14 10 1237 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8c7c0b32592a4dcf0c254edfea99a13a.jpg a5389992d3498685fe4357fc29cddf03 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bcb797cc74ea09e74da5703f855c1261.pdf 7048fccbffb3eefe894858b629b42a1f PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 21-ik szám. B.-Gyarmat, május 21. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Ma már bizonyításra nem szoruló tény az, hogy a különböző népcsaládok a mint ‘ bizonyos vidéken élnek, a vidék tuldalkata, földrajzi fekvése, termékenysége, égalji vi­ szonyai által utalva vannak és pedig hatá- ’ rozottan utalva bizonyos foglalkozásra. E fog­ lalkozásra való természetes utaltságuknál fogva is, arra kell irányozniuk gazdasági tevékeny­ ségük nagy részét, e foglalkozási ág körül j kell csoportosulnia a tőkének, a munka és ér­ telmiségnek, a melyek kellő öszhangzatbau j való működésétől várható sikeres eredmény. E foglalkozási ágnak szentelendő minden ; esetre az értelmiség működése, mely belátás- i sál kormányozza a munkát, mely képes meg- i szerezni a gazdasági czél elérésére a megki van tató tőkét s a kettő összhatását sikeres i működésre combinálja. I Megyénk fekvés, fuldalkat, égalji viszo­ nyok és még sok más tényező behatása foly­ tán kétség kívül a földművelés, állattenyész­ tés és erdőgazdaságra van utalva, erre, szó­ val a mezőgazdaságra fektetendő tehát gaz­ dasági tevékenységeinek súlypontja, e köré , csoportosítandó az értelmiség vezérlő és intéző i szerepével, e köré csoportosítandó a munka és az ezt minden irányban gyámolitani, tá­ mogatni hivatott tőkQ. Azt hiszem, hogy nem tévedek, ha azt állítom, hogy megyénk nem lehet fejlesztője, ápoló dajkája a müiparnak, a mely mint fog­ lalkozás önmagában véve, ha hason jelentő­ ségre jogosult is, de nálunk hiányzanak azon előfeltételek, a melyek mellett az első sor- i bán fontos és jelentőségteljes foglalkozási ággá válhatnak s ha felvirágzásához reményt akar­ nánk is kötni, az csakis a mezőgazdaságnak eszközöket produkáló ágazatához fűződhetnék. Mert a közlekedési eszközök tökéletesedése a szállítás biztossága, s megyénk közel szom­ szédságába helyeztetett az ország fővárosának, a mely pedig természetes központja az erős és felvirágzó ipar teremtő tényezőknek, a melynek versenye mellett megyénk műipara a rendelkezésre álló tőke és munkaerő cse­ kélysége és a mellőzhctlen szakképzettség, üzleti technika hiányánál fogva főjcíentóségteljes foglalkozási ággá nem fejlődhetik. Nem akarom ezzel legyezgetni a mező­ ipar barátait, nem akarom a műipar és ke­ reskedelem képviselőinek foglalkozását kicsi­ nyíteni, mert ez teljesen hibás intentiót téte­ lezne fel s semmivel nem igozolható törek­ vést, a melynek szolgálatába soha sem sze­ gődnék, csak a tényeket a mint azok a ta­ pasztalat által igazolva vannak, óhajtottam ecsetelni. És ha azokat figyelembe vesszük, nem fogjuk-e dicséretesnek, elismerésre mél­ tónak találni azon törekvést, mely a mező­ gazdaság felvirágzására emeltyűket teremteni iparkodott. Megtágadhatjuk-e az elismerést azon vezérférfiaktól, kik a múlt évtized ele jén éles belátással a mezőgazdaság érdekei­ nek lelkiismeretes támogatására a „Gazdasági Egyesületet14 létrehozák ? Ez egyesület a viszonyok kedvezőtlen alakulása folytán azonban megdermedt; -— azon erők, kik hivatva hinnének azt támo­ gatni, visszavonultak, s habár a B.-Gyarmaton szerkesztett F Fel vidéki közlöny- erősen buz­ góit az eszme fenntartásán; azt megdermedtségéből az életnek visszadni nem lehetett. Pedig a mezőgazdászat jelcnlcglegi kez­ detleges állapotából csak egyesült erőkkel hozható ki; első sorban pedig csak egy gaz­ dasági egyesület tehetne e tekintetben legjobb szolgálatokat. Hogy ne említsünk sokat, csak a gazda­ sági kiállításokat vizsgáljuk,* mily hatalmas rugói ezek a mezőgazdászat tökéletesedésének. Felkelti a • versenyágat, a versenypálya te­ rére csalogatja azokat, kikben az önbizalom és önbecsülés ki nem halt. Az önbecsülés és önbizalom pedig mellőzhctlen bármely fog­ lalkozási ágban. Nélküle a mezőipar kinek- i kinek a végzet által adott foglalkozása leend, melyhez ez esetben nem fűződhetik ügysze­ retet, buzgalom, el van zárva a tökéletesedés útja. * A gazdasági egyesület van hivatva az álattenyésztés fel virágózta tására is, mert a gyakorlat által igazolt és elismert thesis, hogy rendszeres és sikeres földművelést csakis meg­ felelhető állattenyésztéssel ‘ lehet kapcsolat­ ban űzni. Ezen egyesületnek magában kellene fog­ lalnia az egész jobbmódu gazdaközönséget, mint a melynek élénk részvétele saját érdeke által is parancsolt, magához kellene ölelni a tudományos apparátussal rendelkezőket, kik hivatvák meggyőződéssé érlelni a kis gaz­ dákban illetve kisbirtokosokban is a kur azon visszautasithatlun követelményét, hogy halad­ nunk, gyorsan, folytonosan haladnunk kell, mert ha stationiírek maradunk, elnyel, leigáz bennünket az, ki ésszel és erővel előre tör. Az eszme megpenditéso után elvárjuk, hogy a gazdaközönség szakértő része támo­ gatni fogja indítványunkat, s azon módoza­ tokról, melyek egy „négrádmegyei gazdasági egyesület14 újbóli megalkotására vonatkoznak, — lapunk közönségét tudósítani fogja. A kőig)ülések egész sora lepi meg a megye székvárosát. Tegnap állandó választmány és aréna részvény társulati közgyűlés, ma délig a .nemzeti in­ tézet4 és a nógrádmegyei „kaszinó4 egylet közgyűlése, szátnonkérőszék, délután ismét állandó választmány, holnap pedig megyei közgyűlés — A gyűlések hatá­ rozatait a jövő számban fogjuk közölni. Központi választmányi ülés. 1876 ik évi májas hó !G-ik napján B.-Gyarmaton Madách Károly alispán űr elnöklete alatt tanotl köz­ ponti választmányi ülésen elnök alispán urclő terjeszt­ vén, hogy az országgyűlési képviselő választók múlt 1875-ik évben készült névjegyzékei csak c. f. 1876-ik év utolsó napiaig lévén érvényesek, azoknak a válasz­ tási 1874. XXXIII. törvény értelmében évcukint szük­ séges kiigazítására nézve teendő intézkedések ideje elérkezett, s midőn az o czélból mai napra egybehívott központi választmány ülését megnyitja, ~ az idézett törvény 22-ik § ban előirt esküt kívánja letenni. Ennek megtörténte után olvastatott: a m. kir. Belügy Minisztériumnak f. é. apr. 17-én 16546. sz. a. kelt körendclotc — melyben az ország gyűlési kép-, viselő választók névjegyzékének évenként hivatalból kellő kiigazítását rendelő 1874. XXXIII. t. ez. 29. és 40 §. § ai szerint már szükségessé lett intézkedésekre azon értesítéssel figyelmeztetik a közp. választmány, hogy a név jegyzékek kiigazítása körüli eljárást illő'* tőleg fentebb idézett törvény némely intézkedésének törvényhozás utján ezélzott módosítása várható, s ezen módosított eljárás már folyó évben foganatba veendő tesz. Az országgyűlési képviselő választók név jegyzé­ kének az 1874. XXXIII. t. ez. 29. § a szerint évenként szükséges kiigazítására ugyan azon törvény 40-ik § a megbatározott idő már elérkezvén a választók ez évi összeírásának megkezdésére f. évi juuius hó 1-ső napja oly módon tűzetik ki, hogy ezen összeírások — illetve kiigazítások ugyan azon bő Iá ig mind a hat választó kerületben bevégeztcsscnek, és a tekintettel arra, hogy a felolvasott körrendeletben jelzett törvény módosítás szerint egy kerületben több összeíró küldöttség is mű­ ködhetik, összeíró küldöttség! tagoknak. A b.-gyarmati választó kerületben, jelesen pedig I. B. Gyarmat és Vadkerl nagy községekre, csitári, dejtári, sz. kovácsi és szügyi körjegyzőségekre nézve Kacskovics Lajos elnöklete alatt Ebeczky Mrincz és Vitális István. II. A busái, csztergályi, kékkői és zsélyi körjegyzőségekre nézreBlaskovics Ferencz elnöklete alatt Ivánka György és Bondc Sándor A nógrádi választó kerületben I. Nagy-oroszi nagy községre, A bodonyi, F. Sápi, rétsági romhányi és te­ reskei körjegyzőségekre nézve. Hnnzély László elnök­ lete alatt Koináromy Hódi és Sóky László. II. Kösd nagy községre, A petényi- diósjenői, nógrádi, nőtinesi, penezi, és vertesei körjegyzőségekre nézve Scitovszky János elnöklete alatt Petruvic* István és Kozguuyi Gábor. A szécsényi választó kerületben, Hzécsény nagy községre A ludányi emlrefalvi, kar. keszi, kar. sághi megyei és városi körjegyzőségekre nézve Tersztyánszkv István elnöklőié alatt Bugáth Lajos és Dnbraviczky Ad. A sziráki választó kerületben. 1. A be rezei i, bu­ ják i, ccsegi, kallói, palotád, sáuisonházi, sz ivánvi, t erényi és vanyarezi körjegyzőségekre nézve Niczay Pál elnöklete alatt Púsva Lajos és Podburqzky Pál. 11. Szirák, Csecse, bzöllös nagyközségekre, herédi, jobbá­ gyi és lőrinezi-körjegyzőségekre nézve Posztóczky Já­ nos elnöklete ^ilatt áilágby Nándor, és Schmidt József. A lusouezi választó kerületben. 1. (xmmjucx város­ ra, abclovai, dívány i, gácsi, lónya-bányai és losoncz-tugári körjegyzőségekre nézve Pokorny Gusztáv elnök­ lete alatt Alk György és Geduly Elek. II. Alső-ntrogovai, nagy-libercsei, tiszovuyiki és vilkei körjegyzősé­ gekre nézve (Jroszy József elnöklete alatt Ilalásxy Fe* rencz és Kr«sák Ferenci. A fUleki választó kerületben. 1. Fülek és 8.-Tar­ ján nagy községekre, eleredi, homokterennei, kisterénuei lapujtői, ragyolezi és zagyvái körjegyzőségekre nézve Zcmlinszky Rezső elnöklete alatt llankus Lajos és Borbás György. II. Málnapalak nagy községre, galsai, pinczi, poltári, fappi, rónyai és szinobányai körjegyzősé­ gekre nézve Mocsáry Ödön elnöklete alatt Pasúth Mi­ hály és Váczy Gábor választatván meg, a fentebb idé­ zett törvény különösen pedig auuak 3‘i. 37, 38 és 39. &j-ai szeriül kellő eljárásra, és az összeírásoknak jövő juuius hó 15-ig ezeu köfpontiválasztmány elnökéhez kellő beküldésére utasittatuak; — kijeloutctvén egyszertitnind az is, hogy ha a tárgyalt miniszteri körren­ delet szerint kilátásba helyezett új törvény ezen összeírási munka megkezdése elölt királyi sze utcai lést nem nyerne, az I. számmal jelzett küldöttségek munkaköre az egész választó kerületre kiterjedettnok lesz tekin­ tendő, s ez esetről a kiküldöttek eluökilcg lesznek értcsitcudők. Auuak meghatározása, hogy íi lentebb kitett ba­ táridőn belül (juuius 1-től 14 ig) moly községbe és mi­ kor eszközöltessék az összeírás az illető küldöttség! el­ nök jogkörébe tartozván, erre nézve az Összeíró kül­ dötUégi elnökök az idézett törvény 52. J-buz képest úgy intézkedjenek, bugy azou határnap molyén az öszszeirás - nagyközségbe!! választókra nézve magában a nagyközségben, körjegyzőségekbe osztott kis közsé­ gekben vál osztókra nézve pedig az illető körjegyzőség székhelyén — cszközlcndú lesz, a községi elöljáróság­ gal és választásra jogosult lakossággal az összeírás megkezdése előtt uyolez nappal előbb Írásbeli értesitvény által tudassák. A választók összeírásánál követendő eljárásra nézve 1874 évi ekezember hó 17-én 3. 4. és 5. tz.- a. hozott határozatok megújításával és azok kiegészítéséül rendeltetik: 1-ső Hogy amennyiben némely körjegy zőségi csőÍ toriba más választó kerület béli, és más szbirói járásioz tartozó községek vannak beosztva, ezekre nézve a 2-ik ízű hatlározattal megbízott összeíró küldöttségek tekintet nélkül arra, hogy a község mely választó kerü­ lethez vagy szulgabirósághoz tartozik — a névjegyzé­ ket elkészíteni kölelessok. 2-bZor Az összeírások megkezdése előtt minden l községre -nézve meghatározandó, s a névjegyzékre is ! (elírandó azon egyenes állam adó öszege, mely a legkevésbbó megrótt egy negyed űrbéri telek után helyben, I vagy a holyi viszonyoknál fogva hasonló (szomszéd) közsegeklten fizettetik, s amennyiben némely község­ ben úrberiség nem létezett, ezekhez a választási töri vény 107-ik §-n értelmében hasonló szomszéd közsé­ geknek tekintendők. A b.-gyanuati választó kerülőiben. Bakó közsé­ gére nézve Csesztvc község. Hibára Csesztve. K.-Kürtösre N.-Kürtös. K. és N. Kér pusztákra nézve Varbő. Petőre Sz. Kovácsi. SŐjjre Marczal község. A nógrádi választó kerületben. Felső-Redőny köz­ ségére uézve Bodony község. Pcnczro Keszeg. Ber­ kire llorpács Szántó pusztára Tolmács. A.-Szátokra F.-Szátok község. _ A szécsényi választó kerületben. Dolány pasztára nézve Endrvfulva község. Hollókő községére Lócz. Nős­ tényre Halászi. P. Teres pusztára Sz.-Tercs. Kis-IIaláp községére X -Haláp község. K. és N. P. Géczckre Megyer Község A sziráki választókerületben. Szont-Ivány közsé­ gére nézve Alsó Told község. Garáb pusztára A.-Told. Cscngcrháza községére M.-Verabély. Csonlfalu pusztára 1 Szőllős község. A losonczi választó kerületben. BalAshut* közsé­ gére nézve Felső Tiszovnik község. Bzovára Diviny-Oro! szí. Gácsra Maskova. L Tugárra Mikei község. �A íttleki választó kerületben. RomhAny pusztára nézve R*pp íöxség. Mucsiny kéltségére Rapp Kérésztúr pusztára Pinex. Somoskő községére N.-Ljtalu. 3szor. A pusztai birtokosok adózási tckiutűlbeu illetékes köuégükböz tarUzóknak tekintendők. 4- cxer. Ax állami egyenes adók befizetésének igatoláxa tekintetéből azokra néxvo kik közvetlenül vula melyik kin adóhivatalnál fizetik adójukat, e megye­ beli m. k. adóhivatalokhoz alispán ár által megkeres rény intézendő a végből, hogy az adót közvetlenül ál­ lami pénztárba fizetők adó tartozásaik kimutatását tar­ talmazandó névjegyzékét küldjék meg, és alispán ur azokat az öaaxciróknak adja ki, — a községi pénz­ táraknál fizetőkre nézve pedig, a községi elöljáróknak szórót kötelességévé tétetik, hogy ax egyenes állam­ adók községi főkönyvét (B. tabellát) úgy az adók egyéni mennyiségére mint az adók befizetésére nézve teljesen kilökvén, személyes felelősségük terhe alatt oly rendbe hozzák, begy összeírások idején az min den egyes adózóra nézve világos kimutatásál szol fáljon. 5- ször. Úgy a B. tabellákat mint a választók utóbbi névjegyzékét a községi elöljárók az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsátani, s azokkal az őszszeirás helyén megjelenve, a szükséges felvilágosításo­ kat megadni kötelesek; — az összeírásoknál szüksé­ ges egyéb adatok és okmányok kiadatása iráut kellő intézkedések megtételével pedig elnök alispán ur bizatik meg. Végre 6- szor. Ax utóbbi összeírásnál tapasztalt tévedések elhárítása tckintcté'öl ax összeirók figyelmeztetnek arra is, hogy miután ax összeírás értelmi rovatába csak a választási törvény 9. S-ába megnevezettek vezethetők, a nem okleveles gazdatisztek és erdészek, úgy azon gyári, vasúti és bányatisztok is, kik .okle­ vél hiányából ax idézett törvényszakasz alapján ér­ telmi rovatba sem vehetők, a 7 ik § bán meghatározott jövedelem adó alapon írathatók össze. Elnök alispán ur hivatkozva a választási 1874. XXXIII. törvény 40. § nak azon rendeletére, mclystorini jövő junius hó közepén a beterjesztendő összeirárok alapján már a névjegyzékek összeállitisa is megkezdenaő, ezen központi választmány közelebbi ülésé­ nek határidejéül junius hó 16 ik és következő napjait hozta javaslatba. Tanügy. A három tagú küldöttség közül kettő, Kövy Ti­ vadar ur elnöklete alatt május 16 án reggeli 10 órakor jelent meg a nmgu közok. miniszter Trefort Ágos­ ton ur előtt. Szontagh Pál és Veres Pál képviselő urak által lettek bemutatva, kik a küldöttség megbízatását melegen ajánlották a miniszter figyelmébe. A miniszter mindent megígért elkövetni arra nézve, hogy B.*Gyarmaton a polgári iskola mihama­ rább építtessék, mondván, hogy ez ügyet legközelebb vizsgálat és tanulmány alá veszi — Maga is belátta • úgy nyilatkozott, hogy Nógrádnak egy felsőbb polgári iskolára hárithatlan szüksége van, s hogy Nóg­ rádmegye tanügyi helyzete elhagyott, — a a kormány által kevésbé dotált E szerint még sem oly sötét a láthatár, mint azt gondoltuk. A miniszter ur most veszi tanulmány targyává ax ügyet, s mi már úgy voltunk értesítve, hogy a miniszter ur határozottan nem akar nagyobb segélyt és módozatokat biztosítani, mint a mennyi megígérteiett Mint hallottuk, 7 ezer forintig kamat nélküli kölcsönt fog kieszközölni a miniszter ur, s az éplllet tervét olcsóbbra redukálja. Bodnár István urnak. A „Nógrádi Lapok" szerkesztőségéhez intézett nyílt leveledben személyes kérdésben kértél* szót; hol­ ott felszóllalásod egyedül bucsuczikked ismétlésé, czy adag megleexkéztetéssel elegyítve. Te nem hiszed, hogy azok, kik az iskola palota iránt lelkesednek, magának az iskolaügynek is ép oly igaz baráti lennének;ki egy ki más tekintetből óbujtja, hogy a 8000 frtos hitelbe vásárolt 2500 Q öles tel­ ken palota emelkedjék, mely az eddig igénytelen Zárda utezát egyszerre megelevenitené és a város központjává varázsolná. — Tehát te jogosítottnak tartod magad mindenki gyanúsítására. „Köszönöm zsidó, hogy erre megtanított ál !* Váljon az általad oly szívós kitartásra! ajánlott Gabonyi telek nem a Magtár ntezában van, a hol sa­ ját házad létezik? nem-e az általad tervezett polgári iskola ax eddig igénytelen Magtár utezát megeleveni­ tené? a város központjává nem varázsolhatná, há­ zad értékesítené, és annak bérjövedelmét fokozná ? — És ha, a kiknek az igénytelen Zárda ntezában luxok van, (nekem nincsen) az isko’a ügy iránt viseltető érdekeltségökért gyanusithatók, váljon a te, a Jerikói szilárd falaknak ledöntésére irányzott folytonos izga­ tásod, B.-Gyarmatról lett elköltözésed és búcsúd után nem-e szembeszökőleg gyanús? .Wie der Sebeim, so denket er." Azt mondod, hogy nem fényes palotára? de sze­ rény és a ezélnak megfelelő iskolára van szükség, és valóban megdöbbentő, hogy a letűnt kormányok lény­ űzési mániája mennyire elragadt a nemzet minden ré­ tegére. — Te legjobban tudod, hogy a polglri isko­ lának építkezési terve a jelen kormány műszaki osz­ tálya által készíttetett; ha tehát ez az iskolai telek ezélnak meg nem felelő fényes palota, azért nem a letűnt kormányok, a melyeknek pártkolompora voltál, > sem a Zárda utczában házzal biró igénytelen polgá­ i ajtót. - Okul.’K-id sokaknak fog örömükre szolgálni, én pedig az ügy érdekében (nem nevében) kötlek, no rok, luuein a jelen kormány felelős. legyél kanál minden lében; azok a kik ajtut mutat­ Ad vőcein fény űzési mánia. Nem lennél szives tak. — ha llgyctluu közbenjárók azt a lellubbauás per­ j emlékezetembe visszaidézni, melyik kormány példáját eiéiben nem nyitják ki, — még kieugesztelődbctuck. utánozva, döntötted halomra házadat, és a ezélnak meg Most pedig Isten veled vándorló, legyen búcsú­ felelő szerény lakás helyett építtettél magadnak oly szavunk „uoli turbaro circulos uostros;4 majdan ha i palotát, melynek kürtői télen által takaróval voltak Szirákot eldorádóvá varázsoltad, elmegyünk hozzád bepólyázva, s a melyben jelenleg a kir. adó, és illőÖnzetlen lelkesedést meríteni, és megtanítjuk unokáin­ i ték kiszabási hivatal kényelmesen clhelyczvék. kat — benned az önállóságot, jellemet, szívóm kitar­ B Gyarmat városának luk ossága mennyivel vau tást tisztelni. Reményfy József. , adóhátrálékban, nem kutatom; azonban bizton állít­ hatom, hogy egyik hitfvlekezete összes adójának mérj vén felül járult a templom fedele kijavitási költségél nck fedezéséhez; tehát egy kevés jo szándék mellett Nógrádmegye felvidéke a lakosság, háztulajdonos létedre te is, a polgári is­ kolára áldozhat. az 1875-ik évben lebészeti és közegészség! tskintetben. Indítványozod, hogy ax állami iskola a zsidó is­ kola épületébe áthelyeztessék, mely esetben a tót ajkú !>r. l'liclita Hdbí, Nó^rl.imegj« L föorvuiitól. köznép megmagyarosittatnék, a zsidók a mai igen I. Lebészcti viszonyuk. drága és még s< m czélszení felekezeti iskolájuk he­ lyett ingyen mintaiskolát nyernének. —Hogy az állam N o v c m b o r h ó egész lefolyásában sötét keiskola hova és cgyáialjáu áthelyeztessék o ? az a város délytclcu, felhős és csapadékkal gazdag volt, 26-án és iskolaszék hatósága keretén kívül esik, a közokta­ hullott alá az cső hó, melyet azonban a beállott lan­ tási minisztérium pedig aligha sajátította cl magasztos gyos idő teljesen felolvasztott, a higany oszlop folytervedet, ellenkező esetben bucsuczikked következte- j touos hullámzást szenvedett. ; ben nyakra főre sietett volna a zsidó felekezetet. ál­ A légnyomat: legmagasabb ponton 16-án 761,1, lam iskolájával megkínálni. — Arról mindazonáltal legalantabbau 2!-én 731. havi közép — 743. m. ! biztosit lak, hogy ba a zsidó felekezet iskola épülete métert mutatóit. állami iskolává converváltatuék, abban a tót ajkú népA hőmérő: legmagasabban lő én — 10.8, légi osztály nem fogná gyermekeit iskoláztatni, a feleke­ alantabb 24-én------2.8 havi közép — 2.7 fokon állott. zeti tantermek hiánya indokából felállított állami isA páranyomat: legerősebb 11-én— 8.0 leggyen­ í kóla — czéljától tivonatnék,a tanköteles gyermekek a gébb 9-én — 3.1. havi közép —4.8. m. m. tapasztanodákban épen úgy, mint ezelőtt volt, cl nem fér­ taltatott. nének; ellenben városunk leggazdagabb osztálya csak­ Nedvesség: legkevesebb 12 én 66 havi közép — 87. ugyan ingyen nyerne minta iskolát, melyre, hogy azok, százalék észlelteiéit. mint a számítás emberei, megkérdextetésük nélkül is Szélirány: É - 4, É K - 36, K - 1, D K hajlandók-c, magad tudhatod legjobban, a ki Reiser 5, D - 5, D Ny - 10, Ny - 22, É Ny - 11 Eaő Fülöp urnák n .Nógrádi Lapok- bán közzé tett felvi­ esett 10, hó 4 nap. lágosítása után éjjelt órákban, a felekezeti elöljárók­ A csapadékok összege — 54 milliméter. nál — jó vagy rósz lélek képében-o? nem fürkészem, — Decembohó csak néhány napja mutatott 0 ; kisérgettél. felüli fokot, a többi napja változkodva kisebb na­ a Gabonyi telek tárgyában elősorolt problémád gyobb mérvű hideg, és — felhő által — borús volt i cos kö'tség tervezetedhez nem lévén szakértő, annál A légnyomat: legmagasabb ponton 24-én — 755.2 kevésbé szólhatok, mivel annak kiindulási pontjául legalantabban 5 én 725.8. havi közép — 747.2. felvett nagyszerű pincz<jébcn jártas nem vagyok; millimétert mutatott. mindazonáltal laícus létemre is belátom, bogy famosus A hőmérő C. szerint: legmagasabb 26-án — f ' költségvetésedből az idővel kiépítendő szárnyépületek 3.4. legalantabb 8-án — — 13-4. havi közép -• — felépítési értékét szándékosan a vagy feledékenység2 5. fokon állott. böl ? elhallgatod, és hogy már elfelejtetted, mikép a A páranyomat: legerősebb 24-én — 5.7, leggyen­ nálunk uralgó nyugati szelek a városunkban nem rég gébb 30-án — 1.4. havi közép — 3.5. milliméter ta­ uralgott cbolera járvány alkalmával, a Magtár utezát pasztal látott. üde levegővel legkevésbé látták el, a bogy ott legtöbb ál­ Nedvesség: legkevesebb 18-án — 65. havi közép dozata lett a járványnak, valamint hogy azon téren — 93. százalék észleltetett. felállítandó iskola, alkalmatlanságára volna a szom Szélirány É — 7, ÉK — 7, K — 20, DK — 6 I szérlos megyeházában lévő hivataloknak, és habár a D - 4, D Ny - 20 Ny - 26, E Ny - 2. I Múzsák a esc idet szeretik, a polgári iskola a legza A csapadékok összege — 77 milliméter, melyből; josabb országijára szögelleuék. cső alakú — 9. Ax állam jó anyagból drágán épit-e, kedves lenköd alakú — 3H. ■< ne o a tanárokra a kaszárnyaszerú élet és a cselédek hó alakú — 29. milliméter volt I: (!) örökös súrlódása végett és a város lakosaira talán ! háztulajdonosaira? nézve kivánatosb-c, hogy a tanárok II. Közegészségi viszonyok. magáu házakban legyenek elhelyezve? aligha jöhet Nógrádmegye felvidéken a telluristicus helyi vi­ i figyelembe, uiiu'án a drága épilcs kellő felügyelet által szonyokból kifolyólag szeszélyesen változó légtünetek i ellíárilható, a tanárok kényelme miatt évenkint czerek észlelhetők, ez ok miatt egészségi állapotunk nem ki­ ' a bérfizetés 'fejében ax állam pénztárából cl nem foelégítő, mert habár egy részről a folytonosan hűl-' i csércltethetők, és r. háztulajdonosok hasznát ellensú­ lámzó erős légáramlat a fertőzési kórokat előidözbető lyozza a hivatalnokok, tisztviselők, honvédek és tanárok anyago <ut magával tova ragadja, s ez ok miatt vi­ [j érdeke, a kik bérbe lakni kénytelenittctnek. Az állam dékünk legnagyobb részét ily nemű betegségektől ' tehát többet v< sztzuc, mint a mennyit a város nyerhetne. menten is hagyja de, más részről a gyorsan változó Tanácsolod a város által megvett beltelek érté­ légtünetek, különösen pedig az őszi és tavaszi szer­ kesítése tekintetéből a vásártérnek kicserélését, a hét­ felett nedves légáramlatok, nem különben nedves ta­ féléknek utczai czélból leendő átmetszését, sőt azon lajunk ártalmas behatása folytán betegülési és ha­ : hiú reménynek nyújtasz kifejezést, hogy’ Kövy Tivalálozási számarány vidékünkön rendkívül nagy. | dar ur a birtokelődje által elfoglalt utezát s^jál tel­ A múlt évbooi megészlclés alapján 103 község­ kéből kibőritendi. — Megvallom, nem vagyok képes ben 39,238, lélekszám mellett: Született — 1658 ( magas röptű elmefuttatásod megérteni, hiszen az önbeis­ egyén, még pedig nem szerint — 793. nő és — 965 merésed szerint szegény város nem képes még egy fiuemű — 42.3, per miliő, 4.23, por centnm — 1. 25. ' ily újabb terhet is elvállalva, a görög egyháznak u— házasságon kívül — 118. Meghalt — 1885: — 48 zcnnyolcz holdra terjedő birtokának megszerzésére, a per mille, 4.8. per centnm — 1.25. — ennek alapján szerinted méregdrágán megvett beltelkének közepéből 227 egyénnel több halt meg, mennyi született. pedig utczákra nem áldozhat, ha csak egy garas árát A lakosok közül van: Római Catholicus — a vörös posztó közepéből eltékozlaui nem akar. De 18,472 Evangéligus — 19,005 Református — 779. Iz­ Kövy Tivadar úrtól észszerűen fel nem tehető, hogy raelita -- 982. — összesen 39,239. ő, ha valósulna is azon állításod, miszerint eldődo az Ezek közül meghalt felckczct szerint: utezát clfoghlta volt, (én úgy tudom, hogy az utezát R. Catholikus — 874 Evangéligus -- 962 Refor­ sajátjából létesítette} épületéből hat ölet levágasson, mátus — 29 Izraelita 20 — összesen 1. 885. azt a te szép szemeidért az utcza ki bővítésére aján­ Kor szerint: dékozza, és azután ha kedve szottyan, magát nagy­ Gyermek korban — 547. Közép korban — 584, lelkűségéért főbe lőjje. Üreg korban — 754 — összesen 1885. Hogy az iskola Ugye most bonyolittatik, teljesen Nem szerint: igazad van. A döntő körök lelkiismcrcto iránt no ag­ Nőnemben — 901 Finemben —984 összesen 1885. gódjál, azok békés nyugalommal elvárják, lészen-c Idült korban — 643 Heveny korban 1242 össze­ bátorságuk a Mózes vallása polgároknak az alispán­ sen 1885 nál (?!) jelentkezni az iránt: hogy az állam és az adó legtöbb bo’cgülés és halálozás Február, Marozitis és sok terhére minta iskolát ingyen nyerjenek. Octóber bóra esett, a legkevesebb podig Juni Juli és Sajnosán tapasztalod, bugy Kar agyon a Mihály Angnstus hóra’ szakavatott, ügybuzgó, lelkiismoreHázasságra lépett 47G pár. Halálokokként kü­ tes és takarékos t a n fe I 0 gy o IŐ és a vezér lönösen a lobos bántalmak tüdővész és a vizkór sze­ férfiak közt mcgbasonlás történt, tanácsiad nekic, ba repelnek. nem lehet egyenesen a tetőre feljutnia, menjen körül. Vidékünk uralkodó kór alakjai: — A meghasoulásnak „qitorum pxrs magua ipse l.‘ Lobos természetűek, a lég gyors változása fuisti4 magunk sem örülünk, azt szintén sajnosán ta­ és az éjsziki szelek uralkodása folytán, leginkább tü pasztaljuk; szakértelme, ügybuzgósága és lelkiismere dő és mellbártyalob alakjában. tcsségének megbirálására időm és alkalmam nem volt; 2., Hurutos jellegűek, a légző és emésztő szer­ annak megbirálására mtgxm hivatottnak nem tanom; vek bántál inni dianhuea dyssenteria minőségben. azonban takarékosságáról, nem lévén abban köszönet, 3., a csuzos bántalmak minden alakjaikban. mentsen meg az Isten, arról pedig biztositlak, hogy 4., A gtlmö kór szembetűnőleg nagy számmal. ha ax ítélet napjáig a magaslat körül megyén, annak 5., A léghullámzástól inkább elzárt vidékeken, csúcsára feljuthatni nem fog. mint Jolsőcz, Diviny, Dobrocs és Málnapatakán a fer­ Elvégre okulva n jó modor hiányából támadt tőző küteges kórok. saját károdon, az ügy nevében kérsz minket, hogy Különleges kedvezőtlen egészségi tényező befo­ a jó akaratú tanfelügyelőnek ne mutassunk hirtelen lyása alatt áll: Jclsőcz évenkénti újból beiszajiolt �talaja, rost ivóvize, építkezési rendetlensége é» lég Áramlatai korlátuxuUságáuál lógva; Galsa, nedves U Jaja s mocsarai Állal; Málnapitaka cxélszerűilen és lakók Által túltclUlt épületei Által; Lusonctou telinristicus viszonya és talaja falytán. Általános kedvezőién egészségi tényezők kurusIá*. a falukoni beteg gyermekek nem gyógyítása, a dajka&ág elhanyagoltsága, a szabályozatlan életrend­ szer, a köztisztaság hiánya, a folyamok rendezetlen állajíOta, minek folytán áradatok — mint a mocsárgórj képződésére alkalmi okok — lépnek tel, a táp­ anyagok minőségének cllcnőrzetlenségc, a lakások kicsiny, szűk és tisztátalan mivolfjuk, a pissoirok cxólszerűtlen berendezése slb. stb. mind megannyi al­ kalmi okok, melyek a közegészség hátrányára fájda­ lom ’ még mindig fcnnáilanak. — , De hála a kornak és a magas kórmáuy intcutiójának: az ország gyűlése által megszavazott közogészségi törvény alapján teljes reményünk lehet, hogy a közegészség jóllétének oly annyira ártalmas okok, habár nem is egészben, do minden esetre a legnagyobb részt elfognak távoliitatni. — Az clöad-U nama bekövetkezett, de árnyékként dákat, hanem igen is az 138 t. ez. által * előirt követte azt a fenneub érintett cliquo féle ÖMaxesxóllás .ismeretekben oktatott polgárukat, és pedig az illető ha­ is, melynek fő czélja nem volt más, mint az előad Unak tóság megelégedését kiérdemelt sikerrel. pellengérre való tétele. Hogy azonban a cliquo ezen A ini templotn napját illető leírását illeti, nőm határozatának méltó kifejezést adhasson, s határozata bírom megegyeztetni, hogy tudósitó úr egy rétiről pamég a culÍMák inogott is vitessék sikeresen keresz­ panaszolja miszerint „az ősi Bukásokból szűk anyagi tül, megbízott egy, - gyermekes tempóiról általánosan helyzetünknél fogva i^cu alá hagytunk4 más részről ismert egyéniséget, meghagyván neki, hogy ő, mint a Iieilig népünket inteni látszik, hogy „egy kis takaró* műkedvelői társulat rendes súgója, súgás közben kö­ lusság nem ártana4 először is népünk ez ősi ünnepély vessen cl mindent, mi u clique hangulatának ébren alkalmával semmi oly kihágó pazarlásnak jelét nam való tartása, cs az előadás megbuktatására anyagot adta, mely a takarékosság elvébe ütköznék; másodszor szolgáltató nd. szorgalmáról és munka szcretetéről ismert népünk, A súgó ezen megbízásnak meg is felelt, mert moly csak ez évnek első napja óta közel 9 ezer frtnyi oly impcrtiucnsül súgott, hogy súgásával nem csak a Összeget közterhekbeu lerovott, a takarékossággal ellen; szereplők, hanem a hallgató közönség komolyabb gon­ télben álló tékozlásra semuiiuémű hajlammal nem bírdolkozása része is méltán megbotráukozott. és harmadszor, legjobb, ha a gyarló ember először tá­ De daczára ennek, cl volt érve a czél és az ered­ ját ajtaja előtt seper mielőtt másokat leczkézne; de a mény, melyet a műkedvelők tisztelt rendezője s annak tudósító úr által említett búcsú alkalmával! fejbevsréqryik rendező társuéju e jótékonysági ügy elérésére sokről és nagyobb czivódásokról is csak leleményes kivinni óhajtottak, s úgy hiszem, hogy a józanabb gon­ tudósítása után értesültünk, itt semmi ilyesmiről tudo­ dolkozásaik, tekintve a jótékonysági czélt, többre be­ másunk nincsen, ha csak azon jelentéktelen összezörrecsülték az egyes szereplők önfeláldozó igyekezetét, nést érteni nem akar, mely épen a rend helyreállítása mint a szereplők azon kátrányát, mely az előadást a érdekében, mint egy csekély búborék a kedélyes mn czélzatosan hamis és rósz akaratú súgás miatt érte. latozók derült kedvét egy kis időre felzavarta, de Ezeket kívántam veled tudatni azon okból, hogy Négy éve már, hogy Nőgrádmegyében igen so­ minden súlyosabb következmények nélkül azonnal el­ kis városunkban, hol annyira szükséges az összetartás, kat megfordulok, és azóta figyelemmel kisérém a simult; végtére ha ábitatos iclkülote a templomi bú­ mennyire azt egy helyből tenni lehet Nógrádmegye ' egyeseknek no legyen újból kedvük ily • cliquo féle csúi ünnepélyt is megpendíteni jónak látta, jó lett összebeszélés által a kitűzendő jótékonysági czélok ro­ | volna a templomot is meglátogatni, és meggyőződni, közéletét, s azt tartom, hogy alig vau széles Magyar vására összejátszani, mely ömxo játszás az illetőket országon oly elhagyott megye, habár nagyságára nézve hogy ez alkalommal épen nem az isten igéjének kü­ a művelt világ előtt épen nem emeli s csak is comvezér szerepre lenne hivatva. lönben fáradhatatlan plébánosunk, hanem annak segéd­ promittálbatja. Igaz ugyan, van gazdag földbirtokos aristocratilelkésze tartotta ama alkalmi szép beszédet. A mi pedig a súgót illeti, annak csak azt jegy ája, mely születés és gazdagságánál fogva hivatva Ha at. tudósiló szerény községünkről való meg zom meg. hogy híres vitéz, ki nem rostéit férfi létére, lenne a vezéri szerepre, a mi pedig ezt pótolná, emlékezését valami oktató elme futtatással kapcsolatba női nemtől magának megbízásokat véve, azokat meg­ nincs sem testület, sem egyén, ki tekintéllyel és ké­ hozza, ha akár a történelemből, melynek egy szép dagondolatlanul teljesíteni, s ez által magáról egynéhány , rabja épen községünk határában lejátszotta magát, akár pességgel bírna, hogy összpontositlaná az elszórva az erkölcsi tanulmányok vonzó mezejéből akárazojabblétező erőket, és irányt adhatna a községek törekvései- - nő előtt diszcs — minden férfi előtt azonban dísztelen szobrot Állítani. x. y. nek. Ha vannak is egyes intelligens emberei, nines j kori politikai, nomzetgazdászati, közigazgatási, törvény­ szervezett intelligcntiája mégcsak a központban som, kezési mozzanatok tág köréből okulásunkra és tanításunk minek bizonyítványa az a sikertelenség, mellyel a ra magának iránycszmékttl szolgáló tárgyat választ, központban több egyesület sinlödik. bizonyára épülelcsséggul és tanulékony elmével olvas­ Rombány május 16. Egy ilyen megyében, hol a tespedés csaknem tuk volna értekezéseit, de csupán írói viszketegének ki­ Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy köz­ elégítését, vagy nem tudom miféle kéjnttifcnak ás <ühalált okoz, kétség kívül egy megyei lapnak ha fontos ségünket közelebbről érdeklő, s aunak szellemi mozza: k almai vallanak bebizonyítását, épen szerény és csöndes rendeltetését betölteni akarja, — igen sokat kell pó­ untait nem épen a legkedvezőbb színben eltüntetni akaró, községünknek pellengére állítása által érvényesíteni tolni, mert létele igen fontos — Hogy pedig biztos becses lapjának 20 tk számában megjeleni tudósításra akarni, annyit jelent, mint a fogadatlan prókátor hála* alapon haladhasson, arra nézve első feltétel, hogy hi­ feleljek, már csak azért is, mert tisztemnél fogva köte­ datlan szerepét játszani akarni Isten velünk! •) telét és tekintélyét emeljék; mi azonnal bekövetkez lességemnek jő hirét s nevét minden előforduló alka­ nék, ha hasábjait a megye elismert tekintélyei tölte­ Kis Miklós, lommal kivált a méltatlan megtámadások ellen védeni. nék meg eszméikkel, e nélkül lasabban, de így is Tudósító úr, ki a fővárosból igen* rövidre szabott bizton következik az, — ha elvei józanok, eszméi tisz­ időközökben hozzánk ellátogat, műkedvelői viszketeggel, tultak, az elv mit felállít, hogy ellenállhatatlanok. FŐVÁROSI LEVELEK. „falusira4 szeretvén magát játszani, oly annyira azo­ Figyelemmel szoktam kisérni a „Nógrádi Lapok4 nosítja magát bajainkkal s ügyeinkkel, oly annyira ag­ közleményeit és törekvéseit, melyekben közgazdasági Budapest 1876. május 17. gódik anyagi 8 szellemi sorsunk felett, mintha községi és népoktatási közleményei folytán olyan irányúnak életünk bel és külső szerkezete s állománya iránt, az Öröm és bú karöltve járnak, még ha az utóbbi tartom, minőnek én óhajtom. De hol vannak tőle a ég tudja milyen szoros benső . kapocs által érdekelve lepi meg az embert, alig számolhatunk a másikra. megye tekintélyei és szóvivői? Vagy azok nem törőd­ volna; pedig alig van szerencsénk őt csak némileg is- j Épen igy vagyunk az idei tavasszal, mely hol meleg nek a reájuk, nehezedő felelőséggel, vagy azt várják, merni, községi ügyeinkben érvényesített jogo* befolyá- : napfénnyel kedveskedik, hol kellemetlen széléé esőzé­ hogy a vidékiek ismerjék ki megyéjük virzonyait, és Síiről pedig épen nincsen tudomásunk és épen azért sekkel rontja meg kedvét azoknak, kik, a tavasz gyö­ azok mondják meg, hogy mi a teendő? reá alkalmazhatónak véljük az általa használt hason­ nyörét élvezni a szabadba mennek. — Szóval a meny­ S ha már a tekintélyes rész szellemi tevékeny­ latosságot, hogy a vak, a legélesebb szemüveg mel­ nyi bája van az idei kikeletnek, ugyanannyi b^ja van ségét megvonja is tőle, de nem lehet eléggé megróni lett sem képes a színek kfllömbségét megmagyarázni. azoknak, kik az elsőt élvezni kívánják; azért taná­ azon indoleuliáját, mellyel annak anyagi existentiáját csosnak tartom felé sem nézni a zöldnek, vagyha me­ A romhányi társadalmi mozzanatok szegénységé­ nem iparkodik istápolói előfizetők gyűjtésével, mert gyünk is, uyáriosan ne öltözködjünk, mert nem tudjuk ről telt kicsinylő megjegyzésére az az észrevételem: lehetne sajnosabb eseményt említeni, mint azt, hogy mely pillanatban változik az idő derűről borúra. miszerint igaz, hogy Rombány azon „társadalmi4 moz­ a megyében levő több intelligens lakójú, Rombány köz­ zanatok sokféleségével nem rendelkezik, melyek a nagy­ ségbe is csupán egy példányban jár, pedig a tespedés Az erzsébetién kiosk és a danaparti corsó bel­ világ társadalmi zajában kimerült fővárosiak előtt a halál, a mozgalom és tevégenység élet. seje többnyire'hemzseg a'látogatóktól, mig az előttük falusi* magányt oly kedvelné és keresette teszik, meg­ Nyilassy Ferenci. levő tér bármily kényelmes árnyékkal kínálkozik is, felel azonban mégis társadalmi emberi, s polgári kö­ csak nem egészen üres, a kávé nénikók csoportozata telességeinek, s igy minden lenézés mellett eleget tesz még nem tarja tanácsosnak a szabadba szemlét tar­ azon szerény társadalmi hivatáskörénck, melyet neki tani; félnek a mcgöntözéstől, mit az egek csatornái Levelezés. a gondviselés kimért. minden nap teljesítenek; szobákba vonulva mondják Ipolyság b, 1876. évi május hó 17-én el egymásnak apró híreiket, melyeket a mostani vi­ Népnevelési hátramaradásunkat a mily csípősen, szonyok nagy mértékben szolgáltatnak, édes, örömmel oly alaptalanul sajtó kitérését illetőleg megjegyzésem Szerkesztő barátom! A „Nógrádi Lapok4 19 ik gondolnak a jövőre, melyben gyönyörködhetnek az az: miszerint általánosan ismert életre való, élelmes, számában az Ipolysági műkedvelők által folyó hó 2-án emberek megszólásában, — különben régi dolog, tartott műkedvelői előadás sikere, illetve a malitiosns szorgalmas népünk, korántsem áll alól a műveltségnek azon színvonalán, melyet hasonló sorsú és hivatású egyéb • de minthogy most az egész világ politikával fog­ animositással üldözött szereplők működése és igyekeze­ lakozik, a kávébázakban ép úgy mint családi körben; községek lakói ez idő szeréut feltüntetnék; ennek jelét tére vonatkozólag óhajtott a helybeli r. I. levelező méltó a férfi és női politika mindinkább előtérbe lép, esak adá községünk az által is, hogy a népnevelés sikere­ kifejezést adni, s tudósítással szolgálni a tisztelt közön­ hogy a két politikai párt közül rendesen az utóbbi sebb előmozdítása tekintetéből, a legsúlyosabb idők­ ségnek; sajnosán meg kell azonban vallanom, miként, szokott győzni, mivel fegyvere erősebb: a kaczéruág. ben egy a törvény kellékeinek nem csak .tökéletesen Ösmerve kérdéses r I. loyalitását, gyöngédségét és bé megfelelő, hanem a szükséges tanszerekkel is felszerelt ke>zeretetét, értesítése, illetve az előadás megtartásának Mindnyájan ringatjuk magunkat édes álmokban, két osztályú iskola házat állíttatott, és a szükséges má­ akadályozói ellen tett kifakadása korántsem oly kime­ egyik szebb jövőről álmodik, másik boldogságról, nyu­ sodik tanítóról nem csak gondoskodott, hanem állandó rítő, som hogy az esetet szó nélkül hagyva, hallgatá­ gatomról, pénzről, slb. mily kellemetlen azután, midőn fizetéséről, lakásáról, sőt szobájának be bútorozásáról is sommal tért nyissak kis provinciális városunkban már édes álmainkból egyszerre rideg valóra ébredünk, pél­ intézkedett, a mint csak ugyan az iskola felállítása is lábra kapott egyes cliquo Összeesküvései, jobban dául ki sok pénzről áltnoda, kéjes örömben ringatja óta mindig is egy második tanító működött, és mondva Összebeszéléseiből kifolyó, társas életűnk, do magát, folébredtekor hitelezőjét látja maga előtt,— • csupán az iskolai évben, a tankötelezettek számának kivált a szegé.ly és jótékony adakozásokra szorult népre a férj, ki álmában boldognak érzi magát, hogy az megfogyatkozása, de a községet sújtott több rendbeli kártékonyán ható, gyengédtelen, s minden tekintetben esős idő miatt nem kell a zöldbe mennie feleségével, elemi csapások miatt is, a két osztálynak egy tanító kárhoztatni való rósz akaratnak. — ébredtekor a kelő napot látja ablakain bdmosolyogalatti egyesítése ideiglenesen elhatároztatott, annyival Már is tudomásod lévén arról’ miként hazafias ni, feje fölött pedig feleségét, ki alig várta felébre­ inkább, miután az iskolások között járványosán dü­ jelleméről, hangya szorgalmáról, áldozat készségéről, dését, hogy megkérdezhesse: „Édes férjem ma kime­ höngő himlő miatt az iskolába való járás két egész da kivált bunyatlani soha meg nőm szűnő igyekezeté gyünk ugy-c a zöldbe?4 Szóval minden arra mutat, hétre orvos rendőrileg beszüntetett; nincsen tehát lég' ről ismert igen tisztelt rendezője a helybeli műkedve­ hogy az álom kellemes, de annál szomorúbb az ébredés. kisebb ok sem akár a népet közönyösségről, akár az lői társulatnak, egyrészt hogy a szunvnyadozókat fel­ Legújabban is Tört Kálmán szerkesztése ás clőljásóságot kötelesség mulasztá.ról vádolni, sem pe­ vidítsa. 8 azoknak egy pár víg órát, de leginkább más­ Jókai Mór laptulajdonos firmája alatt igen nép remé­ dig a népet a tudatlanság szégyenitő vádjával sújtani; részt, hogy az ipolysagi tűzkárosuluk szegénvebbjeinek nyek mellett az „Életképek4 cximtl szépirodalmi napi lap bár csak még minden községben annyi Írástudó talál­ sorsán enyhítsen, műkedvelői előadást rendezett. Már megindult. Már itt nem (élek, hogy a nagy nevű vál­ koznék mint nálunk, a hol a községi elöljárók közűi, minden el volt rendezve, a szerepek az egyes szerep lalkozó hazafiul törekvése a magyar közönségnél kellő mind írni olvasni képesek, a többi lakosok között is löknek kiosztva, 8 midőn az előadás napja közeledett, Sártolásra no taláron; mivel hisszük, hogy e szépiroszámosán, a fiatalabbak közül pedig legtöbben az írás azért, mert egy igen kedves s köztiszteletbe . élő nő almi lap csakhamar nemzeti nyelvünk éí Irodalmunk olvasás ismeretében jártasok; de fővárosi ügyességének szintén bátorkodott a jótékony előádás alkalmából terjesztésében egyik büszkeségünk leend. is igen szánandó jelét adja tudósító úr, midőn a min­ mint szereplő részt venni, egy némely az oppositiól Junine 1-jén fog az első szám megjelenni, nfk* denesetre jeles képzettségű s szorgalmas kántor taní­ igen kedvelő nőkből rögtönözött cl que, hogy az előa­ ségtelennck tartom a tisztelt közönséget e lap pártolá­ tónknak baiáti szolgálatot vél tehetni az által, ha egy dás ne sikerüljön, pressíot gyakoroltatott az egyes sze­ sára fölhívni, mert Jókai és Törs Kálmán urak nevei részről ügyetlen bókkal megtiszteli, más részről pedig replőkre, ezek nem mervén ellenállni, a bölcs tanács mindig elég kezességet nyújtanak arra, hogy a mit a az iskolát oly szánandó siralmas állapotban feltünteti; határozatának, már elvállalt szerepeiket visszaküldték. közönségnek nyújtani fognak, nem esak kellemes de pedig ha kirándulási alkalmával az iskola iránti érde­ Az előadás azonban már közhírré lévén téve,-a szinirodalmilag is becses olvasmányok lesznek. keltségét, akár az előadások, akár a iósikerült vizsgának lapok kinyomatva, mit tegyen mihez fogjon most áz A régészeti és műtörténelmi kiállításról és A ta­ csak egyszeri meglátogatása által is tanúsította volna, amúgy is minden oldalról igénybe vett szegény rendező? vaszi lóverseny eredményéről — ha a tiszteli' szermeggyőződethetett, miszerint falusi elemi iskolánk A műkedvelői tArsulat egyik nemtője az előadás nem nevel ugyan pápaszemes jogtudorokat, világboldo előtt 2 nappal egy más csapán két személyből álló •) A Mtn roll •vUAtká todotité «M Ui/TSigMMsSreM nSvtn nen vahetl. ÖMrk. gitó állam bölcsészeket, mindenhez értő nemzetgaz­ darabnak a betanulását indítványozta. �Jke*xtő úr.bacaca lapjában ogr kit helyet enred exi- i volt, leégett. Valóban ez már hallatlan szerencsétlen­ Bomra — jövő alkalommal fogok elmélkedni, addig ség. „Epén nem, mert nőm beun égett, házam pedig biztoeitva volt.44 U l»Un ralitok. Nyilassy Ferencz. Talány. — Érdekes párbeszédet tartott két ismert egyéniség egy losonczi vendéglőben. Az egyik Vegyesek. véletlenül tanfelügyelő, a másik járásbiró volt. Régiség. Megyénk különben gaxdag levéltárában — Járásb. A kálvinista papok magyarurszágban őrfxtetik egy láuló, me«y egyike a remek kéwitméáltalában miveletlencknek mondhatók. - • Tanf. Én meg nem ismerek iárásbirót, aki nyéknek* a gazdag előállítása állal megérdemli a köz­ figyelmet. E zászlót ugyanis még 1800-ban Jóuef ná­ hivatalának megtudna felelni, s a kit nem kellene dor neje Alexandra Panlovná készítette, s küldte a nyugdíjba helyezni. honti és nógrádi egyesült felkelő seregnek a franczii — Járásb. Eu meg csak egy tanfelügyelőt isme­ háborúk alkalmával A zászló exüat lándzsáján annak rek, azt is el kellene csapni. felavatása van jelezve e latin felírással: Anno 1801. Dú 4-a Adw: Moaed: per E. S. R. J. P. Comrt Nifazzi, Hírek. Rt capL Qtutr: Se, Rv. P. JottpM Pilatini Uung. L<tBeuko Slsa lutván felobbezése leérkezett a kir. x«M>«£ry **«*»•«• Bei. paUirí Ma/re Seren, H. Sr.AU. táblától. Ez Ítélet csekély kivétellel helybenhagyta az PaultrM patatiniua H. in praetenfia Unic Noó első bírósági Ítéletet. coJkerfU J. cet. Uontitiuh el Sifrádientit. A lobogó A b.-gy«rmall kerületben megtartott evang egyik oldalán gazdag arany és ezüst hímzéssel szűz elemi iskolai vizsgák alkalmával a következő neMária képe látható magyar korona mellett következő meskebelú gyermekbarátok bizonyíték be áldozatkész­ felírással: Cwa/w per. ntp. HpiA Prar: Joa: Jankorict ségüket, úgy mint Csemiczky Eduardné ur hölgy aee. MA gcü tüOO. a másik oldalon Hont és NógrádNagy SztrAezinban az ottani igen szorgalmas tanító megyék erimere, alattok két összefogott kézzel, s ax rendelkezésére, könyvek bevásárlására tíz hot bízott. egyesülést jelző felírással: Vexll J. l Honién, et TrnovszkyLajosnr Nagy Kürtösön a gyennexek Kógrád. Conscn. his. A lobogó egyik oldala nehéz zöld közt hat forintot osztatott ki; Jeuik Imre ur pedig selyem, a másik megyaziu, a nagy ezüst szögekkel Szelcstényben a kitüuőbb gyermekeket a vizsga al­ melyek fqjén: Jowp. Pala, AU. fíntUcnd olvasható, van kalmával személyesen pénzzel megajándékozó. A vizs­ a 'nemzeti' színre festett rndhoz szögezve. Három sza­ gákat e kerületben megtartott esperességi hivatalnok lag melyek egyikén: Pro rege et patria, másikán: Jeazon örvendetes meggyőződéssel végezte be idei műkö­ MpJhu paiaftinu, harmadikén; Alexandra Pantomá van dését, miszerint a tanítók, egynek kivételével, tavai ritka'Ügj csségcl kivárva, továbbá 2 nagyobb ezüst és óta kettőzött crélylyel munkálkodtak s fokozott sikert két kisebb arany bojt, — a zászló azon ékességei, me­ bizonyítottak Kitőnőségképen, mint képességre, úgy gyék értékét emelik. — A remek munka, melyben hi* szorgalomra, megemlítendő Honéczi János szentpéten, hetöleg a nádorainak nagy része volt, méltó a meg­ Mocznay Mihály zahorai tanítók. tekintésre. ’ A megyei azOléasnőI állomásra Buglóczyné, Kedélyen. Két jó barát kik meglátták egymást, Jcsscntzkyné, Cbcrnochné, Mülleroé, és Zmcskallné vélétten találkoztak. „Nos hogy vagy? mond az egyik.44 asszonyok pályáznak. ‘„Nem épen jól pajtás, mert mióta egymást nem lát­ Tanex és itlemtanitó é.kezett B Gyarmatra tuk‘megnősültem ,u „örvendok!- Ne oly tüzesen, az 6—12 éves gyermekeket egy hóra 6 frt, 12 éves kor­ asszony borzasztóan zsarnokoskodik. Sajnállak bárétól 8 frtért tanít Felvételek Spitzer Mór könyvkeres­ tatai.' Azonban ax asszony 50,000 irtot hozott a házhoz, kedésében eszközölbetők. Nq ex szép vigasztalás. Nem oly nagy barátocskám; Ax „Apolló** elírni! zencmőfolyóirat ötödik kö mert szarvasmarhát vettem e pénzen a azokat marhate te legújabban megjelent ötödik számának tartalma: dög érte. „Istenemre mondom hallatlan baj.44 Nem ép I) Fekete dominó (Auber operája.) Egyveleg Vachtel oly nagy, a bőröket eladtam, s majd egészen kárpó­ Auréltól. 2) Boldog szerelem, polkamazur, Pejakovits tolva lettem. Ez esetben rooant szerencsés ember vagy. L.-től. 3) Dobogó szív, tipegő polka, Pejakovits L.-töl. Nem mondhatnám, mert házam melyben pénzem is 4) Dalárda!, férfi négyes, Kovács Károlytól. 5) A tá­ vozás, dal Foics Gábortól. A borítékon: A zene törté­ nelme, Kapi Gyulától — Szerdahelyi József, életrajzi vázlat stb. — Az előfizetési ár az egész évre 6 irt., félévre 3 frt. A jelen szám egy frtért külön is meg szerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszor&ebben a postahivataloknál |MHtautalványozás utján eszközöl­ hető, Budán, uz „Apollo- kiadóhivatalában Víziváros főuteza 220. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet leszállított áron kapható. A „Ungyarurazág és a Nagy világ4* legújabban megjelent 20-ik számának tartalma. — Szöveg: t Gr. Teleki Domokos. — Isten háta megeit. Bcszély a palócz nénólctből. (Tóvölgyi Titusz.) Folyt. — Enid. Királyi idyll. Tonnysontól. (Csukásai József.) Folyt. A növények vándorlása. (Mark.) — A fővárosból: Kin­ cses ut. (Porzó.) — Irodalmi levelek (!. F.) — Külön­ félék. — Sakkfoladvány. — Szórejtvény. — Szerk. üzenet. — Rajzok: -f Gr. Telcky Domoko. — A kókler halála. ~ Budakörnyéki svábok májusi ünnepe. - Máltai papok. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhi­ vatalban Budapesten. Fercuczicktcre Athcnaeum-épfllet. Negyedévre 2 frt 50 kr., (ó’.évro 5 frt., egész évre 10 frt. — Ajánljuk o lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. Tudatjuk, hogv az uj mértékek és súlyokat termé­ szetes nagyságban ábrázoló színezett méter táblázatok és nem különben az átszámítási táblázatok, nem csak min­ den a mértékügyre befolyó közigazgatási közeg részére inegszereztesscnck, azon kívül minden község házánál, az iskolában, a lelkész, bíró és jegyző lakásán, hol a nép napomén! megfordul, kilU^gcsztessennek, hanem azon helyeken is, hol adásvevém ügyletek rendszerint köttetnek mindenki által könnyen hozzá férhető helyeken ki legyen függesztve, továbbá, hogy a fcntjelzctt színezett méter táblázatok drbja 60 krért, és az átszámítási táblázatok drbja 3 krért az állami központi mértékhitelesítő magyar kir. bizottság fel­ ügyelete alatt Posncr Károly Lajós budapesti papír kereskedő kiadásában megjelentek és ugyanott kész­ letben tartatnak. Szerkesztői üzenet Mdaebeo. A „«&rr..<ns.bia *U elZgiai banr U a kataiM; de a tecbnikija |«ajyoU. FcUjinh Uid^aitAiail remük. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. I . Árverési hirdetés. i ! ; i Közhírré tétetik, hogy vagyonbukott Weisx Jó­ nás csődtömegéhez tartozó ingóságok egy rész és je­ lesen ekék, cséplő és egyébb gépek, lovak, szekerek, vasabroncsos bordók, trágya készlet, tiaztabúza és ár­ pa, f. május hó 23. és a következő napokon B.-Gyarmatbon a szécsényi utczában Weisz Jónás lakásán, szénakészlet és 40 öl tűzifa pedig f. május 24-én és . esetleg a következő napokon Zaborán szinte Weisz Jónás birtokán, nyilvános árverésen készpénz fizetés mel­ let a legtöbett ígérőnek elfognak adatni, az árverés kezdete mindég reggeli 9 óra. B.-Gyannatbon lö7G. évi május 9. Felsenburg Henrik ideigl. csődtömeggondnok .L .. ■ ‘ TT b ógrádmegyebeli Karancskeszi község ‘határában özv. Bakó Imréné tulajdonát ké* pezó min tégy 120 hol dny i szántóföld, rétes legelőből álló, kellő gazdasági épületekkel felszerelt külső birtok, mely alatt azonnal kiaknázható tetemes mennyiségit barna j kőszéntelep is van, szabad kézből el adatik, vagy vállalkozás esetén több évekre haszótíbérbe adatik. Bővebb felvilágosítással szolgál Tersztyánszky István ügyvéd Szécsényben. la d- " éhai Babolcsay Istvánné végrendeleti örö­ kösei részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a szécsényi piaczon a gyógytár szomszédságá­ ban lévő szilárd anyagból készült, cserép zsin­ dellyel fedett lakház, melyben a rendes lakás, pincze és raktárakon kivül két vasajtókkal fel- < szerelt bolthelyiség van 4000 frt kikiáltási ár mellett 1876. évi május 26-án nyilvános árve­ rés mellett elfog adatni. Az árverezni szán­ dékozók tizszáztóh bánatpénzzel ellátva jelenje­ nek meg. — A vételár lefizetésére nézve a határ­ idő az árverés alkalmával lesz megállapítandó. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00091.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_05_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-05-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 21. szám (1876. május 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8e7dd5eb8bb33f2f744db23b8c053fec.jpg 5181b6aebd3f6f627dd91af3242a6f65 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/de8bc6fdc84040db42238ad0b955bc84.pdf 9964800a0bcc5b73a05b65af89fcbc03 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 22-ik szám. B.-Gyarmat, május 28. NÓGRÁDi laP ok és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Magyarország földmivelöihez! A magyar akadéimia, mint a nemzet tu-. dományos intézete, a keblében működő „Ré­ gészeti osztály" közbenjárásával mindent el- j követett, mit ezen legújabb időben annyira előre törekvő, a hazai történetet és annak | kedves, dicső emlékeit megóvó intézet segít­ ségével és erejéhez képest a nemzeti műemlé- ' kék kutatásában és megőrzésében tehetett. De valljuk meg igazán, ezen oktatás és útmutatás eddig leginkább csak a műveltebb, tudományos osztályhoz szőllott ; a nép, mely ezen régiségeket mindennap szántás, döntés, árok-ásás, erdő-irtás, utesinálás közt fölleli, mind ezekről igen keveset tud, pedig leg­ drágább, legérdekesb kincseinket ők födözik fel, majd mindig Ők teszik a tudomány szá­ mára hasznavehetetlenekké, ök jutaták azon kezekbe, melyek azokat sokszor szép haszon­ nal a külföldre kiviszik, a hol mi reánk néz­ ve szégyenpiritó tanúként a művelt világ előtt saját gondatlanságunkat hirdetik, vagy elhallgatva eredeti magyar leihelyüket, mái tájnak kérkedésül szolgálnak. Magához tehát a magyar földnépéhez, mely oly nemeslelkü részvéttel az akadémiai .épület alapításában -is méltó helyet foglalt, a nemzeti múzeumot oly gyakran gyarapitá és az egész nemzet tudományos emelkedésén gyönyörködik és büszkélkedik, ■ intéri most ezen egyszerű szavakban az Arch. bizottság felhívást. Olvassák a faluk vénei és ifjai, és adják át utódjainknak is; olvassák és fon­ tolják meg jól, mennyi régiséget törtek el, és hánytak eddig szét minden haszon nélkül; mennyit lehetett volna nagy áldozat nélkül, egykis türelemmel és figyelemmel a m. nem­ zeti muzeum, vagy egyéb főiskolai gyűjtemé­ nyek számára megmenti. Ennek jövőben nem szabad igy történ­ nie! Nemcsak a dicső harczi emlékek dicső­ ítik őseinket, azoknak bármily maradványai is: legyen az épület vagy eszköz, edény vagy egyéb készlet, az anyagnak tekintetbe vétele nélkül, becses és megőrzendő, mert műveltségűk fokáról, polgári és harczi viszo­ nyaikról, nemzeti életünkről és haladásunkról adhat fel világosi tást. A kegyeletet a régiségek iránt senkire sem lehet ráparancsolni, ezt senki sem képes ellenőrizni. Az magában az ember keblében fejlődik ki, czélszerű oktatás és nevelés mel­ lett. Csak mondani kell népünknek és pedig minél gyakrabban, hogy a földdel boritott régi pénz, az egyszerű kőeszköz, a régi cse­ rép hamvával és csontjaival, érdekes a tudo­ mányos ember előtt; hogy annak az akadé­ mia, a muzeum hasznát veheti, és megvagyok győződve, hogy azokat eldobni, ezeket össze törni népeink többé nem fogják! A legrégibb kő darabok a kinagyolt éles kovakövek, ilyenek még nálunk nem igen fordultak elő, mert a nép keveset figyelt rá­ juk, és ha kerültek is kezébe, elhányta. Pedig szükséges, hogy feltűnjenek; mert kivájott, kagylós törése, és rendetlen éle is tanúskodik arról, hogy az emberek müve, és első, leg­ durvább eszköze. Gyakran fordulnak elő főleg a magasabb partok alatt szenes rétegek; ezekben cserép­ töredékeket, állat csontokat, békátok nőket, szarvas szarvból készült, átfúrt szerszámokat találunk. Ezek a régi emberek tanyái, étkező helyei valának, melyekből egyedül a konyha hulladékok maradtak fel számunkra. Ezeknek, a hol léteznek, helyüket és viszonyaikat kel­ lene az Arch. Bizottságának, a hulladékokból álló mutatványokkal együtt beküldeni. Árkokban, vízmosásokban és szanaszét a földeken is találnak gyakran földmíveseink csiszolt, néha végükön vagy közepükén átfúrt kőbaltákat, csákányokat, vés üköt. Lehetetlen, hogy sajátos fekete, sötét vagy világos zöld színük vagy pöttegetett voltuk miatt, simasá­ guk és kiköszörült élül: által föl no tűnjenek. Becses maradványok ezek a rég múlt évez­ redekből. A nép ezeket lánczos vagy lapos mennykő-nek híja; a falusi bábák és banyák az embereknél torok bajokban és a mell megkeménycdésénél, és a teheneknél ha véres, vagy kevés tejet adnak, babonából kuruzslásra hasz­ nálják. Nincsen falu vagy major, melyben akár­ hány ily szerszámot nem tudnék találni. l?e keresni kell tudni. Igen nagy becsben tartják ezeket a népet ámító kuruzsló asszonyok és nem szívesen adják oda, a mivel a hiszékeny népet ámitgatják. Mit mondanak azonban em­ bereink, ha valaki ezer év múlva kaszaköinkkel csodát mivelno, köszörükövével torokbajt gyógyítana, malomkövének érintése által a marha tejét meg akarná indítani, vagy véres lététől megmenteni?! Félre ilyen mesékkel; azon ősszerszámok csak a múzeumokba valók. Ott van a nem­ zeti múzeumban egész gyűjtemény ilyesféle kő­ baltákból, vésőkből sat; pedig ha ezeket va­ lóban lehetne gyógyításra használni, a fővárosi orvosok sem hagynák ám ottan híjában he­ verni, és bámultatni, hanem szép pénzt szerez­ hetnének minél gyakrabbi használásuk által! A szántók, árkolók, irtók sokszor bukannak cserép edényekre; beleakad a szán tó vas, megérinti az ásó vagy kapa. A szemfüles jó érzelmű gazda nem áll ám ilyenkor az aka­ dálynak, hogy azt nehéz szerszámával szét­ törje és megsemmisítse: hanem lassan kikém­ lelvén az edény területét, lassan és vigyázva ássa ki a földből. De azért nem lehet azt rög­ tön a földből ki is emelni és mindjárt haza vinni. Ilyen edények többnyire ezer és ezer év óta a földben állanak; hányszor áztak át, főleg mióta talán a föld róluk letakartatott. Ha egyszeriben fölveszed barátom, többnyire leszakad feneke, a benne levő hamu, csontok és föld súlya miatt; azért ott kell hagyni egy­ két óráig a levegőn, de no a verőfényes na­ pon, mely szétrepesztheti, hogy lassan szárad­ jon, deszkát alája tolni és úgy haza vinni. Legjobb lenne, ha belsejéhez senki som nyúlna, hogy elrendezését, tartalmát és a ben­ ne levő tárgyak sorát hitelesen lehessen leír­ ni. Ezt természetesen a lelkész és jegyző urak tehetnék, — de a gazda ritkán bízik az útfé­ lében. Hát ha mégis kincs rejlik a fazékban ? — Állj tehát melléje, atyámfia! győződjél meg arról, a mi a csuportban vagy * vederben van, csak össze no zúzd, mert avval semmit som nyersz! a tudománynak pedig nagy kárt toszesz, és megfosztod magadat azon örömtől, hogy nevedet mint értelmes honfiét említsék és a haza jobbjai önmegtagadásodért neked hálát mondjanak 1 Ha pedig egészen épen nem lehet a földből az edényeket kivenni, vagy ha már összezúzva találtatnak, akkor a törő dékek, főleg ha czifrázatokkal bírnak, szintén meg tar tandók. Hányszor akadtál, kedves földim, ember­ csontokra és koponyákra? Összevissza hány­ tad és nagyobb figyelemre nem is méltattad. Pedig Európa miveit nemzeti nagy kegyelet­ tel ássák fel az évezredes temetőbőlyckot. Ott többnyire puszta földbon fekszenek a hullák. A kegyeleti ajándékok, a szeretetnek jelei, melyek mellettük találhatók, egyes bögrékből, kedves poharaikból, fésűikből, késeikből, sat. állanak; a nőknél a nyak és ezek körül a sokszínű üveggyöngyök hevernek, ezeknél egyéb mellékletet ritkán találnak. A helyett, hogy csak kíváncsiságból figyelmét ezen szo­ katlan dolgokra, kapáddal, ásóddal szót hánysz mindent, csak a gyöngyökot és réz darabokat szeded fel, azokat a gyermekeknek adod ját-~ szani, ezeket a szatócsnak viszed egy-két krajczárért, egy ital lélek- és egészségvesztőért 1 Pedig milyen szolgálatot tehettél volna a tu­ dománynak, ha feljelented a dolgot papodnak, tanítódnak, jegyződnek, ki azt szívesen leírta volna, hogy az akadémiának o jelentését felküldjo. Minden rézdarab alatt aranyt sejditesz, pedig az arany azért arany, azért oly nagy be­ csű, hogy ezer és ezer évekig a földben he­ vervén, változtatlanul fényét és színét meg­ tartja és meg no rozsdásodjék. A minek zöld ‘ vagy vörös rozsdája van, az már nem nemes érez; de azért ez is veszti becsét, ha vaka­ rod; mert igy a réz a zöld, az úgynevezett nemes rozsdáját elveszti, és kisebb értékűvé lesz. Járatlansága miatt a nép legtöbbször ma­ gát csalja, vagy rendesen az eszesebb zaibárusoktól csalattatik. Akármilyen értékű dolgot találnak gazdáink vagy napszámosaink, legjobb lenne, ha bizalommal lelkészeikhez, tanítóik­ hoz folyamodnának, kikben annyi becsületérzést teszünk fel, hogy a dolgot az akadémia­ régészeti bizottságnak vagy a nemzeti múze­ umnak följelentsék és a talált régiségnek vagy kincsnek valódi becsét és árát megtudják és legalább akkor is, ha megvenni nem lehetne, a birtokost a csalástól megóvnák. így a tárgyakat lehetne rajzolni, leírni, ismertetni, a találó pedig mindig jobban jár­ na, mintha a legelső házalónak átengedi. A későbbi római korból való pénznek, sőt a téglák, melyeken betűk vannaa, és írás­ sal ellátott kövek is nagy érdeküek. Az ilye­ neket cl kellene tenni, mig valami értelmes ember meg nem vizsgálta és a templom vagy iskolaház falában berakni. Ide tartoznak az agyag- és üveg edények, sat. Egyátalán semmit, a mi mostani szerszá­ mainktól edényeinktől formára, nagyságra né­ vé eltér, cl nem kell dobni, vagy összezúzni, hanem értelmesebbeknek vagy egyenesen az akadémiai régészeti bizottmánynak tudtára ad­ ni. így nem csak a mi nemzeti tudományunk fog gyarapodni, hanem a külföld is ebbeli működésünket fogja és kell is, hogy méltá­ nyolja. És az érdem, hogy ezek igy történnek nem lesz egyedül a tudós búváré, hanem az Összes nemzeté az első tudóstól a legutolsó földmivelőig. ügy van ez a külföldön is. A gazda, a ki valamit telkén talál, büszke: hogy nevét a világ ismerni fogja, büszke arra, hogy nemzetének szomességo által szolgálatot tesz; — ő többé ilyen találmányhoz nem nyúl, ha­ nem némi féltékenységgel, hogy más ezen ér­ demtől meg no foszsza, följelenti a azakérfiaknak, és a nemzet leietjét, ha arra való, megvá­ sárolja. Lesz-e ez minálunk is igy? — Én bízom a magyar földnép jó tapintatában és nemzeti büszkeségében Akármennyire nevetnek és csóválják fejüket, kik ezt a derék jóravaló népet, úgy mint én, nem ismerik, hogy hí­ jába irok, és szóllalok fel, hogy népünk erre még nem érett és vadabb és durvább, mintsem hogy ilyent lehetne reá bízni, én bízom: ■— sokat fordultam meg a nép között, gazdáink mindig szívesen fogadtak, sajnálatukat jelent­ vén, hogy eddig e tárgyakról nem voltak kel­ lően felvilágosítva, és hogy találmányaiknak becsét éppen nem ismertét. Rajtotok áll, kedves barátim, hogy szé­ gyent no vallják! mutassuk meg kezet fogva Európának, hogy a magyar nem csak jó katona, hanem a tudományt és művészetet is tudja méltányolni; mint ezt a valóban legigaz- �sAgosább, legdicsöbb, legtudósabb királyunkról a legkisebb gyerek i* tanulja; — és ha a ném­ áét első intézete hozzátok szól, • hogy annak van oka* miért szólal fel és hogy annak sza­ vában nemcsak lehet,, hanem kell is bíznia minden becsületes hazafinak, azt előttetek bő­ vebben tárgyalnom bizonyosan felesleges. • Mi tehát részünkről megtettünk mindent, hogy benneteket figyelmeztessünk; rajtatok a sor, hogy a mit a véletlen előttetek feltár, a mit talán a szerencse kezetekbe szolgáltat, velünk bizalmasan ismertessétek meg, bizo­ nyotok lőhettek, hogy lelt kincseknek vagy szerszámoknak illő becsületes árát is fogjuk kivánságtokra kezeitekbe szolgáltatni. (A. magyar tud. Akadémia régészeti bizott­ sága nevében RÓmer Flóris, mint a nevezett biaottaág előadója.) Megyei közgyűlés. 1 Gróf Gyírkv Ábrahám, a megyének kört intelet éa narstatben áHó főispánja dörgő éljenek közt pont 10 árakor nyitá meg a közgyűlést, melyben a bízott­ mányi tagok szokatlan számban jelentek meg. A me­ legen elmondott megnyitó beszéd után felolvastatott az alispán! jelentés, mely igen kimerítő képet adott a megye állapotéról t lefolyt eseményeiről. A jelentést Sgta tagjeaeünáben lejebb közöljük. Az alispáni jelentés és az a szerint tett alispán! intézkedések tudomásul vétettek, és miután á megyei lakosságvagyoni állapotának emelkedése vagy ha­ ladása Wrigazgatási szempontból kiváló figyelmet érde­ mel, Laka Gusztáv s Gr. Forgácb Antal urak felszólla Hsaira oda utesittetott, hogy (ami eddig szokásban nem voltj jövőben úgy az állami és magán követeié sek kielégítése végett történt végrehajtások számának mint a végrehajtás utján elárverezett birtokok eladási közép árának a megyében fekvő birtokokat zálogjogi bskabeteaásekkei terhelő adócágok összegének, é* as állapéi adók emeikodésések kimutatásait a jelentésbe fogLalja be és azt kinyomaiva, a bizottmány! tagokkal a közgyűlést megelőzőleg közölje. *’ amegyei magtárt tartozások behajtására vonat­ kozó intézkedések megtételére a tiszti ügyész közbe­ jöttével: Sándor Károly, Reményfy József és Komjáthy Anxafa urak választattak meg. \ Az 1&73. évi pénztáraoki zárszámadások jóváhagyitttak s azokra nézve a megye főpénxtárnoka fel­ mentetett —- Ezen számadásokból kitűnt, hogy a házi pénztárt! fit 73 egybatod krt, a megyéi közmunkaváltsági pénztár pedig 76^523 frt 81 krt tűntetett fel maradvány kép a mell évrők —Az útépítésekre nézve a szigorúbb ellenőrzés szempontjából határozta tolt, hogy a kiutnlványozások helyességének megbirálása czéljából jövőben a főmérnöki, számadások a számvizsgálő nakbnottságuxk adatnék át az útépítésnél élőforduló kisajátítások jövőben egy megyei biz. tag, járási szol gabirő és főmérnökből álló küldöttség álul szakértők mégha Iga Lázárai eszközöltessék. — Az útépítési mun­ kák mérnöki terv és felügyelet mellett a szolgábirák általa' felülvizsgálatok pedig egy kiküldött bizottság által* eszközöltessenek. ■ Elsztner Ferencz megyei főmérnök 1874. és 1875. óvj zárszámadását a kitűzött határidőben bo nem ad­ ván. s e szerint az megvizsgálható nem volt; Or. For­ góén Antal felkéretett, hogy a meg nern vizsgált fő­ mérnöki Zárszámadások megvizsgálását a már előbb < rőt kiküldött bizottsági tagok közbenjöttével eszközölje, a ax eredményről a jövő közgyűlésen jelentést te­ gyen. — A 4cgyvertartásra< nézve fennálló azon rend­ szabály. miszerint fegyvert csak alispáni engedély mellett lehetett tartáni, hatályon kivűl léptetett. * A’ belügyi miniszu ama felhívására, hogy a fennálló tflzrendöri szabályok életbe léptessenek és tűzol­ tó egyletek el ab Itassanak, határozatba ment, hogy ezek éleibe léptetésére a szolgábirák fai fognak hi­ vatal. A tőzrendóri szabályok elkészítésére bizottság neveztetett ki. A kamatláb megállapítása, nemzeti bank felállitáaa óa önálló vámterllotre vonatkozó törvényhatósági körlevelek tudomásul vétettek. Fr.; Forgónk Antal ama indítványára, tnelyszerint „küldessék ki egy számosabb tagból álló bizottság, mely Htmtmegyo vasúti bizottságával magát érintke zésbe ■ terén ns Ipoly völgyi Salgó-Tarjánt a Dunával öesukötő* vasat kivitekének mikéntje iránti tervezetet készítsen és merelőzőleg a megyei mérnöki hivatal közreműködésével számítana ki, hogy e megye terü­ letén a tervezett vasúti vonal által átszelendő egyes községek határaiban mily mérvű és mennyiségű kézi és mekeres munkálatok fognak szükségeItetni, hogy azoa Számítás alapján az egyes községenként nyujtandő ía állítások mérvét meghatározhassa, biztosítsa, • egyéb nyújtandó építkezési előnyökről tanácskozzék, s ha az építésre vállalkozó találkozik, ezzel az épít­ kezés és a kormánnyal az engedély kérdésében énntkezésbo bocsátkozzék, s mindezekről atmak idején véghatárosathozatal előtte megyének jelentést tegyen,— elfogadtatott, a indítványozó gr. Forgácb Antal elnök*, letet alatt gr. Gvűrky Á., Madách K., gr. Forgácb J., 8r. Xőűyai B, bt. rrőnay Dezső, Szcntiványi Ferencz, zontagh Ferencz, Pulszky Ágost, Krivácsi Antal, Felsenbarg Henrik, Baumgsrtcn Fülöp. Kac<kovics Ká­ roly, Ueaényfy József, Karmos G., Gazdik L, Szerény G., ^agy Mihály, Blaskovicz Ferencz, Gillman K., Fe­ kete uét a megyei főmérnök ezen bizottságba megválasztattak. Mindazon mostoha viszonypk móléit, qz ál'ajntól B.-Gyarmat városa a polgári iskola építésére 10 ozer forintos kölcsön felvételén) feljogosittatik; úgy . a közmuut.txjMjuzUr terhére felvett 1ÓO ezer forint köl­ csönnek f. évi január 1-én esedékes kamatját, úgy szinte B. Gyarmat városának bclsicrvexeli, cniőkezelési 25000 írtul a helybeli kir. adóbiyalalnál lo^zctvóD, szabályzatai, erdökexclési szabályzatai jóváhagyattak. a közmunka pénztár terhe 75 ezer forintra apadt. A Kürtös patakiunk szabályozása akként, hogy Ámbár a múlt években is fordultak ölő különas északnyugattól az Ipoly felé a küldöttség! jelentés­ uomú csapások, melynek ucbéz nyomását most is érez­ hez csatolt tervrajz szerint 6*64 cm. szélességben. 0*93 zük, h a tcrméázot szeszélyes játéka újabb csapást cm. mélységben illető birtokosok által érdek arány­ mért mi reánk — a vizet — a hó s eső vizái által ban ásattassék ki, — elrendeltetett. messze terjedő tájak voltak ulborilva, s ezen nyomor­ A levéltárban 1800 és 1860 évgk alxtt össxchalban megyénk dunamolléki három községe, Vcrőczo, mozottértéktelen iratok megvizsgálására egy küldött­ Kis Maros és főleg a Duna két ága között fekvő Kis­ ség választatott meg. A községek s egyesek részéről oroszi is bőven osztozott beadott folyamodványuk elintézése sok időt vett igénybe. Ezen országos csapás enyhítésére a m. k. belűgy* Végül Kemény íy József inturpcllatiójára a megyei miuuzloxium felhívása fulvián a dunamelléki árvismásodlanfelügyelő Karagyéna Mihálynak az iskolata­ kárusultak javára mcgycilcg gyűjtést rendezvén, ezen nácsban való ( „az iskola tanács* cziiuű lejebb köz­ gyűjtés eredményét 2261 írt 48 krt a m. k. belügy­ lőit cxikküukbun bővebben leirt) példátlan magatartá­ minisztériumnak felterjesztettem, ktttönösou ügyeimébe sáért, a tanács jelenlévő tagjai leköszönvén, ezen ál­ ajánlván megyei árvízkárosult községeinket, mely lapotról, s ezen állapotot előidéző okról, a kötőkL mi­ gyűjtés eredményéhez, tekintve az országos csapást, s niszterhez intézendő felirat egyhangúlag elhatároztatott. a megyei segedelmi pénztár rendeltetését, a megyei, a közgyűlés délutáni 1 órakor oszlatott fel. scgodolmi pénztárból 100 frtot utalványoztam, azon biztos reménybeu, hogy őzen tettem a mélyen tisztelt megye közönségének akaratával és jóváhagyásával Alispáni jelentés. találkozandó A felügyeletem alatt lévő pénztárat, a törvény Méltóságot gróf Főispán ur, mélyen tisztelt megyei és hatósági szervezet értelmében, a tiszti ügyész és bizottság! — Az 1870. évi 42. törvényezikk 58. §-a, főszámvevő hozzá járnlásával havon kint megvizsgál­ s a megye hatósági szervezete II. fejezetének d. pontja ván, azt mindenkor a legtökéletesebb rendben lévőnek tisztemül szabják ki, hogy intézkedéseimről, nevezete­ találtam. sebb, eseményekről, a közbiztonság és a közegészség Az adóügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, állapotáról, a beligazgatásban fölmerült lényegesebb hogy kitclhctöleg legnagyobb erélylyel gondoskodtam, mozzanatokról, úgy a megyei pénztárak állásáról je­ hogy a B. tabellák annak idejében lezárassanak, az o lentést terjesszek elő, — mely kötelességnerű jelenté­ tekintetben hanyagsággal vádolható körjegyzőket meg­ semet, csak a fontosabb dolgok elősorolásával lehető bírságoltam, az adóhivatalok által kimutatott hátráld rövidre kívánom szorítani. kokat a járási tisztviselőkkel erélyes intézkedések vé­ A múlt 1875. évre megállapított költségvetési gett közöltem, s legfőbb törekvésem oda irányult, hogy előirányzat szerint a kiadás 84812 frtot, valóságos ki­ az állam bevételi előirányzatának valósulásál előmoz­ adás pedig 84790 frt 26 kr,’ s Így minden kiadások dítsam. fedezése után 2! frt 73 s fél krmint pénztári marad Az egyeues állam adó bálrálékokat a b. alatti vány a folyó évi számadásba át viendő leend. kimutatás tünteti elő. A folyó egész évro kivetett adó Nem mellőzhetem megemlítését annak, hogy a 830739 frt, 36 x. összeghez aránylag, a kimutatott költségvetés szigorú betartására irányult jó czélu ha 562561 írt, 27 x. bátrálék, az egész ér: adónak *I> tározótok, sok tekintetben meg nem tartathattak, de meg haladja. az egy czimen történt megtakarítások, más eximen elő­ A lefolyt fél évi idő tartam alatt az 1875. évi fordult tulkiadások fedezésére forditattak. XXI törv. ez. értelmében 1 rendű vadászati jegy ki­ A folyó évi költségvetési előirányzat,, úgy fede­ adatott 86 darab, 11 rendű 7, III rendű 29. s igy mind zetben miül kiadásban 85128 írtban állapíttatott meg. a három rendű vadászati jegyből 122 d^rab, melyek A magán pénztár jelenlegi állapota készpénzben után az állam kincstár jövedéke 1108 frt, a helybeli 4153 frt 76 kéthatod kr, kötelezőkben és értékpapí­ adó hivatalnak kézbesittetetU , rokban 7785 frtot, • >gy összesen 11888 frt r76 krt aA személy és vagyon biztonsági tlgyot . tekintve,tesz ki, s így a múlt évi állapothoz képest 1331 frt csak örömmel jelenthetem, hogy a lefolyt fél évben is, fogyatkozást tüntet ugyan ki, de élénk emlékébe nagyobb büntettek alig, kisebbek is csekélr számban lesz a megye közönségének, hogy ezen pénztár a le­ fordultak elő, s tudomásomra nem igen fordult elő na­ folyt évben, a mértékhitelesítő hivatal telállitása te­ gyobb eset, melyet közbiztonsági személyzetünk, kinem kintetéből lett előlegez befektetési költségek, úgy a hi­ derített, s a tetteseket meg fenyítés véget kézre nem vatalos helyiség részére megszerzett kétrendbeli Prónay kerített volna. féle szobáknak vételára, mint a hitelesítő helyiség át­ Az egészségi állapot a c. alatt mellékelt fő orvosi alakítására, • a hitelesítő készülékek beszerzésére tett jelentéi xzurint a megye területén általába véve ked­ tetemes Kiadások áltel nagyon igénybe vétetett, mely vezőnek mondható, egyedül a gyermekek között ural­ előlegei költségok, mint befektetések vissza fognak gott több helyen - szelíd lefolyásé kanyaró járvány, folyni, mint már is a mértékhitelesítő hivatal által, az mely még jelenleg is uralg Dengelegeu. A szarvas eszközlött hitelesítésekért járó dijakból 1589 frt 8 kr marhák állapota nem hágy semmi kívánni valót; ax folyt be a magán pénztár javára. egyéb hasznos házi állatok között a b -gyarmati járás A méter mértékeknek f. évi január t*én kötule4. községében a lovak között a rüh kór, s a nógrádi zőleg történi életbeléptetése, s az qj mértékeknek be­ járás két községében a sertések között felmerült: lép hozatala nem találkozott oly nehézségekkel, mint a fene kozdetl terjedni, mely kórok tovább terjedése, s közhiedelem szerint eleve bekövetkezendőknek vélelelfojtására a czélszerű óv intézkedések meg tétettek. mextetett A métermérték hitelesítő hivatal még a múlt A katonai, és njonezozási Ügyet illetőleg van sze­ évben idejekorán felállittetváD, alkalom nyílt arra, rencsém jelenteni, hogy a megyére a folyó 1876. óvre hogy a közönség magát az aj mértékekkel elláthassa, kivettetett — a mnlt évben szécsényi járásban hátrá* valamint arra, hogy a helybeli iparosok mérték ké­ lékba maradt 18 qjoncczal együtt, a hadsereghez beso­ szítményeiket helyben hitelesíthessék. rozandó 68 nioncz. — A póttartelékhoz, a múlt évek­ A segedelmi pénztár jelenlegi állapota készpénz­ ben hátrálékban maradt, b -gyarmati 47, szécsé , i43, ben és takarékpénztári könyvekben 16122 frt 14 kr. és a nógrádi 40 együtt 240 pót tartalékos, magán Kötelezőkben 10320 frt., Ínségeseknél kölcsönUjoncz jutalékaikat, a szécsényi járáson 1 ívül, kép 15549 frt 50 kr s igy péiateri kezelés alatt 41991 hol 38 qjoncz hátralékban maradi, a többi sort * já­ firt 64 kr vau, ezen felül a raagtári Urtozásokból még rások mind kiállították — a póttar tálé kot, csak a lo* 15382 frt 12 kr. követelése van a megyéuok, mely sonczi, sziráki éi füleki járások állították ki egészen; összegek nagy részben telekkönyvileg biztosítva, a a szécsényi 56, a gyarmati 24, a nógrádi 15 főnyi hi­ tiszti ügyészségnél behajtás alatt állanak, 8 Így a 86ánnyal volt csak képes kiállítani, ámbár ezek is, ax előbbi g edcl mi pénztár 57823 frt 76 krból áll. évekből eredő hátrálékaikból törlesztettek. A jegyzői nyugdíjalap 3412 frt 4 kr. A katonai nyilvántartást illetőleg meg kell em­ A megyei közmunka pénztárai illetőleg a pénz­ lítenem, hogy az a lehető pontossággal vezettetett, mint tárnak, a főleg a főmérnökség által beterjesztett 1874 azt a sorozó bizottságok által beadott jelentések tanú* és 1875. évi zárszámadások adnak tüzetes felvilágosítást. sikált. Az ország pénzügyi nyomasztó viszonyai, melyek - Mindezen katonai ügyekről az előirt kimutatások ugyan nem ujabn keletűek, s ón súlyként nehezülnek a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz kellő Időben fel­ azok már évek óta háztartásunkra> s a lefolyt, s a terjesztettek. folyó év kedvezőtlen közgazdasági viszonyai legkevésbé Végre nem mellőzhetem felemlitését annak, begy voltak arra alkalmasak, hogy pénzviszonyaink bármi egy két körjegyzői csoportot kivéve, a mnlt évi .köz­ csekély mérvben javuljanak. Ezen mostoha pénzviszoségi számad Isok igen kevés kivétellel annak idejében nyok eredménye, hogy a megyei közmunkává!toágból, beterjesztetvén, azok a számoltató szakbizottság tár­ mely az 187Ő. évre 87044 frt 40 krban irányoztetott gyalása alá bocsáttattak. Alig mnlt egy fél éve, hogy elő, s mely összegből jelen állásom elfoglalása alkal­ a mélyen tisztelt bizottság többsége bizalmával meg­ mával még 82697 írt bátrálékot vettem által, mégje tisztelvén, engem ezen állásra emelni s a megye ügye­ lenieg is 29680 frt 33 kr tartozásban van, dactára inek vezetését kezeimbe letenni móltóxtetott, o bizalom­ gyakori, erélyes sürgetéseim és intézkedéseimnek. nak a mennyire megfelelni képes voltam azt tiszt tár­ Itt sajnálattal kell megemlítenem, hogy ezen köz­ saim azon nemes buzgalmának köszönhetem, melyet munka hátrálókok egy tetemes része, — mely a régibb a közügyok elintézése körül tapasztaltam, mely körül­ úgy mint az 1868—1878. évekig, s igy majdnem egy ményt ez alkatommal felemlíteni el nem mulaszthat­ évtizedig visszanyúló — termékeiben le nem szolgált tam. közmunka tartozások pénzre fordított válságából ered, Midőn ezen jelentésemnek alapjául szolgáló tiszti s mely régi tartozásokból a lefolyt fél év alatt 922 jelentéseket tisztelettel beterjesztem, érzem hogy talán frt 36 kr befizettetvén, még 6209 frt 27 kr tartozásba több ügyek is lehetnek, melyekre jelentésemnek ki maradt, mely összeg legnagyobb részo a járási tiszt­ kellett volna terjeszkedni, azonban méltóságod és a viselők által megejtett vizsgálaton alapuló meggyőző­ mélyen tisztelt közönség türelmét tovább fárasztani désem szerint bebajthatlan ngyan. de nem érzettem nem akarván, azon kérésemmel zárom jelenlétemet, magamat feUogusitva ezen behajthatatluDoknak bizo­ hogy a kcz'letnchézségcit figyelembe véve, hivatalos nyult tetemes összeg leguagyobb részének loiratása kötelességeim teljesítésében nem fogom téveszteni a köz­ iránt intézkedni, de a mélyen tisztelt megyei közön­ igazgatás terén Agy eljárni, mint azt legjobb akaratom, ségnek külön véleményen jelentés mellett elhatározása s eljárásom tisztasága megköveteli. alá terjesztem. �3 ezek kyelenUao mellett & Méltóságos Gróf Fő­ ispán, • * mélyen tiaztolt megyei biiuiuág szives tá­ mogatását továbbra is kérvcr kcgyeikbo ajánlott u\ély úsitclettcl maradok. Madách Károly, alispán. Huszár László beszéde, a bécsi egyezségre nézve. Hogy fog kormányunk szomorú sejtelmeink teUesitéso őseiében, az elszegényedett utókornak beszámolni? nem tudom, — ego dili, et salvavi auimam'toeam.*) Közgyűlések. A nógrádíucgyei nemzeti Intézet közgyűlését évi máj. 21-én tartotta Dczscffy Ottó elnöklete alatt. (a t M ti Urtutt kUgyuii. alkalmiból) Jegyzőül ez alkalomra Németby Kálmán választatott meg. Első tárgy a tisztviselők megválasztása volt. — Tisztelt megyei bizotUág! — Mindenekelőtt ki* az eddigi tisztviselők egyhangúlag újból megválasz­ jelentem, hogy' a felolvasott törvényhatósági köriévé* tanak. Huszár Lászlónak 1872 okL 21-től 1876 máj. leket tudomásul veszem; tudomásul csak is azért, mert 12-ig vezetett intézeti számadásai jóváhagyattak s a öamerve a feliratok sorsát, azokkal, csak aa ország* felelősség alól felmentetett, 61 frt 1K) kr. kiadási több­ gyűlési acták számát fognánk szaporítani. — Móltól* let javára megalapittatott s azzal bízatott meg, hogy tatnak azonban megengedni, hogy tttrelmöket igénybe a még befolyó pénzeket magyar földbitclintézeti zá­ vegyem tnagára a tárgyra vonatkozó nézeteim előter­ loglevelek bevásárlására fordítsa. Ugyancsak Németby jesztésére. Kálmánnak 1869 évi dcezember őtöl 1875. máj. 12. Szerintem megyei testületünknek nem csak jogai, 3926 frt 74 kr. bevételről és 3829 frt 80 kr. kiadásról de kötelességei is vannak: — ha jogainkat fel kiván* vezetett számadása a kiküldött bizottság véleménye szerint jóváhagyatik s részére a földmentvény meg­ jak tartani, legnehezebb kötelességeinket is teljesít* ntlnk kell. **- Egy ilyen kötelességet, még pedig szo­ adatik. morú kötelességet hiszek én teljesíteni akkor, amidőn Elhatároztatott továbbá, hogy a polgári iskolának az 187*1 tanévtől számítandó fokozatos megnyitása a tisztelt megyei bizottság figyelmét kormányunk ál esetében az alapítványi tökének 1875 nov. 1-tői. járó tál Bécsben legközelebb elfogadott egyezség súlyos . sőt szerintem vészes következményeire felhívom. — s 1876 május 1-én esedékes, és további kamatszel­ vényei az iskola épület felállítását megelőzőleg is Álláspontom jelzése tekintetéből nem hagyhatom folyóvá fog téttetoi. említés nélkül, hogy én azok közé tartozom, kik is* Az alapítványi oklevelek elkészítésére a azoknak merve geographiai helyzetünket, tudva, hogy minden a közoktatási minisztériumhoz leendő küldésére Deoldalról környezve vannak nemzeti létünk megsemmi* sscwffy Ottó elnök és az intézeti jegyző bízattak meg. sitésére törekvő elemektől, át vagyok hatva azon meg­ Az időnként kisorsolandó magyar földh. záloglevelez győződéstől, mely szerint Ausztnávali szövetségünket beváltási értéke basonnemű és értékű papírok bevá­ már önfentartási ösztönünknél fogva is fel kell tarta­ sárlására fordítandó, a ez utón az alapítványi töke nunk, mert én teljesen osztom Széchényi István erre az eredeti 25000 Írt névértékre kiegészitettetvén, a vonatkozó nézeteit, a ki ezeket egy emlékezetes ok­ kisorsolt záloglevelek beváltási árának fennmaradó ré­ mányában így definiálta: széből basonnemű papírokban nj alapítványi tőke lé„Unguriné 'Bcrbiutung miL Deétcrvri$ ifi ruílticbt sitendő, s annak jövedelme a polgári iskolai tanulók cint ungtücfll^e aber Jeíbfi dac uaglüdlkbe Gíjc hun ösztöndíjára (ordítandó. frdftige SMnbcr erjragnx, mobrrab trcuncu iitfi (Botira, fo ifi Végül az elnök megbizatott, hogy a 25000 frt. félne 3nfnnft, fetne 3tacbfommeaf^afL —* Ungom mag ftefi névértékű m. földh. zleveloknek 875 nov. 1-től járó in Deílerrctdjifcfcra Slnnen gebrúdt fű^lcu, in flawifóen a 1876 máj. 1-én csekékessé vált kamatszelvényei wűrbe jebrafafiö erbrútft." ‘ beváltásából nyort 687 frt 50 kr. Nedlcs János gond­ Én tehát szövetségünkből a jelzett okoknál fogva noknak a polgári isk. tanárok fizetésének fedezetére is, egész Őszintén, minden utógoudolat nélkül, nem nyugta mellett szolgáltassa ki csak feltartani, de erősbileni óhajtanám. — Nagyon Ama bizottságba, mely az intézet tagjainak laj­ jől tudom azt is, hogy a szövetség csak áldozatok árán, stromát összeállítja a az alapszabályokat átdolgozza, feltartható, a logice egymásból folyó okoknál fogva Veres Pál leköszönése folytán Madách Károly válasz­ tehát ezekre is hajlandó vagyok, de ez áldozatoknak tatott meg. kölcsönöseknek, méltányosaknak, és odáig minden­ A róm. kath. és ág. ev. lelkészeknek a vallás ok­ esetre mérsékelteknek kell lenniök, hogy egymás lé­ tatásért ez évre 100—100 frt szavaztatott meg. teiét, gyarapodhatását . tehát a cxélt magát, amire A nógrádi esperes ama kérvényének, melyszeszövetkeztünk, sem politikai, sem morális, sem nem* rint a tólajkú tanulók számára szerzendő magyar zetgazdászati szempontból ne veszélyeztessék. könyvek és a tanítók ömtöndijazására 1000 frt klntalványoztassék, hely nem adatott. Pedig ez egyezség bitem, sőt erős meggyőződésem A közgyűlés fél tizenkettőkor feloszlott. szerint e határokon túllépett, s annak következményeit A megyei Iskolatanács, L hó 21-én tartotta megbízni nem fogjuk. — Nem érintem ennek a bankra második negyedévi rendes gyűlését, melyen csak ke­ vonatkozó részét, mert nem tartozom azon boldog ki­ vesen jelentek meg. . ttiek közé, kik art hiszik, hogy a minisztériumnak Tanfelügyelő csak szóval terjesztő elő jelentését, csak akarnia kell, s bankot talán alap nélkül is fel bemutatva a minisztériumhoz felterjesztendő stathti* lehet állítani; hogy pedig mi alappal nem bírunk, azt kai kimutatásokat, melyek azonban nem tüntetvén ki mindnyájan jól tudjuk. — Külföldről talán szeretet­ a múlt évi eredményeket összehasonlítva az előbbi nénk alapot, de ez alapon bankunk papirosait, csak évek tanügyi állapotával, a tanács ezeknek kitüntetését nehezen, vagy épen kényszer forgalommal vihetnénk látta szükségesnek, s erre nézve Harmos Gábor indít­ csak a piaczokra, minek pedig szerintem talán súlyo­ ványára felkérte a tanfelügyelőt, ki azonban a ta­ sabbak leendenének következményei, mint ez ösmernács ebbeli kívánatét, mert állítása szerint az előbbi tetett alapokon létrehozandott bank eredményei, me­ évek adataival nem rendelkezik, megtagadta, miből lyek ha nem elégítik is ki óhajtásainkat, de arányélénk vita keletkezett, miután a tanácstagok tudomása lagoe jótéteményeiben ígérvén részesitni, jelen viszo­ szerint ezen kimutatások a múlt években is elkészí­ nyunk között ezekkel megelégedhetnénk; de én attól tettek, sőt a tanács által a megyei közgyűlésben félek, hogy a kivitelnél, az ígért arany — Bécsben beterjesztett jelentében is ben foglalvák, a miután a kormányunk, s általa nekünk mutogatott fénye, nem a tanfelügyelő a múlt évre még mindeddig a megyei fog valódi arannyal beváltatok közgyűléshez be nem terjeeztett jelentésnek vázlatát A mi azonban a vámkérdés és fogyasztási adó­ a szokásos módon el nem készítő, sem az erre nézve kat Illeti, ezeknek az ismertetett alapokoni elfogadá­ szükséges adatoknak Összeállítását nem eszközölte, sőt sához én. járulni nem fogok, — Sokat lehetne e tár­ azt jövőre is megtagadta; a gyűlés nagy izgatottság gyakra vonatkozólag elmondani, de én egyenesen a közt szétoszlott, anélkül hogy az e részben tett indít­ praktikus-positiv következményekre fogok szorítkozni. ványra határozat hozatott volna, vagy a jegyzőkönyv Ha az ezekre vonatkozó egyezség, mint nem hiszem, hitelesítésére a kellő intézkedés megtörtént volna. s nem kívánom, elfogadtatnék, ennek mindnyájunkra Tanfelügyelőnek' a tanácskozás lehetlenitését kiható szomorú következése aa leendene, hogy még eszközlő példátlan magatartása .vonta maga után, Ausztria iparesikkeit drágábban kellenék megfizetnünk, hogy a megyei közgyűlésen Harmos Gábornak, a Reaz ezért cserébe nyers terményeinkre rótt nagyobb ményfy József által tett interpellatio következtében vámok miatt, azokkal á külföldre nem fognánk ver­ adott szóbeli jelentése folytán, a két említetten kí­ senyezhetni. vül még Veres Pál, Huszár László, Komjáthy Anzelm, Sréter Alfréd, iskolatanácsoeok lemondottak, a köz­ Hogy Magyarországnak adó alapja legnagyobb gyűlés pedig a közoktatási minisztert ezen abnormis részben a nyers terményekre van fektetve, ezt teájuk; állapotok orvoslására foliratilag felkérni határozta. ha az alapot, mely már is a végsőig vau megterhelve, A nógrágmegyci kaszinó egylet L hó 2i-én meggyengiljflk, a terheket pedig évről évre szaporít­ tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tagok igen juk,, mihamarább! elmerülésünk kikerülhetetlen. gyéren vettek részt, mely körülmény azt látszik tanú­ A fogyasztási — az indirekt adók lettek volna sítani, hogy az érdeklődés e csorbult viszonyok közé hivatva fedezni a hiányokat, melyeket már tőkénket jutott egylet iránt még a helybeli tagok részéről is is megtámadott direkt adóink fedezni nem bírnak; — megszűnt. Helyettes elnök Komjáthy Anzelm nr kü­ ezekre vonatkozó jogos követeléseink a kormányelnök lönben elég hú képét adta e feloszlás felé közeledő saját vallomása szerint ez egyezségben elejtettek. —• egyletnek. — Két indítvány érdomol említést, mely a Ilyen egyezséget tehát, mely minket csak is terhei ben lét és nem lét felett sürgette a határozat kimondását részesitne, mely csirájában elszegényedésünket tartal­ — Harmos G. az egylet feloszlását sürgette, Dessewffy mazta. reánk erőszakolhatnak talán, de meg vagyok Gyula pedig a további fenállás mellett érvelgetetl — győződve, hogy Nógrádmegye közönségének hozzájá­ rulásával az szentezittet'ni soha sem fog. Megismertetvén ezekre vonatkozó nézeteinket tisz­ telt képviselőinkkel, miután utasítás adási jogunk nin­ csen, nem is indítvány, csak is kérelmünkkel járulok hozzájuk én megvagyok győződve, hogy ily nagy hord­ erejű kérdésben, mely nemzetgazdászatunk kifejlődé­ sét lehetedenitve, végenyészetünket rohamosan fogná előidézni, jelzett óhajtásunkat figyelembe részesitni, és annak érvényesítésére... közre működvén, minket hálára kötelezni nem mulasztandják. •) KŐaSIjük rfóaa ttrjelméboa • bénáiét, mely tnalef haufiai aggodalommal tekint a JJvSbe. Mi aat hiettük, hogy et aggodalom • falén korm&ny beeafiletesWgSbeo el fog nAtnntai, — ■ habár a Meti kiagyetáa kiábrándító peremeiben Írott egyik etlkkOnk határalőtt álláspontot óhajtott lótrehotnl a megyei kői vélemény éa kor­ mány kötött, at netn oppoiiliótól, <!• éyen a határoutlan helyréi­ nek titxtárá«i axándékáből eredeti. — Jogainkból faladra semmi •inca, • a ki egy érát áldáavaabb, mint a pintügyl harca, mellyel ha függetlenét tettük le volna nemtetgaxdátaatuakat, — aa mind a Wkóa unió rorátára tórUn! volna. Hi írnak tehát a jövőben, kormányunk baeaOlatM Biilntealggel megváltja, hogy keváe aa, amit jelenleg nyertünk, da ám lópjen elS, aki többet bír fenni 1 — Baark. A pénztárnoki kimutatásból 450 frt többlet mutalko* zott, mely a fennállást 149 egyleti te< mellett min-/ dcncstro biztosítaná; csakhogy e tarok alig harmada ' kívánná a további fennmaradást, • fizetné készségesen a tagsági dijat, moly nyűgként látszik nohezodni. — ; Az utolsó oxporimontatióra, mely a b.-gyarmati nNép körrel4 leendő fúsiót keresztül vigye, merválaMtott ’ egy ötös bizottságot, melynek tagjai: Komjáthy Anzcím, Ilanzély László, B<lás Jóxsef, Doniján Pál és Zámpory István urak. — Ezen bizottság 2 hó alatt tartozik jelentést tenni az alkudozás eredményéről, ad­ dig is a tisztviselők folkérettekí hogy' hivatalukban megmaradjanak. — Bármennyire óhajtandó, hogy tár í rosunkban a zilált és ketté ontott társadalmi élet te­ kintetéből a két egylet Összeolvadjon, az ezen alku-, dozások áltat nehezen fog megtörténni; de felesleges ' is az összeolvadás, mert anyagi kérdések nem forog-j nak fenn. Nézetünk szerint legjobb lenne, ha l oóírádmegvei kaszinó feloszlik, a tagok pedig beleolvadnak a Népkörbe, melynek czimét: nB.-Gyónnati Ka­ szinó és Népkör “-re változtassák át, 8 a kaszinó va­ gyonát képező kevés bútor, kis könyvtár és játéksze­ rekből álló holmikat adják át a Népkörnek minden 4 további alkudozások és teketória nólküL Elvárjuk aa ötös bizottság gyors intézkedését, hogy a május 21*t51< számítandó két hó alatt egybehívott a esetleg felosz­ lást tárgyszó közgyűlésen határozati javaslatával elő- » állhasson. ' ' ■ • • *• • ’ / - * i. 1 j I v r ,, n n • 8 f |i r A vasút ügye. A Szob-Tarjáu közt építendő vaspálya érdeké- > ben a megyei közgyülée Forgách Antal gróf inditvőnyára egy nagyobbrzámű küldöttséget küldött ki, aa ipolymenti birtokosok és érdekeltek közül, kik a gyű­ lést követőiog még az nap tanácakozmányra gyűltek egybe. 1 A jelenvoltak elnökül Forgách Antal grófot, jegy- • zőttl Harmos Gábort választék. ’ Forgách Antal gróf előadva, hogy ezen egész me-' gyénk jövőjére nagyhorderejű vasút építésének elő­ munkálatait, a nyert szabadíalom alapján nagy részt ' saját költségére már elkészítette, a a kiküldött bízott* • ság feladata leend az érdekelt közönségnél a szűkéé- * gcs támogatást kieszközölni s biztosítani a o részbeú a Hontmegye által már kiküldött bizottsággal vállvetrv működni, még a leendő vállalkozóval a szükséges mag­ állapodásokra jutni s a létesítendő vasutak érintkező vasúttársasággal a tarifakérdését tisztázni, egy azűkebb : körű bizottság feladatának tartja • ennek megválaszt tását indítványozza....................... Előadása és indítványa közhelyealéssel találkaz­ ván a szűkebb körű bizottságba : Forgách Antal gróf elnöklete alatt Oyttrky Ábrahám gr. és Pulszky Ágost választattak be. z* • ■ " f- ’ ' ' Ezután a következő megállapodások történtek r1# a két megyének a vasutmentében két mértföldre dső’ birtokosai mintegy 300,000 forint értékű segéllyel járulandnak a vasat építéséhez, nevezetesen >a na­ gyobb birtokosok előre biztosítandó, de csak a meg­ nyitás napján esedékessé való pénzösszeggel, ezenkí­ vül a szükséges fa, kő, kavics és téglaanyaggal ked-* vezményi árakon, míg a kisebb birtososok a szükséges kézi és szekeres munkával előre meghatározandó ára­ kon. — Ennek kivitelével a később kiküldendő választ­ mányi tagok bízatnak meg, s e részben az egész vonal négy működési szakaszra fog osztatni ■ «n ' Ezzel az ülés feloszlott. t Vegyesek. *■ < ' . - : > J4 ■' ■ A legfHsaebb ttjáig az, a mi nagyon érdekelheti ‘ a nőket: t i. hogy Pártéban, a divat székhelyén már száműzték a chignont tspont,'a hamis lnjúit,- ttfr lyeket leginkább meghalt fiatal lányok fejéről vágat- tak le; — szóval mind ama lósxőr, csepfl, molyette hajakból készült nem épen aestbetíkus holmikat, a mikből a nők. fejeiken tornyokatépitnek és kanatokatraknak. Pártéban mind eme toilette- szerszámokat már csak a wbárniokná! veszik a — kárpitosok étf 'ntef- < resek. Ezt az uj divatot örömmel fogadjuk s kívánjuk,J hogy minél gyorsabban terjedjen el nálunk is. /. A fényűzés ellenszereŰA B8xK.tf'egyik köze-' lobbi számában a fényűzésről elmélkedve, a többi között a következőket mondja: „Tegyen erős fogadást minden leánya és fia ezen hazának, hogy a mit a ház-* nál megszerezhet, nem megy érte a szomszédba^s hogy \ a mit a hazai iparnak adhat, nem adjn külföldnek. < Vannak nekünk igen derék gyáraink; vas- és- íamü-, vek, gépek, vászon és posztó-szövetek, lenáruk, por-, ctellán és kőedény, ezuzor ugyanazon áron és-ritkán , roszabb minőségben szerezhetők meg hazai gyáraink­ ból. Vegyük tehát úgy ezeket, mint minden itt meg­ szerezhető cikket saját magunktól Szorítsuk kevésre atükségloteinket, és e keveset adjuk házunknak és saját hazánk iparának. Ez emelni fogja marunkat és kereskedésünket s ezek jóléte vissza tog natni-mező­ gazdaságunkra. Igaz, hogy mindetek igen prozsi dol­ gok, de csakis ezektől várhatjuk hazánk föl virágzását és boldogulását Higyjék cl hazám leányai, hogy a Jbazai szövetű öltönyökben cseppet sem lesznek kevésbé sző- < pék, mint a külföldi gyártásunkban. A belügyminiszter azurlráazat megszüntetése ózdijából a kövétkező körrendeletét intézte a törvény­ hatóságokhoz: „A m. kir. igazság Ügy miniszter urnák átirata több oldalról és különösen az ügyvédi kamarák részéről panaszt tett az iránt, hogy a törvényhatóságokalsóbb rendű hivatalnokai zugirászatot Űznek. Minthogy pedig a törvény áltat eltiltott ilyetén csetekni€nv, az igazságszolgáltatás s jelesül a jogkereső feleknek, va- �kilUAt as ügyvédeknek is nagy hátrányra szolgál: en­ nélfogva felhívom a törvény hatóságot, hogy azon min* dmkabb elharapódzó visszaélés meggállása a lehető ki* irtása czéljából, (ebiutóitól ax 1874.* XXXIV. l. ex 39 8-ára, batályoxan intézkedjék; ax oxköxlöltekről pedig hozzám minél előbb jelentést tegyen.4 — A belügymi- aistor. -Hírek. A főispánt ebéd a 22-ki köxgyülés után igen élénk volt Résztvettok 92-en, köztök br. Maithéuyi László, Hontmegye tisztelt főispánja, a képviselők kö* xöl: Veres Pál, gr. Forgách Antal Sontagh Pál, Pnlsxky Ágost, gr. Dégenfeld Lajos éa Placby Tamás, — to­ vábbá Haszár László és István urak. — Gróf GyOrky Ábrahám Öméltósága őfelségére és annak családjára emelt poharat Ax ebéd 3 órakor vette kezdetét s fél ötig tartott folytonos derült kedvvel Választás éa kinevezés. A f. hó 22-én tartott közgyűlés alkalmával a nógrádi kerület azolgabirájává Korodonvi Lájos, segéd xxolgabirává Somogyi Zoltán urak választattak meg Tiszteletbeli sxolgabirákká : Ve­ res János, Tornyos Vidor éa Horváth Danó, liszt. aljegy­ zővé; Balás Ferenci urak neveztettek ki, — ugyan­ csak Gonda Bertalan a szécsényi járás csendbiztosa es állásától felfüggesztett én, helyébe ideiglenesen Hel* lebrandt Ferenci úr neveztetett ki. Hangverseny. A losonexi dalegylet tegnap Losoncion a caainó nagytermében a tiszavidéki árvizkárosultak javára nagy hangversenyt rendezett A műsorosai válogatott és változatos volt, s követ­ kező tartalommal: wDalszabadság4 férfikar Marsch nőtől. előadta: a losonexi dalegylet „Tnnnhánser át­ irat" Liszt F. től, zongorán négy kézre, előadták: ZelF. úr és Kőváréi Emil egyleti karnagy. „Bordal4 a boissy i boszorxány cximű operettéből; o) Magyar nép­ dalok" zongorakiséret mellett: Czakóné I. asszony. „Változatok4 magyar dallamok. felelt, szárnykUrlUn zongora kiséret mellett előadta: Fronyek J. úr. „Kettős4 Faust dalmű első felvonásából, zongorakiséret mellett éneklők; Serly A. és Zeller F. arak. „Dalünnepen- férfi­ kar Thern K.lől, előadta: a losonexi dalegylet „Ma gándal4 Trovatonre Verdi féle dalműből, zongorakisé­ ret mellett éneklé: Zólyomy J. úr. ;Báuk-bán4 átirat zongorára, kisebb zenekar kísérettel, előadták: Kovára E. egyleti karnagy és a zeneegylct nehány tagja. „Finals„ Ernani cximű dalmű 3-ik felvonásából, zongora kiséret mellett előadták; Czakóné L asszony, „ • „ Serly A^ F. és Zólyomy J. urak, „ó-népet csatadal4 nagykar Rcitx Gyula után ábrányi K.tól, zenekisére* tét 2 zongorára, 8 kézre rendezte Kovára E. karnagy, előadták a losonexi dalegylet és a helybeli áll. tanító* képexde összes növendékei. — A zongorakiséretet esz közlék; Prohásxka A. Serly A., Seidl K., és Zeller F. urak. A hangversenyt tinónak kellett követnie, -s hihetőleg követte is. * . Szivükön pedig június 5-én délutáni 5 órakor az ottani jól berendezett kaszinó termeiben a sziráki kis­ dedóvó intézet javára rendeznek hangversenyt, melynek élére gr. Dégenfeld Lajosáé, ki a óvoda létesítőjének és őrangyalának mondható, állt. — A hangversenyen közreműködő művészek valódi műélvezetet fognak nyúj­ tani a közönségnek, azért Szirák junins 5-én megér­ demli a közfigyelmet, s azt, hogy e jótékony hangver­ senyen a vidékről minél nagyobb számban vegyenek részt A műsorozat következő: I. Nászinduló és tün­ dérek táncra, Mendelssohn „Szentiván éji álom4 aimű müvéből Liszt Ferena által átírva, előadja Síposa Antal úr. 2. Noetnrne, Field-től, Maznrka, Chopin tői, Ma­ gyar népdalok, Reményi Edétől, előadja Plotényi Nánúr. 3. Bordal, Borgia Lucréciáből, előadja Kvassay Edéné árhölgy* t Magyar Rhapsodía, Liszt Ferenci­ től hegedűre és zongorára,, előaoják Plotényi Nándor és Síposa Antal urak. 5. Úti dal, Mendclssohn-tóh Ma­ gyar müdalók, ■ Ábrányi Kornéltól, előadja: Kvassay I lak ruhát a szegény tatárnak s jóllakatva tovább ki térték. Edéné úrbölgy. Kvassay Edéné úrhölgy, Síposa Antal és Plotényi Nándor urak a jutókony czél iránt való te* -kintctből szíveskednek közreműködni. A hangverseny zongora Fehér János zongorakészitö terméből való. Hely­ Csevegés a majálisról. árak : Körszék 2 frt. — Zártszék 1 frt. — Állóhely 50 kr. Jegyek kaphatók: Kompanck János gyógysze­ Sötét felhők tornyosultak az égen, melyek foly­ rész úrnál és a hangverseny napján délután 4 órától tonos izgatásban tartották hölgyeinket, kik a f. hó kezdve a pénztárnál. Ez élvezetes hangversenyre B.24 én rendezett majálison részt vettek. A vágy, ki a Gyarmatról ia többen készülnek. szabadba, erőt vett a mindinkább tornyosuló felhőkön, Műkedvelői előadás. Ipolyságon máj. 30-án a s fogat fogat után sebesen repült az országúton, ki az sétatér javára „Jaj nekem4 I felvonásé* színdarabot ad erdőbe. Szép hölgyek, csinos fiatal emberek, és aki­ nak elő. A szereplők közt vannak: Axmann Olga, ket legelöl kellett volna említenünk, a jó gardedamok Agaiba ée Kcller Ilka árhölgyek. — cpedvo néztek az ég felé, de mit sem használt: egy esőAa Ipolysági kerület válásitól Paczolay János cscp lehullt, és ezen eső cscp elég volt, hogy a jó képviselőjüknek f. hó 25 én nagyszerű bankettet rende­ kedv özönét elmossa. Egy perez alatt ismét kocsin lát­ zett a kaszinóban, melyen mintegy 70-en veitek részt. juk a szép közönséget, versenyezve haladva vissza a Bizalmi szavazatát adta meg a választó közönség azért, városba. — A kiürült erdő pedig mintegy gyönyörei­ mert a szabadelvű pártból kilépett, — A kaszinóba ből kiábrándulva, haragosan zúgott a sötét felhők elé. történt beléptckor Donáth Szilárd fogadta a választók No de sebaj, amit elmulasztottak az erdőben, nevében, mire P. J. meghatót tan válaszolt. busásan helyre ütötték benn a városban u „folytatás Ipolyságon f. hó 18-án tartotta esküvőjét a me­ són4, a kis megyeház termo egészen megtelt: bájos gyei zenebanda prímásának szép leánya Balog Anna hölgyeink legszebbjei majdnem mind olt voltait. Ked­ a társulat egyik tagja Balog Miklóssal, számos díszes vünk lenne uévleg felsorolni, de nem tesszük, mert nem vendégkoszorn jelenlétében. Nászasszonyok Ságby Be­ tudnék, kiket nevezzünk meg legelői, az az pardon, nőné és Berko Istvánná valának, egy sereg szép ko­ nem akarunk valótlanságot mondani s őszintén meg­ szom leány részvéte mellett, a hívatalosszcrú áldomá­ váltjuk, hogy tuduók; de minthogy utóvégre is kel­ sokat a dns lakománál Pongrácz Lajos főjegyző, és lene valakit utolsó helyre tennünk, s mert tárgyilago­ Gyura Adolf ügyvéd mondották. . . san Ítélve mindnyájan méltók valának arra, hogy a Adakosáa. Az aradi vértanuk szobrának felállí­ történet könyvében első helyen tündököljenek: tessék tásához B.-Gyarmaton a már élőbbről közlötteken kimindenkinek a ki jelen volt, saját fogalmai, illése éa vtHftfblytatólag még a következők adakoztak: polg. érzelmei szerint állapítani meg a szépek sorrendjét. A öns. egylet 5 frt., Szabó János 1 frt., Dr. Bogdán Mi­ jelen volt igen díszes társaság minden tagja jól mula* hály 1 frt, Felscnburg Henrik 1 frt., Quirinvi György tolt Bájotf hölgyek, szép zeue! Még most is vissz­ 50 kr., B.-Gyarmat városa 4 frtot, Burinsz Mihály 1 frt, hangzik lelkemben s még most - is látom azt a szép Scbulcz Lajos 1 frt.. s igy az előbbi gyűjtéssel együtt leányt, ki átszellemülve a szív legbensőbb rejlőkéit 40 frt küldetett Budapestre, Krivácsy József honvéd felkereső hangokon lejtetto körül a keringő tourjáL ezredes és szoborbizottsági pénztárnoknak. A gyűjtése­ ket mint jeleztük Opicz Károly városi tanácsos eszkö­ ..Da gab’í 40$ nn Kitten, fr$r jnnj nc$ aa Oa^cen, liif Oraxa sic tia Stbfnn tuti unt mii 5stt, zölte. Unb mlc fit Beim Coll la bie ^tlfa gtfaVtn> A nóg. ág. h. ev. egyházai egye 1876. évi köz­ Da fjal fit grUajt, bí» bír upaLa gyűlései következő sorrendben fognak megtartatni: junins 21-én délután 3—-5-ig özvegy árva intézeti szék, Az udvarlók kellemesen végezték kötelességeiket, 5—<-ig dekanalis szék ülései, 7—8 ig gyűlési confes finom társalgás váltotta fel a táuczot, a régi rósz rentia ; ■ junins 22 én délelőtt 8—9 ig gyámintézeti is­ szokások ellenére, melyek a kredena tivornyájában teni tiu'clet, 9 tői közgyűlés; junius 22-én délután találtak élvezetet Voltak hölgyek, kik ügyes ötlettel 3—4-ig gyámintézeti gyűlés, 4-től a közgyűlés folyta reposliroztak némely ügyetlen kérdést. Pl. Egy bi­ tása és befejezése. zonyos fiatal ember a nölgyválaszban kérdezte ugyan­ csak egy bizonyos de igen szép asszonytól : „Ugyan A „Magyarország és a Nagyvilág4* legújabban kedves Nagysád, minek köszönhetem a szerencsét, megjelent 21-ik számának tartalma. — Szöveg: hogy engem választott erre koringére ? A nő rövid Képek Amerikából: I. HawleyésGosborn tábornokok. vártatva azt feleli: „Lássa kérem, férjem szörnyen 11. A „achüfle board4. HL Amerika. — Isten háta meféltékeny, azért én csak olyan tánezost választok, a getU Beszóly a palóa népéletből. (Tóvölgyi Titusz.) kire ugyan semmiképen nem lehet féltékeny." — Is Vége. — A növények vándorlása. — Enid. Királyi idyll. mét egy másik: „Nagysád igen kimerültnek látszik, Tcnnysontól. (Csukássi József.) Folyt — A kolumnem szolgálhatok valami frissítővel ?4 Hölgy; „Igen, bácsijégy. — Porzsolt Ernő, a „M. A. CLU első baj­ óh igen! Hagyjon el egy negyed órára I" s több noka. — A fővárosból: Előlcges fürdői utazás. (Porzó.) o féle ió ötlet egész derültséget okozott azoknál, akik — Színházak. — A tizenkét hónap. V. Május. — Kü­ megtudták, hogy ki volt ama fiatal ember, az a szép lönfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szer­ asszony és ama bájos hölgy ? (Én nem mondom meg.) kesztői üzenetek. —' Rajzok: Hawley tábornok, az Egyesült államok évszázados ünnepélyeit rendező bi­ A táncz mintegy 3 órakor ért véget; — a fiatalság zottság elnöke. — Goshorn tábornok, a philadelphiai nagyon nehezen vett búcsút a pár perez előtt hangos terem­ nemzetközi kiállítás főigazgatója. — Útközben Amc től. — Egy élelmes gavallér pedig interpellálta a né nikéket, hogy mi lösz azzal a sok finom étellel, amit rika felé. - A „shufflo board4 játék a födélzeten. — az erdőbe hasztalan vittek ki ? Porzsolt Ernő. — A raűtörténelmi kiállításból: Mátyás király és Beatrix királyné. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Foreocziektere Atbonaenm-épülct. Negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt., Nyilt-tér. egész évre 10 frt. — Ajánljuk e lapot a t. olvasó közön­ ség figyelmébe. A „Wiener keringő4 Stimky Antal b.-gyannati Kendő' I hír. (Paradicsomi állapot) Egy bizonyos karmesternél jutányosán megszerezhető ; ugyanannál Schulek István nevezetű bobraveczi lintómegyei szüle­ tésű lolonczot a budapesti rendőri hivatal eladó egy kijátszott zongora. Ára 80 irt. meztelenül és betegen kisértetett B.-Gyarmatra. A fő, városi rendőrség szép példát mutat a közerkölcsiség Felelős szerkesztő: Horváth Danó. i és emberbarát! szeretet terjesztésére. B.-Gyarmaton ad- HIRDETÉSEK. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00095.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_05_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-05-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 22. szám (1876. május 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f670329fd308ea40d0b29f05dd6ebf39.jpg 22f0e269124e7d986706cdcccaf94ea7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a709d6b64a753248353729bca56ba90.pdf 070599eaf2adf9d8e72a18e9198cdaea PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. • _ 23-ik szám. » B.-Gyarmat, junius 4. » NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. B.-Gyármát 1876. május 2-án Akik az országgyűlés tárgyalásait figyolemmel szokták kisérni, bizonynyal omlókoz­ ni fognak még egy pár képviselőnek azon indítványára, hogy ebbon vagy amabban a tárgyban meg kell kérdezni az „országot;* vagy amint ők magukat kifejezték, rendel­ tessék el „általános népszavazás3 s döntse el, kivQl az országyülésen, hogy akarja-e ! ezt vagy ama törvényt, vagy állapotot tovább is fentartani? Mi elhatározott hívei vagyunk a democratiának: de kijelentjük, hogy azon túlzott eszméket, a melyeket sokan e szóhoz kap­ csolnak, egyátalában nem fogadjuk el. S e szempontból, ha értjük a érdeme szerint mél­ tányoljuk is az „országra hivatkozás* nagy eszméjét; de megtekintvén másfelől azon ve­ szélyeket, amelyekkel az bizonyos előfelté­ telek hiányában jár: azt azon módokhoz va­ gyunk kénytelenek sorozni, a melyekről azt mondják, hogy medicina peior morbo. S ez előfeltételek elsői közé sorozzuk mindjárt a „népműveltség** hiányát, a mely nélkül képtelennek kell tartanunk bárkit is arra, hogy országos Ügyekben kellő belátás­ sal bírjon, a mikor, ha a tömegnek alkalom nyujtatik ily messzeható jogot gyakorolni, több kárt tesz, mint hasznot S hogy állunk mi, sőt hogy a külföld legtöbb állama is, a műveltség dolgában? Fájdalom, hogy a statistikai számok felette, szomorú adatokkal felelnek meg e kérdésre még ott is, annál a népnél is, a melyet meg­ szoktuk nem csupán Európa, hanem a világ egyik legelsőjének tartani. Laboulay így ír e tekintetben Francziaorazágról: „Az 1779 év óta mi is democrata nép vagyunk. De minő democratia ? Elannyira zaklatott, zavaros, mint a mily mértékben a békés és rendezett Anglia. Az általános szavazatjog az, a mely másodszor is decretáltaa császárságot; a a minek kellett volna megte­ remteni 1848-ban és után a szabad Francziaorazágot, ugyan az a fegyver vetette alá a császárság jármának.** „Azt modják, hogy az általános szavazatjog nem egyéb, mint a közvélemény uralma. Le­ gyen; de oly uralom más felől, a melyet a hatalom mindenkor képes, s ebben biztos is, mert vannak rá eszközei, saját tetszése sze­ rint irányozni. Ám lenne, a kormány egy­ szersmind okos és szabadelvű; de hát mikor az ellenkező az eset? „Aztán, hogyan lehet a közvéleménynek irányt adni, ha a nép buta, tanulatlan erkölcs­ telen? Jöjjön egy háború, ínség, valamely anyagi válság: a nyomor, a hamis oktatások, a vak lárma magukkal fogják ragadni az ele­ meket Mind ez meglepi a népet, föllázitja azt; s hogyan fogjuk altkor vezetni.** Az olyan emberekkel, akik gondolkoz­ nak, mindent el lehet fogadtatni, bele lehet nyugodni még a nyomorúságba is: de van-e megatalkodottabb, süketebb, erőszakosabb, mint a tudatlanság? Valóban, az általános szavazatjog tudat­ lanok kezében ép oly hatalmas erő a roszra, mint a jóra. Viharos körülmények közt egy rettenetes kitörés mindent elpusztíthat Hol van Franczia ország népműveltség tekintetében még ma is, majdnem 35 év múl­ va a népnevelési törvény meghozatala után? A számok, melyeket a hivatalos statistika nyújt, felette elszomorítók. Az 1857 évben a hadseregnél több mint egy harmad nem tudott sem olvasni, sem Írni a fiatal katonák közül. Egy ötödé a lakos­ ságnak nem járt iskolába; fele az iskolába járni köteles gyermekeknek csak a papira- j són volt iskolába iáró. A gyermekek tudat­ lanságához hozzá adjuk az apákét és anyákét: ‘ s azon eredményhez jutunk, hogy Francziaországban azon férfiak, nők és gyermekek száma, akik olvasni, Írni tanultak, nem sok­ kal haladja meg felét a lakosságnak. Es ha most még azt kérdjük, hogy ezen felerészben is hány van olyan, a ki olvasni Írni tu dását értékesíti is? okvetlenül azt kell monda­ nunk, hogy alig *|w rész; a miből az jő ki, hogy a 40 millió franczia népből alig van 4 millió, a kit csak némileg az értelmeseb­ bek közé lehet számítanunk. Hogy ezen vizsgálatok mily szomorúan igazak, nagy például említi fel Laboulay, hogy 1857-ben a bűpűgyí kimutatások sze­ rint 1000 vádlóból 770 teljesen írástudatlan volt. Avagy nem fel vagyunk-e ennek foly­ tán jogosítva, azt állitani, hogy a tudatlan­ ság bűnre vezet? Azt mondják, hogy a szenvedély az ol­ vasott embert is magával ragadhatja, sőt ra­ gadja is. Igaz, a tudás oly erő, a mely az embert egyaránt ragadhatja roszra is, nem­ csak jóra; azonban ón mégis azt hiszem, hogy midőn a slatistika nekünk *L-öt mutat a vádlottak közül az egészen tanulatlan osz­ tályból, az állítás szomorú igazságát egyátalán fogva nem lehet kétségbe hozni. . Valóban Francziaországnak nincs mivel dicsekednie, s annál roszabb rá nézve, hogy a szemfényvesztő hatalom csábításának nem tudott ellene állani, mely ujabbkori nyomo­ rúságának kutforrása tett. Tériünk vissza Magyarországba. Mit mondanak a legközelebbi statistikai adatok? A legutóbbi népszámlálás szerint Ma­ gyarország népessége kerekszámmal tesz tizennöt milliót. S hogy áll ezek közt az ál­ talános miveltség? 8 millió nem tud sem írni sem olvasni, tehát több 'mint fele az összes népességnek. Csak olvasni tud egy millió; csak ír és olvas, a nélkül, hogy magasabb miveltséggel bírna, két millió. Tehát rész (9 millió) népség a *|u ellenében. Említettük már, hogy a bünstatistika a maga contíngensét a tanulatlanok sorából toborzzá. 8 amit így tapasztaltunk Francziaországban, bizony nincsen ez külömben ná­ lunk. Hadd szólljanak . itt is a számok. Ve­ gyük pl. az 1765-iki adatokat. Magyaroszágon 1755-ben volt bűn tevők összege 12,795 s ezek közül sem írni, sem olvasni nem tu­ dott 8431, tehát *{4 rész; csak olvasni tudott 1640; csak olvasni s Írni tudott 2602. Tehát csak 112 egyén esett a magasb műveltséggel bírók osztályára. E számok hangosan szólanak, hogy ne ámítsuk magunkat, de egyszersmind arra intő példák, hogy másokat se kívánjunk ámítani s ha már Francziaországra nézve sem kétel­ kedik Laboulay kimondani, hogy az ott lé■ tező civilizatió is csak felszínes, mely csak úgy tetszik, a melyhez az ország ’|ltad ré­ szének semmi köze, mit mondjunk itthoni állapotainkról ? Bizony mig igy vagyunk, lelkiiameretlenBég volna s bűnös játék a ha­ za bóldogságával, jólétével, ha valaki a leg­ szentebb elv a democratia nevében, a szava­ zó urnához a tudatlanságot, a könnyenhivést s a megvásárolhatóságot vinné oda a nép í köntösében. Tévelygés és szenvedély csak a forradalomnak lehetnek szolgái. Ide kell a felvilágosítás. Valóban korunkra nézve, moly oly han­ gos frázisokkal beszél a nép iránt tartozó szeretőiről, nincs szentebb keresztes hadjárat mint a melyet a nyomorok legszomorúbbja • s legszentebben gyógyítható ja, a tudatlanság s ellen intézünk. E táj az, a melyet tisztítani, ez az a börtön, a melyeknek büzhödt leve­ gőjét szellőztetni kell. Minden egyesnek nem adhatunk anyagi jólétet; de arra meg lehet őket tanítani, hogy használják lelki tulajdo­ naikat, és hogy annyira becsüljék magukat, a mennyit érnek. Azt megtehetjük, hogy felköltvón bennük a szellemet, , megmentsük őket tudatlanságtól /1 . 1 Gazdászat (A y t omScM kiSIUUi Ojyíbm.) . • í .. V * • ? 11' *? A Szegeden ez év augusztus havában tar­ tandó országos ipar-, termény- és állatkiállitás alulirt végrehajtó-bizottsága tisztelettel értesíti a hazai termelő-közönséget, hogy az árvíz-csapások következtében a kiállítás megtarthatáaa iránt itt-ott fölmerült kételyek tel­ jesen eloszlatván, az előmunkálatéi: ismét egész erővel folytattatnak. A kiállítás érdé* mében szükségesnek találjuk a L ez. közönsé­ get figyelmeztetni, hogy a bejelentések ha­ tárideje május vége félé lejár. Azon rendkí­ vüli horderő, melyet a kiállítások átalában de különösen hazánkban a közgazdasági és kulturális viszonyok fejlődésére gyakorolnak, kötelességévé teszik a nagy- és a is-iparos,. a gazda közönségnek és minden termelőnek ezen nemében hazánkban első országos kiál­ lítás sikeréhez a lehetőséghez képest hozzájá­ rulni. Az utóbbi idők kétszeres köteleségévé te­ szik különösen hazánk iparos-osztályának, hogy a nemzeti ipar jelen állapotának föl­ tüntetésére alkalmat szolgáltatva, az ország fogyasztó közönségének figyelmét jelesebb iparczikkeinkre fölhívják és igy azok bel­ terjes fejlődését előmozdítsák. A mezei gaz­ dálkodás jelenlegi állapotának és ezzel kivi­ tel képességünk föltüntetése is oly na$y fontos­ ságú és erre ezen országos kiáuitás oly kedvező és talán egyhamar vissza nem térő alkalom, hogy úgy egyes nagy és kis föld­ birtokosnak, mint különösen a gazdasági egyesületeknek odahatni kellene, hogy e .ki­ állítás az ország minden vidékéről minél lá­ togató ttabb legyen. •». H ** Midőn tehát az ország kiállítás n agy fonsosságát ismételten hangsúlyozzuk, fölhívjuk a hazai ipar- s gazdasági testületeket, hogy tekintettel a bejelentési határidőnek közeUétére, hatáskörükben — a tőlük telhető módon s eszközökkel — odahatni szíveskedjenek, hogy az ország minden vidékéről minél szá­ mosabb részvevők jelentkezzenek, annál* is inkább, mert az eddig beérkezett nagyszámú bejelentések a térbeosztáa az ideigl. épületek tervezése és fölállítása tekintetben sürgős in­ tézkedéseket követelnek. A mezei termények bejelentési határideje június 30-ig, beküldési határideje pedig augusztus 10-ig halasztaiott. A kertészeti termények 5 nappal, a virágok pedig egy nappal a kiállítás megnyitását megelőzőleg küldendők be. Bejelentési ivekkel és minden az Ügyre vonatkozó fölvilágositás és útbaigazítással kész­ séggel szolgál a kiállítási iroda Szegeden (búzatér iparoskör.) Szeged, 1876. május 1-én A végrehajtó bizottság nevében: Bakay Nán­ dor elnök, Geltéri Mór, kiállítási titkár. •) Levelezés. Hontmogye májas 27. 1876. Hontmegye lakossága at alkotmányos és as ma­ rnék táláradását mérséklő kormányosainak mindig •) Esen nAfyfonloatifti kStOgyM a WatJaalf aMlaf pArtfofiába fialva, Wrjük a klUlitAd winiwk nUA asUwWMkbm ImoSO UrjaaaUUl 8mA. > f �.1 t . éld harcxos* volt • ezen szerepéért sem kívánta ő mg-jt társai (blé emeltetni. De attól nem ie épen lebet fdaie*mert a múlt kormán vök álul kogyonexek részére kiöntött bőség szarujáwl megyénknek nem vasút, vagy egyéb álltmi építményt, de egy figura* , IC jutott. — Mi mostoha gyermekei voltunk a kormányoknak; — de átért nem zúgolódtunk, — hanem tudva a kormány váláságuk káros hatását; az alkot­ mányos kórmányzatnak mindig reudithclleu oszlop­ jául szolgáltunk. — Ily körülmények között lehetetlen — elképzelhetni, mily hatást gyakorolt mi ránk an­ nak híre, hogy a törvényszék Ipolyságon megyénk­ nek szivében fog állandó&ittatni. Midőn a hir válóvá vált mintegy villanyQtésre rezgézbe iövenek a szívek, s valamint minden momontálisabb esetnél, úgy ennél is kutatott az egyén, a kinek ezen, a megyé­ nek javát a Ipolyság jövőjét méhében rejtő esemény köszönthető. — A kutatás eredményeként Paczolay Já­ nos. az Ipolysági választó kerti let népszerű képviselőj* Unt fel az előtérben. Hontmqtyo és Ipolyság lakosságának egyik erős oldalát képezi a háladatomág; annál fogva képzelni sem lehetett, hogy a Iönt, jelzett jónak szerzője Pa­ czolay János előtt a hála s elismerés adója legfeltünőbbuton le ne rovassák, s igy történt hogy, a múlt csötörtökön egy szivet emelő ünnepélynek lehettünk szemtanúi. Ugyanis csütörtökön, úgy 12 óra tájt, fényes ki •érettel robogott be Ipolyságra a képviselők, — a kocsik hosszú sora a cassinó előtti térségen állapo­ dott meg, a cassinő helyiségében éir azon kívül is számos választók várakoztak reá, — hol ó megjelen­ vén egy csinos beszéddel melyben a törvényszék meg szerzéacérti hála ki volt fejezve udvözöltetelt á a beszéd végeztével, egy az irántai ragaszkodás és bizalmat kifejező s számos választók sajátkezű alá­ írásával megerősített, nyilatkozat lett neki kézbesítve Képviselőnk igen meghatott volt, s ékes beszédé l>eu köszönte meg az iránta nyilvánult hála elismerés ily ritka szép utoni kifejezését. Beszédében különösen hangsúlyozta azt, miként lm a törvényszéknek Ipolysá­ gon maradását saját személyének tulajdonítaná, akkorszokása ellenérv, idegen toliakkal kívánna ékeskedni, mert ámbár ő valamint mindenkor, úgy ez alkalommal is megyéjének és Ipolyság városának javát akarja esz­ közölni, a minisztériumnál a törvényszék itt maradá­ sát kérelmezte, mely kérelmére a miniszter elnök úr azt válaszolta, miként az elmondott indokok, már élőbbről megjelelték benne azon határozatot, mely sze­ rint a törvényszék Ipolyságon fog úllandósittatni. Igy tehát uraim monda képviselőnk, á tvsxék itt maradá­ sáért, hála nem engem de Túsza Kálmán ő ntuságát il­ lett Erre harsány éljenek között, az Ünnepély első ré­ szebe fejeztetett A második részét egy 120 teritékü bankett képezte, melyen kedéllyé emelkedett hangulatban a volt közönség. Volt felköezöntés elég. Először is |>ol)arat emeltek az ünnepelt férfin egészségére, azután a távol levő Báró Majthényi László úr fŐisuánnnkat éltették,-Szabadhegyi Gézát, az ifiabb nemzedéknek egyik kiváló tagját. Az ünnepély végeztével képviselőnk a választók é|jcnei között kocsira ült, és egyenesen Budapestre utazott H. K. EGY GYÉMÁNT, BCSZÍLYKZ. Havre-től nem messze egy mezei jószágon a bir­ tokon laka előtti kertben három személy beszélgetett egy kellemes nyári alkonyaikor. * Mi szükségünk van nekünk kincsekre? mondá nagy hévvel Alfréd, — mit adhatna boldogságunkhoz na arany ? vagy mit vehetne cl e hitvány érez nélkülözése Srencaénkből ? Szerelmünk nem pótolna e ki mindent? és Mathild egy kunyhóban is boldogabban fogunk élni, mint aranyozott födél alatt; a kenyér, munkám gyümölcse, Mathildomnak mennyei manna leend. u Mathild egy gyöngéd pillantással felelt; Alfréd elég ékesszóllőnak találta; mert hangosan kimondó azt, amit neki a szép leány halkan már többször mondott. A harmadik egyén egy kissé félre fordult, hogy mosolyát elrejtse; ez egy hatvan éves nyájas és meg­ nyerő arczu férfi volt 'Gyermekeim, — mondá — sokat mondhatnék nektek, minek jelenleg csak annyi baszna lenne, hogy busz év múlva ti is haszon nélkül elmondhatjátok gyermekeiteknek, mert csak akkor foghatnátok (el annak értelmét Azonban jól tudjátok, hogy Matlrildemat mindenek felett szeretem. Alfréd is tapasztal’hatta már, hogy hihet barátságomnak,deMathildomat écak -akkor adom Alfrédnek, ha visszajövend azon ke­ reskedelmi útból, melylyel öt főnöke megbízta. Valóban épen ez útra vonatkozólag fejező ki Alfréd megvetését a kincsek iránt Mathild atyja kérlelhetetlen volt. , a két fiatal szerelmes kötelességének ismerő az ag­ gastyán elhatározásának hódolni, és Alfréd hajóra szállt. — Isten veled, Alfrédem, mondá Mathild, imád­ kozni fogok érted szünetlenül, nem azért, hogy gazdagon térj viasza, hanem hogy irántam állhatatosan jöjj meg. Alfréd hosszú hsjókázás alatt elgondolta mind­ azon mesés dolgokat, melyeket keletről olvasott, do mennyire meg volt lepetve, midőn a fényes Konstnntinápolyl sárosnak találta, szűk ntczákkal, s félig mez­ telen emberekkel ! Csillogó pénz helyett kapott hol­ landi és spanyol pénzdarabokat felváltott aranyaiból . vissza. Ezek látása csakhamar kijózanitá őt, s nem Önigazolás. Válaszul Rcményfy József úrnak Köszönettel tartozom könyörtelen polémiádért; mert alkalmat nyújtottál nekem az önigazolásra. Évek óta hányják szemem re barátim s ellenfe­ leim cgyiránt. hogv változékony jellemű vagyok, és soha sem volt alkalmam az Önigazolásra Megfurditott rendben felelek czikkedre, s így először is a gúnyra, hogy majd hozzám külditek unokái­ tokat, tőlem tanulni Önállóságot, jellemet és szívós ki­ tartást. Szívesen föl teszem, hogy politikai és uem erköl­ csi jellememet érted. Ida az utóbbit: akkor további nyilatkozatozatodoV. megkövetelem. Nem rég történt, hogy czeu állítólagos ingatagságoiu miatt, pálezát tört fölültem egy nemes testület. Mi kár, hogy kihallgatás nélkül is szabad valakit clÍtélni.' Te legjobban tudod, mert munkáimat gondosan átolvasod, már csak gyengeségeim kipubatolásu végett is, hogy én még 1865-ik évben rupiratot irtain e czim alatt; „kiegyenlítési javaslat a dualizmus alapján ;u azt is tudod, bugy elég erkölcsi bátorsággal bírtam más röpiratban észrevételeket tenni Kossuth Lajosnak „egyfit­ tes válasz sokakua .** czimü leveleire, mely röpiratban az 1867: 12-ik törvény nagy horderejét fejtegettem. Mély meggyőződésből voltam Deák Fereucz politiká­ jának bive, s vagyok c perecig, s leszek mindaddig, míg a personál-unió az európai események folytán hazánkra s a magyar politikai nemzetiségre nézve, hasz­ nosnak uem fug bizonyulni. Te ki figyelemmel kíséred az eseményeket, jól tudod, hogy a balközépnárt a bihari pontok megszülemlcsc óta, a kiegyezkedési törvény clleu támadólag lépett föl, s vezérlapjai kijelentették, hogy ezen tör­ vény eltörlése nélkül kormányra uem vállalkozik. Ezen politikátlan part programul eredménye az lett, hogy a szabadelvű deákpárt, — melynek a bal* közép csak meghasonlott testvére, de múltjánál fogva is rokon eleme volt, — hogy az 1867: évi 12-ik tör­ vényt, s ez ál ul a luuuarcbialis szövetséget megvédje: a euuservativckkel s ultrámon! inokkal kényszerült szö­ vetségre lépni. Maga a nagy állam férfi Deák Ferencz is kénytelen volt azon hamis tant nyilván hirdetni, hogy mindazok, kik a kiegyezkedési törvény alapján állanak, egy politikai pártot képeznek. Ezen természetellenes házasság szüleménye volt a jobboldal, melyet az igazi deák párttól szigorúan meg kell különböztetni. Tudjuk, hogy midőn az ultratnonián szövetségesek páitvezéröknck nevezték Deákot, többek hallatára kitört, hogy a z ö r d ö g az urak pártvezére s nem én. Megutálva a jobb oldal gazdálkodását, elhagy­ tam a pártot. 1871. nov. ó én tartottam a népkörben az ismeretes felolvasást: „Melyik jeirthoz csatlakozzunk,“ Nyíltan hirdettem, hogy a kiegyezkedési törvény alap­ ján állok. A deák partot a balközcppárttuli szövet ke zésre hívtam föl, mint oly rokon pártokat, melyek ugyanazon törzsnek két erőteljes ágait képezik. Fölolvasásomat a balközéppárt ropirat alakjában kinyo­ matta, az Ellenőr pedig igen hízelgő sorok kíséretében cgtsz terjedelmében átvette. E szerint első vagyok a hazában, ki a középpártok egyesülésének szükségét, s horderejét nyilvánosan hirdettem. gondolt másra, mint Matbiidjára, a visszamenőire, s ígéretére; de egyébként az Úgy is elfoglaló őt, a mely miatt Konstantinápolyim utazott Midőn ügy este a reá bizott Ügyi számadások rendezésében elmélyedve Ült szobájában, a nélkül, hogy eszébe jutott volna gyertyát gyújtani, egyszerre ajta­ ján kopognak, az ajtó bcnyilik, egy ember berohan, az ajtót belülről bezárja, s igy >zólt. — Uram, csak tíz perczUnk van, egy üzlet szól megkötésére, mely idő alatt ön szerencséjéről, s az én életemről van szó. En rabszolga vagyok a bányában alkalmazva; én egy gyémántot loptam, rosszullét Űrü­ gye alatt ide hozattam magamat. Csak valamely ki­ rály fizethetné meg azon gyémánt értékét, melyről beszélek, ez reám nézve elveszett kincs, do boldogsá­ gomat is eszközölheti. E kincsért csak annyi pénzt kérek öntől, a mennyivel megszők hetem. Ily utón sza­ bad leszek ismét, eljuthatok hazámba, megláthatom testvéreimet, nőmetMíg Alfréd ez ajánlaton álmélkodék, a rabszolga egy szép nagy gyémántot vett elő. — Íme, uram, fogadja néhány arany árán, ön milliomos lesz, én pedig szabad. Alfréd megadta a kívánt aranyokat, s azután maga is rögtön útra készült. Főnöke Ügyeit bevégezve, még azon éjjel elindult. Nem akarunk utazása részleteibe bocsájtkozni, csak annak legérdekesebb pontját emlitjük fel, melyen elbeszélésünk uj fordulatot vesz. Egy napon arab rab­ lók rohantak rá útjában. Van önnek pénze? — kérdő vezetője. Csak annyi van, a mennyi utamra szükséges, — mondá Alfréd. — Úgy hasztalan lenne ellenállanunk; ha kiku­ tattak bennttuket, annyit meghagynak, a mennyivel tovább folytathatjuk, utunkat, ha talán egy kissé szű­ kén is, az mitsern tesz. Do sokat tesz, — mondá Alfréd, s az első kö­ zeledőre rálőtt pisztolyával, A rablók kardot rántot­ tak, a vezető megöletett, Alfréd félboltau földön őszszerogyva, fogolyként clhnrczoltatott. Kikutatták őt ellenállása daczára, elvevék gyé­ mántját ; fájdalmából, melyet a gyémánt elvételekor A balközéppárt Örömmel fogadott, párt-jegyző­ jévé választott. Hittem, hogy evangéliumi kovász le­ szek, s az egyesülés eszméjét tovább fejlesztem: de a sori máski']) akarta. 1872-ik évben volt az országos ellenzéki párt­ gyűlés Pesten, siettem egy jól átgondolt ezikkben a bal középpártot arra bírni, hugy u deákpárttal szövet­ kezzék, s azt a couservativ párttól elvonni törekedjék. Csikkemet az Ellenőr ki nőin adta, s igy kénytelen valók azt a Delcjtübea közzé tenni. A pártgyülés eredményét ismerjük. A helyett hogy a balközét> a deákpárthoz kö zelcdett volna: a szélső ballal fratornisált, és üdvözlő távsürgöuyöket menesztett Konsúth Lajoshoz. ’ Ezen váratlan esemény után írásban adtam be a pártjegyzőségrőli lemondásomat Dcssovvfly Ottó párt elnök úrnak, kijelentvén, hogy az ellenzéki pártok nyilatkozváuyu után, a balközén párt érzelmeinek s nézeteinek tolmácsa többé nem lehetek: de fölkér­ tem a pártot, engedné meg, hogy a szabadelvű kér­ désekben oldalán kllzdhcssek. Ezen állásomban egy magam képeztem Nógrádhan a kicgyizkedési törvény alapján álló szabadelvű pártot, mig az idő megérlcltc az eszmét, s az ország többsége nézeteim helyessége mellett nyilatkozott. Nem sokat aduk a politikai következetességre. A folytonos haladás törvénye szükségkép előidézi a folytonos változásokat; s igy nem restelleném, ha né­ zeteimet megváltoztattam volna is, csak hogy ezen vál­ tozás a haladás törvényei szerint a tökélescdés érde­ kében történjék: azonban nekem nincs szükségem ily igazolásra sem; mert mély meggyőződéssel hiszem, hogy c kérdésben az egész hazában leg^Ávctkcsetescbb politikus voltam. Bizonyítsd be az ellenkezőjét annak, a mit évek hosszú során röpirataimban és hírlapi czikkcimbeu hirdettem. Ea most kérdezlek, uem úgy vagyok c az elitélő közönséggel, mint az egy szeri részeg emberrel, ki vál­ tig kiáltozta, hogy a város forog: pedig hát csak az 6 feje forgott s nem volt tisztában ? Vagy talán az tanúsítja ingatagságomat s jellem telenségemet, hogy Unitárius lettem? Meggondoltad-c mit tesz egy pártfogó s hatalmas egyházból kilépni, és uem választani oly egyházat, mely számánál s te­ kintélyénél fogva kárpótlást nyújthatna? Meghasonlani régi bárátaiddal, rokonaiddal s elszigetelten meggyőző­ désedül követni. Azt hiszed, hogy mind ez nem követel Önállóságot, s jellemet? C^ilódol barátom. Ez nagy megpróbáltatás. Szememre hányod, hogy uem vagyok kitartó. Csodálom, hogy a szemrehányás tőled jő. Hát nem év­ tizedek óta küzdöttem állhatatosan az egyházban és községben agyiráni, hogy a dermedtségből életre éb­ resszem? A száraz iskolaügyet kitette II. Gyarmaton a közérdeklődés tárgyává? Kikerestem az egyéneket: kik jogosan vagy jogtalanul a közvélemény vezetői, és dicsőítettem őket hírlapokban, gyűléseken; dolgoz­ tam értők s neveiket toltam előtérbe, hogy az ügy nyerjen általa, ilyen volt boldogult 11. E. másokat megnevezni nem akarok. Addig küzdöttem, még a nép szerűség hajh ászok le nem jártok. Nem én fáradtam bele a küzdelembe: lervszcrUleg kiküszöböltettom. Ne küldjétek hozzám unokáitokat erkölcsöt s jel­ lemet tanulni. Az én iskolám puritán-iskola, melyben nem taniijik a modern politikát és morált; hanem azt igen is megtanulhatják, hogy u becsületes szegénysóí• • • • tanúsított, azt gyaniták az arabok, hogy oz talizmán: egy nő gyermekének adá játékszerül. A rablófőnök barátságába fogadta, s egy napon azt mondta r.cki. hogy ha meg fog gyógyulni, szaba­ don mehet, s elviheti mindenét magával, a gyermekek anyja, ki a gyémántot szinte talizmánnak tárté, lábai­ hoz borult, kérvo őt hagyná meg azt gyermekeinek; sőt még tovább ment, annyi pénzt Ígért érte, a meny­ nyivel csak rendelkezhet, do ő visszautasított mindent; mire a nő kereken kimondotta, hogy most már ő nem adja vissza a gyémántot. Alfréd a következő éjjel a gyermektől titkon el­ vévé gyémántját s megszökött. Két nap s két éjjel egy barlangban rejtőzve éhen szottyan töltötte az időt, tűig egy karavánnal találkozván, folytató ntját, nyug­ talankodva, nem bízván senkiben, minden udvariassá­ got visszautasított, kész volt leszúrni azt minden pcrczben, ki ruhája azon részéi vizsgálni merné, hol gyé­ mántját rejtegető; a fogadóban a legroszabb szobát kérte, nehogy gazdagnak látszanék. Irt Mathild atyjának, levele igy kezdődött „Én gazdag vagy ok. n Ezen újság ily módon tudatva, mielölt oly sok más fontos dologról telt volna említést, nem tetszett Mathildnak ; azonban azt hivén, hogy Alfréd ö érte akart gazdag lenni, csak arra gondolt, hogyan fogadja cl őt, ha megérkezik. Azonban ily nagy kincs gondolata a távol lévő fiatal leáuy szépségéről sokat levont Alfréd agyában; az atya — részéről Alfréd iránt nem akart oly előzé­ keny lenni mint rendesen, nehogy tolakodónak látszassék Alfréd ellenben érző, mennyire megváltoztak a szerepek; hogy ö, ki előbb kegyelemért esdcit, most maga is oszthat kegyelmet, és hogy színlelje e keb­ lébe furnkodott érzelmet, barátságos nrezot szenvel­ gőit; do mivel minden tettetés Ügyetlenül szokott el­ sülni, s igy ez is csak inkább növelő az atya és leá­ nya tartózkodását. — E hidegség sértő Alfrédet, s ámbár ezen elbeszélés három személyének szándéka nem változott, mégis igen elégedetlenül váltak cl egy­ mástól az első találkozás után. Azonban bárom nap múlva a két fiatal szerelmes közt nyilatkozatr a kcrttlto dolog. �goi miként kell elviselni, a dicsőség helyett a tcljcai- i tett kötelesség boldogító öntudatával beérni. A mi polémiád több részét illeti: azokra röviden felelek. Valóban a polgári iskolát féUetltin, midőn an­ nak érdekében ezikkemet megittam. Bir hol legyen B-Gvannatou jeles polgári fiú s leányiskola: a város minden inga értékesebbé fog válni. Az iskola nem emeli az utcza becsét: hanem vajmi sokszor alkalmat* lanságára van annak. Ax c&ak véletlen, hogy az eme* letcs állami iskola a magtár utczában van, és lehe­ tővé teszi, hogy annak mind két oldalán öleson lehet épitni. Érdekemben áll minden esetre, hogy a lehető takarékosan építsetek; mert 750 frt. házbér után nagy községi pótlék jut rám, ha nem gazdálkodtok. ax is tévedés, hogy Kövy barátunk házából hat Ölet tervezek levágatni. Egyetlen vakolatot sem kell áldoznia, csak háza szögletétől egyenes vonalban en­ gedne által 5—6 láb szélességű tért. Ha saját háza érdekében nem teszi: arra őt kényszerítői senki sem fogja. További tévedésed, h'gy én a Karagyéuafélc viszályoknak tényezője lennék, a hírlapi polémiák előtt a nevetett úrral nemig beszéltem, a mi abból is kitetszik, mert a házvétclt nem is helyeslem. A megnyitandó úteza kedvéért az iskola telkei nem középen kellene átvágni, hanem a szélén, s igy lehetne belőle 4 háztelket csinálni, drágán eladni, a annak árán a a mai vásáriért megszerezni. Befejezésül az Úgy nevében azon kérést inté­ zem hozzád, hogy miután a sors kedvezéséből úgy a városnál valamint a megyénél döntő befolyásod van, ezen kívül két pénzintézet élén állast, a igjr a ki nem sze­ ret, félelemből is elfogadja nézetedet: no uézd^zt, valljon az eszme rokon vagy ellenszenves egyéntől származik-e, hanem használd föl egész befolyásodat az Úgy érdekében Nem kívánom háborgatni tevékenységüket. Ei» vetettem a mag, ti ápoljátok meg, tegyétek gyű mölcsözővé, s áleja meg az Isten becsületes törekvés teket. Bodnár István. A művészet természet utánzás-e? (A ,Figyelő’ utia.) Közel másfél század múlt cl. mióta Baumgarten az acsthetikának, mint a bölcsészet önálló ágának megvetette alapját, s princí­ piumai főforrása gyanánt a művészetet tűzte ki: és mégis e tudomány ápolói mai napig ; sincsenek összhangzó véleményen a művészet való czélja és hivatása felől. .Most is olvas­ i hatunk, még pedig szakemberek irataiban ilyen tételeket: „ a művészei természet után­ j zás”, pedig enyhébb kitétellel!: ,,a mű­ vészet a szép természet utánzását tartja szem előtt”. Ez a tétel: a művészet természetutánzás, eredetére nézve fúlhat az ó-korba; Aristoteles, — Én nem tudom miért, — mondá Mathild — do .0 nagy kincs engemet aggasxt, tervünk elébb oly 8 lép volt, most oda van. Szép Mathildom! — válaszolá Alfréd, mi Párisba megyünk, s a legszebb város részben egy palotában fogunk lakni. Alfréd, én sajnálom e kis lakot, a fák oly szép zöldek, körülötte a lég oly tiszta itt. Még tegnap is kimenvén egy perezro dajkámmá1 s sétám oly hosszúra nyúlt, mert nem tudtam a szép helytől meg­ válni. n itt fogunk majd élni mondám magamban, s mily boldogok leendőnk együtt’.- r.s gondolatban már fel is osztóm lakszobáinkat. Alfréd ezután Párisba ment; midőn megérkezett oda, a királyi ékszerárul nem volt hon, kihez utasítva volt gyémántja eladása végett. Kimaradása néhány napig tartott /Alfréd ez időt lak és bútor szerzésre használá fel, lovakat s kocsit próbált, meg, a mit csak szépet éa drágát látott, mindent, feljegyző magának, szőnye­ geket, porczellánt, csipkéket. Ahova ment, mindenütt Ünnepelt volna; egész sereg rokon és barát jelentke­ zett nála, kik őt azelőtt soha sem látták. Hu vala­ mely terembe lépett, hangossan mondák Q. Alfréd, s halkan*. „A ki keleten oly nagy kincset szerzett- Min­ denütt előzékenység s figyelemmel halmozták el; az anyák bemutatták neki leányaikat, a leányok igen nemes arezvonásunak találták ŐL íme Alfréd rövid idő alatt mily magas fokra ju­ tott, s szegény Matild egész elfelejtetett; pedig csak két év előtt is a mezei jószágon eOO frt fizetés mel lett a legboldogabb embernek érzé magát Alfréd, fő­ kép azon boldogító reményben, hogy egykoron Matild* jál sajátjának mondhatja. Midőn három nap múlva megjelent a királyi ékszerésznél, ez megvizsgálván jól a gyémántot, mon­ dá neki. — Valóban, kitűnő darab, de én ilyennel nem kereskedem; azonban, ba tetszik,az utánzás jelessége miatt 10 írtért megtartom. Ezen 10 frt ntravalőul szolgált Alfrédnak, hogy Havre-ba viasza mehessen. ki egyedül hagyta hátra töredékéé müveit, s ki még korunkban is tekintélyes forrás gya­ nánt szerepel, melyből kifogyhatatlan szor­ galommal merít sok, önállóságra vergődni kép­ telen uesthetikus, volt az első hirdetője ; azóta századok múltak el, do ez állítás még nap­ jainkban is talál párthivekre. Hogy a tudós világ hétezer éven át ragaszkodjék valamely véleményhez, már csak azért is fölébreszti tudvágyunkat, mivel ez nem történhetett ok nélkül. Fölveszem a művészetet tárgyilagosan, amint kívülem jelentkezik ; lényegét, külön­ félő viszonyait tárgyalva önként ki fog tűnni, vájjon e tétel „a művészet természetutánzás*’ Szembesítve magával a művészettel, bír e jo­ gosultsággal. rész hajlású ivek kapcsolók egybe. A végte­ lenség homályos sejtelme nyilatkozik ebben az építészeti stylben, mely teljes világosságra emelKcdctt a keresztény szellem elterjedésével. Az építészeti művekben általánosan nyil­ vánuló és ezektől elvont főeszme világosan mutatja, hogy azok, kik hivatva voltak ez eszmét a tömegnek némiképen fölfoghatóvá tenni, mást szándékoztak keresztül vinni, mint a természet utánzását; a remekmű, amint előt­ tünk jelentkezik, ellentmond ily föltevésnek. 11. Még inkább csalódnak, kik a szobrászat­ vagy festészetben vesznek észre ilyenféle tö­ rekvéseket. Okoskodásuk következő: a görö­ gök szobrai természeti alakokat tüntetne* föl, az ember főszerepet játszik, s úgy látszik a művész legfőbb dicsőségét abba helyezte, hogy Ha csak futólagosán vizsgáljuk a remek a testrészek kis/ímito.b arí. jóitól egy haj­ művek lényeges sajátságait, ,s azok belbecsét szálnyira sem tért cl; az ecset ügyes kezelői mérlegeljük, lehetetlen ama meggyőződésre a távlati törvények szemmel tartása mellett nem jutnunk, hogy a művészeti ágak egy kö­ a kültermészetet amint előttünk jelentkezik zös pontban, az eszmék kifejezésében talál­ vetik vászonra. A fát úgy festik mintha a koznak ; mit úgy akarok érteni, hogy min­ szellő lengetné, a szőllőfürt zavarba hozza a den művész az alkotás pillanatában egy-egy seregélyt, a gyümölcs különféle fajai oly csá­ eszmét önt érzéki alakba. Ezek az eszmék bító színben jelentkeznek, hogy szakasztani halhatatlanok, hatezer övvel ezelőtt ugyanazok akarjuk, a virágnak csak illata hiányzik, a voltak, s ha -mi mégis a művészeti ágak kü- . lepke oly élethűen van eltalálva, ho^y meg­ lön féleségeiről, s a művészet korszerinti fej- ■ pillantása a virgoncz gyermeket kísérletbe lődéséről szólunk : az alatt bizonyára nem az ' ejti s háló után szalad ; az emberre mennyi eszmék változását, hanem, azok majd tisztább gond van fordítva ; az árnyalatok tapintatos vagy homályosabb felfogását, majd a kifejő- ' alkalmazásával a sima alak is domborulatot zési képesség és eszközök kisebb vagy nagyobb nyer; a termek változatos csoportjai sürögtökélyét értjük. nek-forognak, a bók itt is u legkecscsebb moz­ Bámulnunk kell az ember elmebeli fej­ dulatok kíséretében történik: szóval, ha te­ lődését , és valódi méltóságát, lelke korlátlan kintjük e kiviteleket, csakugyan cl kell is­ erőit teljes valójukban felfogni csak akkor mernünk, hogy u czél nem lehet más, mint vagyunk képesek, ha a múltak kutatásába a kültormészet másolata. merülve felismerjük a kiindulási pontot, az , Való igaz, hogy c két művészetet a föelme első nyíl vonulatait, s megítéljük a ma- i lületes szemlélő a természetű tán zástól megkügaslatot, melyre az, az idő hosszú folyamatán lönl&ttefar alig képes és talán nem csalódom, bán a haladás milliomnyi változatai között ha amaz állítás eredetét ide vezetem vissza. emelkedett. Ezt leginkább a művészet tünteti De úgy hiszem, mindenki elismeri, hogy nincs föl, mint a mivoltség kifolyás, összpontosí­ roszabb eljárás, m ’ at a külső megjelenésből tása, lehet mondani monumentuma, s képviítéletet hozni anélkül, hogy a benső lényegbe selője a későbbi nemzedék előtt. behatnánk ; végtelen sok tévedés keletkezett • Tagadni nem lehet, hogy a művészet kezmár ily helytelen fölfogásból. így csalódhat­ detlegcs alakításaiban a természet nagy befo­ tak sokan a szobrászat- és festészetnél. Mert lyással birt, sőt túlsúlyt gyakorolt *, de puszta az állítás, hogy a művészet a természet puszta természet utánzásról még sem lehet szó. Itt utánzása és halvány sugara, csak is e két is az eszme kifejezése volt a fő, de az anyagi , ágnál bir némi alappal, miután a kifejezési burok elrejtette azt. Kelet a művészet böl­ eszközök csakugyan a kültermészet köréből csője, s enyhe éghajlata, a buja növényzet, a * vannak kölcsönözve. De az ebből vont köderült égboltozat nappal s a csillogó égites­ ’ votkeztetós szembeszökő helytelensége hihető­ tek mcgmérhetlcn sokasága éjjel oly varázs­ leg abban rejlik, hogy a kérdéses állítás védői erővel hatottak az emberek kedélyére, hogy az eszközt fclcsérélik a czéllal, a külső meg­ a természet ennyi csábjainak nem állhatták jelenést a benső tartalommal. ellent, nem is akarhattak. E külső körülmé­ nyek nem voltak alkalmasak arra, hogy az A ki a művészet lényegét és hivatását ész az érzékiek fölé emelkedve jogos uralmát legalább távolról ismeri, tévútra nem könyazok fölött kivívja; mert e kényelmes és tét­ nyon vezethető; a külső csillogás kevés ha­ len élet, a tikkasztó hőség ellen védő pálmák tással lesz rá. Nem fogom művésznek tartani hűs árnya, a myrrha kábító illata, stb. míg azt, habár képességét bámulnom kell, ki mint a testet csene vészi tették, a szellemet örök féla természet leghÜbb mását bárgyú, .púpos, szenderben ringatták. Innét van, hogy saját vagy más egyéb természeti fogyatkozásokban kezük alkotásait, a fol-fölcsillámló eszme jel­ sinlődő egyént örökít meg márványban ; * az ily mű ízlésünket kielégíteni nem fogja,~s'~ha képeit isteni hatalommal ruházták föl, s leg­ mélyebb hódolattal imádták. Az eszme fölta­ telik is benne némi kedvünk, sőt ha .feltűné­ se megállapodásra ösztönöz és kedvtelten le­ lálható itt is, do egészen és anyagiba merülve; geltetjük rajta szemeinket, ez csak az első a művészet első csirája ez, do elkorcsosodott, hatás pillanatában eshetik, s akkor is inkább a dicsőbb jövő legcsekélyebb reménye nélkül. Ez a durva és faragatlan művészet (ha igy azt az ügyességet fogjuk csodálni, mely a természetet ily híven tudta reproducálni, mint­ lehetne nevezni), a fölfogás törpeségo az idosem magát a művet; de amint a mélyen érző loratrismust és pantheismust egyetemes ura­ szív Öntudatosan akar érezni, elmúlt rá nézve lomra emelte ugyan, de még is az eszme ki­ a gyönyör, talán könytelt szemekkel fordul fejezéséül szolgált; az idomtalan szobrok fel­ el, mert az ilyen műalkotmányban, melyről sőbb lényt képviseltek, s Bábel óriási kőhal­ maza hirdetője volt az emberi nagyságnak, tudja, hogy eredetije egy hosszú életen át vi­ seli háta terhét, vagy biczegve közeledik sír­ emléke egy nagy horderejű történelmi tény­ jához, csak a nyomort látja megörökítve. Nem nek, a népek olszéledésének. fogom művésznek tartani azt, habár ügyessé­ E pillanattól kezdve két nagy epochán keresztül az építészet mint jelképes művészet gét bámulnom kell, ki az eredeti alkotó te­ folytonos tökély esülést mutat: a görög nem­ hetség minden szikrája nélkül egy romba dőlt vár elé ül, s azt oly pontossággal másolja le, zet háromféle oszlopa, a doriai, ioniaí és cohogy egyetlen követ sem helyez cl másként; rinthusi, szembetűnően jelzik a fejlődési provagy ki nagy mesterek műveit utánozva tech­ • cessus különböző fokozatait, s egy nép szellemi tökélyesbülését hirdetik. Az eszme nikája által azok mesterévé válhatnék : mivel léptenkint fölszabadul aZ anyag bilincseiből kézi ügyességet legtöbben szerezhetnek, de teremtő szellem csak ki valtságoltak tulajdona. és benső szükségletei kielégítésére szabadon Az élénk szinpompa idővel halványul, a fi­ alakítja azt. A büszke rómaiak pedig világuralmuk nom árnyalatok elmosódnak és a mű becse jellemző kifejezéséül az ég boltozatát vették napról napra fogy, ha czélja nem volt más | mintául, az erőteljes és magas oszlopokat me­ mint a természet utánzása; do nem úgy a �tan, rém. kath. 30-án zárünnepély. Losonci, 1876. oxűvfeaeű becsesei bíró festmény: az idő vb május hó 22-én. Az igazgatóság. Karai csökkenthetik ugyan a kivitel tökélyeit, Kis-Tcrcnno község róm. kath jellegű két őszde au eszme sérthotlen, elév ülhellen • örök tályú iskolájában a zárv izmiatok május 28-ik nap *;4§au a ugaraik felénk mindenkor. Obökbocaü ján tartattak meg, mint igák jó sikerrel. Máj álla. Sxécséuy ben májas 31-én a káprási erdő­ { mflyüket alkotni, csak az lehet a valódi müben kedélye* erdei tánczmulaűág rendeztetoit az ottani vérnt hivatása. intelligens családok álul, melyen igen szép közönség A,‘ De feltéve, hogy a szobrászaté* festészet össze screglctt nemcsak a városból, de a vidékről is, akkor érte el tökélye tetőpontját, ha a térkik irául a legezivélyesebb vendégszeretet nyilvánult, Társas vacsorát rendeztek n uugrádmegyei naésaet tüneményeit a műcsarnok számára uieasinó egylet tagjai IL-Gyarmaton a sétatéren, melyen 4xbóLnMg*lkotta» akkor csakugyan igazat kell mintegy 43-an vettek részt • mulattok jól a b gyarmati adnunk Hentzljnann, korunk elismert tekin­ jól szervezett zenekar mellett, mely még az tejjel uta­ télyű kritikusának, ki o thcmáról igy nyilat­ zott Sclmoczre, hol jó előre'hirdetett • válogatott prog­ kozik: „Soha a természet utánzását a művé­ rammal fog fellépni Weia Sámuel a podluxsányi fürdőt, mely eddig szetnek főczáljául nem tűzhetni, mivel a műelhanyagolva volt, f. bő 4-én azaz ma, az első zenekar véázetnek útját létesíteni vagyis teremtenie működése mellett megnyitja. faTI Ha a dolog másképen állana, úgy kö> Gróf Zichy Karoly senior f. hő 2-án 91 éves vetkezéakép a megholt ember ábrázatáról le­ korában Cziffcrcn (Pozsonymcgyc) elhalálozott. A jóvett arca, vagy egyes testrészek gipszmintá­ lelkű és neme* gondolkozásé senior emlék soká fog élni a senioratus tagjai közt Követője gr. Zichy Zsigját, vagy festett * felruházott viaszképekot, mond lesz. vagy végre a daguerro-féle képeket is a legParisból egy nyelvmester érkezett nejével, azon ’ dicsőbb, legtökéletesebb műveknek kellene czdlból, hogy itt B.jQyarmaton letelepedve, a francai*, tekintenünk; holott voltakén az ily készítmé­ nltn és spanyol nyelvekben férfiaknak és nőknok ta­ nyek előtt többnyire borzadunk, vagy tőlük nítási órákat adandnak. Jelenleg lakásuk a Balassa szállodában von; ajánljuk a t. szülők figyelmében. —, ki nem elégítve —- elfordulunk. Ki nem Fejtik Róbert a b. gyarmati angol kisasszo­ ijedett még meg életében egy véletlenül szenyok áldozárja a prímástól lolt magán vád folytán hi ; mébe ötlött, festett vagy felruházott viasz­ vatolálól folfttggosztetelt Mint halljuk, a feladók ellen" ainktól." Már ez az idézet : „a művészetnek bűnfonyilő vizsgálatot kért hamis vád alapján. újat kell létesíteni, vagyis szabadon terem- i Ama bizonyos liptőmegyei bobravcczi Schulek István nevezetű lelkész, kit a pesti rendőrség betegen teni", eleve kivár minden utánzást; és ez az és meztelen tolonezoztatott B.-Gyarmatra — a B.-Gyarállítás korántsem légből kapott, hanem a mű maton ruhával ellátatott, — üettvára került, hol máj. / vészi darabok mélyre ható tanulmányozásából 30-án meghalt Bit a detvai jegyző írja, ki Gyarmat • keletkezett, tehát szilárd alapja a tárgyilagos elöljáróságát a gyámoltalan toioncz iránt tanúsított megfigyelés; mint ilyen kétség alá nem von­ emberbarát! szeretőiéért dicsérettel említ (el ható, mivel igényeinket egyedül ez képes kiUdyre igazítás. Ezen lapok C. évi 22-ik számá bán, a Nógrádi nemzeti intézetnek május 21-én tartott elégiteni. _____ közgyűlése által a polgári iskolai vallás oktatások dí­ Hírek. A .május ti-ki közgyűlésen, Rcményfy József úr kezdeményezése folytán lemondott bét iskola ta­ nácsoshoz, legközelebb Niezky Pál, Borby Imre é* Vi• lághy Nándor arak is csatlakoztak, lemondásukat al­ ispán árnak bejelentvén. Paaválasatáa. Losoncion máj. 25-én Hollét L)á’níel ochunai leikéig választották meg az ev. egyház tagjai papjokuL , Vizsgálatok rendje a losonci: állami gymuai dúsban az 187545 ik tanév végén, janin* 16-án délatótt IV. osztály: latin nyelv. 111. osztály történelem, , , délután I. osztály: latin nyelv. II. osztály: mennyi: téglán, — líén délelőtt I. osztály: magyar'nyelv. IL osztály földrajz, délután III. osztály latin nyelv. IV. J 'osztály történolom — 19-én délelőtt III. osztály ma4 gyár nyelv IV. osztály: mennyiségtan, délután 1. oazSuj: természetrajz LL osztály: latin nyelv. — 20-án déleit L osztály; földrajz, IL osztály: magyar nyelv, ‘ .délután'UL osztály: német nyelv, IV. osztály: vegytan. — 21-én délelőtt HL osztály: földrajz, IV. osz- tály: magyar nyelv, délután 1. osztály: német nyelv, IL osztály: terméssstraia — 22-én délelőtt I. osztály: ; mennyiségűn, 11 osztály; német nyelv, délután 111 osztály:.'tanneszetun, IV. osztály: német nyelv. — 23-án délelőtt HL osztály: mennyiségtan, I. osztály: hittan rém. kath. délután IV. osztály: természettan. — Mén délelőtt L—IV. osztály: rajz, délután torna. — , dáklőtt L,—IV. osztály: magánvizsgálatok. — 26 án délelőtt L—IV. osztály: hittan reform. L—IV. /taextályf hittan ágost L—IV. osztály, hittan moz. vall i'l,-—IV tartály magán vizsgálatok, délután. II. osztály i Utta» ti kath. —• :27-án délelőtt IIL—IV. osztály: hit­ jazása tárgyában hozott határozata oly értelemben kö­ zöl te tett, mintha a megaljánlott összegek ezen tan­ évre utal vány oztot tok volna. További félre értések elhárítása tekintetéből kötelességemnek tartom, helyreigazilólag kijelenteni: miszerint a hozott határozat ér­ telmében a megszavazott segély Összeget az illető val­ lásokul urak csak a jövő 187*), tanévben élvezendik. B.-Gyarmat 1876 janin* 1-én Némethy Kálmán, intézeti hely, titkár. Gyaaxhir. Simko András bánki ev. lelkész a nógrádi egyházmegye érdeműit egykori ales perese f. hó 2 án hossza* szenvedés atán 54 éve* korában jobb létre szenderűlL — Béke hamvaira! Irodalom. A .Figyelő* janin* 15 kétől Abafi áigner Lajos szerkesztése mellett mint irodalomtörténeti szakközlöny fog megjelenni, melynek célját s feladatát a következő rovatokba foglalják össze: Értekezések a régibb és újabb magyar irodalom történetéből; érteke­ zések a philologia köréből, a mennyiben az irodalom­ történetre vonatkoznak; értekezések a külföldi irodal­ mak történetéből; irodalomtörténeti adalékok; régibb és újabb írók kiadatlan levelezései, versei síb. népköl­ tészeti közlemények és értekezések; irodalom; önálló művek ismertetése*; értekezések repertóriuma stb. Négy ive* 8rétű havi füzetekben jelenik meg; előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 írt. Budapest, (IV. váczi utxca 18.). A „Magyarország é* a Nagyvilág** legújabban megjelent 22-ik számának tartalma. — Szöveg: t Szilágyi Ferenci. — Becsvágyból. (Vértesi Arnold.) — Nehány Írónő a mait századból (Ifj. Febérpatoky László.) — Irodalmi levelek. (L F.) — A fővárosból: Zsurnaliszta és színésznő. (Porzó.) — Enid. Királyi idyll Tennysontól. (Csukássi József.) Folyt — Szín­ házak — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejt* vény. — Szerkesztői Üzenetek. — Rajzok: f Szi­ lágyi Ferenci. — A műtörténelmi kiállításból: Szen­ telt olajtartó. (Mátyás király ajándéka.) Ereklyetártó a XV. századból. A kisebb kereszt ágának előlapja. A győri püspök pásztorbotja Mátyás király pajzsa. A ki­ rály telkenésokor használt kereszt. — Saloncbi. — Erdélyi oláh csempészek. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Ferencziektere Atbenaeum-épűlet. Negyedévre 2 frt 60 kr., félévre 6 fit., egész évre 10 frt. — Ajánljak o lapot a t. olvasó közön­ ség figyelmébe. Benedek Aladár „Vj Idők** cximú igen ked­ velné vált a gonddal szerkesztett heti lapjának ez évi 22-ik száma a következő válogatott s érdekes una­ lommal jelent meg: ÉleUanalmányok, Váry Gellért. — A csillag jegyese (eredeti költ) Imrefy Iván. — A legyező mögött (Droz Husztáv rajza.) — Ha szeret­ lek-e? .. (liarlossohn költeménye), Borsody Béla. — Két bűnös, (Scblaegel elbeszélés), B. L. -- nEgy élet­ kép-, (Cobb Sylvanus rajza). — A tárcsákéiról, Tóth Sándor. — „a túlvilág komédiája, irta Koroda Pál(bírálat) Reviczky Gyula. — „irodalmi, társadalmi és művészeti bírok.“ — A borítékon: Felhívás, Bymen, sakktolány, betúrojtvénv, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. — Előfizetési ára ez elegáns kiállítású hetilapnak évnegyedre 2 frt. 60 kr., félévre 5 frt. Tanítóknak, kisebb ranga tisztviselőknek, és olvasó-egyleteknek 20°;„ engedmény. Kiadóhivatala. Budapest, Országút 45. szám alatt. Ajánljuk c lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. A közönség körébői. Ipolyság 1876. májas 29. A Nógrádi Lap k 21-ik számában x. y. aláírás­ sal megjelent • minden valódi alapot nélkülöző csikk beküldője, a mull hó 2-án tortott műkedvelői előadás nem sikerültét, egyes clique össze eskűvéseinek tulaj­ donítja, Hogy ax oltó darab, melyben névtelen eziiek szerepelt nem sikerűit, oka az, hogy Ő mint a darab fő szereplője szerepét oly annyira nem tudta, • kap­ kodott idő oda (mint Bernét a ménkőböz) a súgott szavak után, hogy képes lett volna halálai ítéletét is, súgás úton elmondani, mit bizonyít azon körülmény, hogy szerepét nem tudása feletti boezankodásomat fönhangon nyilvánitottom, mit ő szinte szerepébe vágó nak hitt • szépen el is mondott; no de ezen inprovisálás nőm sikerűit neki rosszal, mert szavai a publi* cum helyes bizonyítványára találtok, tanulja meg x. y. úr névtelen czikk író barátom más alkalommal szerepét jobban, úgy nem lesz kénytelen magát szépitgetve, a darab nem sikerültét a ingóra tolni, kü­ lönben úgy látszik hogy x. y. úr úgy a színpadon mint a közéletben nagyon rá lehet a súgóra szorulva. A má’wdik darab melyben x. y. úr általi tudó­ sításban említett s általam is igen tisztelt úrnő játszott, kinek fellépése miatt történt volna x. y. úr állítása szerint az egyes clique Összeesküvése; a asószoros értelmében a legjobban sikerűit, mi szinte csak x. y. úr alaptalan állítása ellen bizonyít. Különben x. y. úr ki bennem gyermekes lempókot fedezett fel; bírálja meg először Önmagát, mely bírálat után befogja látni, hogy ő más egyén felett oly nyilatkozatot adni nem lehet iEetékes, s végre fi­ gyelmeztetem x. y. urat, hogy állásához nem illő, ko­ molyabb következmény okét maguk után vonható, könynyelmű teltet illetőleg szokásairól mondjon le, mert ha azt továbbra is folytatja akkor ö fog magának úgy a nők mint férfiak előtt dísztelen szobrot emelni. . Súgó. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Szabad kézből! eladás. Ezennel közhírré tétetik, hogy a szügyi utczában fekvő 594. számú ház 320. négyszögöl heltelekkel szabad kézből eladandó. A feltételek alulírottnál b.-gyarmaton szügyi utcza 594. sz. a. házban bármikor megtudhatók. Körner Alajos. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00099.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 23. szám (1876. június 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7040dd57ef8485d8f3658354d23e8f3e.jpg dc6b5e61633a0182ae8777147be10c31 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/354143d17c80c2e673eae01a5276fc04.pdf e916250977339fa0484468d36d471765 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 24-ik szám. B.-Gyarmat, junius 11. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI RADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó“ politikai, társadalmi és közgazdászaid hetilap 187 6-iá évi IV. évfolyamára. Előfizetési föltételek: Félévre .............................................. 3 írt. ku Évnegyedre...........................................1 „ 50 kr. Egy hónapra ................................ — „ 50 kr. Az elöőxetési pénzek egyedül a kiadóhoz esimezve, — legezélazerúbben pótfui utalvinvnyal — a nyomatandó példányok, a pontot szétküldés tekintőtéböl, mielőbb beküldendők. \ B.-G y a r m a t junius 9. Jókai Mór, ama czikkével, mely a „Hon“ 29 számában majd nem 7 hasábot foglalt el, be­ számolt választóinak, igazolván híven állás­ pontját a azt, miért tartja jelenlegi viszonya­ ink között a bécsi kiegyezést üdvösnek a nemzetre nézve, mely a bécsi úttól sokat nagyon sokat várt s épen ázért egyszere ki­ ábrándult? Aki e csikket olvasta, az lehetlen, hogy a helyzetnek leghívebb tükrét nem fedezte fel • melegen és mély politikai belátással irt sorokban. Ama névhez, melyben egy európai irodalom fűződik, újabb jellemvonás járul, mert el kell ismernünk, hogy Jókai eme manifestumot képező czikkével a politika sivár mezején tanujelét adta annak, hogy a génié­ től kitelik minden, regényíró és politikus vagy amint Chrisippus tanította: „a génié le­ het szabó és fejedelem, kereskedő és hadve­ zér, csizmadia és politikusKöleseiről is azt mondogatták, hogy nagy szónok és versfaragó; de megtagadták benne a politikust, az államférfit. Es. íme, mikor Kölesei az urbér örökös negváltásáról elmondta halhatatlan beszédét, egyszerre ama hitet kelté fel, hogy ő a legnagyobb státusférfi kinek halk szózata szent piotás^ ihletésekint zengett végig a csontvelőkön. Ö, ki a mesnierismusról világosabban értekezett, mint M e b m e r vagy K 1 u g e, ünnepelt politikus státusférfi lett. Mikor meghalt, Vesselényi kezébe rejté felleges arczát s könyezve mondta: „nem közénk való volt-. Már t i. mint ko­ rát meghaladó bölcsész és státusférfi. Világosabban, őszintébben és szebben nem szóllott senki Magyarország mostanjhelyzetéről, mint Jókai Mór; azért is elhatároztuk, hogy czikkének főbb mozzanatait lapunkban közzétesBZük. Melegen kivánjuk, hogy e so­ rok, melyek tiszta hazafiui kebelből származ­ tak, átszővődjenek azok meggyőződésébe, kik elítélik a kormány eljárását, s olyan álmok­ ban ringatják magokat, melyek ez időszerint megvalÓBulhatlanok 8 a sisiphusi munkával egy osztályba sorozhatók*1 „Igaz és tagadhatatlan, úgymond, hogy egy népképviselőre nézve legmagasabb jutalom az, ha választói bizodalmát megérdemlette. Az egyszerű cserkoszorú, mit a nép ád annak, ki általa megbízva, a haza iránti kötelességét híven teljesítette, drágább minden kitüntetés­ nél. —- S itt elmondja a képviselők állását a választókkal szemben. Fontos és nagyhorderejű kérdések, melyek jelenleg megoldásra várnak: a két monarhia kormányai közt kötött egyezkedések, a vám­ szövetség, jegybank, adóvisszatérités és fogyasz­ tási adó tárgyaiban. Mindezen tárgyakban még csak elvi megállapodások történtek; csak az alap, me- | lyen az egyezkedés megköttetett, lón elfo­ gadva, a részletek iránt csak az őszi ülésszak alatt előterjesztendő törvényjavaslatok fognak felvilágosítást nyújtani. De már maga az alap, oly szenvedélye­ sen lett megtámadva az ellenzék némely ár- j nyalati által, hírlapban, országházban, pia- i ezon, választókerületekben, pártgyülésekben, manifestumokban annyira elhiresztelvc : mi­ ként e kiegyezés valóságos hazaárulás, miként ez az országot véginségro juttatja, miként jóllétünket Örökidőre aláássa, hogy ha mind­ annak a hazaárulás! bűnnek, a mi o kiegye­ zést pártoló többség ellen szóratik csak az árnyéka is a képviselőkön ragadna, az or­ szágnak csakugyan nem volna más teendője, mint hogy a kétségbeesés utolsó eszközeihez nyúljon s fellázadjon — saját országgyűlése ellen. A ki Isten és a nép előtt igazat akar mondani, annak be kell vallani azt, hogy a pénzügyi nehéz helyzet közös mind a ket­ tőnknél, b nem egy gazdag és egy szegény állam, de két egyformán sújtott ország áll egymással egyezkedésben. Ez álokoskodás kolepczójéből aztán az­ zal akarják magukat kivágni, 'hogy mikor minden tűhegyre van állítva, mikor követe­ léseinkből köröm szakadtáig nem engedünk : akkor ítéljen közöttünk a király. Csakhogy a magyar király egyszersmind Ausztria császárja is. önmagának soha sem hadviselő ellenfele. Ha a királyt mint embert mint bírót veszszükis, fel kell tennünk, hogy ő egyik országának a panaszát ép úgy meg hallgatja, mint a másikét s bírójától pénz­ ügyekben mindenki csak igazságot, de ne rokonszenvet, ne kegyelmet várjon. De mi a koronát egy ál táljában nem akarjuk ez ügybe belekeverni. Nekünk a korona egyértelmű az ország­ gal b ezért nincs annyi kérdésben forgó (akár képzelt) millió a zöld asztalon, a miért a koronát magát ily módon koczkára tegyük. Nekünk magunknak kell ez ügyet megoldanuk saját bölcsességünk szerint, alkotmá­ nyunk keretén belől. De abból sem csinálunk titkot, hogy mi ezt a harezot, ha kikerülhető, megkezdeni nem akarjuk. Megkezdeni könnyű egy har­ ezot; de bevégezni nehéz. Nem titkoljuk, hogy mi annyi megpróbáltatáshoz még egy ilyen válságot is előidézni hazánkra nézve nem tartjuk szükségesnek. Nem ereszkedünk bele a számvetések tömkelegébe, amiből anemzotgazdászati harcz sürgetői milliókat hoznak elő. A papiros türelmes, s a hallgató füle olcsón táplálható. De ugyanazon számításból húsz szónok és vezérczikk iró húsz különböző összeget hoz ki. Valamelyiknek tehát hamisnak kell lenni. De akármennyi legyen is az a nyereség, mit Magyarország az Austriából behozott czikkekro kivetendő vámból meríthet, annyi bi­ zonyos, hogy ezt a többletet a magyar fo­ gyasztó közönség fogja megfizetni, mikor e czikkoket megveszi; azután bizonyos az is, hogy a mint Magyarország megadóztatja Ausztria behozandó czikkcit a vámvonalon, épen olyan mértékben fogja megadóztatni . Ausztria Magyarország kivitelét ugyanazon vámvonal másik sorompójánál. 8 miután I Magyarországon a kivitel szabja meg a nyers termények árát, a mint Ausztria a vámvona­ lon 10 pcrczcnt vámot ró a magyar nyers| terményekre; idebenn nem csak annak a ki[ vitt terményszállitmánynak; de az összes bú­ zának, repezének, gyapjúnak, bőrnek, igásmarhának az ára le lesz nyomva tizporczeni­ től Magyarország minden piacz&in. Védeni lehet és védeni „kell- a magyar kis iparost, o becsületes és szükséges osztályt, az elpusztulás ellen, de védeni kell nem chinai falakkal; hanem tervszerű társulás által, s az által, hogy neki olcsó és könnyen hozzá­ járulható üzleti tőke nyujtassék. Mi tehát elvileg nem. tartjuk az önálló vái^űrületot mindég bajainkat mOgorvosló inicJ^Jiúánok, de mint védelmi eszközről, ha rá kényszerittetünk, nem mondtunk le róla, a e kérdésben a ránk szórt vád, minket sebzetlenül hull le rólunk. A másik kérdés, a miért ily izgalmat költ ellenünk az ellenzék, az önálló magyar jegy­ bank Ugye. E helyen ismét őszintén kimondjuk, hogy Magyarországra - nézve fölöttébb kívánatos, hogy önálló nemzeti jegybankja legyen. Nem nemzetiségi, vagy politikai függetlenségi szem­ pontból ; hanem azért, hogy pénzpiaczunk füg­ getlen legyen minden külpénzpiacztól, s a tisztességes üzlet, munka és földbirtok olcsó kölcsönpénzre találjon. Itt nem szerepel a nemzeti büszkeség. Elégszer sürgette e jegy­ bank létrehozatalát az országgyűlés s akkor az idők kedvezőbbek is voltak rá. De e ked­ vező idők felhasználatlanul lettek elszalasztva. Arra, hogy önálló magyar jegybankunk legyen, mulhatlanul szükséges, hogy elébb a valuta­ kérdés rendeztessék, hogy a papírpénz rögtön és mindnütt ezüstre, aranyra legyen felvált­ ható; mert ha a nélkül állítanánk fel magyar jegybankot, az vagy kényszer-árfolyammal bír­ na, a midőn jegyeink kevesebbet érnének az osztrák bankjegynél, minthogy minekünk kellene azokat a teljesítendő országos fizetése­ inknél bcvásárlanunk, nem pedig az osztrák félnek a mieinket, s • ez esetben meg a magyar termelő is elsőbbséget adna az osztrák bank­ jegynek a magyar felett; vagy pedig, ha bank­ jegyeinket kész aranynyal váltanók be, hat hét alatt a spoculatio egész aranykészletünket kimentené. Tehát a valuta helyreállítása az első, a minek az önálló jegybankot okvetlen meg kell előznie. Volt erre kedvező idő: azt elszalasztottuk; lesz ismét kedvező idő: azt be kell várnunk. De a jelen évben az osztrák nemzeti bank szabadalma Ausztriára nézve letelik: az iránt tehát még ez évben kell határoznunk, hogy megujitsa-e a szabadalmat Ausztria s kiterjeszsze-e tör vény hozásilag Ma­ gyarország (tényleg most is ki volt terjesztve) vagy pedig megtagadja azt s kényszerítse az osztrák nemzeti bankot a liquidatióra. Hol van már most ez egyezményben az a nagy hazaárulás! tény, a miért Magyaror­ szág végpusztulását kell kikiáltani, országszerte néplázadást hirdetni. De hát a magyar képviselőktől függ az önálló jégybank életbeléptetése? Mi azt niszszük, hogy ez az európai pénzpiacz helyzeté­ től függ. Még azzal, ha a magyar országgyű­ lés törvényezikket alkot a felállítandó jegy* bankról, az még nincs létre hozva. Ahoz még azután pénz kell: negyven millió forint arany­ ban. A ki azt állítja, hogy ennyi öszeget mi a jelen időkben könnyen kaphatunk az euró­ pai pénzpiaczokon, az vagy maga vak, vagy a népet vakitja szándékosan; s a ki még azt is meri állítani, hogy Magyarországnak o jegy­ bank felállítására solid és pénzzel rendelkező külföldi ezégek ajánlkoztak, az hamis adatokat terjeszt s maga is tudja, hogy nemmond igazat. Teljesen magyar önálló jegybankunk ak­ kor lesz, ha magunk adjuk az alaptőkét hozzá, i ■ ha a részvények belföldiek kezében maradnak. �Hisxasük 6b biiton reméljük; hogy ennek is megjön aa idője. Kedvezd Óvók áldása, sa­ ját okszerű takarékoskodásunk el fog bennün­ ket e cxálhoi segíteni; de ma köröskörül mind aat kiáltják megtámadőink, hogy ás ország utolsó filléréből is ki van pusztítva, hogy nincs semmi pénzünk. Már vagy van pénzünk, vagy nincs pénzünk. Ha van pénzünk, akkor akarhatunk fel­ állítani Önnálló jegybankot, de akkor nem igaz hogy tönkre van juttatva az ország. Ha pedig az áll, hogy elpusztulunk hogy nincs . pénzünk, akkor nem igaz az, Önálló nemzeti qankot komolyan akarunk létrehozni. Mi az elsőbb esetet hiszazük, s a hazai takarékpénztárak évi kimutatásai azt bizonyít­ ják, hogy nálunk a hitelezők activái még min­ dig annyira mennek, mint az adósok pasaivá!. Pénz van Magyarvrszágon; de egészséges pénzforgalom nincs. A ki keresi, drágán kapja; a ki adja, koczkáztatja. Az Önálló magyar jegybank létesítésének jogát tehát a kormány se fel nem adja, se le nem kötötte, az az ország jövőjének felhagya­ tott, de jelenben se ez a kormány, se egy másik ennél az egyezkedésnél egyebet nagy pénzügyi belső válság nélkül nem létesíthet, s meg vagyunk felőle győződve, hogy ez egyez­ ményért rövid időn áldani fogja a mostani államférfiakat az egész iparkodó és gyarapo­ dó nemzet. Csodálatos nemzet vagyunk 1 Mikor ki­ lenes. év előtt Magyarország megosztotta Austria Badósságait“, tehát a terheit, akkor a kö­ zös ügy létrehozóit ki világítással, virágkoszorukkal fogadta az egész ország; most pedig, midőn arról van szó, hogy Ausztria megossza velünk a „pénzét" tehát a hasznát; most „en­ nek" a közös ügynek a létrehozóit sárral dobálja meg. A moratóriumot és az államtönköt ne­ vetségessó teszi érveivel. • > A kiegyezés megtámadó! azt be nem bi­ zonyították, hogy e két kérdésben az a mi a tervezett megoldásból ered rósz lesz, de azt *igen, hogy a. mit ők az állítólagos rósz orvoslóazaréül ajánlották^ az roszabb gyógyszer a betegségnél. • A harmadik kérdés az adó visszatérítés ügye: ebben az osztrák fél egész méltányos­ sággal egyezett ki velünk; semmi panaszunk nem lehet ellene. A negyedik kérdésben végre, a fogyasz­ tási adóban semmi egyezményre nem volt az osztrák fél rábírható. Él mondta, hogy ha mi károsodunk az által, hogy az Ausztriában gyártott, de Magyarországon elfogyasztott czikkekért az esztsák kot mány szedi az adót, v ozont a külföldről behozott fogyasztási ezikkek 80 százalékát fogyasztja el Ausztria, csak 20 százalékát Magyarország s mégis 30 szá­ zalékot kapunk a közös vámbevételből; s ha ' mind a mellett is elismerte, hogy Magyar­ országnak a fogyasztási adókon hátránya van, azt áJUitá, hogy ez előny Ausztriára nézve már be lett tudva a quota kiszámításánál, így vállalt el Ausztria 70 százalékot, mig Magyar­ ország 30-at. Elismerjük és kimondjuk, hogy mind ez ellenvetések daczára az osztrák félnek a fogyasztási kérdésben nincs igaza, hogy Ma­ gyarország e pontnál károsodik: — nem ugyan oly nagy összeggel, a minőt a milliók­ ban bővelkedő népszónokok hajigálnak ma­ guk körül, de mindenesetre oly összeggel, melyből Magyarország minden lakójára jutna fejenkint 15, 20 krajezár. — Egyes emberre nézve nem valami halalélesztő nagy összeg, de együtt véve nevezetes pénz az ország kincs­ tárára nézve. A magyar kormány követelése e pontnál tehát el nem fogadtatott. És akkor, — ha a magyar kormányfér­ fiaknak egyéb nem 'volna a szivükön, mint tisztességes ürügyet találni arra, hogy magu­ kat a nehéz helyzetből kivonják, s aztán, mint törhetlen vitézek hazajöjjenek fáklyás­ zenéket, ováziokat és koszorúkat aratni, ak­ kor az lett volna a dolguk, hogy helyeikről lelépfenék. Do a magyar kormányférfiak meggon­ dolták azt, hogy lelépésük által Magyarorszá­ gon minden alkotmányos kormány alakítás, a jelen pártviszonyok között, lehctetlensédgé vá­ lik; — meggondolták azt, hogy lelépésük által a függőben maradt kérdések megoldását csakugyan nem nyernek. A magyar kormány férfiak jobban szeret ték Magyarországot, mint magukat s helyü­ kön maradtak. A kik kárhoztatják őket azért, hogy ez egyezménynyel tértek haza, azt mondják: „ inkább veszszen oda az egész alkotmány, dőljön halomba minden nemzeti intézmé­ nyünk, térjen viszaaz absolutismus!" azt mond­ ják: „inkább dobjuk el a fegyvert, törüljük el honvédségünket; no védelmezzük ezt a , hazát!" azt mondják: „inkább kiállta uk ki, hogy a tönkre jutottunk!" azt mondják: ,, in­ kább izenjük meg a ha rezol Ausztriával, mint azt az egyezséget elfogadjuk legyen akármi vége a harcznak!" azt mondják: „in­ kább türjük el mind azt, a mit máj? egyszer végig szenvedtünk 1" De mi, kik férfi észszel éltük végig azon korszakot, a minek absolutismus a neve; mi, a kik tudjuk, hogy a mig az alkotmányos­ ság megfizettet, addig az absolutismus meg is fizettet, meg is rabol, meg is ver, s abból a mit elvesz, országunk jajára vissza nem ád semmit; — mi, kik keserű évtizedeken ke­ resztül küzdöttünk nemzetünk szabadságáért a vaskezű ellenfél ellen; — mi, kik láttuk hazánkat már egyszer darabokra törni, s az­ tán véres verítékkel hord tünk követ kő után Öszsze, hogy omladványainkat újra felépítsük mi, kik akkor, mikor baj volt, nem futottunk ki a külföldre, hanem itt maradtunk a vész közepeit s osztoztunk mind abban a szenve­ désben, a mi a nemzetet érte; — mi, kik nem voltunk „egy személyben" népnyúzók a Bach kormány alatt a. népusztitók a Tisza kormány alatt; mi, kik nem akarunk a tönk­ rejutottak gyalázatával elfutni a világ elől a pusztába, hanem élni és gyarapodni tisztessé­ ges munka után európai állapotban; — mi, kik nem tagadjuk el magunkat a közteher viselés alól, hanem törjük a fejünket, tenye­ rűnket, hogy azt leróhassak; — mi a kiknek van mit féltenünk ebben az országban; nem fogjuk az tűrni, hogy mind azt, a-' mi a nemzet drága, a könynyelműség, a vakság, és a lelkiismeretlen becsvágy koczkára vesse! Mi appellálunk a roszul értesült néptől a jobban értesült néphez! Mikor a magyar nemzet elbukott* dicső­ ségesen, megtámadott alkotmánya védelmében: az egész világ könyei hullottak fölötte; * — de ha elbuknék most: — jobbjainknak anynyi fáradságával, Istennek anyagi csoda­ tételével visszanyert alkotmányát saját keze-, ivei szakítva le saját fejére; — elvesztené még a panaszkodás szent jogát is a világ elŐtt; abba a sirba, a mit szabadsága romjai­ ból önmaga készített lesz magának; a. népek gúnykaczaja fogná kísérni. A mitől, őrizzen meg bennünket a jósá­ gos Isten!" As Idei delegatlo a jövő évi költségvetés meg­ ái lapitására csaknem rohamos gyorsasággal bevégezto munkáját A két nemzet e cxélra kiküldött bizottságai­ ban az összhangzatot nem zavarta meg semmi ezút­ tal, hanem a legjobb egyetértésben szavazták meg a közös kórmány által proponált kiadások nagy össze­ gét, s most midőn előttünk áll az eredmény, rövid Kivonatban közöljük a fő Összegeket. A rendes kiadások fő összege kitesz 69.409023 frt, a rendkívüli kiadások pedig 11.902.630 írt, s így az összes szükségletből levonva a 11 milliónyi vám jövedelmeket marad 100.311,659 frtobből 2 °jo a ma­ gyar- kincstár terhére 2,006,233 frt 18 kr. s így a maradékból fizet ausztria 70 °,o 68,813,798 frt 7 kr. 8 Magyarország 30 0,0 az az 22.491.827 frt 74’k kr. Láthatjuk tehát a delegatio tagjai habár nehéz szív­ vel, de tudatával a helyzet parancsolta kényszerből ropant áldozatot hozlak, a monarchia védelmi képes­ ségének, melyet a jelen válságos helyzetben kétség­ kívül a körülmények hangosan követelnek, habár so­ kaknál megelégedésre nem is fog találni. A mi a delagatio tárgyalásainak jellemét illeti, azok minden, esetro a súlyos nemzetközi viszonyok nyomása alatt voltak, és innen fejthető meg as, hogy csak kiválólag bárom lényeges kérdés foglalkoztatá a két delerátiót és e három kérdés fontossága nyert némi érdekeltséget a tárgyalások folyamán, melyek közül az egyik a helyettesítési alap fedezetül leendő felhasználása, a második a legénység szolgálati ki­ adásaiból oszkózlendő nagyobb megtakarítások képez ték a vita tárgyát A művelt nemzetek jelszava az ipari As ^Alföldi iparlap egyik legközelebbi számában a fenti czim alatt egy csikket hoz, mely az ipar fon­ tossága felett elmélkedik. Közöljük e czlkkból a kö­ vetkezőket. Hazánkban az iparnak roszul fölfogott kifolyása az, mely a magyar ipart önkretevésscl fenyegeti. Államgazdászatnnk éretlensége az, mely gazdászatunkát tespodésben hagyja sinlődni, melynek utóbajai nem le­ hetnek mások, mint a pusztulás és tönkre menése a n&hzetnok, mire nézve elég szomorú példát találha­ tunk a történet lapjain. Ennek oka, részünkről — sajnos, hogy nincs máskép és így be kell vallani — az, hogy a magyar nemzet döntő tényezői, a kormány em­ berei és. honatyáink, az ipar Ügyeket4enézé»sAl mel­ lőzik, mivel italán, azt hiszik, hogy ea tekintélyükön csorbát ejtene a nagy világ előtt, vagy hogy ennek gyakorlati tanulmányozásával fáradozni no kelljen, in­ kább átengedik e tért más nemzeteknek, gondolva hogy ott is beszerezhető mit szükségleteinek igényel­ nek. (itt kivételt adnak néhány Jeleseinknek, kik a magyar ipar tölvirágoztatásért küzdenek.) De fájdalom, hogy ily ferde fölfogás mindig az egész nemzetet sújtja és bénítja, ahelyett, hogy a bűnösön bőszülná meg magát Vannak emberek, kik azt hiszik, hogy ha pénzük van mindenük van és igy elég gazdagok 4s; de ezen eszme téves voltát fényesen igazolta Francziaomágban Lav János, a skót kalandor, ax uzsora megterem­ tője pénzrendszerének bukása; Smith jidám, (a világhírű államgaxdász, a skót bölcsész) bebizonyította a világ előtt, hogy bár vonj ka be egész begyeiket arany­ nyal, ezüsttel, ebben nem fogjuk föltalálni a gazdag­ ságot és jobblétct, mert ennek egyedüli kútfeje a munka, az ipar, bárminő legyen az, melyben az fize­ tik. És ezt Colbert rendszere igazolja is. Quereuay Fercnnis (XV. Lajos orvosa) ezen a téren kereste nem­ zete számára a gyógyirt; midőn a franczia nemzet azon betegségben smlődött, melyben jelenleg a magyar nemzet. 0 mondta, hogy a nemzetek számára is ép úgy van orvosság, mint az egyesek számára. A jelen inar téren a nagy átalakulások oly ro­ hamosan követik egymást, hogy amely nemzet ennek jelentőségét fölfogoi nem képes, az nyomtalanul eltű­ nik az élő nemzetek sorából, és e vészre óva int ben­ nünket Beöthy Leó nemrég megjelent „Nemzetiét* czimű művében, hol nyomós érvekkel illusztrálja elma­ radottságunk okait, élés kritikával bonozolgaQa irány­ adóink téves eszméit,és figyelmezteti a magyar nem­ zetet a mélységre, moly fölött szédeleg; iolzi, hogy a csirájában fejlődő magyar iparnak védelem nélkül tőnkre kell menni, pedig egyedüli biztos alapja a jelen nemzetnek csak is az ipar, mely a gőz feszerejónek szárnyain jária bo a földiekét, a tenger sötét méhén át röpíti gondolatait egyik világrészből a másikba, rö­ pülve áthasi(ja a léget, a napot elemeire bontja fel, távcsövével behatol a világűrbe, hogy a gyenge szem­ mel látott kbdíoltokat naprendszerekké bontsa fel, bá­ mulatos gépeket talál föl, hogy embertársát megmentse a baláltbozó. vészes munkától; majd egy-egy várost építenek a nemzetek azért, hogy az ipar terén tett ha­ ladások törekvéseit ott összpontosítva, egymásnak be­ mutassák. Mindezek a jelenkor müveit nemzeteinek jelszavai és fivéréi, melyekkel egymást törekednek elérni és túlhaladni a verseny tér mezején, mert már kezdik belátni a hatalmasok is, bogy csak ez ax egye­ düli ut, mely a nemzeteket boldoggá és nagygyá te­ hetni, nem pedig a gyilkoló fegyver hatalma, mit soha állandónak a történet nem bizonyít. ■ A haladó kor jelszava az, hogy kulturáltamnak és művelt nemzetnek csak azok tartatnak, hol a tu­ domány és a műipar kifejlődik, de sokan ezt fölfogni nem tudják, vagy nem akarják és sajos, bogy mi is inkább ezek közó tartozunk; művelt nemzetek sorábade nem ismerjük vagy nem akarjak az utat, az esz, közöket ismerni, melyek bennünket biztos ozélhoz ve­ zethetnek. Nagyjaink hazafias buzgalmat vélnek cselekedni a nemzetért, midőn ezerféle törvényeket alkotnak, melyek arra valók, hogy legyen a pörölésnek ezerféle fegyvere. Magyarország földmivelő ország, tehát a fő­ súlyt erre kell fektetni. De erre mi iparosok bátran és joggal kérdhetjük, hogy csupán a földművelés mellett akarunk-e müveit nemzettó fejlődni? Mert azt minden valódi államgazdász igen bölcsen elismeri, hogy azon nemzetek, kik egyedül földmüvelődóssel és állattenyész­ téssel foglalkoznak, azok a műveltségnek csak alsó fo­ kán fognak maradni; mig ellenben, kik a tudományt, a művészetet, műipart, kereskedelmet, tudományos köz­ gazdászától tartják szem előtt, azok igen hatalmas erős és művelt nemzettó fejlődnek,. melynek) példája áll előttünk a külnemzetekben. Több dlplomtikus úri emberrel volt már szeren­ csém e tárgyról beszélgetni, kiket igen hajlandók va­ gyunk népvezéreknek és honatyáknak megválasztani, kik komoly meggyőződéssel kérték: hogy vájjon mit használna bármiféle gyártelep fölállítása, ha a taby nem terem? És e hibás nézeten alapul iparunk, államgazdászatunk nyomorúságos talpköve. Mert ha valaki csak egy-két századdal ezelőtt mondta volna ezt, ak­ kor meglehetett volna előtte hajolni, mert akkor még elégnek tartották, ha a talaj megteremtette az önfentartási szükségleteket és akkor lehetett a kardot zörgetni; de a tizenkilenczedik század más irányt je­ lölt ki a nemzetek számára és jelszava az, hogy amit a.talaj terem, azt az iparnak kell átalakítani és neme- �siteoi, hogy értéket nyerjen, és azért az iparé az első­ ség, a műveltség tekintetében. A jelen korban ai ipar* és gyártelepnek hivatása nemcsak a Ulaj egy évi termését fölmunkálni, hanem a természet kimentbetlen kincstáriban levő ezerféle anyagok átalakítása, mely által az emberiség Jobblétél moxdi(Ják elé. hs ez képezi a jelen nemzetek valódi productiv erejét, mit ha maguknál nem is. de*a kai* földnél feltalálhatunk. De még azt is egész biztonsággal kérdhetjük, hogy nem-e azóta kezdjük magunkat müveit nemzet* ock .tartani, mióta a műipart kezdjek fejleszteni (bár fájdalom hogy kevés mértékben;) a külföld is csak azóta figyel ránk mint művelt nemzetre. így tehát az a kérdés: kié az elad tér? De erre feleljen más nem* intek példája, ahol felleljük az ipar elsőségét, mely különben a földművelés fejlesztését is föltételezi. Ipolyság, junius 8. mi ugyan a szinlapou jelezve nem volt, pedig jelezve nem volt, pedig jelezhető lelt volna szinte o két szócs­ kával, hogy „Jaj neki4, honi szólnánk ax egészről, ha referenst tisztünk nem követelné, s gyengédebben szól­ nánk ax egészről, ha nem tudnék, hogy műkedvelő társulatunk igazgatója minden szólás éa vélemény nyíl* vánitásnak feltétlen barátja, a igy zokon nem veszi rólai megemlékezésünket som. Tehát a tableau annyi bői állt? nogv a műkedvelő társulat ez időben összes tagjai, intendánsuk Pongráex Lajos ur arczképét fotographiája után egy jelenleg városunkban időző festő művész által titkon levételei, s ez alkalommal ünnejiólycsen átaladni elhatározták. A függöny várat­ lanul felgördül, s a közönség, de még inkább a mit sem sejtett társulati igazgató meglepetve látta arany keretben foglalt salját redős arczképét ugyancsak megifjitott kiadásban szép műkedvclőnő által tartatni, s azt több szép hölgyek és urak által körül állaui, majd egyik műkunelö ^Hegedűs) ur által csinos, habár ér­ demeit kissffáthaladó beszéddel üdvözöltetek Nem csoda tehát, ha a közönség körében üllő igazgatónak .szeme* annyi szépségre, és .szája* annyi érdcmctlen búkra elállóit s részéről úgynevezett „megye szája* létére sem tudott bármit is felelni, s Igy helyére viazsxa gugyorodott. Befejezte ax estélyt szokott módon egy kis ke­ délyes tánca, moly éjfélig tartott. r. I. a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó* heti lap 23-ik számában H. K. aláírás alatt Hoatmcgyéből levél alakjában egy csikk jelent meg, mely mintán úgy szószerinti tartalmára, valamint politikai szellemére és intenciójára nézve, nem egészen kielégítő, s nem is egészen felel meg a valódiság helyzetének, amennyi* ben a csikk Írója a tényeket a maga és övéi javára kizsákmányolva, egészen elferdítve tárgyalja és in* kább csak speciális érdekeket szellőztet, — nehogy Sziták 1876. Junius 7. tehát hangoztatott privát egyéni felfogása czikkiró urnák, az Ipolysági választó kerület független szabad* Régen nyújtott városunk a helybelieknek és vi­ elvű választói nézetével és meggyőződésével azonosít* dékieknek oly kedves,, élvezetes pillanatokat mint f. tassék — avagy még inkább: nehogy e tekintetben hó 5 en pünkösd hétfőjén; ekkor tartatott ugyanis talán bizonyos titkos intés következtében, a közönség* azon — e becses lapok hasábjain is hirdetett hangver­ nek kevésbbé beavatott része, ily módon czikko által seny, a helybeli kisdedóvó javára. A hangverseny, a tévútra vezéreltetni engedtessék, kénytelen vagyok a kisdedóvó egyesület választmányának határozata foly­ jelzett ünnepélyen tettlegesen részt vett választó tár* tán lett ugyan rendezve, de mind az indítványoztabán mind a tettleges létrehozásban az oroszlán rész i saim nevében a sokszor hivatkozott czikk tartalmát a szeretve tisztelt elnököt gr. Dégenfcld Lajos Ö mól* 1' módosítva, oly értelemben mustrálni, miszerint a benne tóságát illette ; a hangverseny rendezése körül híven •i oly nagy lelkesűltséggel és szép tollal leirt ünnepély* fáradozott a minden Jóban fáradhatlan férje gr. Degen í, nek egyátalában nem a felhozott indok, vagyis a tör* féld Lajos ő méltósága is. Nekik úgy szólván egyedül vényszéknek Ipolyságom állandósításáért Paczolay Já­ nekik köszönhetjük azon élvezetet, melyben részesül- * nos nr irányába tartozó hála és elismerés adójának lerovása volt fő motívuma, hanem egészen más, L I.' tünk, az ő fáradozásaiknak köszönhető, hogy oly ki- ■ tűnő erők veitek részt a közreműködésben. A díszes i egyrészről ax: hogy Paczolay János országos képvise­ közönség a fellépőket megjelenésükkor tapssal üdvö- 1 lőnknek programmbeszédében adott Ígérete beválté zölte, szintúgy, de erősebben, tapssal fejezte ki olis- ' sáért — de különösen hazánk anyagi fejlődhető moréiét a művészeknek a nyújtott élvezetért minden sének megsemmisítésére irányzott ujabbi egyezmény darab után. Hosszas volna minden egyes darabról szólni, j tekintetében, a kormány és pártjával szemben tanúsí­ azért csak röviden és általánosan említem meg Kvastott férfias magaviseletéért, valamint á szabadelvű say Edéné űrhölgy gyönyörű énekét, ki az egész kö- ■ körből a bécsi egyezmény élném fogadása alapién történt kilépéséért — mint választói Írásba is foglalt zöuséget clragada csengő, erős a teremben el sem férő ; bangával, ezen elragadtatás tetőpontját érte cl, midőn j a röktönözve ezret meghaladó választók aláírásával a művésznő a programmon felül, magyar népdalokat ellátott bizalmi nyilatkozatunkkal a logünnepcltebb volt szives a közönség ismételt kívánságára énekelni,. | módon nyilatkozzunk; — másodszor pedig axr hogy legnagyobb tetszést aratott az utolsó. „Jaj be szenyes I esen jelenséggel kapcsolatosan, a világ színe előtt az a maga kendője* éneklésével. Sípos Antal úr tón- | ölném titkolható jelét adhassuk annak, hogy az Ön­ gora játéka sem kevésbé veit élvezetés, mint azt oly álló vámterület és független bank kérdésében, a mi­ művésztől, kiről a zongora király Liszt Ferencz is oly 1 niszterelnök nr által kötött szégyenteljes egyezmények elismerőleg nyilatkozott, előre várni Is lehetett. Sípos , folytán, sem a kormány, sem pedig pártja irányába úr különben a régibb időkből ismeretes a vidéken. ’ bizalommal nem viseltetünk; — ezek voltak a tisztelt czikkiró ur által leirt és múlt hó 25-én Paczolay Já­ /Végül Plotényi Nándor úr hegedőjátéka, különösen a programmon télül, a közönség ismételt kérelmére játszott nos úrnak Ipolyságon keresztül Budapestre történt át­ utolsó darabja — a Rákóczi induló, sokaknak Remé­ vonulása alkalmával meglepő eredménnyel röktönözöttz nyi Ede játékát juttatta eszükbe, különösön meglepett ünnepélynek előidéző rugói, mely páratlan kitüntetés, némelyeket a játékán clömlö uyugodság ét méltóság. hogy a felsőbb helyről előgörditett akadályok daczára A művészek mindhárma a közönség ismételt kívánsá­ is még nagyobb színben nem lelte létesítését, — egye* gára a program jj on felül is játszott: tapsokkal és élje­ dűl az idő rövidségének, de leginkább szeretett kép­ nekkel jelezte a közönség elismerését. A közönség ■ viselőnk tnlszerénysigének tulajdonítható. nemcsak szí rák iákból és legközelebbi vidékiekből ál­ Fogadjon felvilagoeitásképen ennyit szívesen H. lott de B.-Gyarmatról sőt Pest megyéből is láttunk ven­ K nr az igazság és legjobb tudomásom érdekében. • -W „ P. G. dégeket, s a helybeliek közül nem csak a honorátior oztálv képezte a közönséget, hanem az iparos polgári osztily is sőt láttunk a fedmivelök közűi is egyet kettŐL -x - Ipolyság, junius 6. Nem fejezhetem be o rövid tudósítást a nélkül, hogy szives köszönetét ne mondjak a közönség ne­ Mint némileg érdekelt fél nem kívántam részem­ vében és a nemes, emberbaráti ügy érdekében, egy­ ről tudósítani L szerkesztő urat a helybeli, már is részt a közreműködőknek, kik egyedül a jótékony czél szélesebb körben ismeretessé vált mükadvelő-társulatunk iránt való tekintetből szíveskedtek fellépni másrészt a által lefolyt hó 50-án az Ipolysági közsétatér javára fentebb említett nemes grófi párnak, hogy nemcsak tartott színi előadásról, de mintán látom becses lapja belefogtak a kisdedóvó alapításába, hanem folytonosan utolsó számából, hogy más tudósítói hallgatnak, agy munkálkodnak, hogy annak léteiét, éa további fennál nekem vált kötelmemmé arról rendes levelezői rövid lását mindenkép biztosíthassák. Isten áldása legyen jelentést tenni. — Előre kell boc&átanom, hogy a mű­ fáradozásaikért! 8. I). kedvelői társulat ez időbeni igazgatója, helyesebben „kész szolgája* távollétében valóságos „complot“-ot csinálva, elhatározta nélküle, bonntérte estéjén, első Levelezés. magyar népszínmű írónk Gaál „Jaj nekem* czimú vígjátékét adni. Az előadás egyátaljában sikerültnek mondható. Borsos-Borinké, május 31 Axmann Olga (Buray Eugénia) szerepében szinte oly otthonosnak érezte magát, mint bármely már adott Minden időben crő>8 bátorság kívántatik ahhoz, jobb, szerepében, s így dicséretünkre különben nem is hogy az ember rendületlenül az igazsággal tartson. szorul, mely ez alkalommal annyiból inkább megilleti E történelmileg igazolt tapasztalás legyen kulcsa jel len tudósításom első részének, melynek tengelye em­ a. Agatha nővérét, hogy ritkán van szerencsénk látni színpadunkon, pedig ezúttal is természetes játékával lítettem első részben: a tanügy s tanfelügyelők körttforog. (Amália) szerepében megmutatta, hogy nemcsak pom­ pás kenyeret tud' készíteni, hanem szellemi táplálékot Hanyagságnak róvbató fel az, hegy a tanfelügye­ is feltálalni ha akart Az eredetileg szép kis „eziezus* lők csak úgy elvétve jelentek a felekezeti iskolákban. szerepekben fellépett Keller Ilkából ezúttal egyszerre Azért is a tanfelügyelőséget úgy nézzük a hazában, vén anyóka (Kotró Sári) lett, és nem bin szerepének nript síné cura életet. igen jói felelt meg, jóllehet jóllehet nem volt képes, ■ Négy éve immár, hogy Berinkének plébánosa bármennyire-erőlködött üde arczocskáját ránezossá, vagyok, de csak ez évben volt szerencsém ahhoz, hogy tanfelflgyHót láthassak. Az első évben Ígérkezett a s karcsú derekát görnyedté tenni. próbatétre, nem jött. . , 4 férfi szereplők Vészelik (Buzay földesnr) JaJött a mású?.próbatét itteni plébánoskodásom­ ksbey, (Hábory Jenő) s ennek inasa Kádár urak nem ban, mikor már értés«^*.adták, hogy hát most már kevésbé jól feleltek meg szerepeiknek. Tapsok és évi ' csakugyan Hannibál antejRn^X^Ptííön is gondolám rágcsokrokban mindannyian részesültek. magamban, hadd lássak éíotemben^neganrirÍr-^JL~£S/ Mindez amit eddig elmondtunk a „Jaj nekemM-et én is tanfelügyelőt illeti, de még következett ezután valami tableau-féle, Jött a 3 ik év. már a mostani tanfelügyelő Ka* ragyeua Mihály idejében; a midőn a kerületi esperes úrtól nem vettük ugyan még semmi Jelzősét annak, hugy ax uj tanfelügyelő ur is eljövoud próbatételeinkre, hanem már neszét vettük, hogy az iskolát, felekezeti különbségek nélkül látogatja, magokon a próbatéte­ leken is megjelenvén, végre a 4-ik évben valabára eljött Kanutvóna Mihály ur. Elébb a horpácsi fiókegykáx iskoláját látogatta meg, aztán eljött a borinkéi tanulók próbatétjéro, me­ lyen a tanulók szorgalma, de különösen a tanító buz­ galma felett megelégedését nyilvánította, ■ ax iskola állapotáról, hiányairól tudomást szerezve, körűnkből eltávozott. Azt Jegyezvén meg csak még, hogy azon villon­ gások, melyek a székvárosban vonultak el közte s a vele harezolók között reánk nézve olyanok, melyek után bírálatot nem adhatunk som az egyik, sem a másik félnek. Exen lezajlás hozzánk nem tartozik, mert Ro­ mén yfy József ur szerint okos ember nem mártja minden lébe kanalát, nem fújja a mi nem égeti; lé­ vén minden fegadallan prókátornak ajtó megett a helye. EgyutUl nem mulaszthatom el a következők fe­ lőli tudósi itat is. Határunkban a szállók egész a meglokctedésig leforrázzák, gyengébb, mint erősebb leve­ leikben, hajtásaikban. Az egyik uraság lemetszette e megfagyott dús lombozatot Szívből óhajtjuk, mit egyébiránt kötve hiszünk: a czélnak sikerét, a gyü­ mölcs uj termését; a bab. dinnye, meg a tengeri is, elsatnyultak a pogány hideg fagy alatt; a virágok kclyhoi is alig tudnak kibontakozni összezsugorodá­ sukból. Sőt még az akáczfák is megsinlették a volt kegyetlen fagyot, még virágaikban is, a mi a méhek dús aratását nagy mértékben mogviseltette. Megpörzsölődtck a diófák is. Féltett őszi vetéseinkben azonban Istennek hála totemcsb kárt nem észleltünk eddig, mint a rozsban nehány itt-ott, szórványosan talált fagyosabb kalászt. Tavaszaink is, szebb termés reményével mosolyognak felénk. Vajha a mai napon beállott enyhébb, veröfényesb idő folytonosságával kiépülnének a növényzet sebei, nem kis megvignsztaltaunkra. Jaozkó Károly. Vegyesek. Figyelemre méltó dolog. Most, mikor arról van szó, hogy a fatenytazlés eszméjét minél szélesebb kör­ ben -terjesszük, mikor az erdöpusztilás pillanatnyi ha­ szon miatt a lelketlen haszonbérlők e Könnyelmű bir­ tokosok részéről oly mérvben űzetik, hogy a fa. neme­ sebb rendeltetése czéjátől az ipartól elvonatik; gondoskodni kellene ama intézkedésekről, melyek a fa pusztítás ellen hozott szabályok szigorú megtartására kényszerítenek Nem hisszük, hogy L olvasóink közül sokaknak fel nem tűnt volna ama rósz szokta, mely pünkösd napján hazánkban is dívik az alsóbb néposzlályuál, hogy t. i. a legszebb növésű 5—6 éves fák kivágatnak, s bizonyos szerelmi viszony feltüntetése czéljából jobbára földmi vés leányok és szolgálók ab­ lakai elé állíttatnak. — B.-Gyarmaton például legki­ sebb számitáMal 200 drb. fiatal fa fosztatik meg éle­ tétől pünkösd alkalmával; 'kérdés, mennyi fogy el eképen a megyében, e aztán az egész országban? Itt volna az ideje, hogy ezen szokta hatóságilag bctiltasaék. A b.-gyarmati ev. egyház hívei között visszás­ nak látszik azon tény, hogy azon vasárnapokon, me­ lyeken magyar isteni tisztelet is törtetik, elébb (reggel félkilencztól — tíz óráig) magyar a a magyar isteni tus­ telet után a tót — törtetik meg. Tekintve, hogy a magyar közönség az intelligentíáboz tartozik, a hogy a földmivea népre előnyösebb ha korábban végzi el az isteni tiszteletet; méltányos" lenne a sorrendet meg­ fordítani. Azt hisszük, hogy e kívánalomnak ax egy­ ház vezetői eleget teendnek, ha már épenséggel ki nem vihető ama egyházi közgyűlési határozat, melyszerint minden harmadik vasárnapon a kizárólagos magyar isteni tisztelet a magyar ajau hívek iránti méltányos­ ságból elhatároztatott — Nagy falragaszokkal hirdettetto illem és tánca szakképességét egy bizonyos SchÖnberger D. nevezeti mesterségét rúgta pesti gavallér. Kaptak is rajta né­ hányon B.-gyarmaton, 8 látogatják az illem és tincs művészet e modern tanárjának előadásait Ezen lábtyű művész azonban aligha nem valami bécsi palánta, mert annyi illemmel viseltethetnék a b.-gvarmati közönség irányában, hogy magyar nyelven hirdesse szakavatottaágát. z J Kedélyen. Egy bécsi fiatal embertől B.-Gyannaton kérdezte valaki, hol van szállva? „Brinr. Itt gap* hatok hitek és melek ételek* — lön a válasz. (Tény.) Hírek. Steiuélyl bír. Gróf Gylrky Ábnbám megyénk ügybuzgó főispánja f. hó 8-án ismét meglátogatta á megye székvárosát, hol a megyei tisztviselők s nehány helybeli bizottsági tag által ünnepélyesen fogadtatott A főispán állását nem puszta czimnek, hanem hiva­ talnak tekintvén, hivatalos teendőkkel összekötött lá­ togatásait örömmel Jelezzük. F. hő 9-én egén nap, ezámonkérö széket tartott az alispán!, árvaszéki és szolgabirósági hivatalokban. Szigorú bírálat alá vette az ügyeket, s a hol hiányok és elmaradások mutat.koztak, azoknak gyors pótlását követelte. K-Gyarmatról csak f. hó 10 én délelőtti- 10 órakor távozott Szécsénybe, hol ugyancsak szigorú ssámoukárő asáket �a tartott. A többi járási hivatalok átvizsgálására Madách Károly alispán urat kérte fal. Wc<hi\áa, Mintán a mail bó.2O-ára egybehívott rendkívüli közgyűlés a tagok csekély száma miatt nem volt megtartható: van szerencsém a b.-gyarmati színkör egylet részvényeseit újból felkérni, hogy a I. hó 17 in d. a. 4 órakor a „Balassa** termében tartandó rendkívüli köigv ülésre annálinkább megjelenni szives ködjének, minthogy a megjelenők ax alaszabálvok értelmiben tekintet nélkül a számra, minden esetben határoxandnak. Tárgyai lesznek a) a mait évi számamátok megvizsgálása b) tisztviselők választása c) az alapszabályoknak az uj törvény értclmébcni átalakítása d) a részvények iránti végintézkedés e) a szírkor bér­ beadása c) indítványok. B.-Gyarmat 1876. jun. 9-én Karmos Gábor, id. elnök iloaimegye évnegyedet közgyűlését aug. 17-én fogja tartani CaalouUal (Pajor) István megyénk érdemes főügyésze, ki bokros hivatalos teendői mellett nem fe­ ledkezik meg most sem a lantról, mely neki irodalmi nevel teremtett, leforditá Goethe: „Évszakok** czimű kői* töményeit, melyeket a legközelebb tartott Kisfaludy társasági Illés, mint bú és sikerült fordításokat dicsé­ retre méltóknak talált. Requlem. F hó 10-én a b.-gyarmati g.x n. egy­ házban a boldogalt Gr. Zichi Károly emlékére gyász­ isteni tisztelet tartatolt, melyen az uradalom tiszjei és számosán B.-Gyarmatról vettek részt azon nagy lelkttség me^találására, mellyel a nemes gróf ez egyház iránt is viseltetett. Hétfőn a r. kath. templomban tart­ ják meg a rtquiemet. ■elneveztettek B.-Gyarmatra adófclögyclőnek: Ü rummieh Géza pénzügyi fogalmazó B. Bányáról adó felügyelő helyettesnek: Kerekes István adó pénztárnok Fülekről; — Ipolyságra: adófelügyelőnek: Országh József p. tt. fogalmazó Bcsztcrczebányáról, adófelügyelő helyettesnek.' Harmos István adópénztárnok Vámos Mi kóláról .iíaragyena Mihály másod tanfel ügyelő ellen vizs­ gálat van kÍÁÜldve. A b.-gyarmati proL felekezeti iskolákban a figyermekek vizsgája f hó 13-án, a nőnövendékcké pe­ dig f. hó 14 én fog megtartatni, melyre a szülők és a tanügv barátai meg hívaInak. Tűz. Szelestyényben c hó 9 én este tűz volt. A fala korcsmája égett el. A francai* nyelv barátai és barátnői figyelmé­ be ajánljak B. Gyarmatra legközelebb érkezett s la­ punkban már egyszer jelzett Ambrois Garnlli és n ej e franczia párnak letelepedését, kik a franczia nyelvben naponta órákat óhajtanak adni. Többen je­ lentkeztek is már. Egy óráért havonta 10 frt a tandíj; ha többen szövetkeznek, úgy ez öszegből aránylag kevés esik egyre. Azt hisszük, hogy az intézetek is igénybe veendik előadásaikat Ipolyságon májas hó 25-én tartotta számos ba­ ráti körében Hederváry Antal közbecsUletben és tiszteletben álló ügyvéd e városbani letelepedésének 25 éves jubileumát Fogadja részünkről is, kik távol­ létünk miatt részt nem vehettünk házi ünnepélyén, ezennel nyilvánított őszinte fldvkivánatínkat. K kSalMaény • matt asémbdl UvaJéaMl kimjtrndl. Juntáim. A polgári és állami elemi iskola e hó 8. tartotta erdei és kirándulási tánczmulatságáf, mely ének és tornászat! előadásokkal is össze volt kötve. Ezekben a tanulók dicséretes haladást tanúsítottak. Dél­ után sok család s ezekkel sok szép hölgy vett részt még a vidékről is, úgy hogy lehetlen volt meg nem táaezoltatni a szép hölgy koszorút, mely oly különböző elemekből volt összenőve. A jókedvet nagy mérvben fokozta az, hogy nehány előbbkelő izr. család tekintet nélkül a bitfelekezetiségre, gazdagon megvendégelte az intelligensebb jelenvoltakat. A kisdedévé juniáleso fi hó 20-án leend. Mint halljak a polgári ifjúság is rendez egy erdei tánczmulatságot A „Magyarország éo a Nagyvilág0 legújabban megjelent 23-ik számának tartalma. — Szöveg: Gr. Zichy Pál Fcrenczné. — Becsvágyból. Elbeszélés (.Vértesi Arnold.) Folyt — Kisfaludy Sándor várromjai. (Evva Lajos) — A fővárosból: Egy óra a rendőrség­ nél. (Porzó.) — Színházak (Silbertciu Adolf;— Külön­ félék. — Sakkfoladvány. — Szórejtvény. — Szerk. Üzenetek. — Hajtok: Gr. Zichy Pál Fcrcnczné. — f B. John Fureucz táborszernagy. — f Palaczky Ferencz. - - Májusi kép. — Kisfaludy Sándor várromjai. Sűmcgb, Csobánca, Szigligct és Szigliget vidéke a Ba­ laton mellett. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhiva­ talban Budapesten, Ferencziektere Atbenacumépülct. Negyedévre 2 frt 50 kr., télévre 5 frt, egész évre 10 frt. Ajánljuk o lapot a L olvasó közönség figyelmébe. Benedek Aladár „l’j idők** czimű igen ked­ velné vált s gonddal szerkesztett heti lapjának ez évi 23-ik száma a kővetkező válogatott s érdekes tarta­ lommal jelent meg: Czstelár a vallás-szabadságról. — Krisztus (eredeti költemény, Kiss József.) — A ki­ világított ablak (rajz.) Madegussi dalok, Farkas An­ tal. — Kél bűnös (Scnlaegel M. elbeszélés), B. L. -Elotlai.ulmányok, Váry Gcllért. — Az én czitubórám és — ón, (amerikai humorcszk.) — „Irodalmi, társa­ dalmi és művészeti bírok.1* — A borítékon: Felhívás, divat-tárcza, Uymen, sakk talány, betű rejtvény, szik­ rák, vegyesek, hirdetések. — Előfizetési ára ez elegáns kiállítású hetilapnak évnegyedre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. Tanítóknak, kisebb rangú tisztviselőknek, és ol­ vasóegyleteknek 2(7% engedmény. Kiadóhivatala: Buda­ pest, Országút 45. szám alatt, .ajánljuk e lapot a l. olvasó közönség figyelmébe. Rendőri hírek. Múlt hó- 30-án Lőrincz István toldi lakost Balog Antal kccskédi birtokos cselédei, mint a vizsgálatból kiderült személyes boszúból, az udvaron agyonverték, bulláját pedig saraglyán a toldi útra burciolták, hol felesége által feltaláltatott. A tette­ sek elfogatván, a kir. járásbíróságnak át adattak. — Ügy szinte f. hó. 6 dikán Bocsó András K. koszi lakos ezivakodás közbe ifj Palicza József és Magyar József által agyonveretett A tettesek bekisértettek. — A múlt hetekben jelzett négy darab juh. melyek a szklabonyai plébánostól cllopatHk, a főcsendbizlos által a tettesek­ kel egyetembe kinyomoztzltak. — F. hó óén Diós Je­ nőn tánczmulatságon támadt nagyobb zaj lecsillapítására siető csendbiztost a szilajkedvú legénység megverte, még pedig, mint értesülünk, elég súlyosan. Kívánatos lett volna, hogy a szolgabiróság ezen verekedésről ér­ tesítse a központi hatóságot, hogy a tettesek szigorú megbüntetése gyorsan eszközöltessék: mert ahol az elöljáróságot megverik, s ezáltal tekintélyét csorbítják, az több az abnormls állapotnál. A búcsú korszerűt­ lenségét és erkölcstelenségeit illustrálja a következő eset. Kováeaik Lajos b.-gyarmati jónevú polgár és báb­ árus a pünkösdi búcséjárás alkalmával Sz. Kúton mé­ zes bábukat árult sátra alatt, mely előtt 6 sohancz, köztük a maczunkai (Heves megye) bíró több eloro­ zott tárgyak felélt osztozkodtak. Kovácsik Lajos úrban e fényes nappal, nyilvánosan történt lopott tárgyak feletti szemtelen osztozkodás visszatetszést szült, s azt kérdezte a subanczoktól, hol vették a birtokukban lé­ vő tárgyakat? Erre az érdemes orgazda biró elkiáltja magát: „üssük agyon** s a legénység botokkal neki rohant s elverte, sőt ba neje nem vonszolja el, a tenger néptemeg közt agyonverik. — A rendőrség oly. csekély számban volt képviselve, hogy e súlyos megverést megakadályozni képtelen volt — Mondják, hogy c szent helyen a nyilvános lopás és erkölcstelenség a búcsújárás alkalmával már fel se tűnik.— Ma már biztos meggyőződésből monc hatjuk, hogy aki búcsúkra jár a XIX században bűnbánati szempontból, az nem becsületes ember vagy némber. A hatóságokat nagyobb ellenőrzésre hívjuk fel. MrgbeceQlhetlen eső esett f. hó 11-én 2 órá­ tól 6-ig, mely ax aj ültetésekben némileg belyreüti a május bő 20-ki fagyot. » Megjelent. Lcvélszcrinti oktatás a német nyelv Öntanulására. Irta és kiadja Bodor Adolf. 9-ik fűzet Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy egy levél ára 20 kr., egy egész tanfolyamé j>edig csak 3 • frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombatbelyon. E díszesen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint Langonseboidt tanmódszert vette alapul és a német nyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztosítja. A t. olvasókhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy az elmaradt előfizetéseket beküldeni, a azo­ kat az uj negyedben megújítani annálls inkább szíveskedjenek, mert különben már a jövő má­ sodik számot nem fogja megküldeni a kiadó­ hivatal. A közönség köréből. T. Szerkesztő ur. — Lapjának 20-ik száma — „községi számadások** rovatában — egy nyílt vádszerú értésitést nyomatott, — miszerint Hidvégby Pál bomokterennei körjegyző azzal vádollatik, hogy illetőségéhez tartozó községeitől — egy b.-gyarmati útra 40 frtot zsarolt a’ülna. — No hogy e vád mint való szerepelÍ’cu, — kötelességszcrűnck látjuk o tekintetbe nyilat ;oza|unkat a nyilvánosság elé terjeszteni: —remélve, hogy L szerk. ur ezt a vád megczáfolása tekintetéből is, f. pjába fölveendi. Hidvégby Pál homok teronuei körjegyző 1875-ik év augusztus 22-én kelt, 95. sz. alatti alispáni megha­ gyás folytán községei részéről a községi szabályok aláírása, hitelesítése, nemkülönben más hivatalos te­ endők végett B.-Gyarmatra rendeltetett; miről a kér­ déses körjegyző ar a községi választmányt előlegesen értesítette. — A községi választmány tekintetbe véve a hosszas és igen rósz ut miatti fáradalmait, de te­ kintetbe véve azt is, hogy B.-Gyarmaton hivatalos te­ endők idgjo alatt az utczán nem szállásolhat, sem szélből nem élbet, — de tekintetbe yéve a községi törvény 65 és 66 g. szerinti jogát, ez okoknál — de már ezeket megelőzőleg, a választmány által aláirt községi szabályok értelmibon is községenként napi, élelmezési és utazási díj fejébe 2 frtot megszavazott. Hogy pedig o napi élelmezési és utazási költségek 40 frtra mentek, ennek igen könnyen felfogható oka az, hogy Homok-Terennéről B.-Gyarmatra vezető ut, esős időbe oly nyaktörő és veszélyes, miszerint a szegény utazót, előre is sajnálni lehet, hogy még B. Gyarmatra ér, addig a sáros és rósz útba — vontatók használása mellett is, — két napot tölteni kénytelen. Mi a kérdéses körjegyző ur bivataloskodását il­ leti, mi őt szorgalmas, becsületesnek ismerjük, és így ellene nem hogy panaszunk lehetne, — hanem elisme­ résünket nyilvánítjuk.*) (Következik 33 névaláírás.) Szerkesztői üzenet Ipoly* igról x. y.-OAÍ /UtuÁl a ,8á{ó* mait «aiai caikkéra nem kötülhljjk, mert «a • téren raló tollkares eléggé ki­ meri ttotett, a as érdekl&lű kűsSoaéf mirii kimondhatja LirilaUL Aa elméaen irt éa' ügyea Slletakben bfivelkedS vilaaa, mely a ,Sóg£illitéialt rig .Imáiéinak mondja ki, riaasaeehatÖ. 1 - s •) Adónk helyet eme Igaaollanak, aaon megjagyaéaüakkel, hogy a aaarollal tény olNriUaa nem aa aláírókat, hanem a (haté­ iig illetékei hiaottsiglt illette. Amint érteaültünk a 40 frtoi utaxáa a korjegyaü ur hivateloa mulatitáaa miatt történt, a ekép annak kSltaégeit a kötoég roviaira nem aaámiihatja fel, a aa Idéaett paragTufuaok arra nem adnak fel hatalmaikat Baork. Felelős szerkesztő: Horváth Dauó. HIRDETÉSEK. Italmérési jog haszonbérbe adás! Nógrádmegye Buják helységében az uradalmi ital­ mérési jog a hozzá tartozó két nagy korcsmával, me­ lyekben vágószék és bolti helyiség van, három borpinczével, tizenöt hold szántófölddel, két hold réttel 1876 évi Octóber 1-től három évre az az 1879 september 30-ig bérbe adandó. Ajánlatok intézendők a birtokosok Deutsch József és Bernát urakhoz, Budapest nándor utcza 2. sz. a. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00103.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 24. szám (1876. június 11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0161220b74ada1d2e5dc1e3f6c53ff35.jpg b65d51532227613bab746513e210aa1a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f1993b51d2d169909ed71f6852860043.pdf b348f2f0cb395f432073f1143f789214 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. B.-Gyarmat, junius 18. 25-ik szám. _ . NÓGRÁDI LAPOK és HONTI politikai, társadalmi, s HIRADÓ közgazdászati hetilap. v B. • G ya r m a t, janim 17-én. Noha e lapnak feladatához 6a az adott prog­ raméihoz képest, politikai dolgokkal is kell fog­ lalkoznia! mégis a helyi érdekek sztlkebbkOril po Etikáján kívül alig kívánhatja valaki, hogy az országos politikát minden részletében magába felölmje. De ha már politikai lap, úgy megkövetel heti bárki is, hogy határozott politikai jelleg­ gel bírjon, — hogy bizonyos a történelmi kri­ tika színvonalán álló pártnak érdekeit képvi­ selje- Politikai lapoknak hitelét és erejét pe­ dig a határozott irány szerzi me?; de ennek az iránynak kérlelheden következetességen kell alapulnia. Mert sokaknál visszahatást szült az, hogy a bN. L“. ennekelőtte az Önnálló v á m t o r ület és a nemzeti banknak egyik leghívebb vidéki harezosa volt, s az a „N. L“. egyszerre, minden motívum nélkül, nem akar a disseáté­ rek táborához csatlakozni. Mi ebben semmi politikai sál tust nem látunk; mi akarhattuk őszintén a neheztelt kérdéseknek ránk nézve üdvös megoldását, de annak nem sikerülése esetéből még nem kö­ vetkezik, hogy mi azon párttól, mely vállve­ tett erővel, hazafiul intentióktól áthatva az ország .égető bajainak orvoslására tömörült, megváljunk, a ekép lelkiismeretünket a követzetlenség vádjával terheljük meg. Mi határocott hívei voltunk és vagyunk a szabadelvű pártnak. De az önálló vámterület, a nemzeti bank és más ez időszerint pium desíderium nincs oly összefüggésben o párttal, hogy ezen kérdések megoldásával e párt nak léte, —további jó akarata fel tételeztetctt volna; és a jóakaratnak megtörtét józan ésszel nem akarhatjuk „hazaárulásnak*1 nyílvání­ tani, mint az „Egyetértés** nagyszájú emberei. Ha a Tisza kormányt igazságosan elbírálni akarjuk, a következő kérdéseket kell tekintetbe vennünk: Volt e elég tehetsége a neheztelt nemzetgazdáazati kérdéseknek nemzetünkre nézve üdvös voltát és horderejét felfogni, és ha volt, elkövetett e mindent, hogy azokat teljes erejével és nyílt és a határozott fellé­ pés minden erélyével a lajthantuliak előtt békés utón érvényre emelje? . Mi azt találtuk, hogy volt; de a jóakara­ tot nem koronázta ama siker, melyben a nem­ zet már már elzámorodott. Nagyon sajátságos emberei lennénk a Terem tőnek, b annál fur­ csább politikusok, ha már most azon párttól, melynek zászlójára a honmentés van írva, azért pártolnánk el, mert amit erős akarattal létesíteni akart, azt ez időszerint kivinni ké­ pes nem lehetett, s csatlakoznánk azon Ítárthoz, mely semmit sem akar és soha sem esz képes valamit keresztülvinni. Eoben épen semmi következetesség sem volna. Mi is, akik az Önálló vámterület és nem­ zeti bank szerény vidéki harezosai voltunk, akkor lennénk következetlenek, ha kérdéseink­ hez melegen ragaszkodva, megcsalatott remé­ nyeinkben azon párthoz csatlakoznánk, mely­ ben épen semmi garantiát nem találunk e kérdések kivitelére. Hogy pedig a központi és némely vidéki sajtó mindent elkövetett az Önálló vámterü­ let és nemzeti bank körüli agitátiók mellett, s a kormányra sokszor intőleg sokszor buzditólag hatni törekedett, abból, ha a jelenlegi kormányt úgy mint eddig tiszteljük és hozzá bizalommal fordulunk, habár mily élesen agi­ táltunk a neheztelt nemzetgazdászati kérdé• sek mellett, sem elpártolást, sem következet­ lenséget levonni nem lehot. nemzet egészére közvetve no háromoljon A péuzvál Jól tudjuk, hogy egyes törvényhatóságok bán a kormány irányában a „vis in érti se** , ság nehéz súlya itt mutatkozik legkirivóbban. legelső sorban találta ennek villáma a kereskedőt, de találta politikája, mely a negyvenes évek sóról mi a földbirtokost is. Ez időn kezdett derülni a magas; politikájában a reform kérdések irányát sok- | kamatozás ideje, de kezdődött tönkre jutása is a föld­ szór megakasztotta s már akkor is unott üzobirtokosnak. Egy ' pillantás a telekkönyvbe, szavaim ‘ igazolvák. l^hctett-o ily állapotot továbbra is, meg­ lemmé vált, fog túlsúlyra vergődni; de bizunk hagyni? — Nem. *. Nógrádmegyo értelmiségében, hogy ez inináSegíteni e bajon, ez akar törekvése lenni az lunk aboleáltatik, s a jelenlegi becsületes tö­ uzsoratörvénynek, tehát alapja a szükségesség. Ennyi­ rekvésű és legjobb akxiatú kormányzt, mely ben helyeslem én is az nzsoratörvény behozatalát. után jobb semmi esetre sem fog szorveztetni, Fentebbi szavaimmal, hogy az uzsoratönvény liberális ■ elveknek meg nem felölő, nem jövök ellenkezésbe, ha ' odaadással fogja támogatni. Legalább a múlt mondom, hogy igenis, a szükséghelyzet parancsolhatja, ‘ hó 22-ki megyei közgyűlésen tanúsított hogy intézkedés történjék, de olyan, mely a bajon hangulatból ítélve, o megyében nem lesz he­ csakugyan segitui képes. Nézetem szerint nem képze-: lye a kormány elleni botor agitátióknak. lek magamnak a kereskedelemnek megfelelő uzsora­ Nem volt szükség, hogy lapunk politikai törvényt, mely általános maximumot szab, mert kiki tudja, ho^y egy takarékpénztár az uzsora-, programmját újra felelevenítsük, mert attól el törvény mellett Is megáll, annyival is inkább, mert* nem tértünk, de a félreértések kikerülése kis kamatozás melletti czélhil vau egybekötve üzleti szempontjából azt tenni czélszerünek találtuk. léte s mert amúgy is mindig első helyen vau bizto­ Horváth Dan ó. sítva követelése. A magánhitelezőt egy sorba állítani1 Megyei közlekedési ügyünk örvendetes fejlő­ déséről tesz — mint egyik tudósítónk Írja, — bizony­ ságot azon körülmény, hogy mig a vicinális útépítés ez évben megszüutettetett, helyébe nagyobb hatállyal a községi utcsinálás rendszere léptetfelik; ezen rend­ szer mellett pedig, mely egyszersmind a legolcsóbb, csupán a járási szolgabiró arak gondosságától és utáulátásától függ, hogy rövid idő alatt fokozatosan az összes községi utak használható karba tétetve, biztos és könnyű közlekedési ereivé váljanak* a megyei vici­ nális s ezek folytán az országntaknak, mint a közle­ kedés nagyobb lüktető ereinek ; mi által tehát nem csak a mezőgazdasági termesztők érdeke mozdittatik elő lényegesen, hanem nyer- azzal közvetve és közvet­ lenül az ipar, kereskedelem és általában minden osz­ tály, ezer szálakkal lévén összekapcsolva a társadalom minden rétege a közlekedés terén. Tudósítónknak al­ kalma volt a b.-gyarmati járásban szemlélni a községi utak ezidei clőbaladását, s mig egy részről az — ke­ vés kivétellel — dicséretére válik az egyes községek elöljáróinak, másrészről elismerést érdemel első sorban Szerémy Gábor szolgabiró ur, ki nem szűnik meg cse­ lekvésre buzdítani a községek biráit jó szóval s hol ez nem fog, erélyes parancscsal is. Hisszük, hogy o törekvés a megye többi járásaiban is észlelhető, s igy rövid időn elérhetjük, hogy Nógrádban az egybekap­ csolt községi utak folytán mindenütt könnyű, biztos s igy olcsóbb is lesz a közlekedés. Az uzsoráról szólló törvényjavaslat Midőn e törvényjavaslat a jelenkor liberális elve­ inek meg nem felelő s már halottnak vélt uzsotörvényt a nemzet állítólagos kívánalmához képest feléleszteni törekszik, azon elvből indul ki, hogy egy bajtól ment­ se meg a nemzetet, s különösen ennek földbirtokos osztályát Eltekintve azon általános vitáktól, melyekkel egy részről liberális szempontból az uzsoratörvény el­ len, más részről az adósok érdeke ellen szóllanak, sza­ badjon itt csupán csak a jelenlegi törvényjavaslatról szólnom. Mint mindenütt, úgy u törvényjavaslatnál is c kér­ déseket kell felvetni: mely alapból indul ki, mily czélnak kell megfelelnie mint törvénynek, s fog-e czéijának megfelelni? alkotmányunk visszaállításával a törvényhozás­ nak mindent meg kell tenni, a mi által magát élő nemzetnek mutathassa, mi által igazolja, hogy él nem­ zet e hazán; kellett tehát azon érnek ütését megfi­ gyelni, mely az ország életét feleleveníti, L i. a ke­ reskedési Az absolutismusnak a kereskedésre rányo­ mott vaskosét eltávolítani, a nemzet megkötött kezeit szabad mozgásra átengedni, a kereskedelem szilárd alapját, a hitelt megvetni s a kereskedelmet biztosí­ tani, ez volt törekvése az 1868. 21. L cz.-nek, moly az uzsoratörvényt megszünteti. Nyolcz év in ült el azóta, s azt, mit akkor illibarálitnak tekintettünk, 1876. viszszaállitani törekszik, igy tehát 1876 következetlen­ ségbe esett 1868-al. Mondóm, hogy a törvénynek alapból kell, hogy kiinduljon. Oly országba, hol a kereskedő érdeke anynyira összeforr a földbirtokoséval, mint hazánkban, hol a kereskedőnek szeme aratásig ég felé van irá­ nyozva, ott arra kell törekedni, hogy a földbirtokos érdeke csorbát ne ezenvedjen. Ha az 1868. 21. L ez. általában a nemzet minden osztályának kedvezett, úgy ez nem zárja ki lehetőségét annak, hogy mostoha kö­ rülmények beálltával oly intézkedések történjenek, melyek által a földbirtokos osztályra közvetlenül, a a pénztárakkal, nagy tévedés, pedig mikor a törvényja­ vaslat 10 száztóli kamatot vesz föl, a magánhitelező úgy szólván egy sorba állíttatik a takarékpénztárral. A magánhitelező nincs úgy biztosítva követelésére,' más felől nagyon primítivnak tartanám a kereskedést akkor, ha a kereskedő pénzével nem többet, mint 6—10 száztólit szerezhetne. Itt van tehát a lényeges, hiba. Helytelen az alap, helytelennek kell lenni a kö­ vetkezménynek is. Tovább megyek, s veszem a 2ik‘ kérdést vizsgálat alá: mily czólja vau a törvényja­ vaslatnak, illetve mily czélja lesz mint törvénynek ?* Az-c, hogy a földbirtokos osztály közvetlenül, az ipa­ ros és kereskedő közvetvn no legyen kitéve azon ve-‘ szélynek, hogy a kölcsön követelésekkel járó kamat-' fizetéssel vagyonilag tönkre jusson? —• Azt nem lehet kivenni e törvényjavaslatból ak­ kor, ha ott van az elv, hogy a bíró hivutalbóf a 7V4/, kamatot vegye tekintetbe a szerződéses-kamattól te­ kintsen cl, tehát a magánszerződésből eredő követe­ lések után járó kamatok törvényes 10-cs százaléka. E törvényjavaslat szerint, ha az adós bírói utón ucm fizet, mégis annyit fog fizetni, mennyit hitelezőié kö­ vetel. Pedig itt nem -az a kérdés, fizet-e az adós hi­ vatalosan vagy magánúton, nem a hogyan, hanem mit s mennyit fizessen az, ezt kellene tekintetbe venni. — Ebből kiviláglik az, hogy fog c e törvény czéljának megfelelni? Nem, mert vagy veszélyeztetve van az állam érdeke a jelenlegi helyzetben, vagy nincs. Első feltevésemnél fogva nem segíthet o törvényj., mert sem az adós segítségére, sem a hitelező tulcsigázott kamatkövetelésére korlátot nem vet Nézetem szerint o törvényj. czélját mint törvény nem fogja elérni az­ ért mert kölcsönadás és az avval járó kamat fizetés ép oly ága a kereskedésnek, mint az árukkal való adásvovés* szabályozni a kereskedés ez ágát épugy kell, mint bármely másikat, de szabályozás helyett azt megszüntetni, a kereskedéssel homlokegyenest el­ lenkezik, pedig a 10*/, kamat behozatallal nem szabály ózta tik a kamatozás, mert a tökének a földbirtoko­ sok által évek után történt vizafizetése ily kamat mellett nem cligiti a kereskedőket. Szerintem o ja­ vaslatnál s elfogadás a esetben a német közmondás íog valósulni:„És iát beim gutenWillen geblioben.u. t Ha o kérdésben a törvényjavaslat törvénynyé váltóval gyakorlati téren nézetemmel tévedek, haza­ szeretetemnél fogva nagyon örvendeni fogok; de eddigclé meggyőződésem az, hogy c törvény nem fogja orvosolni a bajt, mertehabár hazánk hatalmas ellenségekkel tudott megküzdeni, de a kor szellemét o kérdésben sem fogja lefegyveroxbctoL M. J. A Nyári azinkör közgyűlését f. hó 17-én tartot­ ta, a részvényesek kevés számmal jelentek meg ugyan, de azért a közgyűlés mint 2-szor összehívott, határozat képes volt. Felolvastattak az nj alapszabályok, megválasztatott az igazgatóság és felügyelőség. Igazgatónak: Zámpori István úr, ellenőrnek Horváth Danó úr, fel­ ügyelő tagoknak Harmos Gábor, Havas Gyula és Straizingcr Lipót urak választattak meg. — A szá­ madások átvizsgálása egy három tagú bizottságra bízatott — Felhívás. A b.-gyarmali nyári színkör igazgató­ sága részéről felhivatnak mindazon részvényes tagok, kik részvényeiket teljesen ki nem fizették, azokat má­ tól számítandó 8 nap alatt az igazgatóságnál^ annál bizonyosabban fizessék le, mert e határnap elteltével a teljesen ki nem elégített részvények a társulat tu­ lajdonává válnak. A f. hó 17-éu tartott közgyűlés ha­ tározatából közli az igazgatóság. �A nők hivatása. Ki bittó tolna valamikor, hogy egykor alig észrovehető erő oogitoógével, a keltői vagy négyei fogat mellőzésére! néhány mértföldnyi utat egy két óra alatt teszünk meg?. Ki gondolta volna néhány századdal ezelőtt, hogy utódai a levegőben fognak kocáik ázni * megmárhellen magasságból maid fittyel hánynak en­ nek a megvéuttlt világgömbnek? Vagy csak azt ii ki', merte volna állítani, hogy a napnak főidőnktől való távolságát, a csillagoknak egymásközti • a fői­ dőnktől való távolságát valaki megfogja mírni, vagy hogy épen a főidőnkről a holdba kukkantsunk! Alig­ ha akadt olyan vakmerő, a ki mindeteket jósolva va­ lakinek nemébe mondja, mert bizonyára caxelősnok vélték volna • valami sőtél zugba tárják, hogy a né­ pet na bolouditsa ■ as Jenét teljesen el ne vcsxsxc. Hát axt ki merte volna csak titokban is megsúgni hőé társának, hogy lány-ivadékának századika- vagy exerodikot orvot ügyvéd, tanító, sőt épen mérnök lesz. Kern tudom, hogy mi baja történik a komának ha ily oktondi gondolatát közöli a józan, esxén járó szom­ szédával Abban talán előbb megnyugszik, hogy a felhőket hasítsák keresztül valamikor, vagy gőzparipái Aliénak meg mitsem sejtő unokái; de hogy va­ lamelyik dédunokájának leánya'gyógyitton, perleked­ jék, földei mérjen, tanítson, azt ugyan senki se akar­ ja elhitetni vele, . mert bizony ki jár neki. Prókátort, doktort na csináljon senki a lányából s ha még anyadika is unokáinak. a jámbor ősapa duzzogásának részben igaza, részben nem igaza is lehetett Nem lehetett igaza, mert as ő felfogása sokai szőkébb volt, semhogy a jövő esztendők viszonyainak alakulását megítélhette volna s belőtök az emberekre s különösen a nőkre helyes következtetéseket vonjon. S lehetett igaza, mivel as ö egyszerű észjárása nem birta a nő alkatát s hivatását oly felmerülő tényezőkkel megegyeztetni, a melyeket összekapcsolni csakis erőszakos módon volna lehetséges. Mi, kik ezen egyszerű észjárásból ki lábbadtunk, mindent lehetségesnek tartunk. Nemcsak azt hiszszük el, hogy a nő mindenre kötelezhető, hanem azt is, hogy minden hóbortos gondolatunk teljesíthető, s ha természetes utón nem valósíthatjuk bogarunkat, talá­ lunk módot, a melylyel erőszakoljnk as elmében fel* hogyant, de valósággal merőben ellenkező terv létre hozását. De mi ezxel som érjük be. Mi valaminek a létesítését odáig csigázzuk, a meddig csak bírjuk, ha as aztán szörnyszülött, korósfsjzat is lesz. Ex a hiba már benne gyökerezik korunkban. Egyeseknek izgatottsága, nyugtalansága átszármazik mindegyikünkre. A ritkaság, az újság hajbászatának ingere oly nagy bennünk, hogy a világ rendes fo­ lyását nyugalommal nem tekinthetjük. Annyira meg­ szoktunk már mindent, hogy azt a mi észszerű, de, fel nem Ittnő, pillanatra sem méltatjuk. Nagyszerű a mi egyszersmind megrendítsen, különben nem ér dekeL A ,túlzás ezen irányának meg van a maga jó oldala; csakhogy aránylag több roszat okoz mint ióL Minden uj eszme, a melyjölvetődik számtalanokra TÁRCZA. A török katonaság. Most, midőn a török mozgalmak annyira ébren tartják Európát, érdekes lesz, ha a mozgalmak legfőbb tényezőjéről —- a török katonaságról s annak történeti fejlődéséről közlünk egy tárcsát, mdy egy utazó által íratott, ki a török stratégiát tanlmánya tárgyául tette. A török birodalom feivirágozásának egyik hat­ hatós tényezője kétségkívül a katonaság volt; de egyneremitM Törökország hanyatlását leginkább a kato­ naság okozta Mindkét állapot előidézésében nagy sze­ repe volt a janicsár hadnak, melyről Hammer igen találóan jegyzi meg, hogy felállítása ördögi gondolat volt A keresztények gyermekeiből képezni legfanati­ kusabb elleneit a kereszténységnek. A czél pompásan sikerük. A janicsár intézmény kitűnő szervezeténél fogva eeakugyan megfelelt a hozzákötött igényeknek, de mihelyt * a szervezet módosíttatott; az intézmény maga Is megbomlásnak indult. A janicsárok intézménytaek ismertetése nem lévén, feladatom, nem is időz­ hetem tovább e tárgynál; csak röviden akarom feltün­ tetni e katona-intézmény gyors hanyatlását és veszé­ lyeséé vált szereplését, midőn II. Mahmud khan a janimároa dtörlfijének bosszúra hivó szavalt idézem. E szavakkal hiyja fel birodalmának alattvalóit a jani* eaárok elleni bornnra: „Bosxui, Mohamed népei, ho­ sszt. Birodalmunk hű népei boezut, mindaddig, mig a világ állási fog. Minden rangú tisztek, vallásunk mag­ védői, eeregefjeUk körülünk. Javittak ki egyesült erő­ vel bástyáinkat szemben az fegéez világgal éa építsük fel egy legvőzhetlen sereg véafalát" Rövid idő alatt 50 ezer emberrel kiirtotta a rettegett janicsár hadat, mely ellen már elődei közül többen sikertelenflh lép­ tek síkra. A tulhatalmaaodott janicsárok helyét a „győsaddmes muhammedán hadsereg* foglalta et As uj hadsereg a janicsárokétól teljesen elütő sservezatet kapott Modern, eurőpaias intézménnyé vált s earópaias nevelést és képzést adnak neki. Mind e mellett a sseUem nagyon sokban elütő a nyugatitól. Es e tekintetben sikertelenül is tesznek kísérletet. Más nép, más föld, más érhajlat, más természet, más in­ tézményt kíván; mindent egy alakba önteni lehetetlen. A janicsárok kiirtásával Törökország elvesztette tekintélyét és bizonytalan jövőnek néz elébe. „Meg­ csút tőle egyhamar. Fedte pi férfiak yagyuq^ jrsn, de gondoljuk me^ azt is,. hogyfmás körülmények hőst nevelkedtünk, mint a paraszt s szőlőink társadalmi állása lűhctiHonné tette erőnk, termésűt) alkatunk, más minő fejlődését. Amily kölöbség van ‘tehát a külön­ böző állású, de hasonló nemű lények között, ép oly különbség van az egyes-foglalkozás között. Az ember­ nek testi szervezető határozza meg foglalkozása nemé­ nek választását. Ez az állítás azonban csupán a férfire illik, a DŐro azért nem, mert magával hozza a világra hivatásának biztosságát: hogy anya legyen. talált, a kik fölkarolják-■ mivel ezek közt van akár­ hány, kik ez eszmo lassú érlelődését meg nem vár­ hatják, sitttelik valósítását, mihez a kellő eszközök hiányzanak vagy alkalmatlanok. Vaunak azonban, kik e siettetést gátolják s a bíatos eszközök, föltételek tá­ madását, készítését mértékeit s valószínűbb módon kívánják elérni. Ezek száma azonban sajnos, az előb biekkel szemben mindig csekélyebb s míg a kísérlet hamarkodásuk fattyubajlasát létre nem hozta, addig nem is engednek s csak ezután nyúlnak szánkba vehetőbb módozathoz. Ex ás okulás.hasznot, da több­ nyire ax Ügy kárára történik. A nők hivatásának okszerű meghatározása, va­ gyis általában a nők emancipációjának kérdése szint tőn ily kuszáit állapotban sínlődik. Soxau mindenre, alkalmazhatőnak találják a nőket, mások pedig épen semmire sem a családi körön kívül. Mind a két rész ferde szempontból Indul ki s egyiknek nézete sem fogadható el. Mert azok épen úgy, mint ezek, nem ve­ szik figyelembe azt mit főleg figyolmökro kellene méltatuiok U i, a nők természeti alkatát, hajlandósá­ gát, tehetségét és képességét A világon mindennek meg van a biztos rendültetőse s mindaz,a mit a természet fótezinéro hoz, bi­ zonyos célra létesíti. Minden egyes tüneménye a ter­ mészetnek arra szolgál, hogy abban a körben, mely­ ben mozog, valaminek olőmuzditásábps járuljon. A nő az emberi társadalomnak fő alkatrésze, és pedig oly alkatrésze, mely egyéb természeti tÜnoményekuez hasonló saját.törvényei szerint fejlődik s fej­ lődése után saját természetének megfelelő cél elérő sőre törekszik. Első sorban tehát ezen fejlődés adja meg irányát a nő szereplésének az emberi társadalomban másod sorban ezen fejlődés föltételezte cél, határozza meg működését egész életén át. Hogy mauap mindenfelé azon vaunak, hogy a nőt mennél több irányban keresotképessó kívánják tenni, csak dicsérhető buzgólkodás; de hogy legtöbb esetben meg nem fontolják ezen buzgólkodás hiába való erőlködését, az s\)uálatos. Sok a foglalkozás neme, melyet a nö űzhet, de ismét még számosabb az oly fogtál hozás, mely a nő hajlamának, alkatának ellentmond. Rászorítani a nőt valaminek a végzésére nagyon könnyű a nő talán a legtöbbször képes is tesz a legsúlyosabb foglalatos&ágnak eleget tenni, de hogy mily hatással bír majd ezen foglalatosság hosszabb ideig való üzése, nem nagyon szorul magya­ rázatra. A természet hajlítható; idomiható • ennek alap­ ján találkozhatik akárhány, ki a fönnebbiek valótlan­ ságát akarná vagy tudja is bebizonyítani, mert hivetkőzhetik a póréig nőire, kik ifjúságoktól fogva a legnehezebb munkához szoknak, s mindamellett mégis jó egészségnek örvendenek • oly utódokat hagynak maguk után, kik ixmosaágukkal nem vallanak szógyenL Ez a bizonyíték megállhatna, ha nem volna fölötte ingatag a nem hozatott volna oly meszi ről. Mert kérdjük: váljon képesek volnánk mi. férfiak ama munka elvégzésére, a mit a paraszt csak­ úgy mulatságképen el végez? Aligha, vagy ha igen nem sokáig, mert nagyon is korán megéretnék a rendkívüli munka sorvasztó hatását s vennénk is bú­ Wcisz Boriját Ferenci, kir. tanácsos mint a „nem* zetgazdássati egylet" tagja a múlt hóban Budapesten tartott, híressé lett előadásában bajaink literére tapin­ tott, midőn gazdálkodásunk hiányait ecsetelte. Kimu­ tatja, hogy a takarékoMág hiánya , a*,. mdy, ,az or­ szágot Önóoy szélére juttatta a hogy ennélfogva,úgy az államnak mint a magánosoknak első torban taka­ rékosságra kell törekednie. E szellemdns előadásból, .melyet • mindenkinek ismernie kellene, közöljük az alábbiakat, melyek,helyi viszonyainkva is igen alkalmazhatók. Tekintsünk csak körül, igen tisztelt gyöfokezot, — úgymond — mily szomorú pusztításoknak, romlá­ soknak voltunk tanúi az utolsó időközben; hány csa­ lid jutott a koldusbotra, hány ősi nemest ióezág ke-, rUlt,végrehajtás utján, potom áron, idegenek birtokába? Példaképül felhozom a „Budapesti Közlöny" ból csak két hó folyamában ingatlanokra* hirdetett bírói árverések számát. — Kitettek ezek múlt év november havában a vidéken 1283 at, a fővárosban 129-et, jú­ niusban 1352, és 48; ez arány szerint a vidéken 15,810, a fővárosban, 1062 árverés ..foganatosíttatnék .egy év alatt. Másik, szomorú példáját nyújtja elszegényesodósönknok a következő adat Is, mélyét, hivatkozva Helfy Ignácx, országos képviselőre, annak as országházban f. hó 2. tartott bőszedéből idézek,»azt mondta ugyan, is: hogy Francziaországban a váltóperek,évi átlaga 2300-at tesz, holott nálunk azok száma. löuOOO^e rúg a minek oka nemcsak aszólesb körnek engedett vál<~ tóképesség eredménye, hanem főleg fizetési képtelen Bégünkben s pontatlanságunkban rejlik. • Mind o baj pedig nagy részben onnan származik, hogy fiatal korukban nem Jauullák mog honfitársaink, miként kelljen keresménnyel vagy örölwéggel okosan elbánni, vagyonuk állásával számolni, nem szoktattattak idője korán arra, hogy könnyelmű vágyaik felett uralkodjanak, nem serkentettek, munkára éa.éeziMrt s józan takarékosságra. / I As elszegényedés, következményeazután a szé­ gyen, adósságba esés, váltóhamisítás, szökés, sőt az ön­ gyilkosság is. Szomorú az, hogy magunk vrlánk .tanói számos oly'esetnek; sokszor csak néhány fonni végett történik e legborzasztóbb gyilkolás. — A pénznek,1 logyen ax bármily kevés, meg nem beesttlése,. ez azon szikra, melyen az erkölcs legtöbb, esetben hajótörést szenved. verte Allah népünket — mondá nekem egvkor egy janicsárok barátja — a kiirtott 30 ezer janicsár vére bonuért kiáltott az égre." A janicsárokat nem , kiir­ tani, hanem reformálni kellett volna; hanem ez min­ denesetre nehezebb volt a tehetetlen szultánok előtt, mint vérfürdőt-késxiteni 30 ézcr emberből. Az <y had­ sereg ma ötvenéves intézmény, azóta sok, majdnem folytonos háborúja volt it^ott a törököknek; a •győz­ hetetlen sereg* azonban a szó teljes értelmében még nem vívta ki magának e diesö nevet A katonaság kiképzésére .és a katonai szellem ébresztésére nem tagadhatni eleget áldoz újabb időben a török kormány, hiszen a hadügyminiszter rendkívüli nagy butgelje ellen szóllaltak fel leghevesebben a kül­ földön megjelenő török ellenzék^lapok. A „Hurrijet* pár év előtt rend kiy üli pazarlásnak tartotta'a had­ ügyminiszter költségvetésében előforduló 950 ezer zaeskó pénzt (keszakhese) (60 millió frt) Hanem . ez a pénzösszeg som volt és nem képes ma sem jobb lábra helyezni a török hadsereget Ma abban rejlik, hogy a török pénzkezelés ellenőrt nem Ismer és el­ számolás nem történik. A legfőbb helyről csak annyit a csatornán lefelé, mennyivel le^felebb csak némi szükségeit képesek a katonának kielégíteni. Még az a pénz is rendeltetése helyére beérkezik, nagyon sok kézen megy keresztül, s igy nem csoda, ha igen je­ lentékenyen megapad. Nem mondok nagyot ha azt állítom, hogy a kormány 8—10 hónapig, sőt némely esetekben másfél évig is adós marad a katona violá­ jával. A zsoldfizetés idejét mindig mint valamely öröm* ünnepet hallottam említeni a török katonáktól. A tisz­ tek fizetése, mint első sorban történő, osak kijár, ha­ nem a valóban harezoló katona csak ritkán jut ille­ tékéhez. Még szerencse, hogy a „taint" (ratio) ponto­ san kikapja; különben az éhséggel kellene küzködnie. Hanem erre van is gondjuk. Sokszor megtörténik, hogy a rendes adagon felül kedvezményül kétszeres adagot (iki kát tain) kapnak, csakhogy a zsold nem fizetésé­ ért kárpótolják. A török katona rendes körülmények között nem panaszkodhatik az ellátás ellen; mert a kenyér adag mellett a jobbos és piláv bőven kijár neki, sőt néha még baklavát (szörpös lepény) is jut­ tatnak neki; de annál ritkákban üti pénz a markát. Háborús időben, ha a helyi körülmények kedvezőtle­ nek, természetesen ez az állapot is megszűrik, s ilyen­ kor zsákmányra stsnil. & körülmények nem igen hatnak btzditölag a török katonára, s nőm alkalmmk arra, bjgy ót bl- borúra és erélyes harcira lelkesítsék. A .katona, ilyen körülmények között nem teljesiti kedvvelr és ponto­ san kötelességét, mikor olcsó életét ogy adag puávért kénytelen feláldozni. Békében hanyag,.potatian ésitürejmotlon; hadban , rakonczátJpn,; fogyi>|mpzaUaqu és könnyén gyájá válhatik belőle., . A lelkiismeretlen gazdálkodás, a . nélkülözés és ennek folytán beálló fegyelem hiány' és közönyöséé# legfőbb okai annak, hogy a török katona legtöbb esetben nem. képes gidait aratni ax .ellenségen. Márt rendes körülmények köpött a török,kaippá jendkivüti bátorságot tud. felmutatni, edzett'és sok nélkülözést képes elviselni.' Fanatismnaát (elköltve vakon és bá­ torsággá! rohan a harciba, mert hite szerint* annyi szolgája Jesz a más világon, a hányat az ellenségből levág, a harciban elesni pedig annyL . mint közvetle­ nül jutni az éden karijába Mqhammed paradicsomának élvei-pedig oly vonzók ** igazhívöro, hogy Wyesan feláldozza érette életét a háborúban. A vakhitet, mély a janicsárokat csodás tettükre tűzoltó, könnyű volna kizsákmányolni; de ha magára hagyják s egyedüli lelkesítő eszköznek tartják, csakhamar elhagyja vonzó erejét s szétoszlik, minj. híu ^ránd. A* török katona intézmények (egyik nagy hibája a képzett főtisztek hiányában keresendő, a mint Tö­ rökországban majd minden téren leghatalmasabb rugó a protectió, úgy a katonaságnál is ez egyike a halá­ los csapásoknak .melyek az iDtézvétyrro vannak mérve. A legtöbb érdemelten rangon és soron kívül a leg­ magasabb fokozatra felkudheti magát, ■ ' ismertem már olyan katonát is. ki rendes körülmények között két óv alatt ezredes lett, s parancsnoka annak a kolásziuak. (százados), ki atett mint főhadnagy szolgáik Ilyen esetek nem ritkán fordulnak , 014,8 a legnagyobb elkeseredést és ellenségeskodést idézikeló. Ás ármány kodás és vádaskodás, a rágalom és áakálódás napi­ renden lévő dolgok. Csak ezek az „eszközök-iáitatják diadalra a bajtársikat egymás, ellen, ezekkefi, nyerik meg a felebbvalók kegyét, , és pártfogását. Ez , bteal,matlanná és tartózkodóvá teszi a bajtársakat egymás iránt, a meglazítja az alárendeltek fegyelmi kötelékét* Még igensok hibáját tudnám felsorolni a török kato­ nai intézménynek, de ezek egy része nem igen > épü­ letes képét adná a .keleti szokásoknak éa.orkölosöknek, s azért még csak a gyakori áthelyezésekről, fo­ gunk megemlékezni, melyek szintén hátrányára vannak az intézménynek. — Politikai és' egyéb letlnleto'k mtett a török kormány az egyes hadctapsijkái taájd- Gazdálkodásunk hiányai. �Miaem.igen tartanka rámáikkal, a kik azt i családján, ex gyermekeit nem nevelheti kellőképen, kiáltották: „papsm et circenaea}* tehát előbb a kouyér, annak többnyire hitelben kell drágán vásárolnia, s igy axatáa, ax éiveaat; mi nagy részben'olőbha kenyér, lemondani a készpénzen való olcsó vásárlásról; szó­ azután az élvezet; mi nagy rétiben. előbb, vagy csu­ val: ax el van veszve. Bacon ajánlata szerint a jöve­ pán a Mcirconsesu-t kivonjuk, a kenyeret, vagyis a delemnek mindig csak felét volna szabad elkölteni, a a másik felét meg kellene takarítani. Pmiles ogy jnesen „bokenyérkeresetek későbbre . vigf egészen el is hagy jak.'VTime Is money,4 vagyis az idő pénz; de mi ' lond-nak nevezi azt, a ki józan számítás nélkül költ, az idővel'sem igen tudunk gozdllkodui. így u. üléseink, és valóban ax angol törvény a pazazlót bolondnak nyil­ hangversenyeink. a legtöbbször' fél órával későbben vánítja és vagyonát zár alá helyezi. Ha takarékosságot ajánlok, no méltóxtussauak ucxdőduok, mint hirdotvék; a pontosabbak tehát, vagyis ezt — a világért sem — a szennyes, aljas fukarság­ azot kik ép a , kijelölt órára megjelennek, idejük egy gal egy vonalba tenni; ex utóbbi semmiképon sem aján­ részét, elvesztik. Pedig a ki pénz dolgában rövidít meg landó. Ex megvonja szűkölködő felebarátjától a se­ bennünket, azt .csalinak vagy tolvajnak mondjuk, és gedelmet, nem áldoz a közjóra, dugva tartja vas lá­ az ©ég is kapj* büntetését; de időnket, bármily drága dájában a sokszor nem igen becsületes módon össze­ is úxfc mindenki könnyen megraboihalja büntetlenül. Főváráéi közgyűléseink többnyire 4«5 kor kezdődvén, 7 kapart pénzt, s nem ereszti azt ki kezéből. Távol le­ gyen tőlem, hogy az efélét ajánljam. Vannak a taka­ óra ul^nA' tehát mintegy báróin órai tartamuk után rékosság között olyanok, kik ugyan megvonnak ma­ végződnek. Ellenben együrezda városi közgyűlés, mint guktól élveztél; olyanok, a kik, mint ama párisi hölgy, annak egyik* kezeim .közt levő jegyzőkönyvéből kitű­ fukarkodnak gyufában bérkocsiban stb., de azért mindig nik, esti .7*6 órakor kezdődött, a mintán 28 tárgyai készek ott, a hová az emberiség szólít, kisebb-nagyobb, •liníéxolt, csak éjji 11 óra körül oszlott szét Ország sokszor ezrekre is rugú adományokkal megjelenni Ily gyűlési üléseink rendesen .reggeli 10 óra után kezdőd* józan, észszerű takarékosságot kívánok egész nemze­ nők. 8 2 órakor már végződnek. Még csak nem régi,* bon olvastam a berlini birodalmi ülésről egy tudósítást, . tünknek a legmelegebben apnlani. hozzávéve még a vele mindig párosán járó munkásságot. mslyazerint a február hó 3-án. délelőtt ll-kor kezdő-., dött a végződölteste %5-kor, s aztán ugyanaz nap M órtól éjí I1‘ óráig folvtaltatelt. Következő nap (február 4.) pedig kezdet* .12-kor, vége 6 órakor volt. A Budapesten tartandó őstörténelmi és em­ Az. oly emberen., ki sem pénzével sem időjével bertani nemzetközi VIII, congressus ügyében. nem tud'takarékoskodni, legynagyobb szükségében la bajos segíteni.. A mull évi bő szüret alkalmával olvas­ A Vili ik nemzetközi Őetörténslmi és embertani tuk, hogy némely szőllő tulajdonos kénytelen volt egy congressus rendező-bizottságának elnöksége a követ­ akós hordóért egy akóbort adni, a mi 300—400*;'.-ot kező köröivényt teszi közzé: tesz, és ezt valójában* .csak azért, mert annak idejé­ * Mintán már külföldről egyelőre számosán is je­ ben neip takarította meg azt A csekély Összeget sem, lentkeztek. kik a congressus alkalmával fővárosukat . mely '.most, zavarából kimenthette volna. Ezek azon felfogják keresni, csak illő, hogy ml, mint ez még min­ emberák. kik „von dér Bánd in den Mund- élnek, a denütt a ’ congressusok székhelyein volt, legnagyobb kik hiába dolgoznák, kevés gyümölcsöt aratnak a mun­ számmal legyünk képviselve. Ezt kívánja tudományos kából}, azok, a kik nem tesznek léire „nné pomme hírnevünk, ext a ’ nemes vendégszeretet, melyet más pour lez, solf/ , „egy almát a sxö©jóság esetére,4 — hasonló alkalmakkor a külföldiem nálunk tapasztalván, mint a francéin, mondj*- Az. ily szegének elvesztik az jelenleg még inkább megvárni mintegy följogolitvák. önbecsülést, a nyugodt gondolkozó tehetséget, az erőt Csak rövid öt hó van még előttünk s a világ előtt a s ha sókat szereznek is, a felesleget a korcsmában nemzetnek a congressus tárgyaiból az érettségi próbát pazarolják'el. Ezelőtt néhány héttel beszélték, hogy ki kell állania! A rendező bizottság sokféle teendői, egy napszámos egy napi mupkájáórt 6 flhoz jutván, a a főtitkár levelezései napról napra gyarapodnak, a reggelire már ftvÖO krt költött. Vau itt a fővárosban a kiállítási helyiség alkalmassá tételének már hozzá­ egy alsóbbrendű csárda, melybe csupán bérkocsis, kofa fogunk; kel! tehát, hogy U társaink mielőbb, haladék* és napszámos-nép tár, és a korcsmáros nyaranta mégis taTánul szíveskedjenek arról tudósítani: vájjon miben madnem mindennap 200 csibét ÓI le vendégel számára. áll az ígért térképek, vagy megyei lelbelyek Ügye? Nálunk,vajmi, kévéé eu követik Franklint; a ki azt megvannak-e már a pogány várak, ördög árkak, ha­ móodjs: „mi-panaszkodunk'az adók ellen? két annyi lotti halmok stb. térndzai, átmetszotei és amennyire adót tesz á henye**-'g, karám * annyit a gőg és négy lehet szakleírásai; ax' ásatások jegyzőkönyvi kivona­ annyit k pazarlás.*/Vannak ugyaü elegen, kiknél az ta ? stb, stb. Ha valamely vidék, előkelőbb intézet ezen akarat, a szándék* jó, s az ilyenek sokat le beszélnek nemzetközi versenyben képviselve nem lesz, annak az a (akart kossigróL de nem Viszik keresztül takarékosáltalános térképen meg nem jelenése nem fogja azt terveiket. Már e részben az ugynevezet| „phriaisjelezni, hogy, ott az óstörténelmi emlékekből semmi nem' használ, ftt erélyás tettre van szükség. Szeretünk sincs,.— mert ez iölteúüi merő képtelenség! — ha­ panaszkodni a sors vagy mások ellen, és nem akarjuk nem azon szégyonplritő bizonyságul fog Szolgálni: hogy észrevenni, hogy saját magunkban rejlik a hiba. A ki a gonosz által vezetteti magát arra, hogy ne rakja ott ősrégészeii és embertani .tekintetből még nem pitymállott! . . . Ilyen boeotiai szonyfolttól mentse meg félre jövedelmének egy részét legyen az kezdetben minden lelkes magyar ember hazáját, vagy vidékét, bármily* csekély is, -A*- az bűnt-követ el magán és nem félévi időközökben egy helyről a másikra szokta átbpij Rumeliából, Syriából, Bagdad vidékéről Sculariba, s~így tovább hajtják a katonaságot a nélkül, hogy az áthelyezett csapat természetét és életfeltételeit számba vennék. A hegyeikhez szokott arnótok (albá­ nok) a rónákon~ls"Arábia homokjában honvágytól és égaljl betegségekben ezerenként halnak meg, . a siva­ taghoz szokott katonák ellenben ügyetlenek és harexképkeleéák Hereáégbviná sziklái. között.' Néni keveseb­ bet árt a parancsnokok * gyakori áthelyezése. Ha vala­ mely ne^n egy, fájáyig vágy, épen ^y évig, min( ( valamely hadosztály vagy csapat parancsnoka műkö­ dött, megismerkedett, embereivel és rendet . hozott be, í a csapatba, jön1 e^i'e«ástári iHde és a ;>&*ánák DamaÜJiaMLOllliBfillifeb- V*CLMentáiból Vauba, kell­ menni, s ez úgy tart szünetlenül. A bizalmatlanság saját embereik .iránt okozza ezt* félnek,, hogy a katonaáágot megnyerik* magoknak és Mehetned Alik vagy. Al£pasák válnak, bpljlaík A hadügyi budgetnejt egyik legnagyobb összegét az ilyen áthelyezések' emésztik fel. A felsorolt hibákkal szemben a jó, mit a török kateqni-intézménvről mondhatunk, nem annyi, hogy ■ulybs vetve a fogyatkozásokká^ és hiányokkal, eyek< elfeled telhetnék. Ax* Üdvös és czélszerú intézetek, melyek a katonaság képzésére és művelésére életboléptettek, nem sok haszonnal vannak, ha a szellem nem olyan, hogy-azoknakrműködését életképessé és üdvössé tehetná. Minden í hadtest székhelyén vannak kateoU iskolák (mektebi harbije). Stambulban a Fa* rikkúf nagy katoualaktaöyában v'au a kitűnő, karban láy^Utonai főiskola, mply míg Szaftot pasa igazga­ tása alatt állott, ritkította párját A tüzéreknek Van kfllöa iskolája, K csíki szigetén vanl4 tengerei .iskola* (mektebi bakriej, mely angol mintára van berendezve és mélyben áágol rendszer szerint ’ leginkább angol tisztek tanítanak. Mint szintén katonai intézetet kell fölem|itenem a gültanei orvosi akadémiát (mektebi tebbljeb), és a melléje rendelt egészségügyi bizottmányt. A mérnökkar képzésére fenéit egy külön mérnöki is­ kola (mehendiszknanej. Esen, iskolák némelyikéi .közelebbről, másokat a tanulók^ leírása és szavai után ismertem meg. A hiányok daczára, melyek különben más nemzelnáLŰLélflfflrdnlnak, el ismerést-,érdemlő-módon fe­ lelnek meg a várakozásnak. melyen él és mozog, melyet valamint nyelvét úgy föld­ jét és annak múltját ismernie hazafias kötelossigl Újra és ismételve intézzük szaktársainkhoz' szagainkat. Itt ax idő; no csak szóval, de tettől is legyünk Hőire tiszteletre érdemes tagjai a világ müveit társabágának! Szeptember 4-tól .! l->g foga congreMüs tartanf.A tagsági dij 12 frank; őzen árért, a nem személyeeoú jelenlevők is kapják a congressus ékes illustráliokkúl szorkceztcudő munkálatait, melyek értéke a tagsági dijt jóval fölül mulandja. A pénz a főtitkárhoz kul dondő, mire a |>énztárnok a tagsági jegyet a nyugtatvánnyal együtt az illetőknek meg fogja küldord. •' ,?r‘ Nagy köszönettel vennők azt is, ha szaktársaink nem csak maguk, hanem más gytHtők — kik akaAá^ lyozvák — gyűjteményeiről is tudósítanának; a kt|* földi múzeumokba, vagy egyesek birtokába került ma­ gyarországi őskori régiségekre utalnának; agy Öj tök re kiket nem ismerünk — s kiknek e miatt o kötözványbői példányokat nem küldhettünk -*- figyelme Heiné­ nek: ogyazóval ezen, csak munkával — éá fáradság­ gal járó de az ősrégóezclot a többi mivolt országok színvonalára emelő törekvéseinket minden kltelboté módon támogatván, gyűjteményeinknek ax ország’w a világ előtt kellő becset, fáradozásuknak éllom&éM szereznének. Budapesten Pulszky Ferenci, elnök Róntef Flóris Forcnczi, főtitkár. - '' 4 . un Fővárosi levelek. ... IL Ember emlékezetet haladó idő óta pünkösd; napr ján búcsú van a svábhegyen,' ide tódul aujpfAa egész fővárosi nép, s nem ijed vissza ax ut ÜUadaV maitól, a kirándulás kellemetlenségeitől, különbség^ mcgázáslól. , , a svábhegyet igazság szerint Széchényi . hagy­ nék kellene neveznem, mert még J8Öl-ben enne^ Jto résztőlték el, de biz az nem kapott erőre( a most U csak svábhegynek hívják; azért én is a régi m elinti ma­ radok, annyival inkább, mert míg a svábhegynek törté­ neti és több százados szokással megerősített, alapja van, t. i. Buda vátosnak a török iga' alóli' fclm<te^r sekor a német hadsereg itt tanyázott, j^a sváb, lakos­ ság ide meneküli, adóig a Széchenyi .nagy algának dicsőítésére elég más tárgy szolgál, mely annak Jobpan is megfelel. Hogy miért van a sváb hegyen búcsúpünkösd napján? azt a nép maga sem tudja, ngy láts^k'M* gyományos szokás ez is, mint a axU: Gellór| >egywi husvétkor, a talán csak a tavasz üdvözletét j .a nyAtf kirándulások idényének, megnyíltát .ábrázolja. * .... Már pünkösd első napián, do'Jöleg a másod, nap reggelén egész bucsiúárást képez Budapesten , a zöld bő menők serege, nem hiányzik a házi paraplé, kulacs, eleségtáska, házi kutya, nébfi még macska ,18.,'ezek mind mennek a sváb kegyre; délután már az nnaxabb nép megy és pedig lóvasuten vagy gőzsiklón, legtöbb erre vár, de tized része sem juthat hozzá. A lóvéig állomás helyein roppant néptolongás állja el ax.. ütf czát, hogy azon végig hatolni lehetetlen ; a megérke­ zett kocsi valódi ostromnak van kitéve,; sok bő acxo 1 < várja, hogy megálljon a lóvasut, han^m rákApaazkqfdik még menés közben, úgy hogy nőm ptkán körött A katonák képzésére s a hadi tudományok mű­ kéz vagy láb e sietség eredménye. . *<• . velésére nagy gondot fordítanak, a koronként megje­ A svábbegy útját, mely meglehetős meredek és lenő katonai munkák száma már pár év előtt mintegy fárasztó, hangyaként lepi cl a tömérdek nép ; á hégyszázra ment, van azonkívül két katonai közlöny is m ász ás kellőméit fűszerezi a korábban kiment a már török nyelven (dseridei aszkeric). ax arzénul (terszano) visszatérő Bachusnak tett áldozataiban elérzékenyfllt és Topbúnébán ú fegyvergyúr aHteti éá leginkább sereg, mely folyton a hegyi ut keskenyiégéüélrtimitkülfÖldímünkásoknA ad foglalkozást. mányozásában baktat le, s lökdösi le lábairól a fel­ A török fővárosban és környékén méltán bámu­ menőket. * lat tárgyai, a nagy teijedelmú és kényelmes katonai Végre nem kip b^j ésfáradság -alán feljut ax laktanyák!(kisla). Legpompásabb és legimpozánsabb: ezer meg ezernyi ember a svábhegyre. A bátyus ccaezek között a Haidar pasai Kadi köj mellett az ázsiai parton, a Daud paaaia Sztambult környező falakon kívfll, á Medsidie kisla a szultán "palotája feletti gyö­ alakíttatott át, a családfő leszúrja a földbe pazapléját, nyörű magaslaton, a Ferikköj nevű városrészben levő árnyékába ül a család,: 8 övén táskájából^s'WAn úiálnagy laktanya. B laktanyák berendezése, az* ott ural­ ték nélkül az árpa levét, a férfiak csakhamar leiezkodó rend és tisztaság igen Jó benyomást gyakorol­ szák ©agakat; és alszanak''vágy épen kedélyesen nak a szemlélőre, a tüzér laktanya előtti téren a lármáznak. nagy mezőn és a Nyíl-téren (Okmeidan) tartani szo­ A társzekcrcs kirándulás ellenkezői pedig elmond­ kott katonai gyakorlatokat mindig kedvteléssel szem­ hatják, „enni ha nem hoztál, állhat előtted otes W,u léltem, 8 a török vezényszavak alkalmas és szép-csen­ van ugyan egy pár vendéglő, de ez a közönség izmiad gése ép úgy lekötő figyelmemet, mint a pontosan és részét som képes ellátni. . szépen végrehajtott fegyvergyakorlatok. A török ka­ Látszik azután egy maroknyi felhő az égen, erre tonák nagy csapataival pedig minden pénteken lehet neki tódul a közönség haza .fejé; mert rémlém él találkozni, midőn a dsámiba (imaházba) menő szultán emlékében az a szokásos eset, hogy hirtelen támadt kíséretét képezik, a török katonák jobbára szép, szá­ eső a szűk hegyi utakpn zubataggá nőve, embárt 8 las, derék legények, bátor, nyílt és daczos tekintette), állatot magával sodor, mint most egy éve is:'mó&t is csak jó vezérre volna szükségük, s újra a legbámnmutatkozott egy kis felhöcskc s reá kevés éaőcske, landőbb hadi tettekot vinnék végbe. de hamar eláll ott, úgy hogy a haza szaladni^ kezdett Rnbéjok sötét szinú posztóból készült rövid zu« közönség ismét visszatért. v ávka, térdig bő, azon alól bokáig szűk nadrág, félEbből áll a svábhegyi búcsú piros pünkö^Lpapcstzma, fejükön fekete bojtos veres fez; köpenyük ján, annyi az ember, hogy fák helyett csak >'cmsete­ nyakbuvető és baslikkal van ellátva. Ruhájuk sze­ ket látni a roppant nagy hegyen és zugiigeibánodé gélye vörös vagy zöld, a mi olyan ismertetője!, mint szívélyes vigságnak örömnek semmi nyoma. Egyedül a ml ezredeinknél a fehér vagy sárga gomb. Menet­ a nép alsó osztálya mulat a hogy úgy a kintorna báközben dob. és sip együttes hangja adja az Ütemet. jós hangya mellett s nem ritkán tánezra is kötekedik. Fegyvereik \ pár év óta mind hátultöltők, de nem A Ducsus nép hazatérése azonban már nadysherű; egyenlő szerkeze|őekT A tisztek ruházatú curópaias, az alagút zsúfolva van néppel, az elrobogó kocmlömja, csakhogy a nadrág bővebb szabású; a kabát.övön fe­ a gyalogolők pokoli zsivaja bly éktelen siketÜŐ jlárszül, azon alul' ránezokba szedett és bő aljú; kardju­ mát csinál, hogy ily akutommal az alagnten kérésztől kat a kabát fölé csatolják és rangjelvónyeiket karon hatolni fogalmat nyújt á'végítéletről.' — Van ^még a hordják ezüstös és aranyos sávokban. E. B. sváb hegyen egy faalkotmányból készült igén csinos kis templomocska, mely ily alkalommal egész bap nyitva áll. különösen szép benne ax.'óliárkép/, mely szt. Lászlót ábrizoya. Az is méltó a megemlítésre, hogy a svábhegyen iskola is van. r. L ■ �Hírek. A palgári iskola aj terve kérkcxctt a umgu nŰAisteriumtól, a abban kttlönböxik ai élőbbemtől, hogy a tervbe fel nem vétettek a tanári lakouUlvok, melyek ax épületnek két tarkát képeivé*), aa épületet Wamaain mogkicsioyiték. E terv sxeriut aa épület becs­ árául 38967 irt 81 kr van felvéve, a a vállalkotók ajánlatai — mint axt a f. hé 14-én tartott városi kép* vUelőUoltlet éa aa hkolaaxék vecyee ülése meghatárocta f. évi julius 12-ig b<adandók, mikor ia ax aján­ latok aa alifpáni hivatalnál nyilvánosan tárgyaltatni fognak, a cungu miniszter ezen uj tervének xöxrobocmytáaával aa általánosabb óhajt vette figyelembe, a noha eléggé. infeotálva volt nehány gyakorlatlan a ér­ dekeltségre hajló tanügybarát által, — ama már ismart fonák tervek iránt, azokat mellőzve, annak adott helyet, mi jobb, caélazertbb, és a rendelkezési pénz­ alapokban képest keresztül vihető; a mennyiben pe­ dig aa aj tervet némely részben közvetítő indítvány­ nak ia lehat tekinteni, annyiban azokra nézve, kik egyrészről aa ügy iránti axeretetből keményebb toll* harcéba ia keveredtek a „pro domo" beszélőkkel, — magayngtató és kibékítő leeod. Adja Isten, hogy ogyetértre, vállvetett erővel fogjanak hozzá az aj terv mi hamarabb való keresztülviteléhez. A helybeli állami elemi népiskolában a lefolyt tanévi vizsgák a következő rendben fognak megtar­ tatni: Jnlhu I-én a vallásiam vizsgák mind a bárom felsír evet részéről. 3-án délelőtt az L és II. osztály, délután a HL osztály vizsgája éa tornászat. 4-én dél­ előtt a IV. osztály vizsgája, és általános ének. Me­ lyekre a t ez. szülők ,és iakolabarátokat tisztelettel meghívja. B.-Gyarmat, 1876. junins 15. A i igazga­ tóság. — A rém. katfc. felekezeti iskolákban a vizsgák C hó 21. fórnak megtartatni — A b. gyarmát! ág. ev. felekezeti fi- és leány iskolákban a vizsgák L hé 13-án és 14-én tartattak meg Henriczi Ágoston sztregovai lelkész éa körnök úr felügyelete alatt, ki különösen a leány növendékek vizsgája felett, kiknek tanítását Kovxcsik József tanító úr ez évben is páratlan szorgalommal végezte, — dicsérő elismeré­ sét fejezte ki — Némethy Kálmán úr — az egyház gondnoka, — 2 irtot adományozott egy szegény sorsú tannlAnsk A* b.-gyarmati polgár! UjAság e hó 28 án tartja erdei táoczmnlataágát az alsó podlnsánvi erdő­ ben. Folytatása a kisdedóvó kertjében lesz. Sokan ké­ szülnek e kedélyesen rendeztemi szokott mulatságra. A b.-gyarmati önkéntes tűzoltó egylet alapszabályait a nm. minisztérium módosítás végett ismét visszaküldte, s hihetőleg még egyszer vagy kétszer viaasaküldi, mielőtt záradékolná; Őszintén megváltjuk, hogy a minisztériumnak ezen eljárása iehangolólag hat oly egyletek szervezkedésére, melyek egyeseknek csak áldozatával a fáradságával járnak, a nélkül, hogy azokból bizonyos haszon háramlanék. A belügyminisz­ térium a törvényhatóságokhoz Irt leiratában nem ré­ siben azon kívánalomnak adott kifejezést, vaiha min­ den városban, községben tűzoltó egyletek alakíttatná­ nak. Az egyletek alakulása be! viszonyoknál fogva is nagy vajúdással szokott járni; hátha aztán annyi buz­ galom daczára maga a minisztérium — hátráltatja a megalakulást oly kicsinyes módosítások miatt, melye­ ket egyszerre első leiratában megtehetett volna. Mindezek dácsára igen élénken folynak az előkészületek — a már nem sokára megkezdendő gyakorlatokra, a tűz oltói eszközök már nagyobbára meg vannak rendelve, a mászóház is nemsokára felépül. A tagok nagy menynyiaégben rendeltek egyenruhákat, sőt csütörtökön volt szerencsénk nehány csinos tűzoltót láthatni az utasán. A megyei központi választmány f. ho 16 án tartott ülést a választók lajstromának kiigazítása tár­ gyában. A múlt évi lajstrommal Összehasonlítva az ideit általánában — nagy változások történtek; van község, a hol a múlt években 67 választó volt, most alig van 9; mig némely községben örvendetes szapo­ rodás vehető ésxre. — A nyári ssiuidényre a b.-gyarmati színkört Ságby Mihály színtársulata bérelte ki. A társulat je­ lenleg Pápán működik, s onnan e hó 28-án érkezik B.*Gyarmatra, hol az előadásokat csak jnlius 8-án kezdi meg. — E társulat még nem fordult elő a színi évkönyvekben, tehát egészen uj társulat lehet, mely, a szűk pénzviszooyok daczára képez volt megalakulni, arra enged következtetnünk, miszerint tagjai tehetsé­ ges színészek lehetnek. A társulat népazinmú éa dráma jellegű. Kinevezések. A b.-gyarmati adófelügyelőségbez számtisztekké: Bogovits Antal adótárnok Szécsényből, Dasinszky János adótiszt Fülekről, Debreczeni István és Gregor János p. ű. számtisztek Beszterezebányáról. —* Ipolyságra Jánosffy Autal adóellenőr Ráczkevéről, éa Szitu József adótiszt Vámos Mikoláról ugyancsak számtisztekké neveztettek ki. A legtöbb itélőesék a b gyarmati ügyvédi ka­ mara ama ítéletét, melylyel Lovcsányi Géza széesényi ügyvédet háromnegyed évre az ügyvédségtől felfüg­ gesztette, helybenhagyta.. Gyáazhir. Br. Rosner József nyug. cs. k. ezre­ des f. hó 15-én varsányi birtokán jobblétre szenderült. Béke poraira. Halálosan. Fehér László, b.-gyarmati adóhiva­ tali írnok f. hó 13 án 23 éves korában elhalálozott E hó 16-án pedig Tóth Berta Ipolyságon egyike a legkedvesebb hölgyeknek, temettetett el. Nyugodjanak békében! — A suszter mint flnancxblztos. Egy b.-gyarmati czipész Kékkő környékén finanezbiztosnak adta ki mu­ rát, s ott egy közfinancczal, kivel egyetértett, több forintot zsarolta lakosoktól. — Az igazi fioanezbiztos azonban megtette ellene a vizsgálati intézkedést Ebeesk község ifjúsága szent Urbánnak, mint­ hogy lefagyasztotta a szőllőket, tiszteletére a község kútját egy kis kéve szalmával díszítettek fel. Ezen tré­ fáért meglakoltak, mert a község elöljárósága a fiatal­ ságot 8 irt bírsággal büntette, mit ők megadni vona­ kodnak. Á „Magyarország és a Nagyvilág 41 legújabban megjelent 23-ik számának tartalma. — Szöver: V. Murád zultán. — Föl magyarom! (Költ. Dalmady Győző.) — Becsvágyból. Elbeszélés (Vértesi Arnold.) Folyt — Emlékezés. (Heine költ Bélay Jenő.) — A posta története Magyarországon. (WührlJákó.) — Enid Királyi idyll. Tennysontól. (Csukássy József.) Folyta­ tás. — A tizenkét hónap. VI. Junius. —- A főváros­ ból: Akadémiai dolgok. (Porzó.) — Színházak (Nemo) — Irodalmi levelek. (I. F.) - Különfélék. — Sakk­ feladvány. —- Képreitvény. — Szerk. üzenetek. — Rajzok: V. Murád zultán. — A levélosztályozó te­ rem a budapesti főpóstaépületben. — Utczai képek Stambnlból: Kolduló ebek. Szeméthordó. Koldus. Mozgó mészárszék. — A vén fasor alatt — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Farén' cziektere Atbenaoum-épttlet. Negyedévre 2 frt 60 kr> félévre 5 frt, egész évre 10 frt Ajánljuk e lapot a t olvasó közönség figyelmébe. An „UJ Idők4* czimú közkedveltéért hetilap ez évi júliustól kezdve alábbszállitá előfizetési diját, és ezentúl egésx évre csak 8 frt, fél évre 4 frt, évne­ gyedre 2 frt 10 kr. Tanítók, olvasóegyletek, alsóbb rangú hivatalnokok, kávéházak, a tanuló ifjúság és könyvárusok részére 15*1 engedmény. A kiadóhivatal igen helyesen járt el, midőn ez elterjedésre méltó lap diját alábbszállitá, ez által bizonyára szélesebb olvasó­ kat biztosítván a lapnak, mely az eddigi elegáns ki­ állítás s válogatott tartalom mellett fog szentül is hoteukint megjelenni s melynek legutóbbi 24-ik száma ismét a következő érdekes tartalmat hozza: „k par­ tié vadász*, Borostyán! Nándortól. .Sejtés vagy álom14, (ered, költ.) Andor Emiltől. „Egy sorsüldözött törté­ nete'4, Kazaly Imrétől, „k nővérek* (Tennyson balla­ dája) B. L. „Roland asszony14 (az Ediaburg Rewiew után) F. M. „Az én ozimborám és én* (amerikai bnmoreszk). „Irodalmi, társadalmi és mfivészeti hírek.* A borítékon: Divat-tárcza, Hymén, sakk-rejtvény, kép­ talány, (hármas jutalommal,) szikrák, a szerk. nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. Szerkesztői és kiadói hivatala: „Pest, papnövelde utcza 3. ez. földszint. Az „Apollo*4 czimú zeneműfolyóirat ötödik kö­ tete legújabban megjelent hatodik számának tartalma: 1) Gyermekkörben I. Reggel. IL Induló. III. a kis vadászok. IV. Ne haragudjál édes enyém! V. Néniké meséje. VI. Csendes nyári este Kap! Gyulától. 2) Po­ zsonyi emlék, polka-mazurka Nagy Bélától. 3) Tinódy Sebestyén énekel 1549 bői, zongorára átírta Waebtel Aurél. 4) Tréfaságok, polka franfaiso Nagy Bélától 5) Impromptu Feigler Viktortól A borítékon: Fay Gusztáv, életrajzi vázlat. — A zene történelme Kapi Gyulától, stb. — Az Apollo négy és félévi fennállása alatt egy maga egy egész kis zongora- és dal irodal­ mat teremtett, mely igen sok becses zeneművet tar­ talmaz. Különös érdeme az, hogy számos oly hazai fiatal tehetségnek nyitott tért a működésre, kik e lap nélkül alig nyertek volna buzdítást a működésre, al­ kalmat müveik kiadására. De elismert nevű veterán zeneszerzőink is támogatták kezdet óta e vállalatot, — és ennek köszönhető, hogy a lap szerkesztője Fel­ legi Viktor a zeneművészetre nézve nem épen a leg­ kedvezőbb hazai viszoyaink között Is azon színvonalon tarthatta fel lapját, melyen ax a külföldi hason vál­ lalatokkal is képes volt versenyezni — Melegen ajánljak exrm-hésag pótló vállalatot a zene közönség figyelmébe. Az előfizetési ár egész évre 6 frt., félévre 3 frt A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszerüebben a postahivata­ loknál postautalványozás utján eszközölhető, Budán, ax „Apollo4 kiadóhivatalában Víziváros főuteza 220. az. a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyanott leszállított árén kapható. A t. olvasókhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy as elmaradt előfizetéseket beküldeni, a azo­ kat ax uj negyedben megtiltani annálls inkább szíveskedjenek, mert különben már a jövő mésodÍK számot nem fogja megküldeni a kiadó­ hivatal Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. ... A b.-gyarmati nyári színkör igazgatósága részéről közhírré tétetik, hogy mintegy 60 négyszög ölet képező gyalult deszkázat kisebb részletekben, továbbá egy kijátszott zongora f. hó 28-án a színkör helyiségében tartandó nyilvános árverés utján el fog adatni. — ZÁMPORI ISTVÁN, szinköri igazgató- A tolmicsi kOzbirtokou&g tulajdonit képezd » a váczi országút mellett fekvő lókosi'korcsma, a hoziá, tar­ tozandó 5 hold réttel és 6 hold szántófölddel, — ettől kü­ lön, Tolmács községében lévő italmérési jog, korcsmaépü­ letekkel és kerttel együtt, 1877 évi január' 1-ső napjától számítandó három évre haszonbérbe adatik. — Erre vo­ natkozó írásbeli ajánlatok közbirtokosság! megbízott Illés Ödön úrhoz küldendők folyó évi september 1-ig Tolmácsra, Szalmatercsi kőszén. Pajor István bányájából, kapható tetszés szerinti mennyiség, és osztályzati mi­ nőségben (40, 35, 30, 25, 20 krajczáijával régi mázsánként) közvetlenül a bányatelepen a b ányam est értől; és B.-Gyarmaton Kohn Móricz és Kohn Hermán bizomá­ nyosoknál. utolsó pósta Rétaág. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00107.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 25. szám (1876. június 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3330b239b6d5587cce955b1b2c80a7e1.jpg 097a8cae9c099dce3066f445b479b26d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/774cc030318ba47f49b72bd1a3e70b61.pdf a936e8966cfc24063cffaebde9140336 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 26-ik szám. B.-Gyarmat, junius 25. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. B.-Gyarmat, 1876. juni 23. kötelesség álla) vezéreltetve, egymással szemben kö- > Luka Gusztáv, megyénk egyik igen tisztelt bízott- * telezetséget vállalunk arra nézve, hogy az 187(1, évi 1 október hó Lső napjától kezdve csupán honi gyárt- , mányi tagjától, — legközelebb egy levelet vjttünk, mányu kelméket s eszközöket használunk. — Önként melyet lej eb b közölni kötelességünknek tartottak. értetik, hogy a jelenleg meglevő eszközök s ruházatok i A levélben foglaltakat sziveién Írjuk alá, s mi teljes elhasználtaklsukig igénybe vehetők ugyan, azon- 1 sem fogtuk fel másképen egy vidéki lap feladát; bán ezen hazafias irány megjelöléséül egyelőre is kö­ azonban túl szigorú a kivánalom, melyben annak fentelezettséget vállalunk magunkra, hogy a föntebb ki- • maradásához a teljesen pártatlan álláspontot köti. La­ tűzött határidő elölt lehetőleg houi kelméket s eszkö­ punk politikai lap, s ha az,és bizonyos politikai zöket használundunk. — Ezen kölcsönös kötelezettség i pártállást nem foglal el, úgy illusorinssá lesz cziméhez. biztosításául honpolgári becsületszavunkat kötjük le Tekintve azonban azt, hogy a politikai kérdéseknek s kijelentjük, hogy ha bármely tagja ezen magyar bizonyos pártezempontból való elbírálása, mintegy azok egyesületnek .z elvállalt kötelezettséget megszegné, eredményének inkább tárgyilagos közlése más megyei az az egyesület tagjai közül kizáratik, mint olyan, érdekeknek nem involvál; azt hisszük, hogy egy sze­ ki, a haza javára lekötött szavát meg nem tartotatta" rény vidéki lap p -rtállás mellett is megfelelhet igazán üdvözöljük o mozgalmakat, melyeknek ba óhaj­ sokoldalú feladatának. tott eredménye lesz. .Magyarország legélctbcvágóbb Lapunk múlt számában kifejezést adtunk annak, érdekeit fogják megoltalmazni. hogy mi a szabadelvű kormánypártot tartjuk nuuak A védcgyelet eszméjével, társadalmi utón nagyon mely ruinált helyzetünkből kisegíthet; o szerint az ő sokat lehet tenni, csak egy kis hazaszeretet kell érdekeit továbbra is képviselni elhatároztuk. A fusio hozzá. Ezt pedig a magyartól elvitatni még ellensége óta (mert o lapok azóta szabadelvű irányban szerkesz­ sem fogja. tőinek) pártállásunkat megtámadni senkinek sem jutott .Mit tehetünk tehát társadalmi utón ? őszébe: mi nagyon természetes, mert akkor majdnem Éveukint kétszáz millió kiadás az, mit külföldi sör, egy párton voltunk mindnyájan. Legalább a hallgatag ezukor, szövetáruk és úgynevezett uürenbergi aprósá­ magatartás, s a határozott fellépési hiány azt tanúsítja, gokra adunk ki. hogy most is egy párton vagyunk majdnem mindnyá­ Ennek nagy részét megkímélhetnék s hazai ipa­ jan, mert mindnyájan óhajtjuk az önálló vámot és runkra fordíthatnék a következő eljárás által: b a n ko t, legfeljebb azon különbséggel, hogy egyikünk Először: ne igyék senki külföldi sört, elégedjék azokat jelenleg keresztlllvihctöknck hiszi, másikunk, meg az elég jó hazaival vagy a világon legelső ma­ miután jogfeladást nem talál a dologban, mint ez időgyar borokkal. szeriut békés utón valósulhatlanokat, — jobb időkre Másodszor, gazdaszonyaink a ezukrot hazai gyá­ halasztani kívánja. raink s annak raktáraiból vegyék, ha mindjárt vala­ De amit a kormány minden jő törekvése mellett mivel gyengébb minőségű lenne is az. el nem érhetett, azt nekünk társadalmi utón helyre Harmadszor : rendezzenek nőink egy szövet- és hozni kötelességünk. S itt és ilyen esetekben következik más hazai jparkiálitást, kogy ez által megtudjuk, a vidéki sajtó feladata. mink van a tcxtil-ipar terén, hol és mily áron jut­ Oda kell hatnunk, hogy most, midőn rég óhajtott hatunk azokhoz. Hazai gyármáuyainkat nem ismerjük kérdéseink megoldásában hajótörést szenvedtünk, ala­ • raktáraikat nem vagyunk képesek felfedezni. Pc. kitassanak védegy eletek, mint a negyvenes dig ópeu a szövetipar a leglényegesebb kérdés, s ha­ években. zánkban létezik az, haltár közönyösségünk miatt el­ hanyagolt állapotban. Van Fiúméban selyemgyárunk, A védegyletek eszméje közelebb az ország több Pozsonyban, Gácson és Losonczon a szcpcsségi és részében életre kelt s azt mindenütt meleg érdekelt­ szász vidékeken posztó- és szövetgyáraink ; Apatiuban séggel Udövözölték. így a budapesti országos nőképző a világ legkitűnőbb kendere, a szepcsséguck kiváló egylet közelebb közgyűlést.tartván, enn^k egyik igen lene terem s öntudatos akaratunktól tügg, hogy mind­ érdekes mozzanatát a védegyletek felett váltott esz­ ezt értékesítsük ős gyáriparunknak felemelését nagy­ mecsere képező. Az egylet elnöke, egy lelkes honleány ban eszközölvén, millióinkat az országban beun inaaz elnöki megoyitóbcsszédl>cn szóba hozta a csapást, raszszuk. mely nemzetünk anyagi érdekeit fenyegeti és azon Némelyek már korábban gondolkoztak egy ál­ eszmét pendítő meg, hogy a magyar nőknek kellene landó hazai iparkiállitási bazárnak részvények ntján való a hazai ügyet felkarolniuk, a magyar nőknek kellene felállításáról, s nem tagadom, hogy ez lenne a legbiz­ azon lenniük, hogy azon 131 milliót, mit Magyaror­ tosabb terjesztési mód; kivált ha vidéki városainkban szág evenkiut fényűzést és pipcreczikkckért külföldre is állíttatnak fióktárak. De a mig c szép szándék küld, a hazában maradjon, a hazai ipar javára. A valósulást nyerne, — elégnek s rögtön kivihetőnek közgyűlés folyamában, többen érdekes iudokolás kísé­ tartanám, ba a fővárosban s a vidék nagyobb vá­ retében — a tényüzés ellen keltek ki, erőteljes sza­ rosainak ipartermékeiből — külnösen a szövetiparból vakban utaltak a nők honleányai hivatására — s ha­ — állandó mintakiállitások rendeztetnének az árak tározott iedilváuyl tettek egy országos női védegylet és gyárhelyek, iparosok megjelölésével, hol megren­ alakítása iránt. Az indítványt nagy tetszés követte; deléseit az,illető mindenre megtehetné. a közgyűlés, mely meglehetősen volt látogatva, fel­ karolván a megpendített eszméket, élénk vita fejlődött, Végre negyedszer: a mi a nttrenbergi árukat és melynek eredménye az lett, hogy a közgyülcH a nők apróságokat illeti, tőlünk függ, hogy azokat nagyrész által alakítandó védegylet eszméjét elfogadta s meg­ ben nélkülözzük, tőlünk és kormányunktól, hogy* a bízta az elnököt: tegye magát érintkezésbe az összes múíaragások iskoláit megalapítsuk: használjuk a ki­ hazai nőügyietekkel; ezek eluöknőit és két-ket tagját tűnő herendi porczellánt s a szinte oly kitűnő pécsi őszre országos védegyleti értekezletre hívja egybe, fayaueze-ot, melyekkel asztalainkat teljes fényben ki mely azután megfogja állapítani a további teendőket. lehet állítani. Nagyváradon hasonlóan élénk a mozgalom. Itt Vas-iparunk, ötvös,- gombkötő,- szíjgyártó,- bőra védegylet érdekében éstckczlet tartatván, a jelen s fa-kézmUveink, hangszer,* kocsi,- papír- tat. gyára­ voltak egy következő tartalmú nyilatkozatot irtuk: ink a kor színvonalán állanaki Pártoljak ezeket s „Nyilatkozat. Mely szerint alulírottak áthatva azon ne vegyük a külföldtől! eszmétől hogy a haza jelen viszás vagyoni ős pénz Ezek az utak és módok, melyeket követnünk viszonyain csak a honi iparés kereskedelem előmoz­ kell, ba szeretjük hazánkat, s annak biztos jövőt dítása által lehet lendíteni, továbbá belátva azt, hogy akarunk alakítani. míg a kUHöIdi iparczikkck után, melyek a hunba Kövessük tehát és ne hagyjuk magunkat, mert ■zálívtatnak fizetendő vám és fogyaztási jövedék az aki magát elhagyja, elhagyja azt az Isten is ! országból minden visszatérítés reménye nélkül kifolyik addig a honi ipar és kereskedelem a külföldivel versenyezni képes nem lehet: ennélfogva, bonpolgári P. Szánton, 1876. jun. 20. Tekintetes szerkesztő úr! Lapjának junius 18-iki számának vezérciikkc bizonyos programszerüsége mel­ lett ezen lapnak a közel múltban szabadabb mozgását védelmezi. Mióta az sipoly4* megszűnt, a fennmaradott helyes felfogással magát a megyei vélemények nyilvlnalási terének ős nem pártközlönynek tekintette. Tudta, hogy a közönség fillérei tartják fel és nőm párt, tudta, hogy a csekély körű vidéki lap olvasói körét pártsorompók állal összeszoritaui — a ; -’i* * lap számára halál. Senki sem veszi bárkinek, vagy bármely párt nak jogosultságát kétségbe, akár a „szabadelvűsig — „so wio es scin soll, und wlo es sein must** dogmája vagy a vám és bank kérdés Odvezitő tanai számára országos vagy megyei lapban cathedrát állítani és ez által a lehető legnagyobb számú prózai i tik at csinálni. De midőn egy lap a megye képét tükrözendő vissza, — mi a megyei lap elméletének at alapja — akkor nőm szabad annak a fenntartó független'kö­ zönség rovarása, egyes tanok ős pártok organunmává lenni. Megunta a közönség a politikus szójátékokát — és ba valaki szabadéi vüségol keres, azt többé nem egv párt könnyen forgatható köpenye alatt, hanem a IiazafiaMág és becsületesség soha nem változó kere­ tein belől keresi. Ennek igen is adott a néma hallgatás, a csend a vihar előtt a múlt gyűlésben kifejezést, — de hogy ez a bizalom, és megnyugvás kifolyása lett volna, — alig hiszem. * Világosabban és határozottabban mondtam ki a mozgási szabadság igényeit, mint azt részben szer­ kesztő úr a jelzett czikkben előadja, — csak hogy én ezt nem egy párt kereten belöl, hanem egesz diai­ jában a megyei lap kötő losségének tartom. ' Hiszem is, hogy ezen néhány sorom, mely párt kereteken kívül egyedül a vélemény szabadság a va­ lódi szabadd vűség talpkövőt védelmezi, helyet találand a „Nógrádi Lapok* hasábjain, épen úgy mint az ellenkező nézet, ha az nyilványnlnék. Fogadja szerkezztő ur tiszteletem őszinte kifeje­ zését mellyel maradok. kész szolgája, Laka Gusztáv. B.-Gyarmat városának népesedési galma 1875-ben. moz­ ,A nipjavALcu van • hoc jnv*.* I. Mire születik vagy mire nem születik valamely gyermek, azt senki , sem tudja előre megjövendölni; de annyi bizonyosnak látszik, hogy egyik sem szüle­ tik a végre, hogy minél előbb ismét meghaljon, sőt csak is az látszik természetesnek, ha sokáig él és hosszúra nyúlt élete minél jobban felelt meg-a nagy feladatok szép sorának, melyeket részint a természet rendelt, részint a társadalom kitűzött minden egyes élőnek élete céljául. Részesülni a földi élet i svaiban, részesülni világos öntudattal, s hálaérzetből az élet javai és áldásainak sokszorozására törekedni,<x volna az élet föladata: de ki nem látja, hogy a kora halál minden az öntudatos részesülést a föld s társadalom javai és áldásaiban, mind pedig és méginkább az ön­ tudatos és erőteljes hozzájárulást e javak és áldások szaporításához merőben meghiúsítja. Megdöbbentő tényeket boz o tekintetben világos­ ságra a halálozási esetek statistikája, a a kinek ke­ belében a kö^jó iránti érzék, a haza — és emberszeretet bármi kis szikrája él, az nem fogja sajnálni fá­ radságát, hogy a nemzeti hanyatlás ollsn gátul szol­ gáljon, egyenszerűen az által, hogy a hanyatlást min­ denki által megérthető, minden keblet j megdöbdentő s o megdöbbentés állal olyan köröknek is tu­ domásra, melyek eddig ilyen statistikának még léte­ zéséről sem tudtak semmit. Ma, midőn a ki embernek születik, másképen mint emberektől nem születbctik, 8 midőn nemcsak erkölcsileg, nemcsak jogilag teszünk kOlömbséget tör­ vényes és törvénytelen születés közt( hanem orvosilag és ncvcléetanilag is; ma midőn njra kezd érvényre jutni annak elismerése, hogy az egyes emberi nem méltóságát semmi sem emeli inkább, mint azon er­ kölcsi elvnek szigorú követése, mely a nemi ösztön­ nek a rendes és törvényes házasságon kívül való minden kielégítést magasabb emberi hivatásunk eRen elkövetett bűnnek vallja: ma a népesedési mozgalom statistikája sem indulhat ki logikailag helyesen másból, mint a születés alapföltétclénck, a házasságoknak számbavólelébőL �A helybeli vallás felckcxctek annyakönyveibőlr ***nott adatok ösaseállitása u*rint B.-Gyannaton 1876 ösixoMa 97 JHiwág köttetett; esek kőit volt t 35 kalh, 38 ágostai, 12 vegye* és 21 izraelita. A város lakosságát íüUO-rel véve, ennek &8% kötött házasságot moly csekély szám igen szotDorilö; ax általános ita­ ttatj kai adatok után ^ugyanis a uépáaéguek 6* . át képezik ax évenkinti táraulandók. Már pedig B.-Gyannat lakosságának 6*’.a 420 egyén, kik köxl a nemet fele részben véve évenkint 210 Másság köthető volna; a tavali év tehát 112 házaMágkötóssel csökkenté* mutat. A házasságkötések minél nagyobb száma úgy tttnik fel, mint a község ép életének cleugcdbotleu föltétele, mint a maradandó élet bixto&itéka. Minden egyes élőnek meg kell halnia, de oly nemzetség, mely okosan intézi életét, csaknem örök időre biztosíthatja fönmaradását, nem ugyan hitbizományok által, melyek a névnek anyagifenmaradását tűzik ki czólul, hanem maga* erkölcsi intézmények által, melyek különösen a háxsságok kötése, mint a születések törvényes forrá­ sára* é* a gyermekek ezélszerúu intézendő szerető tteljca ugyan, de egyszersmind szigorún igazságos ne vo­ lánéra vonatkoznak. Hogy városunkban a házasság kötések fenti száma ax általános számtól oly messzire elmaradt* kell valami oknak és pedig igen fontos élet* k bevágó oknak lenni Tekintsük csak egy kissé tüzeI tosebben a társadalmat alkotó külön féle rétegeket s keressük ezekben ax egyént: üt mindenekelőtt uzon roppant kölömbségro fogunk bukkani, hogy még a statisuka általánosítása, még az átlag — a középszámok alkalmazása mellett is legalább két osztályzatot kell megkülönböztetnünk. Olyat, mely a szóban lévő társa/ dal mi intézménynek addig nem hódol, míg megélhetésé Valamennyire biztosítva nincs, * ismét olyat, mely nem v ^absolut megháxasodásf, hanem a kivel való összckclést i\ is nézi ./ Nem ^csatlakozhatunk azon föltevéshez, .hogy az . z első osztályzatban, melynek egyeseiben az embert mél tóeág magasabb kifejlődsz* nyert, hogy ebben megél­ hetés no v<»lna csak másodrendű tényező a házasságra való elhatározásban, hogy itt a házasságok számára , Is „ax egyesek befolyását ne gyakorolhatnák.4 Eltekintve attól, hogy’ ;a házasságok az egyéni . érzelmektől függnek városunkban a házasságok eme törpe számát talán más, általános lények fogják meg magyarázni. Az évenkint kötött házasságok száma mondják — a gabonaárakkal van kapcsolatban s apad az árak emelkedésével, növekszik csökkenésük­ kel! Igaz, ez tény, még pedig oly tény, melyet a statistika derített ki, do egyszersmind azt is kiderítette hogy Magyarországon épen ellenkező viszony létezik a ebonaárak és házasságok száma köpött, mint például más a trosabb államban. .Valószínűleg irányulnak luinálunk a házasságkötések a nagy tömeg átbigou keresetéhez, úgy­ hogy ezen társadalmi és vallási intézményre az élelmi 1 szerek ára a a munkabérek állapota nemcsak befolyást gyakorolnak, hanem teljesen uralkodnak Fájta. A mint , ez úgy el van mondva, talán nem is kételkedik senki sem ex állítás igaz voltán; ha pedig az egyes szava­ kat mérlegelem, correct fogalmazásának jól átgondolt '>v mondatnak kell tartanom, mert a házasságuk számát csakugyan ax említett befolyások szabályozzák ezek csakugyan a nép nagy- tömege keresetéhez irányúi­ nk. Csélszerúuek találtam volna kimutatni hogy ama - '98 hirsssági kötés minő kora és állású egyének közt TÁRCZA. A gólya. ■ "•> J. leírás. • Farkas Géza által. “ Verőfényes tavaszi napon az alföld egyik helysé­ gében vidám gyermek sereg csoportokba gyűlve önfe­ ledten űzi játékéit. A játék hevében föl-föl tekint időnként némelyik az ég azúrjára, — mintha mondani látszanék, hogy - az a fénylő tűzgolyó kissé mértéklctesebben mosolyog; jón onnan felül le rájok. És íme a láthatáron egy feketo pont, — mely re*■’ pulira felé közeledni látszik, - vonja magára figyelmét. A gyakorlottabbnak alig van pillanatra szüksége, hogy a közelgőt megismerhesse. á — Csak hogy meglátta! .... ’ Feledve a meleget, játékot és társait, — a dicső•í ség érzetében, hogy a közelgőt ő vette legelső észre, -F __ pillanatig sem nyugszik, s örömtől sugárzó arcz- czal u. torka szakadtából clkiáltja magát „a gólya'.4 . Társai e szótól mint vazázs ütéstől megburölve, játékukkal szinte felhagynak, s szemeiket szertejártatják a kéklő semmiségben, hogy „a gólyát megláthas­ sák. S mikor aztán többen éssrevették, vagy legalább észre venni vélték, immár azon versenyeznek: ki kezdje ax fidvözlö dalt? , ■ . .. , ‘ Ás.. .sulii le gulya!4 „Kta barátod itt maraszl4 .. „Mert elhoztad a tavaszt!“ „SzálU le gólya!„Veres lábú gólya!— a többiek is újból és újból cgy. gyfltt ismételjék. . j. 3alüu1í*gó!í,:, Vcreslábú gólya! . A gólya — végre — mert hisz a közeledő pont csakugyan a nevezett madár, egészen közeibe repül, létesült, ilyeó összeállításnak azonban az adatuk hiánya miatt el kelleti maradnia: pétiig ki ue látna lm annak fontosságát? A házasság nem jól felel meg hivatásá nak, ha korán, és nem jól ha későn köttetik ; nem természetes ha a vőlegényt é< a incnnyasszonyt nagy korkti öulwég válassza el cg\ mástól; de még a művelt ségi fokok nagy távolsága egymástól sem szolgál a házas élet megnyugvására. A közeli rokonok egybeke­ lése ax uj nemzedék cl korcsai ását szokta okozni; ellen­ ben idegen vérüek frigyesülése Kzcrencsés véralkatú ivadékot remélhet. Az egyféle vallásnak házi nyugalma szintén több alappal bir miül a kétféle vallásinké, nem azért, rniulha a kétféle vallás tételei ellenséges indulatot sugallóinak a házas felekuck egymás iránt, hanem azért, mert gyakran visszaélői történik a vallás tanaival. A házasság egyik jó előjelének tekinthetjük városunkban történt 12 vegyes házasság kötést, már csak azért is, mert a mint az emberiséget ismerjük, vér és vallás többnyire együtt járnak, h valamint nz idegen vérnek frigycsüléso a legtöbb esetben szerenesés vérül kai ú ivadékot reméltet, hnsouló oknál fogva ilyent fog reméltctoi a kétféle vallásnak frígycsülése is. A népcsesedési mozgalom második s harmadik sorozatáról, mely a születéseket és halálozásokat tartja szem előtt, közelebb. T o mes k o Nándor. A j‘»gftg)i bizottság f. bú D ki ülésében befe­ jezte az uzsora korlátozásáról szólló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A törvény javaslat IV. § áuál hosszasabb vita után mcgXll:ipito*ta a bizottság a jelen törvény visszaható erejét még le uem járt kamatokra, jogérvéuye.4 ítélet s bírói egyesseg esetének kivételé­ vel, do f:\jdalom ezen törvéuyjavaslat tárgyalását a szabadelvű párt a janin* ll-ki értekezleten csak az őszi Illés szakra halasztotta cl, pedig cnuek mielőbb törvénnyé válla egyik logföbbjkivárniágok közzé tartozott. előzőleg a gyámiutézcü közgyűlés tartatott meg B4rtholomcide^z Gyula akuperos ur elnöklete alatt, ma lyen örvendetes tudomásul vétetett, hogy ez évben 48 frttal több gyUjtctclt össze, mint a múlt évben, < mennyiben a mull év 183 frt 77 krt, ez év 233 frt 91 krt jövedelmezett. Az eluök, ki cgyHzersmiud o jótékony adakozásuk gyűjtője, dicséretet érdemel fá­ radságáért. Ez összegből a aalgó tarjáui prot egyházuak 40, a Széchényinek 20 forint udumáuyoztatütt. Fővárosi levelek. in. A vidék uj híreket vár a fővárosi levelezőtől, s a fővárosi levelező azon zavart helyzetben vau, hogy uj dolgukkal jelenleg nem tzolgálbat, hacsak a keleti kér­ désük megoldása feletti pro ct contra féle cliuékedé sekről vagy a síri csöndben lévő Sándor utcai or­ szág házban lefolyt ujabbi poiiticai harczokról nem akar valamit irui. hagyjuk ezt azonban csendesen nyugodni, hiúéin inkább tisztemhez képest foglalkoz­ zunk a fővárosi élet mozgalmaival. A fővárosi ember kiuek esik kis szabadulási ideje vau, ha csak nehány órára is, siet oda, hol fris tiszta levegőt szívhat, jó vizet ihat, egy szóval szórakozhat. Igazán nem is tudnám mit csinálnának itten a fővárosban nyáron át, ha nem volua városerdő, zug­ liget és pompás Margit sziget, melyek közt az utolsó leglátogatottab nyári helyisége a fővárosnak, ennek saját osztálya van, mely Ügyvédek, hivatalnokok, bir­ tokosok, pénzes emberek és ezek családjából alakul. Maga a fürdő évről évre emelkedik, 8 már is miudun oly tűndéríe* iénybeu ragyog bogy a vizár rombolásának semmi nyoma sem látszik: s az a sok iuegsz:lmlálbatatlnu rózsa kokor oly kedves illattal töltik cl a lége’, hogy a világ bármely fürdőjével kiállja a versenyt Máskéut van azonban a városliget, mert ez vasárnapuukint annyira tultömött, hogy helyet is alig lehet kapni, 8 boldog az a nyárs polgár a ki vasár­ nap délután családjával a „bimbó‘háznál vagy Klemcusnól elkölthet egy rántott csirkét s egy liter sörrel le Öblithcii azt, mit a hat nap alatt elkeltett nyelnie. Hogy most midőn mindenki a szabadba vágyik, a színház közönsége mindinkább gyérül, azt nem Tehet csodálni, s e miatt a nemzeti színházat is két hóra becsukták, hogy n színész urak a vidéken nem annyira művészi,mint pénzszerzési kéjutázásokat rendezhessenek A nógrndincgyei ng. cv. e^pcrcs-égi közgyű­ lés f hó 22 én tartatott meg B.-Gyarmatou Veres Pál kir. tanácsos és Wladár János fóespcrcs urak ikerelnöklete alatt A közgyűlést istentisztelet előzte meg, mely alkalommal Sztolár J. csehbrezói lelkész sikerült beszedet tartott, a közgyűlés tárgyát a szokásos jelen­ tések, egyesek és községek folyamodványai képezték, melyek elsorolása alig crdekeluó az olvasó közönsé­ get, mig azoknak higgadt, méltányos s igazsággal pá­ rosult elbírálása dicséretére válik a nógrádi esperes­ r. 1. sé *uek, mely a' fen forgó kérdésekben Önállóan cse­ lekszik, 8 minél gyérebben engedi magát a „tekinte­ tek által vezéreltetni. A papság nagy része — ki­ vált a felső nógrádiak kuzül — nem veit részt a köz­ A közönség köréből gyűlésen, mi megrovást érdemlő közönyre mutat egye­ sek részéről. Ax csnercsség a felekezeti iskola ügyre M ar cza 1 június 1G. több figyelmet kezel fordítani. A 7 körnők jelentésé­ T. Sz. ur ! Megbocsát, hogy becses lapját jelen ben foglalt adatok örvendetes haladásra mutatnak, melyek közül Vladár .Miksa sziráki lelkészé érdemei sorainkkal igénybe veszszük, de ulodázhatlan kötelc*dicséretes elismerést, ki ez adatokat kerületére nézve ! súgnék tartjuk, hogy köztudomásúvá tegyük és nyil­ vas szorgalommal összegyűjtötte. A közgyűlést a déli vánosságra hozzuk, avon eseményeket, melyeket egv csoport körjegyzője Csikán János úgy a községek órák szakították meg, mikor Veres Pál a jelcuvoltukát u Balassa fogadóban tartandó közebédre hívta mint egyesek anyagi és szellemi hátrányára elkövet. meg, mely ked lyességo miatt fél báromig tartott. Ugyuu ezen lap hasábjain már szellőztetve volt, mi­ szerint a marczali elöljáróság, melynek Csikáu János Több sikerült (vasit emelte a ju hangulatul. — Dél­ után 3 órakor, az esperességi gyűlés folytatását meg­ i is tagja, tuiut körjegyző, a panaszos illetve peres fe s ő is mintegy üdvözölve régi kis ösnicrőseit — nagy átmérőjű köröket ír le a gyermek csoport felett, s ckkép befejezvén első üdvözletét, szárnyának hosszú eve­ zésével eltűnik a láthaiárről. — Es a gyermekek újra kezdhetik megszakított játékukat. — ---------Váljon mi lehet ama jövevény mcgjcleuésében, a mi mindnyájuk figyelmet osztatlauul leköti? — a a mit élénk emlékezetükben tartva, a játék után szüle* iknek legelső liirképen sietnek elmondani? — A gólya — kétíves vándor madaraink egyike, melyektől ősszel bánatos búcsút veszünk, hogy tavaszszal, a ki még életbeu lesz, uj örömmel üdvözölhesse, mint a kikelet hirdetőjét! Nem csoda hogy rövid tartózkodása nálunk, és feliüuő külseje, közérdeklődést szül. Nagysága házi szárnyasainkét — még a puly­ káét is jóval fölül múlja, — különösen hosszú vékony lábai miatt. Test törzséből nyúlánk vékony nyaka emel­ kedik ki. Kéjé testéhez képest kicsiny: hanem auual nagyobb hosszan kinyúló hegyes csőre miül szin­ tén a lábaké, veres, — mint a gyermek kezecskéi, mikor a téli szél jól kifújta. — Úgy látszik, gólyánk­ nak csőre magának sem a legkellemesebb teher, mely ellentétben a szarvasok égnek meredő szarvival — úgy odanőtt a begyére, mint a vándor legény hátára a — tarisznya. S ez az a .mi gólyánknak komoly, — hogy ne mondjam komor tekintetet ad . . Természet tudósok a gázlók remijébe sorozzák, habár eltekintve a gémekkel való rokonságát, — a ragadozók között is méltó helyet foglalna. Társadalmi élete hasonlít az emberéhez, perszo csak azon határig, a mclylten cgyáltaljában ember és állat között hasonlóság létezhetik: s talán ez nem kis mérvben lenditője azon rokonszenvnek, melyet gólyánk maga iránt mindenki részéről ébreszt, s melynek fen­ tebb oly szén tanujelét láttuk. A gólyák nemzetsége időnként csapatokba gyIllik, decsak hamar mint a ki a szénáját jó rendije hozta, cl is oszlik Ilim és jéreze egyaránt osztozik élete párjával,jobban, — annak kíséretében az élet gondjainak köny- nyitásén: s bár mind kelteje csak maga számára ke­ resi a táplálékot — ez annyiban előnyükre válik, hogy nincs meg azon aránytalanság lehetősége köztük: egyik mindent, másik semmit! Es az egyik verejtékcs szer­ zeményét, más ledérül cl nem issza! nKiki magának!" Nem sok embert ösmerck, ki századunk ez esz­ méjét foganatosítani is tudná, aki - másnak jogaiba minduntalan uc ártaná magát, s a hol osztalék kínál­ kozik, ott magát illetékesnek fölne tolná! Pedig a gólyák már évszázadok -- nemök keletkezése óta — oly .életeknek hódolnak. De még ritkább az, ki ily életeknek hódolva — társával oly békén tudna élni! Mennyire ragaszkodó egyik gólya a másikához — mily szerény, de megelégedésükben irigylendő csa­ ládi életet élnek, — arról alföldi testvéreink sokat sokat tuduak beszélni. Kora kikeletkor, a még alacsony vetés között, vagy nyárun a réten és legelőkön különösen nedves helyek közelében: a hol a meddig a szem cllát — nincs egy árva pont — mellyen megnyugvást találna, — s ime egy pár gólya földnek szegzett csőrével lé­ peget komolyan fel és alá, s ilyenkor alig van, mi Őket megzavarná. ■ Az embert igen közeibe várja be, mintha tudná, hogy bántani úgy, se fogja. A vasutakon végig robogó vonatokkal meg épen jó barátságban szokott lenni. Szereti a „haladást.** Tán rokonairól hirt bal tőlök talán üzenetet kllljl általunk meszo országokba — régen látott barátjának? . . . — Három négy lépésnyire foglal állást — s fi­ gyelmesen előrenyujtott csőrével várja végig mig mig a vonat elrobog Úgy áll ottan elmerülve mint egy tudós — a haladás gyorsaságát mérlegeli. A komolyság ösmeretes tulajdona — mint sza­ máré a makacsság. — Ezért gólyánk már a régieknél kiváló tisztelet tárgyát képező.’ (Vége köv.) �lektől 2 frt 20 kr. eljárási djjt követelnek és vesznek, váljon mily alajxra és mi joggal ? Az 1871. évi XVIII. t o. 65 §-a ártalmában képviselőtestületnek igen in joga vau uabályreudelctvt alkotni, moly szabályrendelet utódban ugyancsik a ' fenti törvény 29 a értelménél fogva, a törvénye* törvényhatőaág hatályban levő szabályrendeleteivel nem ollcnkezhelik. S itt mit tett Csikáuy? szabályneudektett teremtett, melyben letazés szerinti fizetést állapit mog magának, többek között ha a községek lakosai közliI panasszal járul az elöljáróság elé, ezt magán Ügynek tekinti s a felektől 2 frt. 20 kr. Ítéleti dijt vesz, mely összeg közte s bíró társai között osaztatik azét; jóikból a körjegyzőnek utasításul adatik, hogy magán ügyben köteles a feleknek természetesen dijLa tanul lelkiismeretes tauáescsal szolgálni; egyébként ettől eltekintve, a községi bíróság azért van megal­ kotva, hogy a községben előfordulandó porc*. Ügyek­ ben Ítéletet hozzon. Hogy ily visszaélések és zsarolások j meg szün’ussenek, már ez ügyben a törvényhatóság­ hoz jelentés tétetett, de sajnos mindeddig eredmény nél* i kül. Az emberi gőg eutelen bizalmitól clkapatva, nagyra vágyó törpcséggol rontja le a törvény iránti i tiszteletet, egyesek becsületét. Nett rég történt hogy egyik marczali lakos a ki a vadászati jognak bérlője és haszon élvezője, esetleg találkozik Csikány János körjegyzővel, vállán fegyverrel, s mivek a vadászati törvények értelmében joga nem volt de nincs is fegyvert hordani; me^szolilá ót az cmlilett lakos, mely 1 megszólításra bárkinek is annál inkább a vadászat bérlőjének joga van. t»zen törvényszerű megszólítás következtében emberi méltóságot, becsületet m'lyen bealázó becstelen aljas kifejezőinkkel illette őt, sót önbatalmaskodást követett el miién az illetőre fegyve­ rét fogta. Ha már az állam közege az elöljáró úgy tiszteli a törvényt, mit várjunk az alattvalóktól, a köznéptől? Ha jo kedve kerekedik, a község lakosait mégis .1 kötözteti, clcsukatja, a tanácskozást helyéről elűzi vagy maga rugdalja ki; a mint jön. ' , Ily eset adu elö magát llugyag községében hol a község elöljáróinak választási eljárása ellen né­ hány lakos kikelt' volna, a hivatali méltóságot le­ alázva, panduri műtétet vitt véghez, nyakon csípve az ifletökot, a bakházból kidobálta. Midőn az elkövetett sérelem ellen föl szólaltak volna, jogaikat végeimézendö, pandúrok által akarta őket bekisértetni, mely ’ nek azonban az lett a vége, hogy az illetőket 10—lü frtnyi pénzbírságban s így összesen négyet 40 írtban marasztalt cl s azt irgalom nélkül végre is hajtatta Ehhez majdnem hasonló eset adta elő magát Cdtár községében is, hol amint értesítve fagyunk, a község bírája sem volt jelen, barbárt műtétét folytatandó, ogy jó hírű lakost mcgkötöztelelt és elzáratott. Vallástalansága, melyet nyilván hirdet, a közháborodást költi fel a köz nép életében. Avagy az cluyomorodott szegény nép mért Űzeti jegyzőjét? Talán az idézések bejegyzéséért? Vagy midőn az egyik községbe 2 hó alatt csak egyszer jelen meg? Akkor is megfizeti hi­ vatalos eljárását. Mondhatni Csikány János Uzelmei páratlanok; bot­ rányt botrányra tetéz. Illustrálásául ennek szolgáljon az alábbi eset is. Gaál csitári lakos h törvéuybiró egy negyed urbé-i telket vett meg, az adásvevési szerző­ dés elkészítését s ebből kifolyólag az átíratást Cs. J. körjegyzőre bízván, ki is azt 12 frt. egy akő bor s több rendű fuvarért el Is vállalta. S mi történik ? Az iratokat elscm készítette s igy természetesen be sem lerjeszsetette, az eladott birtok tehát birtok el­ adónak nevén 2 évig állott Ezen idő allat az előbbcui tulajdonos egyik hitelezője kikutatta azt, hogy a bir­ tok még nevén áll, s 3U0 irtott kebelcztetett rá s a bir­ tokra árverést kért, hogy a vevő ettől a már megvett de nevére át nem irt birtokot megmentse, ezen beke­ belezett 300 Triót kifizette s igy az egynegyed úrbéri telket két áron kellett megvennie Cs. J. körjegyző gon­ datlansága s hanyagsága miatt, hol késik u XVilí. t. a. 70 § a b. pontja után járó büntetés? Mindezek s más helytelen magaviseleté azt ered­ ményeztek, miszerint kö/óbaj tárgya, hogy a községek tőle szabadulhatnának; pedig csodálkozásra méltó hogy a marczali képviselő testület, melynek 7—8 intelligens tagja van, hogy az 1871. év XVIII. t. c. 85—91—92 —93—94. fiai értelménél fogva jogaival nem él. Többen. Felhívás. A b.-gyarmati részvényház több rész­ vényeinek hozzám intézett felhívása folytán, a részvéuybi'ura vonatkozó "tulajdonjog bekebelezésének fo­ ganatod tása, a részvéuyház tartozásának törlesztése, illetőleg kifizetése, a részvénybátrálékok behajtása és esetleg a részvénybáz olárunitása iránt teendő intéz kedések véget: a közgyűlésnek megtartásit B.-Gyar­ maton a nészvénybázlnn f. évi julius hó 9,-ik napjá­ nak délelőtti 10* órájára ezennel kitűzvén, arra az összes részvényeseket meghívom. B.-Gyarmat 1276-ik évi juuius hó 15-én. e Jeszenszky Dauó, ideigl. elnök Hírek. Vizsgák. A b.-gyarmati köz polgári iskolában a lefolyt tanévi vizsgák c következő rendben fognak megtartatni: jul. l-én délelőtt a róm. kath. és foly­ tatólag az ágostai cv. vallástanból, délután a tnózes vallásiadból. 4 ikén délután frauezia és latin, nyelv­ tanból. 5-én délelö't a földrajzból, délután számtan és • mérfanból. 6 An délelőtt Icrroényrajzból, délután toruászatbul. A vizsgák nyilvánosak, tartamuk alatt a tanulók ez évi rajzai valamint szépírás s egyéb dolgozatai közszemlére lesznek kitéve; kezdőtök min­ denkor d. c. 8 és d. u. 3 óra. Melyekre a t. ez. szü­ lőket és lauugyharám .at tisztelettel meghívja az igaz­ gató. — l.angné liumiuer Erauczuka engedélyezett leányiskolájában pedig julius 17 én lesz a tizsga. Az vl**ű iiHpIparaurarn a h. gyarmati tűzoltók tegnap jöttek össze délután 5 órakor a városházi ud­ varban, hol alkalmuk volt Steru pesti tűzoltó tanár szakértő magyarázatait a tűzoltási eszközökről és egyéb a tűzoltóság körébe vágó tárgyakról hallani. A b.-gyarinatl púig s honvéd lövölde ma d. u. 3 órakor í»g ilnnqiélyescu meguyiltatui. Ipolyang m f. hó 20-án hunyt el aszkórban Keguly Gyula orvosnövendék, szén reményű fia az Ipoly­ sági kin Ügyésznek. Béke (toraira ' .Xógród a köziig)ért' ingadozik, L i. ama dicső t múltra figyelmeztető felirata a vármegye házának, A felíratnia felette álló megyei czimcrrel együtt már újít­ ják. Vajba vele felujulua ami szellem is, mely megyén- 1 kel akkorilau naggyá és dicsövé tette. Talált bulin. Nugrúd megye Kis-Oroszt községé­ nél a Dunából az oltani hajósok által f. é május 30. , egy jól óliötölt közéjt termett! rothadási fellsnulásuak indult zsebében talált keresztelő bizonyítvány tanúsA- ! g.iként 29 éves Hermán J. téri! hullája fogatott ki. A hulla fclbonczolám végett megjelent Somogyi Z-dtáu í s szbiró és kerületi orvos urak már a fclbonezolást j azon tkuál fogva, hogy a koponya és az arez lágy , ré3zci,|a Azcmtekék, úgy az alsó és felső végtagok lágy részei elrohadva voltak, nem eszközölhettek, de a k«»- ; pouya csontok épségé és a test egyéb részeinek ser- • tetbensége miatt az erőszakos halálnak semmi nyo mára sem akadtak. Több futographiát és névjegyeket ' valamint irounal iro:t, nejétől és annyitól elbúcsúzó sorokat találtak tározójában. Ludáuyban e hó 20-án 50 hát lőtt áldozata a tűznek. Folyó hó 20-áii esteti órakor Gabin tűz ütött ki, s az épen szokatlan erővel dühöngő szél rohanó sebességgel terjesztette az emésztő lángul. Egy ház , s 22 pajta égett ’e teljesen, s hogy a falu további és , nagyobb veszélytől megmenekül, tulajdoni!ható a losonczi tűzoltó egylet buzgalmának, mely mentő készü­ lékeivel s 2d tagjával azonnal a baleset színhelyére sietett. Először működött ez alkalommal, de bebizo- • nyitotta, hogy tevékenysége nem csak a papirosnak van szánva s az emberiséget bilsorsában megélni ne­ mes hivatásihoz tnegfelelűleg ért. Különösen kieme­ lendő az alpir mcsnok, Czóbel Károly rendőrkapitány j úr, az ki a szó szoros értelmében lángok között állt | s buzdította a legénységet. Valamint hálátlanság voln i mog nem emlékezni ftdő Vallovicb plébános úr szives vendéglátásáról, melyiycl a nagy munkában ki fárad­ takat megjutalmazd. A ..llagyurorsíng cm n Xngyvilng** legújabban megjelent 25-ik számának tartalma. — S z ö vég: f Sand György. — Becsvágyból. Elbeszélés (Vértesi Armdd.) Folyt. — Miksa császár halála. (Er Szenger Edo.) — A fővárosból: Az itthonmaradt asszony. (Por­ zó.) - Enid. Királyi idyll. Teunysontól. (Csnkássy József.) Folytatás. — Akis grisetto. Elbeszélés. (Sind György. — Különfélék — Sakk felad vány. — Képrejtvény. — Szerk. üzenetek. — II a j z o k: f S ind György. — Győztes bosnyákok a csatatéren. — a besnyői zárda — A hervzegoviuai és busnyák lázadás főbb vezérei. -• Tropikus táj Mexicoban. — Miksa c&hzár fogságának és halálának színhelye. — Előfizetni lehet o lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Ferencziektcre Alhcnaenm épület. Negyedévre 2 frt. 50 kr., télévre 5 frt., egész évre 10 frt Ajánljuk e lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. Az ,.l’j idők4* czimú közkedveltségü hetilap ez évi jnliustól kezdve alábbszállitá előfizetési diját, és ezentúl egész évre csak 8 frt, fél évre 4 frt, évne­ gyedre 2 frt 10 kr. Tanítók, olvasóegyletek, alsóbb rangú hivatalnokok, kávéházak, a tanuló ifjúság és könyvárusok részére 15*i. engedmény. A kiadóhivatal : igen helyesen járt cl, midőn ez elterjedőre méltó lap diját alábbszállitá, ez által bizonyára szélesebb olvasó­ kört biztosítván a lapnak, mely az eddigi elegáns ki­ állítás a válogatott tartalom mellett fog ezentúl is hctcukint megjelenni s melynek legutóbbi 25-ik száma ismét a következő érdekes tartalmat hozza: „A nő * ! nemzetgazdászatban- Dr. Stein Lőrinezlől; „Kerülöm az ; órabéreket* (ered, költ.) Udvardy Gézától; „Egy som: üldözött története4, Kazaly Imrétől. „Az eltört hegedű4 I (ileraugel köt.) Ancun Lajos fordításában; „Kél bü• nos4 (Schlügel elbeszélése) B. L; „Boland asszony4 (az Ediaburg Kewiew után) F. M. „líebeka és Albert4 (Bluraentbal Uszkár humoreszkje.) Liszka Bélától: „Professor Urlicé4 M. B. Mollytól; „Irodalmi, társadalmi és művészeti hírek. “ A borítékon: Divat-tárcza, Ily inon, sakk rejtvény, képtalány, (hármas jutalommal,) szik­ rák, a szerk. nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. Szer­ kesztői és kiadói hivatala: papnövelde utcza 3. 8z. fbldszint. Az ., Ipollo*4 czimú zeneműfolyóirat ötödik kö­ tete legújabban megjelent hatodik számának tartalma: 1) Gyermekkörben I. Béggel. II. Indnló. 111. a kis vadászok. IV. Ne haragudjál édes anyám! V. Néniké meséje. VI. Csendes nyári este Kapi Gyulától. 2) Po­ zsonyi emlék, p-dka-inazurka Nagy Bélától. 3) Tinődy Sebestyén énekei 1549 bői, zongorám átirta Wachtel Aurél. 4) Tréfaságok, polka fran^aiso Nagy Bélától. 5) Impromptu Feiglcr Viktortól. A borítékon: Fay Gusztáv, életrajzi vázlat. — A zene történelme Kapi Gyulától, stb. — Az Apolló négy és félévi fennállása alatt egy maga egy rgé-»z kis zongora- és dal irodaii mát teremtett, mely igen suk becses zeneművet tar■ talmaz. Különös érdeme az, hogy száruoa oly hazai fiatal tehetségnek nyitott tért a milködéare, kik o lap nélkül alig nyertek volna buzdítást a mttködfero, al­ kalmat müveik kiadására. De elismert nevű veterán zeneszerzőink is támogatták kezdet óta e vállalatot, —- és ennek köszönhető, hogy a lap szerkesztője Fel­ legi Viktor a zeneművészetre nézve nem épen * leg­ kedvezőbb hazai viszuyaink között is azon színvonalon tarthatta fel lapját, melyen az a külföldi haton vál­ lalatokkal is képes volt versenyezni. Melegen ajánljuk ezen hézagpótló vállalatot a zene közönség figyelmébe. Az előfizetési ár cgéiz évre 6 frt., félévre 3 frt. A jelen szitu 1 írtért külön Is megszerezhető. Az előfizetés vidéken logczélszerUcbbcu a jmstahivalalokuál postautalváuyuzás utján eszközölhető, Hadán, az „Apollo'1 kiadóhivatalában Víziváros főuteza 220. az a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyanott leszállitutl áron kapható. Vegyesek. (A nők VDlIozánn.) A krónika a nők változásá­ ról következőket mond: A nők 12-ik érőkben elő­ ször mcuuek a mamával a divatáruanöhöz s ott saját ízlésük szeriül vesznek szalagot 17-ikbcn a rövid ru­ hát felcserélik az uszálylyal, de üzért mégis kis lány­ kának szeretnek látszani, ib ikbau titokban olvassák Pánt de Kock-ot é< rendkívül örülnek a éjjeli szerenádénak. E fölötti örömükben még a zongora tanítóba is beleszeretnek. 19-ikbcn bálba mennek, szcnvedélylyei láuczuluak egész a gümőkórig és minden egyes táuczu&ba szcreliuesuk tudnak lenni. A gyorsütemú koringét eléje teszi a kimért szabású frauczianégycsnők. 20 ikbau Eötvös „Kartbauzi4-ját olvassák, éa mi­ dőn valamely könyvet ndvarlójukuak, kitől kölcsön­ kérték, visszaküldik, a lapok közé ogy kis jóillalú hillct-doux-t csúsztatnak. A nposto rostante4 levélkék­ ért meghitt szobaleányukat küldik u postára. 21-Íkbon komolyan beleszeretnek — rendesen valamely ostoba férfiúba, de azért meg egy csókot sem eugodnok meg neki. Hymeu oltáráról álmodoznak. 22-ikbcn csalódott szerelmesek leszuek, de gazdag kérő áltat inegvigasztaltatják magukat. Eleinte kissé ellenszegülnek, de a négyes foganatnak és mahagóni botornak nem tudnak ellentálíaui. Férjhez meuuok. 23-ikban férjük kedvéért még álhaját sem viselnek. Utaznak vele Olaszországba és öt liőrláskával és ugyanuyi dobozzal beérik, a sa­ vanyút jobban szeretik u sültnél. 24-ikbon nagy házat szeretnek vinni, szeretik a társaságot, gyakran men­ nek színházba, hangverseny- és bálokba, és cgyátalán szórak >zás után vágyódnak. 25-ikbeu megkedvelik fér­ jük egyik szellemes bar ltját, ki költeményeket olvas fel nekik. A költeményekben foglalt apró ezélzásokat jól értik, de ezt nem árulják el. 2d ikban a kis „Frlczi* már egy éves és Ödön — a ház barátja — minden­ féle csecsebecsével kedveskedik neki, mit a mama mindannyiszor gyöngédkézszoritással köszön meg. 27-ikben a délelőtti órákat a toillcttotükör előtt töltik, és suba szépségüknek még legkisebb sz'rmoeskáiát sem veszteték cl, gondos figyelmet fordítanak a díva tize rü hajzat és az „ A utóin ette*-galérra. A nyakkendő színét nagyon válogatják. 28-ikban kaczérság* által iparkod­ nak lekötni mi Adójukat; féltékenyek ö reá és — szépgőgökre is. Török gyógy tárával titkol levelezésbe lép­ nek. 29-ikben férjük szürke hajszállait kezdik tépőgetui, az 6 kedvencz ételeit főzetik, megengedik, hogy a vacsorái]jz egy kis bort is igyék, de — csak rut szakácsnőt és szobalcáuyt tartanak. 30-ban ,bonne“-t vesznek a kis fiú mellé, és megtanítják francziául parlérozui, de iniuden hónapban elküldik és újat fogad­ nak, mert egy ízben férjük bálófejkötőjét a gouverueute szobájában találták. 31-ikbcn nevelő jön a házba, • A szerény nevelőket nem kedvelik. 32-ikben sokat ül­ nek az ablaknál és ha netán virágcsokrot kapnak, ennek a tökéletes hervadásig szinte az ablaknál kell díszelegnie 33 bán kevés reuniukat rendeznek, hol meg­ beszélik a napi eseményeket. Senkit egy világért sem rágalmaznak. 31-ikbcn szorgalmas látogatói a temp­ lomoknak, nagyon szeinérmetcscu tudják lesütni szeme­ iket és a „Miatyánk*-ot könyvből imádkozzák, — de nem gyónna35-ikbcn a város valamely félreeső ré­ szében fekvő, csöndes lakást bérlőnek, legszívesebben kert és lúgossal. 36 ikbau gyermekük növelésével fog­ lalkoznak; a harisnya kötésétől többé nőm iszonyod­ nak. 37-ikben minduntalan hangoztatják: Kis Maris­ kám szakasztott képmása atyjának, mintha csak arczából vágták volna ki! Pedig o fölött soha sonki sem kételkedett. 38-ikbau elkísérik Mariskát a tánoziskolába, do nem látják szívóson, ha Ödön tánozol vele. 39 ikben folscrdfllt leánykájulikal bálba mennek és a ! 3-ik négyest tánczolják. 40-ikbon bölcsőt ringatnak, [ — nagymamákká lesznek. (P. L) Znlamegyében, közel Keszthelyhez fekvő rezl-1 és kannacsi-határban, a vidéken nem ismert sáskához ' .hasonló rovar pusztítja a növényzetet. Daczára annak, hogy a járási s/olgabiróság közel ezer embert rendelt ki, I c rovarok tova terjedését mcggátlandó; fáradozásaikat még ez ideig siker nőm koronázta. A több milliárdot ma| gában foglaló rovar sereg mindig nagyobb-nagyobb ! tért foglal cl, s nem annyira a kár, (melyet okoznak, hanem csápjaik által előidézőit éktelen lármájuk, hozza rémülésbc az egyszerű népet. F hó 9-én a keszthelyi gazd.. intézeti- és gymnasinmi tanárok megvizsgálván a rémes rovart couslatálták: hogy nőm sáska, hanem szökése félékhez tartozik. Tudományos nőve: (Odontura dcnticanda, Fogacsolt farkú Tarsza) kovésbé kártékony. Egy tanár nehány példányt ogy dobozban a budapesti egyetemhez küldött, kérvén az Illető szaktanárt tudassa voíltk e rovar tüzetesebb leírását. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. �HIRDETÉSEK. A tol in ácsi közbirtokosság tulajdonát képező a a váczi országút mellett fekvő lókosi korcsma, a hozui tar-, tozandó 5 hold réttel és 6 hold szántófölddel, — ettől kü­ lön, Tolmács községében lévő italmérési jog, kon smaópQletekkel és kerttel együtt, 1877 évi január 1-ső napjától számítandó három évre haszonbérbe adatik. — Erre vo­ natkozó Írásbeli ajánlatok közbirlokossági megbízott Illés Ödön úrhoz küldendők folyó évi september 1-ig Tolmácsra, Szalmatercsi kőszén. Pajor István bányájából', kapható tetszés szerinti mennyiség, és osztályzati mi­ nőségben (40, 35, 30, 25, 20 krajczárjával régi mázsánként) közvetlenül a bányatelepen a bánya mestertől; és B-G y armaton Kohn Móricz és Kolin Henrik bizomá­ nyosoknál. utolsó pósta Rétság. ’ •.......... • < 4 ’ Árlejtési hirdetmény, S ■ A vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter 1876. évi május hó 31-én 10435. szám alatt kelt rendeleté folytán a B.-Gyarmaton szervezendő polgári iskola újbóli építése négyszögölen­ ként 212 írttal számítva 38.976 forint 81 krajczárral előirányozva, és 18,000 forintnyi államsegélylyel engedélyezve lett. Ezen építmény vállalkozás ul jani biztosítása végett 1876-ik évi julius hó 12-én délelőtt 10 órakor B.-Gyarmaton a megyeház kis termében csak írásbeli zárt ajánlatok figyelembe vételével fog bizottsági tárgyalás tartatni, és a beérkezett. Írásbeli zárt ajánlatok a jelenlevők előtt nyilváno­ san felbontatni. A tervek, költségvetés, épületi leírás és építési feltételek 1876. évi junius hó 16-ik napjától fogva a megyei alispáni irodában megtekinthetők, és ugyanott átvehetők az Írásbeli zárt ajánlati minták is. Felhivatnak a válllalkozni szándékozók, miszerint a fenn kitett napon és órában az előirány­ zott építési költség után számítandó 5°0-1óli bánatpénzzel ellátva a kitűzött helyen vagy személye­ sen jelenjenek meg, vagy pedig jogérvényes írásbeli zárt ajánlatukat az 5%-tóli bánatpénznek mel­ léklése mellett az építési munkálatok biztosításával felruházott alulirt bizottmányhoz az árlejtési és építési feltételekben kikclótt határidőig küldjék be. Kelt B.-Gyarmaton, 1876. évi junius hó 13-án. - r Madách Károly, Karagyena Mihály, alispán. másod tanfelügyelő. A b.-gyarmati nyári színkör igazgatósága részéről közhírré tétetik, hogy mintegy’ 60 négyszögölet képező gyalult deszkázat kisebb részletekben, to­ vábbá egy kijátszott zongora folyó hó 28-án a színkör helyiségében tartandó nyilvános árverés utján el fog adatni. ZÁMPORY ISTVÁN, szín köri igazgató. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Láazlónál B.-Gyarmton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00111.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 26. szám (1876. június 25.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7f84781f85282601962738ef2ae70165.jpg 6f645f86a256f74a0c8bdd689d88809e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/235ce4899f7434021b3ba5c40f6953f0.pdf cfa116239ad61ed038412903fe976711 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. B.-Gyarmat, julius 2. 27-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A .„NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó* politikai, társadalmi és közgazdászaid hetilap lNlG-ik évi IV. évfolyamúra. Előfizetési feltételek: Félévre ............................................ 3 frt. kr. évnegyedre............................................ I F 30 kr. Egy hónapra .............................. — „ 30 kr. Az előfizetési pénzek * egyedül a kiadóhoz czimezve, — legczélszcrűbben póstai utalványnyal — a nyomatandó példányok, s pontos szétküldés tekintő léből, mielőbb beküldendők. Lapunk múlt számában a védegylet eszméjére vo­ natkozó czikküuk folytatásául átvesszük P. Szatmári Károly úr lelkes fölhívását, melyet oczitn alatt: „Nőink és a magyar ipar* tett közzé. Ilinél hosszabban éa behatóbban gondolkozunk úgy­ mond ->• hazánk anyagi érdekeinek clhanyatlása fö­ lött, annál erősebb meggyőződés kel bennünk, hogy a közelebbi évek csapásain, természeti helyzetünkből kifolyó. tikokon és némileg alárendelt közgazdasági viszonyokon kívül annak föforrása társadalmi és ha­ zai életünkben fekszik. Hazánk földművelő ország; ezt indokolják föld­ rajzi fekvése, termékeny talaja s korábbi' időkben csalhatatlanul kedvezőbbnek mutatkozó viszonyai. Mindamcllett-tuég a tizenhetedik században is virágzó házi és kit ipara volt, mely szükségletei legnagyobb részét fedezte. Csak a fővárosunkban legközelebb közszem­ lére kitett régészeti kiállitási tárgyakat kell gondo­ sabb figyelemre méltatnunk, bog)' erről teljes meggyő­ ződést szerezzünk. Itt látjuk a magyar és erdélyi öt­ vösművészet bámulatos remekeit a szent edényeken szkófium-varrás, hímzés és szövetkészités meglepő pél­ dányait, melyeket hu ipar-muzeumunk gyűjteményeivel kiegészítünk, meggyőződést nyerhetünk a felöl, hogy még pár század előtt isten oltárától kezdve -- a ki­ rályi és püspöki palástokon át — a házi szükség utolsó készletéig minden saját szövőszékeinkről s nő ink hímző- és varróasztulairól került bo. Mindezt két körülmény szorította háttérbe: Fraucziaországnak a tizenhetedik században nyert társa­ dalmi és ipari diadila, mely majmolási hajlamnál fogva előbb németországot, majd hazánkat is maga után ragadta, moly XIV. Lajos udvarát tette minta* és divat-képpé csaknem egész Európára nézve s mely Lesslng és a magyar gárda kitűnőségeinek visszatorló szellemű nélkül, a német és magyar irodalmat is könnyen oz utánzási vágy ösvényébe sodorja A franczia termékek ót divatezikkek leszorították hazai ipar­ termékeinket; kiforgatták régi tisztes alakjából ősi viseletűnket * az által a magyar Mövctipart, ötvös­ művészetet végleg háttérbe szorították. A másik hátrányos körülmény volt a gyáripar előhaladáza külföldön s ezzel szemben a mi hátrama­ radásunk. Igen természetes, hogy a gyáripar termé eivel a kézi ipar olcsóság tekintetében nem versenyez­ het; s o hátrányát még pótolhatná az által, hogy ké­ szítményei rendesen jóval tartősabbak a gyáripari cikkeknél; azonban miután Páris divatja lett Európa közpiacán az uralkodó, nemhogy súly helyez*otcék a tartósságra, sőt a divat szUnotlen változása s a gyáripar érdekei cinek épen ellenkezőjét föltételezik. Más nemzetek Farancziaország hatalmát azzal igyekezték ellensúlyozni, hogy ha elfogadták is divat képeit, szabás mintáit: nagy részben megteremtették saját hazájuk földén az azt termelő gyáripart is s a szövetipirnak és házi eszközöknek legalább minden­ napi sz.l-«églétéit saját iparuk által képesek fedezni; míg mi, a sokkal szegényebbek, az utolsó darab vá­ szon vagy posztóért is többnyire a külföldet veazrzük igénybe. Francziaország egy lépéssel még tovább ment; művészettel egyesité iparát; s innen van, hogy sely­ méért, gobelin-szőnyegeiért, sevresi poreellánjaiért, finom csipkéi és keztyűiérl, a mesterművek és ékkö­ vek művészi utánzataiért az igész művelt é» művelet- • len világot adózójává tette, elanuyira, hogy noha csak ez években is öt milliárd hadi sarcot kellett fizetnie Poroszországnak, már mull évi költségvetés'ben fo lösleg mutatkozott. Anglia toppant fejlődését nyert vasiparában és gyarmatáruiban keresett Irirjkltlást: inig Németország szintén fejlett gyáripara és hódítá­ sai mellett is alig képes vasutait megváltani. Szegény hazánk mindezektől messze maradott hátra. Elfogadott a művelt nyugattól mindent, mi sa­ ját vagyoni romlására vezetett s gondatlan bőkezű ségc és nagylelkűsége valamint politikai helyzete ál­ tal, oly helyzetet teremtett magának, melyen ha jó­ zan okossága es takarékossága által nem segit, vég­ leges anyagi bukását előre kiszámithatj.i E fenyegető jövőt felismerte a nemzet már a negyvenes években s a védegylet meghonosítása ál­ tal igyekezett a bajun segíteni *. de c hirtelen fellán­ golás nem tartott soká, c hazafias jóakarat részint ke­ reskedelmünk egy részének csalfa eljárása miatt ját­ szatott ki, részint bzalmatüzkint ellobugutl; gyakorla­ tinak nem mutatkozott. Ma némelyek az Ausztriával kötött vámszerződósok fölbontásában — mások ismét a negyvenes években indítványozott védegyletekben s az ipar újra felélesztésében keresik a menlőszert. Az első eszme a politikai világban, a második társadalmi életünkben s különösen női körökbe talált éléukebb viszbangru; de könnyű belátni, hogy az első, Auxzriával kötött jogviszonyainknak ez idő szerint nem kívánatos fel­ bontására, nyers terményeink iránt hátrányos ellen­ hatására, az utóbbi pedig sok nehézségre, visszatorlUra sa negyvenedikhez hasonló kudarcra vezethet. Kérdés tehát az, mily utón, minő irályban és mit lehetne a fenyegető veszély ellenében lennünk? Szerény nézetem szerint sikerre csak keltő ve­ zethet : felkeresni és megmenteni, .támogatni amaz iparágakat, melyek hazánkban még léteznek; s a legnagyobb mériéklieu takarékoskodni amaz iparcik­ kek felhasználásában, melyek hazánkban ez idő sze­ rint meg nem szerezhetők. Legnehezebb feladat kétségkívül hazai gyártmá­ nyaink valódiságának ellenőrzése. De a nehézséget sem tartjuk legyőzhet lennek . ha a dolog élere állók egyenes Összeköttetésbe lépnek gyárainkkal s minden nagyobb városban egy-kit legjobb hitelű kereskedőt bíznak meg az áruk szállításával, kik bizuin ínyüket a gyár számlájával kötelesek igazolni; csalás esetén ad ják át neveiket a közmegvetés ostorozó hatalmának Ezek azok, miket hazai iparunk emelése érdeké ben szükségeseknek és khihetőknek tartok. A nemzet akaratától függ, hogy annak minden polgárnője és polgára ved vám sorompót állítson saját küszöbére ; egyesületeinktől, hogy az eszmét terjeszszék s összejöveteleiknél foganatosítsák. Ha a nemzet erre nem bir elég akarat erővel kitartással és takarékossági ösztönnel; akkor balsor­ sát méltán megérdemli s tűrje azt panasz nélkül. Mint minden nemen eszme keresztülvitelénél, — itt is legtöbbéit merek várni hölgyeink honleányi lelkesedésétől. Ők a külföldi ipar legnagyobb fo­ gyasztói, az ő kötelességük a közös édesanyához s a régi jó házi munkához visszatérni. B.-Gyarmat városának népesedési moz­ galma 1875-ben) .A u<*p jártban v«n a hon java,il. .- 1875 ben előfordult születések összes száma 372 az uj szülöttek közt volt 139 fin, 133 lány; vallásra nézve: 134 kath', 62 ág. ev., 86 izr, 221 törvényes, 41 törvénytelen. Ezen adatokból a lefolyt évben elő­ fordult születési esetek minden közérdekű körülmé­ nyeit lehet látni. Ilyen közérdekű kőrühtiétiy természettudományi szempontból az arány, mely évről évre az újszülött fiúkén leányok száma közt mutatkozik; városunkban ez a következő: a férfiak szaporodása 3 9*,., a nőké *) A máit k*»kniXujr! cn lnfjr*»rn f>tv**«n<l«>'. iH’S-leu 8-i» Ur.HI 9H boA«<'fV tt H htfb. 30 IS “* -‘ *4/- 3 5* mely Ktapurudás úgy aránylik mint 105: 1-bcL Ezen számokból kiviláglik, hogy n két ncíu «za porti .* dasa igen kevés kulönb»cggd, majd egyenlő, holott pL . Budapesten az tapaszüllatik, miszerint a nők azapo- i rodása jóval felülmúlja a férfiakét, állván ott aa arány I ; I jí-hcz. Közcgébzségi tckiulelbeu íófuulosságu kö- > ■ rillmény annak tudása, hány százaléka a született gyermekeknek született természet elknes állatiéiban,; vagyis hallva; hasonló lontosságu körülmény, de már . közelebbről erkölcsi szempontból, az arány a háza**./ Ságból született és a házasságon kívül világra jött gyor-< • mekek közt. í >. Az első körülményre vonatkozólag csak 2 esetet jegyezhetünk, az utóbbira azonban 4 l et, melyek 38 kaik. < és 3 ág. év. A 134 katb. új szülött közt volt tehát .34 vagyis 25*3*. törvénytelen, míg az ág ev. 52 ty- : szülött közt csak 3 az az 5*7*Közigazgatási a igazságszulgál látási szempontból szüksége* azt is f tudói, • egyféle vagy kétféle vallási házasságból azQlelett-c valaki, miután az ilyen gyermekek vallásos nevelésé- . > ról régibb törvényeink is intézkedtek és intézkedik,j, ide tartozó legújabb törvény is. Többféle tekintetből érdekel a születések eloszlása az év tizenkét hónapja közt, mily városunkban a következő volt: jauuáriuibauszületelt 16, februáriadban IV, márcziusbau 35, áp­ rilisiam 2ő, májusban 22, juuiusban 16, júliusban 29, augustusban 25, septemberben 30, októberben 29/no- . vemberben IP, decemberben 17. Tehát uz őszi évne­ gyedben volt a legtöbb születési eset, utána a tavaszibau; legkevesebb a téliben. E korüliuéoyak kJUUl egyik iukább u lorméaxetbúvárt, a másik inkább az orvost, a harmadik az cr* kölcsiség őreit, a negyedik a közigazgatási' tisztvise­ lőt vagy bírót, stb. érdekli; de van egy sora a fér­ fiaknak, melyeket mindezen körülmények érdekelnek, , s e sorban okvetlen helyt kell foglalnia annak, ki a,. község vagy az ország vagy az emberiség közügyéi- •, hoz hozzá akar sióim, értem a köiügyekkcl foglalkozó férfiak, sorát, kik közül, ha nem is lehet inindenik el­ sőrangú állatnlérliu, mert az, hogy mindenikök első­ rangú legyen, nem is szükséges, de kell, hogy mindé* .( nik. legalább jó hazafi legycu, a jó hazafitól pedig megjoggal várhatja közanyánk, a haza, hogy az < ujoílíjóttck sorsát ne tartsa magához méltatlan, érdek­ telen. vág) talán épen idegen ügynek, melyhez neki semmi köz*. A közember eléguek tarthatja, ha saját gyermekeiről gondoskodik, de a hazafi, az előre,látó, a körül tekintő, a bölcs, a mclegkcblfl hazafi a nemzet életerejének minden uyiivánulását úgy tekinti, mint a legfontosabb, mondbotváu legszentebb közügyét. Hátra vau még egy pillantást vetnünk & népese­ dési mozgalom harmadik szakaszába, mely a kimúlá­ sok eseteivel foglalkozik, a uépoeségi mozgalom olyan ágával, melyről a népszámlálás nem tud semmit. Él­ hetett valaki akár száz esztendeig, tölthette bár életét a legokosabban magára nézve, a legbasznosabban a közre nézve, de u véletlenül u népszámlálásra kitűzött óra előtt megtalált halni, már nem vétetik számba s úgy kimaradt mintha soha sem élt volna. Néj>eaedési szempontból a kimúlást esetek a nemzet életére nézve semmivel sem kisebb fontosságúak, mint akár a házasulási, akár a születési esetek, tanulságot pedig még sokkal többet szolgáltatnak. Lássuk, hogy mint csoportosulnak városunk halálozási esetui a lefolyt év­ ben. A halálozások összes száma 267; jóllehet ezeket a születések 105-tel fölülmúlják, mégis nagy a halá­ lozási szám, esvén minden ezer einberro 38 eset. A valóságos szaporodás o szerint l*5*ú; nemre nézve meg­ halt 14S férti, 119 nő; egy éven alúli gyermek volt köztük 40 vagyis a halálozások 1*6*. a. összebazonlitva a nem szerinti születéseket és halálozásokat, az tapasz­ taljuk, miszerint a férfink száma 9 cl csökkent, mig a nők száma 14 el növekedett, vagyis a lefolyt év né{>escdéKÍ mérlege 23 nő többletet mutat. A halálozások hónapok szerinti csoportosulása a következő: jauuárinsban meghalt 20, februárban 22 márczinsban 35, áprilision 28, májusban 19, júniusban 16, júliusban 23, utigustusban 12. septemberben 27, októberben 22, novemberben 25, deczetnberben 16. tehát a tavaszi évnegycdl>en a legtöbb, utána az ősziben. A meghaltak közt volt: 146 rom. kath., 65 ág. ev., 54 izr és 2 görög. Ha meghalni szomorú kénytclenségnek látszik az élet legmagasabb kúrában is, ha a halál az ugyneve �zett eredendő bánnék egy világosan előre kimondott fenyegetőének végrehajtása, tehát valóságos büntetés: mit mondjunk a balálról akkor, raidóu látjuk, hogy példáúl ax egy övben született gyermekek közűi 13*,. meghal mielőtt 12 bőnap lefolyt volna élete fölött ? Ilyen halált csakugyan a halát legnagyobb mentegetójo sem fogja terméexcteauck találni, a babár nem mondandja talán mindon esetben és okvetlenül bünte­ tésnek, kénytelen leaa alt minden esetre csapásnak mon­ dani, első sorban ugyan ax érdekelt szülékre nézve, de köttetve a községre is, és leginkább a községek közsé­ gére a hazára néxve. A köxcgéaaaégügy a halálozások okaira, a beteg­ ségekre fordítván főfigyelmét s tevékenységét, czél szárú volna a* előfordult halálozások okait kitüntetni; esek fel vannak ugyan jegyeire ax anyakönyvekben, de nézetem szerint nincs értékük, mert nem szakértők, hanem aa érdekelt nép által vannak bemondva. Pedig e halálozási okokban birnók fő megismer­ tető jeleit annak, hogy mi károsítja leginkább a nép testét, melyek a betegség székhelyei s mely visszás életmód követel legtöbb áldozatot. E tekintetben a statistika nélkQlözhellen segédmunkása a közegészség­ ügynek, miután a társadalmi organizmus bonyoliMlottsága a lappangó s észrevétlen dóló rontó erők felta­ lálását fölötte nehezíti A népesedési mozgalom számai egész határozottsággal tüntetik ki, mily erőben áll a nép teste s miben szenved fogyatkozást. Eddig az orvosi tudomány a betegség gyógyítá­ sát tekintette főfeladatának; most azon, bár nem uj, de esak nem rég érvényre omolt nézpont által tágult, hogy báladatosabb törekvés annál egészségügyi rendéletek behozatala által a betegségnek elejéi venni. Mi kezdetén állunk a közegészségügy rendezésén ek, k csak saját erélyűnknek sikerülend mulasztásainkat gyorsan és eredményt igérőleg pótolni. Tomesko Nándor. A b.-gyarmati iparos egyesület A b.-gyarmati iparos egyesület megalakulása im­ már ténynyé vált. Nem akarunk ismétlésekbe bocsát­ kozni s újra elmondani mindent, a mit mi annak idején, mikor az ataknlád túozgnlmak megkezdődtek, már mondottunk; ez fölösleges szósxaporitás volna, és semmivel sem bizonyítaná jobban az iparos egye­ sület megalakulásának szükséges voltát. A miket el­ mondani szükségesnek tartunk az kizárólag azon ta­ pasztalásokon alapszik, melyeket évek során át az egyleti életet iletőlcg alkalmunk volt tenni. Oly ta- pusztulások ezek, melyek mindenesetre tanulságos példán! szolgálhatnak. Az egyleti életnek megrontója saját bő tapasz­ talatok és másutt észlelt jelenségek után a kö­ zöny, mely az egyesületnek legszebb virágait szokta tönkre tenni. Sajátságom tüucménykép emlibclőj- hogy cxeu az egyesülés eredményét fölötte veszélyeztető közöuy az egyesületek rövid fennállása után épen azokat a tagokat szállj a meg leginkább, kik eleinlén talán a leglelkesebben küzdöttek mellette. Ekkor mu­ tatkozik, hogy mua lelkesedés szalmatllz, — hogy csak ax njslg ingere volt ama nagy mértékben mu­ tatkozott működési kedv mozgató ereje, mely ép óly arányban fogyott, a mily arányban szűnt meg az egyesülés uj lenni Ezt a szomorú körülményt két forrásra lehet visszavinni: az Unöwégrc és a követ­ kezetlenségre vagy kitartó erő hiányára. — Ezek * miatt sokak legnagyobb erőfeszítése is dugába dűl és haszontalan. Másik veszedelmes ellensége az egyleti életnek az erélytelen vezetés. Mindenesetre sok függ azoknak erélyétől, ösazniűködésélől, kikre az egylet vezetése bízva van, és kik hivatva vannak az egylet ügyeit czélszerú intézkedéseik által felvirágoztatni Az erélynélküli vezetők maguk is veszedelmes praccedcn.it nyújtanak a tagoknak. Az elvállalt kötelcMégek azal teljesitése érzékeny kárt és veszteséget okoz az egyesületnek. És azért felette szükséges volna, hogy egyesületeknél bizonyos, némi teherrel járó állások csak azoktól vállaltatnának cl, kik elég önzetlen gondolkozáüuak, a közügyért szeretnek fáradozni, nem mindig saját hasznukat lesik és készek sokszor bála fejében az cl nem ismerés szomorú babérjával meg elégedni. Ez áll különösen még oly egyleteknél, hol még töretlen, járatlan az út, a hol az elvállalt tiszte­ letbeli állás nem ment fel a fáradozástól, sőt a hol a nctáni siker eredménye csak épen az önzetlen fára dozásnak gyümölcse lehet. A mi az iparos egyesüle­ tet különítsen illeti, mi ennek czéljai felől teljesen tisztában vagyunk és szép reményeket kötünk hozzá. Feladata mindenesetre szép és városunk ipari haladá­ sát, iparosaink mivolődésót illetőleg igen szép jövővel kccsegtot. .\zt sem szabad fo'ednünk, hogy az ily egye­ sület egyszersmind erkölcsi testület, melynek épen ez érdemben fölötte nemes feadala jutott Az erélytelen vezetéseknek még az a káros kö­ vetkezménye is szokott lenni, hogy általa az egész ^ylcti élet mintegy megzsibbad, és szokszor történt már, hogy valamely egylet az erélytelen vezetésnek káros következményeit kiheverni még akkor som volt képes, mikor önnek helyébe olyanok léptek, kik ta­ lán eb’-g jóakarattal bírtak arra, hogy az egyletet uj tevékenységre ébreszszék. Az erélyes vezetés — és ennek bizonyitgatása teljésen felesleges — egyedül képes valamely egyesületnek azon erkölcsi súlyt köl­ csönözni, mely okvetlenül szükséges arra, hogy amaz külről azon támogatási nyerje, mely szükséges arra, hogy ezéljának megfelelhesse. Az egyesülésnek c nél kül általában nincs czélja, mert nem képes így azon A gólya. Miben áll a curisálás? ' Miben áll a eurisálás . . . Szó csépel és, szó darálás. Füllenteni jó nagyokat, Kóholni piruette okát, Dicsérni a savó szemet Ha visel is pápaszemet. A caoszogást.. ? azt ítéljed Szellőszcrü lebbenésnek. A esepú baj ló szőrére Utalj, mint a sötét éjre. Fogd rá az uborka orra, Hogy ax rózsabokor volna. A púpot, e luksxus czikket, Libannsi dombnak higygyed A leheltet lágy luvalom, Noha mozdul rá a malom. A hangot, ba tán egy kicsit Jubb mint pulykáé, s nem visít: Mond szeráfi zengcméuynek, Tálvilági bárzenének. Ha unod a magasztald*! Vedd elő ax időjárást: „De rósz idő van kin Xagysám! Hó esik, sir lesz ax ulcxán.„Sokkal jubb a nyár mint a tél, Mert akkor sok tök és bab kél-. Ha ezen is végig mennél Akkor kezd a szerelemnél. Az „aha-t és „óh--t hajh ne hagyd ki! Szerelmedet rögtön valld ki! Sokra mehetsz a szép bőkon Kezd elébb csak a kézcsókon És ágy tovább. A nő hú nem . . . Lesz belőle boldog bymen. • • És ez tetszik neked szörnyen Szellemdós, szép magyar hölgyem. leirAs. Farkas Gézától. (Vége.) Voltak népek -kik szentjeik közé sorozták. Ma azonban (mert ő szentségo4 még c tárgyba nézetét nyilvánosságra nem hozta; pedig a szentek canouiaáti ójához egyedül a „Péter székének- van joga) — a szentség többek által kétségbe vonali k — annélkül hogy az eretnekeket „méltán- megillető máglyára kellene magát kárhoztatva éreznie. Elég közel van a tlizhöz, ha a tűzhely fölé rakja fészkét. Az áll, hogy a hová gólyánk ma is bcszállásolja magát, — mindenütt sziveién fogadják, és a népnek a szokatlan iránt érzett kegyeleténél fogva soha sinus rá eset, hogy c madarat valaki megbántotta vagy épen életétől megfosztotta volna. Iliizen ha a megszaporodott gólya családból cs xk. egyet is elrabolnának — ePh.igyuá a kéményre rakott fészket, s ezzel — mint hiszik — az áldás is füstbe menne. Mégis mióta ax állam — nem tekintvén a gólyák érdekeit — a Tiszát szabályozza, -• madaraink száma szemlátomást fogy. Eddig azt hitték szegények, hogy „extra Hungá­ riáin non est vita,- — s most ki tndja hol kell ta­ nyát keresniük, hogy az élettel ktlzdhcsscnck Némelyek úgy vélik, hogy a gólyát pusztitni senkinek sincs érdekében, hisz sem tolla piperét, sem hús eledelt nem Ad. Mások ismét: hogy a megsér­ tett gólya Uszköt visz a házfedélre s lakókat kipörköli Egyik nézet olyan téves mint a másik. A gólya has nem igen ér fel egy baromfiéval sem, szükségben mégis pótolhat eledelt, és a házzal — saját fészke is oda veszne! Es hogy a madár, sa­ ját fészkét, melyhez oly híven ragaszkodik, melybe mint biztos hajlékába éveken át vissza-vissza tér, ti­ nójának feláldozza, ezt fel tenni nem akarjuk erkölcsi é* anyagi erő kifejezésére, amelyre éppen az egyesülés áltel törekszik. — Mint erkölcsi testület másképpen is igen nagy eredményt képes létcsilcni. Erélyes vezetea mellű*t az egyesületnek minden tagja emelve cs buzdítva érzi magát, a jogok egyenlő élve­ zete kellemessé teszi a küsclességek teljesítését is, s a közhit érdek szempontja békét és egyetértést te­ remthet olt is, hol máskülönben békétlenség, czivődás volna. Az egyesületi életnek még más kisebb veszedel­ mes ellenségei vannak, a melyeket azonban a jóaka, rat, ax Ugye* vezérlet ártalmatlanokká tehet. Minden esetre szükséges, hogy az sí valamely egylethez tag gá szegődik, tökélulcsen értse, mily jogai és köteles­ ségei járnak tagságával. A különféle egyletek sza­ bályai rendesen ' gondoskodnak bizonyos pontokban azon eljárásról, és teendőkről, melyeket renitens ta­ gok irányban alkalmazni kell: de e pontok daczára számtalan eset vau, hogy egyes tagok akár képzelt akár valódi sérelmi az egész egyletet szétbomlással fenyegetik Ilyen esetekben azqján nem szabad sem­ miféle tekinteteknek hódolni, bánéin erélyesen járni el, úgy mint azt nz egylet java megkívánja. A mondottak általánosan az egyleti éleire vo natkozuak. Mi a legjobbat reméljük az iparos egyesülettől. Őszinte szívből óhajtjuk, hogy ez egylet anyagilag és szellemiség gyarapodva, minél jobban füleljen meg felatának, mely az ipar emelésében, az iparosok kö­ zött a jubb műveltség terjesztésében, versunymuukás* ság kifejtésében és sok másban áll. A szegedi országos iparkiáilitás. B -Gyarmat jani 20. Olvasóink lapunkból is többszörösen értesültek a Szegeden megtartandó országos ipar és termény* kiállításról. E közölményeket annál fontosabbaknak tartottuk, mert az ország figyelme a szegedi közkiállitás felé fordul, moly első alkalommal fogja bemu­ tatni együttessen közgazdaságunk fejlődését, munkásá­ gunkat és ügyességünket az ipar minden terén. Sze­ ged van hivatva legelőször hű képét nyújtani annak, hogy Magyarország mire képes a közgazdaság és ipar terén és megmutatni azt, hogy az utóbbi tekin­ tetben mégsem állunk ám oly csehül, a milyeneknek • ellenségeink szerelnek bennünket bemutatni. Mert kétségkivüli s ez igen nagy hiba, hogy önmagunk Mm tudjak jól, mire vagyunk voltaképen képesek nz ipar torén és azért tehetséges, hogy hazánk bécsi iparuzikkukkel vau elárasztva, mely ozikkoket a m kedves szomszédaink saját nyers terményeinkből készt j tik. miket azután jő drágán megveszünk. Meg kell ismernünk önmagunk, terményeink mennyiségét és minőségét, meg kell ísmernük iparunk A mi a gólya létét biztosítja, ez a barátság, ley őt és a népet szépen jalleuzi. A magyar ember szives házi gazda. Vendégszeretetét mért ne venné a gólyát igény* be? Hisz költséget úgy som szerez s a nád fedél vagy kémény tetején avagy a kort tájainak egyikén készít fészket száraz ágból. • Hajlékából . száműzi a fényűzést, fiait jő példá­ val — kora ifjúságuktól a kevéssel megelégedésre tanítja. Mint szüle valóban követésre méltó módon nö­ veli fiait, — érvényt tud szerezui a negyedik paran­ csolatnak, mert az engedőimet megköveteli, s ba van olyan, a ki ellenkeznék — a szüle barátaival bár — de meglakol. Évűnként egyszer költ nálunk. Fiókái száma 4 —5. Ezeket fel uöttebb* korukban táplálni nem kis fáradságba kerül. Leggyakoribb vendége a nádasnak, itt a csúszó-mászó állatokat nagy mohon temeti el gyomra fenekére — s fiainak is innen hordja cl a „jő falatokatAzon körülménynek, hogy ő’ a békák királya — teljes tudatában látszik lenni. Biztosan lépked és ti­ porja lábaival a hódoló alattvalókat, a menokvő béka hadat s jajj annak a kire ő felsége orczáját fordí­ totta. Falu helyen a tűz nem teszi a népet oly esze­ veszetté — mint lesznek a békák, ba a „király közeleg. • Ó bölcsessége azonban nem ment némi ravasz­ ságtól. Egy német természet búvár a következőket Írja: Egy sűrű csalitban, hol a termeszét növényéé tarkasága által Lbűvöli a szemlélőt, — töltőm sza­ bad időm nagy részét — hol n természet szemlélésé­ be, hol meg olvasásba merülve. Egy alkalommal hangos sivitás Ilié meg fülei­ met, a hang madáré volt, — de nem olyan, mint milyenre a természet tanított, hanem vontatott és si­ ránkozó. Figyelmei lettem s lussau közeledők a hely- �Állapotát és haladási ké|>cs*égét, és nyeraterménycinkct itthon kell értékcsiteuünk. a helyett, hogy a kül­ földnek eladva, drágán visszaváltsuk ismét Ennek megismerésére pedig elengedhetetlen szükség volt ügy oly kiállítás rendezése, melyen gazdáinknak és iparosainknak alkalma nyílik terményeinket, iparezikkeiket előnyösen kiállítani, és hazánk e tekintet­ ben való állapotát, hogy a szegedi országon kiállítás érdekes és tanulságos lesz, s hogy sokaknak lesz ha­ zánk termőképességét, ‘iparbani előrehaladott álláspont­ ját oly* oldalról megismerni, a melyről eddig sejtelmük sem volt. Azért nagy fontosságúnak ismerjük el a szó gedi küzkiállitási iparunk és gazdászatunk emelése szempontjából Mind iparosaink, mind gnzdászaiuk* nak a szegedi közkiálitáson a tanulásra is nyílik alkalmuk. A kiállított termény és iparczikkck egy* mással való üszszeliasonlitása versenyre ébreszt, s csak iparunk és gazdászatunk érdekében óhajtjuk, hogy a verseny minél élénkebb legyen A szegedi közkiállítás czélszerű és szükséges voltát, annak messze kiható hasznosságát különösen bizonyítgatni feleslegesnek tartom; s miután u termény és ipartárgyak bekül­ dési határideje augusztus 10-éig megho&zabbittatott, remélhető, hogy a részvétel nagy lesz, és a várako­ zásnak meg fog felelni. .1 kitünően szerkesztett „Al­ földi Iparlap4 moly egyszersmind a kiállítási bizott­ ság közlönye, igen élénknek mondja a részvételt, és biztosítottnak a kiállítás sikerét. Eunek őszintén örülünk, és sajnos volna, ha nem így ha másképpeu lenne. Még meglehetősen meszsze vagyunk a kiállitás napjától, de tekintve azok buzgalmát és lelkcsUltsógét, kik az cléjök tornyosuló akadályok daczára is az ügyet tisztán az ügy kedvéért a siker küszöbéig vezették, lehetetlen őket az eddig kivívott eredmény­ ért is őszintén nem Üdvözölnünk, Kívánjuk, hogy a legszebb siker jutalmazza Önzetlen fáradozásukat, és hogy munkájuknak majdan feleljen meg az ered­ mény is. Azt pedig őszintén óhajtanék, hogy megyénk gazdái és iparosai közül minél többen látogatnák meg a szegedi közkiállitást. Levelezés. Hont 1876. június 23-án. Hont vmegye lótenyésztési bizottsága a múlt má­ jusi évnegyede* közgyűlés alkalmával elhatározta, hogy jtiliua hó 9 én tartandó lökiállitás után egy versenyt rondezend bont és barsi lótulajdonosok számára, mely alkalommal egyúttal rendezőknek G. Horinszky Igó elnöklete alatt Ivánka Oszkár és Zmeskall Kálmán urak választattak meg. A bizottság átlátván, hogy az Idő rövidebb, mint sem, hogy egy nagyobb szabású versenyt lehetne létre bez, honnan a bangót jönni véltem. Körültekintők, de sehol semmi ’. Az még sem kerülhető el figyelme­ met, kogy több kis érdekes fészket, — moly tegnap még tojásokkal s pelyhes fiatalokkal volt tele, — ma üresnek lelém. Ki merte szentségtörő kezeivel Istennek 0 temp­ lomából a boldogságot száműzni ? ! Keltettem, hogy nyomára jövök. Másnap 0 célból korán reggel a helyre sioték, s a mint meggyőződtem, hogy senki sem vett észre, egy njtekbe vonultam. Magam csak egy fontolgatva lép­ delő gólyát vettem észre, s bár láttam, hogy óva­ tosan körül nézi magát — bejuem ez gyanút nem köl­ tött — csak a mint ismét a tegnapi hang ütő meg füleimet Átgördültem a sürőségen, de már késő volt — a gólya kimondhatitlanul mohóságával ismét meg­ fosztott néhány énekes családot boldogságától, a piczi madarak hiába ültek fészkeikben ha csak maguk nem akartak a rabló ujartalékja lenni — kényszerítve voltak reménybeli sarjaikat feláldozni! A gólya meg oly komolyan lépegeti tovább, mintha ő volna az — ki a történtekkel legkevesebb tudomással bir, eddig az értekező. — Állandó tartózkodási helye hazánkban az al­ föld, még pedig ott is a kevésbbé cultivált vidékek. A mi a főividéktől távol unja ngy látszik) nem a cÜDiaticus viszonyokban keresendő — hanem azon kö­ rülményben, bogy itt nagyobb népesség mellett kevés a parlag és posvány, s így ucm talál elég táplál ikot. — Alföldeknek jellemző sajátja a gólya, s mint ilyen ott díszlett a bécsi kiállításon is a magyar csárda mellett, bár nem igen szép példánya fajának, *v*gy csak a bánat látszott rajta, hogy szabadságá­ tól megfosztva — haszon kereső emberek a nagyvilág Sajóba sodorták ? A gólya fehér, vagy fekete, a szerint a mint ▼*gy csak szárnyai feketék - vagy pusztán hasa fehér. El ei kalandoz néha a fevidékre i«, honnan bár rövid idő alatt viszatér, — mégis a ki látja, mindig jó jelenek veszi. hozni az ideig, — és hogy a verseny inkább a lóte­ nyésztés érdekében, a főldészck, vagy is a kikilép számára rendezendő, ennélfogva csak a l'óldészek és urak versenyét alapította meg a programúi tárgyául, — nagyobb szabásút jövő évre halasstván midőn az idei programúihoz bizonyosan még akadály verseny is togtoldatni. A versenynap programnál a következő: 10 órakor délelőtt kezdődik a lókiállitás Ipolyság.rn a nagypiaczon, melynek végeztével társas ebédtart.itik; —-tórakor délután veszi kezdetét a verseny l-ső számmal az urak versenye. llont-barsi fél vér lo­ vak sz.im.ira: dij az elsőnek 30 db arany úgyszintén a té­ telek kétharmada n lónak és a honti hölgyek által adandó tisztelet dij a lovasnak, — a másodiknak a tételek ogyharmuda a lónak, tisztelet dij a lovasnak. Ezt követi a tőidének versenye, ezeknél az elsőnuk nyer tea dija 4, a másodiknak 2 drb. aranyban vau meg­ állapítva. Esti 9 ómkor tinczvjgaluin a megyeház nagytermében. (ismerve Kógrádnicgyo közönségének a nemes sport iránti tclkesülését, nem kételkedünk, hogy ezen szerény <lc a lóueiuesités és lótenyésztés érdekében annyira fontos ünnepélyen mennél számos*abban fognak megjelenni, előre blgtositjuk, hogy 11 rendezőség állal a Icgszivessebbcn fogunk clláttatui. N N: Vegyesek. A keleti kérdés és Ausztriii-Magyaruriixág Egyik félhivatalos lapunk azon értesitést veszi Bécsből, hogy a Budapesten állomásozó sorezredek nagy része a határvidékre tog áthelyeztetni. Egy más versió szerint pedig a fővárosban fekvő fél honvéddan­ dár is oda fog küldetni s a tartalékos lisztek paran­ csot kaptak, hogy tartózkodási helyükről engedély nélkül no távozzanak el. E hírekből az tűnik fel, hogy odafönn igen komolynak tartják a helyzetet, bogy nem bíznak többé a fenyegető szavak hatásában, és hogy a szerb-török háború kitörése elkerülhctetlounck hiszik A pcniügjminisztérluni utasitá a katasteri igazgatóságokat, hogy a kiigazítási előiuuukálatok június végéig (lefejeztessenek. A miül azonban rende­ sen történni szokott a minisztérium csalakozik a mun kólátok nehézségének megítélésében és így tör­ ténik, hogy nem juuius, de szeptember végéig is alig lesznek véglegesen befejezve az előmunkálatok Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy u ka­ taszter alapján kiszámítandó többlet, hamarább mint decemberben behajtható legyen. * Lószcfmxíhu vasból. A hadsereg tüzérségéné és ize ke része ti ^osztályánál már egy hónap óta kísér­ leteket tesznek sodronyból készült istrángokkal, melyek Vannak néha vidám pillanatai is. Ilyenkor le száll az udvar aprólékja közé, - bogy egy kissé dévajkodjék, de az apró szárnyasok nem ismervén a „ma­ gas barátságot, bülcdezvo széjjel futnak Fogságban nem jól érzi magát. Költözése idején elvágyik más hazájába — s akkor csak zárt helyen vagy szárnyátszegve lehet meg marasztalni, s még akkor is: megkísérti egyszer kétszer nem bírná -e szárnya még fel* S felrepűlne magas égig, hol a pálya nincs elzárva s a ozabadság bonja kéklik. Minekis bántanák ? Úgyis visszatér majd régi fészkére, évekig költ benne, még a fiák is soká meg lakják azt. Hangja madarunknak tulajdonképcn nincs. Csőrének sűrű összeveréso a kercpeléshez hason liU — Ex az egyedüli hang, mit tőle hallani. Ilyenkor „kelepet4 Máskülönben meg azt tartja, hogy: „a bölcs hallgat.4 Valjou 0 kelepelés érzet kifejezése e, vagy csak unalmat űző foglalkozás, ki tudná megmondani? Órákig nem mozdul egy álló helyéitől, csak néha néha kelepéi egy két verset, — egyik lábáról a má­ sikra áll — és áll tovább — rendületlenül. Haszna nem megvetendő. A gyümölcsösben és vetésben kárt nem okoz. iUgadozó természeténél fog­ va — száraz ivadokban — miközt megfogyatkozott a kígyó béka - hatalmas pusztitója az egereknek is. Néha egy kis nyalánkságot is megenged magának. A réteken méheket gyűjt — a hegyibe, a mi persze a méhészeknek, nem a legszeretetre méltó mó­ don mutatja be a más országban is otthonos philo sopbust Téli szállása Afrika és déli Olasz ország, hová már september elején indul. lleptllése Iú-mú, szárnyai­ val keveset evez: csakhogy egy egy evezéssel annál nagyobb közöket hagy hátra. Hosszú útra indulva magasra repül fel, s a figyelmes néző szemei előtt a messze láthatár ködébe merül. — az eddigi kötelek helyettesitésérc vannak hívatva,sas eredmény annyira kielégítőnek mutatkozik, bogy elha­ tároztatott, miszerint ezentúl, a mennyiben a régi kész­ let elfogy, vassodronyistráugokat alkalmaznak. A tüzérségnél tehát bekövetkezett a vaskor, mivel jelenleg as ágyútalpak, taliga ós kerekek csupa vasból állnak, • most még a lószerszámot is vashámorban gyártják. Erdrkoa puatakérdév. Amerikában. As ameri­ kai |HMta jelenleg bárom millió dollárnyi veutesaég* gel dolgozik, mely veszteség főleg az tysúgok clsaálitásáből azAriuasik, a mennyiben a lovélposta magábanyvévc nycrcméut mutat ki. Ez ukból Washington­ ban Hamliu senator által ama javaslat tétetett, bogy az újságuk szállítási dij felemeltessék. E javallat a .közönségben^ lermészutoMiu határozott oppositóra ta­ lál, s a sojró mindent elkövet, hugy Hamliö szándéka . hajótörést szenvedjen. „A posta rendeltetése nem az, hugy az államnak bevételi forrásul szolgáljon —- szók- ták mondani a ucm is minden alap nélkül, bauoui bogy a levelező közönség érdekeit szolgálja4. A jelöl­ tekből következtetve azt hiszszük, hogy a posta de­ ficitjét az adóalapból fogják fedezni, • így Hamlin javaslata dugába dől. így is van az helyesen ’. MegtArtént. Egy párisi színműíró több belépti jeKy*syol ajándékozta meg egyik barátnőjét, egy fiatal hölgyet, hogy előadandó legújabb darabját megnézze. A hölgy megköszönte barátja szívességét, egyúttal kö­ vetkező kérdést intézvén hozza: Do mondja csak édes barátom, olyan-e darab tartalma, hogy ax ember elvi­ heti magával az anyját is? Ok as elválásra. Egy budapesti csizmadiáméitér egy éjjel azt álmodé, bogy saját, úgy felesége mint gyermekének évszámát a lutriba tevén nagy összeget nyert. Heggel re csakugyan megkérdő felesége életko­ rát s ment a lutriba, a legközelebbi húzáskor kijött a saját és gyermekének évszáma, de féleségéé nem ugyanis 28 helyett 32 jött ki. A csizmadia felesége most nagy zavarral bevallotta, hogy ő csakugyan 32 éves s csak hiúságból mondott 28-aL A fölbőszült láb beli művész c csalás miatt minden áron el akar válni fele­ ségétől. Nagy emberek gyöngeoégs. a bölcs vendéin lord Bacon minden holdfogyatkozáskor ájnldozotU A mély tudománya Ilobbos, félt sötét szobában egye dűl lenni, kártyát vetett és boszorkányokban hitt. , Édes mama, mondá egy kis leány, én azt gon­ doltam, bogy csak kis gyermekeknek szokott lenni dajkájuk; do nézd csak (ezzel egy csoport bakára mn j tatolt kik dajkákkal beszélgettek) oda át a katonák­ nak is dajkájuk van. A nyári színkör igazgatósága által június 28-án elárverezett zongora és deszkázatért 100 irt jött be a társulat javára. Hírek. A b.gyarmati tűzoltó egyletnek bandája is lesz, most van keletkezőben, Szkladányi Károly ú^állt élére. A zcnccszközök azonban nincsenek teljesen meg­ szerezve, cvégből legközelebb egy aláírási iv bocsátta­ tott ki, melyen e czélra szép összeg gyűlt egybe, mi arra mutat, bogy a közönség . szívesen Üdvözli az életrevaló vállalatot. Adakoztak a következők: Auinger Ferenci 1 frt., Auinger László I. frt, Torbicza János I fii, Pajor N. főhadnagy ? frt, Kcllner Miklós I frt., Tajtby János 1 frt, Petbő N. 1 frt., Horváth Dáné 1 frt, Hordy György I frt. Benedek Samu 1 frt., Milován János I frt., Kamcroll Gyula 60 kr., Gnttman István 50 kr., Dr. Lővy Nándor 40 kr., Kohn Lipót 50 kr.,' Balogh Károly zenész I frt., Felscnburg 50 kr., Bodrai József 50 kr., Luczáti Sándor 50 kr., Mákká Ignácz 50 kr., Ebenftlhrer Lajos 60 kr., Dr. Hoksch József 20 kr, Némctby János 20 kr, Menetel György30kr., Roscnbautn Zsiga 40 kr., Láng József 40 kr., Kohn József 40 kr., Szndy Zoltán 40 kr., Pautler József 20 kr., Doman N 50 kr, Horgoly György 60 kr-, Bedrus La­ jos 50 kr., Csarnok Fcrcncz 50 kr., Bogdánfi 60 kr., Kellcr Dezső 1 frt. Havas Gyula 1 IrUTgjthy Imre 1 frt., Schönberger József 60 kr., Tallér N. 60 kr., Hűt­ őik István 40 kr., Kohn Henrik 43 kr., Irsinyocx Jó­ zsef. 2 frt., T •. ■ í- *: .1■ A b.-gyarmati túloltó egy let alapszabályai már útban vannak, mely gyors intézkedés a parancsnok Kövy Tivadar úr laukadhatlau buzgalmának köszönhető. E hét folytán az egylet végleg megalakultunk tekint­ hető. Az eszközök s általában a felszerelés, mint a múlt vasárnap tartott bizottsági értekezleten megulapittatott, mintegy 1500 írtba kerül; okép as eddig be­ gyűjtött összegl>ől, mely 1200 irtot tosi, a kiadás nem fedezhető. A mászóbáz meg épen be nincs véve esen költségvetésbe ; evégből ai egylet e hő közepe táján egy erdei táncz mulatságot szándékozik rendezni; s az alkalommai bejövendő Úszta jövedelmet annak ja- �fog az „Újvilág helyiségében megtartatni. A kilátásban lévő hazai jó termés értékesitÓMro bő alkalom nyílik itt, és azért bizton reményű a bizottmány, hogy u ter­ melők a a bel- és külföldi kereskedők nagy számmal látogatják majd u váslrl. A kik a gxbona- éa mag vá­ sáron résztvcuiii szándékúinak, sziveakcdjeurk a bu­ dapesti áru* és érték tőzsde titkári |nvulaláuái jelent kezűi A belépő jegyek váltásakor szintén ezen titkári hivatal által igazolójegyek szolgáltainak ki, melyek­ kel mérsékelt áron vasúti* és gözh^józási-jegyek vált­ hatók. Budapesten, 1876. évi janin* havában. A pesti árá és érték tőzsde bizottmánya. Irodalom. Legközelebb véltünk egy, előfizetési felhívást a .Falusi Kftnytán, czimó s a folyó évi ok­ tóber havában meginditaniló népirodalmi válalaira, melyet Va«s Jenő Bercttyó-Ujialun (Biharra) fog szer­ keszteni. A „népnevelési érdek olőmozdiiása4 s ezzel kapcsolatosan a rponyrairvdalotn4 irtására törekvő szándék megyalósitását örömmel üdvözöljük I A Mtlagyuron*z«x és a Nagyvilág*4 legújabban mcgjelcut 25-ik számának tartalma. — Szöveg: Milhad és Húszéin Avni. -^.Becsvágyból. Elbeszélés (Vértesi Arnold.) Vége. — Enid. Királyi idyll. Tonny* Hontól. (Csukássy József.) Vége. — a török udvari háztartás. - A fővárosból: A sxedö^yerek (Porzó.) — Színházak; r A kis grisetto. Elbeszélés. (Sand György.) Folytatás. — Irodalmi levelek. (I. F.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvóny. — Szerk. üzenetek. — Hajzok: Mithad és Husxcin-Avui.— Csoln.ikban. — Török hárem hölgyek sétakocsizása. — A berek­ ben. — Előfizetni lobét o lapra a kiadóhivatalbuu Budapesten, Fereucziektcre Athenacuiu-épülel. Negyed­ évre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt., egész évre 10 frt. Ajánljuk o fa pót a t olvasó közönség figyelmébe. ▼Ara fordítani. Kata iótékonycxélú malaUAgról köxckÁ*J#mÖÍ tacöbí(jak a l- rinxi ét vidéki kö- jyőiődve, hogy al kötönxég róaxrétéi altul megnem T0Í\ja tpoí} *água folyó hő 25 én a helyb. múkcdvulö Urtttlat által múod iibon lelt előadva Gaal „faj ne* MmÍ* ájpr Jelv. vigjiléka, tnolyol egy kittinél kOretedHokit tiöriuf. LApolftáH (B.-Gyarmaton junius 28-An) aikerth ttrahUágnak mondható. Ax intelligens ourtdlybői iitokán vettek rétit mi, igen örvendetes körülmény •iPéter-Pálkor kedélye* névnapot tartott Gond* P. Ptl 'W oHbl rom. katb. egyhAx köxsxeretetú plébAnoaa^ «élyéa sxép txámk elit lirtásig vett rétit Nógrid ál. tiaoimeg) éből. Oagyllkoaaá*. Egy Groma Pál ncveretú b.« gyamuH eeixmadia junint bő 2t»*án reggeli 3 ét 4 éra kOitH1 Ipolyba ngrott, hoMnkább a vli txino felett magataa áHó kit kidnM történt egrit, mint a vix mély* •égő miatt találta fel a halált, melyet, mint hátraha­ gyott ImroteiböL kitűnt, laza báuaeági öMxeköitctée miatt kernelL WÍ*Óvá. a Budapesten tartandó III. nemutköxi Eboua- ét magvátámu — Ax 1874. és 1875-ben Bupeatpa. tartott nemzetközi gabona- ét mag vásárok minden -irányban oly kedvező hatásnak voltak, hngy ax alülirt bizottmány indítva érzi magát a folyó évben is nettrtrtkltó gtbona- és magváxárt összehívni. A III. nemxsiíöai gabou< ét tnagra*ár f. évi augnsztut 7 én •a a ■' • • Ax ,,L'j idők“ czimü hetilap (divat tárcsával) o félévi utolsó színia a következő válogatott és érdekes tartalommal jelent meg: ní\i egyház és a tudomány/ Láng Henriktől; „Az éu emlék könyvem (ered, költ.) í)ringőt<»l; „A falu virága/ (eredeti elbeszélés) Lanka Gusztávtól; .Sás-Dalok“ (Lcuax költemény},) II BUttncr Lina fordításában; .Két bűnös4 (Schlágol M. elbe­ szélése) B. L tői; „Kossuth bajos első szűreimé/ Oppontiéira A.-töl; A nők n házi iparban,4 Gclléri Mór­ tól; „Mirt szeretlek11 (lárcza-költeméuy,) Dcngi János­ tól; „A kisértet4 (Duvornóy elbeszélése,) Szülik Jó­ zseftől; „Irodalmi, társadalmi és művészeti hírek/ A borítékon: JJival-tárcza, Hyiuen, sakk-rejtvény, képta­ lány, (hármas jutalommal,) szikrák, a szerk. nyílt, vá­ laszai, vegyesek. — Ez elegáns hetilap előfizetési dija júliustól kezdve (alábbssállitva) évnegyedre 2 frt. 10 kr., fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Egész és féléves előfizetők jutalomban is részesülnek. - Kiadói és Szer­ kesztői hivatala: nPost, papnövelde utcza 3. sz. föld­ szint jobbra. E lan valóban magaraagát ajánlja s most már (olcsóiAgánál) fogva is méltó az elterjedésre. Szer­ keszti Benedek Aladár. Szerkesztői Üzenetek. Kta T.reone. n- Z*. unió. rdét, tnnljr faiMi n«m illő itt. mAljTMkfcHtbe m'-gy át, t>«ni KQrflho'jük. ff* öa a Láeaú kortt®rfl- •ágérül akar irtokétól, alt tárgyilagos irályba Uotoc, ll.-Gyártott .llooiserclno üres/ Bsétirlűntáso ub'akai várónk. » • •t ’ MÜk. ÖnUH 4* * Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Ii-JMMU ív---.--. .. . . - . .. A tolmács: közbirtokosság tulajt! ónál képez s a ■ .vAczi országút mellett tekv hS kosi korcsma, a hoz«á tar- ' tozandó 5 hold réttel és 6 hold sziintófiihldel, — ettől kU Iöd, Tolmács községében lévő italmérési jog, korcsmaépü^Uiekkel is kerttel együtt, 1877 évi január 1-ső napjától vüsAmitandó három évre haszonbérbe adatik. ili i'1 - U»; Su,' • ‘ ’ 1 - Erre v<» , ' . ^ii^tko^_irá§bcli ajánlatok kozbirtukossági megbízott Illés Ödön ürhó'Z küldendők folyő évi september !-ig Tolmácsra, Szalmatercsi kőszén. Pajor 1 s t v á n bányájából, kapható tetszés szerinti mennyiség, és osztályzati mi­ nőségben (40, 35, 30, 25, 20 krajczárjával régi mázsánként) közvetlenül a bányatelepen a bányainestertől; és B.-Gyarmaton Kohn Móricz és Kohn Henrik bizomá­ nyosoknál. . / tutolsó pAsta Réteág. pí;-' "~ I tttr* • Árlejtés! hirdetmény. ti , t/ h .v;A vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter 1876. évi május hó 31-én 10435. szám á!átt"!kelt rendelete folytán a B.-Gyarmaton szervezendő polgári iskola újbóli épitése négyszögölen*. kp)nV?tö frttal számítva 38.976 forint 81 krajczárral előirányozva, és 18,000 forintnyi államsegély* I Lyeh engedélyezve let ti « ' építmény .vállalkozás utjáni biztosítása végett 1876-ik évi július hó 12-én délelőtt 10 Órakor B/Gyarmaton a megyeház kis termében csak Írásbeli zárt ajánlatok figyelembe vételével fog'bizottsági tárgyalás tartatni, és á beérkezett írásbeli zárt ajánlatok a jelenlevők előtt nyilváno- san felbontatni. " . -’Uől j-A,/tervek, költségvetés, épületi leírás és építési feltételek 1876. évi junius hó 16-ik napjától fogva a<megyei alispáni irodában megtekinthetők, és ugyanott átvehetők az Írásbeli zárt ajánlati minták is. li ^.b Jíélkivatnak a válllalkozni szándékozók, miszerint a fenn kitett napon és órában az előirányzott építési kéltség után számítandó 5°l0-tóli bánatpénzzel ellátva a kitűzött helyen vagy személye^lettmf^n|cWekeinieg» vagy pedig jogérvényes Írásbeli zárt ajánlatukat, az 5°í0-tóli bánatpénznek, inéi* rójclése piellett az építési munkálatok biztosításával felruházott alulirt bizottmányhoz az árlejtési és építési feltételekben kikötött batáridőig küldjék be. B^Oyarmaton; 1876. évi junius hó 13-án. .ölártÍHÖt*. »i» " Madách Károly, Karagyena Mihály, másod tanfelügyelő. alispán. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. i ■ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00115.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_07_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-07-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 27. szám (1876. július 2.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/acf706f4d20c0d2a1dc61b46bf72395b.jpg 5f5b64955ca5c372bb19ae9963eec371 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bbca70103f02fd8c995d51875aaff474.pdf 901bf33fe2c5b66d8e51fe1736841460 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. B.-Gyarmat, julius 9. 28-ik szám. NÓGRÁDI LAP OK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. földadó munkálataira hivatkozunk s az előttünk fekvő adatokból fogunk következtetést vonni, s ezen követ­ keztetésünket teljes nyugodtsággal adjuk a közvéle­ A kataszter kérdéséhez. mény bírálata elé. * .Midőn a magyar' pénzűgyiminister a földadó E község az 1852-ik évben készült földadó ka­ szabályozásról stólló törvényjavaslatot a magyar or- * taszteri telekkönyv szerint ex ideig fizetett föld sxággyűlés elé terjesztette, kétségkívül mind a javas­ adót: , lat készítésnél, mind pedig annak törvényerőre eme­ a. 2373 hold szánté föld, 813 hold rét, és 2316 lésénél a czél az volt: hogy az adózás igazságosabb hűld legelő, s igy összesén 5502 katasteri hold után; alapra fektettessék, és másodszor: hogy ez állal az a községi bizottság által a jelenlegi állapot szerint állam bevételi — tckiútve az állam tulcsígázott kiadá­ készített munkálat alapján pedig fizetne: sait — szaporitassanak, 4115 hold szántóföld, 37 hold kert, 150 hold A kórminy és törvényhozásnak ezen intézménye rét és 1371 hold legelő, Összesen pedig 5663 hold daczára a magyar földbirtokos osztály zilált anyagi után; tehát egy községben 161 hold többlet van,igy helyzetének — nem talált ellenszenvre ; sőt a magyar a régi helytelen osztályzat mellett is tetemes adó- több­ földbirtokos osztály készséggel működött közre, hogy let mutatkozik; euuél fogva bebizonyitott fényképen a tényleges birtok- viszonyoknak megfelelő föld adótekinthető, hogy az odóalap az egész országban min­ kataster létesittessék; a kormány felhívására készség* denütt ezen vág)* még nagyobb arányban szaporodik, gél megalakultak az illető kerületi járási és községi s a régi tiszta jövedelmi (okozat szerint eszközöltet­ bizottságok, s még azt is szívesen elfogadták: hogy nék is, — természeteden a jelenlegi mivelési ágak az uj katasteri munkálatok a községi bizottságok ál­ meghatározásának tekintetbe vételével, — már ma­ tal az egyes községek költségén készítessenek cl. gában véve óriási többlet \ folyhatna be még ez évben A kormány is megtette ez intézmény végrehaj­ az állami pénztárba, a a fent említett költséges gépe­ tása iránti intézkedéseit;, felállított egy óriási költsé­ zetre kiadott összeg tiszta nyereségképpen volna te­ ges apparátust valósziuőleg azon reményben, (??) hogy kinthető az uj adóalap gyorsan lesz kimutatva, s euuek alap­ .Már pedig: ha a jövedelmi adóbováltási iveken ján az adó is kivetve,. a mi által egy tekintélyes lehet hivatkozni a bevallónak polgári becsületére, összeg fog befolyni az államnak folytonos deficittel hogy jövedelmei adót valljon be ott, a holl olyan közködő pénztárába. Ámde a mi kormányunk ezen nincs mennyivel inkább lehetett volna hivatkoz­ téren is az experimeutatiők paripáján lovagolt és lo ni itt a polgári becsületre: hogy a földadó-alapot el­ vagol, s a gyakorlati eredmény, mely pedig az intéz­ készítő bizottság ezen különben is közhelyeslésscl ta­ mény „siue qna non’-ja kell hogy legyen marad jám­ lálkozott intézménynél legjobb tudomása szerint, jár­ bor óhajtásnak, s akitűzött szél elérve nem is lesz; jon cl: derítse ki igazságosan-a tényállásnak megfe­ mert a kilátásba helyezett s egyszerű kezelés által lelő helyzetet; vesse ki még ez évben a régi tiszta tényleg be is folyandott adótöbbletet felemészti ez a jövedelmi fokozat szerint a közadót, hogy az még ez csiga lassúsággal működő költséges gépezet, mely évben befolyhasson; jövőre nézve pedig a kerületi és fennáll minden egyébért inkább, csak azért nem, a miéri~ járási bizottságok ellonőrködésc mellett teljc^itettcsse. felállították. nek egy u polgári és hazafiui becsületre épített s a Indokoljuk ez állításunkat! birtok termő képességének megfelelő igazságos uj A földadónak már ez évben az aj töld.idó-katasz­ osztályzatok, s ekkor, * nagyon kevés kiadással, a ter szerint kellene befolyni; meg valósulhat-e ez ? gyors és gyakorlati eredmény nem maradhatott volna erre nézve szolgáljon tájékozásul a tények megdönt­ el, mig a jelenleg fennálló kezelés mellett nem csak hetetlen lokigája. Az uj adó- munkálatok ugyan is gyakorlati eredmény nem lesz, de az intézmény ma­ csak annyiban léteznek ez idő szerint, a mennyiben ga is népszerűtlenné és okszerűtlenné válik. azokat a községi bizottságok elkészítették; sok he­ Már pedig állami és közgazdászat! zilált vi­ lyütt pedig a munkálatok alapjául szolgáló 1857-ik szonyainknál lógva nem egy czifra, complicált ap­ évi kataszteri fölmérések hiányában, — a mennyiben parátusra, hanem lehető gyors és gyakorlati ered­ azokat a községi bizottságoknak rendelkezésére sem ményre — pénzre — van szükségünk: és ily egysze­ bocsátották — el sem is készültek, s ekképen sem rű eljárás mellett a mit kiadnánk a réven, megtarta­ a felülvizsgálatok, sem a tiszta jövedelem megállapí­ nánk a vámon, s azt érnök el t a mit egy mindig ta­ tása, sem pedig ennek alapján az adó kivetése meg láló magyar közmondást tart: „Jobb ma egy veréb, nem történhetik, annál kevésbbé folyhat be az állami mint holnap egy Túzok." pénztárba. B.-G y a r m a t, 876. jnli fi. Hogy mit csinálnak a becslőbiztos urak? — B-Gyarmat 1876. julius 6. tisztelet a kivételeknek — az lehet hivatalos vagy akár nyilt titok is; annyi minden esetre tény: hogy A minister tanács egyik legközelebbi ülésében mióta a kataszteri igazgatóságok fennáltanak, — tárgyalta a kis birtokosok országos földhitel egyesü­ annak közegeiből a járásukban fekvő községek lég letét létesítő bizottságnak emlékiratát, Illetőleg az an­ nagyobb része egy hírmondót som látott, akár azért, nak kapcsában benyújtott földhitel szervezeti tervet hogy a községi bizottságukat megsürgessék, vagy a és az annak mogvalotitásáboz okvetlen megkivántató mi a legfőbb tecudőjttk lett volna; hogy azokat a kiváltságokat, s kedvezményeket A kormány mint biz­ ministérium által kiadott katasteri utasítások gyakor­ tos forrásból értesülünk — elfogadta a tervet és kész lati keresztül vitele iránt némi felvilágosítással lát­ megadni a kért 500,000 frtnyi állam segélyt ulykép, ták volna el • hogy ez összeggel belép az állam az alapítók sorába, És ez a gépezet, elmúlt egy évo, hogy minden emellett ki fogja eszközölni a törvényhozástól ugyan­ gyakorlati eredmény nélkül szaporítja az állami kia­ azon kiváltságokat, melyekkel a magyar földhitel in­ dásokat; és még több mint bizonyos, hogy évek fog­ tézet bár ajánlatánál elő fogja mozdítani a kész pénz­ nak elmúlni, mig egy egy bizonyos munkálat fog a nek a leendő központi egyesület zálog leveleire conbureaukratismus ezen egy kis parányi gőzt is nélkü­ vertálását, úgy szintén megígérte, hogy a közalapít­ löző gyárából kikerülni, s akkor is ott leszünk, a hol ványi pénzeknek ez egyesületnek zálog leveleibe leendő állunk most: hogy tudnillik az adófizetők terhei sza­ elhelyezésére figyelemmel leend. Ezen kívül megadni porodnak ugyan, de ez a szaporodás nem az állami kész a zálog levél — szelvény bélyegmentességet és deficitek fedezésére, hanem a gépezet fenntartására biztosítani a zálog leveleknek közpénztáraknál óvadé­ megy fel, s igen nagy a valószínűség, jó hogy sze­ kul vagy biztosítékul elfogadhatóságát. A kórmány rencse lesz: ha. az állam pénztára a földadó eddigi némi módosításokat is hozott javaslatba, a melyeket összegét fogja élvezhetni. Ilyen gazdálkodási rendszer azonban most egyenlőre még nem lehet nyilvánosságra mellett pedig a deficit elenyészni nem fog, s az adó - hoznunk, miután a létesítő bizottság kísérletet teend fizető nagy közönség pedig kénytelen lesz Ciceróval a kormánynál azok egy részének elejtése czéljából. feljajdulni: „quuusque tandem abuterc — patientia — Most tehát el van érve a lehetősége ama nemes nostra !• czélnak, a melyet önzetlen hazafiak két évvel ezelőtt tűztek ki maguk elé, de a kormány és a törvényho­ Most lássuk, mi lett volna a gyakorlati ered­ zás támogatása nélkül sikeresen keresztül vinni kép­ mény, egyszerű, minden bureaukratismust nélkülöző telenek volnának. Mi — kik elejétől fogva mostanáig eljárás mellett .... C«ak egy adó községnek uj hajthatatlan következetességgel véd tűk ex ügyet, Öröm­ mel vesszük tudomásul a siker hírét ás reméljük, hogy ha ax „i g o“ testté lesx, ax oly üdvösnek Ígérkező ha­ tás, melyet ex uj intézménytől joggal várunk, nem fog sokáig késni. Ha a kormány példáját követné minden tehetős fia e hazának és akkor ar kívánt alapítványi, töke rövid időn össze lesx hordva. Mi egy pillanatig som kétkedünk abban, hogy a felülről jövő bisalom nagy bizalmat fog ébreszteni országszerte, sőt ama re­ ménnyel kecsegtetjük magukat, hogy a nemzet felis­ merve kötelességét, s a nép erkölcsi értékének növe­ lése, a takarékosság ébresztése, a zilált hitelviszonyok szemlélése, ax uzsora szörny végleges letiporása, a nép jólét emelése és ax adó erőnek fokozása oczéljából lel­ kes áldozatkézséggel fog járulni a ezéiba vett nemzett közintézmény megvalósitásáhox. Tanügy. Vizsgák. A b.-gyarmati köze. áll. elemi Iskola négy osztályában a nyári vizsgák f. hó 3-án és 4-én tartattak meg. — A tapasztalt eredmény igazolta ex iskola életrevalóságát, s azt, hogy a tanügy torén — a rendezetlenebb felekezeti iskolák mellett első sorban van hivatva városunkban ax általános mivelődés alap elemeit megteremteni. — Ez iskola úgy a tényanyagra, mint a tanerőkre és mintaszerű berendezésre nézve a felekezeti iskolák mellett jóval kimagaslik, a tandók szép száma pedig tanúsítja hogy a szülők, átértve a kor kívánalmait, oda adták gyermekeiket, hol valóban üdvösen haladhatnak előre. A tanulók Összes száma 140, kik közt ág. 45, ixr. 42, rém. kath. 88, helv.hitv. 4, g. k. 1 IO-nek vallása nem derfttetett ki. Az egyes osztályok általában jól vizsgáztak, kiemelendő a ma­ gyarnyelv és értelem gyakorlatok, melyekben a tanu­ lók kitűnő sikert tanúsítottak, úgy szintén a 3-ik és . 4/ osztályokban a számtan és földrajzban is szép siker koronázta a buzgó tanítók fáradságát. — A testgya­ korlatokban és énekben kifejtett ügyesség és képzett­ ség pedig a várakozást is túlhaladta. Ax ének tanítás­ ban Chikány Mihály igazgató tanár ügyessége felett a jelenvoltak elismerésüket nyilvánították. . » A b.gyartuati polgári Iskola első osztályának első vizsgái f. hó 4-én kezdettek meg s f. hö 7-én dél­ után fejeztettek be. Kezdetnek elég volt a siker, mit épen a kezdet rendszertelensége mellett a tanítványok­ kal elérni lehetett A tananyag sok volt, sót a mathaaisbői a tanítványok .^rtelmi tehetségét meghaladó menynyiség vétetett keresztül a buzgó tanár, Tomesko Bán­ dór úr által, 8 ez volt oka annak, hogy hibátlan feleletet még a legjobb tandók részéről sem lehetett haliad; ennek oka abban is rejlik, hogy a tandóknak nagy hallgatóság előtt, midőn különben is nem kevés félsz fogja el őket, rögtönzött kérdésekre kellett feloldok. Hogy jövőre igazságosabban elbírálhatók legyenek, ajánljuk az úgy nevezőit schaeda húzást, miben, ha van is egy kevés fatalitás, de nem ad alkalmat szeszélyes kérdésekre. — A tanulók haladásának na­ gyobb ellenőrzése s igazságos osztályozása szempontjá­ ból pedig az iskolázzék szakértő tanárokat küldjön ki s általában különbséget tegyen azon megszokott vizsgázás! módszertől, mely az elemi iskolában dívik, s mely a vizsga általános megbirálásárajonatkozik csupán, nem pedig az egyes tandók képzettségének helyes olassifikatiójára. A magyarnyelv alapelemeiből a vizsga kitünően sikerűit; annak tanára Chikán Mihály, oly alaposan tanitá e tárgyat, hogy ax elismerést méltán megérdemli, a randók száma ez évben 44 volt- ha­ nem remélhető, hogy o szám jövőre jóval megszapo­ rodik, ezek közül 3 kitűnő, 6 leien, 22 kielégítő, 8 bukott 4 kilépett, egy magán tanuló volt A második tanfolyam szeptember 1-én veszi kezdetét; a nyelvszak] és történelmi állomás betöltésére a pályázat már ki van hirdetve, a folyamodványok augusztus 18-ig as iskolaszéki elnökhöz benyújtandók; a választás ugyan­ azon hó 20 án fog megejtetek A lusonesl állami gymádum a főméltóságú vak i lás- és közoktatási minister ur június hó 26 án 11996 sz. a. kelt rendelete folytán fokozatosan fögymnásiummá egészittotvén ki, ugyanott 1876. szeptember 14a nz V. osztály meguyittatik. . * �A népkönyvtárak ügyében. »1 Népkönyvtárak létesítése érdekében mér több•sörösen, különösen lapunk ei évi első számaiban szólfoltnak fél Ki ax ügy azonban azon dolgok közé tartörik, melyeket elégszer felemlíteni nem IchcL nx ily ügyet mindig kell sürgetni, valahányszor alkalom kinálkorik reá, s minthogy megtestesítése hosszabb idői iittokott igénybe venni, és sokszor legalább sióknak emlékébe visszahozni, akik belátják fontosságát és ér­ deklődnek iránta. A népkönyvtárak vagy akár községi könyvtárak ügyét mi haladásunk és mivelődésüuk érdekében fö­ lötte fontosnak tarunk. Igen kívánatos volna, hogy a lelkes hasallak közül minél többen magukévá tennék ügyet, és létesítése körül sziveskeduének fáradozni. Sok helyütt csak a kezdet nehézségeinek lektidzése szűkhogy azután egy pár önzetlen ember munkál­ kodása folytán a legszebb ösvényen induljon. Azon rosx anyagi viszonyok, melyekben édes ha­ zánk már évek óta siulik, mondják nekünk legjobban, hogy sok tekintetben hátravagyunk, s annak folytán kétszeres erővel kell iparkodnunk ax clőhaladáaban, s megragadni minden eszközt, mely bármiképpen van hivatva a hava sorsát jobbra fordítani. Hogy iparunk sem azon fokon áll, uelyen mi annyira szeretnék látni, ennek oka is egyrészt ax értelem csiszolatlanságában rejlik, s ax ebhex szükséges különféle ismeretek hi­ ányában népünk azon rétegeiben, melyek kezük mun­ kája után élnek meg. Nagyon természetes tehát, hogy mitsem óhajta­ nánk őszintébben, minthogy hazánkban egyetlen egy község sem legyen, melynek kis könyvtára no volna, s hogy minden községben találkoznék egy néhány lel­ kes hazafi, ki ennek létesítésében, fentartáaában segéd­ kezet nyújtson. De van itt még más kérdés is, melyre határozottan és őszintén megfelelünk. Nem elég az, hogy könyvtára legyen minden községnek, ennek fel­ állítása előtt tudni kell milyen axa könyvtár? Azt kö­ rülbelül mindenki tu^ja hogy nagyobb városokban nincs hiány könyvtárakban, minden valamire való vá­ rosban van egy-kettő. De valljuk meg őszintén, e könyvtárak kivétel nélkül regény kötetekből állanak, — tehát tisztán mulattatásra, szórakoztatásra szolgálnak, — valami népszerűén irt tudományos munkának olvasása, valami nagyobb községben is alig jut eszébe az egyiknek, másiknak, — regények olvasásában nincs köszönet, ezekből nem igen miveiődik valaki. Csak az utolsó évek könyvészetit kell egybevetni a külföldével a iizi tapasztaljuk, hogy nálunk a népszerűén irt tudo­ mányos (különösen magyar) munkáknak nincs kclctük, s Német-, Angol- és Francziaországban bámulatosan nagy, mennyiségben keltnek a népszerűén irt tudományös értekezések (fűzet alakban) és egész munkák is. Pedig valóban művelő hatásunk csak ezeknek van és művelődni, egyszóval tanulni csuk ezekből tehet A köz- ■r. „ ■ < TÁRCZA. r 1 • 1 * • -A. hűtlen asszony. - . i. magában — < b Bágyadt szemét földre szegzi, Szétzilált haj. sápadt arcczal, - s>f Szivét kín és bá övedri. szent eskü ' férjének oltárnál telt, Ez veri fel álmaiból . . Esküjéhez bűiden tett. >l-y. < j Ami a nő ■ - Glóriáját szentté tette: Az asssonyi ékes pártát , Sárba dobta, elvetette. fon •- f 'i1' az emberek ’ új Megvetéssel néznek rája, „Oh adj halált én fotonom !4 . ,i Ez utolsó, leghöbb vágya. 47 ’ K De fr nem jön; *-’ÍÁ hűtlent ax ég sem szánja, Zordon gondolattal nyúl a b Tőrhöz, hogy szívé l>c mártja. De a jó férj Megszánja a tévedt szivet, Elveszi u gyilkos vasat, -,?I Kibékül ... és mindent (eled. -• <t. Bit' >4 U1 1............. - ;J. y» Egy öreg téli öltöny viszontagságai. (Uci dUkWedíl.) P-ban történt a most már utólag bohóságodnak Látszó história. Tudvalevő dolog, hogy magas cgyéni. aég volt már ősapám szépapja, ki nem kevésbé tragicus1 végzettel' dicsekedett, mint szegény felöltőm, melynek, hogy pár szót szenteljek, kegydetes gondo­ latnak látszik nekem; mondom említett árasig bórihorgas legény vala, a igy nem csoda ha rajtam is be­ ségi népkönyvtárak felállításánál tehát szükségképpen arra kollond majd tekintettel lonui, hogy milyen mü­ vekből álljon. Szükzégcs tesz teltet óvatosan és tapin­ tatosan eljárni. — Kezdeményezésnek azonban okvet­ lenül meg kell történnie. Nagy és szent hivatás jutott a falusi lelkészeknek,' tanítóknak, de tiszta meggyőződés­ ből mondjuk, hogyha ezekben csak némi buzgalom és jóakarat van, ók buzdításaikkal, jóakaró tanácsaik­ kal képesek köznépünk művelődés iránti közönyét meg­ törni. Do csak is ők képesek. — És ha erősen akar­ ják, köznépünk sziveden hajlik szavukra és ők mél­ tókká teszik magukat a nemzet bt Iájára. Nem kevésbé fontosaknak tartjuk a nyilvános népszerű előadásokat, hatalmas tápot nyer ez által az . olvasás iránti iuger. at olvasási kedvet pedig okvet­ len ébreszteni kell. Az olvasás gépies tudása maga még nem elegendő ax üdvösségre. Népiskoláinknak o tekintcibcn is jobb jövendő állapotok lehetőségét kell előkészíteniük. Szükséges az olvasmányok megértésére hatni, hogy a népiskolából kikerülő földmivelő fiú, az olvasási vágyat és kedvet már innen vigye ki ma­ gával ax életbe, mert ugyan szerzett tudományának kevés haszna vau, ha később pihenő óráiban más könyvhez nem nyúl, miut ax álmoskönyvhöz, vagy va­ lami ponyvairodalmi termékből, ügy látszik, hogy né­ pünk hátramaradásánál nem mindenben népünk maga az oka s a község érlelmesjei nem igen Iclvilágosilólag hatnak. Pedig milyen áldásdús termés magvait vet hetuék ők el egy kis buzgalom és jóakarat mellett. Tegyen tehát mindenki valamit, aki népünk jobb jövő­ jében hisz és roméi. Az együttes törekvés legyőzi ax akadályokat. Gazdászat A f-bona putitilA fnt<J bo|lr 4* irtialaak l*tncrtclé»<-. az idei gabonavetéseket az ország több részé­ ben egy, a gazdaközönség előtt a még kevéssé is­ mert rovar, a gabona-futó bogár (Zabrus gibbus) pusz­ tította. Ezen rovar példányai több vidékről a földmivelési minisztériumhoz hcküldetvén, közöltettek a ma­ gyar-óvári gazdasági akadémia szaktanáraival, a kia ez ügyben következő körülményes jelentést tettek, melyet nevezett minisztérium a gazdasági egyesületek nek és lapunknak is ismertetés végett megküldött E bo;ár nálunk mindig nagyobb tért foglal cl, az idén többiek közt Győr-, Mosony-, Sopron- Temes-, Bars és Zemplén megyében lépett fel pusztitólag. A bogár a futó bogarak családjához tartozik, melynek káros voltát sokaidéig nem hi*ték a szak­ emberek, mig végre többeknek pontos kutatása és megfigyelései minden kétségen kívül helyezték, hogy e bogár nemcsak nem hasznos, hanem felette káros. Ax ivarérett állatnak — a bogárnak — hossza teljesült a példabeszéd jelen esetben átkos igazsága, midőn azt mondja; „az alma nem esik messze fá­ jától 4 , Csakugyan beteljesült ez rajtam is, noha annyi­ ban még sincs igaza ax felébb elejtett mondókának, a mennyiben testro ugyan nem, do lakhelyemre nézve mégis meglehetős hosszú macskaugrásra találtam clszendcrülui őseim fészkétől akkor, midőn hazáiról a haza közepéről a sors a nyugati határszélre ki^Icbbczctt. Igaz különben, hogy nem én hanem a tenirt felöltő képezi leírásom tárgyát, de a mily igaz, hogy a fencmlitett öltöny mint posztó engem soha nem látott — már akár pbysicailag, akár úgy értve mint magam értein, — oly igaz az is, hogy életem azon időbeli minden mozzanata annyira összefügg boldogult, de életében soha boldog nem volt kabá­ tommal, hogy jelenleg termetes személyemet a crédótxil kivonni, jelen históriából kivenni, vagy az egész­ től elkülöníteni valóságos hercuksi munka volna, azrt csak hadd halljuk a mint jön. Holdvilágé* téli este vala. Szobánkban, mely tágasságra nézve vetekedett bármily táncterem öblé­ vel, hárman lakúnk, ö volt az egyik, ki említettem este a világot nyaka közé véve, járta egyik társát a másik után, hogy honn fagyos szobánk jege alul va­ lami barátságosabb kandallója diákkamara falai közé meneküljön. I^bct, hogy célját érte, lehet azonban, hogy 1’. utexáit szaladgálja keresztül kásái, de annyi mindenesetre áll, hogy dolga jobban folyhat mint nekem, s mellettem egy ágyban didergő osztálytár­ samnak szegény Jancsi barátomnak. Reszketsz Jancsi, fázol ugye? Bohó fin! — hogy beéred vékony jwkrocunk még vékonyabb me­ legével, csak arra kell gondolnunk, hogy szomszédunk kutjában a békáknak még keservesebb mulatságuk tehet a miénknél, hiszen a tél majd csak elmúlik va­ lahogy s aztán majd ha a tavasz eljő, ne félj clfa­ gyott lábaink ujjai majd csak kiengednek s nem lesz nálunk bohóbb két legény sxéles e hazai gym nasi untokban. 15 mm., szélessége 6—6.5 mm. Gyors mozgása, 5 Ízű tarsusa, csápjainak alakja után könnyű felismerni hogy a futó bogarak családjába tartozik. Többi ro­ kontól abban különbözik, hogy torpajzsa széles, pú­ pos, egész testalkata tojásdad idomú, hoszszukás, nobéxkcs. Felső oldalán sötétbarna, fekete, aliui oldala különösen pedig a lábai vörösesek, a csápok a tor­ pajzs hátuljáig érnek. A fedőszárnyak mélyedéseikben poutozottak, mely pontokat áronban szabad szemmel nem láthatni miudcniknél egyformán jól, a nagyitó üveggel azonban miudcniknél fellelhetők. A bogár körülbelül juuius elején, közepén jelenik meg: nap­ pal búvóhelyeken, kövek göröngyök stb alatt tartóz­ kodik és a gabona szárán ül, a teljes gabonát pusz­ títva. A bogár pusztítása ez ideig csak a rozs és bú­ zára szorítkozik, különösen a még tejes gabona sze­ meket szereti, do ilyenek hiányában a már keményeb­ beket is megrágja. A párosodás szinte ez időre esik, a peték a földben rakatnak le; az álezák még ugyan­ azon évben kikelnek, — initcgy aratás után. Az álcza élénk mozgása ál tál hamar szembe öltik; ft-jo fekete vagy sötétbirna, igen jól kifejlett vágókkal/ teste 12 gyűrűből áll, az első gyűrű nagjobb a töb­ binél, és oly fekete, mint a (ej, a 2, és 3. gyűrű felső oldalai egészen barnák, világosabak a fejnél, a többi gyűrű legümbUlyitctt élű barna négyszöggel bir a felső oldalon; mely négyszögeknek szürkés fehér foglalatja van, a test két oldalán szintén barna pon­ tok láthatók. A lábak világos sárgásak, a test nyú­ lánk, egy kissé laposra nyomott, meglehetősen egy formán széles, csak a végső gyűrű vékonyodik cl egykissé, ezen két húsos nyújt vány is látható a felső oldalon. Az egész lárva viaszfénynyel bir, csak ke­ véssé szőrözött. Fejlődése tartalmát illetőleg régibb, különösen német etnomologusok azt három évre te­ szik, az újabban általunk is több év óta folytatott megfigyelések után majd teljes biztosággal mondhat­ ni, hogy fejlődésére csak egy évet igényel. Bizonyítja azt azon körülmény, hogy tavaszszal mindig csak egyforma nagy álezákat találtunk, holott ha a fej­ lődés bárom évre terjedne, különféle apróbb és na­ gyon álezáknafc kellene jelen lenni. Az álezák közül többet szobában megfelelő körülmények között tartva, azok miud bebábozták magukat, s a juníúsban meg jelent bogarak petéket is raktak. A petékből kikelt álezák azonban később tönkre mentek, s azért nem eonstatáljiattuk a fejlődés megfigyelése által, hogy mily bosszú időt igényelnek kifejlődésükre. Ax álcza nappal a földben tartózkodik; füg­ gélyes lyukakat ás magának a gomba tövében, c lyukak mélysége változik a lárva kora s az idő szerint, fiatalok csekélyebbet farnak, az idősebbek mélyebbet, a tél beállta előtt szintén mélyebbet mint nyáron át. Az álcza nem a gomba gyökerét pusztítja, — miut azt sokan hitték, — hanem a levelét, s a Igaz, igaz; de mig téged boldog poétát a gon dolat is folmelcgit, addig hidd cl nekem, hogy nekem még a gondolatom is oly jégburkot kapott, hogy azon likat a mennydörgő* mennykő sem üthet. A mennykötői ugyan jelenleg nefé|j édes cim­ bora, az most legfeljebb azt a vad theolognst kör­ nyékezi, ki, az isten tudja hol kószál, s hol akar tnl; tenni azon a másfél forinton, mit előbb örökre elzá­ logosított párnáért kapott a „Szeglet zsidótól“ „Talán megint inni ment a szerencsétlen!4 nyögé félig kérdve félig felelve ágyam lakására. Feljött a hava lásd édesem, s ilyenkor a bódulásneki orvo­ ság. Hadd tombolja ki magát, ő még fiatal ember - legalább még anuak szereli magát nézni, — do mi az ő útjait nem fogjuk követni tudod-o Jancsi ? Szó sincs róla, de uem is lehet; hanem az idő éjfél körül járó jó lenne ha a beszélgetés abba hagy uák, mert különben holnap tiz órakor délelőtt is koránlani a reggelt. Diclum. Servus morc No legyenek álmaid, s egymásnak hátat fordítva próbálgattuk mint lehctno elaludnunk. Nemsokára társam egyhangú szuszogása jelcuté, hogy ő már túl van a földi réven. Hágáin is érzém, hogy idestova elalszom, ámbár szerettem volna har­ madik scboLiiai zsarnokunkat bevárni, mielőtt elaludnám Do az csak nem jött, s mint rendes szokásom volt abban az időben, clkcztdtem számlálni százig. Ennek a számlálgatásnak pedig rcám az a különös hatása volt mindenha, hogy mikor már a kilencvenes szám körül jártam gondolatban, rendesen megakadt a gon­ dolatom, azaz rendesen elaludtam. így tettem tehát most is, előbb azonban megigazitgalám lábunkon levő már ezi lőben „romlásnak indult4 kabátomat, nehogy annak a hires — gondolom —- német írónak egész­ ségi szabályzatait megszegve, lábam álhfitscm; mi per dig roudosoa nz embert ágybaszoritja, hangzik pedig az a most érintett szabályka következőleg; „Tartsd a fejed hidegen, a gyomrodat lágyan, (t. f. lágy meló gén) A lábadat melegen, s uem nyögsz majd az ágy- �még alig kikelt vetésen már megkezdig pusztításukat A rágás módja igen sajátságos, a mennyiben a leve* et nem harapják vagy rágják el teljesen, hanem csak megrágják. A megrágott öttxegönyölődik néha csak ax erezet marad hátra, uz erezet közötti gyen­ gébb rést jrtdtg ki van éve. Nagy kártékonysága ép a puutitán ezen módjában leli magyarázatát, La tel­ jesen lerágnák a leveleket, akkor a növény uj hajtá­ sokat hozhatna, fiatalabb levéllel pótolná a lerágoitat, igy azonban t\jra nem h^jt, hanem az egész lassankint tönkre megy. A pusztítás módja hozza magával, hogy sokkal többet tönkre tesz, mint a mony nyit megemészt. Főkép a buzit, rozsot és árpát támadják meg, a zabot állítólag megkímélik. A megtámadott helyek messziről nézve hasonlítanak tavaszszal a fagy által megkárosított vetésekhez. Igen gyakran láthatni, hogy a tábla széléről nyomulnak folytonos pusztítás mellett mindig beljebb. Ezen cselben a szomszédos földekről, hol való, szinűlcg már elfogyott a táplálé­ kuk, vándoroltak át A be bábozás májusban történik, bebábozás végett mélyebbre mennek a talajba. A báb színe sárgás, előre álló lábakkal. Ellene legsikeresebben okszerű veléstorga által hathatunk. Hazánkban bizonyos rovarok, mint épp az em­ lített, vagy pedig a hesseni légy, különösen azért ké­ pesek oly nagy mértékben elszaporodni s oly nagy pusztításokat végbe vinni, mert gazdálkodásunk na­ gyon egyoldalú, csakis a kalászosokra alapitott* Oly földeken pedig, bed a gabona után ismét csak gabona következik, a kalászok ellenségei mindenkor feltalálják a tételükhöz szükséges kellékeket A szóban forgó ru* Vi* pl. gyŐr- s mosonymegyei gazdák, összhangzó nyilatkozataik szerint mindenütt ott lépett fel elsőbben azokat a vetéseket pusztította el mindenek előtt, hol őszir: őszi vettetett. A hol tehát e rovar mutatkozik, ott elkerUlbetlcuül szükséges, bogy okszerűbb vetésforga tartassák meg. Ha csak lehetséges, nem kell gabona után gabonát vetni, semmi esetre sem szabad őszi után őszit vetni, mert különben állandó calarnitáskép fog maradni a bogár az illető vidéken. Ha valahol már egyszer fellépett, utt csak is az álezák ellen lehet eredménynyel működni. Azon helyeket, hol fellépett, be kell keríteni l'» -2 láb mély lehető­ leg meredek árokkal, s ha olcsón kaphatni, meszel, ezt kell az árok fenekére hinteni, de kellő mélység betartása mellett, ezen utóbbi intézkedés el is marad­ hat, A bekeritet területet jó felszántani, mert akkor előbb vége lesz az árokban, hol is - gyermekek által agyon taposhatók. A szóban forgó bogár mindenesetre nagyobb figyelmet érdemel, mert valószínű, bogy az említett helyeken kivül másutt ra fellépett, csakhogy talán a a gomba kifagyásában keresték a baj magyarázatát. bán.4 Legalább én azt hiszem, alvó társam is azt mondta, bogy ez meglepően hü fordítása a német­ eredetinek. Azonban mi elaludtunk; azaz nogy én még ezu­ tán is ébren valék jó ideig, mert a könyveinket éjonte látogatni szokott egérkék nemesmunkájának zörgedelmességét hallgattam még sokáig. Hallgattam mon­ dom, mert felkelni s elzavarni a makacs rágcsálókat sem barátságosnak sem tanácsosnak nem tartanám, mert ... na de hiszen elég indokolás az, ba azt mondom, hogy lakszobánk alja kővé volt fagyva. Ahdtam; körülbelül egy óra lehetett éjfél után, midőn lábamat fázni érezvén, felébredtem. Ágyunk végénél egy fekete alak állt Kiáltanom annyi lett volna, mint alvó társamat felverni álmából s erre egy éjjeli ijesztő bizony már még sem capacitálbatott volna. A helyett hát bogy kiálU: ék, óvatosan ki akarok* kelni az ágy bél, de a barna emberhez hasonló valami birtelelcn nyakamba dobja azt, a minek hi­ ányát lábamon elébb éreztem. Kigombolyitám nya­ kamból a kabátot és — igaz nem oly lelki nyuga­ lommal, mint a hogy ezt itt írom — visszatevén ere­ deti helyére lábainkra a felöltőt. Az idegenre nézve pedig, kiben eközben kósza laktársamra Tscbekiangra ismertem, az egyszeri tót ember magyar mondókáját gondoltam maganban t. i. „Te se só, én se só, ágylesz jő. (Mi annyit akar je­ lenteni, hogy: ha te nem szólsz én se szólok) Erre odajön hozzám Tschekiang s fülembe súgja „Szerencsétlen vagyok fiú: s ba van benned egy cscp emberszeretet, kisegítesz, kell hogy kisegíts a kátyú bői, mibe ma keveredtem/ Halljak a szép szót, mondám. Erre el panaszolja, * hogy pénzét elkártyázta, hogy egy pengő s ölvén pénzét elpengette valamik le­ bujbán ; de reményét fejezte ki arra nézve, hogy még ma megfordulhat szerencséje, ha én úgy akarom, a mint ö. Én nem segíthetek rajiad atyámfia, hiszen nekem sincs csak egy fillérem sem.„ Ne káromold ax Istent (soha ilyet! ő még az igazmondást is istenká- Hírek. A b.-gyarmati tűzoltó egylet ma f. hó 9-éu közgyűlést tart, melynek tárgyát: az alapszabályok felolvasása, 4 tiszt választása, a gyakorlatok idejének meghatározása s egy ax egylet javára rendezendő lánczmulatság rendezése fogja képezni. Csak a tűz­ oltó eszközök megszerzése s a meglevők kijavítása nem kevés gondot ad az egyletnek. A kijavilás B.Gyarmaton is eszközölhető, olcsón; tudtuukkal vau itt egy ügyes gépész, ki arra készségesen vállalkoznék. Az egylet végleges megalakulása előtt is szép élénk­ séget mutatóit, mennyivel fokozottabb lesz ez élénk­ ség, ha a gyakorlatok elkezdődnek a a tűzoltóság kirukkol. Ipolyaágon a lefolyt héten tárt attak megfáz évi iskolai vizsgák és pedig úgy az elemi négy, mint az állami polg. jelenleg még két oszt, leány tanodában számosabb vendég közönség jelenlétében: mely öröm mel látta, ax ifin nemzedéknek, többféle tantárgyak­ ban} előmenetelét, s alkalma volt meggyőződni úgy a tanítók mint tanítónők ügy buzgalmáról Ax utóbbiak köxt a főillem Varga Berta kisasszonyt illeti, kinek tapintatos vezérlete alatt áll az állami intézet. A xcnébeni kiképeztetésöket a leány növendékek Jancsó Róza kisasszonytól nyerik, ki maga is jelesem játsza a zongorát. Ax Ipolysági műkedvelő társulni f. hó Pro tervezett színi előadása, az ezen napon délelőtt tar­ tandó lókiállítás, délután Tompán véghez menendő ló verseny, végre ezt követőleg este rendezendő nagyobb rendű tánczvigalom tekintetéből egyelőre clbalasztatott. Sxirákou a szilák vidéki kisdedóvó egyesület hol­ nap folyó hó 10-én délelőtti 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését. Naghy Mihály színtársulata e napokban érke­ zik B.-Gyarmatra, társulata 23 tagból áll, férti tagok: Ságby Mihály, Nyiry Lajos, Péterdi Sándor, tialmay Ödön, Kétszeri József, Jámbor György, Udvardi Jenő, Temesvári Zoltán, Szabó János, Tóth Sándor, Czakó Endre, Halmel Károly. Nők: Léoárdné K. Emília, Sághyné, Pap Laura, Pé térd iné, Kélszeriné, Temesvárin*, Szatmári Rózsa, Virág Ilon és Katonáné. Halálozások. Kannitz János, szécsényi cv. tanító f. év jnnius 31-én Losoncion jobblétre szeudcrült. Az alig 22 éves itiú a „Nyelvőrnek4 egyik munkatársa, — a tanítói karnak jellem, becsület, szakképzetség s foly­ tonos tanítás és tanulásban egyik dísze volt. — B.Gyarmaton folyó bo 5-én Fray Gyula 22 éves szép re­ ményű papnövcudék temettetett el Béke havaikra! Uurxaaztó jelenet színhelye volt F. Pribclcn Laszkáry Miklós úr háza f. hó 2 án. Ugyanis Laszkáry György, az elébb említettnek fia, kin időközönként azon rögeszme vett hatalmat, hogy Etelka testvére egy gépet rejteget, moly minden szerencsétlenségeinek, me­ lyek érték és érik — oka lenne, — rcvorverrcl Öt’ romlásnak tartja) mondá, hiszen itt van ez a felöltőd, ezzel kisegíthetnél a bajból. Idestova kitavaszodik s neked mint eddig jg, épen nem lesz rá szükséged. Meg aztán én mondom ezt neked a gymuasistának, én a tbeologus. Vigyen cl a tatár gondolám, de mert láttam, hogy rajta van a játszhatnámsági nyavalya, azt mon­ dám neki, hogy vigye, ba már ex utolsó öscrcklyémen is túl akar adni, vagy zátogitsa be, ba ugyan a szöglet zsidó ád neki rá valamit, mihez azonban leg­ kisebb reményt sem nyujték neki. Mily örömmel kápá hóna alá a szegény kabátot mily sietséggel futott tőlünk, arról fogalma csak neki lehet. Nem múlt azonban negyedórája, s visszatért az éji vándor, akkorát sóhajtva mikor a küszöbön belé­ pett, bogy csak úgy rengett bele szobánk tökéletesen befagyott négy oldala. Mondtam úgy-e, bogy őzért a zsidó sem ádiwminit ? Mondtad a gutát, hiszen te fiú, ezen a jámbor gérokkon annyi a lyuk, mint a pehely, vagy mint ax égen a csillag; a jámbor Szeglet zsidó majd kircp’tett vele együtt az ablakon. Nincs más mód, mint a takaródunnámat is elzálogosítanom; azért csak kapok tán két forintot; ez a bosszú tóga meg majd nálam marad fia, jól lesz vele takaróznom. És csakugyan vissza akarsz még menni; áldjon meg az ég, feküdjél le inkább. Nem szólt az istenész semmit; elment s az éjjel a dunnája Arát is clkár­ tyázta; azóta az igaz magához tért; de az is igaz, hogy késő, — s a szegény kabátot, mely őt megtérité s melyet mindnyájan oly nagy becsben tartánk, tavaszszal egy öreg' koldusnak adtuk, ki még akkor is talált rajt valami megköszönni valót. Szegény ál­ dott felöltőm, ez meg legyen a te epitaphinmod. , Derengő. szőr lőtt nevezett testvérébe. A szcrencsótlcu lány, ki­ nek balesete közrészvétet keltett, mint az orvosok mond* ják, felgyógyul, a uiég szerencsétlenebb lettest más­ nap Budapestre az őrültek házába szállították. Azon axalloiigú hír, hogy a tűzoltóknak minisz­ teri rendelet által lenne betiltva az egyenruhán az aranyzstnur riwlésc, alaptalan'. Furcsa is lenne ily kí­ vánság! \ * Húg) fogjak a Zsélvboa a szomszéd meg hitt* szomszédját, hogy fogjad raját mely, néhány perez előtt történetesen egy boglyára szállt. A meghitt szomszéd készségesen vállalkozott a feladatra/ hanem elébb keményen megtöltő csibukját, azt mcggynjtA a a sxéuaboglyára mászott, hol a füstöt tUzcstttl ugyan­ csak türökiűódra fújta kifelé. A boglya azonban nem tűrte az cféle úrhatnámságot, hanem lángba borait — s ami törökünk aligha nem hagyja ott a fogát, ha a közellevő munkások az égő boglyát szét nem hányják h a tusát ki nem szabadítják. A nevét elhalgatjuk c modern álstrőmnek, ki a tűzmcntcsségét pipaszóvai keresi a boglyán. (Beküldőiéit.) . SierencMctlcn foghúzás. B. Gyarmatot! egy csinos fiatal ember fájós fogát ki akarván huzatin, a helyett az ügyetlen.... ki húzta az ép fogat s azzal együtt egy darab Alkapcza csontot. — Ilyen felcser mogérdcmlené, hogy alkalmazzák rá a tháliót „fogat fogért* Azok kedvéért, kik B. Gyarmaton 8tophány Ottó fényképész úrnál magukat lovétetni óhajtják, közzéteszszűk, hogy folyó hő 17-én B. Gyarmatról huxamoaabb időre eltávozik, e szerint még c hét folytán felvétele­ ket elfogad. — Az ügyes fényképész több kedvet fény­ képe után szén emléket^ hágy városunkban. Lapszemle A „Felvidék* czimű hetilap, mely Kiss Géza ügyes szerkesztése mellett sok jó szolgálatot tett a felvidéken a magyarosodás Ügyében, német mellék* lapját megszüntette. A „Kecskeméti Lapok" szerkesztéséi Szeles József lemondása folytán T a s 8 y Pál vette át. A „Magyar ember könyvtara* czimű füzet, melyet Pokorny Jenő szerkeszt, változatos tartalommal jelenik; dón rendetlen szétküldés miatt több előfizető panaszkodik. , . Ax „Egyetértés* Milctics elfogatásit alaptalan­ nak és indokolatlannak találja. M A magyar Irök leveleinek össze gyűjtési költ­ ségeire Bodnár Zsigtnod Dr. Kiss Áron és id. tíxínnyei József előfizetési felhívást küldött (apánknak. Ezen vállalatnak törekvése leend a XVII és XVIILik százatbeli irók irományait s az c^yos családok könyv­ tárában levő okiratokat összegyűjteni és kiadni. Ezen levelek 20—25 nyolezadrét 'ívből állő kötelenként fognak megjelenni Egy kötet ára 3 írt Ax irodalom bará­ tait felhívjuk e vállalat pártfogására.. Mondanak sem kell, bogy a vállalat biztos kezekben van. Az előfize­ tések id. Szinnyei Józsefnek, az egyetemi könyvtárba küldendők. A „Mngyaroraxág és a Nagy világ44 leggjabban megjelent 26-ik számának tartalma. — Szöveg: Juszuf Izzodin. — A kis Marié regéje. (Költ. Karlovsxky Endre.) — A jaios bácsi pipatoriuma. Vig besxély. (Györkönyi A. Károly ) Törökország népei • egyház­ hoz való viszonyuk. — A fővárosból: Háború. (PorzóQ* — Orosz mesék. — A kis grisette. Elbeszéléa. (Sánd György.) Folytatás. — .Sakkfeladvány. —-képrejtrény. — Szeri, üzenetek. — Rajzok; Juszuf Izzedlá, tö­ rök trónörökös. — a gyógy-forrásnál. — Mesterséges alpesi levegő. —.Mária-pócsirbncsiyárők. —Előfizetni ■ Ionét e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Ferenczi-x cktcrc Atbcnaoum-épület. Negyedévre 2 frt. 60 krj^ félévre 5 frt., egész évre 10 Irt. Ajánljuk e lapot a olvasó közönség figyelmébe. . • ■ A ‘ Ax ,;Uj Idők44 cximü holilap (divát-tárczával) aá félévi, első száma a következő válogatott és érdekes^ tartalommal jelent meg: „Ax egyház és a tudomány// II. Láng Henriktől; — Minden megjön idején (ered, költ.), Almandin. — A végzetes paripa (eredeti el bétáé-» lés) Vértesi Arnold. — „Heine‘,-bÓI, Benedek Aladár.3 — rózsa királynő, (Vacano Emil elbeszélése.) — Úti naplómból, Hataia Péter. — Az én édesem (eredeti rajz,) B. Bütucr Lina. — Az örömről, Janky György.-— „Irodalmi, társadalmi és művészeti hírek/ — A ’ borítékon: Divat-tárcza, Hymen, sakk-rojtvény, köpted ‘ lány, (hármas jutalommal,) szikrák, a xzerk. nyílt vá­ laszai, vegyesek. — Ez elegáns hetilap előfizetési dija júliustól kezdve (alábbszállitva) évnegyedre 2 frt. 10 kr., fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Egész és féléves . előfizetők jutalomban is részesülnek. Kiadói és Szer­ kesztői hivatala: „Pest, papnövelde utcza 3. sz. föld­ szint jobbra. E Isi) valóban magamagát ajánlj* t most már (olcsóságánál) fogva is méltó az elterjedésre. Szer- • keszti Benedek Aladár. ,v, Ax ., ipollo*' czimű zcucmüfolyóirat ötödjk kö­ tete legújabban megjelent hetedik számának tartanba: 1) Morceaude silón Zapf Antaltól 2) Kél hallgató magyar Csermáktól, zongorára átírta Waehtel Aixel. 4) Vig nők között, nolkamaznrka Nagy Bélitől 44) Impromtn, Feigler Viktórtól 5) Kél magyar népdal: I. Zsindolyezik a veszprémi kaszárnyái II. Szép a viola Zongorára álirta Kapi Gyula. A borítékon: A zenetftt ténolme. Kapi Gyulától stb. — Melegen ajánljuk exffc hézagpótló vállalatot a zene közönség figyelmébe.-31 előfizetési ár egész évre B frt. félévre 2 frt A jelen szám 1 frtért külön .is megszerezhető. Ax előfizetés vidéken legczélszerűebben a póstahivataloknál utalvá­ nyozás utján eszközölhető, Budán, „Apollo* kiadóhi­ vatalában viliváros fő utcza 220 sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyanott leszállított áron kapható. F.gy igen jó házból való solid fiatalember alkal­ mazást keres valamely körjegyzőnél csekély feltételek mellett Közvetít a szerkesztőség. * Felelős szerkesztő: Horváth Danó. �HIRDETÉSEK. íz Haszonbérlet. Hirdeti! lény. A b-gyarmati „Takarók és hitelintézet I részvénytársulat44 igazgatósága közhírré teszi, j miszerint további intézkedésiga z értek pa| pirók utáni előlegeknél, valamint a kézi zá| logoknál, e folyó évi január.1-től a kamat­ lábat 1%-fdlival leszállította. O IGAZGATÓSÁG. Nógrádmegye Ipoly-Kis-Kér községben 250 hold tagositott birtok, föld, rét, erdő és legelő, — gazdasági épületekkel több évek­ re — haszonbérbe adandó. A vállalkozók bő­ vebb értesítést nyerhetnek a helyszínén, vagy Losoncz-Kisíaluban. Árlejtés! hirdetmény. A vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter 1876. évi május hó 31-én 10435. szám alatt kelt rendeletc folytán a B.-Gyarmaton szervezendő polgári iskola újbóli építése négyszögölen­ ként 212 írttal számítva 38.976 forint 81 krajczárral előirányozva, és 18,000 forintnyi államsegély|lyel engedélyezve lett. ... M Ezen építmény vállalkozás uijáni biztosítása végett 1876-ik évi julius hó 12-én délelőtt 10 órakor B-Gyarmaton a megyeház kis termében csak írásbeli zárt ajánlatok figyelembe vételével fog bizottsági tárgyalás tartatni, Co a beérkezett Írásbeli zárt ajánlatok a jelenlevők előtt nyilvánopM felbontatni. A tervek, költségvetés, épületi leírás és építési feltételek 1876. évi junius hó 16-ik napjától fogva a megyei alispáni i.ódában megtekinthetők, és ugyanott átvehetők az írásbeli zárt ajánlati I minták is. Felhivatnak a válllalkozni szándékozók, miszerint a fenn kitett napon és órában az előirány­ zott építési költség után számítandó 5\-tóli bánatpénzzel ellátva a kitűzött helyen vagy személye­ sen jelenjenek meg, vagy pedig jogérvényes Írásbeli zárt ajánlatukat az 5°0-tóli bánatpénznek mel­ léklése mellett az építési munkálatok biztosításával felruházott alulirt bizottmányhoz az árlejtósi és építési feltételekben kikötött határidőig küldjék be. Kelt B.-Gyarmaton, 1876. évi junius hó 13-án. L t Madách Károly, Karagyena Mihály, másod tan fel ügyelő. , alispán. özvegy M<uko Mikló.mű csődtömegéhez tartozó Erdő-Tarciia köz­ ségében fekvő két birtokrész az egyik 1200 □ öllel I2G hold gazdasági épületekkel, a másik 1200 Q öllel 180 hold kiterjedésű lak s gazda* épületekkel e foly<> 1876. évi Szt.-Mihály liánjától kezdve három é\re külön külön folyo ó*'i julius hó 20 án Erdő-Tárcsán reggeli 10 6. nyilvános árverés utján a scőd választmány f. é. junius 27 ón kelt végzése loiytán haszonbérbe fog adatni. - Bővebb értesítést nyerhetni szóval vagy bérmentesített levél által Okol icsányi József megbízott úrnál ErdőIán sán u. p. Szirák, kinél is a haszonbéri feltételek megtekinthetők. — Erdő-Tárcsán I87G. évi julius hó 2 án. - Halász Mózes cwid tömeg­ gondnok. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00119.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_07_09.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-07-09 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 28. szám (1876. július 9.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7e5df0cdad9489e0968e9c7ef25e3f6d.jpg 489e35480196a52120bcc1f354a2d2fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1d7e4533f1ed0d6f8a9fd7f84197b57c.pdf 7487ad6c040bb6ef973f7027f0389c97 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 29-ik szám. B.-Gyarmat, julius 16. NÓGRÁDI laP ok és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. A terménycsarnokok szerepéről a gazda­ sági életben. kiállítások rendezésében azoknak, kikben jóminőségű máris égető szükségnek mutatkozik; épen azért mél­ termelvényck előállításának tudata a nemes vetélkedés tányos, hogy azok, akiknek nagy előnyére fog válni, vágyát költő fel, a mely vágy ha egyszer folélcsztemindent elkövessenek a törvényhatóságokban, hogy a Az élőt bármely oldalát vesszük is figyelőmbe, az tett természetes anyjává lesz a tökéletesedésnek. Ezek facilitások okvetlenül keresztül vitessenek. E nélkül emberiséggel a haladás pályájáu találkozunk, úCiiséazok a. közegek, melyek a mezőgazdászat érdekeinek nincs vasutunk. A facilitások kimondásához joga van röje- az előtörokvés vágya és törteden buzgalmával. olőmozdiláására czőlzó intézmények felállítására az uta­ a törvényhatóságnak épen úgy,- mint egyes tariffák A közgazdasági élet torén is befutott már egy minden kat mcgcgycngctték, ezek azon orgánumok, molyok készítéséhez. — A mily melegen beszéllek ez ügyről tekintetben fényes körű pályát, érvényre emelvén a egyik másik intézményt folépiték. Qróf Gyürky Ábrabám és Báró Majthőnyi László, munka és a töke uralmát. És mig amazt jogosult esz­ És midőn ezek közrehatása folytán is a fokoza­ főispánok, a mily szakértőén » bolyismerőleg tártaiéi közévé tette a vagyonszerzésnek, rugőkonyaágál cl tos emelkedés a virágzó állapotokhoz mármár észlel­ ez ügyre nézve a helyzetet Gróf Forgách Antal: azon nem veszítő emeltyűjéül a jólétnek: addig a közgazda­ hető; midőn a termelés folyton növekedik, melynek reménynycl akarjuk magunkat kecsegtetni, hogy az sági élet minden ágazatára befolyást gyakorló tökét folytán változatban gazdag, nagymcuynyiségü piacikéügy, moly komolyan kezdetett, nem fog az ő akara­ nagyhatalomnak ismerte fel, mely a munkát mint a pes árú, termelvéoy megvásárlásra vár: akkor a for­ tukban ellankadni, s ha ők élére állanak, úgy a vasvagyonosodé* democratikus tényezőjét minden oldalról galom élénkítése, a piaczképcs termelvényck kelen­ uttlgy jelenlegi megfeneklett állapotából kizökkentetik. támogatni, gyámolitani van hivatva. dőségének biztosítása oly czél, melynek megvalósítá­ Hja, azon dolgok, melyek később nagyon haladnak, .Ma már a pályán való haladás eszközeiről tisz­ sához a rendelkezésre álló erőkkel minden esetre hozlassan vajúdnak. táit nézetekkel bir s az emberi észnek a gazdasági • zá kell járulni. élőt körébeni vívmányai áramlatként tólulnak a mező­ Nem kicsinlcndő tehát a törekvés, moly a bősé­ Gazdálkodásunk hiányai. gazdaság túl nem becsülhető ügykörébe is, elsöpréssel ges és változatos termelvényck kelendőségének akar fenyegetvén az avult, a selejtes, a haladást fcnlartóz* biztos utakat leromtoni. Az eszköz, mely e czőlt elérni E czim alatt bocsájtottunk közzé lapunk 25 ik segiti, a terménycsarnokokban ismerve van. tató hagyományos szokásokat. számában egy czikket, mely Weisz B. Ferencz urnák/ Tökéletesedés, erőkifejtés, vagyonosodé*, szóval a Ez is vívmánya az emberi észnek, moly széles mint a nemzotgazdászati egyesület egyik kiváló tag­ körben való alkalmazásra vár a mezőiparban is a for­ jólét megállapítása lett a cultus népcsaládok vezőrcszjának egyik felolvasásából merittetett, •' mely ben a' méjévé s annak megvalósításához megkívántaié eszkö­ galom szabályossá tételére. gazdálkodás hiányai, s az általános elszegényedés okai A terménycsarnokok első sorban segédeszközei a zökről gondoskodott az emberi ész. eleven színekkel ecseteltettek. Ezen hiányok és okok S megindul a szollemmozgalom a tervezetekben forgalomnak, emeltyűi a termények kclondőségénck, do azonbannemcsak a könnyelmű élet s pazarlásban kere­ óvó és védő intézetek is a ham isi tás, kijátszás és rá­ s a combiuativ erők szellemharcza átfutja a politikai, sendők, mint idézett előbbi közleményeinkben fetfinszedő* ellenében, molylyel nem ritkán találkozunk a a társadalmi életet, befutja a közgazdasági élet min­ tetve volt, hanem a rósz felosztásban is rejlenek. forgalom azon közvetítőinél, kiket a pillanatnyi haszon den irányzatát s szellemvivmányait kiterjeszti megezáMár a nevezett nagyhírű Franklin is egybefog­ kilátása s a fékezhetlen nyerészkedési vágy a termelő tolni nem igen engedő balvéleménynyol, küzd a szívós lalta e kettőt, mikor azt mondta: „a ki nektek azt1 és fogyasztó érdekeit egyiránt sértő s sommikép sem s csak nehezen áttörhető előítéletek ellen, ktlzd a megmondja, hogy emberiség sorsát a munkán és takaré­ igazolható eljárásra terel. bocsájthatatlan közönynyel, mely a wcllemvivmányok kosságon kívül egyébbel lohol javítani, az ellenségtek,: Igen nagy horderejű előnyök biztosítása jár* a megtestesülésének legnehezebben legyőzhető ellenfele. terménycsarnok létrehozásával. Mert ha felveszünk egy > az meg akar titeket mérgezni." De o vívmányok mint az emberi ész egészséges A munkás és takarékos ember nemcsak, hogy a forgalmi pontot, illetve termelt termesztvőnyek nagy­ szülöttei uralomra, diadalra fognak jutni a mezőipar­ logközvellovebb szükségleteket fedezni, nem csak há­ mérvű kínálatát, a fogyasztók és az azok számára be­ ban is, a mi annál is inkább kivánotos ránk nézve, zat, nyaralót gyárat stb. építeni képes, nem csak at­ szerző kereskedők keres letét egy ily forgalmi ponton vlszmert ebben rejlik hazánk anyagi erejének főforrása, tól van megmentve, hogy mástól szégyenszemre kére­ szautasitbatlan szükség oly állandó piacznak teremtése, mely forrásra utalva van a polgárok zöme, a munká­ gessen, haucm még azon szerencsés helyzetbe is jut, moly nincs kötve naphoz, a napnak bizonyos óráihoz. Itt sok milliói, de utalva van az állam is, ez képezvén hogy a társadalomnak és felebarátjának szolgálatára ’ szükség van egy olyan helyre, a hol a termelő eladásra jövedelmének — a földadóban — legdusabb csatorná­ lehet, segíthet a szegényeken, árvákon és betegeken,' szánt czikke bármikor megszemlélhető, a hol a vevő ján. az államnak fizetheti az adót minden megerőltetés hői­ a szükségelt termclvényt bármely időben beszerezheti. E jövedelemforrásra, *— melyet a természet pazar­ kül, támogathatja a hazai ipart, kereskedelmet, az iro­ Egy Ilyen hely a terménycsarnok, a mely ren­ bőséggel ellátott — Ügyelni, azt az emberi ész vív­ dalmat és művészetet kisebb nagyobb mértékben'; mind" des és állandó találkájául szolgál a vevő és eladó, il­ mányai alapján a természetes irányban fejleszteni, gon­ oly dolgok, a mit a pazarló nem tehet, mert az eldoskodni arról, hogy e forrásból mindig és biztos jö­ letve clárúsitóknak s így a terményforgalom köztekin­ prédába szerzeményét vagy örökségét Arra, hogy mit télyű orgánuma. vedelem merittethessék: oly feladat, mely elvitázhatlehet munkássággal és takarékossággal elérni, nálunk Egy mindig és mindenki részére nyitva álló pilan összefüggésben áll anyagi felvirágzásunk biztosítá­ csak úgy mint másütt, számtalan példát találunk. Mert acz a tenné nycsarnok, "hol az eladásra szánt czikkok sával, jólétünk megalkotásával. a szorgalom és mérsékletcssőg semmi különös ügyes­ mintái (Muster) összebalmozva egymás mellett megszemAmióta a szükségletek nagymérvű emelkedése séget nem igényel, és mégis ezek felhasználásától függ lélbetők, értők és miség tekintetében összehasonlítha­ folytán a termelés gyarapítása s fokozásának szüksége egész létünk szerencséje. „Solbst ist dér Menscbl" „Az tók, a mi által azoknak becslése nagymérvben meg érezhetővé vált: a közgazdasági élet emelkedő kereke ember magát teszi azzá, aminek lennie kell !• A híres van könnyítve. A vevő fizetésképessége s az igényeinek szükségszerűlég magával ragadta a mezőgazdát és öszCobden említést tett egy gyárról, mely 3000 munkás­ legmegfelelőbb termelvőnyékbez igy a legkönnyebben tönszerúleg termel többet és jobbat, mert az emelbedő sal dolgozott, ős a melynek tulajdonosáról ut beszél­ a legközelebbi nton hozzájuthat, az elárűsitó pedig il­ irányiét földhöz sujtással fenyegető áramlatával, ha ték, hogy 25 évvel azelőtt semmivel kezdte, s most letve annak eladásra szánt czikke legkönnyebben leg­ azon szűk körben marad meg tevékenységévéi, melyet dúsgazdag. Azon kérdésre, melyet ő a tulajdonosnak közvetlenebbül megtalálja vevőjét. a hagyományos szokás öröaségkép ráruházott S csen­ tett, ha igaz-e, hogy e nagy vagyont csupán maga Ha áll az, a mit üzleti életben oly sokat hang­ des figyelője lesz a hason foglalkozást űzők tevékeny­ szerezte?, a kérdezett azt felelte: „nem; szerencsésen súlyoznak, „Hogy az idő pénz", úgy e szempont támo­ ségének s daczára annak, hogy gazdaságának beren­ nősültem, mert nőm szövéssel betenklnt 9 sehillinget gatására szolgál a terménycsarnokoknak, mert midőn dezése, kezelése tekintetében szivósággal iparkodott és 6 pence-t szerzett" (a mi pénzünk szerint mintegy a legrövidebb úton való találkozását segiti elő, a vevő ragaszkodni ahhoz, mit őseitől tanult, lassan, fokoza­ 5 forint) Do úgy van: munkásság és takarékosság a ős elárűsitónak idejét kíméli meg a feleknek, a hos­ tosan mégis utánna léptet azoknak, kik élesebb belá­ jóllét jelszava. E két tulajdonságra büszke lehel az, szasabb tudakozódást, utánna járást mellőzhetővé tevőn. tásuk folytán a mezőgazdasági üzlet eredményesebb a ki bírja, mert a munkássággal pedig ellenállunk a A torm énycsarnok minden megye székhelyén meg­ vitelének a tudomány által is támogatott módozatait pokol incsolkodéscinek ; lemondva az önző és múló alakulhat, és pedig kevés aparatussal. Igen üdvös lenne, alkalmazzák. élvezetekről, gondoskodva a jövőről, egész máskép ha a megyei gazdaközönség felkarolná ez ügyet, mely A haladás a mezőgazdáknál rendszerint lassú s tevén mint az állatok, melyek megeszik ma a mljök oly jótékony hatással lenne a mező ipar produklívebb bár látják, hogy más foglalkozás ággal működők gőz­ van és nem gondolnak holnapra. A takarékos ‘azonos fejlesztésére. szárnyakkal mennek a tökéletesedés elé s erőfeszítést, a vagyonnal, ki bátran nézhet mindenki szemébe; ő üzleti éberséget tanúsítanak s készségesen engedik át független, saját ura, mig a pazarló' legtöbbnyire adós foglalkozási águkat az újjászületésnek s szívesen alá­ A tarján-szobi vasutOgy kicsit megfeneklett, lesz, hitelezői kegyelmétől függ, azoknak alárendeltje, tartják a keresztelőviznek, melyet az emberi mélyen hihetőleg az alkudozások miatt, melyek az egyes bank­ mintegy rabszolgája lesz. Az ilyennek, — főleg váltó, gondolkodó ész a különböző foglalkozási ágak tökéle­ házakkal vagy társalatokkal vitetnek. A mint Scbneiprolongálták alkalmával, — olyanok előtt kell hajlontesítésére viszautasitbatlannl kiömlesztend. denboff mérnök, ki a tervrajzot készítette, előadta, gani, kalapot emelni hízelegni, a kikkel tán stóbk sem A mezőgazda nehezen szakit a szokással, nem az egész ügy másfél év alatt le lesz bonyolítva. Hogy állana, ha az ő adósuk nem volna. A ki e szégyenle­ kedveli az újítást, nem. méltányolja azon intézménye­ komoly szándék mégis a vasat ügy, az nemesek a már meg tes állapotot eleven átérezni képes, az segíthet is a ket sem, melyek érdekeit szolgálni vaunak hivatva. tett munkálatokból, hanem ama tetemes Összeget kép­ bajon. Ha valaki például fizetőséből vagy szerzeményé­ De ninee kétség benne, hogy a közel jövőben már fo­ viselő költségekből is látható, melyek az előmunkála­ ből betenklnt csak egy forintot tenne a takarékpénz­ gékonyságot fog azok iránt tanúsítani, miután a moz­ tokra fizettettek egyes ügybuzgó megyei bizottmányi ta­ tárba, 5*|.-os kamatjával öt év múltán 295 frtot, tis galom, mely az egéez közgazdasági életet uj alapokra gok által. V ő b o r, egy bécsi vasúti capaeítás ajánlja év múlva 675, 16 év múlva 1160, 20 év méhra 1780, - fektető, a mezőgazdászatba is át lett ültetve jól válasz­ ezen vonal .kiépítését, sőt azt valamely társulatra vagy 25 év múlva 2570, 30 év múlva már 3585 frtot tenne tott közegek által E közegek között a gazdasági bankházra nézve nyereményesnek találja. Akár milyen és igy tovább. egyesületek minden- esetre jelentős szerepet játszanak. legyen Véber meggyőződése, do az alig képzelhető, En ismerek egy oly iparos segédet, ki heti 9 frt Ezek azon közegek, melyek felébresztik a szunnyad ózó hogy e vonal sok haszonnal járna a vállalkozóknak , fizetésből 3 frtot tud megtakarítani; egy hivatalnokot, önbizalmat a önbecsülést s versenypályát nyitottak a a völgy lakóira nézve azonban megbecsül botion, sőt ki évi 600 frtot tevő fizetőséből liszteségcsen él, 40 �ftfot költ belőle könyvekre, a még 100 irtot meg tud takadunk Efcy más valakit ismerek, aki eior frt tiintéséből 6 gyermeket nevel, és liszteségcscn él. Ili valaki csak egy sernek, vagy egy pár szivarnak ai árit takarítja meg naponta, — évek folytán nem meg vetendő tőkével fog birni. 'á i A Josefiiuua árvákéiból nebAny évvel ezelőtt egy árva iát adtak tanulás végett egy meaterhea, mint est általában as ottani árvákkal tenni szoktak. E fiú a mait évben felszabadult, de arra, hogy legénynek állhasson, szüksége lett volna a kellő szerszámokra. Van azonban a nevezet intézetben, (úgy mint a városi „Erzsébet árvaháayházban is) minden árvának bizo­ nyos, — adakozásból gyűlt pénzecskéje a takarék* pénztárban. A szóban lévé fiúnak pénze 27 irtot tett ki, ezzel könnyedén megszerezhette a szükséges szer­ számokat, és igen szerencsés és boldog. A mull évben egy hivatalnok panaszkodott vala­ melyik lapban, hogy szüksége lévén 200 írtra, azt csak fáradságos utánjárással és csak fölötte magas kamat mellett bírta megszerezni, holott ő az Összeget havi fizetésből félroleendö, részletekben két év alatt biztosan megfizette volna. Itt van a dolog bibéje; as előrelátás hiányában. Ha e hivatalnok nem várván be a szükséget, előre tett volna félre fizetésből annyit, a mennyit mostantól akarna nélkülözni: akkor meg volna a 200 irt és mind a fáradságos és lealázó utánjárás­ tól, mind a magas kamat terhétől meg volna mentve. A takarékosságot Ciceró is ajánlotta, midőn azt állitá, hogy az úgy a családban, mint az államban a jólét­ nek leföbb kúlforássa.44 Ez teremti a vagyonosai got, melynek kímondhatlan következményei a megelégedés, az önbecsülés, a méltóság érzete, a jó és rendes élet. A takarékosság annyi, mint az ész diadala az oktalan vágyakon, az erkölcsi a bűnön, ez ellenőrzi a szensxenvedélyeket, elhárítja a gondokat, és kényelmet, nyugalmat, jövőt biztosit, könyeket törül le, ennek tu­ datában szivünk örömteljesen dobog, fejünket fennen hordjuk, mert függetleneknek és szerencséseknek érez­ zük magukat 3 azt tapasztaljuk, hogy ezt nemcsak az anyagéiviek, — a materiálisták, — tudják és kö­ vetik, hanem tudósok, bölcsek, ivók és művészek; tehát a szellemi férfiak is. Már Sokr^tes ajánlotta a maga idejében az apáknak, hogy azon szomszédjuk pél­ dáját kövessék, akik a legjobban gazdálkodnak, és a legbasznosb dolgokra költik pénzüket —• Bulwer azt mondja egy helyen: „ne bánj a pénzzel könnyelműen, mert a pénz — jellem.* Johnson is, mint egykor Cieero, azt mondá egy ízben, hogy „a jólétnek .legjobb forrása a takarékosság,* a elnevezi ezt: „az okosság leányának, anyjának.* Máskor pedig igy szólt A szegénység gátolja a jólétet Határozd el magad arra, hogy nem leszesz szegény, tehát kevesebbet költs a jö­ vedelmednél, mert a szegénység halálos ellensége a szerencsének. Négy évszak GÖTHE UTAN *’ fordítva Csalomjaí által •) 1. ----- TkVkSL. 1. ’• Fel,kicsi verspárok, ti serény, elevenke fiues•--■•u • • .r ' ■_ kák; - Gazdag a kert s a mező; noesza, virágit idei 2. Födve virággal a rét; gyönyör egyik a szemnek; a másik Szivet üdít; válasz most te belőle magad.. ‘ <; ; 'i í : ■ ........... - ’ r’ "...... : 3. - Fejlő rózsa, te légy a viruló hölgynek ajánlva, . > Aki szerény díszben tűn ki a többi fölött — í. • í-í ' ----------- ?./■ 4. Csak ha csokorba kötött, leszen a kisibolyka virággá ; Szende leány, c virág képviselője te vagy. ■! • •• 5. , u: ■ - . ’ . . Ismerek egy lyánkát, liliom-szál gyönge növése. 8 tiszta erény. Salamon IáU-c ily remeket? g. ' ■ • • * -• Mily delien magaaúlsz föl, aglája lehajtva fqjecs.u i kéd: Értesz e, ámitasz-é? . . mondni ki tudja- meg ezt? -...f /.• / ;-i •) FvMvmv* • KlZ«Iu<!l iárMtigban 1876. ; ba szurittatutt. Widiu felé vvuulvs a St.-Njkulaja szó rosnál a törökök által megverctctt s az ut a Timok ‘ tói jobbra török területen előtte clzáratott. A törökök i a szoros körül fekvő magaslatukat s a keleti szeri ; határt Aldiuczi és Itvor közölt megszállták s Pirut( Nís év Ak-Palanka felöl félkörben clőnyumulva, a bát’ ráló szerb sereg működési vonalán igyekeztek elvágni. A kuscvaczi barcz ngylátszik, CseruajcfTrészéről visszavonulási irányának megnyerése széljából vivatutt. n barcz sem volt neki kedvező; ezt már azzn bír is mutatja, hogy Lcskovacz felé vonul, mi azt jelenti, hogy eredeti vimavuuulási s illetőleg működési vona• Iának feladásával megy arra, s merre épen még me­ het, hogy Lcsjaiunal Znjczárnál egyesülhessen. Mint Kalufarból távirják, Timok mellett még mindig változatlan a hadseregek állása, s minden ed­ dig vívott Ütközet csak a rendkívüli és szabadcsapatuk közt vivatott. Ázsiából naponta tetemes erősítések ér­ keznek hajón Kalfarba, miből következtethetni, hogy közelebb döntő actió fog mogindittntui. Zimonyból vett értesülés szerint tegnap d. u. 4 órakor Belgrádtól egy órányira a Baziás és Bclgrád közt közlekedő gőzöst a szerb parton Örökül ^kiállított fegyveres parasztok feltartóztatták. A bajó gyors me­ net által kiszabadult a veszélyből, mert a szerbek fegy­ verei csütörtököt mondtak. A hajóskapitány jelentést tett u consulnál. Ugyaucsak Zimonyból veszszük a hírt, hogy a szerb Timok-scrcg több helységet elfoglalt A szerb- török háború. s Widdioig nyomult előre, hol döntő ütközetre van ki­ Azon hírek, melyeket egyes nagyobb lapok a ja­ látás. vában dühöngő háborúról közölnek, legközelebbről ér­ Belgrádon tegnap minisztertanács tartatott. A mi­ dekelhetnek minket magyarokat, akik a barcz színpa­ niszterek nagyon megvoltak ütközve s leverte őket a dához legközelebb állunk. Megbízhatók o vagy nem? háború jelenlegi állása, Egy belgrádi távirat a widdini ki akarja elbírálni ? Annyi bizonyos, hogy afszerbok bul­ győzelmi híreket túlzottaknak jelet! ki. Hirszerint letinjei kézzelfogható koholmányok; de azokat a sajtó. Alimpics Bankót újabban megverték a törökök. a maguk értékére le tudja szállítani. Az igaz hírek Mint Peráböl jelentik, a török kormány minisz­ gyűjtőire meg a szerb kormánynak úgy látszik — kü­ tertanácsot tartott, melyben megállapította eljárását, lönös p i c k j o van, úgy hogy, a nemzetközi védelem Milán szerb fejedelem irányában. E szerint a külállapajzsa alatt álló hirlap tudósítók sincsenek kivéve a mokhoz körjegyzék, szérb néphez pedig proclamátió szabadság érzettől áthatott s szent jo­ fog intéztetni, melyben a fényes kapu, mint Szerbia gokat védelmező (! ?) nép vak vérszomjátóL főura kijelenti, hogy az Obrcnovics uralkodó- házat Azon megdöbbentő értesítést olvassuk a táviratokból, trónvesztcltnek nyilvánítja s egyúttal felhívja az alatt­ hogy Wallsoe-t a „N. Fr. Presse- levelezőjét Jagovalókat, hogy a detronizált fejedelem helyére mást vádina mellett a szerbek lelőtték, két franczia társát sú­ laszszauak. Nikita montenegrói fejedelemmel a porta lyosan megsebesítették, csak a berlini lapok tudósítója talán ugyanígy fog eljárni, ámbár őt személyesen vé­ menekült meg. Ilyen felháborító s minden nemzetközi delmezi az orosz kormány, s jogviszonya sem egészen jogot tipró eljárás, csak a vad karlistáknál tör­ olyan a ;>orta irányában, mint a Miláné. A Montenegró tént. Bármily nehezen juthatni azonban.valódi hírek­ ellen működő rendes hadsereg főparancsnokává Der­ hez, annyit egész biztossággal constatálbatunk, hogy a vis pasát, az önkéntesek és basi-bozukok vezetőjévé szerb ügy csehül áll. Cscrhorz Abdi pasát, Abdul volt rendőrminiszterét ki A csatatér állásáról a legutóbb vívott harczokról már részt vett egy montenegrói háborúban, nevezték ki. . . _________ . :•< . . ■ tt . . következőkben tudósíthatunk: Az Ak.Palanka és Pírot körüli harezokban CserFenn kell tartani nyelvünket eredeti tisz­ najeff azon terve, hogy a Niss és Pirót közti török barczvonalat áttörje, nemcsak meghiúsult, hanem a nini taságában. utón felvonult török csapatok által északkeleti irányMinden esetre egyetértünk azokkal, kik kívánják, sőt követelik íróinktól, hogy ba magyarul írnak, egy­ 7. úttal magyarán is Írjanak, használva magyar szavakat, Telvék kelyhoid, ó jácint illattal; azonban magyar kifejezéseket, magyar szólás módokat. E te­ • Illatod és kelyhed vonzani képtelenek. kintetben sok magyar iró sokat tanulhatna a magyar néptől. Azonban a túlságos ovakodás az idegen szavak­ . -8. tól gyakran értelem zavart szül. Ha nincs elfogadható és nyelvünk természetében Éj vilolája, neked mig a nap süt, nincs be­ csed, ámde, gyökerező szavunk valamely fogalom megjelölésére; “ Hogyha a fűlmile teng, illatod árja dicső. miért ne használnék azt az idegen szót, mely ugysxólva, minden irodalmílag művelt nyelvben polgárjogot nyert? A két véglet között valószínűleg közepén lesz az 9. igazság. Bájteli vagy s kitűnő a szabadban, szép tuba­ Például: octroy, publicista, rcnassaínce, paedarózsa; gogia, plastica stb. Tessék az o szavakhoz kötött fo­ Csak fejem- és szivemet messze, kerülve kíméld. galmakat magyarul jól kifejezni! Nem kívánjuk ezennel, hogy nyelvűnk úgy tarkáljon az idegen szavaktól, mint tarkított még e század 10. . elején is, anno náni (1809.) a latin kifejezésektől, mi-^ Látom a mákot amott lángolni; de hogyha kö­ kor, a levelezést c megszólítással kezdették: Hivatal­ zelről beli szolgálatomat recomendálom! Nézem, ab, a rózsát adja, hazudva, csak Ö. Hanem azt akarjuk mondani, hogy az idegen szavak használata nyelvünkben a maga helyén jogo­ sultsággal bír — a jelenben. A XI3 Mílin. idővel talán nélkülözhetjük; de most még nem. Kctten bolondultak beléd: A régi szavak fölélosztését, ép forgalomba hozá­ Egy víg, kedélyes névnapon, • , sát eleget ajánlotta Toldy Ferón ez, ki azt is lelkűkre A szőke hadnagy és az én kötötte fiatalabb Íróinknak, hogy naponkint nehány Fehér kabátos írnokom. óráig olvasgassák a régi írókat. Bizony jó volna ezt A hadnagy mond: „Uchatiusra! a jó tanácsot követni, mert ma-holnap fogunk ugyan Nem láttam ily szép szemeket. írni és olvasni migyarul, de nem magyarán. Török háború és halál .... Jó volna megbízás vagy pályázat után a tájsza­ Vagy megnyerem szerelmedet.* vakat összegyűjteni, és a jókat, s használhatókat be­ Az írnok mond:. „A kedvedért vinni az irodalmi nyelvbe s átadni a közhasználatnak. Lemásolom a bibliát. Első teendő volna a tankönyvekbe fölvenni, mert 3 kihajtok két liter tintát, amit az ember tanuló korában elsajátít, azt nem egy­ Hu nem adsz egy remény engárt.* könnyen feledi el. Később nehezen megy, mórt az emlé­ Hogy mit felelsz e szavakra? kezet tompább, nem is oly bú. Aztán mennél gyakrab Én a bokorban leltelek. bau kellene használni a hírlapirodalomban. Néma voltál; eszedbe jött: Ne csináljunk uj szavat, ba van elfogadható régi, Loczkéd, s goromba megtéred. vagy táj szónk. A b -gyarmati tűsoltó egylet f. hó 9 én köz­ gyűlést tartott Kövy'Tivadar ]>arkncsnok ur elnöklete alatt, mely alkalommal a nm. minisztériumtól lekül­ dött s mcgerösjUU alapszabályuk olvasta tak fel. As alapszabályok elfogadtatván, az egylet végleg meg­ alakulónak mondatott ki, s az előlegez választások és intézkedések hallgatag megerösittettek. — A thztíkar k egészitésc szempontjából főmérnöknek: Elsztner Fe­ renci, alméruöknek : Angy al József, őrtisztnok : Opiez Károly, szertárnoknak: Pap lAszló, vezéreknek: Gurum Jenő, Manőuy Imjos és Herdy György 35 szavalattal Molnár József ellenében, választattak meg. — A tisz­ tikar beosztása, rangfokozata a parancsnokra bízatott Az Ipoly folyóhoz vezető utak kijavítása, az egyes házaknál kádakban víztartás, a lovas gazdák sorsze­ rinti kötelezettsége arra, hogy a lovakat egy napra az egyletnek szükség esetén átengedni tartoznak, — ezek feletti intézkedésre, s eszközlésére a városi kép­ viselőtestület kerestetik meg. A szerelvények megszer­ zésével, valamint a mászóház felépíttetésével a pa. rancsnok és tisztikar bízatott meg, s általában közóhajkép fejeztetett ki, hogy a szervezés mihamarabb erélyesen kercsztUlvitessék. — Az ülés mintegy három órát vett igénybe, s az alapszabályszerü ünnepélyes fogadalom is megtörtént. �Most kezootték föl ax ivad szót, pedig ez régi lehet Nem rég hallottak egy örogaMXonytói ezt a kifejoxést: Uram, ni ennyit vesződtem én azzal a beteg­ gel éjszakának ivadán ia slb. Igaz, hogy itt nem a* saisun értelmében használta, mint a Magyar Nyelvőr ajánlja, és nem is hiszem, hogy a Nyelvőrből tanulta volna; hanem az éjszakai időtártam megjelenésére. Például fölhozhatom még, hogy a tatár vagy lakat fogalom kifejezésére használják Alsó-Nyitra no hány községében a c sn k'o m á n y szót. Jelenti azt az eszközt, amivel becsukják a kamrát, pajtát slb. Nem tadom benn van 6 az Akadémia szótárában. Elég magyaros, és értelmes szó. Az iparosok, vulgo mesteremberek szerszámaik­ nak nevei többnyire német vagy más idegen szavak. Nem lehetne okkal-móddal magyarosítani e ne­ veket? Amely iparágak őseink között bejövetelökkor megvoltak, még azoknál csak vannak magyar szerezi niés cnköznovek; de a később megtanult mesterségek­ kel együtt az idegen oevek is vt’^árniaztak, fönt is maradtak. Valahára hozzá kellene fogni az ipa* szerszámok magyarosításához is, s kiküszöbölni azon idegen elne­ vezéseket, melyek magyar nyelven tisztán visszaadhatók. A „F.“-után. A magyar orvosok és természetvixsgátók.Máramaros szigetre kitűzött ez évi XIX gyűlésének elörajza és határnapját a következőkben közöljük; Aug. 19., 20., és 21-ik napján beiratás a városházánál. 21-éa ismerke­ dési estély, a részletes programúiban kijelölendő helyen. 22-én reggeli 10 órakor megnyitó közgyűlés. E napon dél­ után a termék-és iparkiállitás megszemlélése, 23-án d. c. szakülések; d. u. a tűzoltók gyakorlatának megszemlélése,*népünncp; estve jótékonyáéin ténczvigalom. 24-én ki'.ándulás Akna-Sz’.atinára, az ottani kincstári sóaknák megszemlélésére; d. u. szűkülések. 25-éu ki­ rándulás Nagy Bocskára a kincstári erdő-üzem és a részvénytársaság sziksó és vegygyárának megszemlé­ lésére, Onnan folytatólag kirándulás a kabola-polyáuai kincstári fürdőbe és vásgyárba. Estve visszatérés Szi­ getre. 26-án kirándulás Rónaszékre, a sóaknák meg­ szemlélésére; estve visszatérés Szigetre. 27-én kirán­ dulás a vasúton a viskvárhegyi fürdőbe. Ugyanott szak­ ülések. Estve visszatérés Szigetre. Végre a berekosztő közgyűlést követő napon — 29-én, még pedig tekin­ tettel arra, hogy százakra menő látógatóknak hajlékkal, élelmezései ellátása szükvölgyű fenyves erdők belse­ jében fekvő, kis községekben és telepeken lebetlen, négy nagyobb kirándulás egyidejűleg különböző irány­ ban fog rendeztetni. a) A felső-vissói határban a „Wasser4 völgyön fekvő „Suliguli4 és az ugyanazon határbeli „Valje-Vinulnj4 ásvány forráshoz, b) A Tiszavölgyön Kőrösmezőre s az ennek határában levő Tisza-forráaboz. c(Az akna-sngatai sóbányákba és a Guttin havas aljában fekvő brébi fürdőbe, d) « Nagy-Ágvölgybe s a gróf Teleki család dolhai vasgyárának mcgszcmlé lésére. Annak idejében ivek fognak kitétetni, hogy a jelzett kirándulásokra a t. ez. tagok neveiket beje­ gyezhessék. Hogy azokban a nagygyűlés tagjai min­ den őket megillető kedvezményben részesülhessenek, újra emlékezetbe hozzuk, miként szükséges: hogy* ma­ gukat idejekorán igazolási jegyekkel lássák eh E te­ kintetben a résztvevők folyó évi aug. 15 ig Sztupa György úrhoz, a nagygyűlés pénztáraokához (Budapest nénatér, gyógytár a magyar koronához) méltóztassanak fordulni, ki is a hozzá intézett bérmentes levelekre, az illető, a felvételi 6 forintnyi dijt, továbbá nevének, állásának, lakhelyének és az utolsó postának pontos feljegyzését mellékli az igazolási jegyet postán meg­ küldi, lépti-jegyek váltásakor igazolványokat is kapunk a jegyet váltók, a melyek előinutntása mellett a magyar és osztrák vaspályák, és a cs. kir. szab, osztrák duuagőzhnjózási társaság, a f. é. augusztus l étől, augusz­ tusa 12;éig bezárólag terjedő időszak alatt az idő és visszautazásra 33' ,‘ ,-nyi utazási dijclcugcdest engedő lyez. Figyelmeztetnek tehát a gabonavásárt látogató idegenek, hogy saját érdékökben a belépti-jegyeket és az említett igazolványokat a lözsdo titkári hivatalában idejél>en megrendeljék. Külön helyek is, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi dij lefizetése mellett kap­ hatók. A kik ily helyekre számot tartanak, szívesked­ jenek legkésőbb f. évi julius 31-éig a tőzsde titkári hivatalában ez iránt nyilatkozni. A pesti áru és ér­ ték-tőzsde gabonavásári bizottsága. Felhívás a községi és körjegyzők országos gyü­ lekezete tárgyában. A kör* és községi jegyzők által rég óhajtott országos gyülekezet ügyében f. é. 15-én Budapesten alakult előkészítő bizottság határozata alapján van szerencsénk tiszt, tigybarátainkat értesí­ teni : hogy az érintett országos gyülekezet megtartá­ súnak határnapjául f. évi augusztus 21-ike tűzetett ki Budapestre d. e. 9 órára a megyeház nagy termében melyuek netalán más czélú elfoglaltatása esetén az előkészítő bizottság más alkalmas helyiségről fog gon­ doskodni. Az országos gyülekezet tanácskozási tárgyai­ ul uz élőkéi zilö bizottság a következő tárgysorozatot állapító*ta meg: 1) A községi törvényen alapuló jegy­ zői nyugdíjintézeteknek életbeléptetése s illetve a tör­ vény végrehajtásának szorgalmazása iránt kérvényezés a nmélts. minisztériumhoz (Előadó Kis János duna­ keszi jegyző.) 2) n körjegyzői állás biztosítása a köz­ ségek Önkéntes csoportosítása ellen. (Előadó Mészáros Károly t. megyei főjegyző.) — 3. Országos jegyzői egylet alakítása iránti indítvány. (Előadó Dobozi Ist­ ván maglódi jegyző.) — 4. A községi jegyzők qualificaliójának a törvényben leendő szabatos megállapí­ tása iránt kérvényező* a képviselőházhoz és kormány­ hoz. (Előadó Kalicza János szig.-szt.-miklósi jegyző.) — Bejelentések ezen országos gyülekezetben való rész vételre aug. 19-ig a „Község lapja4 szerkesztőségéhez inlézendők, azon túl pedig a beiratkozás a váczi-utczai „Nemzeti szálloda*4 egyik c ezélra kibérlett helyisé­ gében történhetik. Beiratási dij 1 írt, mely a költsé­ gek fedezésére fordittatik, miről a beíró választmány rendes számadást vezetcud. Kelt Budapesten, 1876. julius 10-én. D. Mészáros Károly, bizottsági elnök, Dobozy István, bizottsági jegyző. Hírek. A polgári iskola félépittetésc tárgyában f. hó 12-én az alispáni hivatalban tartott nyilvános árlejté­ sen 4 vállalkozó adta bo zárt ajánlatát, melyek közül a Karlik János és Mauóssy Alajos b. gyarmati vállal­ kozóké volt a legelőnyösebb, amennyiben a felépítést a nm. minisztérium által leküldött tervezet szerint 21 száztóli árelcngcdésHcl elvállalták. Lob Ferenci ajánlata ugyancsak 21 száztóli árelengedéssel volt be­ adva, de mivel nevezett vállalkozó majd egy órával* később adta be az oflertet, a bizottság azon indokból is, hogy Karlik János és Manóssy Alajos helybeli vál­ lalkozók, kikkel többször lehet érintkezésben, ajánla­ tát nem fogadhatta cl. Pályázott még valami Grűnbaum nevű alig 2J éves állítólag párkányi vállalko­ zó is, kinek úgy látszik a vállalatoknál való meg­ jelenés ama professióból történik, hogy ott egyes vál­ lalkozóktól sápot csikarhasson. Tisztességes árlcengedés helyett 19 száztóli árpótlást kért. Korán kezdi az amicc! (Hát ebből milyen Hcrczfcld lesz'.?) Az iskola 21 száztóli árclongedéssel, amennyiben 38,970 forint becsárban van felvéve, — 30787 frtba kerül. E má­ • • • ■ : ‘ sodik árveréssel, noha az ügy időben vesztett, do Programmja az 1876 évi augusztusién Buda- 1 pénzben félszáztólit nyert dapesten tartandó 3-ik nemzetközi gabona- és mag­ Karhatalom. A „Hon4 legközelebbi számában a vásárnak. A budapesti 3-ik nemzetközi gabona* és mag­ karhatalom illetéktelen felhasználásáról ir egy nóg­ vásár az „Uj Világ4 kertihelyiségeiben (a Tüköry-félo rádi levelezd azon verekedés alkalmából, mely Dióstöltésen) fog megtartatni, s esti 5 órakor bezáratni. A Jenőn junius 5én a korcsmában történt, s melyet la­ tőude-titkári hivatal ezen napon a gabona-vásáron is punk 24 ik számiban néhány észrevétellé közzé tet­ nyit irodát, a melyben a szükséges felvilágosítások tünk. Emlékezni fognak a t. olvasók, hogy azon al­ készséggel fognak, megadatni és a tőzsde jogszoká­ kalommal Diószeghy Tbadé csendbiztos urat, ki a zajt sait tartalmazó füzetek és fuvar-tarifTák is kaphatók lecsillapítani sietett, az ittas legénység megverte. — tesznek. Sürgönyök és levelek fel és kiadására ezen A vizsgálat megejtetett a b-gyarmati kir. törvényszék napon a gabona-vásári helyiségekben külön magyar ügyésze s egy kiküldött biró közbejöttével. A jenéi királyi tavirda postahivatal fclállittatik. A gabona­ érdemes törvénybiró, ki állítólag kést ragadt a csendbiz­ vásár látogatói, a hoszájok intézett sürgönyök és le­ tosra, 4 hétig fogva volt; — a vizsgálat azonban velek minél gyorsabban leendő kézbesítése végett, fel­ eredménytelen lett. — A karhatalom, mely rögtön kéretnek, hogy hozzájuk érkezendő leveleiket és sür­ eszközöltetett a verekedő nép kiábrándítására, csak gönyeiket „a budapesti gabona vásár4 (Budapestet julius 6-án, tehát a tett elkövetése óta 31 napra je­ Saatmarkt) név alatt czimeztessék. Idegen látogatók lent meg az 1500 at meghaladó lakosságú faluban. tisztelettel felkéretnek, hogy belépéskor neveiket vagy ezégjeiket a gabona-vásári hivatalos közegekkel fel- i Czíkkiró előtt tehát azért látszik oly sérelmesnek ez alig 60 esztergomi közös hadseregbeli katonából álló jegyeztető! végett, közölni szíveskedjenek. Belépti-je­ karhatalomnak kieszközlése, mert nem jött rögtön. Mi gyek augusztus 6-án délelőtt és délután a tőzsde tit­ biztos kutforrá’ból tudjuk, hogy e karhatalom nem a kári hivatalban egy frtnyi díj mellett válthatók, de a czíkkiró által zendülésnek hircaztelt verekedés lecsil­ gabona vásár napján is a pénztárnál kaphatók A be­ lapítására volt kikérve, hanem büntet lakép a verekedő uép mcgsarczolására. Azt p:dig e falu, moly verekodési hajlamairól a megyében általánosan ismeretes, (tisztelet nx abban található kivételeknek) megérdemli. Ipnljsngrol Írták, hogy ezen lapokban is jelzett a hont-barsmegyci lótenyésztés és emelésére engedé­ lyezett lótenyésztési állami jutalomosztás julius 9-én szép részvét mellett megtartatott Többen részesültek a jutalomban úgy az úri mint a néposztálybóL A lőkiállilást bankett követte a vendégfogadóban ; délután pedig a sclmcczi országút mellett fekvő tompái gye­ pen lóverseny tartatott igen díszes közönség jelenlété­ ben, melynek szép idő kedvezett Befejezte az érde­ kes napot Ipolyságon a megyeház termében tartott tánczvigalom, mely alatt szép hölgyekből álló 18 pár tánczolta a négyest. Úgy c bál mint e lóverseny ren­ dezői Ivánka Oszkár és Zmcskall Kálmán urak voltak. Ab angol kisaBaxonyok zárdájában B.-Gyarmaton a nyári vizsgák f. hó 11-én tartattak. -A tanítás sokkal rendszeresebbnek tűnt fel, mint a tavai! évek­ ben ; sok tantárgyban igen szép haladást tanúsítottak a leánynövendékek, kivált a felsőbb osztályokban. A bányakerületi szuperintendens fötisztelendő Szcbcrényi Guutáv ur Nógrádmegyében szeptember ha­ vában fogja a múlt nyáron megkezdett cgyháxlálogatásait folytatni. A sorrendet, melyben az egyes egy­ házakba érkezik, közölni fogjuk. Saághy Mihály axintáraulata tegnap folyó hó lö-én kezdte meg előadásait B.-Gyarmaton „Clariue* drámával. Az előadásokat figyelemmel fogjuk kisérni, s a színházi szemlének az „idény4 alatt rendes rova­ tot nyitunk. — E héten következő színdarabok adat­ nak elő: Vasárnap julius 16-án o színpadon először „Kintornás család* népszínmű 3 felvonásban Tóth Edétől. Kedden 18-án „Ördög naplója4 franczia vigj. 3 félv. Szerdán 19-én bérlet 1. az., „Saint tropezi úrnő4, dráma 5 felv. Csütörtökön 20-án bérlet 2. sz. itt először „Nem jó tűzzel játszani4 vigj. 4 felv. Szom­ baton 22-cn bérlet 3. sz., itt először „Othelló a velenczei szerecscn4, tragoedia ö felv. SchakespeáretóL Va­ sárnap 23-án itt először „Ördög {tárnája4 népszínmű 3 felv. Tóth Kálmántól. Nyilvános búcsú. - Kilencz évi gyárigazgatói állásom, a gyár birtokosának elhalálozása következ­ tében megszakittatván, mielőtt Nógráditól távoznám, tisztelt számos barátim s ismerőseimtől búcsút véve, becses barátságukba s emlékükbe magamat ajánlom. — K.-Haláp, 1876. julius 12-én, K o b 11 c se k Emil, czukorgyá.i igazgató. Az „Eötvös alap" 532. számú gyűjtő ivén, me­ lyet Vágner István tanító kezelt, következők adakoz­ tak : Veres Ernő ó frt Madách Károly 5 frt. Melicher 1 frt Elsztner Fercncz 2 frt. N. N. 10 kr. Ráth László 1 frt Dottrich Zsigmond 1 frt. Luby Mátyás 50 kr. Dömők 50 kr. Polátsek 36 kr. N. N. 50 kr. Kobn Mór 50 kr. Bcok 40 kr. N. N. 20 kr. Balázs Gyula 20 kr. Skutera Ferón ez 10 kr. Dancsó István 10 kr. Kukla 20 kr. Weisz Sarolta 50 kr. Kobn Ármin 20 <r. Weisz Jakab 20 kr. Weisz Heléne 20 kr. Gráber . Gyula 50 kr. Weisz Salamon 20 kr. Ambrózy Gyula 50 kr. Bobus 30 kr. Skultétby Rezső 20 kr. D'Elseaux alezredes 1 frt. Baintncr Oltó 50 kr. Reményi Károly 50 kr. Rigócz 20 kr. FoUenbUrg Adolf 50 kr. Doman Mór 20 kr. Himmler^MŐr 20 kr. Gazdik Lajos 1 frt. Milovan A. 50 kr. Felecnburg Henrik 50 kr. Torbicxa János 50 kr. Reisor 30 kr. Elfér Ede 20 kr. Elfér Izsák 20 kr. Sipler testvérek I frt Jeszenszky Sándor 50 kr. összesen 30 frt 70 kr. üiztoa forrásból érteaQIQnk, hogy Nigolics szerb badügyiniszter távirati utón hívja megy Dr. Handler Mórt Csupriájába, a szerb hadseregnek a esatatéreken fájdalommal észlelt elgycngült és mcgbizonyult lehetet­ lenségének kigyógyitására. * Esztergomból írják „B. N.4 Városi polgárságunk túlnyomó része, mintán Esztergom kir. város lenni meg­ szűnt, oda működik, hogy no rendezett tanácsú várossá, hanem nagy községgé alakuljunk. Terbeink elviselhetlenck, közigazgatásunk felette költséges és a lehető legroszabb. Ez indokok késztetnek a takarékoskodó reformra. A jövő vasárnap o kérdésben uépgyűlés tarlatik. Váráról írják „B. P4 napilapnak, hogy Vácz város hírhedt polgármestere Réthi Ignácz a török had­ seregbe lépett és a félhold soraiban Péthüm Ganef ba­ sa vóv alatt vezérkedik. Kitüntetés. Freybcrger Franci is ka budapesti zárdabcli angol kisasszony a közoktatás és nevelés terén 50 éven át tett jeles szolgálataiért az arany érdemkercsztet nyerte. Müller Károly Esztergom főmegyei áldozár e « hó 23-án tar(ja B.-Gyarmaton első szentmiséjét * A „Magyarország és a Nagy világ*4 legújabban megjelent 28-ik számának tartalma. — Saöveg : Gr. Bylandt és b. Schönfeld tábornokok. — A. Lajos bácsi pipátoriuma. Vig boszély. (Györkönyi A. Károly — Az egyetemi növénykert (Dr. Tőkés.) — „Libri Amorum.4 Ovidius (Lib. 11. Elégia 1. B. G.) — Buda­ pest lakházai. — A fővárosból: Keleti dolgok és még valami. (Aliquis) — A kis grisette, Elbeazéléa. �(Safid György.) Folytatás. — Hciuéből (Költ, Sxokula Gyula.) — Esti harangod. (Költ) — Sakk feladvány. — Sjfarejtvéay. — Sacrk. üxountek. — Rajtok: Ik Schönfcki altábornagy, a törzskar főnöko és Gr. Bylaut Rhcidl altábornagy, közös Uadügyminister. — A magyar királyi tud.1 egyetem fttvéaxkcrra Buda* pesten. ** Belgrádi képek jl. A Fkouák4 Milán f<yo* delem lakása. II. A vár. — Előfizetni lehel e laprá a kiadóhivatalban Budapesten, Fereueziektero Athcnacum épület Negyedévre 2 frt. 60 kr., félévre 5 frt., cgéax évre 10 frt. Ajánljuk o lapot a t. olvasó közönség fi­ gyelmébe. As „Vj idők“ cximű hetilap (divat tárcsával) c félévi • 2-ik száma a következő válogatott és érdekes tartalommal jeleni meg: Keleti naplómból, Hatnia Pé­ ter. — Dal a bánatról (eredeti költ) Beucdck Aladár. — A végzetes paripa (eredeti elbeszélés) Vértesi Arnold. — Phidylébez (Horácx költeménye), Tóth Endre. — — A rózsa királynő, (Vacano Emil elbeszélése.) — Az éa édesem (rajz,) B. Bütnor Lina. — Az őrUlt vezető (amerikai elbeszélés,) —k.—f. —- „Irodalmi, társada)^ éa müvektől: hírek.4* — A borítékon: Divat*tárCxa Hymen, sakk-rejtvény, betfl rejtvény, (hármas jutalom­ mal,) szikrák, a szerk. nyílt válaszai, vegyesek. — £» elegáns hetilap előfizetési dija júliustól kezdve (alábbszállítva) évnegyedro 2 frt. 10 kn. fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Egész és féléves előfizetők jutalomban is részesülnek. Kiadói éa szerkesztői hivatala: Pest, pap­ növelde ulcza 3. sz. földszint jobbra. E lan valóban magamagát ajánlja s most már (olcsósápinál) fogva is méltó ax elterjedésre. Szerkeszti Benedek Aladár. Megjelent. Levélszcrinti oktatás a német nyelv öutauulására. Irta és kiadja Roder Adolf. 16 és 16 Bizet Az egész mii 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy-egy levél ára 20 kr., mind a két tanfolyamé pedig csak 6 frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. E diszcsen kiállított folyóirat az eléggé ismert TouMaint Lángénschoidl tanmódazert vette alapul és a német nyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztosítja. Vegyesek. . A divat azétaőaégei. A híres Pompadour asz sxony jelszava volt: „ A prés nous le fdétaqe,44 vagyis ex a rendszer mig mi élőnk, csak oltárt valahogy, aprés! Gyönyörű kor volt ex, annyira gyönyörűségesen undok, hogy egy forradalmat idézett elő. És tájdalom, e főrangú osztály leginkább úszott a frivol tengerbe, kixxámitoUan, késxakarva téve ezt. A hová az ember nézett, mindenütt csak elvete­ mült nőket csábítást látott. Egyik udvari ünnepélyt követte a másik ; tü^játék, vadászat — üres állam­ pénztár — (mely* állapot ma sem szűnt meg, kétség­ beesett pénzügy, szemérmet gúnyoló ballcttek és raffinirozott nők.) Hanem ama fényes rothadás következményei, melyeket Pompadour asszonyság nagyon jól sejtett előre, meg is hozták a gyümölcsöt, s a kép teljes lön. Megszületett a divatból a divat, a guillottin. Ama terem, legyen boudoir, roll a divat után döntő a világ sorsa felett is. Ő gondoskodott róla, hogy XV. Lajos tökéletes bábbá legyen, hogy leföbb ren­ deletéi a Pompadour asszonyság által alkotott divatot illesse. Fontos államtlgy akkor Frauciiaorsxágban nem volt. Az ilyen dolgok ama gerenda alkotmány lehulló vasára volt bízva. A népjólét 9 hóhér karja volt meg ama rugó, mely a kést egy rántásra leejtő. Mig aztán egy embercsabda szakadatlanul fel és l^jáít, addig ő felsége XV. Lajos az udvarszernagynak küldte a rcndeletckot, nevezetesen, hogy „Ö fel­ sége eldöntötte a napcrnyőUgyct s elhatározta, hogy az udvari hölgyek és hcrczcgnők napernyővel mehet­ nek a procettio után.4* Ha tehát egy nemzet királya egy „isten kegyel­ méből4 lett király ilyen komoly országos Ügyekkel foglalkozik, lehet o azon népet kárhoztatni, ha végre az 1789-ki változást óhajtotta. És fájdalom, ax embertől egyre-másra hulltak a divatotostó romlásiban. Madame Pompadour úgy akarta, hogy a társa­ dalom csak hitványságokra és csillámra gondoljon, s mindezen gyönyörűséges álls|>ot egészen a művészetig terjedőit. Az akkori divat csak úgy szórta a csipkét és csillámot, egészen az uodorodásig eltorzítva ax öl­ tözetet, a mi aztán hogy véget érjen, a monarchiával kellé sírba szállani. A forradalom tehát eltemette a ezopfot, abroucsszoknyákat, fUzőpánczélt, a tornyos fri­ zurát, egyszóval a roccoco és paróka korszak minden érdekeit. Még a kendőzés vagy is a pacsmagolás és ta pasxkák is cl Hintek az artzról, s volt ugyan hölgy, ki a kcudőzést a köztársaság idejében is gyakorolta, de ez ropant titokban történt, s nem igen örültek, ha ezt valaki észrevette. Az igaz, ez restclni való is volt, s csodálandó, hogy a mit a iranczia forradalom idejében oly igen titkoltak, ez néhol ma sem titok. A szalma értékeshéaétiek uj neme. Az észak­ amerikai államok cgyestermékeny síkságain, hol a ga­ bonatermelést ép oly aránytalanul kiterjesztették a marhatenyésztés rovására, mint hazánk alföldi vi­ dékein, hasonló szalmabőség állt elő, mint ott, s azután leggyakrabban elégették a szalmát, hogy legalább hamuját trágyaként használhassák. Ezen hát­ rányos és nem eléggé kárhoztatható eljárás folytán v szalma ára rendkívül olcsó lett, mely körülmény az élelmes amerikai gyárosokat egy uj találmány kizsák­ mányolására serkentette. A szalmából ugyanis bordó­ kat gyártanak a ezukor, liszt, mész, gyümülcs s több efféle áruk csomagolására és szállítására. Ezen az ame­ rikai államok területén szabadalmazott uj iparág utóbbi időben különösen a Missbipi és Missouri folyamok )tözl fekvő síkságon nyert nagy kiterjedés^ úgy, hogy például Wironna és Decorac városokbanJ mát nagy­ szerű szalmabordógyárak alapi'.tattak, melyekből a gyármányi egész Amerikába szétküldik. A hordógyár­ tás ezen uj módja abban áll, hogy a nyers szalmát igen vastag papirlomezekkó dolgozzák töl s négy-öl ily lemezt amouiac savas rézoldatta) vízhatlanná pre­ parálva, gőzsajtókkal roppant nyomás mellett egy vas­ tag lemezzé összeenyvezve, henger alakú bordókká pré­ selik. Ezen hordóknak azon előnyük van, hogy henger alakúknál fogva sokkal kevesebb tért foglalnak el, mint az öblös dongája fabordók, továbbá félannyi sú­ lyúak, mi a vasúti axállitáat olcsóbbá teszi ■ végre főelőnyük, hogy szilárdság és tartósság tekintetében állítólag felülmúlják az ötször oly drága fabordókat. Nem kívánatos ugyan, hogy nállunk Magyarortzagon is nagyban mcghouosuljon ezen uj iparág, mely által a szalma eredeti rendeltetésétől, a trágya termeléstől elvonalik, de egyes oly vidéken, hol azt ugyanis csak tüzelő anyagként használják, nem ártana, ha valamely yankco kisértletct tenne. Egy londoni hivatalos kimutatás szerint csu pán a múlt évben 6131 asszonyt büntettek meg fog­ sággal részegség miatt. Erek között volt 80 mosogató asszony, 766 varrónő, 1334 mosónő, 1G6 szobaleány, 36 táncosnő, 30 betüszedőnő, 28 virágárusod, 1796 foglalkozásuélküli nő és 100 jó családból származó u ri háziasszony. Kedélyes. Férj: Mi az oka annak édes G .... kára hogy te jobban bánsz a cselédekkel, mint velem. — Feleség: Hja, mert most jó cselédet bajosabb kapni, mint jó férjet. (Tény.) • * Nyilttér-.*) Alulírott ezennel közzé teszem, hogy mind azon kötelezvényeket és terhes szerződéseket, melyeket fiam Paudler F. József az én ezégem alatt kötött vagy jö­ vőben kötend, élnem fogadom. Paudler Lipótné, szül. Farkas Aloizia. •) E rovatban kötlútlekírt u<m rlTal f.lelBtWgrt a 8t«rk. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Hirdetinény. A b-gyannati „Takarék és hitelintézet részvénytársulat" igazgatósága közhírré teszi, miszerint további intézkedésig az érték pa­ pírok utáni előlegeknél, valamint a kézi zá­ logoknál, e folyó évi junius 1-től a kamat­ lábat 1%-tólival leszállította. AZ IGAZGATÓSÁG- A t. ez. termelőknek a gabna kidolgozás alkalmával ajánlja dúsan ellátott „zsák kölcsönző intézetét" jutányos feltételek mellett. írásbeli megrendeltetések pon­ tosan és gyorsan eszközöltetnek. ! i. NEUSTADTL M. L zsák-kölcsönző intézete Váczon, vásártér 209. sz. a. özvegy Mesko Miklósnő csőd tőm egéhez tartozó Erdő-Tarcsa köz-sógében fekvő két birtokrósz az egyik 1200 D öllel 426 hold gazdasági épületekkel, a másik 1200 O öllel 180 hold kiterjedésű lak s gazdasági épületekkel c folyó 1876. óvi Szt.-Mihály nap­ jától kezdve három évre külön külön folyó évi julius hó 20-án Erdő-Tárcsán reggeli 10 ó. nyilvános árverés utján a csődválasztmány f. é. junius 27-én kelt végzése folytán haszonbérbe fog adatni. — Bővebb értesítést nyerhetni szóval ^agy bérmentesített levél által Okolicsányi József megbízott úrnál Erdő-Tarosán u. p. Szi­ ták, kinél is a haszonbéri feltételek megtekinthetők. —. Erdő-Tárcsán 1876. óvi julius hó 2-án. HALASZ MOZESS, csödtömeggondnok. ' - Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00123.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_07_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-07-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 29. szám (1876. július 16.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8367387786f202dd4f82af17726af0e6.jpg 89b9df7ed2a67f4be99b1cb08f029232 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1da7e79a80361be193c4b62d49c28d28.pdf 4605686ec2957af6e81da53faf456a7e PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 30-ik szám. B.-Gyarmat, julius 23. NésÓGHONTI RÁDIHÍRADÓ LAPOK politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. •4 ) . ■ Emeljünk szobrot Deák Ferencznek! dokol, megtisztult órzoménnyel térjen Hazánkban az 1873-diki cholor^-Járváuy Csak papiroson va^ szabályozva a 450 ezer embert lett beteggé; ennyi embert mérgeknek nevezett anyagok árulásának „A közhála, a történetírást is tűzhelyéhez. Ily emlék felállításánál károsított meg egyelőre egészségben, pén­ flgyo............... ■ ....,, megelőzve, törvényben aietett meg­ a pártvéleménynok el keli né- zében munkaerejében. Nagyobb csel, mint­ A lialósági fclügjéict 'lórén ktyfií ál­ rnulnia. ’• : ‘ . í ; > ■< •: örökíteni Deák Ferencznek, csaknem ha egy hatalmai birodalom Összes Iiadso- lanak nálunk, sőt a bUutcUs’ellen1 látszó­ Örömmel vettük tehát az alá­ rege mégbelcgüll volna, s a azok,közül lag kivételt képeznek az olyan egyének, félszázadon át, vezóri szerepben, írási ivet kezeinkhez, hogy'az ada­ majdnem 2CO ezerrel szaporodott* a halot­ kik nem a személyes vágyon ellen törnek olykor a. kgyálpágosabb tkörülméugyan ‘ észrovétclénQl, alatóm&án" nyék közt szerzett hazafiúi érdemeit kozások sorát megkezdhessük s gyűj­ tak országa. Ki tudja, váljon tévedek-e én az egyesek jóhiszeműségét ktisákmÁnyoláa . akkor midőn a t állitum, hogy ezen bor ­ S ugyanazon törvény, melynek lap­ tést eszközöljünk, megyénk jobb ér­ zasztó eredmény .kisebb lelt volna az eset-.' személyes, de voltaképen ‘ nem tzábádos jára iktatta fejedelem és nemzet zelmű honpolgárai közt, kérvén, ben, ha az egészség-rendőri leendőket az érdekeik megvalósítása közben, elloptál a hogy kiki tőle telhetőleg járuljon egész haza területén kqllő időben, kellő mások egészséges napjait vagy éveit; kík „Deák Fercncz4* emlékezetét, rendeli ez emlők szobor felállításához.*' — gyorsasággal, kellő crélylycl végrehájtták az elvesztett egészséget vissza némi kdják, egyszersmind, hogy a kormány, az Az adakozásokat úgy lapunk, mint volna? Talán nem. Következő tény feljogo-, hanem az ily módon * megkároso)takíi'htaország fővárosában, az elhunythoz sit engem ezen kérdés felvetésére Dcbre- tóságilag engedélyezett eszközökkel, mág­ méltó emléknek, országos adakozás a „Buda pesti közlöny** hivatalos ha­ ezenben az 1873 diki cholcrajárvány alkal­ lyák mindent megígérnek, a mit caak.meg , utján felállítása iránt is intézked- sábjai közölni fogják, j . mával a 46-dik honvéd zászlóalj és 16 dik nem adhatnak az u.. n. titkos szerekkel * ; - . *• -------------- J • : tű ■ >i jék. lovas század parancsnoksága, az egészség­ még mélyebben megkárosítják,. , A törvény ezen rendeletének Áttekintés a közegészségügyi ál­ ügyi tisztelt teljesítő orvos tanácsára meg­ Hatósági felügyelettől menfoasek.a^k szüntette az akkor u. m, a nyári hónapok­ kik eredeti szerepkörükből, kies yOj-a; gyógyvégrehajtása végett a kormány fel­ lapot1 felett hazánkban?) ban napi rendre tett hajnali katonai gya­ tan műkedvelőivé válnak,, az^orv^i rend hívására a fővárosban az országgyű­ korlatokat,, s megtette a táplálkozási viszo­ tiszteletbeli lovagjaivá ütik, fel magoka^.s Mcst már vessünk ®ogy tekintetet lés elnökeinek vezetése alatt egy elmaradott közegészségügyi .viszonyainkra,4* nyok' jobbítására irányított rendkívüli in­ az alapos tudomány kulcsával megoldható nagy 'bizottság alakult. azon térre, a melyen, más országok is csak tézkedéseket s adott ki olyan napi paran­ betegségek nagy,/talányainak hoki Johan­ ügy hiszi e bizottság, hogy jö­ agy elmaradottságról p .naszkódnak, mint csot is, melynek pontjait az orvos fogal­ nák a képzeletek és balvaazdletett góndovője biztosításán munkál a nemzet, mi, hanem azért régebben dologhoz fogtak, mazta s az eredmény az lett, hogy — lat.k ztaantirál'.'.. * ,/".u ' „„l,,",., midőn maradandó alakban a művé­ - mart jobban hozzáfoglak — mint mi. ( az akkor tényleges szolgálatban volt hon­ az épen elmondott bajokra ráadásul A közegészséget — mint az állam védségnek egyetlen egy egy cholora boté- fel. kell említeni azt a £zomoró>.tap^MteM^ szet vésője által is megörökíteni tö-, lót is, hogy a közhiedelem ellenáben jnéjg rekszik azon államférfiul tulajdonok tulajdonát tekintve — nem elég csak időn- gQlési eset sem fordul előEzen, a; jelen századot kiválóan apj bizonyitgatni is szükséges azt, hogy a ktpkint megjelent közveszélyek ellen rendőr­ emlékét, amelyek, nekijéleno biztos­ ségi utón védelmezni, hanem azt közigaz­ toló járványos betegségen kívül csak a ruzsolás és leirt rajongás kérdése.'Uftmjp ságát köszönheti, s az utódok elé is gatási eszközökkel folytonosan jókarban hólyagos himlő ellen történik nálunk egészorvost rend ügye, hanem közsgészségflgyi , Örök példányul állítja az egyszerű tartani, sőt javítani szükséges, örökösen ségrendőri eljárás, a tehénhimlőnek rend­ fontos tárgy. ’ \ s polgári nagysága^ mely a teljesített kikiujuló sebeit, minden napi rumlásaitpe- szeres, de még sem mindenkire kiható be­ Olyan intézkedések nyomára sem talá­ . hazafiul* kötelesség öntudatában ke­ dig különféle állami vagy községi intéze­ oltása alakjában. t« lunk, melyek által szeszes italok é- külö­ Más járványosán fellépő betegség el­ nösön a jtálinka ivás körül ragály módjára tek segélyével.., beheggeszteni, gyógyítani reste és találta fel minden jutalmát. len* semmi egészségrendőri eljárás nincs terjedő mértéklellenség korlátpllatflék,^Pe­ A bizottság ez okból hazafiui kell. ..Ezen alapeszméket — begy az elő- gyakorlatban; p<;dig itt van köztünk, egy dig ez a körülmény nagy figyelemre, málló kötelességet vél teljesíteni, midőn az adandókat rendszerbe osztva lobessen fel­ hazát lakjk velünk a járványokban is dü­ mert hatása a népesedést előmozdító állami országos adakozás megkönnyítése vé­ sorolnom — Stcin Lőrinci bécsi egyetemi höngő hideglelés. Az állam figyelme még fontossága nagy czélokba Útközig a káros gett aláírási iveket bocsátva ki, a jogtanár, „Államigazgatás és az igazgatási fel sincs ébresxtyc arra 1. fontos körül­ következményei,, többek között az .utóitok törvény rendeletéből egyszerűen ada­ jogalapvonalai1* czimű -művéből merítettem ményre,, hogy a hideglelés-járványok idejé­ szellemének a népazellcmnck romlását ól ben csak úgy sztlkségessek a közigazgatási előidézik. kozásra felhívja a haza minden osz­ (magyarra fordította Kautz Gusztáv győri egészségrendőri intézkedések, mint a eltö­ A munkás osztály gyermekei — kik­ tályú polgárait. Gbiczy Kálmán, Máj- jogakadémíai tanár.) rd ánál és hogy azt a roppant veszteséget, nek időelőtti, .mdnkárt szorítása semmiféle 8 ha ezen irányokban hazánk állapo­ láthGyörgy, Jókai Mór, Fáik Miksa.** melyet 'munkaerőbe, testi egészségben, sőt hatósági ellenőrzés alatt nem áll — korán tát átvizsgáljak: mindekkorig nagyon par­ kissé szükebb határok közt életbpn is. szen­ E felirattal küldetett szerkesz­ lagon hagyott tért találunk, melyet á köz­ ved ilyenkor a Lata népe — ak dfvosi benső viszonyba lépnek a pálinkával, tőségünkhöz az i^áirási ív. élőtök megrövidítésének egyik igen biztos érdek nem képes — ösztönözve sem érzi ' t E felirat nélkül is éreznie kell magát — elfoglalni; s igy az államnak tudomány segélyével, hatalmával a legki­ eszközével. sebb mértékre lehetne leszállítani. (Foly kő*.)' * a nemzetnek, hogy Deák Fercncz sincs azon a tájon mire felügyelni; az az Ezen komoly és veszélyes honi beteg ­ irányában oly kötelmekkel tartozik, egykét irópenna pedig, a mely ezt ami- ségnek az állam részéről miben sém-’veté­ .1 melyek emlékének örök megőrzésé­ véletlen földet nagy nehezen szántogátja se, a benne sínylődő nép részéről pedig a Az úgynevezett házi szerek. olyan csekély - barázdákat csinál, hogy gondviselés bölcsbe látására1 bízása,'’tehát ✓ ben találják lerovásukat. Ereznie azok ma vannak, holnap nincsenek. Motto: „Mi van a viUfoa laftBbbl* más szóval szintén elhanyagolása, napi kell, hogy^az önzetlen hazafiság o Az egészség rendőri intézkedések azon példány képe, a polgári becsület ez fajával mely járvány rendészet néven szerepel renden van. Csak -a magát gyógyittató beteg és orvos méltányolják azt eléggé, Minden országnak, minden város, köz­ Aristidese, e szellemóriás, ki csak a erősen el tudunk és szoktunk késni. Az a setjve még . tudva aztj hogy 'a'hideglelés ség, falunak meg van. a maga aajátlagés nemzetnek élt, megérdemli annak nehezen forgó apparátus, mely a szaktudo­ elhanyagolása az egészséget mélyen és tar­ népgyógyszer gyűjteménye. Mindenütt bizo­ mánynak ilyenkor — járvány idqjén — háláját. tósan megrendítő káros kővetketéseket -vágy nyos hagyományszerűleg fennmaradó gyógy­ E létesítendő .szobor gránitján mendennek ‘'.felibe kérőit rendszabályait, néha halált szokott maga után vonni. szereket találunk, melyeknek gyógyerejéről, miben sem vevő közigazgatási férfiakból 8 ha ilyen jó ösmert közveszély ellen szervezetünk életnyílvánnlásaira való bizo­ a pártnézeteknek meg kell törniük; s liatáskörnélkal a tettek mezejére indított legyen az az egész nemzet kifejezé­ szakféfiákből ál! össze egy egészszé:‘ren­ sem tudunk vagy nem szoktunk s nem is nyos befolyásáról, természeti ^smertftő,je­ se. A hazafiság kicsiny és könnyen desen csak akkor kezd működni, mikor akarunk mega okni közigazgatási járvány­ leiről, az alak, alkalmazási mód, adag meg* rendészeti eszközökkel vétlckézni- ugfán választásáról s egyes betegségnkb®^, W mozduló kavicsai között, melyeket a keletről feltámadó szélvész, vihar, hoz­ miro számíthatunk a roncsoló toroklobbal, gyógyeréről stb. néha hoíyes,< de sajnos, az áramlat könnyen szétsodor, szük- zánk már lecsapott. Pedig az a rémület, vagy más défpnsztitó járványos 'líiflSl legtöbbször dőre fogalmak uralkodnak. Ily . Bégünk van egy szilárd emlékkőre, mely az ily közveszély előtt s az a pusz­ szemben? nagy becsben álló panaceák, ily általánossá tulás, mely annak utánna szokott járul, s A szorosabb értelemben vett egészségi vált, s az egészség megtartásának, S; botjg; mely a megpróbáltatás napjain — az az ezekből merített tapasztalás eléggé meg­ rendőri ügyek^kbzHl Hi&irelyek hazánkban ség meggyógyitásának biztos és csalhatlan -összeomlástól fel fog tartani; a köny- győzhetett volna már államot, társadalmat vagy tt gyakorlatban,* alig csak papiroson nyen billenő erkölcsök korszakában a felől, hogy mily nagy veszély rejlik vannak ogyrészben rendezve; vagy köztu­ hírében álló szerek az egyes yidékc^pqk csaknem oly elválhatlan tulajdonai/mint a oly emléktáblára, melyre az erény ilyenkor á késedelemUbn, s mennyire szűk- domású közegészségügyi visszaélések mind kiejtésben sajátosságok, s magunkon vise­ séges volna jó előre intézkedni? és igazság intő szavai vésvék. •a batóai;i gyakorlatban,mind papiroson lik az éghajlat, a; talaj, az életmód _________ _____ ■ >17/ mellőzve vannak; vagy végre némely minősége szerint az ott honos szokások mi­ E szoborhoz fogunk zarándo•) Ilr rtitníl füietliSI: Mi 51 »tAI* k(h«g4«i*Jg- közegészségügyi tárgy ~ mint valami fel nősegei. Nélmelyíke ezen 'liagyJíháhyos sze­ ' kölni, hogy, megtanuljuk a tiszta flfyi tSrTÍny; IrU 4e a <t#br«»mi orvot nem fedezett világrésze'— jelentőségben reknek valóban figyelmet érdeme), s ponto­ tartott <HAi4*j/n bonszerehnet; a hely, hol a szobor ogylH 1676 ik 4vl májnt bő sabb vizsgálat és kisérléttevés utín'az orvos atőadta Dr. Zeiiaf DíhleL Ára 30 kr. Ajlbljtik m«l«* .egészen ösmerétlen. állani fog, a druidi szent berek ihle­ így hiányosan van gyakorlatban a kiíz kezeiben egyes esetekben ágy, mint a köve­ miodaiok fijfyelmíbe, kiket rg£«i»4gi állapotain crkölcsiség rendészete. tével telítve leend, hogy aki oda zarán­ fonta* öfjre érdekel. tendő óvszabályok megismertetése után áta- �• Iában Htékonynyá válhatnék. Ds nem rit­ tön támadt szerencsétlen eseteknél, midőni dekeink kívánalma, nem csak jog — de gadják arra, mire múlhatatlan szűgszégük kán épen «Mi házi szerekben rejlik oka gyorsan, rögtön kell valamit tenni, gyakran» szent kötelesség. van, miután mindenüket oda adják a mljek Tagadum azonban, hogy egy nemzetnek van, öblüket vérüket és kovés pénzüket? egyik, másik természeti bajnak, némely el* érzi az ember a szükséges szerek hiányát si rejtett kóroknak; a ha na orrot as ily nép maga az orvos is kinek tanácsa előbb ki*• moly nem önmaga, hanem megbízottjai ál* l/ohct o képzelni, bogy ha egy nemzet szerek hatását legapróbb részletekig ismeri, kérendő, javasolni fogja némely ily szernek; jtal intéstől! ügyeit, miudezokre hatályos szabad lobot, önkényt, speciális passzióból Megmagyarázva leli némely, már csaknem folytonosan kéznél tartását De nem min­- és irányadó befolyása legyen; — tagadom, nyújtsa nyakát idegen járomnak még ha hogy ily esetben a legjobb nemzett törek­ faj rokon volna is? kiváló körítőéinek olykor birteleni kiuju- denfélét, s nem derűre borúra 1 Talán néküuk Erdéllyel uly könnyű vést és sikert koronázza, mert mindig ctak UUÉi, roezabbodását. láttrafót let* a kepvitekk állal a Aőtor/vmrny- volt egy esülni ? nőm ragaszkodult-e az in­ A népgyógyszerek eredetüket azon, messSzántó julius 31. ■te a múltba visszanyúló időből veszik, ml* n«A nyújtott engedmény ét a rtfilitr min- kább aaját fejedelmeihez ? a kényszerűség, politikus intriga a i dig egitzen mát, mint a hazafi óhaj roll. dőo a gyógyászat, aa orvosi tudomány még T. Sz. úr! Köszönöm, hogy múltkori „Ezempla sunt odiosa-; do nekem úgy szomszéduk foglalási vágya folytán élesz­ bölcsőjében ringott Akkora betegeket Agyat* rövid felszólamlásomnak helyt adott, — kö­ túl együtt húsról húsra hurczolták; min* szönöm, hogy azt megjegyzéseivel aisértet látszik, hogy még emlékezhetünk külön vám­ tett pártbarezok roá kénizeritbetnek ugyan területre, védegyletre, és a bankügy is bi­ egy nemzetet, máshoz csatlakozni, vagy úealti jó tanúétól kértek a kaptak is, — vagyis Inkább megelőzte. hol jót, hol roeaat Mindezen ajánlott ét Abból, és lapjának irányából meggyő­ zonyosan meg lesz oldva megbízottjaink idegen uralkodó család tagját fejének is­ kipróbált szerek közül azután végre mégis ződtem, hogy a vélemény külómbség, mely befolyásával(W); — valószínű, hogy háború merni, az ezzel bccsődüll haszonleső icsak kellett egynek használni — vagy pe* köztünk létesni látszik, inkább formái, mint és végszükség esetén lesz bankónk, az or- degenek uralmát tűrni — mindezekre reá •xág czimerével mint megkaptuk és kivív­ vezetheti a nyomor egy nemzetet, — de - díg a terméssel gyógyercjo kőidé le ellen* sem lényeges. Luka Gusztáv. tuk magyar egyenruhás finanezőreinket szép győzelem sóba. Kifejtem. eégét* 3 így jött út a gyógyitgatúa ezen „Justitia reguorum fundamentum8 va* keleties arezvonáaaikkal; ez kétség kívül a szokása évszázadról évszázadra, gazdagodra (Folytatjuk.) as idő tapasztalatai, a kuluxalók kapzsisága gyis az igazság, köz és magán becsülettől nyugati cultura felé egy nagy lépés; —do folytán, a igy nyert mai napig oly terjedői* istápolt bármely ország a népesség faj kü* ha leu háborúnk és a kettő egy(ü) biroda­ met, boga Csokonay ismert példás bizony* lömbsége szerint mint nükségesség — úgy­ lom subsidiúmokat fog húzni — mert ezek sága szériát csakugyan „legtöbb a föld ke* szólván önmagokból kifejlett alaptörvényei­ és egy pousairozó más hatalom közbcnjölto rekségén as orvos8 — illetőleg, a ki gyógy­ nek kell kórmányozni; és a személy, mely nélkül gondolom hogy a háborút senki le­ szereket kommendál. Papjainkban ina nél ezekszerint országéi, csak eszköz, mely hetőnek nem hiszi; meglehet hogy a subsikttl, hogy as orvost megkérdeznék, vagy csak [ügyesebb vagy Ügyetlenebb kifejező diumok pengő érczo a tudomány vívmány* . született • szaréra hallgatnának, sót gyakran annak se a közbizalomnak, mely a közjó előmoz­ nyai és észleletei ellenére semmivé fog el­ AUGUSTA húla mögött, különösen hosszadalmas be dítására kiszemeltetett. Ha dogma csinálta* párologni, és a papír bankó meg fog ma­ o hó 16-án, 63 éves korában meghalt. tagséfekben, de sajnos gyakran még a gyors tik személyekre vonatkozólag, ez csak azok radni boldogitásunkra (talán nőm először tör­ lefolyása bajokban is a legkülönfélébb u. önkénnyénck kedvez, mi legnagyobb vesző- tént dolog ez nálunk.) Meglehet, hogy vérünk patakokban fog folyni, búzánk áldott virány* újházi szereknek egész tárbúsát hozzák al* desme az önkórmányzatnak. A fővárosi sajtó csak úgy futólag ériuté kalauzáéba helytelen, visxás módon, nem Az ország fUggetlon és hazafi lakói előtt nyain a nyugati cultura (?) és Ázsia hata­ o gyászos eseményt, mintha nem is Botó illő esetekben, oly szereket, melyek meg* közönyösnek kell lenni a névnek, melynek lom vágyának barezmezojét fogja képezni, Pál né halála forogna szóban. elöső óv-sserekül alkalmazva annál batá* hordozója a közjót előmuzdi(ja, ép úgy és a füstölgő romok s köznyomor egyön­ a kik nem ismerték őt, sejtelemmel soeabb betegségszerző ártalmak, a mint bi mint közönyös a bűnös előtt a bakó nevo, tetűséget fog létrehozni hazánk külömböző sem birnsk arról: mit vesztett benne az zonyoe esetekben gyógyszeréből szolgálnak, ki a halálos Ítéletet végrehajtja. * nemzetiségeit egy ölelésben egyesítendő ; emberi társadalom. !. mely eseteket megítélni szobán egyedül az Mert nem cotteriák intrigansok vagy — meglehet, bogy háromszoros statuslünk Mi nógrádiak mélyen érezzük a csa arra képzett orvot tapasztalata képes. hitelező fiuancz uralkodási monomaniától elkapattak számá­ uivelláni fogja ax adós pást, mely bennünket, a hosszú életre jogo­ •: A tudományok egyik ágában sem szer- ra tömörödött össze az ország és társada­ állapotait, a köz nyomor testvéri egyetértés­ sított úrbölgy halálában sújt, kinek élete zstt a gyöngéd szépnem állhatatos kitartá­ lom; — de ellenkezőleg ép azért, hogy ezek ben összefűzendő Caesart és Tót Pált, de ket­ az emberbaráti és társadalmi erények külsával annyiféle babért, mint a népgyógyá- működése közerővel megakadályoztassék. tő vagy egy fog-o ebben egy iránt osztoskodni detésazerü meghonosítására volt* szentelve, sxat terén, különösen oly esetekben, hol az ‘ Ha a gyakorlat nem tanúskodik egészen vagy egyik? — az más kérdés, — mert az s ez okból, sietünk a fájdalmat tolmácsolni, orvod tudomány minden szere hajótörést ezen elmélet mellett — az nem bizonyít el­ egész egy cseppet sem hasonlít a század melyet a nemes élet kialvása bennünk oko­ szenvedett a as orvosok egyhangúlag mond* lene, — hanem inkább a mellett, hogy töb­ élőjén vívott franczia háború viszonyaira, zott, s leróvni a kegyelet adóját, mc Ily cl ják, hogy itt a tudomány nem, csak a ter­ ben vannak, kik kényelmesebbnek találják hol Németország volt a haroztér, mi pedig emlékének tartozunk. mészet segíthet, — a ime betoppan egy jó- ha gondolataikat (?) megfőzve, készen egy csaknem nézők-~ A nagynevű Teleky család e nemes lelkő néni kipróbált házi vagy családi szó újságban kapják, mint saját agyvelejűk Jelenleg a központi lapok egy* része saija, az erdélyi kormányzó Teleky József révei, a szer hatni kezd, — a beteg a ha­ útmutatása szerint cselekedni; kényelmes­ tejes erővel uszítják a nemzetet a szerbre gróí unokahugu, — a balvégzetes gróf Telállal küzd — mély álomba esik — jobban ,nek tartják elhinni, hogy sokkal szebb, a — miért? mert központi hatalmukat féltik. leky László nővére, s az egykor fejedelmi tesz és —• meggyógyul. Diadal! A néne, a nyugati cultúrával a szabadság szent elvei — Egynek sem jut eszébe méltányolni két udvaroknál otthonos főrangú és vagyonos beteg, a környezet, a szomszédok, a ax vei ősszebangzóbb, a század vívmányaival millió energiáját, kik testvéreiket akarják a urhölgy; első férjének gr. Degenfeid Ottó­ megegyezúbb, és az ázsiai vad tatár népro egész község szentül hiszi, hogy a házi szer 1 rab iga alól felszabadítani — az moudatik: nak baiáta után csendes elvonultságban élt kötelezőbb (?) menettetni — mint saját — használt, — púdig a beteg szervezetében ' hogy a muszka bércnezei, és a nagy Sláv a sziráki ősi kastélyban, bol Bozó Pál nő­ rejlő természeti gyógyerő volt az, mely ma­ lábain menni. birodalom előharezosai stb.*) jévé lón, s ezzel vállvetve első főijétől szár- * Én nem vitatkozom sem a bankügy kacs küzdelem után nemesek a betegséget, Valószínű, sót azt hiszem bizonyos, bogy mazó két fiának Lajos (orsz. képviselő) és »em a vámpolitika, som a védegylet elő ­ hanem még a kipróbált házi vagy titkos i orosz pénz segíti működéseiket, do lehet-e J >zseí grófoknak neveltetésükre forditá leg­ nyei, vagy hátrányai felett, — tudom, hogy szert te legyőzte! 1 kővel dobni azokat, kik a segítséget elfőfőbb gondját, kioltbatlauui lelkűkbe csepeg­ mind illyesekbe beleazóláni, azok helyes Tagadhatlan, hogy oly helyen, melytől i tetvén azou nemes eszméket, melyek sugal •) Fajdalon, úgy van. 8i«rk. menetét táját kezűleg intézni, nemcsak éras orvos, a gyógytár távol esik, vagy rög- i BOZÓ PÁLNÉ TELEKY 15. TÁRCZA. Négy évszak GÖTHJZ UTÁN fordítva Csalomjai által L . 7 TAVASZ. Vájj’ mitül illatoz a szoba oly pompásan ? .. a kisded, 8 színre, alakra szegény rezeda illata ez. 16. A kertek díszéül volnál te hivatva, de igy szólsz: Ott kelek én, bol arany magvait önti Ceres. 11. Téged az érzelgők, tulipán, korholnak 17. örökké. Bár htea* a játszi kedély játszi alaknak Kis piczi termeted, és gyönyörű szemed egyre szelíden örül Intenek: elne felejts; óné felejts so­ ha ell A 18. 8s«gfívck, ó mi remek szépségetek! ámde ti mind egy Bárha a lélek előtt valamennyi virágnak a És ugyanaz vagytok ;• kötve igy érzületem — képe. Eltűnnék, a tied, Lóra, szivemben örök. yft iíitef • 13. Hajaali fénybe ragyogsz tulipán, deli lárma, szironták; 8 migpiril lm egy fű Illata benneteket *. R. • _____ Gyónás. irta Garam. „Tehát ismét azzal a szőke asszony­ nyal gyötörsz drága angyalom. Óh ba fo­ Mágnest igét bájod, s nem vágylak bírni galmad lenne, mily érzékeny sebet tép fel szivembnn megújított képzete, ba tudnád, szironták; Ámde padokba’ vegyest látni virultad’, Öröm. mily szemrehányás nekem felidézett d&moni arczának minden vonári, mennyi kiérdemelt s újból meg újból átszenvedett bánaton, r. 14. grófnő nS most kedvesem, én kész vagyok a győzelmen és hánykudáson visz át a tör­ vallomásra. Van-e elég erőd a mcgballga ténet, mely annyi <jjetu álmát rabolta már el, és mégsem botuályosodik emlékezetem lásra szép gyóntató unyara?tábláján: akkor, megelégienéd büubödésem, A kérdettünk dús koroujfürUUkel öve­ nem kínzónál vele te megtestesült jóság, ki zeti kis fűje, balározutt igenléssel tóiiutolL büntetni netu tudsz, csak megbocsátani. De „Asszony, kuezér asszony. — hugy ér­ legyen! Tán megkünnyebbüluk ez Alkus litessem még véled, tapasztalatlan gyerme­ dércznyuiuAstól, ha tiszta lelkeddel megosz­ kem e fogalmat, melyet oly keserű iskolá­ tom tévedésem és szenvedéseim, csAbiláFom zás árán tudtam megszerezni? Mint is fér­ és küzdelmeim, az örvéuyt, a mely felett het egy jellembe a galamb szelídsége a tig­ jArtam, ax erkölcsi posvAnyt, nelybe alAsüris kegyetlensége, a sas szemessége, a róka lyedtem; ba leirom vétkem gyalAzalAt, gyöt­ fortélya a kígyó simasága, egy eb alázata rődésem égető kinjAt, bünbAnatom mélysé­ gét, az Áldozott órát, melyben megtéritél és és egy oroszlány gőgje együttesen. Jaj an­ a penitentía édességét, melyet oly gyönyör nak, ki egy kaczér nő hálójába hagyta ma* gát befonni, az ördögnek felismert angyal tevezeklenem jóságos sziveden. karjaiból és szembe találod magad o sok­ Jogod van hozzá. Idő telepszem lábad színű jellem hatalmának számító Ügyesség­ zsámolyához szép gyóntatóm! Ne sértse gyer­ gel alkalmazott fegyvereivel s ellenükben mekkedélyed tisztaságát, szűz szived Artatgyenge jellemed áll, míg amazokhoz a bűn, tatlanságát a bűn förtelme, melyet eléd tá­ az az édes bűn is szegődött szövetségesül. rok. Do a vezeklőnek első kötelme az őszin­ te vallomás. Hallgas meg, ítélj fölöttem, az­ Ily szálakból volt fonva Nadányioé tán taszítson el hozzád méltatluut igazsá­ hálója is. Ily szeretetve méltó öreg volt o god, vagy oldjon fel, dmejen magához üd­ szép szőke asszony, kinek szolid vonásaiból vözítő jóságod.4 mindenki egy szondo, jóságos sngyal lel­ S azzal Dezső, egy huszonhat, buszon- kületűt, mosolygó ég nin szeméből egy hú* nolez éves ifjú, kinek üdve vonásaira ma­ ségesen szerető, a bűn gondolatától is szep­ gasabb kor kifejezését nyomta ki a korai lőtlen hitves meleg kedélyét ^olvasta ki. Ob tapasztalás, a pamlagról Vilma bársony zsá­ zz asszony a legnehezebb rejtély, mely egymolyához helyezkedék el, rövid szünetet c&y új alakzatában akkor csal meg legjob­ tárta, hogy rendbeszedje kuszáit emlékeit, ban, midőn azt veled, hogy birtokomba Ju­ egészet alkoszán lörekedés gondolataiból. tottak megfejtésének kulcsai. Mint is ér­ Mijd bátorítást meri tett Vilma sQtót sze i tettem volna át én, huszonhárom éves, já­ méből, melynek nyugodt szenvetlályo a sic j ratlan ifjú a talányt, mely századok annyi lidség kifejezésétől oly földfeletti bájt köl- l apssztalt bölcsészének oly sok kudArczot nönze. ’ rallolt fejtörésébe került?) �Istából as embert nem a czimer koronájá­ nak igái s az uradalmak rzáma és .terje­ delme, hanem a tehetség és becsület foko zata szerint szoktuk mérlegeink >A nemes grófnő mindvégig a legpéldásabb feleség, szerető anya, lelkes hon leány, önzetlen és őszinte barit s a "szen­ vedők és szűkölködik gyámola s jólievtje volt. — Társadalmi körében példája által ne­ mesített, s az életet a maga valójában fog­ ván föl, Ítéletében és cselekvésében mindig józan maradt a az ábránd és túlzás hali: rait soha át nem lépte. Bőkezű volt, ha a szűkölködik meg­ keresték, s nemtő angyalként titokban ho­ zott segélyt, midőn a szerénykedik nyomo­ rukat rejtegették. • Szóval, benne összpontosulva volt mind­ az, a mit női. erénynek tartunk s benne el­ temettük a női tökély megtestesült minta-, képét Ily nemes élet krulvása ’közvcszlcsóg, melyet elég okunk van mindnyájunknak megsifatnL E hó 19-én helyezték el a nemes, hul­ lát a sziráki családi sírboltba, hol az el­ hunytnak országos nevű ősei nyugosszák örök álmukat A temetési szertartást Török Pál beír, hitv. superintendens és Vladár Miksa szí­ riki ev. lelkész együttesen végezték a nem­ zeti színház kardalnokainak közreműködése mellett, . .. , r . —» A szónok ló lelkészek kÓoVbullatva ma­ gasztos^ szavakkal, festék az-elhunyt grófnő nemes életet; velők zokogván a roppant tömeg, mely azután csendes bánattal kisérte a koporsót Szirák gyászlobógókkól telt föitczáján keresztül a családi sírboltig. A főranguak közül gr. Dcgenfeld Im­ rét, gr. tízapáry Istvánt, gr. Teleky Sándor özvegyéi, »n Todmaniczíy Gézát és br. Podmaniczky Leventét nejeikkel, gr. Vilesőket stb. láttuk, s ezen felül a vidék elő­ kelőségeit, kik nagy számmal voltak kép­ viselve . - Béke lengjen az elhunyt, .drága porai felelt, a sújtott család tagjait pedig vigasz­ talja meg a gondviselés, kiknek lelki fáj­ dalmaikban mi is osztozunk. Hírek. Személyi hir. Megyénk főispánja gr. Gyürky Ábra báni f. hó 19-én este érkezett a megye székvárosába B.-Gyaruutra, 20-án fogadta a számos tisztelgőket, ázontul pc dig a törvényhatósági ügyek folyamát ól Nem szépítem magam más rovására. Elhiheted, hogy* ui-m a-sóvárgott, tiltutt bűn utógoi:d<d:<t.v hanem a mindenki által ma gaszialt sziij«Kág, derült kedélye, könnyű, elmés társalgása, szikrázó Ötletei Vonzottak először Nadányiné körébe. Nem mondom, hogy bóditó szépségeinek bájai elkerülték figyelmem srra, hogy e hódító kecsek tiltott édenében meg valaha édes paradi­ csomi perczeket, hogy ne mondjam órákat is tölthetők, gondolni sem merék. A tiszta rokout>zeDV vitt házába, mely­ nek ajtaját először férje baráti karján lép­ tem át s magam sem tadnám megmondani, mint nyúltak a kezdetben rövid vizitek perczei egész esékre, mint lett az ismerősből jóbarát s fejlett a barátság amaz ellenáll­ hatatlan, titokszerú érzelemmé, melyet a szó­ tár hideg kifejezése szerelemnek nevez. Oly észrevétlenül fokozódott közele­ désünk, melegült fel izányában érzületem, eiőtbültek kézszoriLásaink, lön beszédünk mind mind bizalmasabbá, mindig szívesben, hosszasabban legeltettem tekintetem jóságos arczán s egyszer csak azt vettem észre, bogy mintegy tilosban érre, elpirulva kapta le rólam ki feje zés dús tekintetét. E jelenet igézetét soha sem fogom fe­ ledni A fejtegető töprengésnek, a nép re­ ményeknek sorát kelté fel bennem, a köz­ tünk fennálló viszonynak uj fordulat t köl­ csönző, mely — akkor úgy bivén — egy élet tartalmára boldogít, s melyet most él­ tem végéig nem szünök átkozni. Most már valami kimondhatatlan in­ gerlőt, ellenállhatatlanul csábost találtam és folfétcii vizsgákra s a beiktatásra fog. 50 kr. Bolgár János &) kr. Brnnműller Sán­ fordittalui, negyedikén pedig megkezdődik dor ÓU kr. Zmeskall Kálmán 3 frt 50 kr. Vértesy <«éza 1 frt 50 kr. báró Höllcr 2 ft. •* a rendes támlán. — Egyúttal köztudumlsra 50 kr. Ifonáth Szilárd 2 frt. Foglár N, 50 hozom azt is, hogy az őszi Iauilók'*pcsségi kr.' N. N. 50 kr. Klobusinízky N. 3 frt 60 vizsgálat n losouezi állami tjnitúképczdó- kr. Knry Múló 5ö kr. Knry Mzár 50 kr. Iku f.’évi nzept. bó 1^-ik napján kezdődik, (Icszthbfyi Gyula 1 frt 5o kr. Majláth Imre melyre mindazok -jelentkezhetnek, L kik I fit .>/kr. Ivaukn Zsiginond 1 frt. Gasztotiyi N. I frt 59 kr. Huszár htvád, 50 kr. a tauitóképezdei teljes tanfolyam végezté­ báró Majtbéin i László főispán <L frt ,60 kr. vel, egy, legfeljebb két ével gyakorlati ta- Licbér József őo kr. Hcrvzcg vincz© 2 frt. nitással töltöttek ; _ 2. kik a törvény kelet- Luka Lajos ifj- I frt 50 kr. Dotnbú ‘Károly kezto előtt már gyakorló tanítók voltak ; I frt 5<» kr. Lestyáus ky Sándor 2 frt 50 és 3. kik magokat a tanítóságra magán kr. N- N. 1 frt. ziinnkali István 00 kr. és Berzsenyi Dénes 2 frt Összesen 55 frt — utón képezték. jelentkezők folyamodvá­ Fogadjuk ar illető urak szives adakozásai­ SsInéHict. Kétszeri József és Saágby nyukat születési, iskolai, szolgálati a er- kért nz egylet legfoilásubb fcöszönefot.-s. Mihály sziutáreulata B.-Gyarmaton f. hó köcsi bizonyitvdnyokkal felszerelve, !4 nap­ Kinevezem. Az igazság ügyi miniszter 15-én kezdte meg előadásait. A társulat a pal a (Vizsgálat előtt az iir.czji igazgatósá­ Szudy Zoltán b.-gyaruuti törvényszéki díjas város luűigéuyeiuck teljesen megfelel; s ha gához küh^ek be. J Terray Károly. joggyhkoóiokot aj jttóíwóuyl 'Jbiróiigboz al­ kiváló „gcnie*kkel uem is rendelkezik, a A b.-gynrmnti reNivéu) húzni vo­ jegyzővé deVerte kil I/jiuJ \ . társulatban, tapásztalható egyöntetűség, a natkozó tulajdonjog bekebelezésének foIlyincii. Váguér István b.-gyarmati ta­ fogok törekvése eléggé pótolják azokat. —, gauafoaitdsn a részvényheztartozárának nító f. hó 18-áu vezette oltárhoz Q&l|orich Általában mondhatjuk, hogy az iparkodó törlesztése, yictőJcg kifizetése, a részvény- Bella kisasszonyt, Gallovich János losőuczi társulat válogatott darabjaival kellemes es­ hátralékok bebújtáéi esetleg a részvényház képezdei tanár bájos leányát. z . téket képes szerezni a közönségnek, s meg­ elárusitáaa, valamint egyéb tárgy akra közgyű­ i suiét vcrekedéN. Mohorán , f. hó érdemli úgy a városi, mint a vidéki kö­ lés f. J876. évi julius hó 9 .én megtartatván 16 áu egy CjMiert nevezetű^ földmíves be­ zönség. pártfogását. — Az eddig előadott miután határozat képpesíég hiányából a tért a falu korcsmájába, hol egy arató iddarabok köztetszé 4cl fogadtatlak, a társu­ foutjelzclt tárgyak joghatállyal el nem iu- dogált. A belépő kérdezte á busougó aratót, lat úgy a drámában, mint a népszínműben téztethcÜek a font érintett tárgyak köz­ hogy vau ? Ez azuubau « bizonyosatunlegész a részletekig otthonos. — A nők kö­ gyűlésük 3 ik a. alatt határozata követkéz-' záiuorudoU állapotban — UkUkfolMUUtk zül kiváló szereplők: L é n á r d n é, és a tőben B.-Gyarmnton a részvényházban f. látván n kérdést, a barátságos kérdése kis Papp Laura.— Részletes bírálatba évi augusfus hó 6 An d. c. 10 órakor fog mit sem felelt. Erre Csacsink dühbe jött, s még nem bocsátkozunk; azon szerencsés az jsméfoll. közműié*-megtartatni, melyen arczul csapta uz aratót. Az arató szája Jajhelyzetben vagyunk azonban, hogy a részleg tea bírálatbau w csak kedvezőt fuguuk'Jrk a fánenditettí turgyaV tekintet nélkül a tékzott dühében, megfogta Csacsit, s verni tagok számára, véglegesen jogérvenyesvn kezdte; de agy Csacsi miut az arató segé­ hatni. A közobajtáshoz képest kívánatos clintéztotni fognak a jelenlevők által lyére mindinkább többen érkezének, s oly lenne, /js juiaél több, jeles vígjátékot dío^na Ldiignő lluiiímrr .Frniirzbka éngedühödt verekedés színhelyé^ JLcltók a korósszínre a társulat a drámák helyett, s hogy délyczott magán nőuöreldéjében n vizsgá­ tuai helyiséget, hogy 6-tót és 2 mobotni a szombati napon a drámák nem kassáda­ latok f. hó 17 én tartattak juog igen szép ember súlyos testi: t&rtééeÍ4-^kaplak, sőt rabok. — A bét folytán következő darabok közönség jclculélébou. A goudo^ nevelés, egy Gntin Gyö/gy nevezetű halálosan meg­ fognak adatni: Kedden julius ,25 én }>ériey melyben a nőnövendékek részesültek, ez sértetett. A mohoroi yiléz jiarasltdk. azonban 5.sz. itt először „Királyi csók4, vígjáték évben is kitűnt. — Az egyes tantárgyak nem elégelték meg a faluban végbe, rjtt 3 felv. Szérián julius 26 án bérlet 7. sz. a jó névben álló tanítok által igen bőven hadjáratul, bánom kimentek a tagba is, s itt először „Egy. szó az országgyűléshez, vagy a polgári-házasság** életkép 4 felvo­ és jól tanitattak, a kézi munkák taui- olt ahány aratót találtak, mind összeverték. tásáuáL.cgészlielyebcti.a szükséges és nem —• Felhívjak V uagyobbszerü verekedésre násban.'Csütörtökön jnlitis- 27-érr bérlet 8. pipereczikkekrQ forditatott a buzgó növeldc uz ügyészség figyelmét A verekedések napi sz. itt először „Kicsapott diákok.4 vígjáték tulajdonosúi) által a főtigyclein A. zongora, renden vannak, erélyes follépéa, példás mag­ 4 felvonásban. Szombaton július 29-én bér* rajz’,’ ének és sznmlatlmtt úgy szintén a né­ büntetés, szükség esetén karhatalommal ©le­ letszüuet itt először „Abdű! Aziz halálig met és franczia uy. ben igen szép előmenetelt jét kellene venni ez elharapódzott mániának. vagy a bcrczeguviuai lázadás4 látványok tanúsítottak a növendékek. Abdában pedig a A L Hiigj nrorsxÚK és a Nnayiilág14 színmű.; Vasárnap julius 30-án bérlet 9 ik vizsga minden tekiutetben megfelelt a vá­ legújabban megjelent 29-ik ^zárnának tar­ szám, itt először nA b.-gyarmali öukénytcá rakozásnak « igazolta ezen a korszinvona- talma. — Szöveg: Szcntuélery -József tűíoltók4 színmű 3 folvonásbau. lán álló, jól berendezett nönövcloe életké­ (Evvu Lajos.) -- Tűnődés. (Költ. Malom­ hegyi htváu.) — A Lajos bácsi pibatoriuma. Valamint máa tanintézetekben. úgy pességét. a losouezi m. kir. állami tanitóké]>ezdében Adakozás. A t. hó 9-én Ipolyságon a Vig bcszély. (Gyürkönyi A. Károly.) Folyt — Az életmód a gyógyfürdőkben. (Dn Han­ is a tanév junius utolsó napjaiban végző­ megyeház nagy termében tartott bál alkal­ gold Henrik.) A fővárosból: 'Budapest dött. Minélfogva nem t rtom feleslegesnek, mával ap Ipolysági önkéntes tűzoltó egylet nyáron. — A népsziubáz egy kimirlcte. 1U.27. a szülőket és a tanügy barátait figyelmez­ javára adakoztak: SághyBenő2 frt. 50 kr. (Aliqais) — Színházak. — A kis gr isette. tetni, hogy a legközelebbi iskolai év mind Berkó István 2 frt 50 kr. Sebőn Alnju#» 2 Ellwszélés. (Sau<l György.) Folytatás. — a tanitókepezdében, mind az állami elemi frt Régei N. 2 frt. Huszár Béla 2 frt. Luka Sakkfoladváuy. — Képrtjtvéuy. — Szerk. üzenetek. — Rajzuk: — Szentpétcry Jó­ tanodában szeptember első napján kezdő­ Pál 1 irt < U kr. Kaucsár Márton 51) kr. zsef - Kdei képek: I. Markor lljo, a bol­ dik : holott az első bárom nap a javító -4 Vrsprung Antal 1 frt. Schiller Antal ! frt gár Iá. lók vezére. II. Zách szerb tábor­ nok. II. Anczoló dervisek. — Vontatóban. — Elólizt lehet e lapra a kiadóhivatal­ e nőben, kinek arczára tekintetem a sze­ szik a foglalkozás, Uljóu le s olvassa fel ban Budap eu, Ferenezicktcro Athehaoum épület. Negyedévre 2 frt. 50 kr., félévre 5 mérem pírját csaló. Vágyni, égni kezdtem e abbahagyott regény linket.*/ frt., egész évre 10 frt. Ajánljuk o lapot a S én a szenvedély által izgatott han­ t. olvasó közönség figyelmébe. nő meghódítása után. -Íj Szerencsének mondjam, vagy szeren­ gon l’aul de hock „Félénk szeretőijének A sertések Vcndég«»zereplé»»e. a ko­ csétlenségnek, Nadáuyi rendesen a korcs­ ulvuMtsáboz fogtam. Elfogultságom daczára lozsvári színkör közelében van egy disznó­ mában Vilié a teli esi órán s igy teljes biz­ sem tudtam uiegállaui, hogy ama komikus ól, melyből kiállhatlan bűz s még kiálhattos magányunk nagyon is kezünkre játszott, jelenetnél, miliőn a ,fölélik szerető* a ked­ luuabb ríifőgés balul át a színpadra. A szin* nekem és Erncsztinnck. Eddig fel sem vet­ véért elájuló sőt ruháj.i kifilzésére felkérő házban egy érzékeny német drámát adtak s a hősnő izgatottan várta u hős szerelmeit tem a férj távolléte által nyújtott alkalmát, ucbólgy sagitscgérc a csolédsigct liecsviigcti, egyszerre ftrömsikoltva fölkiált:* „Ez Ő, ez de e piruló kép csálms feltuu^se most ezt hangosan felue kaezagjak. az ő édes hangja, eZek az ő szavai!* él>c is emlékembe juttatá. „Ugyan meg ön is knczagja D.zső; dillauatban az ártányok oda át összevesz­ Ob mily hány kodások közt, mily nyug­ Valóban vak veti világtalannak, hisz nmga tek az. ólban « hangos röfőgésscl siettek talanul vártam a jövő estét! Mint töpreng­ sem bátrabb egy inákszemuyiv^l sém, amaz: UÉstrálni „az epedre vártnak épcs hangját tem, váljon nem talál ó épen ma honu lenni ügyetlen „Félénk szerető4-nél. Szeretném az a fölösleges férj! S mily félve nyitottam látni önt édes Dezső hasonló helyzetben Szerkesztői üzenetek. be a magányosan talált Erncsztino ajtaján! egy szép asszonnyal szemben. I • ‘ . ! 1. JS S mint reszketett kezem, midőn a rám nézve *— Bizony magam is, felelek Hoki bá­ Ipolyság. A „Szent háládért2 czlmd oly villanyossá átváltozott kezeket ajkaim­ torodva ez ingerkodéstől, s kivált ha a szép­ költemény gyenge kísérlet, a kidolgozás ne­ hézkes, rirn gyenge, liteny hiányos, asszony Önhöz hasonló találna lenni. hoz cmclém! t ’, • ’i i — Dezső! mi történt önnel tegnap óta, — >»Ej, éj, nem is reméllcttcm c sze­ le a lantok, ,•. Zsély Siklok! István urnák. A lénye­ ön beteg, szóljon, mi baja! tán megtudnám rencsét s e bátorságot. Még Un mégis merne gyógyítani, — szóla * fesztelen bizalommal, csókolni ? Kiváncsi vagyok a látványra.11 ges dolgot, hogy t.. i. pipázása folytán a Iwglya >lángba horult ni.igs is beismeri; s kecses mosolylyal a szép asszony, erősen szo­ S csalogató kaczérsággal vétó hátra arányhogy ön ilycu, könnyelműséget? szásior rítva kacsóival szenvedélyesen izzó kezem. fllrlös fejecskéjét a díván keretén. meg százszor megtett, abból nőm kr»vctke|ik Vérvörös lettem c kérdésre, mig te­ ' Kellett o nekem több csáb bátorta- hogy .fizázogyediksZor nem . küvetkczikjbo kintetem, sem mertem felemelni rá s szem­ lanságom legyőzése, vérem izgatottságának a valószínű veszély. Hátba rögtön segcly lesütve, zavarodottan hebegtem valami olyas­ fokozására. Oda rohantam, csókot, csökön nem érkezik? Hogy a mellékes dolgok ném félét, hogy köszönöm, semmi bajom, nincs halmoztam c szépen iveit homlokon, majd voltak oly híren . leírva, mint valósággal történték, az nem alap arra, hogy válaszá­ szükségem orvosra. szenvedélycsen Imrnltam pibegő keblére s ban ar. illedelmes irály határait átléphesse. Eel is tudta fogni, mit értett Erncsz- nem találván komoly* ellent állásra, megfe­ Végül tudatjuk, hogy u szerkesztőség csak tino o gyógymód alatt, s mily bamba volt ledkezve a barát iránti kötelmekről, fenékig javítási és rövidésési szempontból szokott elutasító válaszom ügyes njűnlkozására. Most üritém a nyújtott alkalom csábos kclyhi't! a ezikkeken és tudósításukon változlathi.* — Az Ön néhány tudósitásából Ítél Un? < már nem csodálom, hogy kezeimet botza(Folyt, kör.) san eresztette el, eperajkait durcsásan fclFelelős szerkesztő: bigyeszté: „No jó! néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Hát ha önné » jobban telHorváth Danó. szerzett magának meggyőződet. Este a szín­ házat is meglátogatta, hol épen a „rosszul őrzött leáuyok4at” adták ; az előadást a 3 ik felvonásig kísérte s elismerőleg nyilat­ kozott a jó törekvésű uintánmtat felöl. A szinházban ez alkalommal sokan vettek részt olyanok is, kik csak ritkáu látogatják meg Thália templomát. A színház után fényesen megvendégelte a meghívott tisztikart, a né­ hány helybeli bizottmány! tagot. .— csak f. bó 2l én délelőtt* távozott' körünkből a nemes szivű s közszerutelű főispán. �HIRDETÉSEK. Hirdetmény. A b-gyarmati „Takarék és hitelintézet részvény társulat44 igazgatósága közhírré teszi, miszerint további intézkedésig az érték pa­ pírok utáni előlegeknél, valamint a kézi zá­ logoknál, e folyó évi junius 1-töl a kamat­ lábat 1%-tólival leszállította. . •A. t, ez. termelőknek a gabna kidolgozás alkalmával ajanlja dúsan ellátott „zsák kölcsönző intézetéi“ jutányos feltételek mellett. írásbeli inegrendeltetésck pon­ tosan és*gyor*an eszközöltetne^. NEUSTADTL M. L zsák-kölcsönző intézete Váczon, vásártér 209. sz. a. AS IGAZGATÓSÁG. Haszonbérleti hirdetés. A Közép-Palojtán, Hontmegyében, B.-Gyarmattól két órányi távolságra egy 535 holdból álló tagositott földbirtok 7 szobából álló kényelmes úri lakkal, folyó évi november 1-sójétől számítva, 6 egymásután következő évekre bérbe adatik. A bérleti feltételek t. Milovan Arkádi kereskedő urnái Balassa-Gyarmaton megte­ kinthetők. Árverési hirdetmény. SalgóTarján nagy község tulajdonához tartozó, évenkint négy országos, minden héten egy heti vásáron és naponkint helypénzszedési haszonélvezettel összekötött vásárjog 1877. évi Í'anuár hó 1-tól, 1879. évi deczembcr hó 31. napjáig terjedő tárom évi időtartamra nyilvános árverés utján bérbe fog adatni. * Árverés helye és ideje Salgó-Tarjánban a községi hivatalos he­ lyiségben f. évi augusztus hó 16-án reggeli 9 órakor. Kikiáltási ár egy évre 1000 írt., bánatpénz 100 frt., a 'többi árverési feltételek a községi jegyző irodában megtekint­ hetők. — Salgó-Tarján, 1876. julius 19-én. Árverési hirdetmény. Salgí-Tarján nagy község tulajdonához tartozó évenként negyedéves bormérési jognak két helyen gyakoilása külön-külön 1876., 1877. és 1878. évekre nyilvános árverés utján bérbe fog adatni. Árverés helye és ideje Salgó-Tarjánban a község hivata­ los helyiségében f. évi augusztus hó 16-án d. e. 11 órakor. Kikiáltási ár egy évre egj’-egy helyiségre 400 frt., bá­ natpénz 50 frt; a többi árverési feltételek a községjegyzői irodában megtekinthetők. Salgó-Tarján, 1876. évi julius hó 19-én. Pap János, jegyző. Pap János, jegyző. Hirdetés. ° Eladás. Zsélyben, B--Gyarmathoz fél órányira, egy 4 hold 326. Q öl első osztályú szántóföld, 1 hold 228 □ öl rét, s 1 hold 42 [j öl szőllő ehhez tartozó gyeplegelővel, szőllő és nagy pinczével, és igen alkalmas és tágas beltelekkel, melyen kisebb birtokosnak a gazdálkodás igen alkal­ mas és kényelmes, — 2 szoba, konyha, kamra s tágas istállóból álló épület áll, szabad kézből eladó. r Értekezhetni lehet bérmentes levélben Akay Lászlóné tulajdonosnővel Zsélyben. Mely szerint közhírré tétetik, hogy a csődválasztmdny határozata folytán, Weisz Jónás csődtömegéhez tartozó, kö­ rülbelül 100 mérő tiszta búza, 200 mérő árpa és 1 telién, folyó hó 29-én d. e. 9 órakor a b.-gyarmati városházánál, — 40 öl hasábfa, 1 kazal buzaszalma és 1 kazal árpaszalma pedig ugyanazon napon d. u. 3 órakor Zahorán a község há­ zánál árverés utján a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénz fizetés mellett elfog adatni. I A venni szándékozók a búzát és árpát nálam, a ha­ sábfát pedig Weisz Jónás csődtömegéhez tartozó birtokban, a zahorai erdőben megnézhetik. B.-Gyarmuton, 1876. évi julius 21 én. Feisenburg Henrik, tömeggondnok. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00129.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_07_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-07-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 30. szám (1876. július 23.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom