM abasés Keit Ipei—gna BBfr re ahtebw bb 5 te Mai—nr MM— bkr.Ma. agukat1 dpahte< * **•’ tJl 1 <*. hM Mteiáiban ——ti hssMrH te—, b— a b oa—U hu «a— Me* -< « —* bkv! rrtear, t—. jav,,. Hrap J—— te ere ▼s—t foss aBaai — fri dér • *—* IVM ** * 17-ib sémire als— g. baa— i a >éd*f — w fo. éSbteista bvfoteM aretg dr eéaB btae—re tm rTt v^—^11 terei a rerere a em e— s—se mi""*""* —arabét anteae, / i-» — aa—. gaMatgi —be— reba ZZZZbte bétaaebbel SÍM ——géb ajilvbea tova* wtjSS dSESl - tere———a -eé a klet— —re. iwi Kak Ipetyaagee. MBá ertS— bb Mh aa—a Mateceav Mihlo. kir b&. agrrhajus Maaae aa brvertet Mtl tr«M> kr— eaaeeei OMgeHag*—i M—I teái brbte ateaedeitr te begy a faaeabb a—a— lege— as lem re a—brr bb mik aap— < • *’ *—»r a hihiatate Ke—ra K—> bsaababbae afofoa—d * aydv—a te mtate a aae bllapteji — *2^^ w etadaim beaateémh lé b S«.\ aa— Be'* Statev Xwy ii Ann^ bír Bír 'arwemirmuMg — fomka—Aa Mivg á>♦BBsaM ’Wl ^dahbsavei MbWvfong bterb teás* teay a ke—vei bag— •*—« feed—a tegra—. inba ab lé Bavb I bi te eyr ítúabra wastKa atgvabta—i — —A Híre. !*■' fn tiké —a ISO jeeta. 7 dl jar« S* . kamatai te unatehai w—i i agi abtaiaai Bgvteaa a b -gyarwte ke* te— Bba«* Mi átall Mr )teédfrtebe terűi ita teve Kar—• K—i baaaag^— —v* te —■ temteg UT aaa— tlhvhte A I I ■•M ádbf^dáiB foAfotl r#< 1 • bAAmi pea— ke— — bw—ra tett aarm atotti aaelUr* agyét haateteli ktaJ—M —baiyesefo' Ibiairteayt dfoaSta— Kak X,—tea a kar >ara—Bg aai n—bbayw ttabgeál ISBj évi jebM bb AH aapjne be- ié M. Arverée tearSattebayi élv—. A b fiaraafti Mr ta— aiaa thvi be—4« h—irrt te— begy a Mdpvdaegyr etaatera itgri bajtaabteh Pav—i Ja— vegrabame* aarevrd-’ ainei é »írt M kr bBkeha—aite te jer *r—< vbgrvha)— “ te— a h -gyermek atr. te— — tte tev( l’m baa— batara— fetv • I a " ü"— fagtek I 1 *■ •** teáéira • tH. f m <yaea— Mv— —teh f I —. I— hava ééaamte altra m^Jfo Kati —. MVW hrte éaeeaea adB—r »U *^ 4 egyese— tavi | * aer 1IB1 brea laBe^na* w* I -tv a* irtbaa eeaeaei aegsMapeMbt 4SM BiiianMi rmas Am vb ’fo.^tae »•*<' bilítal—i teve aM m atedatei tag > mi a • M I— re eh—ar b- .Vi-lh te^ta^bterUat H» t m^^sé^aa —be, * F—a . A <••.*— taSBA iáit tartea.ah aa te—ttea b*—ah MF, —re br——. V— SaMareXU l te M P — re— erek—mai aate—«1 M aa !•»! re ae~mbar I te mm m— a— brk —BMgVBj—ateaeeM riabibt é | — te jteak evedbhbapw teMhgaterbes a hthetebei bamteaa taeaeei avagy aa 1*1 I.X t. te’ l5u | a — baa a baa iif aaa— a k«ir.‘«agn. HStagae aibaiy—eteal Mb*—« aaabsljraearé ahemer H"7’ gSTr^reraa— S hir tbvi baabheah I— — giiH11 bb W aapjaa tertete SMebbM Nyomatott a tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00775.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 42. szám (1885. október 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0d54cc8333a7c4e51ae738a338eef1a7.jpg 255a8d7d437fa3f93cf82e13c8a916b9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a4476b513d69fe467ac00f3ff0fd41e3.pdf 5606655bc967a563243df302e2f7c683 PDF Text Text XIII-ik évfolyam. 43. szám. Balassa-Gyarmat, 1885. október 25. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre < . . . 6 frt. Fél évre..........................3 frt Évnegyedre . . . . 1 „ AO kr. • Egy hónapra • •••*“» 30 kr. Ax előfizetési pénzek egyedül ,a kiadóból czlmezre, — legczélexerübben póatautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontoa szétküldés tekín tatéból, mielőbb beküldendők. Horváth Danó, Kék László, kiadó s laptulajdonos fel. szerk. Észtévé telek a Imii e^etüll ellenzik oéfreha}tó bízótttnffánnk fel . hiváiára. A Honti Ellenzék október első napi szá­ mában,*^ honti pgyesült ellenzék végrehajtó bizottsága, fölhívja Hars, Esztergom, Hont és Nógrád megyék jobb- és baloldali ellenzékét, hogy kapcsolódjék egy testbe, álljon be egy .erkölcsi szövetségbe, egy párt fálánxba, oly egálból,; hogy egyesült * erővel támadják meg és győzzék le a kormánypártot. A honti.lelUnzók magának tulajdonítja a kezdeményezés dicsőségét is a két ellenzék egyesülése tárgyában; és az ő példájukon in­ dultak volna gróf Apponyi és Szilágyi Dezső képviselők,. az ország déli részeinek meghó­ dítására. , Minthogy én azon meggyőződésben va­ gyok, hogy, napjainkban, a szabadelvű párton kívül más kormányképes párt lehetetlen : igen óhajtanék, a javaslatba hozott egyesült ellen­ zéki párt életrevalóságáról bővebb meggyő­ ződést szerezni; s ez okból fölhívom az álta­ TÁRCZA lám igen tiszteli bizottság ! tagjait, hogy ezen nagy fontosságú kérdést a nyilvánosság itélőszéke előtt vitassuk meg. Hogy magunkat tájékozhassuk, szügségcs mindenekelőtt a pártodat, úgy a múltban vala.mint a jelenben jellemeznünk. 1848 előtt létezett egy conaervativ gúny­ néven pecsovics párt, mely az akkori kor­ mány pártját képezte, Es létezett egy szaba­ delvű párt is, melynek élén Deák, Kossuth s mindazon kitűnő férfiak állották, kik a népet sok százados szolgaságától megmenteni, s a jogegyenlőséget a haza minden polgárára ki­ terjeszteni óhajtották. Ezen párt müve az 1848-ki alkotmány. A történelemből tudjuk, hogy ezen sok honfivérbe került alkotmánytól, az absolutísmus 1849 -ben a nemzetet megfosztotta; miglen Deák Ferencz bölesesége azt 1867-ben vissza szerezte. Ezen gond viseléssszerü férfiú volt az, a kinek sikerült az uralkodó ház és a nemzet közt, a kölcsönös érdekek alapján a békét helyre állítani; és a mi csodával határos, az 1848 — 9-iki gyászos események után, a szi­ vek nemes érzelmeit a nemzetben úgy fölkölteni, hogy a világ legőszintébbon tisztelt és szeretett fejedelme, ez idő szerint a magyar király. Deák Ferencznek és pártjának nagy föl­ adatot kellett megoldaniok. A pragmatika sanctiót, mely a közös monarchia többi álla­ mait, a magyar királysággal igén lazán kö­ tötte volt Össze, meg kellett világos törvény­ nyel magyarázni. Ez az 1867. XII. törvény, a melyhöz hasonlót alkottak az osztrák csá­ szárságban is, minthogy ez nemzetközi tör­ vény a monarchia két állama közt. Szomorú nász. — Pokolravaló vagy, rósz vagy. Gonosz a lelked 'Nem törődöl as édes szülőd boldogságóval. — Do édes anyám lelkem, ha nem szeretem axt a legényt — Te kis görcs te; mit tüdsi te abba, hogy mi as a szerelem. — Nekem Is van szivem, as én szivemnek is van szava. Arra kell hallgatnom. — No fecsegj. As anyád sxavára kell hallgatnod. Én neveltelek, én adok kenyeret, én parancsolok. Szüreten. , Z*n« a tx.dők ▼!< daaAJx L« a «BdUba(jrrű!, Bxedő Uayok Sd» ajk* Zan< a ixer»l«mröl. Daloljatok nedű lányok, Daloljatok kérlek I 3ilvemben is a nerelem Emlékei kinek. — Vízbe ölöm magam, elvesztem magam, a vi­ lág csúfja leszek, do annak a legénynek mégse leszek * a felesége. — Elég legyen. Öltözz fel, feltedd a pártát az­ Én is exerettexa egykoron Jgtxán la híven A nerelem örömei Töltöttik be sxives. tán előre. — Nem, nem, nem I Ér most o niv olyan üree, Oly pnasta elhagyóit: Mint amelyben mindég rsak a 8öUt Maat lakott a szegény Erzsikének annyi erő van most a sza­ vában, olyan villám a tekintetében, olyan elszántság szép gömbölyű árosán, hogy ax édes anyja egy pil­ lanatra megbökkenve áll meg előtte, és (orkán akad Do r*re moat a b Anettel! nin siöret van máma; LAm o legény hogy mogUncsol A taposó kidbe. a szó; két-bérum poroz is beletelik, mig parancsoló szavával újra kezdheti, hanem ekkor aztán minden be­ ülje agy hangzik, mint a menydörgés. TAncxolJ legény! hagy eovTúgjon * A etölönek nedve ; Sok búsongót ax dérit majd Tnlipifee kedvre. — Neme? Te toprongyos, te semmije rossznak teremtett isten csudája te! Adj hálát az istennek, hogy egy derék legény rád vetette a szemét, és magához omol. Azt hiszed, hogy azok az urfisk, a kik körülted járnak, majd elvesznek feleségül. — a bizony; jó volnál szeretőjüknek. Csókra, Ölelésre kellőnél, de be­ csületes szándéka egynek sincs. Paraszt szülőknek pa­ * Nekem meg a exölö leve » KAbito cser Hatén, Melynek mAmora alatt a * FAjd elmet nem Örsem. Vígan tokit ssedö lányok ! Daloljatok asApen ; Elmúlt édes exerolemröl Zengjetek dalt nékem 1 —m— raszt gyermeke csak arra jó, hogy gonoszra lérritsék, elvegyék a becsületét, aztán eldobják a szemétre. Majd elhallgattalak én azzal a drágalálos nrfiakkal, a kik kedvéért elcxifrálkodlad minden keresménye­ Ezen törvény megalkotásánál tekintetbe kellett venni az európai érdekeket is; mert kelet ma is rendezetlen állapotban van. A török napról-napra tehetetlenebb, az orosz pedig nagy Péter czár óta Konstántinápolyra • a Dardanellákra les, hogy Európa első tengeri hatalmasságává a ezzel annak urává váljék. Ezen törekvés ellensúlyozására, kelet tőszom­ szédságában, Európának első rangú nagy hata­ lomra van szüksége; s így a béke megköté­ sénél, a magyar-osztrák monarchia nagy hatal­ mi állását biztosítói kellett.,A végzetesápril 14-ikí detronisatio, s a közös monarchia ketté szakítása, idegenítette el tőlünk 1849-ben An­ golországot. De szüksége van a magyar nemzetnek is arra, hogy a monarchia két államában, a fegy­ veres és békés védelem eszközei, a kül és badügy, a megkoronázott és alkotmányosan ural­ kodó király kezében legyenek öszpontositva; mert az absolutísm.is, évtizedek hosszú során szövetkezett a nemzetiségekkel a magyar al­ kotmány elnyomására ; és a nemzetiségek fölbujtásábói oly veszély keletkezett, melyet csak a királyi hatalom háríthat el rólunk. Hosszú időre i a korona folytonos támogatására van még szükségünk, mig a magyar állameszme elpusztithatlan gyökereket fog verni, és a magyar politikai nemzetiség uralma végleg biztosítva lesz. Ezen nagy czélok utólérésére, fődolog volt az nralkodó ház bizalmát fnegnyerni, a meg­ győzni arról, hogy annak érdeke a magyar nemzet érdekével úgy össze van kötve, hogy vaf?y együtt virágzunk, vagy együtt veszünk; mert a pangermanismus a HohenaoHer, a pánslavismus pedig a Romanov uralkodó há­ zaknak fogna rózsákat teremni; s igy azok det. Kiforgarták az eozed, szived ; elvakiloUak, és bi­ zony nem álallanál be botorkálni a pokolba. — Senkié se leszek, de a vőlegényemé sem. Nem szeretem. Utálom, mint a bűnömet; nem nem nézhetek a szeme közé. — Nem ! Nesze ! Nesze 1 És a szegény leány meggörnyodve, fuldokolva tűri ax ütést Sxép vöké baja szerte omlik, és anyja marékre szedi balkezével, a jobb keze öklével meg úgy üti, a hogy csak bírja. — Nem szereted I No hát majd megszerettetem én veled! — üssön agyon édes anyám, de én nem vélhe­ tek ax Isten ellen Haldokló testemmel én nem léphe­ tek as oltár elé. Ne kényszerítsenek. Naplementig meg logok én halni. Halásszák el máról azt as esküvőt. — Hallgass! Egy szó se legyen több. Majd gyógyítom a betegséget belőled. — „Nesze!* És újra kezdődik as ütés. ki- Most már könye se hull a leánynak, egy szava sincsen, egy bosxus tekintette se.. Fejét válla közzé húzza. lecsOggoszti a földre, összezsugorodik minden tagja és úgy tartja az ütéshez. A» anyának tajték képződik vicsorgó fogai között, a két szeméből mint a szikra tüze, úgy fénylik a villám, tenyeréből a mint i mony a erővel ökölbe szorítja, körmei vért karmolnak. — Nesze, nesze I Üti a hogy bírja; igyet, kettőt, százat. Melle gyorsan síhal mint a gőzgép; aztán ax iztóxatoe düh, izgatottságban kimerülve hanyatlik a karoeszékbe, egész teste idegesen rángatózik, petyhüdt ajkai alig ballba tóan mormogják még akkor is: „Nesze, nme!4 Erűiké pedig megtörve térdel előtte: — Jól van, oltár ólé megyek azzal az emberrel. — „Szereted e ezt a hajadont, tartasz V* a kit kezeden �NÓGRÁDI lapok. éle, • Habsburgház és a magyar nemzet ellen kérdéséiben, a deák-párt Nógrádban is a jézaui- kedési törvény alapján áll, melyet a szélső bal mindkét árnyalata föltétlenül viasza utánit; van irányozva. ták érdekében szavazott. Örömmel tapasztaljuk, hogy megértetlek ben Végre a bal közép megunván a meddő más tekintetben pedig a democratiának elvi nfipkot; és az uralkodó háznak régi elfogult tag­ harc zol, az 1867. XII. törvény alapjára állt, ellensége. A baloldali ellenzék még a, szaba­ jai is, őszinte bizalommal közelednek a magyar és ezzel kormány képe* párttá alakult; és szö­ delvű pártnak is elvi ellenzéke: hát hogy • nemzethez. Ha pedig a magyar nemzet a szeretett vetkezve a deák-pártul, fölvette a szabadéivá áruljon az egy gyékényen az ukramooUnok- * királylyal, nem mulékony rokonszenvből, de párt nevezetet. Nem érdekel Tis^a múlt­ , ka) a.conservativekkel, a kiknek vezére gróf kölcsönös érdekből egy akaraton van : akkor jában megrovást, hogy elvtagadást követett Apponyi Albert? Hát uraim ne pazarolják Önök szép tehet­ a nemzet biztonságban él ; mert a közös mo­ volna el; mert a deák-párt és balközép, ugyan­ narchia hatalma a közös fejedelem kezébe van azon törzsnek két erőteljes ágát képezte. A ségeiket s idejüket egy képtelen politikai-párt letéve, a ki azt nem fordithaij. a maga érdek­ bal közép, — mely a hazának a kiegyezkedési megalakítására; mert fából nem lehet vas társa, a magyar nemzet ellen. Az osztrák né törvénynél is nagyobb függetlenséget követelt, karikát csinálni. A conaervativek agyafúrt­ meteégnek van hová gravitálnia ; háta mögött de folyvást a pragmatica sanctio alapján állott sága nem fog sikerülni. A baloldali ellenzé­ van a nagy német nemzet: de a magyarnak — nem lehetett a testvér-pártnak elvi ellen­ kiek mindjobban be fogják látni, hogy őket a nagy világun e hazán kívül nincsen szá­ zéke. Hanem az már megrovást érdemel, hogy a jobboldaliak a kocsijuk rúdjához be akar­ a balközép-párt koronázás után a deák-párt­ ják fogni igavonóknak ; hogy azután az ő mára hely. A deákpárt mint az 1867. XB. törvény tal nem szövetkezett, s a helyett a personal- segitségökkel kormányra jutván, elmond­ megalkotója, napjainkban még a personal-uniót unio alapján, kormányképtelen ellenzékké ala­ hassák Petőfivel, hogy ha föl ültetsz fejed tete­ is visszautasítja, és azt kivihetlennok s a ma­ kult, a deákpártot a conservati veknek kiszol­ jére, majd kirúgom szolgafogadat. gyar nemzetiségre nézve veszélyesnek tarja, gáltatta és szabadelvű jellegétől megfosztotta. Nincs természetesebb kormány-párt mint mindaddig, mig kelet alkotmányos államokká Ámde a két testvér-párt egyesülete által a a mely a közép-pártok egyesüléséből szárma­ át nem alakul, és a kül s hadügyet egy válasz­ hiba jóvá lett téve, és Tiszának ezen ténye a zik ; mert főleg ott vannak a mérsékleten, a tott közös államfőre nem bizza, és ezzel vég­ haza hálájára érdemes. higgadt gondoíkozásu elemek ; mig a fanatiz­ A közép-párt megalakulása után a con- mus, a féktelenség a szélső pártokon gyakran legesen le nem számol az oroszszal, s azt Konstantinápolytól örökre el nem távolítja, s servativek elváltak a deák-párttól. Többször megfészkeli magát. Igen hálás szerep vár ily a panslavismus, helyesebben pánrussismus kér­ megkisérlették báró Sennyey vezérlete alatt közép párt létezésemmel lett, mindkét oldali el­ dése Európa napirendjéről le nem tűnik. Mig zászlójukat kibontani: de önálló s tekintélyes lenzékre. Ne törekedjenek a bársonyszékekre : ez megtörténnék : a magyar állam eszmét, a conservativ párttá nem alakulhattak, és ma hanem vegyék kereszt tűzbe a kormányt és magyar politikai nemzetiséget, és a hazai ipart a jobboldali ellenzéket képezik. Hogy mit pártját, ha az ő meggyőződések szerint az * nagy gonddal kell ápolnunk, hogy szent Ist­ keres e párton 'Szilágyi Dezső, azt a szabad­ egyenes útról letér. A haza válságos napjai­ ván birodalma egységes, erős és gazdag állam­ elvűek nem értik. Talán a tárcsáját keresi, ban, a keleti kérdés megoldása idején, a bujmá fejlődjék, mely a maga lábán is biztosan de nem jó helyen keresi; mert azt a szabad­ togatássa! összekötött uj pártalakulás nincs a elvű táborban vesztette el, és ott meg is ta­ maga rendén. Ha a mai közzéppárt fölbom­ megállhasson. Ez a deákpárt politikája. lik : akkor két nagy párttá, t. i. conservativ ' A bal közép-párt, az 1867. X1I. törvény, lál hatja., A balközép párt egy része a-szélső bal­ és szabadelvű párttá fogunk átalakulni, mint nyel szemben a personal-unio alapjára állt, és hét évig csépelte az üres szalmái; és ezzel párthoz csatlakozott. Ezen párt is két árnya­ ez az alkotmányos királyság mintaországában a deák-pártot megzsibbasztotta, és arra kény- latot foglal magában. A négyvennyolezas-párt Angliában van. Mindkét pártnak mélyen al­ szeritette, hogy a parlamenti többség meg a derék Irányi vezérlete alatt a personal-unio kotmányosnak s hazafiasnak kell lennie; és szerzése végett, kénytelen volt a conservativ alapján áll; a függetlenségi-pártnak pedig a nemes verseny a körül fog forogni, hogy az párttal s az ultrámontánokkai is szövetkezni. még a personal-unio sem kell, hanem szent egységes magyar nemzet folytonos és fokoza­ Ezen természet ellenes szövetség alkotásai István birodalmának teljes függetlenségéről tos haladását, melyik párt lesz képesebb bizazután, sokszor sem hús sem bal nem valá- álmodozik. Ezen párt tagjai tiszteletre méltó tositni. Az oly parlament, mely párttöredénak, és Deák szelleme az idegen elemek be- ábrándozók, de nem gyakorlati politikusok. kekból áll, nem igen irigylendő. Elég bajt vegyülése által, a pártban elmosódott. A pártok ezen jellemzése után azt kér­ okoz ez Ausztriában. A monarchia fen tartása Tudjuk, hogy midőn a conservativ párt­ dezem, miként képzeli magának a végrehajtó s biztonsága megköveteli, hogy Magyarország beliek őt vezérüknek nevezték: bizalmas bizottság, a két ellentétes ellenzéknek *közös kormánya elvi alapokon nyugvó erős pártra környezete hallatára oda nyilatkozott, hogy és kormányképes párttá alakítását? A jobb­ támaszkodhassék. Ha a tisztelt bizottság igénytelen sorai . az Ördög az önök vezére, de nem én. oldali ellenzék conservativ s részben ultramát válaszra méltatja : szívesen folytatom a Megtörtént, hogy a jezsuiták befogadása monian-párt. Közjogi tekintetben a kiegyezpolémiát, remélve, hogy az a választó polgá­ rok fblvilágositására fog vezetni. Megkezdődik a lakodalmi zaj, megzendöl a ze — Szeretem Bodnár István. Melegség, igái értés, boldogság hangzik a legény szavából. —- a8zerotee ezt a legényt a ki keledben van?4 — Szünetem . . . A vén assiooyok olt a padsorokban Összedugják fejeiket, súgnak, bognak, — hogy nini„mondott is váláséit az a leány, meg nem is. Alig lehet hallania szavát, talán nem is esküszik as ai istentelen, csak agy motyog a szájával . . . — A bit' édes komámasstony meglássa, — kn tya macaka házasság lest es. Nem adok neki egy est tendőL — Nem én agy hetet se, jegyzi meg Sára ko mámassxony; — a tinteletes nr is figyelmeztethetné, hogy hangosabban szóljon at ur színe előtt. — Tadná csak, hogy nem szeméremből testi. Bezzeg a gyárban ai nrfiak kört! ugrott nagyokat; táncéba, nótázásba ugyancsak bírta. Megindul a lakodalmas nép hazafelé. A megjegy­ zések elől kezdődnek. „De beesett a szeme.** „De sá­ padt a menyasszony.** „Egy kis piroeitó nem ártott volna1* „ügy áll rajta a ruha, mint a szénás boglya,** „a hol la, a pártáját meg mindjárt elveszíti ** /Lassan, szomorúan ballag a beesett arcén szép menyasszony a vőlegénye oldalán, a ki gyöngéden, szeretettel ásói boxeá, és .titokbán megezoriija krtél. —- Érési kém, angyalom, most már az enyén vagy! — At vagyok. — Nagyon szerettek. — Köszönöm kelmédnek. — Te ts nevetsz engem. Ceak szánét után tnd szólani • leány Honin időbe kérőit, mig kigondolta, hogy mit is kell most erre válaszolni. — Feleseége lettem, hőséget esküdtem .... rákezdik a tánezot Kora délután a menyasszony hirtelen rosszul lesz, bevezetik egy kis szobába ... a házuép igyekszik megnyugtatni a vendégséget, hogy csak mulasson to vább, nincs semmi baj Erzsiké csak elsxédfllt, mind­ dmxó, járt jobban lesz és visszatér. Sajgó Bandi egyedül marad fiatal feleségével. As még sápattabb most mint volt. Reszket min den ize, két szeme beüvegeeedik, és a mint leveti ma­ gét a kanapéra, úgy marad ott fekve, mint egy halott Az ura oda simul mellé I — Fáradt vagy. Megártott a tánca . . . ■ — Az . . . — Rosszul érzed magad, beteg vagy ? — AZ . . . — Hivassak doktort ? — Nem . . . — Kis angyalom, édes ; nézz reám, vesd reám a szemed ölelj, csókolj meg, mondd, hogy szeretsz, az enyém vagy . . . — Kelmédé . . . — De hát mi lelt? Szólj bit ne kinősz..— Nem szeretsz. Az asszony, férje felé fordítja homályos J^kintetét: — Nőm tehetek róla . . . Salgó Bandi meghökkenve hátrál. . . Mit mond ez az asszony? Láz beszél belőlle. . . Beteg? . . . vagy eszét vesztette el? . . . Erzsiké folytatja. — Mást szerettem. . . Mérget itteni. . . Meg akartam halni még az esküvő előtt; ... bűnömnek szörnyű bünbödése as, hogy tol keltett él­ nem Bocsásson meg . . o K V. A gazdakongresszus után. Ismeretes e lapok t. olvasói előtt a mozgalom, melyet a magyar gazdák orax. végrehajtó bizottsága létrehozott a czélból, hogy agrárius bajainkból egy vagy más utón kilábolni segítsen. A kongresszus,a mi a tagok számát és tekinlélyességét illeti, eikertltuek mondható, mert úgy a hasai, minta külföldi mezógaz dák számos tekintélye foglalt helyet a budapesti uj városbáxa díszes tanácskozó termében. Volt igen sok nép és tartalmas beszéd, magyar, francain és német nyelven ; elő lettek sorolva számos bajai úgy a magyar, mint a szomszéd tartományok földbirtokosainak; volt panasz a tengerentúli versenyre, mely mogeemmisitéeeel fenyegeti közép Európa termolő államait, do sőt a magunk túltermelése és egyik okául állíttatott a mostani válságnak; szóval mindsn sl lett mondva, — joggal e vagy nem, — csak a baj orvos­ lására mondatott vajmi kevés, s a mi mondatott, ab­ ban is elágazók voltak a véleményen, s a sok szép és okos beszédnbk végre is az lett a rövid ki vonata, hogy biz a mi kedvünkért sem, Francai a, sem Németország nem fog saját érdekei elten cselekedni, s igy valósaiuüleg csakis a jó Isten kegyessége o a magunk jósán sága segíthet rajtunk, ha ugyan még nem késő ? A négy napon ál tartott értekezlet végre megszülte as — egeret I . . . . mely az alábbi határozati javaslat­ ban lett összefoglalva, melyet Apponyi Albert gróf agy nagyszabású beszéd után nyújtott be. nA mezőgazdák nemzetközi értekezlete elvben he­ lyesli as előadó (dr.Oaál Jenő) javaslatait, és azok ér­ vényesítése ezé íjából: I. A m. kir. kormányhoz, melynek védnöksége alatt tartotta Üléseit, azt a kérést intézi, hogy a többi �nÓGRÁdi érdeklett államok kormányaival kollő utón érintkezésbe lépvén, azokat felkérje, hogy szakkösogoik értokezése utján a javasolt intéakedéook koresitűlvitolénok módo* tatai megvizsgáltassanak. * 2. Saját elnökségét megbízza auaU hogy hason 16 irányú társadalmi működéé folytatása végett állandó nemzetközi bizottságot alakítson, moly minden további teendő fölött határom Hfog és magát a szükséghez ké­ pest kiegészítheti.* Hogy kilátásaink a jövőre nézve-még a jelennél is aggasztóbbak, azt az előadó dr. Gaál Jenő alapo­ san matatja ki, midőn, rámatat agy az egyosölt álla­ mok, valamint Canada, Keletindia, Oroszország és a Laplat* államok megmérbetlen — de még nagy rész­ ben használatlanul beverő — gabonatermő termeteikre, melyek már a legközelebbi jövőben is sokkal inkább figyelembe veendők lesznek, mint jelenleg : a távolabb jövőben pedig Ausztrália, továbbá . az Amerikában Afrikában nem rég felfedezett ama területek, molye ken a gyarmatosítás volLaképen csak ezentúl fog meg indulni, nagyon számba veendő nyers termelésre lesz nek képesek és igy ninoe kilátás arra, bogy ezen ver­ seny már a közelebb jövőben ollensúlyoztatbaasék, ha­ ss általunk be nem látható időkig nemcsak mai ere­ jével jelentkezni, de minden valószínűség szerint foly­ ton erősbödni fog. 8 mit ajánl dr. Gaál Jenő arra nézve, bogy ezen közgazdászalunkat yégenyészottel fenyegető verseny­ nyel megküldbeesünk ? „A jövő állandó verseny kilátásaival szemben a középoorópai államok közgazdaságában létesíteni kell, vagy a mennyiben már meg van, lenn kell tartani a termelés főágai között a helyes arányokat ; a mező gazdaságot pedig oda kell fejleszteni, bogy az a ter­ melő szabad akaratának lehetőleg alávetett, iparszerü és üzleties magasbrendü foglalkozás legyen, melynél a kultúra a verseny öregbedésével lépést tartván, ezt folyton ellensúlyozhassa. A haladás eszközeit e rész­ ben a szakértelem és a munkaerők fejlesztése, a meg felelő tőkebefektetés, a helyes muukafelosztás és munkaegyesités, s minden létező termelési, társadalmi és állami tényező kellő viszonyba hozott* czéltudatos terv­ szerű felhasználása képezik. Mind szép ez, mind helyes és szívesen aláirbatja minden nemzetgazda, ámde fájdalom, ezen elvek már nem ma hangoztatnak, először a gazdák köreiben, s bár belátja minden józan gocdolkozásu gazda ezen el­ vek helyességét, szükségét, s örömmel létesítené is azokat, ha a „hadviselés0 hoz szükséges bárom kellék­ ből Mák egygyel is rendelkezhetnék! Mert mind ezen helyes elveknek megtestesítéséhez legelőször is pénz, még prdig sok pénz, lenne szükséges, mert annélkül bizony semmire sem mehetünk, s hol vegyük azt ma? hol van az olcsó kölcsön, a melynek befektetését mai keserves viszonyaink között kibírná gazdaságunk? De nemcsak a pénz hiányzik, hanem hiányzik a szakér­ telem, a kellő intelligenczia is különösen kisebb gaz­ dáink legnagyobb részénél, ezen elvek okszerű életbe léptetésére. Ennek tehát bosszú idő kell, ezt gyorsan keresztül vinni lehetetlenség, még ha pénz állna is min denkinek rendelkezésére, s igy, ha áll az, a mit dr. Gaál Jenő mond, l i. e válság vége beláthatatlan, s az még fokozódni fog a közel jövőben, akkor azon át­ alakulás alig fogna rajtunk segíteni. Hát csak működjenek a nemzetgazdák az álla mok s azok polgárai jólétén tovább is; kísértsenek meg mindén módot arra nézve, bogy a földbirtokos­ osztály képes legyen hazafiul, családi és állampolgári kötelmeinek továbbra is megfelelni, ámde mi egyszerű közgazdák, fülmüvelők no váriak be a netalán azon utakon elérendő könnvebitést hanem miután tényleg benne vagyunk a bajban, melyből ha a nemzetgazdák kisegítőnek is, ha L i. megtalálják az Ariadne fonal végét, mely e labirintusból kivezet, az nem egyhamar leend, s ha mi összetett kézzel várnak erre, nagyon könnyen ódáink adunk ki, bogy dobot ütnok kis — ta Ián őseink vére árán szerzett — birtokunk fölött, s ezen azután som nemze’gazga, sem állam nem segitendl .... Nézetem szerint két főpontban foglalható össze teendőnk e válság tartama alatt és pedig: I- Igyekezzünk gazdaságunkat lehetőségig átala­ kítani s a termelést a jószág tenyésztéssel összhang zásba hozni; földjeinket jól. művelni, okszerűen trá gyázni, bogy kisebb területről kisebb előállítási költ­ ség mellett nagyobb termést állíthassunk elő, s 2. Lépjünk egész elhatározottsággal a takarékos­ vág aljára; no kölUűnk többet, de aőt kevesebbet mint mennyi jövedelmünk van, s ezt következetesen vive keresztül kilábolandunk nagyobb bajok és veszteségek nélkül a labirintusból, s nem kerül idegen kézre az a vagyon melynek tulajdonosa, az úgynevezett közép­ osztály, hivatva van ma is mint volt a múltban, —• a m»ga erejéből fentartani, ezt a szép ezt a sok — en­ nél nagyobb — vihart is átélt — hazát ! — 0. — Felhívás Nógrádmegye gazdaközönségéhez! A m. kir. 6 ik huszárezred parancsnokság, 2483. ez a, intetett átiratával arról értesítette a nógrádme gyei gazdasági Agyműtétét, hogy as ezred számára lapok. szükséges pót lovakat, Nógiádmegye területén közvet len a tenyésztőktől óhajtja be vázáról ni. A lótenyésztés emelését kiválóan előmozdító ezen intézkedés sikerét biztosítani óhajtván, felkérvén Nóg rádmegye gazdaközönségét, miszerint megragadva a kedvező alkalmat, már is kiváló minőségű lovaik it ezen vásárr4 tömegesen behozni cl ne mulasszák, aoyny.val inkább, mert * kellő siker ecetében, a közvagyonon dást emelő ezen lóvásár, jövőben állandösittatni s tel váltva B. Gyarmat, Losonci, Szécsény és Szirákon óhaj tatnék megtartani. Ezen lóvásár folyó évben november bo 9 én B.Gyarmaton lesz megtartandó; bevásároltatni fognak ez alkalommal oly háti lovak, melyek a m. kir. honvéd ség használatára alkalmasak, tehát azok, melyek élén kebb véralkat, erős és rövid láb, széles szügy, rövid izmos btt és könnyű térfogata járással bírnak. A lovak megkívántaié magassága 155—166 cen timéter. A kor az 5 évtől a 8 évig terjedhet. A vételár *243—350 frt esetleg magasabb. A nógrádmegyei gazdasági egyesület felfogva ezen lóvásár borderejét, miért is midőn az ezúttal először lesz megyénkben megtartandó, egyszersmind külön dí­ jazásokkal is óhajtja azon tenyésztőket buzdítani a ju tál mami, kiknek a vásárra behozott lovai a bevásárló' bizottság által dicséretre érdemeseknek fognak talál latoi, mely czélból 20 darab aranyat bocsátott kikül dött bizottsága rendelkezésére. Felkérem végre különösen azon községek elöljá­ róit, hol a lótenyésztés már is virágzásnak örvend, mi szerint jelen felhívást a logterjodtebb módon közhírré tévén, egyúttal hassanak oda, bogy a kis tenyésztők ezen lóvásáron tömegesen vegyenek részt, valamint a lótenyésztő gazdaközönséget arról is értesítsék, bogy az idejében tett bejelentés esetén a lóvásár tartamára esetleg szükséges találókról a gazdasági egyesület tit kári irodája gondoskodni kész. B. Gyarmat, 1885. október hó 9 én. Fáy Árpád Cixdatagi rgyietl titkár. Hírek. Hymen. Jánoska Béla hugyagi körjegyző c hó 27-én vezeti oltárhoz Slrajberger Irén kisasszonyt Tótmarokházán. — Weisz Jónás és neje Sarolta leányuknak, Horovitz Károly budapesti kereskedővel folyó évi no-' vember bó 4 én d. u. 1 órakor saját házukban tartandó esküvőjére rokonaikat és barátaikat tisztelettel meg­ hívják. A fekete vízi híd alapmunkálatai folyamatban vannak. A bid vasszerkezetű lesz 17 méter fesztivolSággal. Mindkét hídfő betonból készül. A munkálatot megakasztotta az alapásást ellepő talaj vis, melyet néhány napig 2 szivattyú bűzött ki. A hídnak jövő évi május haváig kell elkészülnie. A jövő év húsvétjo april 25-éré esik. Hy késő búivét nem volt 1734 óta, s az ilyesmi csak 1943-ban fog ismétlődni. Az országos kiállítást folyó évi november bó 4 én fogják ünnepélyesen bezárni. AT ünnepélyen jelen lew a trónörököspár is. Matlekovics Sándor kiállítási elnök körlevelet intézett az összes kiállítókhoz, melyben fel­ szólítja őket, hogy miután a kiállítás november első nspjsiban bezáralik, a szabályzat értelmében tárgyaikat nov. 5. és 20dika közt szállitassák el és esetleges pénzbeli kötelezettségeiknek a magyar országos bank­ nál október végéig tegyenek eleget. Tisza Kálmán miniszterelnöksége tizedik évfor­ dulójának ünnepélyét a kiküldött bizottság novembarbó 29 ík napjára tűzte. A bizottság e nagy esemény em­ lékére érmeket fog veretni, ezenkívül az ünnepelt férfiú múltjának és jellemének emlékeit képekben fogja megörökíteni. A menyecskék harcza. Két csinos fiatal menyecske egy közelfalnban múlt csütörtökön azon vitatkozott, bogy melyiküknek van tüzesebb szeme, A vitának az lett a vége, bogy 23 cserépedényt vagdaltak egymás fejébe. Halálozás. Placby László Hontmegyének sok éven át volt tisztviselője élete 80 ik évében Kőváron okL bó 21 én elhunyt. Temetése e bó 23«án ment végbe, dé ke neki! Pánszláv világ. Maholnap nem Túrócz Szent Már tón, bánom Német Lipcse lesz a páuszlávok főfészke. a Zslvena gyűlése után — mint tudomásunkra esett — Írja a T. H ) — Válások Pál nyitrsi ügyvéd és muszzsrándok, Krno János, az egyetemről pánszláv üzelmei miatt kicsapott s most meg Nyitrából pofonokkal kiobrudalt ügyvédjelölt, Laeziak a hírhedi evang. papi tisztétől megfosztott königrátzi apostol, ki ez idő szerint Ciobomágban tanárkpdik és még vagy két cseh tanár Német-Lipcséu és Zseleznón Átlőtték fel a tanyásokat. Eltávozásuk után ie él „szellemük11 a német lipcsei fel­ ültetett lakosok egynémolyikében. A város „arany ifjú ságá ban“ élő „szentek**, élő Cyrilek és Metbodok van nak, a kik természet esen pánszláv apostolok, ha vilá­ gossal nem, sötétben.*A vezetők asszony! viganó mögé bújnak E szoknya megül aztán lelkes biztatást talál­ nak — nem a tót nyelv, hanem a pánszláv érzeltrek ápolására nézve. A csodálatos a dologban csak az, hogy a viganó mögé bajiakat egy bizonyos helyen hazafi vakságban szenvedők nem látják, vagy nem látják jó nak észrevenni. Elég a dologból anbyi, hogy a „tót nyelv és irodalom ápolása czéljából Túróéi Szent Már tonban összegyűlt Zsiveny közgyűléséből hozott széllemi gerjesztő kováét hatása alatt a német lipcsei evang. templom javára „Dámy a Husáry* című nőméiből fa nyaritott darabot hoztak színre Krno János és társai, minden valóazintlaég szerint ai előadás előtt páruappat eltávozott Válások Pavel — Krno János volt prinezipálisa — szellemi ujjmutatására A mulatság a múlt hó végén látott lámpavilágot éa tánezvigabmmai volt egybekapcsolva. A darabot —- úgy mondják — siker­ rel adták elő. A négyest 2d pár tánczolta. A mulatság tisztességesen is végződhetett volna, hanem hát nem ez volt a cél. TameUsnok, kellett lenni A lólább ho­ gyan maradhatott volna a köpenyeg aUtt? a széles kedvre kerekedett Krnó mihelyt alkalom kínálkörött, • különösen reggel felé, elkezdték a „Hej Slo váci** t és a „Vonónk* ismeretes kedves dalait énekelni. De szerencsére megjelent a nini előadáson egy néhányhazafi is — egyebek közt Z. G közjegyző — a kik, kiszólitva a veucaekelő arany ifjúság Köréből Pityó muzsikust és legényeit, rábazatták az „Isten áldd mag a magyart I** A hazafiadén tüntetések'különben is Liptóban megyezzerte annyira lábra kezdenek kapni, hogy a figyelmes szemlélő, kit ép látó és halló érzékkel ál­ dott meg a természet, konstatálni képtelen, miszerint a pánszlávizmus Liptóban hatalmasan terjed. A vaká­ cióra hazakerült ifjak, kik Budapesten, Cseh és Mor­ vaországban járnak iskolába, minden alkalommal tün­ tetőleg viselték magokat a magyar ellen, a hol tehették, kigúnyolták, a hol lehetett, összejöveteleket tartottak, a melyen a szlavizmusnak a magyar nemzeti szellem ellen tüntetve, ovációkat rendeztek. (F. N) Iparosok figyelmébe. Elvi jelentőségű határozatot hozott a belügyminisztérium. Az ipartörvény értelmében tudvalevőleg, ba egy iparos elhagyja iparhatóeági te­ rületét és más helyen nyit üzletet, köteles az aj üzlet nyitásánál kiszabott dijakat fizetni. E szabály alól csak a főváros területe van kivéve; -itt ugyanis uj dijak nem fizetendők, csupán bejelentés tételére van kötelezve az iparűzlettulajdonos Eddig 4 frtos bélyeg kellet az ilyen bejelentéshez, de most a belügyminiszteriem elrendelte, bogy hsak 60 kruo bélyeg használandó. Román fészkelődesek Abrudbányán a románok — mint a kolozsvári Ellenzék** egy barátja írja — egyre másra gyűléseinek. Egyes fenyegetések is ball bstóK a magyarok ellen. Az ott lakó magyarság ko moly aggodalomban él és kitöréstől tart. Szászvároson pedig Eugén Grecn kereskedésében a Kun iskolában tanuló oláh ifjúság egész oláh koníerencziákat tart és nemzeti italuk : a pálinka mellett szedik begyeikbe azokat az eszméket, melyeket a nagy szebeui és brassói oláh lapok terjesztenek, és mely lapokkal maga a ke­ reskedő is kedveskedik az oláh ifjúságnak. . Dálestely A b.-gyarmatl női dalkör és férfi dal­ egylet legközelebb tartott választmányi üléseiben elha­ tároztatott, bogy decz hó 5 én dalestély rend ez le tik a megyeház nagytermében. Mint értesülünk esen dales­ télyen Gr. Degenfeld Lajosné szül. Dessewffy Ilona orbölgy is, a női dalkör tisztelt elnöke, részt fog venni. Mennyit füstölünk el? A dohányjövedék a mait évben elárusított 877,179,660 darab szivart, 12,493,843 kilogramm pipadohányt Nem tartozik agyán a füstö­ léshez, de mint érdekes adatot felhozzak, bogy a mait évben, elfogyasztatott 106,532 kg. bornót. Feldolgoz­ tatott 11,516,322 kg. belföldi s 3,518,400 kg. külföldi dohány. Belföldön gyártatott: 799.135,845 db. szivar, 14.657,792 kg. dohány és 74,836 kg. burnót Külföld rői behozatott: 3.846,595 kg.dohány és 2.018,350 kg. szivart Minden ágnál nagyobb -volt az import és a gyártás tavaly, mtn! 1883 bán; csak a burnőx gyártása s eladása apsdt ismét és pedig a gyártás 10,000, az elárasitás 6000 kgrammal. A dohányjövedék több mint búsa millió frt tiszta jövedelmet hozott az állam­ kincstárnak. Uj posta. Felső Ludány községében uj posta lé­ pett életbe. Fenséges. (FoIjtUUm ta ) Azon lelki tulajdonságok között, melyek az em­ bert oly fenségeesé teszik, minők a természet csodás alkotásai, legkiválóbb a rottenbetlenség. Csaknem is teni vonás, dacz az ellen, a mivel szemben tehetetlen. Mily megvetendő ezzel szemben a kegyetlen s oly gyáva Nero, 111. Rikbárd sat. A hatalmas érzés apotbeozisát találjuk Horácz örök dicső ódájában. így hangzik e soha nem feledhető részlet: .lustám ac tcnaceia propotki virum Non •Hor eÍTium prava jab«nUnn. Nec váltás taatantis tyranni. Monté qnalit aolida, ueqne Austsr. Si frartus illabatnr orbli, ImpavidnB ferient ruinae • Hogy a „fenségestől* egyetlen egy lépésnyire van a nevetséges,** arról épen a nagy leik őség vonásának használása tesz tanúságot a modern irodalomban, mely nem annyira érzi, mint affectálja e hatalmas értést Hogy példákkal éljünk: nevetségesek a jólétről, na­ gyobb pénzösszegekről csaknem ok nélkül lemondó ala­ kok, Jókai Mór az „Egy az Istenben* bizonyára nem gondolta meg, mily nevetséges a bányászáévá lett bor ezognő, midőn a szükség napjaiban, visszautasít jogos négyttárete’* síorinlnyi összeget. Tóth Kálmán „Kis hó­ bortos* czimű vigiátékában a tanár, ki kétszázezer fo­ rintot dob kandallóba, csak azért, mert menyasszonya a fclbnvülés egy perezében szeretne szegény maradni. Hugó Viktor „1793.“ ez. müvében a „Convoul*-o leírásában jelöli ki a borzasztó és fenséges érzéseinek küzdelmét: „Bizonyos szent borzalom környezi mind azt, a mi nagy. Könnyű megcsodálni a középszerűié got és a dombokat; hanem a mi szerfölött kimsgasItk, legyen az egy szellem, vagy egy be$y, egy gyü­ lekezet, vagy egy remekmű, — közelről miadónik meg­ döbbent. A mi szerfölött kimagaslik, túlzottnak látszik. Feljutni oda mindig fárasztó. Az embernek elfúl lélek sete, midőn a sziklafalra kúszik, elcsúszik a meredé­ lyen, megsérül a kiálló, érdes szirtoken, melyek pedig megannyi népségek; a tajtékzó pstaVörvény közel- �NÓGRÁDI létét jslti; az ormot felbök takarják ; fölmiuni ép oly borzasztónak tataik, mint alábukni, innen van, hogy nagyobb ilyenkor u* iszony a csodálatnál 8a játságoe érzés f<«g el, irtóznak a nagyszerűtől. Látjuk az örvényt, de usm látjuk a (Öuségeet; látjuk a szőr ny|t, de nem látjuk a csodást.(faipar Imre. Apróságok. Palóca okoskodás siö» időben. Ha ma Mik, az jó; ha holnap is esik, az már baj;de ha már holnap után is esik, . . . arról se tehetőok ! Diák okoskodás. (Masi*cyuodő, hogy a diák a pamlagou alnyujlózva bovvi cs ásít.) Koromban — igy eaól — az ember aránylag milyen keveset is dolgozik. így takarítjuk mi meg a sok munkaerőt ké­ sőbbre I? Eltalálta Mindjárt sejtettem, hogy kegyed az operától való. Az az estist csengésű hang, az a ki fejezhelJen bún báj No ős mi a szakmája ? Fodrászod vagyok az udvari dalmúszioházuál — feleié szemle sütve a kérdezett személy. A leleményes tolvaj. Asszony: — Te Já­ LAPOK. nos, micsoda zörgés volt ex ? Nézz az agy alá nem valami tolvaj rejtőzött e el alatta ‘t Férj : — Tolvaj, ób te ustobi bizonyosan a Horxss. (Kutya.) A férj erre mégis az ágy alá nyal, az ott rejtőzködő lojv »j megnyalja* a kesét, mintha csakugyan a Borzas volui. A Lazáspár aztán természetesen nyugodtan alszik h* rább Másnap reggel veszik csak észre a megmagys rázbatlan oodát, hogy teljesen ki vannak rabolva. A bizony os ismertető jel. Szobalány I.ina ma láttam a káplárját. Szakácsnő : Az lehetetlen, biaz azt mondta, hogy ma őrt fog állni. Szobaleány : Már pedig na ő volt. Kék kabátban volt fehér na«l* tágban és . . Szakácsnő: És mi még? Szobalány: Hát egészen részeg volt Szakácsnő: Akkor már Li Zouyusan ő volt a gazember * Kicsit elhibázta. Udvarló: Szabad tudnom Berta nagysam kegyed idúsebb e vagy nővére: Ma riska kiaamwoy? Berta: Ér vagyok idősebb,de csak egy hónappal! A vendéglőben Vendég: De ugyan hogy hozhat már unga nekem ilyen gyalázatos ételt? Eu nél rosszabb már nem lebet a világon ! Pincér: Ób kérem alássao, ez nem olyan nagyon rossz. Ennél még sokkal roMzabat is hozhatok, ha meltóztatia parancsolni'. —■ Sértett Önérzet, Egy előkelő csalid becsisa a sMkácanóvel perlekedik : *- Ez jnár apk! Hs így folytatja, kénytelen leszek a vendéglőben őtkezai* — De kérem . . — Semmi „de*, ön olyan spárgái tálal nekem a minővel még a gazdáját sem merte velsa megkínálni! Nyilttér/) B Gyarmati lakásomról f. hó 16 én egy sárga szinti 9 hónapos vizsla kutya (kan) mely „CMár“ aővn i balgat — elveszett A megtalálót igen károm Isgvau szívm eze«sb« nekem b. gyarmati lakásomon átadói, vagy #Mtbg st bsigazitó értesítését hozzám juttatni. Az erre reflecláló feltalálónak összes költségei megtérítésén kivül 5 frt jutalmat biztosítok. B. Gyarmat 1885 október 23 áa. romyo* 0*srjj. •) E rovatban foghlUUrt vállal ZaUláaSfat a Ssark Felelős szerkesztő: Horváth Danó HIRDETÉSEK. 233-886. közgy. Pályázat Losot ex r. t. város községénél Jemnadás folytát végleg üresedésbe jött óvó tanítói állomás bátöUéőén mslvlyel évi 600 frt tiszti fizetés, szabad Jakás és s tandijak egy részének élvezete van egybekapcsolt*, pályázat nyittatik azon kijelentéssel,, begy pályától kérvényeiket képesítő bizonyítványaikkal és 10 városi képviselőnek ajánlatával ellátva folyó 1886. vévi no­ vember bő 4-én reggeli 9 órakor megnyitandó váltad közgyűlést megelőzőleg a polgármesternél beadják. Kelt Losoncion a városi képviselő taslUleXnek 1885 évi október hő 7-én tartott közgyűléséből. kiadta: Draskóczi Eds, főjegyző. 49, 51, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70,71, 72, 74, 75, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 102, 103, 104, A balassagyarmati takarók pénztárnál elzálo­ 108, III ,113, 123, 124, 125, 127, 132, 134, 137, gosított s folyó I8HS. jnníos 30-áig lejlil arany, 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, ezüst s egyéb kézi zálog tárgyak, folyó 1885. 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 192, 200, •kláfcer 26-in s síitk’ség rseléa az ért Úveli napokon 214, 219, 221, 226, 231, 234. 238. 248. 249, Miliői 2 órakor 11 intézet hivatalos helyiségekéi tar- 265, 267, 274, 275, 278, 287, 291, 297, 314, tandó nyilvános árverés utján elfognak adatni. 324,- 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, Ab.cMmM tárgyak színi: 356, 3G0, 363, 367, 375, 379, 382, 390, 39Í, IV. 3, 5, 12, 16, 20, 21, 23, 25, 30, 33, 34, 394, 404, 411, 417, 425, 428, 429, 432, 433, 37, 42, 65. 67, 79, 85, 86, 98, 108, 110, 117, 434, 142, 443 és 454. 143, 167, 176, 178, 258, 262, 271, 276, 320, B. Gyarmat, 1885. évi octóber 4-én. 376 és 383. I b.-gytnnali liltirékpéirtír igazgatósága. V. 8, 9, 11, 12, 13, 18, 34, 40, 41, 48, Hirdetmény. Haszonbéri hirdetmény. . Kiskorú Meskó Boldizsárnak az erdótar csai határban fekvő mintegy 285 holdat tevő birtoka gazdasági épületekkel ée a regále jog­ gal együtt 1886 évi január l-ől számított egymás után kővetkező 3 évi időtartamra Ha­ lász Mózes gyám által Erdő-Tarosán a falu­ házánál a f. évi deczember 1-én megtartandó árverésen haszonbérbe adatik. Árverezni szándékozók az árverésen 500 frt bánat pénzzel ellátva jelenhetnek meg. Felvilágosításokat ad egyéb tekintetben Halász Mózes gyám Erdő-Tarosán. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B, Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00779.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 43. szám (1885. október 25.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9fd55dc29a424fd04428ae94ffa8ee9b.jpg 2a395f7512b57b68017d8293717a3ca9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c43cf9bfcbe6cc1e170f29dcd79e8542.pdf b8d4e37e257228ea1d0910822b0db4be PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 1. XIII-ik évfolyam. 44. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. — i r ■ ■■■■ ,i. iii - Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" . 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre..................... 3 frt Évnegyedre .... 1 „ 50 kr. Egy hónapra. . . . — „ 50 kr. Az alőfisetési pénzek egyedül a kiadóból éti­ méivé, — . legcxélszerúbton póstautalványnyal — a nyomatandó példányok • pontos szétküldés tokin tatéból, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó ■ laptulajdonos. fel. szerk. Halottak napján. Tódul a sokaság, hullámzik a néptömeg, koszorúkkal karjaikon sietnek az emberek meg­ látogatni kedveseik hantjait Nem épit a rabsaolgascreg égbe nyúló pyramist zsarnokának, nem rak sphynxet a szerető szív elhunyt kedvesének ; egy myrtusgalyat tűz csupán keresztjére: egy forró könycsepp jobban fejezi ki fájdalmát, mint ezer rab­ szolga halálnyögése. ál ily óriási átalakulás a nép meggyőző­ désében a mindenséghez számítva oly rövid idő alatt! Két .ezred évvel ezelőtt még bitó fa volt az a jel, a mit most szent ihlettel hordunk kebleinken; két eared évvel ezelőtt a meg­ vetés tárgya volt a kereszt, melyen a gonosz­ tevők szenvedték el büntetésüket; ma nemtő, TÁRCZA. ** iw.r'Aw lüSgJeüC1,* j j JjüK '■kiéi L Altató.*) . Álom, álom, I<Im álom, SohinJ Ozi< uemplllimoa 8 rtterftve csoda-fátylad', NSpwiUd be éjtiablmaU Vessétek vneg már az ágyat • Árva szivem holtra bágyad. Hadd öleljen Jő barátom, A szelíd, a csöndes áltat. * A nap zaja, súlya, gondja Pihenésem’ elrabolja. Álam, álom, édes álom, Érkezésed mindig áldom. Te boríts be fátyoloddal, Te kábíts el mákonyoddaL Sxerelemrtl légyen álmom R rólad, eltSnt Ifjniagum. Te cxirégaai karjaidban, Födj be lágyan holtomiglan, Ama hostzu ama máaik Álomtalan éjszakáig Álom, álom, édes álom I Ssemem ima már letérőm. Áldva legyen érkezésed ; Éltem álom, álmom élet. Revioczky Gyula ------------------- 1 Halottak emlékezete. Két birodalom kórsai fel egymást e napon, egy egész bosszú esztendőnek e mindenkor legkomorabb •) Matató saerzlnek a .Magányból* ezimd verskötetéből, ■oly decsember elején fog megjelenni. Előflietéei pénzek vagy megrendelések 1 htjával a aserzó nevére, Kassára klldendők. > A azork. melyre áhítattal tekintünk, vár, hová lelkünk siet oltalmat találni az üldözés elől. A dértől csillogó sirbantok intenek felénk: parányi az emberi lót! Mikor imáinkat végeztünk a kedves sír­ ján, s elmerengünk a lobogó lángtengeren, nem jut-e eszünkbe, ha majd mi is itt alant pihenünk, eljő e hozzánk is valaki, lesz c a mi hantunkon is koszorú?... Zizegve bélintgatnak a zuzmóé akácágak, a kis kápolna csengetyűje imára cseng . . . eszmélünk s bol­ dogan, megelégedetten távozunk a szeretett sírjától, legszentebb kötelességünknek tettünk eleget, a hála adóját róttuk le. Mily magasztos az emberi szeretet nyilvánulása! A lobogó lángok közt, a hullámzó nép szivében, a csillogó könyökben, csak egy gondolat, csak egy érzelem sugárzik szét: a szeretet. Eltűnt a pogánykor, szokásaival együtt, a szeretet tana kikelt bölcsőjéből, „hol «obasem cikázik az ég“ s eljött nyugatra, meghó­ dította a vad vidékeket, „hol dörögve űz vil­ lám villámot;“ átrepült az óceán végtelenjén a mindenütt, hol ember él, áldást, boldogsá­ got osztva jár. A szirttetőn, hol előbb a holló-sereg kó­ válygott hulla után, szent zsolozsma zeng, az utasok baráti karok közó menekülnek a hideg s a fáradtság elől; a távol mesés hon vadem­ berei között is áll oltár, melynek közelében tiltott a bűn; az újvilág sürgő sokasága kö­ zött is cseng a harang, imára hi mindenhol, mindenütt, szent a hit, szent az érzelem, me­ lyet a szeretet tana illetett. Ma az egész világ gyászünnepet ül. Hány ezer és ezer hő ima száll az egek urához a megholtak nyugalmáért. S kedveseink porai ez életben többé soha sem fogják viszonozni szeretetünket. Annál szebb, annál magasztoaabb e nap hát, melyen a földi számítás, önzés ki van zárva. Szegény, gazdag, egy szívvel, lélekkel siet a holtak világába. Menjünk mi is ki a temetőbe, látogassuk meg kedveseinket, imádkozzunk a szeretett sírjánál, a mindenható meghallja imánkat, a kegyelet, a szeretet elnyeri jutalmát: kedve­ seink poraira a béke s a nyugalom angyalai vigyáznak. Nógrádmegye közgyűlése. A törvényhatóság okt. hó 26 ín közgyűlést tar lőtt, melynek tárgyát képezte az 1886-ik évre 'szóló költségelőirányzat, a több elmaradt községi számadás és költségelőirányzat felülvizsgálása A k öt gyűlésen a tisztviselőkön kivül következő bizottmányi tagok vettek részt: Madách Károly, Reménjfy József, Hanzély László, Kövy Tivadar, Sréter Alfréd/- Wiadár Viktor, Simko Frigyes, Komjáthy An sóim, Farkas Ferencz, Kacskovics Jenő, Kacskoviee Ferencz, Fáy Árpád, Pongrácz Tivadar, Placby János, br. Buttler Ervin és Veres Lajos urak. Scitovszky János alispán űr a megjelentek szívé­ lyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitja, s előadja, hogy a törvényhatósági költség előirányzat a törvé­ nyéé 15 napon át ki volt téve, de ezen idő alatt arra semmi féle észrevétel be nem érkezett. - Az előirányzat, mely a fedezet és szükséglet fő­ összegeiben az 1‘85-ik évi költségvetéssel teljesen meg­ egyez, az állandó választmány indokolásával elfogha­ tott, s a nm. belügyi minisztériumhoz felterjentetik. Az előirányzatot főbb tételeiben következőkben vonjuk össze: I. Szükséglet. 1. A központi tisztviselők fizetése: 13.060 frt, 2. segéd és kezelő személyzet: 9100 frt, 3. járási tisztviselők : 22,890 frt, 4. szolga uemélyrsl: 7369 frt 81 kr, ó. hivatalos helyiségek bérlőiére: 600 eatején, midőn a szellemek végtelen birodalma, meg az aratorok, — az élék e véges egyénei, találkát adnak egymásnak. Két nagy tábor ez, melyben ép olyan egyenlő mindegyik, mint a milyen egyformává válik mind­ annyi, úgy hogy bízvást összefoglalhatom őket egy közös név alá : A Fent és Alant. Van c szomoiúbb találkozás mint midőn a föld fölöttiek, a földalattiak emlékét ülik ? Az élők kegyelete: a halottak Ünnepnapja ez! Ügy tolong, úgy nyüzsög a nép, mint a hangya Kezdjük az élőknél. Az élet kezdete mindennek. Az álom csak félbeszakítása a végnek közös jövőnknek a halálnak. Megnyugvás a sorsban, ez boldogít Erős bit egy jövő reményben, ez vigaszt 4. Maradjunk tehát előbb az élők között, kiket azon bán — s ha jól megfigyeled, talán messze se kell ku­ tatnod, hogy észrevedd: hánynak nincs már reménye s ez ölte meg bitét, vájjon és kérdem: lehel e ez, ezu­ tán megelégedett ba sorsában még csak megnyugvást sem Laláit? raj, némán csendben . . . mindenik legelőbb, oda, Ezért oly kevés a boldog s oly aránytalanul abhíz a kis hely falé, a hol van valakije, s aztán to­ ijesztő a boldogtalanok száma — kik között és ba vább a többi emberekkel, a halottak felett ... oh és mindig s mindenütt az alapokra vissza trenve, ezt ba kinek nincs, ha csak egy egyszerű kis fakeresztje is? elemezed, világos lesz a tétel: mindenkor és a sajnos, bizony nagyon . kevés az ki elmondhatja, nekem de e nyomornak a gazdagsággal, kell versenyezni, még nincs halottam. mig: s ez a szomorú való, ma már odáig vagyunk A sirkert az, hol megszűnik minden jó kedv, el hol az egyflgyűség az értelemmel mer küzdeni s a tűnik minden mosoly, elbalgat a játszi csapongó öröm, győző mindenha: ki szerencsés csillag alatt született. elrepül minden tréfa, halkan lép mindenik, nehogy meg­ Érdem, erény csak szerény üres szavak, szóba sem jöhet. zavarja az örök alvók nyugalmát, — kinek szellemei, Ob és hány van, a kit ez vitt a földről — a — mig a gondolatába mélyedt fő a kis balom por földbe hányó göröndjét nézi, — talán éppen fölöttük a meg Hogy meglelték-e ott aztán azt a nyugalmat, a lehet, hogy közöttünk lebegnek . . . mely az életben hozzájuk oly mostoha volt ? ne ku­ — Láttá é már közülünk valaki ? kérdhetné hí tassuk télién mosollyal a kétkedő. — De ki tudhatná köztt Ki tudná megmondani, hogy a halál boldoggá lünk, hogy nem így van l egyszerű válasz lehetne rá teszi c a boldogtalanokat, a kik bíztak : hogy csalód­ Ám ne kutassuk egyikél sem Nyugodjunk meg janak, s a kik hittek: mert szerettek és hogy még inkább abban, úgy a hogy van minden. Minden jól van, úgy a hogy van. Mert igy kell lennie. Lehetetlen dolgokat — hasztalan iparkodik bárki is, — üres szavakkal lehetővé, megfogbalóvá, elérhe tővé nem varázsolhat azért soha. Viszont a mi önma­ gában világos és egyszerű, ha bármily sötétnek, mistikosnak festik is, megértik azért mert tu^já mindeúik. remélni is mertek : osztályrészük gúnyos kaczaj lett, ördögi vád gyanánt nntalau fülűkbe csengve küzdel­ mük pályáján, mégis kitartással bt fájdalommal is, de előre törve azon . . . e miért: hogy lebukjanak ! Egyik hamarabb, mert a kevésből is megaokalta. A másik talán később, mert már nagyon is sok volt neki, abból a kevésből a mi számára jutott. Irigy kéz lökte le az egyikét: ellenségnek neve- �NÓGRÁDI frt, 6. irodai szükségletek: 6920 frt. 7. utikölis.'gtk • uapi d(jak : 300 frt, K. épületek fentartási költségei: 1856 frt 19 kr, 9. vegyes kiadások s előre nem lát­ ható költségekre: 900 frt. összesen 72.996 frt. IL Eedezet. I. Vegyesek 200 frt, 2. megyei épű* letek haszonbére : 900 Irt, 3. hivatalos értesítő dijai­ ból: 1096 fr*, 4. államkincstári javadalmazás: 70,800 írt, összesen : 72,996 frt. Közgyűlés vége 11 órakor. LAPOK. a 7000 et. Ez sem a kincstár, aem ax adózó polgárok érdo kében nem tűrhető Segiteni kell tehát a dolgon. De hogy? Sokan ezt nem képtelik máaként mint újabb birói állomások rendszeresítése által. . Ez kétségtelenül a legkönnyebb megoldási mód, de pénzügyi szempontból felette aggályos, mert hova jutunk, ha minden újabb szervezés napról napra nőve kedő költségekkel terheli államháztartásunkat ? Épen exért nem tartjuk* feleslegMoek a segítségnek más mó dozatai uláti is tekinteni. A tiszta logika eleméhez tartozik, bogy ba a p. 0. közigazgatási bírósághoz befolyó ügyek számát lehetne csökkenteni, a bárráiék is magától eltűnnék. Mi erre tudnánk modul találni, mert körülbelől ismerjük aso kai az okokat, melyekre az ügydarabok számszerű növekedése visszavezethető. Ilyen uk a pénzügyi bíráskodásnak alsóbb fokon teljes szervezetlensége Ilyen ók az, bogy a p. ü köz igazgatási biróUgboz minden lényegtelen (bagatelle) ügy felvibe ő •• A p 0. közigazgatási bíróság határoz az adöfcl szólamláai bizottságok, a közigazgatási bizottságok s a p. 0. igazgatóságok végzései felett. Az adófelsaólam lási bizottságuk ellen nem leszünk kifogást, mert azokra a polgáruk érdekeinek garanliája szempontjából a jelenleg divó kormányul keretében, szükség van s más műszer vek által bajosan helyettesíthetők. A köz igazgatási bizottságok bíráskodási jogát azonban már czélszerüség szempjntjából felette kétesnek tartom, mert a pénzügyi bíráskodás egészen apeczialis szakképzett séget feltételes, a mivel a közigazgatási bizottság tel jcsen ki vau szolgáltatva az adófelügyelőnek, ki kötő lességezsrűeo minden oly határozatul megfdebbez, mely (nagy ritkán) nem a szája ize szerint készült. A mi végre a p U. igazgatóságon bíráskodási jogát illeti, ez ellen semmi kifogásunk nincs, de felette sok kifo gázunk van a pénzügyigazgatóságok által gyakorolt bíráskodás módozatai ellen. n pénzügyigazgalóaágok munkaanyagának lógna gyobb részét ax illetékek képezik. Van igazgatóság, bol csak uccu ax egész személyzet az illetékek ügyoez tályábau dolgozik: ért vagy nem ax illetékügyekhez, legyen az titkár, fogalmazó vagy pláne fogalmazód gyakornok ? Az ily ügyosztályokban aztán a munka teljesen gyárilag készül. Az a legderekabb ember, a ki logtöbbvt felgyárt. A felülvizsgálattal legtöbb eset ben senki sincs megbízva, a az illetékügyekben dől- _ gozó titkárok, fogalmazók és fogalmazó-gyakornokok munkája minden felülvizsgálat nélkül jut a pénzügy­ igazgatósághoz vagy helyetteséhez kinek más dolga is lévén, boldognak érzi magát, ha pár óra alatt 200—300 darabra ráírja, bogy „kiadható.* Ily eljárás mellett nem csoda, ba a péozügyigazgatóaágnak majd minden végzése felebbezéa alá kerül. Mi szentül meg vagyunk győződve, bogy a pénxflgyigazgatőeágoknál ax illeték ügyosztály élére (moly nagyobb igazgatóvá goknál bélyeg és illelékoezUlyra osztható fel) egy szak­ értő titkárt helyeznek, ha ax ez által felülvizsgált da­ rabok kiadásával egy szakértő pénzügyi tanácsost biz nak meg, ha a pénzügy igazgatóságok számára, az ál táluk gyakorolt bíráskodásra nézve, eljárási szabályt (mert még ex sincs) dolgosnak ki: a felebbezések száma felére olvad le. Ekkor lehelne aztán minden aggály nélkül gon­ dolkodni ama másik ok felett, melyet felhoztunk, bogy érdemes e minden bagatelle ügyet a p. ü. közigazga­ tási bíróság fóruma elé ereszteni, s nem volna e oko- nik ax emberek, pedig szemében n legjobb barátja volt; — a másik önkexével ölte meg önmagát s bolondnak mondta a világ, a a harmadik ? Ah! Ex élve maradi -- mily szerencse, ugy-e ?! — hiszen hol­ tan jár az élők között. Sz gény! ennek a sorsa a leg­ iszonyúbb: nem tud meghalni. 9 miért? kérdi ismét közönyösen a világ, de ugyan miért is? Eb, jobb b« nem válaszolunk reá, elég ba látod mily rideg, mily szánandó az ily ember, mily hideg a gondolata, a lelke, megölve benne mind a mi jó volt, a mi szép, nemes, ob és a szive ? ba tudna dobogni még egyszer valakiért . . . ba volna szivei hiszen nem tréfának veszik e, bs még őszinte érzelem él valahol, melyet aztán víg tréfából, játszi örömmel, - mint naiv kis gyermek, a játékbábját — de talán mégsem oly Öntudatlanul — ám kaczagva összetörik, eldobják s uj szórakozást találva csakha­ mar nevetve feledik , . . nevét kérditek ? Akárhány jár naponta közietek! Neve nincs: élőhalott. Vájjon többet ér-e aztán az ilyen élet a nem lét­ nél? Bizony ba kopogtatnánk a néma hantokon, ta­ lán nem akadna egy eem^ ki felcserélné véle örök nyugalmát Exért mondják s csak ilyenekre mondhatják, bogy a halál: a megtzabadulas pillanata. Mégis mért van az, bogy minden ember — hl szén gyarlók vagyunk..mindannyian —- de kezdve a legjámborabb hívőtől, le a legvadabb éa a már szá­ nandó bitetleuig, •— a mint tudjuk bogy e(jő, el kell jönnie, ax időnek : mert születtünk, midőn megszűnik majd ránk néivo minden, mégsem igen szeretünk vagy Igazabban szólva nem igen akarunk gondolni a peresre, ba majd nem létünk megvalósulaod. Egyik talán botorságnak tartja, azon idő fölött sxomorkodni, melyben már nem leszünk, bölcseletileg igy okoskodván: mikép ez ép oly képtelenség volna „mintha azon idő fölött búslakodnánk, melyben még nem léteztünk*. Míg a második igy felel. nA lélek bennem vala­ miből lett, axért nem lesz sjmmivé, mert valamiből ered*. S ba most összekötjük ezt egy harmadik állítás­ sal, bogy L i. „ex álom és halál között nincs gyöke­ res különbség, s ax egyik ép oly kevésbé veszélyez­ teti a létet, mint a másik* — a kérdés mégis fsnmarad: bogy lehot, az, hogy oly nagyon kevés az, ki ko­ molyan megfontolva e gondolatot nem borzad meg e szótól: halál, — s viszont oly sok, ki előtt oly ked­ ves az élet, elannyira, bogy a temetőt még messziről is félve kerüli. Pedig mennél távolabb éa távolabb fut tőle ta­ lán annál közelebb ér hozzá. Elértünk tehát elmélkedésünk tulajdouképi tár­ gyához, melyről és a melynek emlékét oly kegyelettel ünnepli egy egész világ — hogy egy kevéssé gondol kozhatunk is róla. Csak egy példát hozok fel. Nem is megyek mess ne, kan a temetőben maradok ... a hol egy sötét elhagyatott helyről, melyet már halomnak sem igen nevezhetek — hiszen év év után egyenesre tapossák már azt at emberek, s nézem a pompát a fényt a a tolongó tömeget . . . Egy év előtt ugyancsak e helyen álltam, s mint ma: figyeltem ; olykor többet tanulhat itt ax ember mint a színházban: némelyik uly szépen játsza jeleneteit, hogy ha nem ismernéd, még tragikus­ nak tartanád szivükben a komikust. Láthatsz ott azután még mélabús szerelmeseket, is, nyomokban mély részvét s oly őszinte ragaszkodás mint a mennyire mérlegelt és „értékes* szerelmük tárgya. A pénzügyi közigazgatási bíráskodás. A pénzügyi biráskudáa (erén a p. fl. közigazgatási bíróság feláll! tás a aj epochát teremtett. A közönség ex aj intézményben érdekeinek garántiáját keresi. És mél tán, ha figyelembe vesszük. hogy ex a bíróság ai adó* és illetákügyi törvények éa szabályok sötétjét nem egy helyen világította be, bogy az Általa felfllbiráll hatá­ rozatoknak. ax 1884. 43 At ax -1885 ben pedig 56 <>0 -át változtatta meg. Minél jogosultabb a bixalym ex ifjú intézmény iránt, annál meglepőbb ax, bogy a p. ti. kőxigaxgaUei bíróságnak ax 1884. év végén 4057 drbban 4972 re szaporodott fel. Mindenek előtt teljes megnyugvással konstatáljak, bogy axérl aem mi, sem miiok a p. Q kőzigaz gatási bíróság (telő birAil jogosan felelősökké nem te hotjflk. A rcndolkoxésünkro bocsátott kimutatás sxe rint a p. 0. közigazgatási bíróság ítélő birAinak tévé kenysége ax Ib84 évben fejenként 68G, a folyó évben pedig ax ellő félév alatt 618 drbra terjedt, tehát a folyó egész évben a tevékenység fejenként 1036 drbra tehető. Ex elég, sőt sok. A m. királyi Curia ítélő bi rái ax 1884 ik évben 20,407 drbol intéztek cl, melyből egy bíróra 329 eaik. A hátralék szaporodása okozati összefüggésben van a beérkezett ügyek szaporodásával Az ólmait év ben a bárom évre történt adókivetés idejében, a bíró ság Öeexee befolyása 8174 flgydarabra ment, a a folyó év első felében midőn az adókivetés csakis az időköz, ben nyílt Ősietekre szoritkkozik, a beérkezett ügy. darabok száma már 6684 re szökött fel, a tekintve bogy ax ügybefolyás az év második felében rendező* rint nagyobb, az év végén bizonyosan eléri a 12,000-eL Kétségtelen, bogy a meglevő 9 bíró, kik közűi egy tanácielnöki teendőket végez, e munkaanyagot alaposan feldolgozni képtelen. 8 ma ott állunk, (ám bár a folyó érben a személyzet 3 bíróval szaporittatolt), az év végén ax ügyhátrálék, tekintettel arra is, bogy a bírákat megillető törvényes szabadidő csaknem egéezea a második félévre eaik, bizonyára tetézni fogja sabb a felebbezések korlátozása által a p 0. közig bíróság munkaanyaga és munkaerője közt az egyes súlyt helyreállítani. M, K. Vasut ügy. Vasútnak kissé megfeneklett A fejlődést azon saj­ nos körülmény gátolja, bogy a kibocsátott ujabbi kö­ telező nyilatkozatok legnagyobb része még most sem folyt be. Hátráltatja továbbá ex ügyet ax is, bogy a Zichy eenioralis uradalom még nem határozta el ma­ gát arra, bogy a már folajánlt 60.000 frtot az esetle­ ges újabb vonalra is aláírja *, . - Lassan két éve vajúdik az ügy, és alig észlelünk valami eredményt. Minden a közönség közönyösségén múlik. At intéző körök, ax alispán minden lehető dol­ got elkövetnének a vasat létesítése érdekében; de alá* Írások nélkül mozdulni nem ItbeL Tehát lessük a sült galambot szép csendben tovább is. Másait, ba vasútról van szó valóságos vasút láz fogja el ax embereket. Máskép buzdulnak pL a lévai polgárok is, mint mi Ott okt 22-én nemzeti sxinfl nagy falragaszokkal lelt elárasztva a város, s a falragaszok következő felhívást tartalmaztak : IMgárok ! A ratuf lírára tón ; de egy évi axfóakai /el kell atán/ani. Tegyetek ezt önkeu/eten., mint tu­ bád polgárokhoz mik. A U vonakodik, azt kényszeríteni fogjuk, ét mint árulókat megbélyegezzük, hogy utálattal ét átokkal forduljon el tőle minden litzfetiéget lelek ! — „Több polgár.* Léva is látott már 20 év előtt vasúti mérnökéi falai között, de ax óbsjtott mozdony füttye 20 év alatt mindenkor elkerülte. Most azonban— úgy látszik óha­ junk megvalósul — megvalósul pedig azért, mert a oyitramegyeiek erősen sürgették a Teresen—gődindi vonalat, mely ax osztrák állam vasútnak nincsen ínyére, bogy a fölpaprikázott kedélyeket zsákmezibs vezető vonalak kiépítésével akarja megnyugtatni. Ilyen zsákutezába vezető szárnyvasut lenne a Csalta—lévai vonal melynek kiépítését még a mull évben képtelenségnek mondták, ma pedig már annyira nem az, bogy okL hó 17 én Majlátb István barsi főis­ pán meghívására Léván népes gyűlés tartatott és a vonalnak ax osztrák ál lám vasút által történendő kiépí­ tése elhatároztatott, sőt miután Léva városa 26000 frt, Leidenfrosl testvérek 25000 frt a mások is nagyobb összegekkel hozzá járultak, a szerződést nevezett tár. éulattai majdnem meg is kötötték, mely szerint a vonal 1887 ben a közforgalomnak átadandó Ionná. Barsmcgye okt. 26-án tartott közgyűlése Léva érdekében ax anyagi és erkölesi támogatást elhatározta. így buzdulnak máshol! Ébredjünk mi is 1 Tanügy Seilovaiky János alispán ur okt. 26-án tanügyi enquet et tartott, melyen jelanvoltak Komjáthy Anselm kir. tanfelügyelő ur a jár si fösxulgabirák közül Sxerémy Gábor, Placby József, Veres János és Balás Fe­ Többet vehetsz itt olykor észre, miat az intrikne a ooulisxák mögött. Egy évvel ezelőtt is sötét volt e hely ma is ax maradt. Szegény halott! Boldog halott, neked már iga­ zán senkid sincs. Egy év előtt még legalább korhadt fakereazted állt — bár róla a nevet már akkor rég letörölte ax idő — s ma *. ez sincs már már meg; a porhanyó fát: keresztedet, sírod fölött játszó kis gyer­ mekek eltördelték játék gyanáut. S ba még keresne is valaki, nem találhat meg immár soha többé, téged már nem sirathat meg senki többé I Eltűntél örökre ! Vájjon megszűntél e te örökre? — Oh mily könynyen ejtik ki e szót: örökre'. szeretlek — örökké gyűlöllek. Hány szerelmes mondja egymásnak el, s hány haxudja naponta egymásnak viszont 1 De nem csoda mikor oly könnyű leírni azt, alig áll pár betű* bői s mégis mily megfoghatatlan, mily végtelen tit­ kot rejt magában. Titkot, melynek értelme oly fensé­ ges, uly szent, oly mély, oly isteni, bogy merész böl­ csészek okoskodásai olybá törpéinek, mint a porsze­ mek szélvihar ellenében, melyet tehetetlenül söpör a gondolkodó véges lény könnyező szemében a természet végtelen hatalma ! Schoppenbauer mondja: A mist a világ eltűnik az éj beáiukor, de létezni egy pillanatra sem szűnik meg; — ép úgy múlik el látszólag a halál által em­ ber és állat, s ép oly háboritlannl marad főn azért igaz lényegük, a ez ax időbeli halhatatlanság. A fa levele mely baszol elbervad s leeső félben elmúltát siratja, • nem vigasztalódik a friss zöld re­ ményével, mely tavasszal a fát újra lógja felviriUni — hasonlít a halála fölött kétségbeeső köz, a ki fél attól a gondolattól, hogy míg mások még lesznek, ö �NÓGRÁDI renex. Az enquet tárgya volt megbeszélése és megala­ pítása annak, hogy az országos tanügyi törzs könyv böz szükségelt adatok Nógrádmegyébeu miként gyüjtessenek egybe? Az országos tanügyi törzsköoyv az adatólat három irányban fogja magában foglalni, u. m a tanítók, az iskolák és a tanulók viszonyaira vo natkozó adatokat. Az enquet az alispán állal megnyit­ tatván, az alispán hangsúlyozta azt, hogy ily törzs könyv nélkül helyes tanügyi politikát kifejteni nem le­ het ; miért is felkéri a szolgabirákat, bogy a megyei adatok összegyűlésére közreműködésüket ajánlják föl. Miul>n ax összes adatgyűjtés nagyobb munkát és hosszabb időt igényel, egyelőre abban történt megái Ispodás, hogy elsősorban csakis a tanítók fognak ősze iratai, és pedig a megyében működő összes tanitókra nézve következő adatok gyűjtendők be: a tanító neve, működési helye, születési bizonylata, családi értesítője, képezdei bizonyítványa, tanítói oklevele, szolgálati bi­ zonyítványa. Ezen adatok legkésőbb docs. bó végéig besxolgáltatandók lesznek. Iparügy. A b gyarmati általános ipartestület elöljárósága folyó évi október bó 25 én rendes ülést tartott Tár* gyai: I. f. év szeptember havi ülések jegyzőkönyveinek bilsl esi lése. 2. Gelléri Mór által szerkesztett „Iparos naptár8 rai előfizetések gyűjtése, minek eszközlésével Molnár János elöljáró megbizatolL 3. a b. gyarmati szolgabirói hivatal által a testülethez intézett felhívás folytán asz erdélyi közművelődési egylet** részére adó mányok gyűjtésé, minek eszközlésével Mák kai Sándor h. elnök és Molnár Jánoe elöljáró megbizatott. 4. Ifj. Scbalcz Lajos iparbatóaági biztoa lemondása, mire néz* ve batároztatott: hogy a b. gyarmati átalános ipartostűiét elöljárósága az I aö fo<u iparhatóságot, ezen tiszt* ség haladék nélküli betöltésére kérje fel. a minthogy a bizalom Hepp I-ászló elöljáró azemélyében öszpoutosul, ezen tisztségre az I aö fokú iparbatóaágnál ajánltaasék, 5. Czulyag Gáspár özvegyének segélyezése; tekintetűt szánandó helyzetére, a befizetett belépéaidij visszaadása mellett, 10 frt pénzsegélyben részesittetik. 6 Meleg Imre bábsűlő panasza, hogy a vidéki országos vásárok alkalmával, a többi b. gyarmati bábatllőklöl elkülönítve, részére hely jelöltetik, kéri kieszközlését annak, hogy ő is a többi gyarmatiakkal együtt helyűt nyerjen; ha tároltatott, hogy a vidéki vásárok illetékes iparható­ sága ezen panasz orvoslása iránt felkéretik. , Politika. Két nagy foutoságu fairt hozott a na pókban az ellenzéki sajtó. Egyik nagy fontosságú hir az volt, hogy Tisza Kálmánt elhagyta a - szerencse, mert egy bécsi lap (mely a magyar kormánynak nem . valami nagy barátja) azt irta, hogy a Tisza kormány nem képes az állam pénzügyeit rendezni Másik nagy fontosságú birs pedig ugyanazon bécsi lap nyomán az volt, hogy a szerbek bevonultak Bulgáriába. Ámde ez a második hir oly természetű volt, mit rögtön megozá foltak, s még az napi esti számok kijelentették, hogy a szerbeknek Bulgáriába való bevonulásáról közölt hir „hazugság8 volt. már többé nem lesz — és panaszosan felkiált Nem én vagyok az többé! Hisz azok egészen más levelek! Oh együgyű levél Hova igyekszel ? honnan ke­ rüljenek elő inások ? Hol semmi helynek tátongó Öb­ létől rettegsz ? Ismerd meg csak tenuen lényedet, azt melyet a létei szóraja eltölt, — ismered föl a fának belső, tit­ kos erejében mely a levelek megannyi nemzedékén ke resztül egy és ugyanaz lévén, érintetlenül marad, le­ véstől és veszéstöl egyaránt I És ezek után talán nem lesz merész a tagadsz, ha ki egy kávésáé kételkedik s nem igen meri elhinni annak a régi görögbölcsnek e szavait, ki azt állította: Halála előtt az ember semmi és halála után is semmi. Mert lehetetlen, hogy igy legyen az, hiszen a halál csak az agyvelőt, az értelem működését, meg a vér keringését, a ezivérzolmét szűnteti meg — és csakis a fizikai testet éltető élet lámpájának olaja alszik el, de nem örökre: mert a „szellomiélet elve8 ki nem ég­ het soha I ' Legideillöbbuek tartom elmélkedésemet zárni be a legnagyobb gondolkodónak, Uamletnek e mély ér­ telmű, gyönyörű soraival: . . . Meghalni, — rlxxunyadni — aludni 'latin álmodni: tg a bfikktná. Mart, hogy ni Almok jönek a halálban Ha majd lerixxnk mind • földi bajt. Ra vixiaadöbbrnt. R maggondolAa aa Ml a nyomort oly houtaaan élteti : Mart ki rigalná a kor gdnyraapAait Zaarnok boagqját, a gógíia ámbár dslyfát . . Haeralme kínját: Ha nyugalomba kSldbatuá magát pwla térrel? . . & LAPOK. Hanem bezzeg a másik hirt, amit éppen úgy megvezéiczikkeztek mint az elsőt. Ezt nem czáfolták meg, mert az e féléket nem szokták megczáfulnl Em­ lékezhetik azonban az ellencék, hogy ezen, már lege lább is századszor költött hirt, a tények már ugyan­ annyiszor megczáfolták. Hiszen ez az ellenzéknek már valóságos mestersége. Ahányszor valami „alarmot" akar csinálni. Tiszát mindannyiszor elbagyatjz a sze­ rencsével. A hányszor meg Apponyi az országot nya­ kába vette, s a hányszor a mérsékelt ellenzék szer­ vezkedéshez fogott, (s vájjon hányszor ?) Tiszái mind­ annyiszor elhagyta a azerencie. Az ellenzék annyira neki szokott buzdulni minden ily alkalomkor, bogy se lát, se hall mást, csak saját képzelődését, és saját hangját. Pár hét múlva aztán visszatér rendes vérke­ ringése, akkor rendesen ki is van állva, mint aki so kai lumpolt, és korteskedett. Ilyenkor bágyadt és re­ kedt, amíg ki nem beveri magát újra. Az Apponyi és Szilágyi országjárása, a bácskai és torontáli szereplések, a gazda kongresszuson felhang­ zott éljenek, amint látszik ismét kivették sodrából, is­ méi álmodik rózsás álmokat, már-már látja a mint a mérsékelt ellenzék tengere nő, melybe a szabsdeivfl párt belefut; amint Tisza alkouyodik és Apponyi bajnalodik. — De oh átkos sors! Egy csattanás 1 és a valóság megfordítja az álomképet I Irodalom. Kelet. E oúmmal egy kólUi uápaágekben gazdag csikket küxól az .Orazág-Világ* legújabb (okt 17.) axáma Kaaa Jvor báró a legkitűnőbb magyar publicxiata tollából Ext kovatik' .A kü­ ldőéi*. P. Hsatmáry Károly albaaxálésc ; ,ldőaxakoh*. költemény Lauka Oaaxtávtól; .A pagyar ixioétaet lll-ik évfordulója*, Mol­ nár Györgyiül a kitűnő tragikoatól; .A Lét mennyei asent zárak*, htimoraaxk Gabányi Árpádtól; .Lánynókletáa*, ballada Sárén Imrétől a .11 ári Jánoa Iliásza*. azcrxSJHfil; aA veraenytéren", Fenyő Sándortól (.Hugó* rajtával); ,A kollektor*,, exékely re­ gény Benedek Elektől. .A hátról* Székely llnaxártól A képek kÓst figyelemre méltók a axófiai képek, melyeket Tóth Bála a belytxinén kéuittetett ai .Ország-Világ*, réaxére. E diámban ta­ láljak Vilmoa poron hercaeg amképét, továbbá* Belirxay Gyula a jubiláló xeneaxenő arexképét életrajxzal id. Ábrányi Koráéitól atb. A gazdag éa változatot rovatok: Tudomány éa Irodalom, axinháx éa művészet, njdonaágok, a kiállításról, könyvpiaca, nők vi­ lága, vidéki élet, sport, hymen, gyáxzrovat, innen-onnan. rejtvé­ nyek. Az .Ország-Világ* elöfizetéai ára : január—deczemberrs 10 forint, január—juniorra 5 írt. jnliua—aaeptemberre 2 frt 50 kr., junitia—deeiemberre 5 írt. Az aEgyetértéa*-a*l együtt: Egész évre SS írt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy bóra- 2 frt 50 kr. Ax elöfixaUai pénxek a Pallaa irodalmi éa nyomdai ráarvénytársasághoz küldendők, kecakemétl-utcxa G-ik azám. — Továbbá megjelent a .Olvasó kór* szépirodalmi képez regény-folyóirat 10 foxate Páriái vérdráma történeti regény czímmal a folyó iratot annyiból inkább ajánljuk olvasó közönségük pártfogásába meri mindig a legújabb éa legjobb Írók dolgozatait hozza. E havonként kéUxer, mindig 6—V Raa megjelenő folyó iratra előfizethetni Budapeaten, Fttlőp Györgynél Stáezió-uUxa 31. az. Egén évre S frt, félévre 3 forint A .Magyar Házlaiazsnyek Kaptára* 1886. évre már meg-jelent és bekBldetett nerkentóaégünknek. Ax ax általános elis­ merés, melylyel e naptár tavaly, első megjelenése alkalmával ta­ lálkozott és az a fényes, a magyar Irodalomban úgyszólván pá­ ratlan siker melyet miudenfelé aratott csak arra buzdította a .Magyar Háziasszony* assrkezztfiaégát, hogy naptárját, melyhez e nemben hasonló az egétx világirodalomban nem létezik, minél tökéletesebbé tegye. A .Magyar Háziasszonyok Naptárának* se­ hol sem szabad hiányozni ott (s a tavaly elért siker után bitónyos, hogy nem is fog hiányozni), hol a háxtatás a takarékosság elvei nerint vezettetik. A .Magyar Háziasszonyok Naptára* nem­ csak gondos vezető és tanácsadó a háztartás minden ágában, ha­ nem számos szépirodalmi közleményével kellemes szórakozást is fog nyújtani. E díszes kiállítású 233. oldal terjedelmű naptár. Elő­ fizetési ára fdxve 1 frt Diszkóiéiban 2 frt. Vidékre bérmentes ajánlott küldésért 20 krral Ifibb. Megrendelhető (legtxélsxerubben postautalványnyal) a .Magyar Házi asszony* kiadóhivataléban, Bu­ dapest nagy korona-nteza 19. — Ajánljuk t előfizetőink pártfo­ gásába. Hírek. Hymen. Sramkó Mihály aszódi gymuásiumi tanár okt. hó 26-áo vezette oltárból Stúr Marilka kisaMZonyt, Stűr Károly pribeli ev. leiként kedven én nép leányát. Kinevezés. Pethes Béla, a b. gyarmati kir. törvéuynték egyik aljegyzője a beszterczebányai kir. tör vénynékbet neveltetett ki jegyzőnek. A novemberi hon védnégi kinevezések minket is éidekelnek, a mennyi ben Radakovics Károly az itteni honvédzászlóalj egyik tinztbelyettene, badnagygyá léptettetek elő. A megyei közgyűlés után okb<26 án Seitovszky János alispán ur ebédre hívta meg > jeleovolt bízottnági tagokat én megyei tinztvinelökot. Az ebéden részt vett Frideczky Lajos ur, a kir. törvényszék kitűnőétneke. Ez alkalommal nemin obiigát, de szívből származó pohárkönzőntént mondott Pajor István kir. tanácson az alispánra, éltetvén őt mint nemcsak elsőrendű alispánt, mint a humánus ügyek mindig kész támogatóját e a msgyar irodalom lelkes barátját és pártfogóját. Kiállítási zárünnepély. A budapesti országos ki állításnak f. é. november hó 4-én délelőtt II órakor végbe menő Ünnepélyen berekesztése alkalmából a m kir. államvasutak összes állomásain Kivéve a zákány bátaszéki vonal és az arad<*temesvári vasút állomásait az 50oü al mérsékelt kiállítási menetléti jegyek sors éa belépti jegyek nélkül, az ezen jegyekre nézve fen álló egyéb batározmányok egészben tartása mellett f. é. október 31-től kezdve november hó 4 én déli 12 óráig fognak kiadatni. A miniszterelnök jubiliumához. A Tisza Kálmán miniszterelnök jubiliumának ünnepélyei rendező bízott rág b. Vay Miklóst kérte fel, bogy az ünnepély alkal­ mával (nov. 29 én) Tisza miniszterelnöknél az üdvözlő szónoklatot tartsa. B. Vay Miklós, ki iránt a magyar közéletben már több mint fél század óta átalános a közéleti tényezők tisztelete a ki ma, mint a magyar parlamentáris élet neaztora a a szabadelvű eszmének legbuzgóbb barezoes áll azon eszmék támogatói közt a legelső helyek egyikén, melyek szolgálatának szen­ telte egész életéi, Vizaolyi Gusztávhoz intézett levélben kijelenté, hogy a beszéd megtartására készséggel vá* laikozik. A honfi ellenzék által Hontmegye egyes tisxtvi eelői ellen emelt bűnvádi panasz tárgyában az Ipoly­ sági kir. törvényszék állal hozott Ítéletet a kir. tábla feloldotta, a utasította a törvényszéket, bogy ügyészi vád hiánya esetén is, a magánpsnaszlók panasza alap­ ján érdemlegesen intézkedjék. A Szondi emlék ünnepély ről ayt lehet megjegyezni, bogy kissé tapintatlanul lett rendezve, amenynyiben még a szomszédmegyék sem lettek meghiva az ünnepélyhez, melynek pedig országosnak kellett volna lennie. A Szondi album nagy keletnek Örvend ; már a 2-il kiadásra is tömeges aláírások történtek. A rétsági járásbíróság személyzete a legközelebbi kinevezésekkel immár ki van igazítva. Eszerint járás­ bíró : Jakobovics József, albiró: Szilaasy Kálmán, te­ lek könyvvezető: Cséflalvay István, Írnok: Perkinko Imre, végrehajtó: Gráber Károly. Gyáfizhir. Heazterényi János urat, a prímáéi ura dalom dejtári köztiszteletben álló pénztárosát, eulyoe csapás érte, október 25 én vesztvén el Károly nevű egyetlen fiát, a losonczi állami főgym. IV. oszt, tann lóját, viruló 15 ik évében. A temetésre, mely Bojtáron 27 én nagy dísz és köz rész vét mellett ment véghez, a bánatos apának balossá gyarmati ismerősei közül is számosán megjelentek. Ez általános részvét e az ég enyhítse a derék hazafi fájdalmát, kinek gyermeke egy jobb hazába költözött! 3333-ik őrség. A b -gyarmati önk. tűzoltó egy­ let 3333 ik őrsége okt. bó 28 án tartatott meg. Az első őrség volt 9 év és 33 nap előtt I87fi-bau. Azóta az egyletnek 3 főparancsnoka volt, névszerint: Kövy Ti­ vadar az egylet alapitója, Manóssy Alajos és Hanzély Márton ; két alparamcsnoka: Baintner Ottó éa Ifj. Saicz Lajos. A b.-gyarmati önk. tűzoltó egylet rend fegye­ lem és felszerelés tekintetében az elsőrendű (minta) egyletekhez tartozik. Tüx. Patvarczon okt 29 én estefelé ismét tűz volt Ezen községben igen gyakori a tűzeset. Most 3 ház hamvadt össze. A tűz vigyázatlanságból eredt. Ugyanis egy béres asszony kendert szárított a kemenezfaben. A kender nemcsak megszáradt, de mégis gyulladt Az il­ lető béresházban az összes holmik össze égtek.Tűzol­ tóink szép számban rohantak ki a helyszínére, • ott a tüzet lokalizálva, utolsó szikráig eloltották. Hány zsidó van a világon ? A Mareeillcben meg jelenő földrajzi füzetek utolsó száma statisztikailag mutatta ki, bogy hány zsidó van a világon jelenleg. E kimutatás szerint van zsidó összesen : 6.377,622 éa pedig Európában : 5 407,602, Ázsiában : 245,000, Afri­ kában : 414,(MM), Amerikában: 500,000 és Óceániában 12,000. Az európai államok közül zsidót találunk Né­ metországban: 561,612, Angolhonban: 60,000, az Oszt­ rák Magyar birodalomban: 1.642,708, Belgiumban: 3,(MM) Dániában : 3,946, Spanyolországban : 1,900, Francia országban: 70,000, Görögországban: 2,652, Svájcban: 7,373, Hollandiában: 81,694, Olaszországban: 36,289, Luxenburgbau: 600, Portugáliában: 200, Romániában: 260,000, Oroszországban : 2.552,145, Szerbiában: 3,495, Svéd és Norvégországban : 3,000, európai Törökország­ ban: 15,000, Indiában és Kínában: 29,000, Afrikában: Algírban: 35,000, Marokkóban: 100,000, Egyptomban : 8,000. Losonci! rövid hírek. Losoncion, mint hírlik, moz­ galom icdull tnug aziránt, bogy Losonci Tugár, Losonca városával egyesitessék. — A tantestület loeonczi köre okt. bó 29 én tartó körgyűléeét — A losonci d a I e g y I e t fennállása 25 ik évfordulójának ünnepé­ lyeit nov. 20 és 2l-én fogja tartani— A I osoncsi kaszinó az erdélyrészi közművelődési társulat ja­ vára 100 frtot szavazott meg, mely ténnyel a társulat alapitó tagjává lön. A 100 frtot 5 év alatt 5 részlet­ ben fizeti ki. (Ezt megtehetné a balassagyarmati ka­ szinó is. Szerk.) Fogak czimű hirdetézflukre hívjuk fel olvasó kö­ zönségünk figyelmét, a nem ajánlhatjuk eléggé e szak­ mában annyira jártas műfogász ügyességéi. Annyit mondhatunk, hogy akik fogfájásban szenvednek, nin­ csenek arra kényszerítve, hogy a sok költséggel j&ró fővárosba keressenek orvoslást, hanem keressék fel �lapok. nógRÁdi Molnár János Ötletét, • meglesznek véle úgy elégedve, mintha Bndapeet fÖviroeeAt járták volna öeeze fájdal­ mak meguflntetéee végett A franczla akadémia két nagy felfedezőétől gaz­ dagította a tudományon világul. Az egyik Marcéi One -r pm érdeme, ki booezao buvárlat után felfedezte, hogy as erő villámoeeág által átvihető. Ezen fizikai föllé* dezée egész reformokat fog véghez vinni az ipar ág nál. így pl. Salgótarján én Oravicxa köezénbányákkal Mr, melyek a főváron gyárait uénnel látják el. A fő­ várén erő telepei tehát Salgótarjánban vagy Oraviczán felállilhatók, ponti gépek pedig Salgótarjánban vagy Oraviczán fognak mozgásba hozatni, o így nem leez szükség arra, hogy a kőszén nagy költséggel B -Pestre szállittasoék. Mi is a csábrági vi«MK»oket felhasznál* hatjuk majd, vagy pedig esetleg Mezeb* András úr kürtőéi kőszén bányáját A másik felfedezés Pasteur é, a nagyhírű franczla gyógyászé, ki felfedezte a veszett­ ség elleni gyógymódot és sikeres kísérleteket is tett ezzel. Pasteur fokozatos boojtás által — egyik nyúl rol a másikra egész 60 nyulig, veszettség! mérget nyert Az igy beojtott állatuk busából néhány centiméternyi hosszúságú darabot megszánt; minél tovább tart a szárítás, annál gyengébb a méreg. A beojtások embereken a szárítás állal leggyengébbé vált méreggel történik először, azután fokozatosan erősebb és erősebb méreggel. De szflkséges, hogy végre a legrövidebb idő alatt ható méreg használtassék, még mielőtt *’ veszett­ ség kitörne. Hantok alatt. (1885. nov. 1.) . . . Kihaló természet . . . hulló, elsárgult fale­ velek . . . Dombtetőn temető, töredezett, moh fedte ke resztekkel, apró sirhalmokkal, s alattuk nyugvó, békés emberek! . . . Mind mind régi dolgok s mégis újak ! Szomorú képek, melyek e napon feleleventtlnek minden ember lelkében I Mert hát kinek ne volna azok között a békés la­ kók közt legalább is „agyje*, kit, ha lehetne, tíz kör­ mével ásna tel onnan, honnan nincs többé visszatérés ?! Van bizony mindenkinek I Ki bo mondhatná el Jókaival: van egy bánt, moly ide köt?** Anya a gyermek, gyermek a szőlő, testvér a test­ vér, barát * jó baráté szerető a kod von sírján zokog. Mind vissza szeretné követelni attól a kis keskeny g»» dórtól a magáét! Pedig bát azé az, kinek a kebelén moct nyugszik, annak volt az szánva! • • • Frissen hántolt sírra dől egy halvány férfi. Menyasszonya pihen olt! . . . Ó nem sir, nőm zokog. Mereven bámul a nagy semmiségbe, szemei könytoleuek s fájdalma mégis meny nyivel mélyebb, menynyivel fájóbb azénál, a ki köny* nyesni, zokogni tud I ó nem hozott koszorút, nem gyújt apró kis gyér Mintha a lombok között oalt^ó ssoHé o -a há polna kis harangja folyton azt mondaná: Momcuto móri! Memento móri! . . . Piacai árak B.-Gyarmaton 1885. évi október 26 án. aIt « rn Isi Tiaztabuza 6 frt 60 kr. — 6 írt 80 kr. Rozs . . 5 frt 80 kr. — 6 frt — kr. Árpa '. . 5 frt 80 kr. — 6 frt — kr. Zab . . 6 frt bO kr. — 7 frt — kr. Kukoricza 5 frt 10 kr. — AgyttlU : ösáskao L .Horváth Felelős szerkesztő: Danó tyákat! Minek ? Nem tud ő most semmire gondolni, semmit lenni t Emberi lény lélek nélkOl, kinek nincs többé akaratja, nincsenek többé vágyai ! Ez a világ oly tlreo, mintha egyedül csak ó bo­ lyongna benne s az a másik, régi kedves világ oda volna temetve, az alá a kis hant alá! Csak „óu volt o nem leez többé ooba „senki !** ... Jó, jó! csak töprenkcdjél egy eltemetett vi­ lág felett, uagyun soká nem fogsz töprengeni ! Gyarló emberi szív, rövid időn — újra fogsz szeretni! . . . • • Az égő kis gyertyák százai törnek meg! . . . A lehullt sárga faleveleket bömpölygeti a hantok között! . . Imára zendttl a kis kápolna a könnyök ezreiben az ősziszél zörögve . harangja . . . HIRDETÉSEK. —www "Uif’ii <g I I a I bl n "• " . ’i. «■ —............... ■. 1 ■ ......... B.— .tf. i-awwgn——» 265^885. árvsz. Arverést hirdetmény. Haszonbéri hirdetmény. Loson ez r. t. város árvaszéke részéről közhirré tétetik, hogy néhai Juhász György és Kiskorú Meskó Boldizsárnak az erdő tar­ Kendera Teréz örökösei tulajdonát képező s a losonczi 9-ik sz. tjkvben 1 sorsz. 10 hrzi az. osai határban fekvő mintegy 285 holdat tevő a. felvett bcltelek az azon épült 9-ik népsorszú .ház és mellék épületeiből álló ingatlanság birtoka gazdasági épületekkel és a regále jog­ hagyatéki örökösök kérelme folytán Losoncz város közházánál a folyó 1885. évi november gal együtt 1886 évi január l-ől számított hó 19-ik napjának délutáni 3 óráján megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek egymás után kővetkező 3 évi időtartamra Ha­ elfog adatni. . „ lán Mózes gyám által Erdő-Tárcsán a falu­ Kikiáltási ár 5000 frt, azonban az ingatlan 6000 írton alul élném adatik, leteendő hálánál a f. évi deczember 1-én megtartandó bánatpénz a kikiáltási ár 10 száztólia azaz 500 frt. árverésen haszonbérbe adatik. A többi feltételek a városi jegyzői hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Árverezni szándékozók az árverésen 500 Kelt Losonczon a városi árvaazéknek 1885. évi októberhó l-én tartott üléséből. firt bánatpénzzel ellátva jelenhetnek meg. Kiadta: . Felvilágosításokat ad egyéb tekintetben Keczéry István, Halász Mózes gyám Erdő-Tárcsán. árvaszéki jegyző. HIRDETMÉNY Y. A balassagyarmati Népbanknál elzálogosított mindazon arany-, ezüstnemfl nemkülönben érték papírokból álló zálog tárgyak, melyekért hó 30 lg lefizetve nem lett 1885. évi november hó 5-én esetleg következő napokon mindenkor délután 2 órakor az intézet helyiségében nyilvános árverés mellett elfognak adatni. Árverés alá kerülnek az alább jegyzett számú zálog tárgyak és pedig: a kamat 1885. évi Julim Zálog könyv -kp. Betét szám Zálog könyv lapja Betét szám Zálog könyv lapja Betét szám Zálog könyv lapja Zálog könyv lapja Betét szám Betét szám Zálog könyv lapja Betét szám Zálog könyv lapja Zálog könyv lapja Betét szám ? 7868 Hl. 7 9001 » 8 10 9781 „ 5576 B 12 12238 H 17 536 B 18 26 8273 1846 v 29 8036 „ 35 3361 n 36 9852 38 11244 b ‘53 5549 b 54 8978 b 59 1420 n 60 6372 „ 62 - 7943 n 67 6765 „ 69 631 s, 70 673 b 79 8272 b 86 3656 98 3362 « 103 3113 8764 6556 3326 4074 3608 67l>3 15 6896 10352 10606 6976 4 65 3242 3243 3360 3576 10460 9300 9273 1940 2528 2662 Betét szám ! I. „ „ „ n „ n „ n „ n „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ » 2121 I. 152 2 157 3029 7 28 10560 „ 160 *9 11674 b 161 162 50 10252 4323 „ 164 53 8871 „ 168 56 58 806 „ 170 7574 „ KI 60 8208 „ 176 64 9322 n 183 93 97 451 „ 185 2429 ., 195 98 105 11753 „ 196 9899 „ 199 HÓ 111 10623 „ 203 208 1046 "3 „ -212 11756 121 127 7120 „24, 219 131 11486 b 221 139 .-8291 „ 227 147 6909 „ 232 3 51 „ 234 H8 6542 I. 3708 n 6333 „ 1264 „ 4676 „ 9571 „ 2805 „ 10275 „ 1212 „ 6697 „ 7367 „ 11086 i, 8462 1983 „ 3994 „ 4018 „ 11915 „ 11871 „ 6186 „ 3879 ,, 743 „ 9490 „ 11872 Ib 1113 235 1897 241 243 11968 245 10659 4156 251 4926 253 3224 255 3878 259 4744 261 5545 263 2726 265 907 267 3535 270 276 *11584 903 280 <81 1194 282 4401 289 10911 914 291 6801 301 9443 302 5811 304 307 4049 7327 U. 88 I. 310 7309 b U. 21 91 26 9091 b 94 6111 b 95 i, 29 96 ,, 30 12320 n „ 32 10786 b 97 „ 35 11699 b 101 4044 b 103 b 38 „ 46 11474 >, 106 569 „ 108 b *7 „ 51 11005 B Hl „ 57 10499 b 121 7257 „ 125 „ 59 7456 b 126 v 61 4455 v 127 „ 65 6715 b 128 b 67 492 B 129 b 68 132 b 75 k 7381 B 76 ' 11788 n--35 463 b 138 b 77 2369 b 140 i P 78 7110 „ 152 b 82 „ 83 1 5185 h 154 í 9072 11095 6169 12482 35 4538 3820 2897 3745 288 9704 7971 11570 11096 742 8845 11586 6952 423 511 12513 8907 9780 n. 155 h 156 B 157 » 161 „ 162 „ 163 „ 167 ,, 169 „ 171 „ 174 b 175 1Í6 „ 182 „ 185 „ 186 „ 206 n 209 „ 215 „ 216 „ 218 h 219 B 225 .. 227 Kelt B.-Gyarmaton, 1885. október hó 21-én. 3033 11401 2390 9660 7016 8055 2895 11391 4082 939 8271 5588 52 763 3202 2775 5661 3773 10465 5405 6658 10324 9779 II. 231 „ 239 242 h 243 b 245 b 247 „ 250 „ 254 „ 255 h 257 260 „ 267 „ 269 ,, 274 „ 276 7, 278 b 283 „ 289 m 291 b 294 111. 1 B 3 B 6 Reményfi József, igazgató. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00783.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 44. szám (1885. november 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f568ea76b3ddc8f3ff4699e464f60bc0.jpg 830af59d57680f3396594c985c25039c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8d54dd77434158fd66f5475c474a2814.pdf d092e916d6e6e45003de6afab8d3ec2c PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 8. XIII-ik évfolyam. 45. szám. NÓGRÁDI LAP0K és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. A nemzetiségek harcza Ausztriában. B.-Oysne*t, sovaaber 5. Nem lehet a magyar nemzetre nézve kö­ zönyöd dolog, a monarchia másik felében lakó nemzetiségek fokozódó gyülölaége, ée a német elem vezér-uerepléeének megszűnte; mert az volna reánk nézve kívánatos, hogy az ott élő nemzetiségek egymás közt békés egyetér­ tésben, megelégedetten és azon meggyőződés­ ben éljenek, hogy az együttélés, az össze­ tartozás reájuk nézve életszükség. És igy oly módot kellene föltalálniok, mely Ausztriát a szétzülléstől megóvná. Az osztrák-magyar mo narchia európai szükségesség az orosz ellené­ ben, és ezen körülmény ád a magyar nemzet­ nek európai fontosságot. A monarchia két ál­ lamának kölcsönösen közre kell működniük, hogy egészséges szervezettel bírjanak. A magyar nemzetnek a kiegyezés után első gondja volt megalkotni az 1868. XXX. törvényt, mely a Magyar és Horvát-szlavonország közli közjogi kérdéseket szabályozza; sietett meghoz­ nia 1868. XLIV. törvényt is, mely a nemzeti­ ségek egyenjogúságára vonatkozik. A magyar politikai nemzet mind a két törvény által el­ ment egész a Rubiconig. Hogy ezen törvények mellett is akadnak túlzók, nagyzók, sőt a pánszlávizmus pangermanismus és dacoromanísmus zsoldjában álló bujtogatók is, az igaz: de azok ellenében a törvények megvédenék; és a megférhetlenekkel elbánunk kíméletesen mig lehet, és hatalommal ha kell. Az európai közvélemény, a korona s a jog mellettünk van. . «• Nem így jártuk el az osztrák németek a monarchia másik felében, szemben még azon nemzetiségekkel is, a melyeknek nagy történelmi mulejok van. A cseh s lengyel nemzetek csengve TÁRCZA. kérlek oly autonómiát, $ minőt a magyar nem­ zet adott a maga társországainak, t. i. hogy a be]igazgatást, igazságszolgáltatást, a vallási s közoktatási ügyeket, úgy a törvényhozás valamint a végrehajtás körében maguk kezel­ hessék, minden többi ájlami ügyek, közös bi­ rodalmi ügyekül maradván, melyek a közös birodalmi tanácsban intéztetrének el. A józan ész sugalmazza a cseheknek és lengyeleknek, hogy ily autonómiánál többet követelni képtelenség volna; ennyivel meg kell elégedniük, ha saját nemzetiségüket s po­ litikai egyéniségüket föl akarják tartani, és nem akarják magukat elnyeletni a pangermanismus és a pánszlávizmus, helyesebben panrusazismus áramlata áltál. Hasztalan volt min­ den kérésük, mert az osztrák-n6nnst.se nem felej­ tett, se nem tanult semmit, Nála a nemzetiségek egyenjogúságának tana germanizációt jelentett. Végre a csehek s utánuk n lengyelek fölhagy­ ván a passzivitással, bementek a birodalmi tanácsba, a ott többséget képezvén, azok keb­ léből alakult meg a mostani osztrák kormány, mely irányunkban sokkal mél lányosabb s il­ domosabb mint német elődeik valának. Nem kell hinni, hogy ezen átalakulás az osztrák császárság fölbontására vezet; mert a csehek és lengyelek — a panszlávok kivéte­ lével — sokkal biztosabb őrei Ausztriának mint a németek; mert ezek közül sokan a német császárság felé vonzódnak : mig a csehek és lengyelek számára Ausztria az egyedüli menhely, a hol az ő nyelvüket s nemzetisé­ güket fontarthatják, irodalmukat virágzóvá fejleszthetik, és élhetnek a jövőnek. Azonban az osztrák császárság érdekében az osztrák németséget vissza kell helyezni a maga természetes jogaiba. A német nyelvnek hogy boudoirjába érve, egész kényelemmel el tbeáját ós a sandvicbet. költbesso Az ügyes komorna gondoskodott, hogy úrnője jól érezze magát kedvenex szobájában. A világoskék csipkés kárpitok Össze vannak vonva! November 1. MUt u Mt, » caillagtalaa 4g Mint gyáaxlepel Ürül * fald Matt; Csak- aa a kis domb daxlk fényárban Kimagaslón alt a fala magéit. a causensa előtt van zsámoly; a kandalló oly barátsá­ gos meleget terjeszt széjjel, előtte van a kis tbeá-antai, rajta az ezüst samovár és egy csésze? De miért egy csésze? Hol van az a másik kinek társaságában oly kellemesben telik el az este. Hol a férj? ... A clubban. No igen, édes Istenem, mivel töltenék a férjek az időt, ba clubba nem mennének Csak nőm fogják mindég a nejeiket kisérgetni* vagy egy szinielőadást végig nézni? Elmennek barát* Temeti ax, 4a Is oda megyek, Ott vaa már aa egéas fala népe; Axért égnek ott a gyertyalángok. Mart most vaa a halottak estéje. Halk xokogáa, fájó sóhaj Laliik; K8ny ragyog a gy áttolók nemében; Rabat tép fal a kinió fájdalom Annyi txát meg sxáx ember sxivében. nőikkel, a „jó barát” felsegíti reá a köpenyt, le is kíséri kocsijához. esetleg Kónorámat 4n la oda teaxem, Oda teaxom arra a kia airra; A kareastjáa nincsen egyéb semmi: ,l!d feleaág* csak a két ásó ina. A szép asszony is azon tűnődik; kedvtolenül hajtja le főjét kezecskéire, díszes cardinalszin bársony pon­ gyoláját összébb vonja keblén, mintha fáznék; pedig oly kellemes, barátságos minden e kedves kis helyen; Felemelem axlremet Ictenhei, Imádkoxom bongó áhítattal; Lelkem felnáll a magas egekbe, Éa egyeattl a kedves halottal. meg van minden kényelem, jólét, fény. 5li kell egyéb? Ée mégis hiányzik egy, ő maga sem tudja talán elgon dőlni mi az, csak van egy vágya, melyet nem bir ki­ fejezni. A* mindig' ott’ honol szive mélyén a csendéi -m/ magányban vagy a bálok parqnsttejéu. Nagy uri hölgy (Rajz) Dinen, pelnebe köpenybe burkolt légiós alak ba lad fel a sugárút egyik, fényes palotájának szőnyeget lépcsőin. Bár az irigy köpenybe elrejti a Janói terme, tel, de a könnyed járás és a kacsér bájjal feltett csipkekendő, sejteni engedi, hogy a nagy világban jártas Mfygysl tan dolgunk. * Az operából jött heza^oly izgatott, alig várja, Ma este különösen hallgatag, csaknem szomorú volt. Clariese is kérdezte: mi baja? Még az a szeles Járay is boszantotta: hogy lehet ily ünnepelt szép asz azony szomorú. Hisz* boldog; az egész férfi sereg hó dől neki, fény és pompa veszi körül. Fülébe cseng ex a szó — boldog. Debát mi az a boldogság?! Most tudja már, hogy mindene van, mi csak boldogítani képes, de mégis van egy Or szivében melyet nem tud fénnyel, pompával, lébt udvarlók hí­ zelgései vei betölteni. Minibe mondaná olt valami: Te csak ámítod ma­ köteles tantárgynak kell lennie minden isko­ lában, hogy a különböző elemeknek legyen közvetítő nyel vök, a melynek segélyével meg­ értsék egymást; és minden nemzetiség képes­ séget nyerjen a birodalmi hivatalokra és saját ügyeidek a birodalmi hatóságok előtti elinté­ zésére. Az pedig magában értetődik, hogy á birodalmi tanács és a birodalmi hatóságok nyelve csak a német nyelv lehet. E nélkül az osztrák császárság Bábel-tornya lenne, és a nem­ zetiségek cél nélküli versenye romlására vál­ nék a birodalomnak. Figyelmet érdemlő a nemzetiségek uzon követelése, hogy Bécs nem csak a németeké, hanem az összes nem­ zetiségeké is. Ezzel az Összetartozás érzelme • óhaja van kifejezve. Ily módon rendet lehetne csinálni Auszt­ riában. De meg kell fékezni a mi centrifugalis­ táinkat is, hogy a monarchia biztos alapokon nyugodjék, mig a mai európai rendszer fenáll. Hogy mit hoznak a jövő századok, azt megjósolni nem lehet: de hogy a kis erők egyesülése csodákat mivel, mig az egyenetlen­ ség a nagy államok bukását is előidézi, az tapasztalati igazság. * Bodnár István Vasut ügy. Beálltak ismét •» ködös caöz és felette nnaicaaa novemberi napok. Utaink pár nap alatt sárosak és járhatlanok lesznek. Nem mozdulhatunk sehova; szobákra s legfeljebb a hol van, kaszinókra vagyunk utalva. Vi­ rágzó üzlateink pangásnak néznek elébe; az iparos akár téli álomba merülhet. Minden perc* egy óra. Egy jó oh dala van azonban ennek az időnek is; 1. i. ráértek gondolkodni a múltról és jövőről, és van időnk ábrán­ dozni. Gondolkozni arról, hogy a múltban menynyit malusitotluok és ábrándozni arról, hogy mi máskép folyna életünk, ba vasutunk lennel? gadat, de nem tudod, mi a valódi boldogság? Eh az, mi az ő fényes palotájából hiányzik. Aztán odamegy kedves zongorájához, mely annyi bús órájában volt vigasztalója, s el kezdi rajta játszani a „virág románczát*, „Faustból." E kedves, szép kis dalocska boldog időket juttat eszébe. Régen volt az már, ezelőtt 8 évvel, akkor még boldog leányka volt, most a boldogot játszó nagyvilági hölgy. — Az a sze­ gény tanár nem hozta volna ilyen palotába, csak má sodemeleti kis, szerény lakásba. Nem lett volna livraés inasa, fecbs kombruája! És mégis boldogabb lett volta Mily kellemesen teltek volna* el estéi otthon a csendes magányban, a szeretett lény körében, mig most a színházban, a bálokban, estélyeken, felolvasásokon, lóversenyeken, efféle modern mulatságokban keres uaórakozást. És mégis, midőn hazatér oly kihaltnak, si­ várnak tetszik neki minden, még sir is a boldog (!) szép asszony. Aztán eszébe jut: hány társnője van nekil ó meg­ érdemli sorsát, msrt hiú, nsgyravágyó volt. Nem várt a szegény tanárjelöltre. Egy miniszteri tanácsos fénye* parthie, méltóságod asszony, ngy pedig csak tekintetet lett volna. Azt bitté akkor, majd elfelejti első szerelmét hisz a többi barátnői is nem abbos mentek, kit szeret’ lek és mégis boldogok Boldogok I Hányán esalják e talán nem is létező szócskával a világot. Midőn az eskü szavai elhangzottak, tudta meg hogy csak ámította önmagát. Mert szereti azt a sze­ gény tanárjelöltet forrón őrtlésig, százszorta jobban, mint ezelőtt. De most már késő: már nem szabad. Vájjon ki tilljs ast msg neki? A férj?’ Hisz az itthon tincs; czakegy szokásból nősült meg; nem is törődik az ő vele Női büszkesége, erénye mégis diadalmaskodik, szenvedélye fölött. �NÓGRÁDI De hit valóban úgy volna a, bogy vasutunkból nem less semmi sem? Igenis úgy lesz, ha magunk nem nézünk alánná. Az intézőknek gyér érintkezése a közönséggel, a oonfertőtiák megszűnése ét egyéb aaás jojjoeitett knieJeaoégok az ügyel jó formán a napirendről levették. Huszár László úr, ki a vonal irányát megváltoztatts, nem tudni mi okból, visszavonult ét nagy idő óta nem mutat érdeklődést a vaaut iránt. Pedig ai ő éberségére, értelmoaségéro és szívós utánjárás! képet* oégére nagy szükség lenne. Or. Zichy Nándor úr, — mint értesülünk — e bél folytán körünkben volt, e az alkalmai elszalasztottuk, arra, hogy őt esetleg kaldőtiségileg megkérjük ax ügy támogatására. Pedig a aenioralis uradalom volna első torban hivatva jó példával elöljárói. A h-gyarmati bizottságok, kik ax aláírások eex közlésével meg lettek bízva, olt bevertetik magoknál a blankettákat. A Havas patikája, a kaszinó, a népkor megszfln tok aa ügyről beszélni. — Egykedvűen ősik a pagátot - itt la — ott is Sióval a szalmalűx hamvadóban van, Ae nincs senki, nincs ember, aki vasakarattal felrázná a közönséget a közöny mély Almából. As alispán minden jó akarat mellett nem tehet semmit, kezei meg vaoosk kötve; sőt csodáljuk, hogy egészen le nem moodolt az ügyről, tudva ée érezve azt, hogy oly csekély támogatásban részesül az érdekelt* tág részéről. Pedig a vasutat elejteni annyi volna, mint a megye székhelyét eltemetni örökre. Ennek pedig semmi kö* rülméayek között nem szabad megtörténni. Nincs egyéb bátra, mint az ügyet újra felkarolni as érdeklődést felülről felkelteni, az aláírásokat meg* tenni, te a kötelező nyilatkozatokat beküldeni. Veszte­ getni való időnk nincs ; hisz lassan 3 éve lesz, hogy a vasat ügye szőnyegen forog. LAPOK. ötvenezer frt felét Léva városa, másik felét a lévai ura* dalom vállalta msgára azon esetre, ba a vonal még |H86*>ban kiépíttetik. Ekép a garam* ölgyi vonal biztosítottnak látszott. A megái lap dáa azonban a inegye második völgyének érdekeltségénél élénk eileamondást keltett, mert attól lobot félni, hogy a garamvölgyi vonal kiépítésével a Zaitva völgte bosszú időre elesik a maga Vazuljától. A társaiét és a megye megbízottai közti előzetes egyez­ mény tárgyalása czéljából Barvmogye okt. bó 26-áo rendkivüli közgyűlésre gyűlt egybe E közgyűlési meg­ előzőleg a törvényhatóság vasúti bizottsága tartott ér­ tekezletei az Ügy megbeazétésére, Gr. Keglovicb István s többen erélyesen felszólaltak a Z«itva völgye érdi­ kében s noha mások kiemelték hogyha mindkét vonal ki nem épitbető, legalább az egyiknek kiépitéoét nem kell tovább elhalasztani; az értekezlet oly értelmű ha­ tározatot hozott, bogy az osztrák-magyar államvasutnál még egy kioérlet teendő mindkét vonal kiépítésére o csak ba e kioérlet sikertelen marad, fogadtatik el a garamvölgyi vonalat Illető megállapodás. A közgyűlés tehát kimondta, bogy a vasúti bizottság a tárgyaláso­ kat mindkét vonal kiépítése iránt újból kezdje meg. l)e ba ez újabb tárgyalás is meddő marad, ex esetre a közgyűlés már most kimondta, bogy a csatba-lévai vonal kiépítésére is belenyugszik s a kisajátítási költ­ ségeket a lévai járás közmuukaválteágáuak terhére elvállalja. Felkérem mindazon tisztelt urakat, különösen pe­ dig a b -gyarmati bizottságokat, bogy a bozzájok kul dőlt, e B. Gyarmat— Vácxig esetleg B.-Oyarmat—Buda­ pestig létesítendő vasútra vonatkozó „kötelező nyilatkozatokat- — bnzzám, vagy Scitovsxky János alispán úrhoz — beküldeni szíveskedjenea. Kell B. Gyarmaton, 1B85. évi november 8- n. KÖVY TIVADAR. joittanácMs. Figyelemmel kisérvén a barsi mozgalmakat, azt lápjuk, hogy olt nagy érdeklődést tanúéit a közönség a vasat iránt Bariban egyszerre két völgyet akarnak kiépíteni vasúttal. Már múlt év óta fáradozik helyi , vasntai, a xsitva ée garamvölgyi vonalak kiépítésén. A megye eddig mindkét völgy Vazuljának együttes kiépítését szorgalmazta s ez irányban' már 1B83. év elején kapott az osztrák magyar államvasutto) némi biztosítást. E társulatnak különben is előjoga van az említett vonalakra, miért in Majláth István főispán a .nyáron megint a társulathoz fordult azon kérdéssel ? Okt 17 én megjelent Bemard Győző főfelügyelő a az érdekeltekkel a vasú lügy ben értekezletet tartott, aki* jelenté, hogy a társulat kész a két vonal egyikét, a garamvölgyit, bizonyos feltételek mellett kiépíteni. A társulat a vonalat Verzáló táján hidalva At aOaramot, Génye ée Nagy Szecee közt vezeti be Lévára, ha as érdekeltek 60,000 irtot adnak foud pardu képen e a megye a szükségéé területet díjtalanul engedi At. Ez — Nem! Kiáll fel keserű fájdalommal. Erre még gondolnom som szabad. . Ezután feláll hangszere mellől, egy mozaik asztálkáról dósán aranyozott könyvet vesz fal Kodvencz olvasmányát képezi az Eötvös „Karthauzija.- Hány szomorú órájában volt vigasztalója e remek mű. Ha benne lapozgatott, megkönnyobülten érezte magát, as mint a bit, ima, vigasztaló balzsamot csepegtetett szivaré. Most is kinyitja s olvasni kezd: „Szeressetek, e nagy világon esek egy van mi boldogít, bonne keres sétek örömeiteket.4 — Bál mindenütt, mindenből örökös szemrehá­ nyással kell találkoznom?! óh Istenem mikor lesz en­ nek a gyötrelemnek vége?! Szomorúan tette helyére a tengernyi „bánatnak könyvét1* a kandalló előtti lám lányra. A virágkooarak pompás pálmái, kaméliái, olyan bistatólag integettek a bájos, szép asszony felé szinte mondani látszottak: „No busulj szép úrnőnk, nőm ér azt már semmit, más is van igy, nemcsak te." Majd a kandalé antik órájára tekint, mely tizenkettőt mutat, a rózsaszín függő-lámpa, ozande rózsapirt von a szó borszerű szép arczra. A nehéz portierek mögött egy blazirt férfi arca jelenik mag s gúnyos hangon mondja : „PA édesem, jő éjt IA fiatal nő kebléből mély sóbaj száll fel. lemou dólag sueogjá: „Ily késő van már?!- Csönget komor Bájának és hálótermébe vonulva, fülébe cseng Sióból elragadó, kedves dalocskája: * ■'** llslysttsa kU víri< TZfjr valloBtet, HMolJ a keüeatask. ól dali uópnek — —■ — Szegény nagy gondol?I------------------- nri hölgy! Vájjon kire (D. E) A vármegyék reformja.. BZkéraegye köataiáfe * virDtfylk r«formj» tárgyában a kö­ veikül tartalak, nisrtalokkal la lagjobban egycsó feliratot iatáxett aa onzággyüttahaa:) Mélyen tisztelt képviselőhöz! Torontál és Zőlyomvármegyóknek a megyék re­ formálása iránt a mélyen tisztelt képviselőházhoz in­ tézett o basonszolleroú feliratokkal leendő támogatás végett hozzánk is megküldött feliratait közgyűlésünk­ ben tárgyalás alá vevén, erős tudatában az önkor mányzati alapon nyugvó megyei rendszer mosszebató jelentőségének, hazafiai kötelességünknek tartjuk ezen feliratokkal szemben ellenvéleményünknek kifejezést adni, s a megyék reformálásának kérdéséből kifolyó­ lag ellenkérelemmel járulni a m. L képviselőhöz elé. A közvélemény Magyarországon jelenleg erősen foglalkozik a megyék reformálásával, s mintegy divattá vált a közigazgatás néhol hiányos ellátásának okát a közigazgatás rendszerében keresni, e ezért a megyei közigazgatás rendszerének megváltoztatását sürgetni. Mi sem farijuk épen fölöslegesnek a megyék reformá­ lását, de közel sem olyan értelemben, mint ezt a fen* nebb említett társhatóságok a választási rendszer el­ törlésével s részben az önkormányzatnak megszorításá­ val óhajtják. A választási rendszerrel annyira összefüggőnek tartjuk ugyanis az önkormányzatot, hogy • választott tisztviselők nélkül önkormányzatot, képzelni som tu­ dunk; már pedig az önkormányzatot közgazdasági ée politikai tekintetből annyira fontosnak tartjuk az or­ szágra nézve, hogy annak fenlartásáért küzdeni egyik legszentebb kötelességünknek ösmerjfik. Fontos az önkormányzat különösen, mert ez azon egyedüli közigazgatási forma, mely mellett jó helyi közigazgatás érhető el. A helyi szükségletek, melye­ ket az egész nemzet fenálláaa s fejlődésének biztosilázával s előmozdításával foglalkozó kormány fel nem ölelhet, csupán a helyi kötelékek által valósíthatók meg sikeresen. — A helyi kötelékek pedig csupán azon esetben képesek eme feladataiknak kielégítő megoldá­ sára, ha lokális s a helyi viszonyokat ösmerő elemek határozzák meg az előállott szükségleteket, a az ezek folytán teendő intézkedések köret, valamint a végre­ hajtási módokat, s a helyi viszonyokhoz idomitoltan foganatosítják a rendelkező központ általános iránya határozatait —• S ily elemek csupán a választás ál­ tal nyerhetők, azok csapán maga a megye által meg bízott annak kebeléből való tisztviselők lehelnek ; ki­ ket maga a megye tart hivatottnak és érdeniMuek közügyéi vezetésére, kik úgyis mint a helyi kötelék bői szárma, ók ösmerendik fel első sorban a helyi szűk ségleteket e jutathatják — egyéni érdekeiknek ia te­ kintvén azokat, érvényükre. Csupán a saját maga, a megye által megbízott tisztviselőktől remélheti a tör­ vényhatóság érdekeinek valódi megőrzését, kivánal mainak érvényre juttatását, továbbá a fölsőbb a olykor merev rendeletekoek kíméletes, bár teljes, végre bájté aát. Csupán a választott tisztviselők kel szemben álba1 elő a tisztviselő és megbízói közt áron bizalmon ala­ puló bizonyos közönség, mely a közügyek ellátására nézve minden békés államban felette szükségéé. 8 gon doskodva lévén legújabban a minősítési törvény állal, hogy Lellő szazértelsmmel nem bíró elemek a liszlvi solőí karba ne jussanak ; a választási rendszernek ed dig élezhető ezen hátránya is megszűnik, s a válasz tási rendszer, mely a kiválók kiválasztásán alapul, épen a törvényhatóság érdekeinek legmegfelelőbb tiszt viselői kar alkotására nyújtja a módot. — A mennyi ben pedig a választás oly egyéneket ruházna fel in­ téző hatalommal, kik államellenee törekvéseket ápol nának, s eshetősége fordulna elő annak, hogy a kor­ mányrendeletek kellő erélylyei nem hajtatnak végre az állam érdekeinek megóvására, a végrehajtás ellen­ őrzésére és teljesítésére, mindenkorin elég biztosi lé kot nyújtaná az államfelügyeleti e abból kifolyó rendel­ kezési joga úgy, hogy minden alapot nélkülöz a vá­ lasztási rendszer ellen érvül felvetni szokott azon Alii lás, mintha a választott tisztviselők mellet az állami érdekek szenvednének hátrányt Általában minden kormányzat csak úgy lehet jó, ba a kormányzottak befolyásával ée közreműködésével történik, e tekintve, hogy az önkormányzata közigaz­ gatásnak magasabb, fejlődöttob foka, a mennyiben aa a közügyéi intézésére szükséges értelmiség éa pártat­ lanság miatt csak a politikai érettséggel bíró népnél alkalmazható, a választási rendszer eltörlésével elő álló czentralizáczíót visszaesőének kell tekintenünk, mi pe­ dig a mindeoben haladással tartó szabadelvű magyar törvényhozásnak törekvésével s czéljaival nem fér­ het össze. * . Politikai tekintetekből még meaezebbbatő jelentő­ sége van a megyei önkormányzat fenntartásának. Sok­ szor hangoztatott jelszó, hogy a megyék autonómiája a szabadság véd vára! s ezen tételnek igazságát az ön kényurajom megtámadásai ellenében két ezázadon át hősi küzdelemben vívott harczaiukban a történelem igazolta. A történelem gyakran ismétli önmagát s jöhet még oly időszak, midőn ismét erős szükségünk ieend az államelleces törekvések s at erőszakos kormány ellenében védő menedékre » ez csapán a megyék fog getlensége lehet, mint volt a múltban az Ha a municzipiumokat feladjak, feladjuk azon biztos támpontot is, melyre netáni zivataron időben támaszkodbxtonk. Lehet bogy igaz a központosítási rendszer barátainak érvül gyakran felhozott azon fel tevése, hogy kinevezett tisztviselőknek a nem magyar­ nyelvű vidékekre való portálásával a magyar nemwtiség fejlesztelnék ; de viszont félő, hogy előfordulható államellenca támadások alkalmával a . törvény által biztosított fJggetleneéggel e ezen függetlenséget meg­ védem tadó tisztviselőkkel nem bíró mantczipiumok nyújtotta támpont hiányában maga a magyar nemze­ tiség s annak önállósága játszatnék el. A szabadság védvára a municzipium annyiban hogy még a kormányok mindenhatósága és netáni túl­ kapásai ellen is : védbáslyául szolgál. — Kinevezett s fügyetlenséggel sem biztositolt közigazgatási tisztvise lök mellett, kik az előléptetés mellőzésétől, vagy ás okadatolást som igénylő áttétel büntetésétől való félel­ mükben vakon teljesítik a kormánynak óhajait, s kik­ nek tekintélyét és befolyását a kórmány neki hódoló képviselők választására használhatja fel, a legteljesebb kényuralom állítható elő. Továbbá as önkormányzati szervezet ax, mely részt nyújtván a közönségnek az állami teendők vég­ zésében, éleszti a közügyek iránti érdeklődést, moly közügyek iránti érdeklődés pedig, inig egyrészről szin­ tén biztosítéka és ellenőre a közazabadeágnak, alapja a mai parlamenti rendszernek is, a mennyiben csu­ pán a szélesbb alapon elterjedi önkormányzat képez­ het a közűgyek intézési módja tekintetébei^belyee gya­ korlati felfogást a közvéleményben, s szolgáltathatja a parlamentnek ax eszméket s a gyakorlatilag kép­ zelt egyéneket, ügy, bogy a helyi intézmények való bán a szabadság elemi iskolái sas önkormányzat alapja a parlamentnek s a legjobb politikai nevelés a népre. .Mindezeknél fogva tekintettel az önkormányzat közgazdasági éa politikai megmérhetlen hasznára, te­ kintettel arra, bogy alkotmánynak évszázadok óta min­ dig az öunálló megyei rendszeren nyugodott, mely a nemzet jellemével, szabadságsxeretetével annyira őszszeforrott, bogy annak megváltoztatása a nemzet jel­ lemén és tradiczióio képezne erőszakot, e a mennyi­ ben magasabb államérdekek is azt kívánják! —* ki csíny nehézségek miatt őrizkednünk kell összezúzni a kipróbált vúlpaixsot, melyet a függetlenségére félté­ keny magyar helyes ösztönből még akkor is megőr­ zött, midőn a feudális rendszer bomlásával as egéex kontinensen az abezolilixmus került felszínre; s okulva �NÓGRÁDI a múlton inkább igyekeznünk kellene a már eddig in jogaiban megcsonkított megyét hibáiban kiegyongetni, a lényegét tekintve régi állásába visszahelyezni. A legszélesebb önkormányzati alapon fekvő me­ gyét kérjük, mindenesetre a parlamenti kormányzattal összhangba boxva a at újabb igényekhez a kívánalmak­ ból módoeitva. Ily az újabb igények indokolta módoaitáanak tart­ juk a többi között különösen a válaaxtájoknak életfogy­ tiglanivá való tételét, a feliratunkban csak erre tér jsaxksdünk ki. A mai közigazgatási feladatok .legnagyobbrészt maradandók a folytonosak, a közigazgatás czélszerü Bégé tehát megkívánja, hogy az azok elvégzésével meg­ bízott'egyének is maradandó alkalmazásban legyenek. Kétségtelen továbbá, hogy azon esélyek miatt, melyek a bizonyos időszakonként megújító választási rendszer­ rel össze vannak kötve; a tiszti állásokra, hivatottak egy része ezen állásoktól jövendőjét féltve visszahúzó dik, s hogy e miatt a közigazgatás kitOuőbb ellátása szenved hátrányt! s belátva, hogy mai - viszonyaink között, midőn a megyei hivatal többé már nem din, hanem megélhetési mód, kitQoő tisztikar csak úgy sze rexbető, ha annak jövendője biztositta tik, s tekintve, hogy az életben lévő minősitési törvény megóv attól, hogy szakértelemmel nem biró elem is jusson a tiszt* állásokra, másrészt meg a fegyelmi törvény módot nyújt az alkalmatlan s képtelenné vált tisztviselő el­ mozdítására, a mostani választási rendszert szintén módositandónak, még pedig akkép módo-itaudóuak vél­ jük, hogy az bizonyos előléptetési módozatokkal kap csolatba hozandó életfogytiglani választássá változta* sék. Ez által a választási s kinevezési rendszer nyuj tóttá előnyök egyesithetők lesznek. Misek folytán tiszteletteljes kérelmünk oda ter­ jed, miként a-megyék szervezete reformálásánál, az önkormányzat kiszélesbiiésót s a tisztviselőknek élet­ fogytiglani választatását töt vénnyé tenni kegyesen méltóztaaaék. Gazdászat összes ágazatainak való határunk például ez 1881. május Bán kötött ke reskedeinii szériádé* folytán nem maradt elzárva, • bár igaz, hogy Szerbia egy külön egyezmény által igen *zt goru egészségügyi intézkedésekre szóiittatolt, melyek­ nek magát alávetni tartozik, sőt még arra is kötelez* totett ezen egyezmény Hl. csikkével, b<»gy a Romáidé ból, Bulgáriából és Törökországból származó szarvas­ marhának Szerbiába való be és átvitelét föltétlenül el tiltsa, de bét ki kezesk< dbetik azért, hogy a *zerb kormány legjobb akarata mellett megnyugtató is lesz? Tudja éppeu így minden sertéshizlaló, hogy a magyar fajta sertések tökéletesen mentesek a fonalféregtől és borsókétól, míg ellenben a Szerbia és romániai serté­ sek igeu gyakran kerülnek honánk borítóké* állapot­ ban. Hogy tehát ez a behozatal ránk nézve határozót tan káros, akt ama tény is igazolja, bogy nem rég Németország pusztán azért tiltotta el a magyarországi sertések bevitelét, mert Szerbiából a körömbetegség hozzánk is beburczoltatott, a mint bogy áulában kül töldön e téren a legnagyobb óvatossággal járnak el, intensiv fejlődésére mindaddig nem sxámtlbalunk, ép úgy meg felelő kivitelre s.m tárhatunk mindaddig számot, míg az orosz, romániai és szerb határokat a szarvasmarba, juh és sertés behozatala elől végképon el nem zárjuk. Az 1874. évi XX. törvényezikk a keleti marha­ vész ellen foganatosítandó intézkedéseket helyesen Ál­ lapi tóttá meg s habár azok a legszigorúbban hajtattak végre, minduntalan jelentkezett a marhavész kivált Galiczia, Bukovina és az erdélyi részek egyes határ­ széli községeiben, a mi a német kormánynak ismétel­ ten szívesen megragadott alkalmat szolgáltatott arra, hogy állatbeviieldok elől határait elzárja. A törvény alapján a marhavész beburczolása ellen tett intézkedő sek elégteleneknek bizonyulván, monarbiánk mindkét kormánya az állattenyésztők folytonos sürgetése és méltányos követeléseik folytán, a bécsi mészárosok til­ takozása daczára kénytelen volt az említett törvényt az 1880. évi XXVI. törvényczikkel ki egészíteni oly érte­ lemben, hogy 1881. január 1 tői kezdve a szarvasmarha behozatala és átvitele oly országokból, melyekben a marhavész gyakrabban szokott fellépni, végkép eltilt­ ható lön. Ezen törvény alapján határaink Oroszország és Románia felől 1882. november óta tényleg elzárat tak, s kormányunk meg is tett mindent arra nézve, hogy e határozat a mennyire csak lehetséges, hatással is bírjon. A marhavésznek a határállamokban való ter­ jeszkedését ugyanis állandóan figyelemmel kisérik, s egy külön térképen előjegyzésben tartják, úgy, hogy e beburezolás szempontjából veszélyesnek mutatkozó helyekre a határőrök különös figyelmét nyomban fel­ hívhatják s őket a legnagyobb éberségre utasíthatják. Azt is helyes törekvésnek mondjuk, hogy a kormány a keleti határvidék szarvasmarha állományát a tarka nyugoti fajtákkal keresztezni kivánja a végből, hogy az orosz lapálymarbától erősen elütő jelleget teremt­ sen és ez által is megnehezithesse annak a határon ▼aló becsempésztetéaét. 9 Ezen intézkedések Üdvös hatása már is félre uem ismerhető módon nyilvánul, & mennyiben a keleti mar­ havész Auszlria*Magyaror*zág területén a legritkábban, s csak is elvétve merült fal. De sőt tovább is megyünk és tapasztalásaink alapján azt állíthatjuk, hogy az 1882 év végén volt marhalétszámnak a mai állapottal való statistikai összehasonlítása az állattenyésztés számbeli az önérzetet s a hatalmas közmivolődéai emelkedésünk jövőjébe vetett bitet költötte fel és a külföld előtt is bemutatta, mivé alakult Magyarország az utóbbi évek alatt, hogyan emelkedett fői a szellemi és művészi alkotártokouk terein, épen úgy, mint ipari és mezőgaz­ dasági tekintetekben teljes mértékben a Lultur álla­ mok sorába A Sa. István koronájához tartozó orszá­ gokra nézve e mostani kiállítás fontos szakaszát ké­ pezi ifjú erejű mivelődósi kifejlődésünknek s ebben rejlik a legjelentékenyebb siker. Reánk nézve, kik szerencsének voltunk ezen műben résztvebelni, a szefab jutalom és büszkeség azon öntudat, bogy ha­ zánknak szolgáltunk, azon hazának, melynek szent földéhez a bőség és gyermeki szeretet legszívósabb kötelékei csatolnak bennünket. — Ez ünnepélyes pil­ lanatban, midőn ezen első nagy országos kiállítást bezárjuk, bálatelten egyesítsük szarainkat ezen felkiál­ tásban, mely minden magyarnak lelkesülten lebeg aj­ kain : „Éljen ami Urunk éa királyunk ő császári és apostoli királyi Felsége — és éljen a mi imádott s például Anglia is legközelebb eltiltotta a németor­ szági juhok behozatalát, azért mivel egy oroszországi jubszáHitmányban Hamburgban két állaton a köröm­ hasán kl“ Hanzély László közigazgatási bizottsági tag ur nov. hó i-től B Gyarmatra tette át lakását, s mind­ fájás constatáltatott. Mi is bizonyára őszintén kívánjuk, bogy Szerbié val Romániával ép alighogy megkezdett kereskedelmi összeköttetéboink lehető állandók és bensők maradhas­ addig gyarmati lakos marad, mig szügyi kastélyát át sanak, mert hisz iparcxikUokbcn való kivitelünk jövő jét mi is főleg a Balkán államokban reméljük ni egállapitbatónak, de viszont még legjobb barátaink érdé kében sem áldozhatjuk fel ömzes állattenyésztésünknek hazánk anyagi boldogulása ezen alapzatának jövőjét a azzal öeszefüggöleg földjeink termőerrjének öregbitbotését és legkevésbé igényelheti vagy érdemli meg a részünkről való kíméletet Oroszország, mely a mi iparcxikkeink bevitele ellen folytonosan felemelt vámok ál­ lal törekszik védekezni. Ezért kell kívánnunk délke­ leti- határainknak végleges elzárását úgy a szarvas­ marha, valamint a juhok és sertések behozatala ellen, s csakis ettől remélhetjük állattenyésztésünk, s álta Iában mezőgazdaságunk erőteljesb fejlődését, csakis et tői várhatjuk állatkivitelünknok nagyobb növekedését. Állattenyésztésünkre pedig annál nagyobb gondot kel) (Állat ttnyiíxUi In kröl) ÁllstteuyésztésOnk LAPOK. fordítanunk, mert hisz az évenkinti ÁilalbcbozaUl ér tőke busz millió frtoál többre rúg, moly összeg állat­ tenyésztésünk megfelelő gyarapításával igeu jó jöve­ delmet szolgáltathatna saját mezőgazdaságunknak is. Ésszerű állattenyésztés sóadagolás nélkül uem képzelhető. Az állatoknak adott só előmozdítja az emész­ tést, a nehezebben emészthető takarmányfélék uagyobb mennyiségben való felhasználását és azok tökéletesebb kibaszuáltatását is lehetővé teszi, éléukiti az anyag cserét, a bőr tevékenységét előmozdítja és kivált a növendék állatok fejlődése és növekedése czéljából elougedbctlenül szükséges is. Mindezt méltányolják is — a külföldön, a például Németországban a marbasó mé­ termázsája 2 írt 25 krba kerül, nálunk Magyarország­ ban pedig II frt 90 krt kelta gazdának fizetnie! Va­ lóban idején volna, bogy hazánk valamennyi állatte­ nyésztő gazdája egyesüljön a végből, bogy állattenyész­ tésünk czéljaira a marbasó árának jelentékeny leszál­ lítását eszközöljék vagy ba kell kényszerítsék ki a kormánytól, mely a marhasónak ezen teljesen indoko­ latlan, állattenyésztésünket határozottan károsító nagy sóárak tekintetében azzal szokott érvelni, bogy a marbasót denaturálni lehetetlen dolog Hogy Németország­ ban mit lesznek denaturálás ezéljából, azt nem tudjuk, de nálunk, nagyobb uradalmakban nagy kiterjedésű állattenyésztésünk czéljaira a sót vagy olajpogácsával vagy pedig cblórmészszel keverjük a ez által emberj uem alakítják A nemzeti intézet egyes unitók jutalmazására megszavazott ösztöndíjakat még most sem juttatU az illetők kezéhez Miután a megjutalmazotUk névsorát lapunk is közölte, az illetők megkereséseiket ez ügy­ ben hozzánk intézik ; mi azonban a késedelemnek okát egyátalában nem tudjuk adni. Annyi bizonyos, bogy ily jutalmak kiosztásával nem kellene késedelmeakedni, cgyátalán pedig teketóriázni. Bis dat qui cito dat. Ágyúhoz. Fiatal emberek, kik az V gimnáziumot vagy reáliskolát már befejezték, a bécsi tüzér hadapród iskolába léphetnek. Tisztek fiai szabad helyet kapnak, államtisxtviselők fiai évenkint 60 frtol, magánosok fiai évenkint 120 irtot fizetnek teljes ellátás és ruházatért. A tanfolyam 4 évig Űrt, melynek befejezése.után az illetők mint tüzértisztek fognak a hadseregbe beosz­ tatni. Jelenleg még 30 hely van üresedésben. Női Schylock. Érdekes és megrázó esetet tárgyalt ár aradi kapitányság. A magyar utcza-egyik házában két szegény asszony lakik. Az egyik keresztény, a má­ sik zsidó. A zsidó asazony ludvágásból él. Történt vele az, hogy annak a helyiségünk, a hol a már megkopasztott ludakat tartotta, nyitva felejtette az ajtóját.’ A nyílta lévő ajtón a keresztény asszony macskája bement a helyiségbe s az egyik lúd hálából jő dara­ bot megevett, abban a bitben, bogy azt az ő számára kopasztolták meg. A zsidó asszony elfogta a szomszéd kárterfr cucskáját és annak hátából éles késsel akkora darabot vágott ki, mekkorái a macska az ő megkop pásztóit ludjából megevett. A szegény megkinozott, macska alig tudott bevánszorogui gazdasszonyához, a hol véresen összeragyolt A macska tulajdouosnője az esetet bejelentette a kapitányságnál, a mely az állat­ kínzás ügyben megfelelő szigorú Ítéletet hozott. A legújabb nagy találmány. Hitelt érdemlő ame rikai fairek-szerint Mr. Delauy — ki már több ügyes javítást eszközölt a távírón — legújabban egy oly ké­ szüléket construált, a melynek segélyével a eztmzett a távíró által a feladó kéziratának teljesen bű mását kaphatja meg. az uj Ulálmáuyoc állítólag még oly javítás is fog tétetni, melynél fogva rajzokat,, vázlato­ kat és térképeket is lehetséges lesz tolegrapbirozni. E találmány által — ba valónak bizonyul — nagy uj tér nyílnék a telegrápb számára. Gertnanlsmut. Most a midőn a német sulferein il­ letéktelen beavatkozása folytán, országszerte azon va­ élvezetre teljesen alkalmatlanná, állataink számára pe­ dig táplálóbbá és egészségesebbé tesszük. P. L. gyunk, bogy jó magyarságunkat tüntetőleg kimutas­ suk, rövid idő alatt második olyan eset níegy végbe Hírek. hazafias érzelmű Szepeaségünknek jövendőbeli főváro­ sában : Iglón, a mi lelett méltó okuna van csodálkozni. Az országos kiállítás a magyar nemzeti munka e fényes alkotása nov. bó 4 én megható ünnepélycséggel fejeztetett be. Mivelődésünk törtéhetében korszakos jelentőségű e nagy mű, s az a hat hónap, melyen át nyitva volt, felejthetlen lesz az egész hazára. A kiéli táa védnöke Rudolf trónörökös ő Fensége miután Szé csényi Pál, kereskedelmi miniszter üdvözölte, ex alkal lommal oly szép beszédet mondott, melyet minden ma­ gyar lapnak hazafiul kötelessége meg örökíteni A be­ széd a kővetkező.* „Mindenek dőlt köszöuetemet fe­ jezem ki a fóldmitelés , ipar és kereskedelem ügyi mintatér urnák üdvözlő'szavaiért, • egyúttal mind ő gyarapodását is mutatná, legalább Magyarországon, hol e téren kétségtelen fejlődés mutatkozik Bécs, melynek bússal való élőiméitől őséért olyan nagyon aggódtak, mindekkoráig exiutéu nem halt ében, de még a bús árak emelkedésére vonatkozó baljóslat sem teljesült be Mindezen előnyök daczára azonban az eddigi in­ neki, mind a két elnöknek, mind önöknek mindnyá juknak uraim, kik ezen nagy kiállitásban részt vet lek a azt kezdettől fogva odaadőhazaíhágukkal oly. szépen megvalósiták, ernyodetleu fáradozásaikért, ki tartó munkásságukért. — Mainap teljes megelégedés sel tekinthetünk ezen niüvUukro vissza, melynek er kólesi értéke mindenek előtt tartós haszonra fog szol­ tézkedések még mindig nem elégségesek. Bzerbia felé gálni: merítsen kiállítás mindnyájunk bán a bizalmat Az első csel az volt, bogy a felső magyarországi bányapol gárság német nyelven UrgyalU le gyű’ésél, mi köz mag. botránkozásl szült most meg arról kapunk értesítést, bogy az iglói műkedvelő társaság legközelebb német színda­ rabot adott elő, a műkedvelők közt olyan egyének sze­ repelnek, kik első sorban lennének hivatva, a hazai nyelvel minden kitelhető erővel terjeszteni. Derék er­ délyi szászrokonaink örvendhetnek e megfoghatatlan eljárásnak. Az ordélyrószi magyar közművelődési egylet foly vési gyarapszik. Eddig van összesen 24 örökös s 719 alapiló tagja Ezek közt 5000 frtos I, 2000 frtóe 1, 1000 frtos 12, Hl7 irtó* 1, 800 frtor I, 700 frtos 590 frtos 42, 300 frtos II. 271 frtos I, 250 frtos, 206 frtos I, 200 frtos 20, 180 frtos 2, 150 frtos I, 148 frtos I, 135 frtos l, II5 frtos I, 102 frtoe 10 kros I és 100 frtos van 643 ; a minimum 100 frtos; az őszszes aláirt alapítványi összeg 115,654 frt 10 kr. Beje­ lentetett eddig rendes tag, ki 10 frtol 6 évre előre le­ fizet 876, ki évi 2 frtol fizet 2833, különleges rendes tag ki több forintot fizet 73 irtot: eMkezerinlaz egye* �NÓGRÁDI Sülét rendet tagjai száma e pillanatban 4680; te kiütötte) azonban, hogy ai utolsó pillanatban in érben tek ivek, a beérkezett és aláírást tartalmazó 843 ivén Adag 5000 re h belő már inat egyesületnek tömhada.. ■ Pártoló tag aláiratkozott összesen 880 Fölszimilvamár LAPOK. műkön es mértékletesen kenyérrel o tejjel, ée ennek fogyatkozásában* viszel élni.Miudagyik utazó dicséri Norvégia lakosainak mér lék te'.ességét. szorgalmát és erkölcsösségét, — kiknek legnagyobb része tej, sajt száritott vagy beoésntt ha­ Öreg emberek. Töbhf.lskép megkieérUtíék az emberi élet mrg boszszabtat/.tanak mesterségét szabályok kai megállapí­ tani. Erényes ás okos életmód, kedvező éghajlati bú­ folyások bs tározót lan hozzájárulnak, az emberi életei k lakkal ée durva u -aC"yérrel táplálkozik. — Egy 1763 bán AggerbUub«n megejtett számlálás alkal­ mával kilttet, bogy százötven házaspár a városban megboesza b ld tásá boa. A táp szlaláa mutatta, bogy folytonos tevékeny­ már több mint 80 éve egybekelt; a legtöbbnek közü­ éé, sőt még a megfesziiett munkásság is, az ember lök tehát már sztlkoégképen 100 éven felülinek kel­ élotfolyauiáuak első felében a bosszú élőire kedvező lett lenni. Holvon pár volt köztük, kik 90 éren fölül Uázasiáreak voltak együtt, az egyesek kora tehát nem befolyással van, de bogy a második felében nyugalom ' lehetett 100 éven alól. Tizenkét további pár bebizoée rendszeresség cxólravezelőbb. Cornaro, egy olasz ne más Írja: „Mértékletesség tetszik az urnák, az ba­ nyilhatólag 100—105 éves házasnak találtatott, és egy tehát 3 hónap alatt biztosíttatott az egyesületnek már rátja a természetnek, leánya az észnek, nővére az épen 110 év olőtt esküdött egymásnak örök hűséget, b 183,738 írt, s ha ide vesszők a már kibocsátott 600 erénynek. Tőle ered az élet, egészség, szellemi erő és agy bogy ez emberkéknek életkora 130 évre becsülhető. Általáhan véve aa a nézet uralkodik, bogy a drb. b^rezakönyv értéket 30,000 írtban, e mintegy 2500 az önuralom. De előle falnak, mint a folbők, a nap írt adományt az első három hónap ajánlati a behajtható elöl, a rossz érzet, a panasz, a falánkság, rossz ke­ szabad, nyílt vidék lakói, a bel a friss levegő én nap­ fény szabadon működhetnek, biztosabban képesek ma­ dély, láz, lebangoltság és miden más baj,.ami a tea eredménye 216,238 irt. Befizettetett belőlük felszólítás gas kort elérni, mint a szűk, zajos, rósz kigőzölgéssel tan függ.* káráé nélkül 61,000 írt Nagy figyelmet érdemel Ahrrmrtby is, a ki a telt városi nép. Ez azonban— bármily lennéazateveek Nógrádinegye albpánjátói a kővetkező rendelet látszik is, — még ninca bebizonyítva semmivel som. következőket Írja: „Az evésnél inkábbá mennyiséget, k&róztetik : Nógrád vármegyéről eddig forgalomban Ellenben a földfelűietnak azon tájai, a bol aa évsza­ mint a minőségei vegyük tekintetbe; lassan együnk ▼olt térképek a m ii kartográfiái igényeknek távolról kok határozott légváhozást hoznak magokkal, lüanok és csak az étkezés végén igyunk : először abból az nem felelnek meg, az újabb politikai, katonai és tör­ fel a legjobb talajnak használható és tartós emberfaj ételből együnk, a mi a legjobban isiik ée egynél több vénykezési beosztás folytán pedig egyátalán haszon* vebótlsnnekké váltak. Ennek folytba szükségét, látván búst ne engedjünk az asztalra Legyünk mindig tekin­ létrehozására és fönntartására. Az egyformán mérőé most van az epyoaQletnek a* összes alapitó a örökös tagok után 115,654 írt 10 kr várandója; a 10 irtotta gok 8760 a 2833 rendet tag után évente 5666 írtja, ▼agy 6 évre 56,660 írt. A pártoló tagoktól bejön az ebó évben 888 írt, bárom esztendőre 2664 írt Lesz tehát az egyesületnek aa első évben az alapítványi be­ fizetéseket vagy ezek kamatjait kivéve 15,354 ír\ja,az egész ebö cyclusra, ugyancsak az «upiiváuyok nélkül, adományokat nem számítva, 68,084 írtja, összegezve annak, hogy hivatalos, bkolai én magán használat igé­ nyeinek megfelelő tárkép hozassák forgalomba, érint­ kezésbe léptem Komekbázi Károly m. kir. kataszteri kerületi felügyelővel, ki Arad és Temos megyék ilye­ tén térképét kéezitette s ki hajlandónak mutatkozott Nógrádmegyo színezett statistikai s kultur térképét 5— 600 példányban, darabját 2 frt 25 kr árban, a 6—8 hó lefolyása alatt elkészíteni, és pedig 1 , méter magasságban, három negyed méter szélességben. Mié* lőtt azonban e részben további lépéseket tennék, szűk* séges tudnom az bkolai és magán használat e részbeni igényeit, miért felkérem Nógrádmegyo kir. tanfelügye* lóját, hogy folyó évi deczembor hó 15 napjáig szives* kedjék arról értesíteni, hogy a megyebeli iskolák és intésetek hány példány árát biztosítják, s a megye bi* zottságának igen tisztelt tagjait felkérem, hogy az ál­ talak meg rendelni kívánt példányok mennyiségéről, engem ugyan csak decz. 15 lg értesíteni sziveekadják, a málláséit Ív beküldése mellett Tömegesebb mag* rendelés esetén a térkép árát 2 írtra reméllem le&zál lithatai. (Sdlovszky János, alispán.) Adomány. Ö felsége a bradistyei ág. ev. iskolá­ nak 150 irtot, a oemti rom. kaih. iskolának pedig 100 frtol adományozott Kérelem! Alulírott tisztelettel felkérem a felsőma gyaromági közmivelődési egyletnek Nógrádmegyo te­ rületén lakó összest pártoló tagjait, hogy a folyó 1885 éyi tagdíjaikat, aictlcg <m'g múlt évről hátrálékban levő tagdíjakkal együtt, hozzám, az egylet fiók pénz­ tárába minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Évi tag­ díj 2 frt. A befizetett tagdíjak úgy az egylet hivata­ lon közlönyében, valamint a „Nógrádi Lapok”-bán nyugtártatni fognak. H.-Gyarmaton, 1885. nov. 3 án, honfiúi üdvözlettel Uábor Sándor, a nógrádmegyei fiók pénztár kezelője. Szivattyú próba. B. Gyarmaton, a megye azékvá rónában e bó 10 én szivattyú, illetve vizlpuaka próba Igen. Mintán miden község tartozik szivattyút tartani, aa alispán — igen helyesen — tömeges megrendelést óhajt tenni oly hazai gépésznél, akinek a vízi puskája kiállja a próbát. E végből több gyár küldött B. Gyar­ matra ily vizipuskákat, melyeken a helybeli tűzoltó egylet szakközegei fogják megtenni a bó 10-án d. e. 10 órakor a próbákat az alispán jelenlétében. Ez al­ kalomra a községék bírái is be vannak rendelve. :.*A közigazgatási bizottaág havi ülése 12 én fog megtartatni. ■ennyit fogy a nap novemberben ? Nov. i én a nap 6 óra 45 percekor kelt ée 4 óra 41 percekor nyu­ godott te. Tehát a nap hossza 9 óra 55 perez votí, 30-áa a nap 7 óra 28 percekor kel ée 4 óra 32 perce­ kor nyugszik le. Tubát * J»«p hossza 8 óra 42 perez lesz E szerint a nap nov; hóban 1 óra 13 perczczel a aa éjszaka, moly I én 14 óra 5 perez volt s 3Gán 16 óra 18 peresig fog tartani, ugyan annyival oö. Facsemeték. A földmivoléoi minisleriam az idén is nagyobb mennyiségű facsemetét fog adományozni oly erdőbirtokosoknak, akik kopár, vagy falóhomok területen erdősítést szándékoznak teljesíteni. Az illetők a szükséges adatok közlése mellett Írásbeli kérelmei­ ket decz. végéig nyújthatják be a minisztériumnál a a rendelkezésre álló mennyiségből a jelentkezés sorrendje szerint fognak részesülni. A csemeték Arát és csomagolási költségeit az oroz, erdészeti alap fedezi. A kérvényezők igazolni tartoznak, bogy a kérdéses te­ rület beordőoitése közgazdasági szempontból szükséges. tetül a helyes táplálkozásra, friss levegőre, testmoz­ gásra, s a lélek és kedély nyugalmára, úgy erősíteni ée megtartani fogjuk egészségünket és meg fogjuk hosszabbítani nzpjaiekat." Hallgassuk meg az öreg embereket magokat, ak kor tapasztalni fogjuk, bogy a későbbi évek táplál­ kozási módjai általában véve ismét közeledni szokott a gyermekkorihoz; az ételeknek legtöbbnyire folyé­ konynak és könnyen eméssthetőnok kell lenni. Marba­ bus, disznó bús. tea kávé, vaj és sajt kevéssé óhajlat­ nak, ellenben burgonya, juhbus, szárnyasok és halak, jóttevő, kellemes tápszereknek bizonyulnak. Wileon John, egy angol, a ki száztizanbat évig élt, negyven éven keresztül minden este egy adag pörkölt fehérré­ pát evett Az ilyen Öreg ember igen gyakran mindenféle különös, sőt úgyszólván komikus fogalmakkal bir a felől, mi tesz neki jót. Az egyik biztosit basa Büket arról, bogy már régen nem élua, *>a évek hosszú sora óta mindennap egy frissen rakott tojást nem evett volna; - nevezetes az is, a mi Lajos bajor királylyal esett meg, a ki igen szeretett volna sokáig élni, s minden öreg embert kikérdezett életmódja fel *11; egy Ízben egy 100 éves parasztot kérdezett meg az iránt, s azt a meglepő feleletet kapta: „mi tűrés ta­ gadás benne, én bizon minden este egy kicsit leezopom magamat.” Mig mások az élet meghosszabbítására alkalmas szernek hiszik a czitronbéjat, sáfránt, ópiumot ée több e féléket, Bacon lord dicséri art a szokást: „arany olajjal kenekedui, a mely medioamontum (gyógyszer) által az egészség csodálatosáé megtartik.” Általánosan azonban a mézet mondják az élet nedvének, ée kétségei kivül áll, hogy ez igen aján­ lásra méltó szer, mint annak a fiatalító ée szépítő for­ rásnak vize, a melyet Ponoa dó Léon oly hiába ke reeett. Az ó kor bölcsészeinek egész serege, köztük Demokritoe, Pythagoras és Pliniue, bosszú élőtöket a méz belső és az olaj külső használatának tulajdoní­ tották Az újabb időkben két 108 és 119-ik életévük­ ben elhalt egyénről be lett bizonyítva az, bogy éle tűk utolsó félszázadában mind a kettes reggelire csu­ pán kevés mézzel édesített teát élveztek. Megemlítendő itt a helyen egy a gróf Aadrássy család őei birtokán a krasznakorhai várban látható kép és felirata, molya mértékletesség utján szorzott bosszú életnek egy ritka példányát állítja élőnkbe azon házaspárban, kiket e kép egymás mellett pór ru­ hában, a férfit kezében tengeri csővel, a nőt pedig a földön ülve ábrázol. A kép felirata követnező: „a magyarországi hosszas életnek ritka példája. Roviu János, Rácuemzotből, Görög hiten való, a ki 1552 ik esztendőben született, és Tömés Vármegyében a Caransebesi Districtuiban, Szadova nevű faluban lakott, élt 172 esztendeig, I. Ford mán dús, II. Maximilianua, II. Rudolphus, II. Mattbiaa, II és III. Fordinaudue, Leópoldus, Josephue és VI. Carolus, tudni illik kilencz Magyar Országi Királyok alatt; meg is az 1724. esz tendőbe, a mint ennek elölte, egészséges és friss vele. Feleségül vett magának Sára nevű Ráca Leányt, a ki 1560 esztendőben született, ki is azou 1724 esztendő bon 164 esztendős vala.-Élt ezen házas társával 147 esztendőkig, a felebb megemlített esztendőben. Szült attól számos gyermekeket, a kik között a legkisebbik fia 116, az unokájának az unokái 35—-36 esztendősek az esztendőben valánik. Az elődein volt tej, és hamv alatt sült Török buzábul való pogátsa. A ki azért bosszú életet akar élni, tanuljon ezeknek példájokkal kelt éghajlat lakói, természetesen vonzódást örököltek a semmit nem tevésre, az akarat nélküli élőodiségve, és biiaugolásra; és a restség minden romnak kez­ dete Túlságos meleg kimeríti a testet, túlságos hideg megbénítja. Légváltozás azonban tevékenységre ősz tönzi a testet és a lelket, teiterőoeé, vállalkozóvá te­ szi az embert. És csak is igy volt lehetséges, hogy a vidékek, a melyekben az évszakok éles ellentétben váltakoznak egymással, elsőben léptek a czívilizáczió útjára. Ismeretes, bogy czivilizált államok nő lakói ma­ gasabb álhgos életkort érnek el, mint a» férfiak, jól­ lehet fiatalabb éveikben nehéz gondokat és bajokat kellett kiállaniok. Jóllehet azonban testalkatuk bxi vóssága a nőknek egyidőre nagyobb tartósságot köl­ csönöz, mégis hiányzik náluk aa a testi erő, a moly lényeges kellék az igen magas kor eléréséhez, ée az az oka annak, hogy a legöregebb emberek közt min­ dig kevés nő található. 115 éves kort több nő él meg, azon kevesek azonban, kik még tovább ölnek, oesknem kivétel nélkül csupa férfiak R. H. Apróságok. Tud ön latinul? Igen — Da mibi dacéin flereaos!— Bocsánat tévedtem, latinul csak öcsém beszél, de azzal hiába bawél, mert annak úgy sincs pénz* .* Megfelelt. Ugyan H. D. uram, nőm nealroztá Bíi testének elhízása? „Nem biz engem uram, az az rgyÁ len kellemoilen van benne, bogy minden ostoba cn>Mr azt kérdezgeti tőlem. őszinte felelet. A tanfelügyelő úr kőrútjára iá dalt Egy vidéki nevelő intézetbe kikérdezi a növen­ dékeket. — Hát az étellel meg vagytok-e elégedve fi­ aira? Igen is, igazgató nr. — Igazságos e a beosztás? Nem kape néha au egyik nagyobb poxziót; a másik pedig kisebbet? — Nem igazgató úr, mindig csak kis porcsiókat kapunk Após ée vő Após „Tehát, édes vőm-eram, mondja mag nekem őszintén, hogy van .leányommal megelé­ gedve?" „Kedven ipám uram, semmi ellen sincs pana­ szom, csak az ellen, bogy ön akkor ki nem dobott, mikor leánya kezét megkértem." A bátorság oka. — Hallottad-o, hogy A. a múltkor a Dunán egy csónakázás alkalmával a Dunába esett nejéi megmentette? — Ejb, honnan e nagy bá­ torság? — No tudod, a feleségén voltak a gyémántok le. Elveszettek listája. — Kisasszony, ön az el veszettek listáját olvassa? — Hogyan, es lehetetlen, hisz moll ninoe semmiféle háborúi — Igen de az el­ jegyzési híreket olvassa, s akik ebben a listában van nak, azok az igazán elveszettek. Az állatkertbeo. Fin: Mért van annak a zsiraffoak oly hosszú nyaka? Apa: Azért, hogy igy^ovább élvezheti, a mit iszik. Fiú: Te is szeretnéd ugy-e papa, ha ilyen bosszú nyakad volna, mikor sörözöl. Álmos disznó Vendég: — Hé pinezér, ezer mii- liomadte, mikor kapok már friss májust? Hisz ma reg­ gel öltelek disznót? Pincér: — Igents, kérem alássan, de — segedelmet kérek, a disznó, amelyiket leöltünk, ma reggel kiesé — elaludt. Véletlen bók. (Ur a szomszédjánoz, kivol már többször találkozott, de még nevét nem tudja:) Most valami igazán bolondot vagyok kénytelen öntől kér­ dezni: mi is az ön neve .tulajdonképpen ? Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. Felelős szerkesztő: Horváth Danó � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00789.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 45. szám (1885. november 8.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2877140b8413b36bac32fbf1c04afd44.jpg 4a7c58320fe6cb0fd7e13606bfde7259 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/56d9bc30ea924fa3e00187b8a7ae19f3.pdf 0365484fab46f329a0494e8fac7c4c10 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 15. XIII-ik évfolyam. 46. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. B.-Gyarmat, 1885. november 12-én. A* eget hasogató kombinácziők, melyek a keleti kérdés forráséból eredve, egész Euró­ pát elárasztották, apadófélben vannak, s az el­ lenzéki sajtónak ostromra kitűzött lobogói, melyek vigan csattogtatták szárnyaikat a vi­ hart és zavarost jelző légben, mely talán ked­ vező lett volna a parti halászokra, bágyadtan és kifáradva kezdenek alácsüngeni, mert jó remény fejében talán nagyon is megerőltették magukat. Persze, hogy Tisza Kálmán megint kereszttűzben volt véve, mert hiszen kit mást lehetne kérdőre vonni a világ folyásáért, ha őt nem. Pedig hát ő máskor mindig csak piktusz maszkulus, kinek semmi befolyása, ha például jól mennek a dolgok, azokhoz semmi köze, semmi érdeme, ámde, ha roszra fordul­ nak, oly hatalmas emberré válik egyszerre, hogy ő az oka mindennek. Hát most is volt hallgatni valója elég, mert például, ha Apponyi lett volna kormányon, mind az, a mi történt, nem történt volna, apponyi az az egyedüli csodaszülött, - már t. i. mérsékelt ellenzéki szemüvegen, — a ki meg tudná nyérgelni a vihart, mint Neptun, uralkodni tudna a hadakon, mint Mars és kormányozni tudná a világot, mint Jupiter. Kár volt neki nem a régi görög és római világban születni, mert egyszerre bárom hatalmas istent pótolván, há­ rom lénungot húzhatott volna. - No de elég az hozzá, hogy a keleti dol­ gok nem az ellenzéki lapok szörnyűséges kombinácziői után alakultak, hanem alakulnak a mint látásik úgy, hogy jobban és helyesebben még csak kigondolni sem lehetett volna. Sándor bolgár fejedelem a berlini szer­ ződést megszegte, törvényt bontott, zavart esia i ■■■ ------------------------------- — ’—-—i-'-Ji-'. TÁRCZA.___ A váró leány* Ugy-o nahé*. nabáa a várát Homkű a peres, a pillanat ? Őrön, kétség, remény, sóvárgás És néha gondok kínainak. Felver néha a kocái sörgáe, Fölóbredsz, ha csahol aa eb; Epedre ufca-aa as országúira: ,J8* a ki legkedvesebb I?• Nem jön, tudod, tovább vám újra, Tiszt* vággyal, szent reménnyel; Mert szivednek bő dobbanása, Telve van örök hőséggel. Vigasztalódsz a kis pataknak Változás folyásában, á csál feli u is lasaan fut, A völgy virágos ágyéban. De ha a esőit egykor elérte Megnyugszik tarka életén, Jutalma leset örök ödv, béke A tenger csöndes kebelén. A szerelmes levél. BrontingnéSMZooy könyvvel kezében boudoirjábso ölt. s unatkozott. Nincs szándékom a könyv Íróját ez állítás által megsérteni, de változtatni nem tudok rajta. — Brontlogné unatkozott Ez volt megszokott foglal­ kozása mig férje a ministeriumban dolgozott. Ha aztán az utóbbi haza jött csupa életkedv volt Nem mondta ő senkinek bogy boldog férjével. Tehát esküt tehetünk rá bogy csakugyan az volt. Álmodozó sémittevése egy szolga belépte által za­ vartatott meg, ki egy névjegyet nyújtott át. nált, lakoljon érette. Ez az egyenes út akárki találta ki, akár a muszka gondolta ki, akár a német, akár Ausztria-Magyarország, az a tény helyességén nem változtat, de hogy job­ ban és igazságosabban senki ki nem gondol­ hatta volna, az tény. Egyébiránt, sohasem hittünk a háborúban, nem hittünk pedig azért, mert a háború a mai időben nagy koczkázatokkal jár, melynek magát, ha csak kerülheti, egyik nagy hatalom sem teszi ki. Bulgáriára, Szerbiára, Görögor­ szágra nézve pedig mindig a nagyhatalmak magatartása az irányt adó, mert, hogy ezen kishatalmak bármelyike is a maga szakállára háborút merjen kezdeni, ily meggondolatlan­ ság nem tehető fel róluk. Hanem hát manő veriroztak, próbára tet­ ték a nagyhatalmak eszét és türelmét, nem fognak-e értök bajba menni? És a mint lát­ szik, a nagyhatalmaknál a hajbamenésre, a végzetes koczka elvetésére nem mutatkozik hajlandóság. A csete-patét megkezdhette volna Szerbia, de a folytatás az egymás hátán bi­ zonnyal a nagyhatalmak dolga lett volna, s mert ahhoz, hogy kedves kollegáját agyonra verje, ma napság még egyik sem érez magá­ ban elegendő erőt, hát szent lesz a békés kép­ mutatás továbbra is. Mi még azt sem hisszük, hogy Anglia és Oroszország üssenek össze egyhamar. így, amint most vannak, még sokáig megélhetnek egy­ más mellett, mig, ha összeütnek, hogy melyik hal belé? azt nem lehet előre megmondani. Hiszen, ha kurázsi lett volna, Összeülhettek volna most is. A régi világban felényi ok is elegendő volt arra, hogy neki menjenek egymásnak, mert a régi világban a háború nem járt ily nagy kockázatul, hogy pedig később kisebb ' koczkázattal fog járni azt sem hiszük, hanem igenis azt, hogy mindinkább a békés kiegyen­ lítések fognak szerepelni, a hadvezérek helyett a diplomaták, s ha majd egyszer Európa meg­ győződik egy nemzetközi bíróság felállításának szükségessége és helyességéről: még távolesőbb s ritkábbak lesznek a háborúk. Nem a hatal­ masok béke- és igazságszere te te miatt, azt ne gondoljuk, hanem a nagy koczkázat miatt, melylyel a háború mai napság járni szokott. B „Brick báró", olvasá Brontlogné, „Bocsássa be." Midőn a szolga eltávozott, a harag fellege árnyé kolá bo Brontlogné árosát. „Már ismét ez a tolakodói Nem volna csak Arthúr kebelbarátja, legalább is százszor kiutasítottam volna 1“ Nem vagyok annyira önhitt, bogy arcziemerő ké­ pességemről sokat tartanék, de azt hiszem, bogy a be lépő báró arczán g magatartásán maga Lavater sem Brootingné nyugtalanul fészkelődön székében. „Egy vallomást?" kérdé hidegen. „Mindenesetre." „Szabad e tudnom, hogyan jutottam azon megtisz teltetésbez, bogy az ön vallomásait meghallgassam ?“ „Mert a kegyed kezében van üdvöm, életem bol­ dogsága, lelkem nyugalma*" vette volna észre a tolakodás legkisebb jelét Sőt in­ kább a zavart elfogultság benyomását tette a báró a szemlélőre. A határozatlan mosoly, mely a báró ajkai körül bonolt, a kenderszioü baj, a félő, bizonytalan járás, mind arra látszott utalni, bogy őt veszélytelen, becsületes embernek tüntesse fel. Mint már emlitém, nem vagyok pbisiognomikus, de a báróval kész lettem volna a sötétben „páros vagy páratlant" játszani. Brontlogné úgy látszik másként gondolkozott. „Mily körülménynek köszönhetem azon szerencsét, bogy látom? kérdé hideg, kimért hangon. „Vagy talán Artbúrt keresi ? Ő nincs itthon ! „Épen azért jöttem most" válaszolt a báró naiv nyíltsággal. „ön talányokba beszél." „Készen vagyok megfejteni" feleié Brick egy fan feoilt tolva magának közelébb, mely alkalomuál a szőnnyeg rojtjaibax’bonyolódott. „Én nyíltan szólva már régen óhajtói tata nagy náddal egyedül találkozni!" „Azt észrevettem" „Valóban ?" kérdő Brick ijedten Közigazgatási bizottsági ülés. (sor. 12-én.) Jeleuvoltak a Választott bizottsági tagok közöl: gr. Bcrcbtold Art bar, gr. Czebrián László, Hsnzély László, Kövy Tivadar, Madách Károly, gr. Pejacsevicb A Tibor, Reruényfy József és Sréter Alfréd urak. Gr. Gyürky Ábra báni főispán űr 10 órakor meg­ nyitván az ülést, bejelenti, bogy Huszár. István, úr gyóngélkedése és Bcniczky Árpád fontos elfoglaltsága miatt az ülésen részt nem vehetnek. A jegyzőkönyv bitslesi. tétére Reméoyfy József és Hanzély László urak kéret­ tek fel a főispán állal. Ezután felöl vágtatott az alispáni jelentés, mely bű képét adja a múlt ülés óta előfordult események­ nek s kiterjed főleg állattenyésztésünkre, melyre bénitólag hal azon sajnos körülmény, bogy Mojzsik állat­ orvos el hal távul az egyik állatorvosi állás betöltve nincs, mivel Hubner Lipót megválasztott állatorvos állásáról lemondott. Igen fontos az alispán által kibocsátott kör rendelet, mely gyógyrendöri intézkedéseket tartalmas, s bizonyosan, nagyban fog járulni az álattenyésztésügy emelésére. Nem kisebb fontosságú-zz alispánnak azon intézkedése is, mely szerinf gondoskodott arról, bogy minden község vizifecskendővel láttassák el. Evégből pályázatot hirdetett, s a hazai ezégek közül a Geitner és Rsuschféle bpesti czéggel kötötte meg a szerződést, mely ezég 1886. évi febr. végéig az összes megrendelj Brontlogné még nyugtalanabb lett. „Lelkének nyugalma? Ez úgy hangzik mintha valami meggyóooi valója volna." „Ha úgy akarja venni. „De hiszen gyónni vétket szoktak." „Attól félek, bogy bátorságomat kegyed bűnül fogja felróni nekem," sóbajtá a báró. „Nos hát miről van szó vallomásában?" kérdé Brootigné határozott bangón. Brick űr mélyen felsóbajtolt, azután inggallérját raegigadtva, alig hallhatóan suttogá. „Hogy mi meggyóooi valóm van, azt még kérdez­ heti nagysád ? Hát mi volna más mint-------- — — „Mint?" „Mint szerelmem !" Brontingné haragtól kipirult arczezal kelt fel. Szemeiben közeledő vihar villáma czikázott. „Öu sértő kozd lenni ^Sértő ?" kérdé Brick kétségbe esve. „És legben­ sőbb érzelmeimről van szó. Egy szó ajakáról elég, bogy a halandók legboldogabb vagy legboldogtalanabbjává legyek." „Na, czélzásaihnz nem kellett commcnlár,azt olhibeti." „Akkor előbbre helyezem önt boldogtalanná tenni, Brick űr. Sajnálom de ömlegéseit tovább nem hallgat­ hatom .Milyen idő van? Tetszik önnek az nj énekesnő? Mi újság van? „Mert kegyednek egy oly vallomást kell tennem, melytőMgész életem boldogsága függ" (Folyt. U vége kövotkotik) Németből: Vilma. �N Ó G R ÁD I fecskendőket elkészíteni • átadni tartozik. A községek tObb évi törloeztésMl fogják fizetni a gépek árát A azüreteléaekrő! minden (Áriából táblás kimutatások ér* keitek bo. A szerb tövis két ízben irtatott a megyében. Intézkedést tett az alispán ai iránt le, hogy aa nj borok szállításánál no legyen szabad dugóul (kürtőül) hass nálni a szőllöreMZŐkot, nehogy a filloxera terjedése ez által is elői.'g.teesék. A ki meri,ló jelentés tudomá­ sul Tétetett Gr. Czebrian kérdést intéz, hogy megyénkben a filloxera terjedő vagy fogy? Az alisp'n azt válaszolta, boey bizony az foly­ vást terjed Az elnOki, katona elbocsátási és nősOlósi Ogyek elintézése után, vicinális olnOkOk választattak, amenynyiben Tóth Jenő, Sárkány Emil és Bogát Ferencz le. mondtak. Megválasztottak a szécséoyi jban Br. Buttler Henrik, a gáceiban Bobák Béla, s ideiglenes minőség' ben az illető körjegyzők. Megkeresés folytán Tolnamegye értesiti a közigaz­ gatási bizottaágot, hogy Gindli jásztelki birtokosnak tol na megyei birtokán is többször találtatlak taknyon lovak, s egy Ízben már 300 frt birsággal is bOntette. tett Gindli. Ezúttal elhatároztatott, hogy valahányszor Gindli Tolnából lovakat szállít, azok egytől egyig megvizsgáltassanak. A kOzmnnka hátrálékok tárgyában jelentés tété* tik a minisztériumhoz. Október végéig befolyt 87687 írt 95 kr. Kedvező állapot. A losonci tugári postánál észlelt rendetlenség mi ati jelentés tétetik a posta igazgatósághoz. Puszta János ludányr lakosnak és bírónak két csendőr elleni panasza a szárny parancsnok tághoz áttétetett. A íőjegyző előadta Jeszenszky József árvaszéki ülnök fegyelmi agyét. A nm. belügyminisztérium hely* benhagyta a fegyelmi bizottság határozatát, melysze rint nevezett ülnök kötelesség mulasztás és a hivatali búség megszegése miatt állásától elmozdittotott Erről a megye közgyűlése az üresedésbe jött ülnöki állás be­ töltése végett érlesittetik, s az iratok a fegyelmi bi* zotteághoz áttétetnek, további intézkedés végett. Nagy Petik János és István rappi lakosok közös kútja, mivel egészség ellenes, betemettatni rendeltetett. Szalatovies Györgynek Szabó Imre körjegyző el* leni azon panassza, hogy nevezett körjegyző tőle 67 frtot zsarolt volna ki, alaptalannak bizonyult. . Balás Miklós fölfüggesztett szécsényi jegyző bősz színtartó fegyelmi ügyében a járási szolgabiró azért nem intézkedhet, mivel a jegyző volt segédje, kinek meghallgatási nélkül intézkedni nem lehet, |fel nem található.-Jelenleg Nagy Györgyfalván (csángó telep) keresik. Bubenka Mihály papi szolgálmánya tárgyában hozott bizottsági határozat ellen Gaál Mihály agárdi lelkész felebbezett. A felebbezés felterjeutetik a vallás ügyi minisztériumhoz. Borbély János fegyelmi ügyében az iratok az 1876. V. L ez. 28. § a értelmében a tinti ügyészségnek kiadottak Plaehy Tamás adó ügyében a leszámolást a ka testőri nyilvántartó fogja elvégezni. Árvaügy. Beadványok ezáma 13668. Elintézietett 12297. Hátrálék 1371. Ármérték 625,802 frt Tartalék alap 8464 frt Gr. Czobrián fölszólal a bálrálék végett. Azalis pán kifejezte azt, hogy a központi tisztikarmi, melynek munkásságát módja és alkalma van közvetlenül szem* Ülni, teljesen meg van elégedve. A tisztikar többet nem dolgozhat, mint a mennyit dolgozik. Az árvaszéki hátrálék is onnan származik, mert egy fogalmazói állás ott már régóta üresedésben van. az alispán! hivatalnál is annyi a munka feltorlódás, hogy végre is, az alis­ pán sem vállalhat felelőséget az eshető bajokért. Miért is felkéri a bizottságot hogy a személy szaporítás eset­ leg más módozat tárgyában hatalmaztossék fel a közgyűlés elé javaslatot tenni. Az alispán jelentése tudomásul vétetik, s elhatá­ roztatott, hogy bajok orvoslása végett a (közgyűlés­ hez javaslat tétessék. A loeonczi árvaszék jelentése tudomásul vétetett. Tanügy. A tanügyi jelentést, mely az 1884—5 ik tanévről szól, mint igen érdekes adatokat tartalmazót, jövőre egész terjedelmében közölni fogjuk. Többtonitó folyamodott járandóságának behajtása végett A fsiette szükséges és czélezerűoek mutatkozó nyári óvodáknak, a községekben leendő felállítása is szőnyegre került, s az eszme törj esz őse és megvalósí­ tása csőibe vétetett. Az ismert „Skolcik* pansláv irányú tankönyv ügyében a nógrádmegyei esperesség jól. 7-ki kötgyü léséből bosszú átiratot Jóléteit a bizottsághoz mely átirat többek közt a prot autonómia megsértését ta­ lálja abban, hogy a „Hkolnik* Pongrácz György fbiró LAPOK. által, a kálnói iskolából megtekintés végett elvételett s hogy ezen eljárása itt helyben bagyatvi az eepareeség az ir tot korestetettmog, miszerint a jelzett tan­ könyv helye.t magyar érzelmű lan könyvvel lássa el a skotoikos (gyanút) iskolákat. A tanfelügyelő a bosszú átiratot egyszerűen tudó másul véttclai javait a. Fotezólallak az ügyhöz Brétrr. és Köry urak. Sréter űr félreértésnek találja a dől got. Az alupin javaslatba hozta, hogy ily testület álira tát egyszerűin mellőzni nem volna ildomos, mert vagy van joga vagy nincs felszólalni, mindkét eset csak ala­ pos áttanulmányozás után bírálható el. Miért is indít­ ványozta, hogy az espereseégi átirat küldöttségnek adassék ki véleményezés végett. Az indítvány elfogadtatott a a küldöttségbe be választattak elnökül az alispán, tagokul: Reményfy József, Komjáthy Aoselm, Hartnoe Gábor, Kövy Tiva­ dar és Hanzély László urak. Derültséget keltett gr. Czobrián úr azon kérdése, hogy hát van o tulajdon képen pansláv és hogy hol látható az? (A vakondot som 11 ni, de a túrását lát­ hatja mindenki Szerk.) Jogügy. Gutfreund Márk rogale csonkítás! ügyei­ ben a közig bizottsági határosatok helyben hagyattak. Adóügy. Több magán kérvény nyert elintézést, s realexekútiók rendelteitek el egyes ingatlanok ellen. Börtönügy. Fegyenesek száma 284; kik közül 17 nő. A fegyenczak dolgoztak 4496 munka napot, keres­ mény 305 frt 77 kr, melyből a fogyeuezeké 97 frt 85 kr. A többi az államé. Az alispán kérdést intéz, hogy a büntetését ki­ álló fegyenczet lehet o rabrubában haza bocsátani? Eset van rá, hogy egy fegyoncz igy bocsáttatott el, s ennek folytán kétszer elfogatott az utón. Melicber kir. ügyész válaszolja, hogy ha egyéb ruhája nincs; úgy kopott rab ruhában bocsátlatik el a Isgyencz. Erre van miuieiteri rendelet. Azonban egy elbocsátó oklevelet kap az illető, melyet felmutathat bárkinek. A kérdésben levő fegyencz ezen oklevelet eldobta s igy utazott haza felé. Az egészség ügy nem volt kedvező okL havában. A himlő több helyen, igy Tarjánban és Kis«Terennén járványzxerfl volt. — loaszón a bányászok közt szem­ betegség ütött ki. — Az állategészség ügy sem volt jó. Utügy. A jelentés szerint az állami és megyei utakon a közlekedés íen nem akadt. Az utak béágyazáaa folyamatban van. Postaügy. Tereskéo okt. 17 én posta állomás lé­ pett életbe. Eosegen pedig nov. I én nyílt mega posta. Előterjesztetett az 1886 ik évi közmunka előirány­ zat. Az előirányzathoz hozzá szollak gr. Bercbtold, ki a ÍQleki járás mellőzése ellen szólalt fel, gr. Uzebrián a megyei utak drága és luxuriosus építése ellen kelt ki, jelezvén, hogy ezelőtt Repeczky és Vitális szolgablrák egy harmad áron jobb és töbh utat csináltak mint most a modern kezelés mellett; sajnosán felem­ líti, hogy a loeonez gácsi útba mily sok pénzt költött s hogy most az azzal a bünbarlanggal — úgy mond — a loeonczi gőzmalommal együtt Dsutsch kezébe kerül. Harmos Gábor a kerekvelőket döntötte ki a k’öltségvetésből. Sréter Alfréd, ki úgy vette észre, hogy a kivá­ nalom az, miszerint a járásonként beszedett összegek as illető járásokban használtassanak fel. Ezt ő hatá­ rozottan ellenzi, mert már több járás megkapta a maga útját, de a sziráki nem kspot* semmit. Ö barczolt azelőtt a járási rendszer mellett, de most a változta­ tásnak ellene mond. Scltovszky alispán megjegyezvén, hogy ő legérdsk teleuebbül szólhat a dologhoz, kéri a bizottságon, hogy miután az útügyi politika változgatása az ügy hátrá­ nyára van, — tartanék teun a mostani rendszer to­ vábbra is. Reményfy József itt a sok beszédet ily irányban hiába valónak tartja, mivel a rend szer megváltoztatása a közgyűlés hatásköréhez tartozik. fezen vita után a költségvetés változatlanul elfo­ gadtatott. Végül, mintán az ipartanáé* rendes tagjaiul : Manóssy Alajos és Bachár Gyula, póttagjaiul Aninger László és Molnár József magválasztattak, az Ülés d. u. 2 órakor véget ért.' Gazdászat. fAUattinyénlétünk.') II Az állat ooyésztés egyetlen ága sem mutathatt föl hazánkban oly. szép és nagy eredményt, mint a lótenyéntéa. Nem kívánunk itt sem a kisbéri és egyéb mé neeok híres angol telivértenyéezetéről, som a bábolnai arabé telivérekről vagy a mezőbegyesi arabe angol ke reszlrzésekről ezólaui, hanem a tulajdooképeni, való­ ságos magyar lófajláról, melyei népünk immár több évszázad óta tenyészt s melyet országos lótenyésztés ügyünk kitűnő szakértőjük helyes meggyőződéi alapján az idegen vérnek megfelelő hozzákeverése által folyto­ nosan megjavitani törekszik. Ebből a fajtából, ebből a közönséges anyagból kerül ki egész hadseregünk ló­ szükséglete. ugyanazt vásárolja Ausztria, kivált Bécs, azonkívül Németország, Francia- és Olaszország évenkint 8000-re rugó számban, mely valószínűleg még te­ temesen több te tényleg, mert a s tat isti kai adatok kö­ rül a lábon való határszéli forgalom figyelembe nem vétethetett Adhatnánk mi azonban akár 80.000 dara bot is és még mindig akadnak rá vevők, ha csak eléggé hibátlan és fiatal lovakat állíthatnánk a vevők elé Bármily nagy tisztelettel és csodálattal viseltessünk is tehát országos lótenyésztésünk vezériérfiai iránt, mé­ gis ezen oly rendkívül fontos országos ügy érdekében az intézés körüli hibák gyanánt fel kell említenünk, hogy az állami mének száma nem elégséges, hogy a kancák kiválasztása körül nem elég gonddal járnak el és végül, hogy a paraszt tenyész'őknek nagyon is ko rán engedik meg saját tenyésztésű etikáik használa­ tát, melyeket gyakran már két éves korukban is hámba szoktak fogni. Kivitelünk növekedni csak úgy fog, lótenyészté­ sünk jó hírét nemcsak fentartoni, de még emelhetni is csak úgy fogja,—amit mellesleg mondva, lóteoyész. téaügyünk szakértő- vezetése folytán jogosítva vagyunk várni, — ba a fede«ó állomások főleg az által fognak szaporittatni, hogy a távolabb eső községeknek agy vagy több megfelelő apaállat akár bérbe, akár pedig vételre — a négy év múltával való visszavétel jogá­ nak fenlartásával — átengedtetni fog. Ezt ép olyan feltétlenül szükségesnek tartjuk, mint a mily ajánlatos lenne a frauezia császárság idejéből ismeretes azon si­ keres eljárást követni vagy hozzá hasonlót rendszere­ síteni, mely szerint a kancza anyag évenk int megvizs­ gáltatnék és azok -ez állatok, melyek fedezésre alkal inatlanoknak mutatkoznak, bizonyos bélyeggel láttat­ nának el. Szarvasmarha tenyésztésünk javítás és emelése körül is elismerésre méltó sikereket ért el zormányunk a legutóbbi évek alatt a jó fajta tényén állatok kül­ földről való bevásárlása s a kifogástalan apaállatok­ nak a községek közt való kiosztása által. Hazánk ál­ lattenyésztő gazdáinak véleménj e bizonyára megegyező a tekintetben, hogy magyar fajta szarvasmarhánk te­ nyésztését a jövőben is első sorban kell fejlesztenünk, mert nincsen egyetlen más fajta asm, mely hasonló ki­ tűnő tula jdonságokkal bíró, gyors, kitartó és kevés igé­ nyű vonőmarbát szolgáltathatna, aminthogy hizzóképes aége sem marad vissza, sem a svájci, sem a hollandi vagy a Du ham fajta állatoké mögött Igaz ugyan, hogy ötmillió szarvasmarhánknak majd 80 sziztolja magyar fajta, de a kinek, alkalma volt az országban gyakran keresztül-kasul járni, láthatta, hogy főleg a höztégi csordákban igen sok a kevert fajta, kivált a torka és magyar fajta kercarteteti terméke, a mi magyar .faj­ tánk jövöj j szempontjából éppenséggel nem mondható üdvös állapotnak. Meg kellene ezért m’nden egyee köz­ ség számára állapítani, azt a marhatajtát, mely a helyi viszonyokra való tekintettel legtöbb sikerre nyújt Al­ tatást és gondoskodni kellene továbbá arról is, hogy a községek a megállapított fajtának megfelelő bikák­ kal ellátta<szsak. Tej- és eajlgazdatágatok szaporítása és javítása önként értetődőiig inkább a nagybirloksook dolg^ s a kormány ellenőrzése alá nem igen tartozik. Sajtter­ melésünk növelése azonban minden esetre igenfoitqs, mert még mindeddig 1-3 millió frttal több a behozatal értéke, mint a kivitelé e fogyasztási cikkből a ezért a kormány igen helyes irányban fogta fel a kezdemé­ nyezést, midőn az állattenyésztés ezen ágának élőmosditása céljából külön intézményt létesített ax úgyneve­ zett „tejgazdasági felügyelőség0 képében. Juhtenyésztésünkre a kormány szintén keveasbb befolyást gyakorolhat, a mennyiben ez is túlnyomó részben a nagybirtokosok kezében van. Nagyon sajnos dolog, hogy a juhállomány hazánkban az 1870. év óta 6 millió drbbal csökkent, a már mindössze csak kilenc millió db juh van aa országban, a nélkül, hogy a szar vasmarha létszáma ezen csökkenésnek megfelelő arány­ ban növekedett volna. A juhtenyésztés azámbeli apa­ dásának okául rendszerint a legelők foltöretéaét és a gyapjuárak csökkenését szokták fel hozni, de nézetünk szerint ezekjeiig szolgálhatnak indokul, mert hisz Németországban és Francziaországbau bizonyosan nin­ csen annyi legelő, mint hazánkban a ez országokban mégis van annyi juh mint nálunk, azaz minden ezer lakosra ott is 600 drb juh esik. Különben annál több okunk van. juhállományunk szaporítására a tehető leg­ nagyobb figyelmet forditaui, mert a gyapjú behozatal monarchiánkban 100000 métermáuával múlja felül a kivitelt, és mert továbbá Oroszország és Rumánia éven kint 450.010 drb juhot visznek a bécsi vásárra, a hon­ nan azok Párizsba vitetnek ki, a mi mind arra mu­ tat hogy a juhtenyésztésnek hazánkba még bőven elég tere és értékesítési iránya is vau. �NÓGRÁDI Arra nézve, hogy a kivitelt aaját juhtenyészté­ sünknek biztosi ihassak, legsikeresebb eszköz volna a már említett batárzár, mely még hathatósabb lehetne ha egyszersmind a gyapjúra is beviteli vámot léptet­ nénk életbe, mint a hogy azt Rumánia 8 frtnyi vám­ tételével, Oroszország 10 frtos tételével és Amerika az érték 30 száxtoljá ak megfelelő vámjával tették, csak­ hogy természetesen nekünk zen gyspjuvámol csak szövőiparaik érdekeinek leggondosabb kímélésével le­ hetne és szabadna alkalmaznunk. Juhkivllelünk elő­ mozdítása körül hasonlón igen fontos a magyarországi szállítmányoknak ax arlbergi vasúton át közvetlen Pá­ rizsba való továbbítása ntján lehetővé vált megköuynyitése Bécsböl az ez irányban való szállitás Delien át már rendszerezitva van, agy hogy onnan a szállitás költség Párizsba darabonkint már csak l frtra rag. A nép, jobban mondva a parasztgazdák körében az állattenyésztés egyetlen ága sincs oly mértékben elterjedve mint a sertés tenyésztés. Nincs ax a mezőgazdassággal foglalkozó család, melynek legalább is agy koczája ne volna, s alig van sertéstartó gazda, ki koczája után származó malacoknak egy részéi eladásra ne vinné. De a nagyobb földbirtokosok éa bérlők észszarűen kezelt tenyészeteit kivéve, ea községi sertés­ nyájakban a minden rendszer nélkül tenyésztett álla­ tok olyan keveréke látható, hogy kitűnő magyar faj­ tánk e nyájakban már alig ismerhető fel. Tekintve azt a nép jövőt, mely sertéstenyésztésünkre az álta­ lunk is ajánlt h<tárzár életbeléptetésével várna, nagjron kívánatosnak tarijnk, hogy kormányunk a kis­ birtokosok közt kiosztandó jó fajta kanok által ugyan oly sikeres figyelmet fordítson a sertés tenyésztésre is, mint a minővel a ló- és ezarvasmarbatenyé»ztés eme­ , lésére befolynia sikerült. P. L. Nyílt levél. NagytintelelA Wladrir Viktor úrhoz a nógrridi rigói fai er. tgyházmrgye aieipereiéhez. Nagytinteletü álesperes úr! A surány teréayi egy bázhivek engem váratlanul egyházfelügyelővé viluitollak, mely illáé visdésére ásottban én csak feltétélesen vállalkozhattam. Mintán azonban körültekintve magam, azon feltételek teljesülésére, amellyekbez biz tam. ex Idő szerint reményem nincs, — meggyőződé sem paraocssxavát követve, folyó évokthó31 én exen rövid ideig viselt állásról lemondtam a lemondásomról Drottaer Sámuel lelkész arat tisztelettel értesitteitem. Minthogy azonban nem vagyok bizonyos abban, hogy lemondásomat nevezett lelkész úr tudomásai vette és illetékes bolyén tett e mir orról jelentést: ennélfogva ezen nyílt levélben adom szives tudomására NagytiszlelotBségednok tiszteletteljes lemondásomat. Lemondásom folytán tekintetes Sréler Alfréd únu mint a köxügysk régi kipróbált és fáradhatatlan baj - nokára bízom dicsöült ősei szent örökségét a serény* terényi egyház ügyét, hogy az érdemek, azon diszkó szóraját, mellyek a nemes standéi Sréler család ne­ véhez vannak amaz egyház életében olválbatatlannl fűződve, szerencsésen bevégezheuo. N ki van ehet lég több joga. Mint családi gondoktól mont leginkább is teheti. Ö közkedveltségnek Örvendő férfiú; mint ilyen jobban segíthet az egyház bajain mint én családi kö rében elzárkózott elszigetelt ember. Mintán pedig hivatalos nton tudomásomra jött, miszerint a szóban lévő egyházban van egy czélját te kiptvo nagy jelentőségű vagyon a hozzám érkezett hi­ vatalos jelentéé szerint nem kezeltetik kellőleg rende­ sen, az egyházi közügy érdekében meggyőződésein sxe rint csak kötelességemet teljesítem ha Nagy tiszteletD légednek is mint ax egyházi érdekek egyik hivatott őrének kiváló szives figyelmébe ajánlom ezen fontos flgyoL Tiszteletteljes meggyőződésem szerint ama mag­ tár Ugye nem kiesebb fontossága az egyházra nézve mint a lelkész úr rétjén átvonuló vizárok Ugye. Szakai 1886. november 2 án, kiváló tisztelője Veres Ernő. Vasut ügy. A Nógrádi Lapok 45 ik számában, vasalunk éidokében a visszavonaltság meg nem érdomlett szemre­ hányásában részesültem : ennek ellenében Önérzetem nek tartozom azzal, hogy kijelentsem, miként teljesen meg lévén győződve Vazulunknak nem csak Gyarmat, de egész megyénk érdekeire kiható szükségességéről, ex érdekben úgy mint eddig, úgy jövőre is csekély te­ hetségem és buzgalmammal közreműködni meg nem ozflnök; és ettől visszatartani engem semmi ok nem foghat. Huszár László. Egészségügyi szemle. Az egészségyi és építészeti bizottság a városi rendőr tanácsosul B.-Gyarmaton november 11 én szemle körútját megtette, mely alka­ LAPOK. lommal ax oly aiokiior megintett e szómmal tartott Berczeller Vilmos házait megvizsgálta, és újra kiderült a régi ázsiai állapot t. i. a föutczáu lévő bérliizábau, oly kél lakás vau, i telyet roskadozó állapota, végett túrni egvátalábau ni m lobot, életveszélyes, a kéményei tűzveszély esek, égési udvara szennyes, egészségtelen, bűzbödt, továbbá a Ijmelőfelé menő ufezában levő liá ’ zának oldalai karókkal vannak megtámasztva, -fald roskadozók, kémény* i már ledőltek,.udvara a rendet fenség és a azennyotség netovábbja E házakban! la­ kásokat a bizottság jegyzőkönyvileg bctiltaudókiiak ajánlja. Minthogy sün háztulajdonos biiottságuak oly sok kellemetlenséget okox, megrögzött konoksigával, méltán megérdemli a törvényes megbírságolást, azért is ezt az illető ható ág szives figyelmébe ajánljuk. — Továbbá figyelemre méltónak ajánljuk a pék és kenyérsütők üzleteinek tisztán tartását, a menyiben a sütemények legtöbb üzletben a piszkos földre lerakat nak, a sűtőeuközök tisztátalanok a szobi egyúttal cselédszoba, a kellő csín nélkül, kívánatos lenne, hogy ax illető pékek és sütők * az úgynevezett „Ceédalásaókenyér sütő üzleté* megtekintenék és ott a kellő tisz taságot és rendet megtanulnák. Ott minden eszköz, sütőház s térítők ra:yognak a tisztaságtól. Minden süte ménynek meg van a tiszta lerakó és kihűlő táblája, nem újy mint némely péknél, bot a süteményt n sze nyes földre lerakják hűtés végett.— Kívánatos a nagy közönség iránti fgyelemből, hogy a sütőbázak és az aboz tartozó esz'.Őzök tisztán tartassanak és kc/eltes zenek, s hogy ez az illető hatóság részéről szigorain ellenőriztessék. Lóvásár. A megyei gazdasági egyletnek többszöri felszólalás, kéiés és sürgetésre végre, is sikerült a nm. m. kir. honvédelmi minisztériumnál kieszközölni azt, hogy a hadsereg részére egyes termelőktől, nem pedig lókereskedőktől vásároltassanak lovak, a um. honvéd minisztérium engedett exen közérdekű óhajtásnak, és elrendelte, hogy B.-Gyarmaton a G ik bonvédbnszár ez red részéről történjék a vásárlás. A gazdasági egylet a dolgot nagy fontosságú és u] eseménynek találva, min dent elkövetett, hogy a gazdaközönséget „a maga jól felfogott érdekeire11 figyelmeztetve, a lovak tömegesen behozassanak B. Gyarmatra, ily czélbó! jelentek meg Pál kavics alezredes szakközegeivel B. Gyarmaton. A lóvásáron megjelent ax alispán, mint a gazdasági egy­ let alelnöke, a számos bizottsági és érdekelt Ug részt vett, összesen 410 lő lett bejelentve, olővozetve azonbsn csak 308 ; mert többen észrevették a mellőzést, reelelték lovaikat a lóvásárló comiuió elé vezetni A 308 ló közül azonban a kívánt és a nógrádi vidékre eső 3Odarabot kilehetett volna válogatni, azonban csu pán Beuiczky Árpádtól Roscnbsch Sándortól 2, Özv. Kubinyinétől (Szügy) 1, Egy ipolybolyki és egy tarnóczi földésztől egy eg), összesen tehat 7 ló vétetett meg a termelőktől. Mig a termelők lovai alig vétetlek figyelembe, addig egy lóknpecz által oda hajtott 8 ló, egytől egyig legutoljára szögről-végről megvizsgáltatott. Ezen 8 lóbolB. Gyarmaton hármat vett meg a comissió. A bizottság ezzel — úgy látszik — azt akarta de­ monstrálni, hogy csak a lókupeczoa tudeak lovat elő állítani, s hogy a miniszteri rendelet, moly a terme löknek is közvetlen előnyt enged, tarthatatlan. Ezen irányzat ellen ezennel tiltakozunk és kívánjak, bqgy ba még egyszer fesz B. Gyarmaton lóvásár, ez a köz­ igazgatás felügyelete és ellenőrzése mellett menjen végbe ! Mert ily eljárás után jogosultak voltak a termelők megjegyzései: „Port hintettek a szemünkbe!— Vakulj magyar !■* „Egyszer volt Gyarmaton kutya lóvásár !•* stb Tisza Kálmán nagyérdemű elnökünk 10 évi miniszter-eluOköskOdésének jubileuma alkalmával, a tisz telgők soraiban megyénk bizottsági tagjainak is lesz alkalmok megjelenni. E czétból főispánunk következő levelet intézett a megye biroltsági tagjaihoz: „Tisztelt bizottsági tag úr! A miniszterelnök Tisza Kálmán, tiz évi miniszter elnökösködése betöltése alkalmával tisztelői tudvalevő lég ünnepélyességre készülnek. Az ünnepély folyó évi november 29-én fog meg­ tartatni. • Azt hiszem, hogy a miniszter elnök urnák ezen megyebeli tisztelői közül szintén lesznek olyanok szá­ mosán, akik az ő jubileuma alkalmából rokoószeuvük és tiszteletüknek megfelelő aton és módon kifejezést kívánnak adni. Ezen feltevésben van szerencsém l. bizottsági tag urat felkérni, hogy amennyiben az általam bemutatandó tisztelgők soraiban a szóban lévő Ünnepélyen részlveoni kívánna, ezt velem legkésőbb folyó hó 22 kéig tudatni szíveskedjék. Megjegyezvén, hogyha ezélzafom bizott­ sági tag urnák szándékával találkoznék, az esőiben f. hó 28 ánesteG órakor lakásomon Budapesten az Angol­ királyné szállodában felkeresni méltóztassék, hogy az ünnepély biztos és már változtatás alá többé nőm eshető sorozatát az alkalommal módomban lőhessen tudatni. “ Kelt B.-Gyarmaton, 1885 évi uov. 12-én. bazifiai tisztelettől ' gróf Gyürky, főispán. Hírek. Hynten. Zsélybeu Galgóezy Erzsébet kisasszonyt, Galgócxy Béla árnak, a Zichy senioralis uradalom de rék kitűnő tiszttartójának egyik bájos és kedves leá­ nyát f. hó 10 én vezette oltárhoz Lovas Sándor cultur mérnök ur. Nászasszony volt: Novák Sándornó, Nász­ nagy : Kvassay Jenő Bpostről, Koszorúleányok : Gál góczy Anna, Galgócxy Mariska és Novák Margit. Vő lélek : Soókv László, Német Béla és Galgóezy László urak. Az esküvőt fényes ebéd követte. — B. Gyarma­ ton Somogyi Miklós mő lakatos e hó 114a esküdött egybe a szép Szűcsi Mzriska kisasszonnyal. — CsehBrózón Sxtolár Adolf liWonczi kereskedő nov. bó 7-én váltót^ jegyet Goldbergor Irén kisasszonnyal, néhai Goldberger Kálmán volt körjegyző szép és miveit leá­ nyával. Személyi hírek. Gr. Gyürky Ábrahám főispán ur őaagyméllósága a székvárosba nov. bó 11 én érkezett Máansp 10 ig több fontos ügyet intéseit el a a tisztelgőzei fogadta; ezután a közigazgatási ülésen elnökölt. A Mzékvárosból harmadnap uov. 13 án reggel Sorakor távoiott * A közig, biz. ülésen a bizottsági tagok közül jelenvoltak : gr. Berbtold Aribur, gr. C'zebrian László, Hunzély László, Kövy Tivadar, Madách Károly gr. Pejacsevich Artbur, Keméuyfy József és Sréter Alfréd arak. Forinyák Gyula bon véd tábornok s kerületi parancsnok c bő H és 9 én B. Gyarmaton időzött, és szemlél tartott uz itteni 52 ik bonvédzászlóalj katonai gyakorlatai felett. Mini értesülünk a tábornok ur min dent a legszebb és legnagyobb rendben talált s elis­ merését fejezte ki a legénység gyakorlottsága s külö­ nösen pedig a lövészetben való kikópeztetése felett. Sci tovszky J alispán urnov. 14. Bpos re utazót a vasat Agyban. Kinevezés A b.-gyarmali adóhivatalhoz Sinako Já­ nos VI. oszt, számtiezttó neveztetett ki a pénzügymi­ nisztérium által. Gr. Zichy Nándor a senioralis uradalom bériője a mait bélen megtekintette az itteni uradalmakat. Úgy tudjak, hogy mindent jó renden talált, s megelégedés­ sel távozott és búcsúzott el derék tiszteitől. Márton napjának előestéjén Szécsényben Hanzély .Márton főszolgabiránk házánál sok jó barát sereglett össze, a fényes vacsora alatt sok pobárt ürített a há­ zigazda és ked ves családja egészségére. Bár utólag, de R napon bellii, mi is a legjobb kiváoatainkat fejezzük ki derék főszolgabírónknak. Losoncion az ottani daicgylet 25 éves fennállá­ sának jubileuma nagy Ünnepélyességgel lesz egybekötve s még folyó bő 2ü-án este veszi kezdetét Ének, be gedű és zonaora előadásból bőven fog kiju’ni. Az On nepély tulajdonképon nov. 21 én lesz, mikor is Pokorny Gusztáv polgármester ur megnyitó beszédet mond, Bús­ bak Ádám ur a d elegy lel történetét olvassa el, a a zászlót a losonczi nők megkoszorúzzák. Délbe társas cbM,evte pedig tánczcstély fejezi be a ünnepélyeségeket. Kisdedóvoul f«osonczon Zorkóczy Jánosnó szül. Kovács Emma asszonyt választották meg szótöbbséggel. Gyászrovat Özv. Freyburg Lajosné azűl.Balogby Etelka uov. hó 5 én Berciden elbanyt. Halláláról a kö­ vetkező családi gyászjelentés adatott ki: Cscngey End réné született Froyburg Johanna, férje Csengey Endre gyermekeik Maliid, Veres Ernőné, Anna, Gyula, Gi zella, s Veres Ernő a többi rokonok nevében is mély fájdalommal jelentik a szeretett édes anyának, napá­ nak s nagyanyjuknak özv. Freybcrg Lajosné szül. Bzloghy Etel asszonynak folyó hó 5 én élete G9 évé­ ben történt gyászos elhunytál. A boldogoknak bűit to­ temei folyó bó 7 én d. u Bórakor fognak Bérezel len ax ágost. evang. vallás szertartásai s:eriot örök nyu­ galomra tétetni — Csemíczky Eleket a vad­ kerti vendéglőben e bó 7 én reggel halva találták A család által kiadott gyászjelentés következő . Csemiczei Csemiczky Eleknó született Beke Berta, s kis fia Jó zsef, valamint id. Csemiczky Eduard, és neje Micsinyei és Beuiczei Beniczky Karolina, úgy szintén Csemiczky Mária és férjé Schvarcz Gyalu, Csemiczky Sarolta s férje Szemerei Szemere Ödön s gyermekei: György, Buba, Lajos és Béla magák és a Ctemiczky család összes tagjai, s azoknak számos rokonai nevében is, . elszomorodott szívvel jelentik, szeretett férjének, s il­ letőleg atyjának, fiuknak, fivérüknek, sógoruknak és nagy bátyjuk oak: Caemiczei Csemiczky Eduárd Elek­ nek folyó bó 7 én, szélbüdés következtében életének 37 ik házasságának 5 ik évében történt gyászos kimultáL A boldogultunk hűlt tetemei f. bő 10 én fognak ágoet. hltv. evang. szertartás szerint, a nagy sztráczini családi sírboltba öröknyugalomra tétetni — Jánoska Nándor nyugalmazott tn. k. államméroök, f. bó 6 án Ipolynyekeu 65 éves korában jobb létre szonderűll. — B.Gyarmaton Weisx Arminné szül. Elfér flermin 24 éves korában kiuos szenvedés után e hó 8 án meghalt. — Fityka Fercnoz 48 us honvéd, s rombányi kör­ jegyző o bó 9 én hirtelen halállal végezte be életét. Áldás és béke ax elhunytak emlékére Egy tűzoltó temetése. B.-Gyármaton e hó 9 én fényes temetés ment végbe. Ezen fényes temetés a b.gyarmali önk. áűzolló egylet által rendezletett, hogy az egylet leróvjá gyászos kötelességét egyik elhunyt derék tagja és a kitűnő bajtára iránt. A korán elhalt tag: Kolbányi Lajos volt, 28 éves asztalos em­ ber, h a tűzoltó egyletnek egyik fáradbaüsn derék tagja, ki az egyletnél mint osővezető a törzskönyv tanúsága szeriül 1877. év óta híven és lelkiismeretesen teljesí­ tette kötelességét s kinek egyetlen egy igazolstlan mu­ lasztása som volt. A temetés napján a ravatal mellett félóránként kél két mászó diszörséget állt, g Lnby Ká roly szakaszparancsnok piros szallaggal (az egylet mi­ nővel) díszített komorul tett a ravatalra. A szalagon következő telirás volt olvasható: nA b. gyarmati önk. tűzoltó egylet derék tagjának !a A temetésen az ipartes­ tület is részt vett. A temetési menetet inposanssá telte a nagy számban megjelent tűzoltóság, mely előtt gyászbaboriivá vitetett az egylet zászlaja. A mászók a gyász­ kocsit vészfáklvákkal vették körül. A tűzoltó zenekar is leróvta ez alkalommal kötelességét Valóban fényes megható és kegyelő’©* gyászűnnepély volt ez az elhunyt egyszerű iparos iránt, de megérdemelt, mert Kolbányi mint egyszerű iparos, kötelességének mindenben híven és lelkiismeretesen megfelelt. Áldás emlékére. Egy előkelő Izr. hölgy temetése alkalmából idő szorúncK találjuk felhozni, hogy ideje volna már, mi­ szerint az izr. halottas egylet halottas kocsiról rondoskodoék. Eltekintve minden egyéb előnytől, ez főleg egészségügyi tekintetben is kívánatos. Hisszük, hogy szavunk nem hangzik el a pusztába, s ax izr. értelmi- �NÓGRÁDI eé< a megpenditelt balyaa eaxmél felkarolja • teateaiti. mar Vlxipntka próba Az alispán elnökleté mellett a bó 10 én ment végbe B. Gyarmaton a polg. iakola tel­ kén. Öaaeecn bírom baxai exég küldött be mint* mi vát lyukat; névaxorinl a Geitoer éa Rauicb bpeaii exég Bot, a Valter tele bpcati exég 3 al. Seltenboffer féle soproni elég 3 at. A MÍvaltyú gépeken nagy érdeklő déi mellett men'ok keresztül a kísérletek. A törvény hatóság résiéről ai alispánon kívül, jelenvoltak Harmoa Gábor főj egy tő, Remény fy Jósxeí, Hanxély László és gr. Pejacsevich Arthur arak. Több kőuég jegy xője és bírája is résit vett a próbákon A próbák a bolyh. tűzoltó egylet tagjai által tétettek meg, kik 80-an felöl jelentek meg. A kiállított gvp.a közül aGeilner ée Rauech elég szivattyú gépei nyerték meg ax elsőbb a ezen cxéggel köttetik meg a szerződés a tö­ meges sxállitás tekintetében. Megrendeltetni fognak irtás, 150 frtos és 287 frto* gépek teljes felsxereléMel a községek nagysirához képest. Több község, u m. Mohom, Szügy, Luaáoy. Szenna, Turopolya, Somosujfala, Vanyarez mér ez alkalommal tették meg a megrendeléseket Fontos kiküldetés. Tamási község 1849-ben Zaner cs. kir. tábornoknak mintegy 2100 ezüst forinton felül kiszolgáltatott reqnisitók értékét l’öO és 1851-ben úgy akarta leszámolni, hogy adót nem fizetett. Az akkori ca k. kormány a községet azonban a folyó adó végett sokszorosan meg« xequAlla, s a leszámolást az adott nolgálmányokért il nem fogadta. Míg végre Tamasi községe Őfelségéhez folyamodott az 60 ea években, s 1857-ben, ai iratok szerint Őfelsége kézirata folytán teljes kielégítést nyert, daexára ennek Tamasi községe a Smerling alatti konnábyboz is folyamodott, * kér* vényeiben Nógrádmegyénk hol b£*i hol hadi pénztára ellen állította fennállónak ezen követelését; mig végre 1864 ben, épen szerencsétlenségre, a megyének a régi (1829) Paraiczky házi pénztárnok elleni követelése azon évben kielégítést nyervén, az akkori királyi biztos gr. Deaeewffy Károly a megyének ezen magán tulajdonát elharácsolva, több községek igazolt adó túlfizetéseire fordítottéi * ezek között Tamasi községe is 1000 frtot kapott, de a 509 frt különbözet iránt a megyét azóta folytonosan xak hit ja. a megyei közgyűlés legutóbb ho­ zott végzésével a községet a tiszti vélemény alapján elatasitotta, részben azon az alapon, hogy Tamasi köz •égő már kétizben nyert kielégítést ezen követelésére, résiben a főleg, mert ezen követelés házi pénztári jog czimet nem formálhatott, mintán a község ezen köve­ telési összeget hadi ezé lókra szolgáltatta ki, és mint a községgel 1883 bán felvett jkv. is igazolja, ők ma­ gok beismerték, hogy e követelés csupán a Zau ér­ télé 1849 ki requisitióból ered, e igy az a forradalom előtti alkotmányos házi pénztárt, hová ők túlfizetést nemi* eszközölhettek, nem terhelhette, annál kevésbé LAPOK. a mostani „pénztár. Daciára ezen nyomós tkoknak a cm. m kir belügymini-zteriutn a megye végzését fel oldván, *lrr< delte ezeu ügynek ujabbi tsualmányozá'-at. Miután főügyész a miniszteri rendelettel szemben ré^i álláspontját frntartulta, a megye alispánja e kUveiHcs keletkezésének jogalapjának * idáig miként történi ki oiégiléaének megvizsgálásira küldöttséget nevezett l i, melynek tagjai: Steller Antal megyei főügyész agác< járási ntdgabiro és Laazly István helyett Kacbler Fe­ renci megy< bizottsági tag, voltak. A küldöttség f bó 9 én a hely sínén eljárván, a kiküldetés eredménye sz lett, hogy 'I zroasi községe, daciára annak, begy az 1864 ik évi >í4,U76 szám alatti hélytartóranácai rend a let kijelenti, hogy Tamasi községe a Zaucr-fél* requi silóra kielégittelelt még 1857 ben, s végszavaiban T< maii községnek a megye házi pénztára elleni köve­ telését megv izsgálaudónak mondja, s ugyanerre hivat közólag ezt a legújabb) belügyminiszteri rendelet is fentartja, Tamasi községe kijelentette, hogy neki ezen 500 frt követeié** soha se nmi más alapból nem szár mazik * ueio származott, mint a Zauer féle requisitió ból, a neki Nógrádmcgye házi pénztára ellen semmi követelése fenn nem állóit, ebbe ö túlfizetést nem tett, sem forradalom előtt sem atánna s o követelése csakis a cs. kir. badipénxlárl terhelheti, s kéri a megyét, hogy ennek a kifizetését a magyar hadügyi kormányzat ut ján eszközöltesse Megjegyzendő, hogy Tamasi községe a megye első elutasító végzését nem (elebbezvén, az jogerőre is vált. A losonci! vadásztársulat f. bó 7 én a losonczi erdőben szokásos évi vadászatát tartotta, melyen mint­ egy 5(J vadász vett részt, sálig 5 óra alatt 7 özet, 18 nyalat, 2 snetfet, és 1 császármadarat lőttek. A vadá­ szat után a fürdőben roppant nagy ebéd volt, melyen az intelligentiával már természetszerűleg rég összefért polgársággal együtt 82 cn veitek réMt, * az ebéd éjféli 12 óráig és a aárga földig tartott A kedély jó kedv és fesztelenség legnagyobb fuka már abból is consta* tálbató, hogy a minden cselekedeteiben a szabálysze­ rűség mintaképe : Farkas Károly ur a csillagos ég alatt éjfélig tánczolt Hivatalos értesítés A vezetésem alatti rétsági kir. járásbíróság Terosko Székhelyijei hivatalos mű­ ködését a folyó bó I én megkezdvén, ezen körülményt azzal hozom a t közönség tudomására; miszerint az ügyviteli szabályok 245 §-bos képest a szóbeli pana­ szok felvételére betenkint a keddi és pénteki napokat jelöltem ki, mely napokon délelőtti 8 órától 11 óráig vétetnek lel csupán a szóbeli panaszok, kivételével azoknak, melyekre nézve a törvény gyors eljárást ren dél s melynek ax időre való tekintet nélkül a hivala los órák alatt azoflnal felveendők, a eliotézendők — Kelt a rétsági kir járásbíróságnál Tereikén 1885. évi november ló 5-én JakobovLa József kir. járásbiró. A királyné nevenipja. Jövő caöiöriököo, novciqber 19 ikéu Erzsébet királynénk Ő Felsége oevenspjáo dél­ előtt fel lü órakora helybeli róm. katb. plébánia tenp .'ombau Uouep'lyes isteni tisztelet f.»g tartatni. Pályázat. Fcyka Ferenc* rombányi jegyző elbunytáv.l Rombány nagyközségi jegyzői állomás, mely lyel 400 frt évi fizetés és szabadiaké* van egybekötve, üresedésbe jött, melynek pályázat ntjáni betöltésére ha téridőül f. évi november bó 30 ának d. e 10 órája lü zetik ki Rombányba A pályázóktól megköveteltetik beigazolása annak, hogy u jegyzői állásra képesítettek, erkölcsi viseletűk kifogástalan, ■ eddig a jegyzői szak mábin jártassággal bírnak, mely okmányok f. évinov. 24 ig a szolgabirói hivatalhoz beterjesztessenek. Az Ipartörvény hiányai a szegedi ipartestül*!— f. bó G áu tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy jövő évre Szegedre nmégos ipar gyűlést biv egybe a veget', hogy abban az uj ípxrtörvéov legérezhelőbb hiányai megbeszél lessenek azoknak pótlására és a lég égetőbb iparügyi bajok orvoslására és a kormány és a törvényhozás felkéressék. As országos nsgygyűlés elő­ készítésére és progranimjának megállapítására nagyobb bizottság küldetett ki. Illeték levélben kötött üzlet után, a m kir pénz­ ügyi közigazgatási bíróság 1885. évi 3616. sz. a. kö vetkező határozatot hozta; A levélben kötött jogügylet az ügylet természetéhez képest illeték alá esik akkor is, b< a levél csak a szerződő fél által van aláírva, de a czélja az, hogy a kiállító ellen bizonyítékai szol­ gáljon s a levélben foglalt jogügyletnek az azt alá nem író fél általi elfogadása az ügylet körülményeiből iga tolva van. 4 Érdeke*. Mai számunkban az id. Heckeher Sá muiil hamburgi ezég nyeremény hirdetménye. Ezen ezég jó hírnevet szerzett balgatagos eljárása és a nyeremény fon os kiszolgáltaUsa állal; megfigyelését ajánljak. Szerkesztői üzenetekZlatnó Gergely A. kólteméayek kösül kstU bsválik. S.-T arján. (>. J. és K. J. uraknak. — V'aayarcx 0. L.tanító ufnak — A nemxsti intóasU ócxUndiJak önöknek la mag­ vannak sxavaxva. Aa Atx'öndijak kíosxtása iránt lapunk ssultaxíinában uólaltunk f«l. Felelős szerkesztő: Horváth Danó Gazdatiszt, Egy ő—600 hold vagy kissebb birtok kezelésére alkalmas szerény igényű 45 évee nős egyén gazda­ tiszti állást keres uj évtől vagy azonnal. . Bővebb értesítést e lapok kiadó hivatala ad. HIRDETÉSEK. ££lfixlíÍHÍ hirdetmény. A kökény**! (Nógrádmegy®) közkirtoko* urak tulajdonit képező vízi malom, joggal, legjobb kar­ ban lévő lakhiz 400 Q öl boltelokkel, Öt hold exÁotófölddel azabadkézből eladó. Értekezhetni nagyeógo* Deeeewffy Ödön úrral Kökényeden, utolió poéta Hatvan, é* alólirottnAl Puixta-ürgóaen, utoleó poéta Hat van Lőrioczi. Sálinget látván, ' kaaanár. 20M—jotó. iüb Árverési hirdetményi klvenat. A sxéesényi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatásig kBxhlrré tanai, hogy a Takarék és hltelintéxet végrabajtatóaak, Rliman János karancsktasi lakos alperss ellen 1M.V saeptember 4-én foganatosított árverés as IMI. évi LX. L ca 1*7. f-a ér­ telmében utósjánlst folytín joghatály nélkülinek nyilvánitatott, s hogy a Karaneakessi 30 ex. tljkvban A. t- I —8. norsa. alatt fog­ lalt to5í> írtra becsalt nemesi birtok elárveresásíro ajabbi határidőn! 1885. évi deexember bó 4-ik napján d. •.lOórijaKarancakesxi kötiigiben akörjegysAl Irodába sasai túsatett ki, hogy oson árveráson a birtok !9Sl frt 10 krbaa Ithetö Is, mart annyi Cssaegct bilry Imre Ügyvéd már megajánlott. Árve remi axándlkoxók tartósnak aa igatlanok becsárának tüaaástóliját vagyis as önnek megfalelfl ösasagot kétipénaben vagy HtSI-ik éviLX.t.cx.42. |-ban jelsott árfolyammal elámított éa aa 1SAI. évi november bó 1-én X333. asám alatt kelt igasaág. Sgyminlaxteri rendelet A. l-ában kijelelt ovadékképts értékpapírban a kiküldött keaéhes Isteni, avagy as 18*1. LX. 170 |*a - értelmében a bánatpáasnek a bírságnál elöleges elhelyoséséról kiállított ssabályeserft elismervényt átnolgáltatnl. Kelt Saécsónyben a kir. Járáabiróság mint tlkvl hatóság lw*ó évi sasptember hó Zb-én. 1—3 47W—Öáő. SS. tkv. Arvrr/ei hirdetményi kivonni. At iiH>l)»ági kir. törvénynek mini telekkönyvi hatóság kúsbirré testi, h’>;y as állam kincatir mint végrehajtatásak, Muunh-k Lajos m neje Gyurky Karolina ilh*tvr örökösei elleni ím frt Ül kr tőke követelés és járnlvkainsk klelégitéic iránti végnbajU-i ügyebrii.ax inolyaági kir. Utók területén leró, Kirak konég határában fekvő a siraki3f. siámu tlkvbcn Musxalek Ijqos és neje Gjnrky Karolina tulajdonául bejegyaett kúvrtkca* ingatlanokra: a. f I ,or- 1^1 hnx. alatti 48 axámu hátra udvarral és kertel ÍM frt, b) f '<!• 4'C A. 1S--14. IG, l'J. 21. !ti. 31. 33—3*J. 41. -és 43, sorát, a. kertek, földek, és rétekre egyOteeen 4!»ő Ltban. e) lirs*. a. stőllőrr2-rt írt, dl GVJ líra* a *zőllörc 4'lfrl, é) 7tM. hrts. a sxőllőre 41 írtban, tovább* a követbesökre : 0 a sirakí «G at. lljkvlwn 4*1 hr«t. alattira 3 i frt, x> a airaki 74. sr. tkjvbcn 4'.*L hrsZ alattira 4" frt, hl a sirakl 70. st tjkbeo 417. hrw alattira U3 frt fái kr o. e. aikiMu<i árakban at árverést rlrnolrtle, és hogy a frnnebb megjelölt ingatlanok at 1MŐ. év i-.leorfnln-r bó 2* ik napján »l. e. | > órakor Sirakon a kotaég lilró hasánál megtartandó nyilvános árverésen a megalapított kiáltasi an»n alnl is elaltatni fognak. — Árvrrcxni szándékozok tartósnak as ingatlanok Wsárauak ll»*.-jót késspénsl»en vág, hal. éri LX. 4d { lóin jelzett árlolyamnul sráinitutt év ia 18*1. évi november b* I én £133 a*, a. kelt igazságügymiuisxteti rendelet n ( aban kijelölt ovailékkr|x-s értékpapírban a kiküldStt krzéhes letenni, vagy ax IrtMl. LX. U ex. 171). |-a értelmében a bánatpénznrk bíróságnál el-'degr* elbelyetéseről kiállított asahalysserfl elismervénvt átsiolgáltatm. Kelt Ipolyságon a kir. törvarék telekkönyvi hatósága 1**5 évi ssqvtember hó 7-ik napján. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton. 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00793.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 46. szám (1885. november 15.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c9790a53501204714d2290b38a17702d.jpg 9d97d7155e6b0112d4951d795c2cff6f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8f1fbf66a3736c77190a8b0dfc3fe0af.pdf a86213fc4978472a9020a14d2b04b69d PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 22. XIII-ik évfolyam. 47. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Pusztító betegség. Midőn Noé feltalálta, hogy miként lehet a azőllőből bort sajtolni, bizony nem igen gondolt arra, hogy e találmány hány és hány embert fog szerencsétlenné tenni, ö maga is megbünhődött, mert lerészegedott s midőn a földön fetrengett, kicsufoltaték. De ne hibáz­ tassuk őt még se, mert ha ö nem, feltalálta volna más a borsajtolást, és különben is — mértékkel használva — a bor inkább gyógysaer, mint méreg. Mohamed eltiltó hiveit a bor élvezetétől. Helyesen tette, mert a meleg éghajlat alatt s oly forró vérü népeknek, mint az ő követői, nemcsak felesleges, hanem határozottan káros a mámoritó borital. Újabb időben azonban már a török nagy urak épen nem idegenkednek a bortól, sőt ugyancsak fogyasztják a pezsgőt, de a nép körében még mindig a szeszes ital­ tól való tartózkodás, a józanság uralkodik Nálunk! Épen az ellenkezőt lehet mon­ dani. Sem vallási, sem világi törvényeink nem tiltják a szeszes italok élvezését, — de bizony népünk nem is nagyon idegenkedik tőle. Né­ mely vidékeken már annyira elterjedt az iszákosság, hogy komoly aggodalomra ád okot. Nem szólanánk még az ellen, ha népünk csupán bort innék, — ámbár heves véralkatát tekintve, es is tökéletesen felesleges,- — mér­ tékkel használva azonban nem káros, sem a lelket, sem a testet nem teszi tönkre. De ha­ zánk legtöbb vidékén a nép alig fogyasztja a bort, bár mily olcsó legyen az, hanem an­ nál nagyobb mértékben issza a pálinkát, sőt olyan gyomor is van elég, melyet már csak a tiszta spiritusz tud megcsiklandoztatni. A tótok, szerbek, oláhok mindnyájan nagy kedvelői a pálinkának, ugyanez mondható a magyar köznép legnagyobb részéről is. A svá­ bok még a legjózanabb életet élik, de épen azért ők a leggazdagabbak is. Az az óriási vagyoni romlás, mely köznépünket a nyomor lejtőjére taszította; legnagyobb részben a pálinka-ivásnak tulajdoni iható. Találó elnevezés a pálinkára nézve az, hogy nember-irtó.“ Valósággal az! Mind a szellemet, mind a testet úgy cl pusztítja, hogy a ki sokat élvezi, előbb utóbb nyomorékká válik. Arcza idő előtt ránczokat kap, haja korán megÖszül, térdei inognak, a lélek elbu túl — s a testi és lelki romlással együtt jár az erkölcsi sülyedés is! És a nép mégis azt hiszi, hogy a pálinka erősít. Igen, erősít egy pillanatra, legalább felvillanyozza az idege­ ket, de az utóhatás anuál gyengitőbb, annál károsabb. Sok vidéken már a csecsemőt is pá­ linkával itatják a balga anyák, azt hívén, hogy ez által gyermekük erősödik, — pedig csak a menny angyalait szaporítják ez által! Az ujonczozás igen szomorú státisztikát tüntet fel arról, hogy népünk — mely nem nagyon régen egyike volt Európa legerőtelje­ sebb népeinek —- mennyire korcsosul. Délczeg legények helyett vézna, nyomorék alakok ál­ lanak a Borozó-bizottság elé, melyeknek jegy­ zőkönyvében e szó fordul legtöbbször elő: „untauglich.“ A halvány, fénytelen szemek, a beesett mell, a vézna karok — mind csak a pálinka romboló hatására mutatnak. De nem csak a férfiak, hanem a nők, leá­ nyok és gyermekek is átadják magukat asccéz élvezetének. Sok olyan tót lakodalmi menet látható, hogy férfi, asszony, leány, gyermek mind csupa részeg volt *- s az asszonyok ré­ szeg fővel kontyhullásig bokáztak. Hogy az TÁRCZA. „Demiért viseltető! oly ellenszenvvel Brick iránt?" kérdő Arthur csodálkozva. Bármi van... „Azt veszem észre, hogy ki nem állhatod." „Mert Alsóknak tartom." „Brick Alnok — nem kedvesem, Brick a képzel­ hető legbecsületesebb ember." Bánni van a leverőben Mert biMayoe, hogy van ixa .▲ jeleket mtyfljytlnl Tanácsot !eu jó korán. „Valóban?" szól Brontingné gúnyosan. „Úgy látszik te ezt kétségbn vonod; de bát miért?" „Anlipáthiám van iránta." „Ez annyit jelent, hogy magad sem tudod okát adni," mondá nevetve Arthur. 8 ka e jelek as mutatják, Hogy * veuáiy köul van : Álljon talpra egyoefilve Minden ember a honban I Brontingné hallgatott. Másnap szolgája egy levelet hozott neki. Brick báró aláírását megpillantá, olvasatiénál Kórőekörttl gyttl halomra A robbanó rjróanyag . . . Csak egy tsikra át a lángok Mindenfelől feleaapnak. S aki kéeőn vaeit áeare, Hogy a háza roekad, ág: KJ .udhatja, vagon egykor Főlóplthetl-e mágl? Gergely. A szerelmes levél. Briek úr egészen kétségbe volt esve. itóvid idő malva ajkaié magét s szomorúan lépdelt lakása felé. „Niaes más bétra mint iroi neki/ vult bosszas töprengésének eredménye. Brontingné azalatt a férfiak romlotaégáról elmélkedett. Közölje-e férjével a béró tolakodását ? Nem, ex igen megszomoritaué Artbart: mert ő Bricket őnintéo szerette. Miméi maradt tehát hátra mint hallgatni. -Ki bitté volna ext a báróról ?B exövé tovább gondolatait Brontingné. „Do persze: Lássa vis par­ tot mos 1“ Midőn Arthar aa este axt ajáolá, hogy bivják magákkal Brick arat sétekocsixásra, néjénól siokatlan ellentéllésra talált Midőn akará széttépni a levelet „Do még sem, ellentmondott önmagának.| Talán szemtelenségéért kér bocsánatot" 8 olvasni kezdett „Asszonyom! Miután tegnapi haragja nem engedő, hogy vallomásomat befejezzem, nem tehettem mást, mint azt levélben ismételni. Zavartalan nyugalomban folyt életem, mielőtt a kegyed házába léptem. Azóta egy forró szenvedély lángol kebelemben. A kegyed „igen" vagy „nem" szava fog sorsom felett határozni. Váljon a minden áldozatra kész tiszteletteljes szerelem* nek sikerülend e kegyét megnyerni ?" • Eddig olvasott Brontingné. Félig haragos, félig, pedig megvető nevetéssel dobi a levelet az asztalra. Azután borítékba tévé, minden függelék nélkül küldő vissza a bárónak. „És ez a világ legbecsületesebb embere," mondá „hogy is lehet Arthur oly rövid látó?" Vére hevesen lüktetett ereiben, sétakocsizás által akará magát megnyugtatni, kebelbarátnője, Holmi gróf­ nőhöz, hajtatott. Ez okos nőnek elbeszélte az egész eseményt. erkölcsiségre nézve mily romboló hatással bir az ilyen mulatozás, azt felesleges illusztrálnom. A munkások is kikötik minden napra a pá­ linkát s ezt a leányok és gyermekek is épen úgy elfogyasztják, mint a férfiak. Az i szák osság meggállása érdekében van az államnak, mert népét a pusztulás szélére visszi. De hiába beszélnek az ellen, hiába hívják fel a figyelmet rá, — nincs eredménye, mert a szeszes italokból nagy — jövedelme van az államnak! D. Vasút ügy. A mi vasúti ügyünk keservesen megfeneklett. Mi lehet annak az oka ? Meggyőződésem szerint a vasút eredeti irányának (8. Gyarmat Váci) másfelé elterelése, akkor, midőn as érdekeltség részéről, akivánt 400 ezer forint, nehány ezer forint bijáo, már alájegyeztetett. A vasút eltért iránya pláne Gödöllővel akarja • Gyarmatot összekapcsolni; ha már ez irányt óhajtjuk fölvenni, miért nem Aszóddal ? Mécsétől Gödöllőig as összes közben eső jelentékeny hegy láncolatokat mlrid' keresztbe kellene metszeni; mig Gyarmatról Aszódig, rátérve a Galga völgyére, ezen minden technikai ne­ hézség nélkül ki lehetne a vaspályát építeni. Jelentékeny azonban a különbség, a két irányba tervezett vasút csatlakozási pontjára, mint piacsár a nézve. Ha a vasutat Gödöllővel kapcsoljak össze, agy ezen vaspálya egy nagy vidék, sőt mondhatom, hogy legtöbb cselben ^x egész területre nézve kárba veszett mind annak daczára, hogy úgyszólván a községek kapui előtt fog a gőzalkotmány elrobogni, mert: ezen nagy vidéknek, mondhatnám az egész ezen területnek a piacza Váoz. Ex nekünk annak fog maradni akkor is, midőn gödöllői vasalunk lesz. Gabonánkat s összes terményeinket, különösen a melyeket külföldre szán­ tunk (psdig ezek mennyisége tulnyomólag nagyobb), azután is Váczra fogjuk szállítani, habár döczögőo uta­ kon, tengelyen. Viszont a külföldi kereskedelmi csikkek nagyobb ; „Vissza küldledmár űrieknek a levelet?" kérdő az utóbbi. „Természetesen." „Akkor persze küszöbötöket többé át nőm lépheti." „Magától értetődik." „És mit szól majd ebhez Arthur? Kivel fogja ezentúl ecartéját eljátszani?" „Magam fogom e játékot megtanulni." „Téged untatni fog, mert untadig te leszoe a nyer­ tes, mivel Artburod sokkal ndvariasabb, semhogy ne veszítene mindig. Bricket nélkülözni fogja." „Akkor mindent megmagyarázok neki." „Az Istenért ne tedd azt!" „De hát miért nem?" „Egy nőnek soha nem szabad férjével észrevé­ telei, hogy hajlandó szerel mellevetek elfogadására. Azon percztői fogva a féltékenység ezer ördöge ébred föl benne As első levelet széttépte; gondolja magában, a másodikat elteszi, a harmadikra válaszol, a negye­ dikre .... „Ab te nem ismered Artburt, nemes, jó leikétől távol van a gyanúnak árnyéka is!" „Annál kevésbbé szabad őt meggyőznöd arról, hogy űriekben csalatkozott. Ez elkeserítené I" „De bát mit tegyek ?" „Istenem e napokban meglátogat nővéred^ Leonie, grófnő, s e jókedvű kis kohóiddal minden mi Brik né­ vével összefüggőben van, ki tesz törülve emlékedből." De sajnos az okos Holmigrőfnö ez egyszer csa­ latkozott. Alig volt Leonie egy este nővérénél már is kérdő : „Brtek báró nem jő most hozzátok?" „Egy idő óta nem" mondá Brontingné röviden „De hát miért nem ?" Németből: Vilma (Folyt, te róf« k»r.) • �NÓGRÁDI része is VÁcsnak érhető közelebb; özek is, habár sze­ kértő, esen irányból fognak szállíttatni. De hiszen, ha öetza hasonlítják a két különböző irányt, lényeges íu rővidebb utón érjak magát Buda­ pestet is Vácznak. mint Gödöllőnek ; mert a rácai irány nem megvetendő számú kilométerrel rövidebb, mint a gödöllői. A gödöllői irány mellett csak egy tekintet barcsői a es a hasa fiaág, mely ast mondja: kapcsoljuk össze vaspályánkat a magyar állam vaspályával. Ámde hiszen befog azon idő következni, mert be kell követ keznie, hogy aa osztrák magyar állam vasat is, magyar államivá fog lenni e akkor á bazatuag sem fog semmi csorbát szenvedni Ámde aligha csalódom, midőn mondom, hogy az adósó polgárok legvitálieabb életkérdésével, ily téren a hasafiságot szembe állítani: saarnvkság. Szeretjük mi, imádjuk mi mindannyian drága basánkat, s esi veeen áldozzuk érette oda vérünket is, ha vész fenye­ geti ; de nem kevésbé bazafiság az is, ba a mostani súlyos és nyomasztó s hovatovább súlyosabb és nyo masztóbb helyzetüükben, az adófizetők könnyebb meg­ élhetéséről, a térink könnyebb elbordozbatáaáról min­ den téren s minden utón, tehát „vasúton1* is gondos­ kodunk. Hagyjuk el tehát a gödöllői Irányt egészen, anynyival is inkább, mert, mint azt a tapasztalat s Pest­ megye ibdolentiája igazolja, ezen részről uj érdekelt­ ségi aláírásokat nem kapunk és — a mi a legkriti­ kusabb, a régieket el veszt jak. Térjünk tehát viasza határozottan a váczi irányra; — erre utal minket a birtokunkban levő 350 ezernyi előjegyzett összeg s a még hiányzó 50 ezer írt meg­ szerzésére nézve elég garanczia nekünk erélyes alis­ pánnak lángesze. Kezdjük meg a tárgyalásokat az osztrák magyar állam vasúti társasággal ott, a hol azok félbe szakad­ tak. Lehetetlen, hogy ezen társaság, saját jól felfogott érdeké), esen mi vasalunk kiépítése mellett, be nem látva. Valamint annál hatalmasabb a folyam, minél több mellékfolyó ömlik bele, úgy egy vasútra nézve is annál előnyösebb, minél több forrást nyit magának, mellékvasutak kiépítése által. Ipolyságot megához csatolta; most meg Lévát fogja magához, Budapesthez, Bécsbez s az egész vi lágbos kapcsolni. Megfogja ő azt tenni Gyarmattal is, ha ez nekünk is eltökélt szándékunk. a Tanügy. A Nógrád megyebeli népiskolák közelebb múlt 1884—5. tanévi állapotáról szóló tanfelügyelői jelen­ tésből: A tanköteles gyermekek összes száma 30790 volt, kik közül : 6—12 éves fin 11298, leány 11344, összesen 22642., 18—15 éves fin 4335, leány 3813, összesen 8148. Ezekből: vallásra nézve: rkat 20950 gör. kát. 18. beír. 557. ág. ev. 7563. unitárius 2. és mézes 1701. nyelvre nézve: magyar 20404. német 606. borvát *. tót 9778, Elemi iskolába járt 10250 fin, 9891 leány, Ismétlő iskolába 2398 fin éa 2395 leány, polgán iskolába 149. fitt, 74 leány, magán intézetbe 72 leány, középtanódába 206. fiú, mindösszesen 25435. Iskolába nem járt 2830 fiú és 2725. leány, összesen 5355. Ekként a tanköte­ lsünknek iskolába járt 82 és fél, és nem járt 17 és fél százaléka. Az iskolába nem járt gyermekek számát részben a cselédek és azon szegény szülők gyermekei képezik, kik a községektől távolabb fekvő pusztákon telepeken laknak, részben pedig azon 13—15 éves gyermekek kik törvény szerint ismétlő iskolába járni kötotatetnének. Az iskolába járó gyermekek közül vallásra nézve: rkat 17414. gör. kát 15. belv. 631. ág. ev. 6921. unitárius 2, mézes 1352, . nyelvre nézve: magyar 16254, német 597, tót 8582, borvát 2. Tankönyvvel^birt 22138, nembirt 3’207. A fél napi mulasztási esetek összes száma 121290. a mulasztó gyermekek száma pedig 12718 volt; a mu­ lasztási esetekből betegségek s egyéb elfogadható okok miatt sok kimsntetett ugyan, de 2643 teljesen igazo­ latlan esetért 1321 frt 50 kr birság pénz lett volna be hajtandó, és téioyleg csak 2o8 frt folyt be. A tanév végével 12 éves kort ért, • ennek foly­ tán a mindennapi iskolából kilépett gyermekek közál Írni és olvasni 2309, csak olvasni 303 tudott As iskolák száma összesen 319 volt, s ezekből jellegre nézve állami 3, községi 10, rkat bitfelekezeti 173, belv. 4, ág ev. 102, móiee 5, magán I, társulati és pusztai 12, tannyelvre nézve magyar 182, tót 78, német magyar 3, tót magyar 47. Ezen iskolákban 354 férfi és 19 nő, összesen 373 tanító működött, kik kö LAPOK. zül rendes 346, segéd 27. képesített 3ö5. nem képezitett 68 volt. Ezen adatokat az 1870— I tanévről kiadott első tanfelügyelői jelentésben foglaltakkal egybevetve I i* tűnik, hogy a tanköteles gyermekek számában ig u csekély különbség van, de az iskolába járók szán.a 20 száztól Isi emelkedett, a tanítás nyelv tisztán ma­ gyar 1870 ben még csak 130 iskolában volt, most mar 182 ben ar, és Így a többlet 52. mi igen biztos jele annak hogy az állam hivatalos nyelvének tanulása és terjedése mgyénsbeu iirvrudetesen balsd elő, és itt megjegyzendőnek tartom azt is hogy azon 11 tani'ó közül kik a magyar nyelvet előbbi tanévben még kevésbbé bírták 9 en magyar nyelvi póttanfolyamot hall­ gatván ma-már megyénkben csak 5 oly tanító van ki a magyar nyelvet még egészben nem birja ügyan, de tanítani mégis képes; megemlltendőnek tartom továbbá azt is hogy a magyar nyelvi póttanfolyamon mely ez évi szünidőben Losoncion tartatott a N’ógrád megyebe liekeu kívül még 108 felsőbb megyékbeli néptanító vett részt, éa képesítési oklevelet 68 tanító nyert. a népiskolák törzsvagyonának és fsntartási költ•égéinek mennyiségére vonatkozó adatokból következő tételeket találok kiemelendőknek A népiskolák és kántortanitók birtokában levő fekvőségek földek, rétek, erdők, legelők, tanítói lak és iskolabázak Összes becsértéke 524620 frlra tehető; az iskolák fentartására és tanítók járandóságainak fe­ dezésére szolgáló töke pénzek 121261 frtot ezen tőkék kamatjai és az ingatlanok jövedelmei a illetve béregyen értéke pedig 51269 frlol tesznek; továbbá befolyt tan dijakból 24373, állami segélyekből 17426, egyházi és községi segélyekből 74936 egyéb váltó úgynevezett vegyes jövedelmekből pedig 8208 frt, és így az isko Iák összes fentartási költsége 176152 frtot tesz. Ezen Összegből a tanítók fizetésére 148621 frt esvén a tanítók évi fizetésének átlsga 408 frt, tehát a törvényben meg állapított minimamuál jóvval több, do szórt meg elég sok oly község van hol a tanítok minimumnak felénél is kevesebbet kapnak. Az iskolabázak és özek felszerelése a törvény ki vénáiméinak igen sok helyen még ez ideig som felelvén meg, ez érdemben az iskola fentartó egyházi balosé gokhoz felhívást intéztem, s La bár az egyházi hatósá­ gok éa érdekelt községek úgy ezen felhívásom folytán mint saját jo akaratukból is elég buzgalmat és áldo­ zat készséget tanúsítottak mert több helyen az iskola házakat kijavították sőt egészben újakat is építettek, még mindég igen sok kívánni való van. de ez jelen viszonyok között csak lassan fokozatos törekvéssel ér­ hető el. A unitás eredménye általában véve jó és fősuly legtöbb iskolában ar irás olvasás és számolásra fordi tátik, de a törvényben előirt többi tantárgyak is taui Útnak annyiban, bogy azokról legszükségesebb részük ben minden gyermeknek fogalma legyen mi ezen foga lom mérvét illeti ez a tanítók Ügyességéhez és képes­ ségéhez képest változópévéo, csak annyiban halározba'ó meg, hogy az az iskoláknak felét haladó részében tel­ jesen kielégítő. A nem magyar népiskolákban a magyarnyelv ta­ nulás legtöbb helyen még mindig csak az olvasásra és olvasmányok fordítására fordittatik ugyan, do a szá­ molásban és beszéd gyakorlásban is fokozatos baladás tapasztalható; a beszéd gyakorlásábani nagyobb ha­ ladást igen nehezíti az, hogy a gyermekek az skola falain kivül családi körükben magyarul nem tudnak kivel beszélni, ős így e tekintetben jobb eredmény még csak évek múltával várhatóidé már is igen szép azon idegen ajkú gyermekek száma kik az állam hivatalos nyelvét nem csak megértik de beszélik is. Hogy e te­ kintetben mielőbb nagyobb eredményhez juthassunk a megyei hív. értesítő 2-ik számában felhívást intéztem a községek elöljáróihoz hogy nyári óvodákat állítsanak indokolván azt egyrészről a halandóság azon nagy szám arányával melyet a 6 éven alóli gyermekek hiá­ nyos gondozásnak tulajdonítunk, más részről pedig az za1, hogy a kis gyermekeknek nyári mezei munkák idején magukra szokott hagyása nem csak a kis gyer­ mekekre de igen sokszor a községekre is veszélyesnek bizonyult, és mert ezen nyári óvodákban a nem ma­ gyar ajkú kis gyermekek tankötelezettségi koruk el érte előtt képesekké tétetnének arra is, hogy elemi iskolába lépvoja magyar nyelven tartóst tanítást azon­ nal megérthessék; de sajnos ezen felhívásom etek egy be)yen Vanyarcz községben eredményezte a nyári ovoda felállítását, minélfogva azon alázatos kéréssel járulok a tekintetes közigazgatási bizottsághoz, hogy ezen esz mét fentebb érintett okoknál fogva fjlkarolni és foga* natositáeát .(rendelni Költöztessék. (Folyt. kör.) Gazdaság. A néciényvldékl gazdasági egyletnek f. éviaug. iMo tartott választmányi ülésén Bslás Antal elnök ett jelentési az orsz. kiállításon f é. okt. 18 tói nov 3-ig rendezett nemzetközi gyümölcs és zöldség kiáll! tárról s az ugyanezen időközben megtartott nemzetközi gyümölcaésreti congrssszusról. Maga a terjedelmes és kimerítő jelentés bárom főrészre van osztva; hogy a reményeket felülbaladó kiállításból levonható hasznos következtetéseket annál biztosabban tüntethesse fel, először is a statisztikai összeállítást mutat a be, melyet a jelentés többi részének bevárása mellett külön köz­ lünk. A nagy forgalommal es éber megfigyeléssel ké­ szült jelentés emez első részét a választmány legna gyobb elismeréssel fogadta, a közzétételt elhatározta. Az egyleti tagok sorából kikerült kiállítók részére vásárolt üvegedényeknek a kiállítási területről való bausrállitása iránt a választmány házilag intézkedett, s több belügyi dolgok intézése után elhatározta^ hogy a m. kórmánytól Í’(XXX) darab akácz csemetét fog kérni a tagok között leendő kiosztás végett. Az egyleti kertben levő 1800 darab nemes ót váüy, valamint az ákácz és topoly iskola csemetéire nézve elhatároztatott, hogy kiosztásuk Uvaezaxal fog eszközöltetni. Végül Krivácsy Józsefnek a párisi magyar gazd. irodapártolására, a bécsi bitó állat és pozsonyi mar­ havásárok figyelembe vételére szóló felhívások tudó másuk vétetvén, az ülés véget ért. Jelentése Halát Antalnak a sz^csény vidéki gazdasági egylet kiküldetése folytán a f. é. október 18 tói november 3 ig Budapesten tartott nemzetközi gyümölcs éa zöldség kiállításról, valamint ugyanezen alkalommal megtartott nemzetközi gyümölcsészeti cong rosszairól. A f. évi október 18 án megUrtott nemzetközi gyü­ mölcs és zöldség kiállítás az ahhoz kötött remények­ nek teljesen megfelelt, mind a kiáilitott nemes gyü­ mölcs nagy számára, mind kiváló szép kifejlettségére nézve. Az eredetileg tervezett egy épület nem volt elégséges és még egy másikai kellett berendezni, mi miatt ezen kiállítást néhány nappal késő* b lehetett csak megnyitni A friss gyümölcsre magyarországi kiállító volt 374, külföldi II. A belföldiek közül mint legjelesebbek nagy dísz­ oklevéllel jutalmaztattak : gr. Zichy Ferenci vödrödi kertészete. Kiállított 170 névvel ellátott almát, 146 névvel ellátott körtét, 35 faj mogyorót, 4 faj birset, 4 faj naspolyát. Fő kertésze Forstinger Rezső közreműkö­ dési érmet kapott Ezen kertészet mint jó hírben.álló, a kertészet mind virág-, mind fa* mind konybakerté suti ágára kiterjed, s nem csak hazai, de a mivolt európai legjelesebb kertészekkel kiállja a versenyt. Az erdélyi gazdasági egylet kiállított 100 gyümölcs tenyésztő részéről bemutatott gyüjtemé nyes kiállítást ezrekre menő szép üde-alma éa körtével; Kiállított saját egyleti kertjéből nagy termelésre.ajáh(ott 23 faj almát, 15 faj körtét, kiállította az erdélyi ős almafajokat 26 fajban. — Mindezen kiáilitott gyü­ mölcsök annál nagyobb figyelmet érdemeltek ki, mert szakértelemmel és tudományos rendszerbe vannak be­ osztva. Főkertéaz Zorda László közreműködési érem­ mel jutalmaztatott. Kecskemét szabadkirályi város kiáliitut^404 faj almát, 58 faj körtét, több faj birset, naspolyát és diót. Ezenkívül 25 faj kiviteli almát ás 15 faj körtét szállítási kosarakban. Alapittatott 1857 ben, kiterjedése 28. kát. bőid, szakoktatást az iskolás gyermekeknek is ad. Főkertéazo Bura Kis Lajos nagy éremmel és 150* Írtul jutalmaztatott. ■ Kecskeméti gazdasági egylet gy űj teményes kiállítása 27 kiállítóval és ezi nézett ábrákkal Vasmegyei gazdasági o gy I e t gyűjte­ ményes kiállítása 28 kiállítóval, ezek közt Hoeszúazeg, Hót, Há mos és Benedek községek mlndenike nagy érem­ mel jutalmazva. A nagybányai gazd egylet gyűjtemé­ nyes kiállításában részt vett 83 kiállító. Képviselőjük Csausz János közreműködési éremmel tüntettetott ki. Halas város kertészete képviselve Vári Szabó István álul kiáilitott őszi és téli gyümölcsöt sok faj­ ban Telepj 23. kát. bőid homokon 3000 anyafával. Elad 200 mm. átlagos termést 11 —12 frt Hajós József (Dömsőd) kiáilitott 50 faj al­ mát, 4 j faj körtét, 5 faj diót, mint az orsz. gazdasági egyesület gyümölcaészeti szakosztályának fáradbatlan elnöke, o téren érdemei átalánosan ismertek. Sározmegyoi gazd. egyletgyJjteményee kiállitásábau 22 gyümölcskedvelő vett részt. Mehely* Nándor képviselő titkár közreműködőéi érmet kapott. Gróf Esilerbáiy Móricz (Pápa) kiállítóit 173 faj almát, 206 faj kör et, 5 faj diót. Főkertésze: Heykál Ede közreműködési éremmel lett juuimasva. Budíp-sli első gyermekmenbely kértésiképző is kólája (István telken) kiáilitott 60 válfaj almát és kör­ tét Főkertésze: Rnthberger Gusztáv közreműködési ér­ met kspott. �NÓGRÁDI LAPOK. Özv. 8zathmáry Király P á I n é (F.-Zsol- , (Csajta) Wöi/el Vilmos (Kőszeg) Ró.b, Hámor, Bene­ dán) kiállított 70 IM almát, 20 körtét, birset, nazpo dek és Hosszúszeg vasmegyei községek, b Wodianer nyit, szőlőt, diót és mandolál. Mór örökösének kopriorsi kertészete, Zoller Mihály Gyümölcs telepek : Csepnyik kert 23 bőid. Epres- (Nagy Maros) mint nagy gesztenye termelő. Űrt 5 hold, udvari kert mintegy 7 bőid kiterjedésben.. ■**■ (Folytatás éa vége kór.) Gróf Atbeuei Henrik (Alsó Ausztria) kiál* litott nagybani termelésre ajánlott almát lő fajt, kör­ tét lő fajt* Helyi éa piacai fajokat: almát 35 fajt, gyümölcsbor fajokat: almát 19 fajt, körtét 37 fajt. A b.-gyarmati általános iparlestület elöljárósága Pénzbeli jutalomban részesültek : f. év nov. lő én tartotta meg havi reudes ülését.Tár­ Katona Zsigmood Kecskeméten az 500 frank ér gyai: 1. A f. é október 25 én tartott elöljárósági ülés lékú arany nagy tisztelet dijl nyerte. Kiállított 40 faj jegyzőkönyvének bitelesitéee. 2. Özvegy Popovicené almát, 7 faj köt tét, 3 faj diót éa festett gyümölcsöt. 20 frt kárpótlás iránti kérvénye, elutasiítatoti. 3. A Gyümölcsbe keltje 2 k. bőid, alapittatott 1873. futó­ b. gyarmati ált. ipartestületbez tartozó iparágak segé homokon, anyafák száma 240, 120 fajban. deinek újból szerkesztett alapszabályai felolvastatnak Scbillbán Péter Horpácsou (Soprom m.) Cbroszés felsőbb helyre leendő felterjesztésük batároztalik. tek Mihály Baruzentkereszten 300—300 frankos pénz* 4. Ugyanezen segély egyletet jövő évi költeégelőirány dijat aranyban. Első mint gr. Szécsényi. Imro főker­ zatának megállapítása czéljából Kommerell Gyula ipar tésze kiállított 181 faj almát és 206 db. faj körtét, testületi elnök, elnöklete alatt Petrovicc Mátyás, Mól utóbbi 42 faj almát, 25 faj körtét, ki egyúttal nagy nár János és Trajbjár János elöljárósági és Urban érmet is nyert. Mátyán, Kotulyék Mihály és Blázsik Mátyás segéd ta­ ■ 200 frankos pénzdíjat nyertek : Gégesi Kis Jó­ gokból álló bizottság kiküldetése, fi. B.-Gyarmat nagy­ zsef (Gégesen Erdélyben) Koperniczky József Újbányán, község területén foglalkozó segédek és tanonezoknak előbbi kiállított 36 válla) almát, 48 faj körtét, utóbbi f. é. deczember bó I ig az ipartestületnél leendő be28 faj almát, 8 faj köriét és diót. Gyümölcsöse 6 kát. jelentéae a mesterek részéről. 6. A volt iparhatóság} hold kiterjedésű, évi átlag termés 80. mm. A gyümölcs biztos, 4 és fél bóra járó tiszieletdijáuak kiutalványonagy része a Lucos féle aszalón dolgoztatik fel, a szil­ zása iránti kérelmének, a közgyűlés elé leendő elő­ vából is és nesz készül. terjesztésének elhatározása. 7. A testület által bérelt 150 frankon pénzdijat kapott: Bura Kis Lajos helyiség udvarában levő szemét halmaz eltávolításának Kecskeméten, a gyümölcstermelés terén nagy érdemű értelmében, B.-Gyarmat nagyközség bírája uijáni in­ városi főkertész. tézkedés tétel. 8. A „Kiállítási Lapok* éa .gazdasági Nagy kiállítási érmet kapott 158 kiállió: Katona mérnök1* kiadó hivatala által igényelt fél évi előfize Zsigmood (Kecskeméten),Chroutek Mihály (Barsszketési Összeg iárgyábani intézkedés. 9. A b. gyárai tii ál­ reszt), Koperniczky József (Újbánya),.Kia József (Gé­ talános ipartestület előljáróeágáuak f. é. szeptember gén), Bura Kis Latos (Kecskemét),- Herényi Sarolta éa bér bó 6-án tartott rendes ülésében, az 1884. XVII. Malvin (Bpest), Steiner József (Bpest), Balás Antal t. ez. 83. §-a alapján, az iparos tanunezokpak vasár­ (Sípok) — Beszterczevidéki gazd. egylet, — Békésm. nap délelőtti órák helyett, délutáni órákban az ipar gazd. egylet, Borsfőldi Károly (B. Csabi) Göndöca Be • iskolába leendő járatása érdemében hozott határozatá­ nedok (B.-Gyula) Szécsényi Lajos (Uj Kígyós) Szemián nak, az első fokú iparhatóság utjin érvényesítésének Dániel (Szarvas) gr. Bercbtold Richlrd (N. Oroszi) Fo elhatározása. kete Pál (Sövény falva) Cserba József (Komárom) Deák Lászlé (Kecskemét) b Bánífy Ernő (Kolosa*Borza) Bár csay Domokos (Bánfi Huuyad) Berde Áron (Kolozsvár) Nógrádmegye közgyűlése, mint értesülünk deci bú 16-án fog megtartatni. Garam Jenő törvényszéki biró ural s a b.-gyar­ mati dalegylet elnökét, a dalegylet névnapja előestéjén serenáddal tisztelte meg. Dalestély. A b. gyarmati dalegylet által deci, bó 5 én a megyeház nagytermében dalestély fog rendel­ tetni. A dalestélyen Fayl Frigyes zongoraművész és Takács énekművész s az operaház tagja is közre fog­ Puska Ferenci (Czerna Kereszlur) llj. Gáspár Antal (M.-Vásárbely) Gerenday István (Soványíalva) Hajnal József (M. Vásárhely) Horváth Márton (Kizba) b. Hor­ váth Ödönné (Alvincz) Jakab Miksa (Algyögy) Ko­ vács Parancs (M. Vásárhely) Dr. Kraszer Károly (Szász­ sebes) Nagv Dániel (Kolozsvár) Nagyeuyedi gyflmőlcséezeli egylet, Nagy Tamásné (Vajda Sz.-István) Őrei Máté (Gyergyó Sz.-Miklós) Szalma György (Sárpatak) gr. Teleki Miksa örökösei (Kendi-l/óna) Tördz aranyosi gazd. egylet, Toroczkay Sándor (Toroczkó) Udvarhelyi tartott ülésében, Harmos Gábor világi elnök inditvá-' uyára, biven az eddigi jónak bizonyult gyakorlathoz Iparügy. Hírek. Hymen Garabo Elek, a salgótarjáni takarékpénz tár könyvelője e napokban tartá esküvőjét Hafner Mariska kisasszonnyal. Erzsébet király asszony Őfelségének neve nap ján, a szeretett királynő iránti tiszteletből B.-Gyarmal összes közházai és templomai (az izraeliták templomát kivéve) nemzeti zászlókkal voltak fellobogózva. • Tisza Kálmán nagy hazánkfia és a „páratlan* miniszterelnök 10 évi jubileumára NógráJmegyn lelkes gazd. egylet, Vajth Gyula (Dfcsi Zsík József (Gombás) 'fiai közül igen számosán mennek tisztelegni Bpestre. b. Bánfy Jenő (Maros Sz.-Mihály) gr. Eszterházy Mik­ A főispán felhívására, mely felhívás pártkülönbség nél­ lós (Tata) Pábry Adolf (Simanyost) Jolevai gyüm. kül küldetett meg minden bizottsági tagnak, már ed­ egylet, Fesztetics Emilné (Bpest) Frindt Csörgő Katinka dig mintegy 60 an jelentkeztek, s igy azt hisszük, bogy (Bodoló) Gál Jenő és Mór (Kövesd) Zombor város ker­ Nógrádmegye, melynek értelmisége sokkal felettébb tészete, Györgyei örökösök (Tápió-Györgye) gr. Gal­ áll Boraodmegye értelmisége felett, inposacs számban lér Ferenci (Fehéregyház) Kacskovicb Zoltán és neje képviselve lesz a megható ünnepélynél. Mint értesülünk (Mocsolád) Katona István (Kecskemét) Kacz Mihály sokakat a díszruha hiánya tart vissza; ügy tudjuk (Piriese) Kazinczy Artbur (Berethő) Tóth Tamás (Ko­ azonban, hogy ez épen nem szükséges kellék a megje lozsvár) André Lászlóné (Jászkerekegybáza) Csereklyei lenéznél, sőt legtöbben egyszerű fekete (sálon) ruhában Károly (Kecskemét) Csikai Imre (Kecskemét) Lokodi fognak megjelenni Itt különben nem a ruha a fő, — János (M. Vásárhely) Csontos János (Kecskemét) Gye nes Imre (Kecskemét) Horváth János Özv. Kezma Já­ nosáé, Molnár Imre, Muraközy László, Pápay László, Pulay János, Bura Kiss János, (mind Kecskemét) Komárotny Tivadar (ilird.) Kovács József (Bátorkeszi) Kuchta Dániel (Tiszolcs) Marmarosmegyei gyümölcstermelők, Maurer Ná ;dor (Szabadka) Mócsy Antal (Ka* lőcse) gr. Nádasdy Ferencz N-.Ladányi kertészete, Nagykőrösi gyüm egylet, Hegedűs Dénes (N.-Kőrös) Magyar Pál, Beretvas Farkas, Szikszay Lajosné, B. Tóth Ferenci, Ádám Garzon (mind N.-Körös) Nyáry József (a. Nyíregyháza) Ötvös János (Kecskemét) Farcy Dezső, p. Szabó Károly, Szvoboda Venczel (Pápa) Pápa városi faiskola, Paulovics Mihály (Kerepes) b* Perényi Zeigmondné (N. í&őllős) Polyákvviea Alajos (Szabadka) pozsonyi szőllőmtivesek egylete, Fülöp Jónás, Reichstalfer János (Pozsony) Mattyasovszky Tamás, MŐsz Frigyes, Pécby Géza, Beör Kálmán, Melioricz Kálmán (Eperjes) Scbőnberg Antalné (N. Bánya) Szabadka vá­ ros kertészete, Váry Szabó István (Halasi V. Szabó Antalné (Hidegkút) Szatmármegyei gazd. egylet, Tóth József (Esztergom) dr. Tóth Károly (Örmény) Szolnok- Dobokai gazd. egylet, Tőrök Elek (Halas) Unger Béla (Tabl-tótfaln) Úszód község, Vadady Gergely (Sírd) gr. Wenkbeim Rudolf (Doboz) Bariba György (RábaHidvég) Banditsch József (Rozsok) Borzay Imro (Bő8n’®) gr. Festetics Dénes (Bogát) .gr. Erdőly Gyula (Apáti) Györy Lajos (F. Oczkó) Küttel István (Kőszeg) R*cbliog Tamás (N.-Sz. Mihály) Saff József (Doroszló) Tnreeáoyi Andor (Körmend) Jemmel Endre éa Mód Jobbágyi Ulrsich Pál (N. Sz..Mihály) b Werlbof Pál hanem a szív hála érzelme, melyet a magyar nemzet pártkülönbség nélkül kell hogy kifejezzen nagy hazánk fia, Tisza Kálmán iránt. A losonczi dalegylet jubileuma Kevés hazai dal­ egylet van, mely oly hosszá és dicső múltai dieseksdhetnék, mint a losonczi dalegyesülel. Ezen dalegyesűlet gyökere és emlékei alkotmányos életünk ébredésé­ nek gyökerei és emlékeihez fűződvék. Az 1860-diki év nemcsak a politikai életet, de a honfiúi érzelmeket is lüktetésbe hozta. Még emlékezünk, mily tüntotésszerűek voltak Teleki László és Szécsényi István dicső ba iánk fiainak elhalálozására rendezett gyászünnepélyek, melyek Nőgrádmegye székvárosában B -Gyarmaton rendeztettek. A losonczi dalegylet már ezen ünnepélyeken hatalmas életjelt adott magáról, s dalai, melyeket ez alkalommal Szontagb Pál remek szónoklata után éne­ kelt, ezreket és ezreket villanyóztak fel és lángra gyújtották az alvó bazafiaágot. Ez e dakgylet jó és balszerencse közt, immár 25 éve áll fen, s ezen hosszá és dicső múltnak emlékeit uov. hó 120. és 21 éu önné pelte meg. Ezen ünnepélyek valóban meghatók voltak, s alapját képezik a még szilárdabb egyesülésnek és biztosabb haladásnak. Az ünnepély alkalmával az egy lelet a b. gyarmati férfi dalegylet és női dalkör távi ratilag üdvözölték. A férfi dalegylet távirata a követ­ kező: „4 b,-gyarmati dalegylel meleg rokontzenrrel já­ rul a jubllárit ünnepélyhez, » a dal/áriakal ötziiilrn fíd rAzblrr, óhajtja, hogy o lotonczl hárompróbát (ameny nyiben bárom pályadijat nyert. Szerk.) dalegylet a dicifl hutzonM éret múlton felherálre, Nóyrádmeyye ct Lotoncz vfirota dietdtégére éljen ét virágozzék P nak működni. Az estély tánczruUlatsiggal lesz egybe­ kötve, s úgy bálijuk, bogy alig van intelligens család B -Gyarmaton és a közel vidéken, mely ezen élvezetes estélyre ne készülne Losoncz Tugár község kérelmére a földmivelési minisztérium 51404—85. sz. rendeletével megengedte, hogy heti vásárokat tarthasson minden hétfőn. Borzalmai esetről vettünk tudósítást Turopolyáról. Ugyanis Urssinyi János és neje mészáros Üzlettel bírlak Turopolyác s iparkodásukkal szép vagyont azorezlek. — Urszinyi nejével együtt nehány nap múlva elkészült Turopolyáról, hol üzletét beszüntette, • Da­ csó Lamra óhajtott menni, hol földeket vásárolt össze oly czélból, bogy felhagyva mészáros üzletével, gaz­ dálkodni fog. Nov bó 15. és 16 ika közt éjjel isme­ retlen tettesek azonban behatoltak Urszinyi házába, s Urszinyit és nejét megfojtották és 800 frt készpénzt s több kötelezőt elraboltak. Az értékekből csak egy ta­ karékpénztári betéti könyvet hagylak olt a rablók. A borzasztó tett csak röggel jött tudomásra, mikor a cae- * léd a szobába ment, s olt a házi gazdát éa házi aszszooyt megfojtva találta. Urszinyi 45 éves erőteljes em­ ber volt. Csak egy leány örököse maradt, aki már férjnél van. Az eset nagy eensatiót keltett a környéken. Ilyen brutalitás oly lót községekben, ahol a pap és tauifó csak a panslav propagandával, és nem a nép erkölcsi életével foglalkoznak, nemit csoda Vessünk egy pillantást oly tót községekre (Uborszka, Szügy, Agárd, Vaoyarcz, Dengeleg, Bánk) hol a nép hazafias szellemű papok és tanítók által neveltetik, bizonyára azt találjuk, bogy ezen községek tót népe erkölcsi és miveltségi tekintetből magasan áll a turopolyai tiszovniki szennai és lebolati tót nép telett. A helybeli róm kath. iskolaszék múlt vasárnap ez évre is elhatározta, bogy a téli hónapok alatt a Nemzeti Iskolában a tanítás reggel 8 óra helyett 8 és fél órasor kezdődjék, miáltal nemcsak a kis diákok óvatuak meg azon szokszor igen hátrányos bajtól, bogy viradatkor esetleg fk törjék hóban az utat, (mi az edzéshez éppen nem tartozik!) de a szülők és gond­ nokoknak is mód nyujlatik ez által, hogy gyermekei­ ket-reggel kellőkép kikészíthessék. Hisszük* is, bogy a jó példa lassacskán mindenütt követésre talál. — Ugyanez ülésben 51 szegény tanulónak engedtetett el a tandíj; a beírattak száma a négy osztályban eddig 116-ra rúg. (R.) Néhai Imády Károly hantjai fölé is csinos sírem­ léket állított végre a kegyelet; vörös márványból ott díszeleg már a koreszt következő aranyos felirattal: „Itt várja a boldog feltámadást Imády Károly esperes plébános, Ferenci Jőzkef rend lovag keresztese, ki Ba­ lassa Gyarmatnak 43 évig volt lelki pásztora; meghalt 1883. deci. 10 én, 73 ik évében. Nyugodjék békében. Emelték tisztelői.** — Az emlék bizottság, mint halljuk, már halottak napjára .szerette volna a sirkövet felál­ lítani, de az később érkezett meg a süttői márvány­ bányából. Ugyancsak a bizottság, bogy számadásait befejezhesse és ax adakozók teljes névsorát közölhesse, újból felkéri a be nem érkezett gyűjtői vek kezelőit, azok esetleg a péntek beküldését, annál is inkább, mert a költségek mindez ideig teljesen fedezve még nincsenek. Egészségtani felolvasások Kosdról Írják lapunk­ nak, hogy az ottani körorvos Hinka Gyula úr vasár­ naponként az iskolákban mutatványokkal kisért, nép­ szerű „egészségtani1* előadásokat tart, s azokat már Verőczén is megkezdette. Ezen népszerű előadásokét a nép tömegesen látogatja. Dicsérendő példa ! Halálozás. Gaál Mihály agárdi lelkész urat,. — lapunk kitűnő munkatársát, • — súlyos csapás érte; ugyanis Péter nevű 6 éves kis fiacskája hirtelen ha­ lállal kimúlt. Nehéz bánatát tisztelt munkatársunknak enyhítse azon őszinte részévét, mely ezen gyászeset fe­ lett ismerősei és jó barátai részéről nyilvánul. A szerb bolgár háborn kltória* arra Indította a .Pesti Hírlap" ■lerkeiatMéicAt. hofjr kSIOn tudósítót kftldjón a kit bal­ káni n*p kósótt lefolyó harcok síinhetyóre s íny a.Pesti llirlsp* liarvtiri tudositisai hitelesség, k<Uvetlensig is gyorsaság dolgá. bán b'ionyira na eleó halyet foglalják el, így biaonyitja be a .Poati Hírlap* hogy valóban megérdemli a megvár olvasó kósönaig pártolását, bíialmát, rokonsaenvit ■ aat a magvar hírlapiro­ dalom Hrtinetibcn aainte páratlanul álló Mlkarol ást, melyben eddig la ré«t«-»tilt; mert folyton arra tórek«alk, hogy nentóí töb­ bet. Jobbat éa érdekesebbet nynjlaon blvaaóinak. R mint a saerkeaitoeég bennünket érteail, decaenber •héjétól keidre a .Pesti Hírlap* naponkint kivétel nélkül két egáaa ivbtn (10 oldal) lóg megjelenni, moetanl alakjában, de jobb nyomással (rotációi gépen kiállítva) • össsefdggd egáeaet képesve, nesa pedig a sok alkat- �NÓGRÁdi maUaaaá<*t -okozó kilés meUókletekkeL Megmarad aaoakivSl a hetaakiati seaemelUklet la, moly kedveuiéaynyol * .Patti HirS* egyedi! áll aa *nr< p*i hírlapirodalom tarka. ilozy’ a lap kai* *• tárcáit basánk lofhlváMbb pubUcietói ka írói aaot<áltatiák, nst már *CJia taJJa aa omá* mtvelt altató kösAnaéfe. melynek 8<yelm4b<- a pártfofáaába jó Illákkal ajánibaijnk tat a aok álvesotoo olvasmányt a y aj tó a aógia legolcsóbb napilapot, lévén annak cUfiaettai Ara egy bóra 1 frt tn kr. negyedévre,-* frt 50 kr, mely a kiadóhivatalba (Budapeat, nádor-utcza I. aa) ktUendó. Mutatványaaámokat la kiás a kiadóhivatal kai Jeni egy bitig ingyen Aa bónoantve. Különfélék. Ritkaság. Az angol képvisel ívnak egy tagja, fáradságot vslt magának, beható tanulmány tárgyává tenni a bázasélet kérdését, ét az eredményt, sajátlagos stalistikai adatokban állította össze. A londoni és mid- Isseex i gróftágra vonatkozólag, a minden esetre* sóiét szinten látó angol e követksző, igen jel légió önné ál­ lítást teszi köxré: 873.681 házasság közül van 1872 nő, a ki férjél elhagyta ; 2371 férfi a ki feleségétől megszökött; 4720 elvált házasság. 191,023 báxasélet örökös háborúban; 162,300 olyan házasság, a melyben a básattársak egymást kölcsönösen gyQlölik, de azt nyilvánosan eltitkolják; 510,152 olyan háxaalárs, a kik leljen közönyösséggel viseltetnek egymás iránt; 1102 látszólag boldog házasság 135 feltételesen bol­ dog h á za siá g, 6 valóban boldog bázaaság. Feleség, asszony, nő. Bánatunkban osztozik a feleség, pénzünkben ax asszony, adósságunkban a nő. Feleséggel egy szobában is megférünk, ax asszonynak külön szoba kel), a nőnek pedig más szállás I A fele* ség igy szólít: 0 Kedves férjem/ az asszony: „Uram/ a nő: „Hallja ön !• A felességgel lelki nyugalommal élünk, ax atnonynyal tok bajjal, a növel egykedvüleg. A feleség cxirógat, ax asszony hízelkedik, a nő szem­ rehányásokat tesz. A feleséggel egy tálból eszünk, ax astzooynyal egy ételből, a nővel egy vendéglőből. A Feleség ruhát vesz, az asszony szöveteket, a nő pedig selyen bársony kelmét. A feleség egyszerűen öltözkö­ lapok. gyalog jár, az asszony kocsiba ül, a nő lóháton njsrgalódzik Gyermekeink nnyja a feleség, ismerőse az asszony, m<<«lúháje a nő a feleség gyermekeinket ne véli, ex aaa.nny csak Öllpxieii. a tő snk jóból kivel közleli. Ha meghalunk sirat a feleség, panaazkoihk ax asszony, • nő pedig feketébe öltözik C«»k egy «*v múlva megy férjbei a feleség, bal bóuap múlva ux asszony, s hat hét múlva a nő. Burgonya az íróasztalon. Nem csak az írás ha­ nem legtöbbször a tinta alkatrészei szokták az aczéltollat megrontanis azért szokták is a tollat használat után rendesen megtörölni. Az angolok azonban egéxz másként cselekszenek, ők az Íróasztalon burgonyát tartanak s ebbe dugják a tollat használat után így szintén mielőtt uj tollal írnának, elébb burgonyába dug­ ják s sízel érik el, hogy a toll n tintát folyékonyan adja. Mikép lehet almát sokáig eltartani? Almát egy évig jól eltarthatunk, úgy, ha kiválogatjuk alegegéaz eégeeebb példányoké* és ezeket valamely kamarában oly m dón rakjuk caereoyekre, hogy egymást no érint sék Ekkor az ajtót és ablakot elsírjuk, a kamara közepéu pedig vcnyigevesszókböl úgy csinálunk tüzet, hogy az minél több füstöt képezzen. Est ismételjük 4—5 lap egymásután, minek következése aslesz, hogy az almákat a füst kiszárítja és egy alig észrevehető vékony hártyával bevonja, minek megtörténtével az almákat száraz ezalmaszecska közé, egy láda vagy hordóba rétegezxük és midőn as megtelt, a födelet rá­ szegezzük. _ Apróságok. Te Jakab, szólt a nagyságos ur a lóknpecz bee, van nekem egy eladó lovam, as a psj, menj, nézd meg az istállóban. Jakab elmegy s néhány perc múlva visszajön. Nos, láttad a lovat? Igenis kérem alássan én láttam űt, de ű nem látott engem. dik, az asszony czifrálkodik, a nő eleven divatkép. A feleség gondos, az asszony hiú, a nő kaczér. A feleség gyűjt, az asszony költ, a nő pazarol A feleség sze­ Az iskolából. Egy izban kérdi az apa a fiit: — Hányadik vagy az osztályban? — A huszonhatodik. — És hányán vagytok összesen ? relme állandó, az asszonyé ingatag, a nőé egy nagy semmi. A feleség azt mondja: Jó reggeli/ az asz tzony: ngtiteu Morgen/ a nö: „bon jour/ A feleség — Húszon bálán. Pár nap múlva ismét kérdezi: — Hányadik vagy most? — A buszoobetedik. — Hogyan lehetséges ez? - Egy uj tanuló érkezett! Fia:.. Édes anyám, mit láttam én tegnap, hogy l.icri elvezetett a malomba?41 Anya: „Mos mit láttál tűm? „Egy olyan nagy szamarat, mint a . . , mint a . . . Miksa bácsi !• Leány: „Nem igaz édes anyám! Pista megist túloz Olyan nagy szamár, minta Miksa bácsi nincs is? Megbízásodon. — Hogy vagy kedves Je­ nőm ? — kérdi 8 barátját, a kit idestova egy eszten­ deje nem látott, — hogy vagy a szép leányokkal? Igaz, még mindig udvarolsz a szép Ellieoek ?—'Nem én, pár hónap óla elhagytam — Talán összevesztetek? — Dehogy, a múlt júniusban — nőül vettem ! — A le ez ke. Tanító ur: Ha a mamától két da­ rab vajas kényé cl kapsz, a papitól szintén leitől, hány darabod lesz akkor ? A kis Pisla: (elgondolkozva) Épen elég! — Az.utczán. — Egy frrfi és egy nő perlő kednek. Végre a férfi elveszti türelmét és ütlegelni kezdi a nőt. — Milyen aljasság! — rooodá méltatlankodva egv szemtanú*1-- igazán c«unya dolog; igy bánni.egy nővel . . . még ha a saját felesége is! — A kis Ferencz böloseaége. A mama estebédre torit s azt mondja a kis Ferinek: — .Menj a konyhába és hozd be a kenyeret — Nagyon aölét van mama, félek kimenni — Rögtön takarodj, mert én megyek ki és behozom — a virgácsot, — Ha avirgácsot behozhatod — sirt a Ferike —akkor bozdke a kenveret is Egy nagyon bőszédss nö, az uj harangok .alsó hangjára azt jegyzé meg, hogy nagyon cseogöso hang zanak, mire férje viszoozá: csak hagyjad kedvesem, a harangok még fiatalok: majd dörmögni fognak, .ha oly vének lesznek, mint te. Felelős szerkesztő: Horváth Danó Gazdatiszt. Egy 5—600 hold vagy kissább birtok kezelésére alkalmas szerény igényű .45 éves nős egyén gazda­ tiszti állást keres uj évtől vagy azonnal. Bővebb értesítést e lapok,kiadó;hivatala Ad. KIhxíííhí hirdetmény. A kökényes) (Nógrádmegye) közkirtokos nrak tulajdonát képező vizi ou\>.n, joggal, legjobb kar­ ban lévő lakháx 400 □ öl teltelek kel, öt hold szántófölddel szabadkézből eladó. Értekezhetni nagyságos DeesevriTy Ödön úrral Kökényesen, utolsó p>sta Hatvan, és alóliroUnál Puuta-Ürgésen, utolsó posta Hat van Lörioczi. Saxinger István, kaaznár. 2080—8X5. ozám. Árverési hirdetményi kiveszt. A ssécséayi tót. Járáablróaág mint telokkdayvi hatóság ktahlrré teaaí, hogy a Takarék éa hitelintézet végrehajtóidnak, Uzmaa Jánoo karzatok ezil lakói alpervo ellen 1885. ezeptomber 4-én fogna atoeitott érvérét as 1881. évi LX. t ez. 187. |-a értőimében ztóajánlot folytán Joghatály nélkülinek nyíiváaítatótt, a ho<y a Karane«kaati 30 ax. tljkvban A. f. I —5. aorta, alatt fog­ lalt tOSS frtra beeaSH auaMi birtok alárvereaéavra njabbi határidői! 1885 évi dsezsaber hé 4-lk napján d. a. 10 Arája Karaneakaesí késaécábaa a kAriafytól irodába aszal tósatett ki. hogy esen árvvréson a birtok 1981 frt 10 krban Sthetó le, taert annyi tats*fat Détry latra SgyvM már ■•zajánlott * Árverezni sxindHotók tartósnak as (gátlások becaárának Uusáztóliját vagyis as annak mezfelelő ónzervt klaipénzban vagy i83l.lk AviLX.lea.42. f-ban jaltatt árfolyammal arámi tolt áa as 1881. évi november bó l-én 3833. szám alatt kelt icazaág. ISywbdaztarAoadelot 8. f-ában kJJelSlt ovadlkklpn értékpapírban a kikUblótt kestbea letanl. avagy as 1881. LX. 170. f-a értehnébea a báaatpáőznek a biraáfnál elölefoa elhelyez4álról kiállított eaabályezerfl elismervényt átnolgáltatnl Kelt flaéeaésybcn a hír. Járáabiréaáf mint tlkvi hatótá< 1B85 évi szeptember hó 354a. 3—3 Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00797.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 47. szám (1885. november 22.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom