112 10 1237 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/53c44d3581cdfa1513b8a66b6db26f97.jpg 269bfebedc97a7fba1736d56a9dd8ac2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2d44543dd91a0550f1016f75ede43042.pdf e0b198836ad87c70f37dcc145ca003d2 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Junius 23. 25. szám XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. KiáUaeléai ári Egén évre r> írt. Fii évre 2 írt M> kr. Negyedévre I írt 25 kr 3C<xm •• .«>. * 1O Előfizetni ősapán • kladéklvitilbii lehet B.■Gyarmaton. B.-Gyarmat, Junius 21. Belügyminiszterünk I’erczel Béla, mint tudjuk, ígéretet tett, hogy a közigazgatás reformját az őszi időszakban keresztül viszi. Az olyan kormány Ígére­ teiben, mely az egyházpolitikai reformokat megalkotta és végrehajtja, egy csepp okunk sincs kételkedni, bár Kálnoky megtanított arra, hogy az ország feletti hatalmat annyira összpontosítani, hogy az egy kéz­ ben összecsomósodjék, s Iwgy az a csomópont a Ballplatzon egy marokban tartassák, ezidószerint veszedelmes lenne. A viszonyok kérlelhetlen logikája azonban megmutatta, hogy az a kéz, mely belenyúlkált hazánk alkotmányos jogaiba, összezsugorodott, Kálnoky távozott, s a szabadelvű párt győzött a bécsi ós egyátalán a Lajthán-lúli obscuiantizmus felett. A közigazgatás nagy és elodázhatlan reformjának keresztülvitele most már alig találhat akadályokra és I’erczel belügyminiszterünk látnoki felfogással bízvást megígérhette, hogy a szabadelviipárt legfőbb programmja a közigazgatás reformja, az őszi ülés­ szakban érvényesülhet. A mostani állapot egyébként is csak ideiglenes, mert hisz az a törvény, hngy: .a közigazgatás ál­ lami feladat, melyet a felelős kormány az általa kinevezett tisztviselők által eszközöl" — királyi szentesítést nyert és érvényben van. Nézetünk szerint alig áll valami leküzdhetlen akadály a kormány útjában, ha Ígéretét, melyre a kétszakaszos törvény által kötelezve van, beváltani kívánja. Talán mégse volna az olyan lehetetlenség minőnek az ellenzék lapjai állítják, akik inkább személyes motívumokra viszik vissza a kérdés meg­ oldását. Mert mit mond most az ellenzék 1 Azt han­ goztatja szüntelen, hogy ha a közigazgatás reformját oly hatalmas kormányok nem tudták keresztülvinni, mint az előbbi, kormányok, — vájjon hogyan lenne képes ezzel a nagy feladattal megküzdeni a mostani átmeneti kormány? — Ennek a felfogásnak egyátalában semmiféle alapja nincs *, mert a Bánlfy-kormány az egyházpolitikai reformok megalkotása és Kálnoky TÁRCZA. Ipolymelléki dal. t Halkan dalol a madár az erdőben, Az én rózsám attól hull hírt felőlem. Mint a madár lágyan zengő szép dala, l'gy száll hozzá lifl szivemnek sóhaja. Kétség s remény váltakozik szivemben, Nem tudom még hü marad e kedvesem. Mert az van a sors könyvébe megírva, Hogy nélküle szállók én le a sírba. Mindenható, hallgass az én imámra, Legyen enyém az a szende leányka. Változtasd meg sorsom könyvét Istenem. Mert az élet ő nélküle kin nekem. Luhy Károly. Egyről-másról. Hogy ágaskodik toliam a tárexairás ellen! Nem akar vonal alá menni. Pedig oda szorítom, már annak az érdekes levélnek a kedvéért is, melyet a napokban kaptam. Közlöm szó szerint. •Édes, jó öregem! Azért se Írok bevezetési, ördög vigye a professorokat a sok aesthetikai meg slilistikai szabályokkal. Nekem ugyan nem kellenek. Azért tehát egyenest kimondom, hogy n jövő héten bekukkantok hozzád. Hallod, nálad leszek! Elmerengünk a múlton, örülünk ti jelennek. Bejárjuk kereszlül-kasul II.-Gyar­ matot én vidékét. Megnézünk mindent, de mindent. Oh, nem fogsz becsapni! A>. én Baedckerem sokat tud I’.Gyanmitról. Mit gondoGz hóimét?! 5 év óta olvasom már a ti ujságlokat. Tehát megnézzük . a maláta-gyárat, az otthont, a főgyrnnasiumot, a tisztviselők telepét, n városligetet, az uj ca-inót; megfürdíink az uszodában és bejárjuk a városligetet, meg nz uj sétateret. No, ugy-e, hogy tájékozva vagyok?! Tehat a jövő héten egy (itt le-zünk. Várj. • Étidig a levél! Félreértés kikerülése végett ki kell jelentenem, hogy a meg-zóli- ElABzataal piaiak, reclanitlék ét hlrdeUnk a kladéhlvatalhar iaUrtaMk. A lap •aellomi rétiére • a Nyílt-térre vonatkoió minden kOi- j leniény a nerkeaitöhöi küldendők megbuktatása által nemcsak erősnek és hatalmasnak, hanem tartósnak is bizonyult. Ő Felsége, aki melles­ leg legyen mondva, különben sem szereti a kormány­ válságokat, teljes bizalmát helyezi mostani kormá­ nyunkban. Vegyük már most figyelembe azt, hogy a közigaz­ gatási bíróságról szóló törvényjavaslat készen van, az őszi ülésszak első heteiben letárgyalható s életbe­ léptethető; ezzel az ellenzék által sürgetett garanczialis törvény meglesz; az idő rövidsége abban se lehetne akadály, ha a képviselőválasztások érvénye felett való kúriai bíráskodásról szóló törvény is letárgyaltatnék. Ezzel az ellenzéknek az az érve, llogy a tisztviselők kinevezése csupán csak a kormány hatalmának erősítésére szolgál a választásoknál, tel­ jesen elesnék, minek folytán a közjogi ellenzéken kívül egyetlen országgyűlési párt se kifogásolhatná a vármegyei közigazgatási tisztviselők kinevezését. Már pedig a közigazgatás reformja s állami funkczióvá tétele a kinevezésen fordul meg. Nem szán­ dékunk ezt most bővebben indokolni, mert hiszen azok a körülmények most is fennáilanak s azok a közigazgatási, politikai és nemzetiségi érdekekből merített érvek most is ugyanazok, melyek a törvény­ hozást a kétszakaszos, u. n. _Lex Szaparvána * tör­ vény meghozatalára késztették. Miután tehát a garancziális törvények életbe léphetnek s biztosítanak arról, hogy a kinevezett tisztviselők kortes-eszközül fel nem használhatók, semmi sem állhat útjában annak, hogy a meglévő két paragrafusos törvény még két szakaszszal ki­ egészíttessék. Az egyik szakasz az lenne, hogy a kormány megbizatnék a törvény végrehajtásával, vagyis a tisztviselők kinevezésével; a másik szakasz az lenne, hogy a ma érvényben lévő közigazgatási törvények és gyakorlat mindaddig, mig a közigazgatási reform­ törvények el nem készülnek m életbe nem lépnek, a kinevezett tisztviselőkre is értendők s a kinevezett tisztviselők azok értelmében kötelesek eljárni. Utótás nem egészen helyes, mert az én ide készülő barátom, ép annyi idős mint én; erős, egészséges ember, cultur históriával foglalkozik és különös figyelemmel kíséri n vidéki városok fejlődését. Vegyes érzelmekkel várom tehát: földiek, iskola­ társak, jó kenyeres-pajtások vagyunk, hogy ne örülnék tehát, hogy néhány kellemes napol együtt töltünk! De hogyan fogom én neki megmulogatni mindazt, mit ő látni kiván! I.átod jő öreg Nógrádi l^ipok és Honfi Híradó milyen kényes helyzetbe sodortál engem! Ez a hála! Ezért szántogatok én vezérczikkek alakjában barázdákat hasábjaidon ! Fogadd rosszalÁsom kifejezéséi csevegésed­ ért. Mit lármázod te tele a világot holmi titkos vágya­ inkkal; miért beszélsz te ártatlan terveinkről mint komoly akaratról?! Lásd, most elhiszi a világ, hogy nekünk van maláta-gyárunk. Igaz, hogy voltak ebben nz ügyben kis- és nagy gyűlések, volt memorandum, sót talán eleven bizottság is küldetett ki, hogy — le­ gyen miről beszélni, de hogy ki akarja komolyan meg is valósítani a dolgot. azl nem tudom; hát ki tudja?! Egyáltalában nz a mi öreg hibánk, hogy mi nz ideákba vagyunk szerelmesek, szeretjük őket annyira, hogy nem is tudunk tőlük megválni és talán fájna is a szivünk, ha egyszer arra ébrednénk, hogy ideáink testet öltöt­ tek, megvalósultak. Ha nz nem volna igy, mikép lehelne megmagyarázni, hogy annyi sok szép, igazán a szükség szülte eszme, hosszú esztendők óta még mindig csak eszme, csaknem azt mondtam ábránd. Vagy nem férne tényleg ránk egy kis gyáripar? Nem kellene a tisztviselők sajnálatos lakási viszonyán alkalmas tisztviselői telep állal segíteni? Nem szégyen, hogy ilyen erős inlelligenliájű megyei székhelynek nincs nyári üdülő helye?' Többel mondok. Vidéki város vol­ nánk és iskoláink nem tudnak egy tisztességes majálist rendezni, mert nines szabadban fedett helyiségünk, hová a zivatar elől menekülnénk. Pedig némi jóakarat és kis buzgóság mellett társadalmi utón ugyancsak nem volna nngy dolog egy igénytelen kis fedett helyiségre szert tenni: Vagy nem provokálja az iróniát az a körülmény, hogy városunkon keresztül folyik az Ipoly és nincs uszodánk.?! No mondjuk el a inea culpát' Valljuk be, hogy kevés bennünk ti cselekvési erő és nincsenek alkalmas ■IrBetéaeK iraubily aierint aiimltutnak. — Nagyobb éa többazöri hirdetitek jutányosán earkOiöltetnek. Bélyeg minden egyes beiglatáanál külön 30 kr. Myllttér petit sora: 30 kr. végre is nem oly rosszak és nem oly hézagosak a mostani közigazgatási törvények sem, hogy azok a kinetezett tisztviselők működését alterálhatúák. A kinevezett tisztviselők felelősségi viszonyai a mostani törvényekben is eléggé körvonalozva van. Ezzel minden rázkódás nélkül megtörténnék közigazgatásunk terén az első elhatározó nagy lépés, melyet pártszempontokból most elodázni — határo­ zott visszaesés volna. Ax anyakönyvi felügyelők számi és u anya­ könyvi kerületek miniszteri rendelettel már meg vannak alapítva. Eszerint 23 anyakönyvi felügyelő és 23 kerület lesz az egész országban. A felügyelők közül 10 a VII-ik, 13 pedig a Vlll-ik. fizetőd rangosztályba lesz sorozva, és pedig a 3-ik fizetési sorozatban. Az előbbieknek 2000 frt, az utóbbiaknak 1400 frt lesz a fizetésűk, ezenkívül lakbér és 000 frt utiátalány. Hont, Nógrád, Gőmőr és Kis-Hont, valamint Stlmecz- és Bélabánya városok egy anyakönyvi kerületet fognak képezni. A felügyelő székhelye: íosencz. A pályázati kérvények julius hó 10-ig benyújtan­ dók a belügyminisztériumhoz, szolgálatban lévő tisztviselők részéről főnökeik útján. Előnyben azok fognak részesülni, kik közigazgatási minősítési 1883. évi I. t.-cz. 3-ik sza­ kaszában előirt kellékeket igazolandják. Színészet Mint lapunk múlt számában jeleztük, Bessenyei Miklós, a F. M. K. E. színtársulata junius hó 15-éu kezdte meg előadásait B-Gyarmaton. A fürdőkert­ ben felépített nyári színkör csinos kiállítása és berendezése igen jó benyomást tett a közönségre, ezt a benyomást fokozták a társulat elég jó előadásai, melyek, habár a nagy múigényekkel szemben, egyben-másban a kritika minden követelményeinek meg nem felelnek, mégis vonzók és szórakoztatók s a törekvő társulat tagjainak dicséretére válnak. A színtársulat a .Szókimondó asszonyság" ezimű, Sardou Viktor által irt franczia színműben mutatta be magát. E kitűnő színmű valóban próbára teszi a legjele­ sebb tehetségeket is. Ilyen tehetségnek tűnt fel Bessenyeiné, aki San géné nagy szerepéi játszotta le kimerülés nélkül, sőt fokozott erővel. Kedves és fesztelen játéka mellett elmosódtak a darab pikkans részei, s a hol csak lehetett, kikerülte a franczia színpad kétértelműségeit A többi szereplők közül, csakis Kélay Gyula tűnt fel, aki I-ső Napóleont meglehetős homlokkal és orral képviselte. Az újdonság ingere sokakat vonzott a díszes új arénába. vezéreink, kik a felvetett eszméket ineg tudnák valósí­ tani. Ez üreg hiba! De még nagyobb baj, hogy gyenge­ ségünk daczüra mindig nngy fába vágjuk fejszénket, nagy czélok után törekedünk és nem tudjuk beérni xzerényebb igényekkel. Példa rá a főgymnasium kér­ dése. Evek hosszú sora óta Írunk és beszélünk róla. A kérvények jönnek-mennek, a deputatiók is nyakára járnak a ministernek, társadalmi utón gyűjtenek. S ez­ zel aztán punktum. Tamils vagyok benne, hogy ilyen alapon kapjunk főgyrnnasiumot Volt egy alkalmas mo­ mentum. mikor könnyű szerrel hozzá juthattunk volna. Okos és jő gondolat is volt a fógymnasiuinot a millen­ niumi alkotások közé felvenni, de gondoskodni is kel­ lett volna arról, hogy az illető tényezők hozzájáruljanak a gondolat megtestesítéséhez. Meg volt tehát a jó gon­ dolat, de hiányzott a cselekvési energia, hogy legyen * belük telL Pedig minden rekrimináczió nélkül állítom: B.-Gynrmnt városának első rangú fontossággal bíró kérdésé, hogy legyen főgynnasiuma. Igaz ugyan, hogy inár négy év előtt megírtam, hogy ha nem tudunk szert tenni fógymnasiutnra, fejleszsxük a mi polgári is­ kolánkat oda, hogy bővítessék ki szakiskolával ? Javasol­ tam kereskedelmi akadémiát. Vettem észre, hogy a kereskedelmi akadémia természeténél fogva nem elégíti ki különösen .azt n kört, mely éppen a főgymnasium mellett kardoskodik. Jól van! Egyezkedjünk, alkudjunk meg. Engedékeny ember vagyok én, lehet velem tár­ gyalni Nem okvctlenkedem. Hál ha sokaknak nem tet­ szik a kereskedelmi iskola, proponálok mást. Hallom, hogy a cullus-minisleriumban foglalkoznak azzal az egészséges ideával, hogy több vidéki városban létesí­ tenek oly iskolákat, melyekben elektro-teehnikusokal képeznének ki. A villamos erű alkalmazása kezd domi­ náló szerepet nyerni, hazai ént kevés van, mely ax elektro-technikai tudomány vívmányait elsajátította volna; uj, hálás tér nyihk tehát itt ifjúságunk számára. Fel kell használni az alkalmat. Merem hinni, hogy ha ii vármegyei közigazgatási bizottság és nz iskolaszék kellő módón kezébe veszi a dolgot, kaphatunk technikai akadémiát, azt pedig biztosra veszem, hogy kir. tan­ felügyelő a kormánynál szívesen támogatja majd az ügyet. Tenni kell tehát és nem reménykedni. Lépjünk már egyszer a cselekvés terére és hagyjuk el ax áb­ rándok országát. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Jaaiui 16-áu: .Számi, u aj honpolgár * került winre, vasáruiéi kaxxaudarabnak ran csinálva, de igen mulattató rdexeikel, úgy hogy a komolyabb publikum la minden álnemúrem nélkül megtekintheti Ex volt a leg- ösncrágóbb alőadás, melynek rendetéee dicséretért vált Bemenyei igazgatónak. Jók voltak Leórey Leó kupiéi, melyek a karzaton hómén kacaagást idéztek eló. A helyi vonatkozású strólák körül érdemesnek találtuk a követ­ kősót közzétenni: >M>f fartM M tm<M, Ha. atf It Urtattaa, Hafjr Ml Wfra aalaMn, Vaa ü; wbu * ariM^. A uUatak JltaaM Haas, Mi bilik MA MM, UM I Hl a Ma, Kart a uteMrt állatta X Haaa la na amaH. tljaa aaU a Sírta Xkrt, KSÍaaai 4a SaUaMa SUaa ,- Suderman .Becsületje *, mely junius hó 18-án ada­ tott, nem szerzett nagy becsületet, aminek főleg u volt ax oka, hogy a ncrepbetanulás gyarló volt Sokkal jobban ment: .a Charlie nénje * czimű angol bohózat, melyben elemében volt minden szereplő, kik körül ki kell emel­ nünk Gyurmán Alizt, Rélayt, Kaposit, Ernyeit, Kittit és Leóveyt Csütörtökön Hercteg Ferenci jeles Írónknak .Három * testőr csimü vígjátéké, mely tele van humorral és ötlet­ tel, meglehetős hangulatot keltett a közönségben. A kitűnő vígjáték minden jelenetét élénk figyelemmel kisérték; el­ tekintve egy-két szereplőnek vontatott előadásától, as előadás sikerültnek mondható. A sikert Bessenyei és Leővey segítették elő. As általános hangulatnak adunk kifejerést azzal a kérdéssel, hogy az előadások miért nem kezdetnek pont 8 órakor? — úgy amint hirdetve vannak. Nem rajongunk ugyan ax operettek után, de tudtunkkal a F. M. K. E. 2 ik kerületi színtársulatának, mely nemcsak a nyitrai központ, hanem Nógrádvármegye részéről is szubvencióban részesül, operettfelszereléssel is kellene bírnia, sőt úgy tudjuk, hogy a társaság így hirdette itteni fellépését. Joggal kérdhetjük tehát ax igazgatót: hNuI Utt U áfortttjé, Táa !“ Hisszük, hogy a jótörekvésü igazgató a közönség igényeit minden irányban iparkodnod kielégíteni, s az elő­ adandó darabokat is jól meg fogja válogatni, különösen pedig gondot fordítsad arra, hogy a szereplők szerepeiket jól betanulva, összevágó előadást nyújtsanak közönségünk­ nek, mely a jó színtársulatokat mindenkor örömmel pár­ tolta, mig ellenben a rosszakat lehetőleg mellőzte. Péter és Pál napja. Ismerteti: Or. Uuai; Atm>A Két hatalmas apostoli név, melyet oly szorosra fű­ zött egymással a mindent kibékítő szeretet, hogy egy és ugyanazon nap jutott mindkettőnek a keresztyéni naptár­ ban. Egykoron pedig nem így volt. A keresztyénség bölcső­ korában áldatlan vetélykedés és engesztelhetlen gyűlölet választotta el e két nevet egymástól. Két egymással homlokegyenest ellenkező irányt, tant jelentett e két név, melyeknek egy azon mederbe terelésétől, egyesítésétől nem kevesebb függött, mint a kesztyénségnek sikere. Péter képviselte a eonservatir elemet. Fái a haladást; Szinte jól esett mindent elmondanom. Már nem vagyok zavarban, hogy mikép járok el az én culturhistónkus barátommal. Odaadom majd neki ezt az irka-firkát. Olvassa el! S látni f<>gja, hogy mi még csak az -akarás- stádiumában vagyunk. Adja Isten, hogy abból a sokból, amit akarunk, rövid idő múlva leg­ alább valami megvalósuljon' •) amaz lassan s fokozatosan jutott Öntudatára annak, hogy a keresztyénség nem csupán aortája a judaizmusnak, miként azt Jakab, ax Úrnak testvére vallotta és hirdette, — Pálban megtérése pillanatától fogva lustán élt ama gondolat, hogy annak tana, a ki neki megjelent, egy egészen uj, fenséges tan, mely nem egy nemzeté, nem egy templomé, hanem ax egén világé. 8 alig játszódott le a megváltásnak megrázó és fönséges jelenete, alig foglalt helyet ax .Úrnak jobbja felöl * az isteni szeretet, az em­ ber, a gyarló ember, a kinek hivő szemei előtt a minden­ ható kegyelem megnyitotta a mennyet, elfelejtette csak­ hamar, de meg sem értette a lejátszódott esemény világra szóló s magasztos jelentőségét és a szeretet békés templo­ mába gyűlöletet, rirzályt hintett Péter és Pál nevének aegise alatt megkezdődött a harca az e^ész vonalon; Jeruzsálemből kiindulva régig viharzott Synán, Kis-Ázsiáu keresztül, hogy azután Kómába érjen — a szeretet révén — véget. Rómának örök dicsőségét fogja képezni, hogy a két apostolt kibékíteni tudta egymással s a keresztyén secták között lángoló gyűlölködést megszűntetve, a keresztyénség részére biztosította a sikert Alexandrának és Antiochiánax elvont gnosticismusa — a Pál tanainak ez erőtől duzzadó,de törvényt gyermeke — az 6 merész bölcsészeiével — a világ fővárosá­ ban elenyésző sikert aratott Róma falai között inkább az ebiouisták (Epipbanes XXX. 18.) a nazarénusok, az elkasaiták, az ossénnek e zsidó-keresztyén sekták nyüzsögtek, ők teremtették meg Péter legendáját és alkották meg e hatalmas s nagy egyház jövőjét Rómában a zsidó-keresztyénség e központi tűzhelyében a Pál apostol iskolája által teremtett uj szellemet egy fölötte conservativ irány ellensúlyozta. Itt e helyen kelt utolsó küzdelemre a két apostol, mielőtt az egyetemes egyház kebelében békejobbot nyújtottak -volna egymásnak. A római egyház Pál ellenez pártjának bosszú után kiáltó szenvedélyei kö­ zött született meg amaz ébionita-legenda is, melynek fő­ tárgyát Péter apostol utazásának Ismertetése képezte s a mely igazi egyháznak a jerutsálemi egyházit tekintette s minden apostoli működést érvényesnek csupán úgy ismert el, ba ax a központi collegiumnak megbízó leveleu alapult. l*ál pedig nem rendelkezett ilyennel; nem is apostol ő, hanem a törvénynek ellensége, az egyháznak megrontója, ama gittoni Simon, a ki a keresztyén lelkiismeretnek oly ijesztő réme volt akkor. A Tibéris szigetén valóban állott is egy szentély, melynek homlokzatán e felirat volt a rabin Semo Sancus isten tiszteletére olvasható: .Semoni Deo 3anco *, a mit — egy kicsiny eltéréssel — emigy olvastak le: .Simoni Deo Sancto ** A gyűlöletnek ugyan e kohójából került ki a Péter * .Cérygma és .Periódie * is és Péter ,Acta“-i,— melyek­ nek majdnem minden sora a Pál ellen szított gyűlölettől lángol. De a dolog nem maradhatott sokáig ennyiben. Már Hadrián uralkodása alatt — 125. körül — a gy űlölet éle elsimulni, tompulni kezdett; s hatalmas erővel nyomult elő­ térbe a gondolat, hogy a megváltás művére egyedül üdvö s csupán az lehet, ha a keresztyén bitterjesztésnek két fejét kibékítik egymással. A názarenusoktól és Pál túlzó tanít­ ványaitól — minő Marczion volt — eltekintve, a mér­ sékelt elemek egygyó verődtek; jóllehet minden iskola híven kitartott a maga tanai és hitelvei mellett, mindenik egész készséggel adta meg a másiknak a keresztyén nevet Jakabot a judaizmus föltétien hívét föláldozták s bár a körűlmetélkedő keresztyének valódi feje ő maradt, többre becsülték Pétert, a ki kevésbé sértőleg lépett fel Pál taniványairal szemben. Az engedmények nagyrészt Pál részéről történtek, de Két Kray Jakab. TSrtHrti rltotnUi WTÁUS HŐSTŐL (Folyt) Alig hogy megebédeltek, Mariska oda súgott Palinak: -nem felejtetted el, hová kell menned?— Most még nem mehetek, mert a papa meglátna, szidás lenne a vége, majd ha -a papa a városba fog Vqjda Vilmos. menni, Krnyékhoz csak nkkor megyek. Ezután Pál le­ ment a ház melletti kertbe, ott azonban tiein sokáig időzhetett, mert Mariska utána jött, figyelmessé tévén Álmomban ... Őt: mehetsz már, a papa elment, a mama pedig Almomban egymással enyelgtünk. szundikál. Mint pajkos, ifjú szeretők. — De nagyon hajtatsz, talán Jakab neked is tet­ Már szinte reszkettem a vágytól: szik? ha igen, mondhatom nincs rossz ízlésed, hátha Hogy egy csókot adj mielőbb. még közelebbről fogod ismerni. — Pali, te őszinte voltál hozzám, bebizonyítottad, Könyörgtem, esdekolve hozzád ... hogy igaz testvérem vagy, én is őszinte leszek ; megval­ De te kikeltél komolyan: lom. nem tudom magam tisztán kifejezni, mert még • Uram! az égre, hova gondol? ily sajátságos érzések sohasem vettek rajtam erőt, mint A csók, a csók az tiltva van! * azon peresben, midőn először találkoztam Kray-val, s épen ezért nem tudom helyzetemet határozottan körül­ Te látva haragot szememben írni, bár a fiatal embert most még nem szeretem, de S a szégyent, mely arezomrn Olt: hidd meg, ha hozzám közelednék, szívből tudnám sze­ Egész szivedből felkaczagtál, relőiét viszonozni. Hogy tréfád ily jól sikerült ... E nyilatkozatot uj csőkolödzás követte. Pál is Összeszedte magát, Kray Jakabhoz átment, ki egész S már akkor ajkaimnak esté), melegséggel fogadta, eddigi élményeiről oly sokat és Mohón csókollak ajkaid. szépet tudott mesélni, hogy Pál csupa fül volt. Nem • Nesze — mondtad — légy ifjú boldog; csoda, hogy az időről megfeledkeztek, oly rövid volt a Miért epedtől: itt van, itt!délután és már esteledett; az elválás előtt Kray a társa­ dalomra vitte át a szót, kárhoztatta a társadalmi szaka­ S mintha most is fülembe csengne, dásokat, lásd Pali, úgy szerelnék hozzátok átmenni, Nem álom volna, de való: látogatásodat viszonozni, de nem tehetem, atyámtól • Mi másnak is gyönyöre, üdve: nem félek, mert az (elvilágosodott ember, velem egyen­ Minek azt kérni — te bohó'?lően gondolkozik, de atyád igen nagy pápista, nem venné szívesen, ha egy lutheránus ifjú tenne nálatok Mihalik János, látogatást, de le azért csak jíij, én mindig szívesen foglak látni. — Tudod mit Jakab, nőin volna neked valami •) FAgymnuium nélkül itSkváro«nnk iot» ven log oda ismerősöd Podolinban, én Mariska húgommal, kivel mn fejlődni, hogy a kor *ilavoa*Un álló |ntelli|-t>ciiáj* Jogoo Igényelt kielégít** A miért kevesebb tervet, de több alkotást lát­ n templomba találkoztál, oda fogok menni, ott leszünk nánk sslvMsn A millenniumi alkotótok kötött li vsa tóbb olyan. I anyám testvérénél, a nagynénénknél, lásd, te is eljö­ a m«ly elmaradhatott volna a a«*k költsége a megalkotandó fógymnasltua alapját képesítette volna, Szeri. I hetnél, mindig együtt volnánk, nem lennénk folytonos 1895. junius 23. ez korántsem volt a gyöngeség jele. Engedményeket a leg­ gyakrabban az erősek tesznek. Minden pogány, a ki ki­ keresztelkedett, nem a Péter, hanem a Pál győzelmét öregbítette. Győzött a jobb « ama szelíd és békés szellem, melyet már Lukit * és római Kelemen képviselt, emelke­ dett érvényre. Készéggel elismerték az .Acta“ szerzőjének amaz álláspontját, (, Acta * X., XV. 7.) hogy a pogányok kö­ zött az első térítéseket Péter eszközölte, sőt elfogadták azt is, hogy a római egyházat Péter és Pál közösen ala­ pították Kettős csillagként ragyognak immár a keresztyén­ iig egén ; együtt kelnek hittérítői útra, egy tant hirdetnek és vallanak, egy azon ellenség ellen küzdenek s Kómában testvérekül állnak egymással (Acta Petri et Pauli 5., 22., 26., 60., 72.j A kezdetleges harezok elcsendesült küzdelméből egy nagy egység lépett s bontakozott ki a catbolicus egyház, Péternek és Pálnak egyháza, mely előtt a keresztyénség hajnalán lezajlott vita teljesen ismeretlen. A keresztyén­ ség sikere immár biztosítva volt; azt külön s egymagá­ ban megteremteni sem Péter, sem Pál nem lett volna képes. Egyesülésökre, együttes működésűkre rolt szükség, bogy az áltatok képviselt két ellentétes irány küzdelmeiből egy élettől duzzadó erőteljes gyermek — ecclesia cathohea — kerülhessen ki. A bivők kibékiteték a két apostolt egymással s még a halálban is egyesitették a két nagy embert, a kiket azelőtt a vetélkedés áldatlan küzdelme választott el egymástól. Hitték s talán ebben nem is es­ tek oly messzire a valóságtól, hogy együtt haltak meg, egy azon esemény okozta halálukat. Az efféle dologban a bivóknek, a népnek akarata mindig diadalmaskodik. A dominikánusok és a francziskánusok körött ki.ört gyülölzég lelobasztása érdekében a középkor is mindent elköve­ tett annak kimutatására, hogy a két rendnek alapítói a legbensőbb viszonyban, mint testvérek éltek egymással s hogy sz. Domonkos, s». Ferencz kötelével övezte körül magát (Dante II Párád. XI., 28.). Így roll ez a két apos­ tollal is. Nem vetélkedtek ők soha egymással, de sőt kölcsönös szeretetben munkálkodtak az egyház felépítésé­ ben. E gondolat szülte ama későbbi gyönyörű legendát is, melyet Brittanniábau ma is széliében be.-zélnek. Midőn Péter és Pál a keresztyén lant hirdetni meg­ jelentek Annoricában, egy keskeny és mély tengerszoros­ hoz értek. Elhatározták, hogy egyikők a szoros innenső, a másik pedig annak túlsó partján marad s igy hirdeti mindegyik a saját felelősségére az evangyeliomot, mert úgy látszik, hogy minden benső testvéries egyetértésük niellett is, egy háztartásban élni nem tudtak Mindketten, Brittannia szentjeinek szokása szerint egy-egy kápolna fölépítéséhez láttak. Külön anyagszerük, de kalapácsuk csupán egy volt, s a két apostol úgy segített egymáson, hogy az, aki a kalapácscsal aznap dolgozott, este hűsé­ gesen átbajitotta a kalapácsot társának a tengersroroson keresztül. A munka előre haladt, a két kápolna felépült s ma is látható A kicsiny kápolna tényleg hatalmas világépületté nőtte ki magát, melynek szilárdságát azon munkának sum­ mája képezi, melyet alapjaiba fektettek. E munkának orosz­ lányrészét a két apostol szolgáltatta, a szeretetet tanítva, hirdetve, gyakorolva mindenkoron. A kibékülés, a szeretet által vezetett közös mun­ kálkodás eredményei, a keresztyénség sikerre vezetését ünnepeljük ama napon, melyet a két legnagyobb apostoluak szentelt a hívőknek egyeteme, a kiknek ahhoz, hogy kegyeletük oltárán áldozzanak, a történeti előzményekre nincs szükségük. Oltárukon ma is e felirat olvasható: .Est Deus in nobis agitante calescimus illő I* felügyelet nlatt, Juczi néni nagyon jó asszony és nem bigét. — Es mikor mentek oda? — Jövő szombaton — Én pedig vasárnap leszek olt, és ott is mara­ dok addig, míg ti ott lesztek, hisz keresztapám Obercean András ott lakik. — Jaj de jó lesz, ennek Mariska is meg fog örülni. — Hál miért örülne Mariska, hisz ő engem nem is ismer, — No hát azt csak úgy gondoltam, hisz én azt bizonyosan nem is tudom, s ezzel elvált a két barát. Mikor Pál hazakerült és Mariskával találkozott. Mariskát bántotta a kíváncsiság, kérdé: • ugyan mit csináltatok oly sokáig? * — Hát Jakab oly érdekesen beszélt a külföldről aztán többek közt azt is mondotta, hogy Kézsmárkkal nincs megelégedve, nem szereti itt a családi viszályokat — Hál abba igaza is van. — Azután tudod-e. Kraynak megmondottam, hogy szombaton Podolinba fogunk menni, mire ő megigére. hogy a következő vasárnap ő is oda nlndul s addig fog olt lenni, mig mi haza nem jövünk és ezt könnyen teheti, mert Obereean András n keresztapja, te is is­ mered azt az urat, ki a nőnénk közelében lakik. — Oh! be jó lesz! nkkor minkét is meg fog lá­ togatni, elbeszéléseit én is szívesen hallgatom, — te Pali, ugy-e nagyon okos ember az n Kray? — Bizony valamennyiünknél okosabb. Mariska egész este jókedvű volt, mikor szobájába visszavonult s lefeküdt, nz álom sehogysem jött sze­ mére, de még most sem tudta álmatlanságának lulajdonképeni okát; akarva, nem akarva, mindig Jakabra gondolt, e gondolatok közt aludt is el, — reggel midőn felébredt, elgondolkozott, hogyan s miért van az, hogí egész éjjel csak is felőle álmodott, •s.-vjátságos, mindig vele foglalkozom, ébren is, alva is, — talán ez a sxerelom! • (Folyt kör.) �3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó A mármarosi főispán esküvője?) 1895. junius 23 I <egyike Fényes násznépet szállító fogatok robaja verte fel junius 17-én délelőtt Budavárának csöndjét. Múramaros vármegye főispánja, báró Roszner Ervin cs. és kir kamarás vezette oltárhoz bájos menyasszonyát, Forgách Clolild grófkisasszonyt, néhai Forgách Antal kanczellár és neje szül. Ederer Florine leányát. A hosszú kocsisor és fényes diszmagyarba öltözött násznép mindenütt feltűnést keltett, a merre csak el­ vonult. Kevéssel 10 óra után érkezett fel a várba n herczegprimás palotája elé, a melynek házikápolnájában ment végbe nz. eskolesi szertartás. A díszes főúri társaság jelenlétében lefolyt esküvő­ nél násznagyként báró Podmaniezky Géza; tanukként a vőlegény részéről báró Roszner József és báró Podma­ niezky Levente, u menyasszony részéről Halbig ezredes gróf Wenckheim Ferencz es gróf Cebrián László sze­ repellek. Nyoszoiyóleanyok voltak báró Roszner Lujza báró Roszner Henriette, Baross Lili, Rosty Mariclte; vőfélyek: gróf Forgách Antal, gróf Forgách János,Mattencloit János. A jelenvolt hölgyek közül feljegyeztük a követke­ zőket: özv. gróf Forgách Antalné, özv. gróf Forgách Józsefné, báró Révay Sarolta, özv. Rosty Flóriáné, gróf Forgách Heléna, gróf Wenckheim Ferenczné, gróf Forgách Ilona, báró Roszner Józsefné, gróf Zichy Knrolin, Baross Arpádné, báró Roszner Eleonóra, báró Podmaniezky Leventené, báró Podmaniezky Leona, báró Mattencloit Gottfridné, gróf Berchtold Henriette, gróf Königsegg Irma, Halbig ezredesné slb. Az esketési szertartást Vaszary Kolos bíboros herczegprimás végezte dr. Kohl Medárd, gróf Széchenyi Miklós jáki apát titkárok, Helyei Samu kanonok, dr. Kiinda TeoQI főszenlszéki jegyző és báró Gudenus Arthur segédletével. A szertartás után a herczegprimás a következő beszédet intézte az ifjú párhoz: • Méltóságos hitestársak! Nemes szivük kölcsönös és őszinte vonzalmát követve, jelentek meg itt az Lt oltáránál, hogy a szeretet és hűség esküje után törvé­ nyes házasságra lépjenek. A keresztény házasság hű kifejezése azon viszonynak, mely Krisztus és egyháza közt létezik. Az Ur önmagát telte a család összetartó erejévé, hogy a hilestúrsak, az Isten áldásától ki­ sérte, együttélésükben egymásnak lelki tulajdonait nemesítsék, hogy a család sarjadékait: mint szent frigyüknek Istentől nyert zálogait a szó hatásos a példa vonzó erejével vallásosan, erkölcsösen neveljék. Ezen órában, midőn méltóságtok ege oly tiszta, nem beszélhetek én felhőkről, melyek azt beárnyékolhatják, a virágok közt nem szólhatok a tövisekről, melyek útjait beboríthatják és be is borítják, mert oly bol­ dog családi életet, minőt Isten az édenben létesített, képzelni talán igen, de elérni nem lehet. Épp ezért: ezen méltóságtokra nézve igen bol­ dog. de egyszersmind igen komoly órában azon magasztos hivatásra és kötelességre vagyok bátor figyelmeztetni, mely méltóságtoknak, mint uj családalapitóknak osztályrészül jut. A családban feltalál­ ható minden, a mi kegyeletünkre, a mi szerelőiünkre érdemes. Első örömünk, első reményünk, az Asz, az értelem megvillanása, a kötelességérzet, a munkásság, a szeiidség, a könyörüld, az akarat, a jellem, mind­ mind a családban sarjadzik, ezeknek fejlesztése, ápo­ lása, érlelése méltóságodat illeti első sorban, mint nőt, mind édes anyát. Az Isten ugyanis kimagyarázhatatlan ösztönszerü vonzódással áldotta meg az édes anyát, a ki önleikének, gyermekének szivébe olthatja kis szeretetének egész teljét, tiszta erényének egész lényegét és mint őrző angyal lebeg a család felett. Innét van az. hogy annak az érdemes hareznak ép úgy, mint a leggyöngédebb nőnek szivében él egy emlék, melyet sémiiéin viszontagság el nem moshat. Velünk van az éj csendjében, az ébrenlét munkájá­ ban, az Öröm óráiban, a bánat napjaiban. Ez édes emlék az édes anyjuk emléke. Kérve kérem méltósá­ godat, hogy most, midőn megcsókolja azt a gondozó kezet, a mély eddigelé vezette, midőn ráborul arra az édes anyai szívre, a mely eddigelé szerette, sze­ retni fogja azután is, vigye magával a szülei áldással együtt gyermekkori ifjú emlékeit És midőn most elhagyja édes anyját, keressen magának helyette egyet, a ki vezére, oltalma legyen nz élet utjain, a talál egyet, a leghatalmasabbat, a szeplőtlen égi Szüzet. Á férj n család fője. Azonban e felsőbbséget csakis helyes tapintattal, kellő mérséklettel lehet volt az elsőknek, u ki gratulált az uj párnak. A fényes nászserog a templomból egyenesen a nemzeti I kaszinóba hajtatott, a hol. fényes dejcneur volt. Az 'uj pár adejeneur végeztével nászúira indult Olaszországba H-k (Losonczi hirek ) Lom néz, lt0S juniaa 31 Magnum est gaudium in Izrael, a hírlapoknak i ama közleménye folytán, hogy a kormány városunkat ;anyakönyvi felügyelő székhelyéül tűzte ki. A kik a tény felelt napi rendre nem térnek, de a tény felett gondol­ kodni is bimak, kutatják az indokot, a mely a magas kormányt e kijelölésre bírta. Ha senki sem zavarta befolyásával cirkulusait, úgy ránk nezve hízelgésig meg­ tisztelő a magas kormány intézkedése. Am n nyugtalan okoskodok tudni vélik egyik emberünkről, hogy htvatalkeresésl forgat egy idő óla elméjében es hogy ugyancsak egy idő óta többször megfordul n székvá­ rosban. Sejteni vélik, hogy okoskodásukat az illetőnek anyakönyvi felügyelővé leendő kineveztetése igazolandja. Majd meglátjuk, hogy ez agyafúrtaknak a közeljövő igazságot adand-e? A naponkénti esőzés szünetlartásrn tért. Ez nem­ csak azért örvendetes, hogy azok, a kik jókor láttak rétjeik lekaszáltatúsához, a másfél heti ázás után valahára behordathatják a már szinevesztelt szénater­ mésüket; de hogy azok, a kik most látnak hasonló munkához, kitűnő minőségű takarmányt tehetnek el télire. A zápor ma egy hete, az iparos ifjúság tánezvigalmát mosta el, a melynek megtartására az erdei für­ dőbe rándult ki. Ez elmaradt mulatság a mai napon lesz megtartva; de ki pótolja kárát a vendéglősnek egy nagy sokaság számára készített étel nemünkért' Hétfőn délután 4 órakor a tanítóképző ifjúság tartotta évzáró ünnepét. Az eddigi szokástól eltérőieg azzal a külömbséggel, hogy a Gönczi-kör előadásai nagyban sikerüllek. Az előtt a néhai igazgató a tanári kar mellőzésével vitte, rendezte az ifjúság önképző kö­ rének ügyeit; most a szaktanárok közreműködésével és útmutatása mellett történik az önképzés is, a meny­ nyiben a zene- és énekdarabokat a zenetanár, a szép­ irodalmi dolgokat a magyar nyelv tanára intézi, az igazgató pedig a neveléstani szakelőadásokat vezeti. Városi polgári leányiskolánk vizsgái is lefolytak és a szerdán délután tartott műkedvelői előadásokkal ünnepélyesen véget értek. Mind a vizsgák, mind pedig az évzáró ünnep, kitűnő sikert tüntettek fel a szülék és elöljáróság nagy örömére. I>. után a Felső Nógrádi. Közművelődési egyesület tartotta választmányi ülését, melyen már is előkészületek tétettek a F. M. K. E kellő fogadtatására. gyakorolni. Méltóságodnak idejét magas állásánál fogva a nagy családnak, a nemzetnek ügyei veszik igénybe, de azért a kis család harczaiban is osztozkodnia kell és különösen felkérem arra méltóságodat, hogyha annak a gyöngéit szivfl anyának keze gyenge talál lenni, nz apai kéz legyen erős a sarjadozó csemete hajmásában, nehogy ferde, irányi vegyen. Legyen méltóságodnak családi élete azon viruló bázis, hova fáradságos munkája után pihenni száll és ott a sze­ rető szivek közt örömet talál. Szeresse nejében nem­ csak a testi szépségei, a mely mint menyasszonyi virág idővel elhervad, hanem szeresse azt a lelki szépséget, mely minden viszontagság közt, minden időben is üde marad. Imádkozom, hogy az Isten áldása kisérje és nz Ur teljesítse minden kívánságaikat lelkűk üdvéért. • A beszéd elhangzása után maga n herczegprimás •v tanunk tn»ll »i»mib»n rlíizrU'Mn kellötcíp mélUUnk nsvan mit * ttnvv * esküvőt, mriy •> Itovznrr Ervin mirmnrMm.,rH főispánt &rgieb GotlM ^mtrs.erd Immár árúk frizybe * köt ; . mozun.i srunbsn Xógrid- és IkntvZrmrayék síéles kareit olv kőr-lml ♦rdekll. hogj méltónak tartjuk e ríasklea kfliUsi is hóiul tspuakban, M . V,íu\TnVat0|’ keltédével ccytltl. mely míg rayréut »»|4t Jó k H*« " >'" « '• ékearn telwarsulja. tnivré.it ha.sne. tanlr.nl «n 01hs mindeni. ikáiaialaiidö pirnak, sOt tnindao jó magyar csalidnak H Haerlt let 210 frt 48 kr. Fedezet ugyanannyi. A gyűlés fo­ lyamin Szappanos Takács János bemutatta az általa feltalált uj rajfogót, melynek szerkezetét altalánon ér­ deklődés mellett megmagyarázta. Egyik legkiemelkedőbb mozzanata volt az ülésnek, midőn elnök előterjesztette azon indítványt, hogy dr. Jankovich György kir. tanfelügyelő a vármegyei tanitóteitület diszolnókéü] mcgválasztassék, illetőleg meg­ választása a tanítótestületnek ajánltnasék; melyei a kör minden egyes tagja a legnagyobb lelkesedéssel magúévá tett. Tiszteletbeli tagul ajánlja a kör a tanügy iránti szeretetenek szinten nem egyszer tanujelét adó Pintér Sándor szécsényi koz- és váltóügy vedet is. ■ ajánlja a tanitóteslülcti közgyűlésnek, hogy Komjáthy Jenő, a korán elhunyt s országosan elismert költő és e tanítótestületnek annak idején több éven ál nemes tagja síremlékének felállításához a tanítótestület bizo­ nyos összeggel járuljon s a síremlék leleplezésekor erre koszorút helyezzen. A gyűlést sikerült társasebéd követte a helybeli Teller-féle sörcsarnokban. Hirek és különfélék Személyi hirek. Báró Roszner Ervin jogtudor föispi-.t, székhelyűnk több előkelő tagja házasságra lépése alkalmából táviratilag üdvözölte. Tartói boldogság fűződ­ jék e frigyhez s legyen ő e megyének továbbra ü lelkes fia, habár hivatásit más megyében gyakorolja. — Gróf Zichy Ferencz senior kir. fölárnokmester ur f. jú­ nius hó, 26-án seniorális birtokai székhelyére Zsélybe érkezik Vasutügy. A Budapesti bankegyesület részvény-, társaság megkapta a nógrádvármegyci vasutak építési engedélyét, mely Lo<onezot, B.-Gyannatot és Aszodot fogja összekötni és az Erlanger és fiai, Sulzbach testvérek, Lindau Jakab és a Mitteldeulsche Creditbank ezégekkel együttesen intézi a vasul epitését és financzirozását. Az építkezés keresztüvitelérel Polacsck Mihály b. pesti czégcl (Andrássy-ut 1.) bizták meg. A nógrádmegyei vasul 120 krnnyi hosszaságban egy oldalvölgyekkel gaz­ dagon alimentált vidéket szel át, a mely termékeit a jövőben a legrövidebb utón: nyugat felé B.-Gyarmaton keresztül, dél felé, nevezetesen Budapestre, pedig Aszó­ don keresztül fogja szállítani. Ezenfelül érvényre jutnak majd az uj vasút földrajzi előnyei az irányításra vo­ natkozó megállapodások által, a mennyiben az ul rö­ vidsége folytán az uj vonal felé gravitáló, szomszé­ dos nagyobb állomások forgalmukat átmenetileg ugyan­ csak e vasul felé terelik Különös jelentőséget nyer a vasul azon számos, gazdag ott lévő kőszénbánya áltat, a mely termékeit nagyrészt már a vasút megnyitásával fogja lovábbitani. A nógrádm. vasutak résxvL-jc 3.240.000 forint névértékű 5 */-os elsőbbségi és t .309.000 frt névértékű törzsrészvényből álL A társaság már légköreTanügy. megalakul. Kinevezés A földm. m. k r. minuter Kanta Deuö A nógrád vármegyei tanitótestület ez évi rendes HL oszt, állami állatorvost II. Mit. illami illatorroMi közgyűlését juliűs hó 3., 4. és 5-én Salgó-Tarjánban nevezte ki. tartja meg, melyre a testület tagjait és a tanügy barátait Kölcsönös áthelyezés. Tanka Sándor a.-kubíni tisztelettel meghívja: nz elnökség. — Sorrend. !, nap, állami állatorvos Ipolyságra és Papp Ábrahám ipolysági július 3-án megérkezés, jelentkezés a községházán, el­ állami állatorvos pedig Alsó-Kubinba kölcsönösen áthe­ szállásolás. Délután 5 órakor központi választmányi lyeztettek. ülés a bányntelepi népiskolában. Esti 7 órakor előérteBalassa-Gyamnat képvlselötestülete tegnap kézlet ugyanott, utána Ismerkedési estély (a bányatelepi junius hó 22-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést casinóban): II. nap, július 4-én 8 órakor n közgyűlés tartott, melynek érdekes tárgya volt a m. kir. belügy­ megkezdése a bányntelepi népiskolában. Délután Salgóminiszter urnák a nagyközség rendezett tanácsú rdTarján nevezetességeinck megtekintése. III. nap, július rossá átalakítása iránti közbenszóló régzése, illetőleg &-én reggeli 9 órakor n közgyűlés folytatása, kirándulás a vármegyének u utolsó közgyűlés alkalmával hozott ha­ Salgórn és Somoskőre. — Tárgysorozat: I. Elnöki meg­ tározata, m dylyel Balassa-Gyannat képviseleteslölete nyi­ nyitó. 2. Évi jelentés. 3. A múlt évi közgyűlés jegyző­ latkozatra lett felhira. A képviselőtestálet plénuma ily könyvének felolvasása. 4. Értekezés: Az 1868. évi fontos tárgyban rögtön nem határozhatván, az ü»y záros népoktatási törvények miként volnának módositandók, batáridő alatt jelentéstétel végett külön bizottsághoz lön hogy általuk n czél, — népünk szellemi niveaujának utasiba. Foglalkozott a közgyűlés a Balassa-Gyarmaton emelése — eléressék. Tartja: Borbás Károly. 5. Választ­ észlelt sertésvászszel is; elnöklő rárosbiró előadta, mányi jelentés a körök évi működéséről. 6. l’énzlárnok hogy f. junius 17-én eszközölt bouczolás alkalmával álla­ és á számvizsgáló bizottság jelentése. 7. Értekezés. A píttatott meg itt a sertésbm, melynek hivatalos minősí­ tisztaság, rend és pontosság. Előadó: I’ászthy László. tése végett hnllarének a budapesti állatorvosi akadémiá­ 8. Egyes bizottságok jelentései és számadásai (Eötvöshoz lettek szabályszerűleg felküldve. Himlöbaj előbb is alap, árvaházi, tnnszermúzeumi s önsegélyző szövetkezet). fordult elő, de az utóbbi betegség ettől különbözik, s a 9. Gyakorlati tapasztalatok az irvaolvasás szétválasztá­ sertésbullás naponta állag ötre tehető. A vész kiirtása sánál. Előadó: Mnyer Béla. 10. Egyéb testületi ügyek végett a hatósági óvó intézkedéseket haladéktalanul *al ­ tárgyalása. II. Indítványok. A jövő évi közgyűlés he­ kalmazták, a város őrséggel körűlzárolva, a sertésrásár lyének kitűzése. 2 órakor lársasebéd. 3—6-ig a helybeli valamint a legelőre hajtás is már 17-töl kezdve be lön nevezetességek megtekintése. Este 8 órakor jótékony­ tiltva. czélú hangverseny Jótékonyczélú adomány. Dr. Mészáros Károly a nemesszivü emberbarát az Ipolysági kórháznak 2000 Irtot A nógrtdincgyei tanítótestület b.-gyarmati és szeadományozott. csényi egyesített köre e hó 19-én tartotta szokásos tavaszi körülését a helybeli polg. iskola tanácstermében. Feloszló önkéntes tüzoltóegylet Az Ipolysági önkéntes tűzoltóegylet — mint a közgyűlési meghívó tárgy­ A vidéki tagok szép számban jelentek meg. Nagyban sorozatából látjuk — felovzlófélben van s helyét a kényemelte n gyűlést dr. Jankovics György kir. tanfelügyelő szertűzoltóság fogja elfoglalni. Reméljük, hogy az újonnan jelenléte, aki élénk érdeklődéssel kísérte végig n gyűlés szervezendő egylet tagjai közé a várve minél több arra menetéi. A gyűlést gyakorlati tanítás előzte meg. a alkalmas polgára önként s a legnagyobb késuéggel fog melyei Vajda Viltnosné, a helybeli polg leányiskola, beállzni. tanítónője tartott s melylyel általános elismerést aratott A balassa-gyarmati parochia felemelése La­ Debreczeni Márton újonnan választott elnök vezette az punk egyik barátja pár hét előtt külön csikkekben adott ülést. A kör ügyeivel foglalkozó elnöki jelentés után kifejezést a<on népszerű ősimének, hogy a b.-gyarmtlt rendes tagokul felvétettek: Keviczky József, Zsámboky párochiális épület, mely a város legforgalmasabb és leg­ Lajos, Tariczky József, Zolnay Ferencz. Novák Margit, szebb helyén fekszik, múlt századi szerény alakjából, mely Rosenstein Ignácz, pártoló tngokúl: I’okornyi Gusztáv, a mai kor követelményeinek már sehogy sem felelt meg Mnnóssy Alajos, Nagy Sándor, Baloghy Dezső, Kedvezi alkalmas módon átalakítva, kiemeltessék. Jelezte az iró, Lajos, Obholczer Gyula és Jnnics Endre. A múlt ülés hogy ez az átalakítás különösebb áldozatokat alig igé­ jegyzőkönyvének felolvasása után Druga József tartotta nyelne. mert emeletessé építvén át a paplakot, a földainszépen sikerült értekezését, amelyben ismertette a nógten négy mgy bolthelyiség lenne értékesíthető, s ezzel rádmegvei tanítótestület által kiadott .Vezérkönyv a az építési költségek is financzirotási alapul vehetők. Hogy nógrádinegyei népiskolák 3-ik osztályú földrajza tanie terv egésszéges, azt mindenki kénytelen beismerni; de fására, s ■ Földrajzi olvasókönyv és Feladattér n 3-ik nem is egészen uj az eszme, mert hliz^k Ferenci helyosztály számúra, czimű Wagner István és Peres Sán­ beli építőmester erre vonatkozólag még a múlt év elején dor által irt műveket A felolvasás általános tetszéstl készített torvrjyzokat, múyekböl a homlokrajz pár nap aratott. A kör bevétele 1891—ó-bon volt: 78 frt 02 kr. óta Darvai Ármin könyvkereskedő kirakatában nemiéibe tő. 1 Pénzlánnaradvány ; «8 frt 48 kr. 1895 -6 évi szükség �Nógrádi Lapok és 1895. junius 23. Nem távén m pályaterv, sőt mint bálijuk, tx épitó mes­ ternek sem lévén ex végleges tetve, bírálatot alkalmaim •rra nem volna helyén való, inkább csak perspektívául szolgál a rajt, s mint ilyent, a város haladosáusk minden barátja kétségkívül axial a sóhajjal sxemléli meg: vajba megvalósulhatna ai átalakitási terv ! Hogy mily enköxökke), ki vagy kik által? e kérdésekre hamarosan véleményt kocikáxtatni nem feladatunk ; de hogy ax átalakítás erős akarat mellett létesíthető volna, ax iránt pereiig sem kételkedünk Úgy véljük, hogy ai ügyet, — katb. auto­ nómia nem lettében, első sorban mégis csak a legköxvetlenebbül érdekelt félnek, magának a parochusnak kellene keiébe venni. Hány plébános vitt már végbe buzgó fel­ lépéssel nagyobb dolgokat is, például uj templom építé­ sét stb. a mi patronusunk pedig löt. Hultovinszky Ká­ roly esperes ur, ismert kiváló tulajdonairól fogva, bizony ára nagyon is képe * arra, bogy nemevak megkísérelje, de meg is valósítja a papiak díszes felemelésének tervét. Hogy a hírek e tekintetben lelkészüket buzgón támogatni kének, ax iránt sem lehet kétség. Ó pedig ezáltal elévülbetleu emléket szerezne magának, s nagy példát sxolgáltatna utódainak. Bxéoányi adótárnok. Az uionan rendszeresített nécsényi m. ktr. adóhivatalhoz adótárnokul Horváth Emil, a b.-gyarmati adóhivatal derék ellenAre van első helyen ajánlva a péuiügyigaigatóság által s iniut, értesülünk, neki van legtöbb kilátása a kiueveiéshei. Kegyes alapítványok. Megemlékeztünk arról, hogy Streisinger Albert (néhai Streisinger Lipót ti a) a maga nevében a B.-Gyarmalonfelállitaudó gy mnasiumra 1000 frt adományt helyezett kilátásba, mely általa 1900-ik évben lesi kitiseténdó. Most Streisinger Lipót örökösei, névszerint özv. Streisinger Lipótué, özv. Rónai Zaigmoudné, Kanitz Ödönné és Streisinger Albert, .Streisinger Lipót és neje Wein Rozalia * nevét viselő következő alapítványokat lé­ tesítettek és pedig: 2500 koronás alapítványt a b.-gyarmati polg i«k. részére, de oly kikötés mellett, bogy ez alapítvány a B.-Gyarmaton tervezett gymnasium fölállításakor azonnal átszáll erre. Az alapitványö'Sleg gyümölcsözteteu lő, az évi kamatokat két egyenlő résire osztva egy izraelita és egy keresztény szegény, szorgalmas, jó előmenetelő, példás’ erkötceú tanuló kapja ösztöndíjul. Az érdemesnek talált tanuló, ax ösztöndíjat élvező mindaddig, amíg tanulmányait B.-Gyannaton folytatja, föltéve, hogy erre crdetuellenné nem válik. 2000 koronás alapítványt létesített ,a b.-gyar­ mati szegények javara, melynek kamatait Streisinger Lipót halálának évforduló napján fognak szétoszt mi. 1000 kor. alapítványt tesznek a gyarmati iir. nőegylet részére, úgy hogy az összeg évi kamatait ez egylet választmánya az alapszabályok értelmében jótékony ezélokra fordítsa és végül : 40Ő koronás alapítványt a b.-gvarmati izraelita bitközségi iskola javára. Ex összeg éri kamatait a nevezett elemi iskola egy jeles előmenetelő, jó viseletű szegény sorsú fitanulója kapja. — Hálás elismerés illeti meg a derék családtagokat ezen nemeslelkű alapítványokért. Az iskolai vizsgálatok napjai B-Gyarmaton a tanuló ifjúság vizsgálatai a múlt hét napjaiban foly­ tak le legnagyobb részt. Lcvizsgázlnk a polgári leány­ iskola, az állami elemi iskola, a róni katholikus é« ág. evangélikus iskolák — a szülök és tanügyban'itok meglehetős részvétele mellett. E héten a polgári íiu-osztá­ lyokban,-a Paulai Szent Vinciéről nevezett zárdában és az izr. iskolában lesznek a vizsgálatok, melyekről, részletesebb szakjelenlésekel legközelebb fogunk tenni Sertésvész. Lócx és Kiskürlös községek terüle­ tére nézve a sertés-orbáncz járványos fellépte meg lelt állapítva. B.-fiyarinaton is naponkint négy-öt sertés hull el. Vásár-áthelyezés. A keresk. m. kir. minister megengedte, hogy Szécsényben a f. évi julius hó 15-16-ra eső országos vásár ez érben kivételesen jul. hó 22-23-án, a f. évi nov. 25-26-ra eső pedig szintén kivételesen nov. 18-19-én tartassák meg. Alapkőletétel A miksi-i r. kath. templom alap­ kövét dr. Valichora János, losonczi esperes-plebánoi e hó 9-én szentelte be. A balaana-gyarmati ügyvédi kamara közzé teszi, hogy Gelléri Rezső, korponii lakos kamarai tagot f. évi jun. hó 2-án történt elhalálozása folytán az ügy­ védek lajstromából kitörölte s irataira gondnokul L-hocxky Gusztáv, korponai ügyvédet rendelte ki. Gyászrovat. Thomka János, nyug. m. kir. pódn- és táviróGácson élete 38-ik évében elhalt. Veszelovszky Gizella, özv. Veszelovszky Jánosné 19 éven hajadon leánya B.-Gyarmaton hosszú szenve­ dés után c hó IB-án jobblétre szendéről! s 18-án nngy részvét mellett temeltetett el. Matynsovszky fíéla. nyug, törvényszéki írnok, s 48-as honvéd, jnniiis hó 19-én 70 éves korában el­ hunyt, temetése 21-én d.-u. I órakor ment végbe. .Matynsovsxkr Béla n szabndságlinnz Lenkey huszár-szá­ zadának egyik hős őrmestere volt; ki a <társországból való hazaérkezés után, a hazánk délvidékén dúló har­ cink mindegyikében részt vett s vitézségét nein az ellenség vasa, — hanem egy ágyúgolyó bénította meg. melynek nyomait az egyik lábszárán élete fogytáig vi­ selte. A hetven éves aggot özvegye, leánya, unokái, dédunokái gyászolják. iazt A közönség köréből.’) Egy vétiszent InmentAczióim és kifíiktidAsnlm. > ** Az ,1. H. * védszentjének, a flegmájából kijött Fagyos Szentnek a védnöksége shtt álló hírlapnak legutóbb meg• E mvstbsn fo»l*lt»kétr • sserkesvtőaég felelősséget nem vállal. •* E ssetnílyl ügy a múlt sfámbaa kdxölhető nem volt, nu-rt •Ikóste érVtrtt índórttóek s lan kOr-rdrkó rí>zétItíayiü venal asm óhajlvAn, kívánságáré e helyen köxúljilk. Szerk. Honti Hiradó. jeleut 23. szamában elzokogott siralmait és kifakadásait válasz nélkül urai hugi habun. Ő tehát csak ax én szellemi pu-ksporomat akarja bemutatni! (Do nem tréfál?) Velem — úgymond — a küzdtérre ktállaui nem hajlandó. No én még kevésbé íi vele. Azt is fölpanaszolja, hogy én doronggal mentem neki, fóh.óh!) Azt a dorongot talán csak az ő túlvilág! sietne látja? Különben megjegyzi, hogy azzal a doronggal — a bunkó *k vitéz >or»a szerint — c«ak önmagamat ütöttem főbe. Valóban num énem; no, de ha igy volna: mit fáj az akkor ő neki? A többi közt alt is rám fogja, hogy irodaloinmajrnuló vágyok. No. ha ez nem satiru, akkor semmi sem. De hát legyen ueki igaza s legyek szerinte én. nem pedig ö irodalomtnnjmoló: mégis azt az ép .szellemi puska­ * poromat különb helyeken tudom elsütögetni, mint ő és a mi fő, nem vagyok kénytelen különösen olyan, a hírlap­ irodalomból csak hóbortot üzö, egyszerű hohóczok és komédiások által szerkesztett lapba írni, a kiket — ha az az általa czitált Darwin úr még ma is élne — okvet­ lenül és méltán tanulmány-tárgyául választana. Azt ax „I. H.'-ot pedig bizony Csak joggal elnevez­ tem .hírlapnak czimzett újság-féle nyomdai terméknek. * Nem is más. Hiszen ezt mindkettőnknél illetékesebb kri­ tikusok i* elmondták róla — még pedig általában. Egy helyi érdekű lapnak az értéke és színvonala ugyanis bem ax egyes," szórványosan megjelenő jobb czikkekről. hanem a rendes, állandó, aktuális közleményekről Ítélendő meg. Már pedig, hogy az .1. H. *-nak o tekintetben szerkesz­ tett része minden kritikán alóli, azt az ,1. H * védszeutjén kívül, másnak bizonyítani és indokolni — .-zintéu fölös­ leges. Nem tehát az a bizonyos .gyenge * jelzó alkalma­ zandó erre 1 lapra, mint például más viléki újságra, haiu-m joggal, bátran elmondhatni róla, bog. ahhoz fog­ ható magyar zsurnalisztika sem eddig nem produkált, sem azután nem fog: annyira uuicum, annyira silány. Az ,1. 11. * védszentjéuek nagyon beteges fantáziája lehet, ha art hiszi, hogy én dühödt bika módjára neki rontok mindennek és mindenkinek. Annál sokkal szelidebb vágyókén. Még csak semmi közöm sincs ahhoz, a ki az ,1. *-ba H. ir. Azt, hogy Pajor István a magyar irodalomnak érdemes, számottevő tagja, hogy Benedek János tehíUéges poéta, hogy Pongráez Lajos, Zollner Bel * is megáll­ ják helyüket az irodalom terén: nélküle is tudom. Ha ők ax ,1. H. *-ba Írnak, az az ő dolguk; de mindenik aligha *, tudj kik szerkesztik az .1. H. *-ot. A mi a többi felsorolt munkatársakat illeti, már igazán tisztelet és becsület mindenkinek » a maguk pályáján szerzett érdemeiknek, de engedtessék meg nekem, hogy én mégis csak másokat tekinthessek hivatott íróknak. Egy szenthez semmiképen nem illő, hogy hírlapi polémiában, — még ha közleménye az ,1. H. *-'ba is van szánva — ok nélkül oly szavakat, mint például .gyalázkodás, piszkolódas * használjon. Meg aztán arról az útról, a melyen soha sun voltam, le sem térhetek. Jó lesz tehát, ha nekem adott tanácsait önmagának tirtja meg. Az ,1. H. * védszentje— úgymond — nem mindig ért engem. Írjak tehát neki máskor állítólagos anyanyelve­ men. De hát mihaszna Írnék, hisz azt még kevésbé érti, mint a magyar’íiy elvet r Arról is legyen meggyőződve, hogy azok az élczlapok az .1. H * buján tenyésző bolondgombáit bizony csak azért nem közük, mert a lap és szerkesztőik jelen­ téktelen volta miatt — szerintük — azokkal foglalkozni annyira sem érdemes. Pedig higyje el, hogy éppen az általa felsorolt poéták egyikének egy teljes versszakát sorozták a legvadabb bolond gombák közé. Mindezeket neki szükség eseten magánlevéllel is hebizonyithatnám. Az ,1. H. * védszentjét ime még maga a szerkesz­ tője is szószba rántja. Én ugyanis nem mondtam mást, csak azt, hogy meg akart volna buktatni fő- és alispáno­ kat az ,1. 11. * útján. Pedig hogy az igy van, bebizonyí­ tom. Tudnak erről kivülem még többen is. Az ő .szer­ *, kesztője kin kezéhez érkező kéziratokat, mielőtt azokat sajtó alá adná, rendszerint nyilvánosan felolvasni szokta, unnak idején felolvasta többek előtt azt a kéziratot is, mely azokról a megyei főbb tisztviselőkről szólt. E kéz­ irat tehát az .1. H. *-nak volt szánva, de a szerkesztő úr nem érette magát annyira függetlennek, hogy azt a lap­ ban közölni merte volna- igy aztán az .Esztergomi Közl. *-ben jelent meg. No, hogy aztán ott az a czikk a magasztalás és dicséret mily hangján szólta volt és jelenlegi főispánról; («it a .honti sztrájk * vezérének titulálta) arról is at ol­ vasó közönség tehet tanúságot. Hát ugye bár, hogy még igen korai volt Aranyból azt a bizonyos verssort rám czitálni ? Íme én részemről ezzel végleg befejezem a polé­ miát. Es kérem az ,1. H.“ védszentjét is, ne kényszeritecn többé reá. Hiszen at .1. H.“ ügye igazán egy olyan ügy, a mellyel foglalkozni, égy komolyly, józan gondolkozású embernek nemcsak nem érdemes, de nem is méltó. F i. Nyilttér. (K rovatban krttMttckrrt nem vállal a Sxcrk.) 4 hozzam a lianzély Márton úr, mint segéd által is aláirt s megbizottuim részéről nekem igazolási okmány gyanánt kiállított jegyzőkönyvet. Bahs.sa-Gyarwat, 1895. évi juním hó 22. Ueke Béla. Jegyzőkönyv. Felvétetett Vácion, 1895. évi május hu 28-án, Tárgya Zubovics Fedor .százados és lieke Béla szolgabirő urak közt fennforgó becsületbeli ügynek elinté­ zése. Jelen voltak: Hantély Márton és Ruduyáászky László mint Zubovics Fedor megbízottjai, másrészről Sirnouyi Denes és gróf Fvrgách Antal mint Beke Béla megbízottjai. A kölcsünöseu meghatározott helyen és időben, fentnevezetíek segédjei megjelenvén. Beke Béla segédei felmutat­ ták a Zubovics Fedor által felükhöz folyó hó 18-án Ve­ rődén Migazzi-kastélyhan kelt és Rétságon 20-án feladott levelet, melynek tartalma által felük sértve érezvén ma­ gát, ezért lovagias elégtételt követeltek; és pedig vagy azonnal fegyveres elégtételt, vagy .aláírja százados úr következő nyilatkozatot: .Ezennel kijelentem, hogy a má­ jus 18-íki levelemben irt kifejezéseket sajnálom, azokat felhevúlt állapotomban tehettem és ezennel visszavonom *, azonkívül megjelenik és előttünk a felek kezet nyújtanak. Zubovics Fedor fent nevezett segédei a kért fegyveres elég­ tétel megadását felajánlják, de felük határozott kijelen­ tése folytán a kért nyilatkozatot meg nem adhatják, kérik azonban felük nevében és megbizásálról, hogy az esetleges fegyveres elégtétel felük tényleges katonai szolgálatba való bevonulásáig ellialasithassák. Erre Beke Béla segédei elő­ adják. hogy ők addig, inig a százados úr újabban tettlegesitve lesz, az elégtételadásra nem várhatnak, követelik az azonnali elégtételt. .Miután felük párbaj vétsége épp oly beszámítás alá esik, mint a századosé, aktiváltatta volna magát a sértés előtt, ha sértett: mint szolgálaton kívüli katona, ily viszonyban adjon elégtételt *. Zubovics Fedor ezen halasztás megadásához rugaszkodván, ennek eldöntését a Váczon állomásozó honvédtisztikar vélemé­ nyétül tette függővé, segédei által tett oly kijelentéssel, hogy ha a megkérdezett tisztikar a halasztás meg nem adását a fegyveres elégtétel akadályául nem tekinti, úgy hajlandó azt azonnal megadni, mely |>ropositiót Beke Béla segédei visszautasították. Ezen kijelentésre Zubovics Fedor segédei késiek voltak a fegyveres elégtétel azonnali szol­ gáltatására. azonban ismét azon kéréssel járultak ellenfél scgédeilioz Zubovics megbízásából és felkérésére, hogy ha már a különös tekintetekből kívánt elhalasztást meg nem adták, határoztassék el az. hogy a párbaj megtörténte után a felek birtokában lévő és a kölcsönösen váltott le­ velezések megsemmisittessenek, ugyanazon indokból, mi miatt az elhalasztás kéretett. A midőn ezen propositiót Beke Béla segédei visszautasították, a két fél segédei a fegyveres elégtétel módjainak meghatározásához fogtak. Ennek folyamán a Beke Béla segédei azon indokból, mert felük a sértett fél. s mert a sértés súlyosabb (beschimpfung) a pisztolyt kívánták fegyverül használni és pedig kétszeri golyóvá)tás, harminca lépés távolság, öt-öt lépés avanceval. Zubovics Fedor segédei tekintettel arra, hogy a sértés nem volt tettleges, a fegyver nemét a fenforgó esetben szükségtelen súlyosnak jelentvén ki, a kardot proponálták, és minthogy Beke Béla segédei, a pintolyhot ragaszkodtak, a segédek közt a fegyvernemre nézve megegyezés nem jöhetett létre, Zubovics Fedor segédei ezen kérdés eldön­ tésére és a fegyvernem meghatározására egy indiferéns bíróság választását proponálták, mi visszautasittatott. Ekkor Beke Béla segédei kijelentették, hogy felük pár év előtt jobb karjában vállficzamot szenvedett, a kardot nem for­ gathatja, — mely körülményt — Beke Béla segédeinek azon kijelentésére, .hogy felük tényleg ficzamot szenvedett és ezért kardot nem forgathat, becsületszavát adta *. Zu­ bovics segédei, a kardpárbaj mellőzésébe beleegyeztek s felük nevében, a pisztvlylyal való elégtételadásra is haj­ landóknak nyilatkoztak, azonban most már felük által kívánt azon határozott kijelentéssel, miszerint tekintve a fegyveres elégtétel súlyos voltát, az első Ízben kért ha­ lasztás megadassák. Miután ezt is Beke Béla segédei ha­ tározottan megtagadták, ezen körülményt Zubovics Fedor segédei felükkel közölték, közlés után Zubovics Fedor kijelentésére, annak alulirt segédei ezen ügyet, ellenfél segédei előtt úgy felük, mint maguk részéről befejezettnek nyilvánították. Ezekután Beke Béla segédei kijelentik, hogy miután Zubovics százados elégtételt pisztoly útján csak újabb tettlegesitése után hajlandó adni, jelenleg nem, az ügyet felük részéről is befejezettnek tekintik. Kelt mint fent Simonyi Dénes s. k„ Gróf Forgách Antal s. k., mint Beke Béla segédei. Hanzély Márton s. k., Rudnyánszky László s. k., mint Zubovics segédei. * 153. Szerkesztői üzenet. Tliai-z !, *)<>. tanár urnák bxonei- tuMonczi tudósitönkst •rial vádolja, hogy hrlytrleníl kritirálts ar én meuj *Ryiá«vit. Késr-é-u-l rlbmerjilk tanOgyi kritikáidnak jojoiiiltsAgit. <le kiemeljük hogy ZmlóMtOnk csak buiditani a nem sérteni akart; pedig a busditás a« Ügynek aoha sem Art, ellenben a« éle» kritika néha a legjobb igvekezetet i» elöli. Arról pedig hittot lehet, hngv a ludó-itó haiaÚ *Ag dolgában telje-en kifogástalan. Szíveskedjék három terv terjedő czáfolatát rövid bvlyreigazitásra reducálni. s akkor küzUaének silvevcn nyitunk tért. Nyilatkozat. Alulírott a köztem és Zuboviea Fedor úr között fenn­ forgóit becsületbeli ügyből kifolyólag, — jóllehet mindez ideig nem óhajtottam a nyilvánosság terére’ lépni, most, midőn egy szavahihető úri embertől azt hullottam, hogy Hantély Sfárton úr — Zubovicn Fedor úrnak ezen ügy­ ben volt megbízottja többek előtt határozottan azt ;Plitotta, hogy a segédeimmel folytatott tárgyalás alkalmá­ val ai elégtételadást illetőleg »zó sem volt Zubovics Fe­ dor urnák mint tartalékos hu<tár-siáz idusnak ujal>bi tettIcgesiteséröl (aetiváltatásáról), hanem csupán katonai szulgáiatra való bevonulásáról; kényszerítve érzem magam it arra, hogy saját reputatiőm érdekében a nyilvánosság vló Piaczi gabonaárak 1W5. jnnlus IS. Búza . Rozs Árpa . ... Zab . . . ... ♦l’2t) tVfi') 5 túl -590 <1. — fi 80 ti. — íi 80 ... 7’20—8. — Kukoricza .. 3’20-------Burgonya Bab ‘ ... . fi.— 7. — . 8. — Lencse FekH>» f:erkes:i;;: Vannay Ignáoz. �bikszAo gyógyfürdő. CURORT BIKSZAD Siatuiárniegyo keleti szé­ len. szelektől magas he­ gy t-k által érdit fensikou fekszik; SzínétVáralja állomástól (szatmár--nagybányai vasút) 2, Técaó állomástól n>4<) északkeleti tanul) 4 ónt Járásnyira. Bikszádi gyógyforrások au dér ö»tlirli>n <>renze des Szatmárer Comitates, anf einer waldigen, vor Windi-n dutch bobé Gobilge ge-rhütztcn iloebvbene gélében; von .SzínétVáralja (.Szaltnár-bsgyliinyaer Hátin) 2. son Té' sö (Cng Nurdostbabnl 4 Stun den mlfcrnL Égvényes konybaaus tize kilOnö ballonnak a kftvet ke zó kóruemekuél bizo­ nyult be ; Idült lüdéharuL tüdőié gdsg és a kezdődő güaókíraal idolt gyomorhu ni fsai ananonkéu*.! hányinsert, fnjfájlaoksl, fejszédüléseket -tünteti, az eg-sz vérkeringést jóté­ konyan emeli « így az emésztést és a jó étvágyát teljesen helyre horn At epe>e|válas.i»«t » májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja ; ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész béksatornát tisztán tartja Ez ok­ nál fogta kitűnő az arany­ ér, sárgaság. máj- éa lépdagaaat ellen. vendő, az ásványvizek között legkellemesebb H 5 Nógrádi Lapok és Monti Hiradó. 1895. junius 23. ásványvizeinek kútkezelösége. Ajánlja c vidéken még nem ismert, na al­ földen már legnagyobb kelendőségnek ör­ ízil s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: Ik-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsénybcn : Popovics János, Losonezon : Btilyf János, Etileken: Biichlcr 1‘tíl, S.-Tarjánbnn: Mill) <11 Gábor tiraknál. Ilin alkaliscb-ruuriatiscbe Heilquclle llikazád ist ion ausgezi-irbueter Wlrkung bei: chroaischen Laageacatarrb. Earphyaem und beciuiirnder Tobercslose. I’*’ Wasser stilltbei akton. Magencatarrh d<-n hiutigen Brerbreis. KúpfaeJtmerz und Scbwindel, int v°n aidtbátigem Eintlns- auf die alliremeinr lliuteírculatinn und fördert somit den Appelit und die Verdaunng, und trágl in Folge seiner ló«enden Wirkung zűr lleinliallung dér Gállenwege nnddesge-ainmtcn Verdauunitskanels bei ba­ bér unabcrtreftlicb bei Hemorrheiden (guldrne Ader). Gelbsucht. so«ie bei Leber- und Nikanschwellung. OMLOKZAT-FESTÉK-GYAR Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstrasse 120. szám, aitfát házában. Egyházi ruhák fs felszerelésekről külán árjegyzékkel szolgálunk. HZ. Budapest, IV., Lipót-utcza 21. Ajánlja a t. ti. társulatok, testületek, egyletek s köröknek külön zászlókészitési osztályokat, mely saját mühimzli intézettel és műhelyekkel tan egybekapcsolva, melyekben arany vagy ezüsttel művésziesen hímzett vagy festett egyházi, iskolai, kath. legény egyleti, ifjúsági, ipartestületi elalegyleti, tűzoltó, bányász, hadastyán, ló vész, temetkezési stb. zászlók és lobogók az egyszerűtől kezdve a legdíszesebb kivitelben készülnek. Rajzokat, mintákat és részletes költségelőirányzatokat készséggel küldünk. 149 4 — 1 E g y h á zi felcsereiének m iseru h á k , in zá szló k g y á ra . IM I. J | | k<.. “ ""■r" KRISZTA* és Tárna Qnnn|jn|/ QQ UU Iluluj stUlö zúzákat és bogyómorzsolókat, önműködő „SYI’IIOXlA“ növény- és szölóvessző permetezőket D qI h U gyümölcs- és főznlékaszalő készülékeket, bor- és gyümölcs-Nrtjlókat, k iilliu .o n Blant’-féle ensilage zöldtakarmány sajtókat, K ounlrtrs „Austria1* sorvetff gépeket, UullÜUüK bántó ekéket. különféle tánezboronákat, .■rw, ' Ittason A CZÉLLEMEZ HENGEREKET, K ílü n trtv gyűrű- ős sima- mm . X ó lp .r-kiil- Főherczcgi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánva- és hnmortársulatok, építkezési vállalatok, VÁLLAL­ KOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK. valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzat festékek, melyek mész.ben oldhatók, száraz, porított állapotban •10 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb .szállíttatnak és a festékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Minta­ lapok és használati utasítások ingyen én bérmentve küldetnek. l00 .^7 �Nógrádi Lapok és 6 1895. junius 23. Honti Hiradó. 131—1896. tiám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881-ilr évi LX-ik Urvdayeúkk 102-ik §-a értelmében ezenuel közhírré t-vri, a hogy *gyarmati balassa évi 4695-ik számú 1894-ik törvényizék királyi Tersztyín-zky végzése következtében litván ügyvéd álul képviselt DeuUch Sándor javára Tóth Viktoria és Tóth Jenó ellen 160 forint a járulékai sió­ jáig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- éi felülfoglalt és 791 forintra becsült női kelengyék, 17 kila lencse, 26 kila rozs, két riska ökörből ingóságok álló nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a atécsényi királyi járásbíróságnak 727 — 1895-ik sxámu végzése folytán 160 forint tőkeköve­ telés, ennek ax 1894-ik évi jvdius hó 3-ik /. * 6 napjától járó kamatai és eddig összesen 66 forint 41 krajcxárban biróilag már megállapított költség erejéig Lócx községében alperes lakásán leendő esxkötlésére 1896-ik évi j unitit hó 26-ik napjának 10 délelőtti órája határidőül kitöxetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyiéssel hivatnak meg, hogy érintett ingóságok ax vénycxikk 107. éa értelmében mellett a legtöbbet adatai. Kelt 108-ik 1881-ik évi LX-ik lör- Ígérőnek becsáron alul Sxécsényben, 1895-ik készpénzfizetés is el fognak évi június hó G-ik napján. Donánszky Béla, 14G 1—1 kir. jbir. végrehajtó SCHLICK Gyakornok féle vasöntöde és gépgyár­ részvénytársaság kerestetik azonnali belépésre az RIDIPESTEÍ. “A ll r I H iu Gőz- és járgány csőplókőszületek, számos első díjjal kitüntetett Sehllek féle szab. 2 ős 3 vasú ekék, mélifitö & eaetemcs acxélckik. biztositó balassa-gyarmati társulat föügynökségéhez. Eredeti Scblick és Vidats-féle Pótvizsgára egyvasú ekék, talaj mi velő eszközök, valamint Schlick-féle szab. IIA Íj A l> Á H sorbavetö-gépek. utasított polg. ísk. tanulók előkészí­ tését elvállalom. Úgyszintén német-, franczia- t *"* zongora- orakat is adok. Takartninykésxlui gépek, darálók, őrlő.malmok éa mindennemű gazdasági gépek Eredeti amerikai kévekötő és man>krakó arató­ gépek éa lukaaaáló gépek, vxállithaló mraei vasdtak Slb, — Elő­ nyős fuetévl teltételek. legjadnyo.sbb árak. hérmeutte, Weszelovszky Lajosné, Valódi Machleid-fóle arczkenöcs Kitűnő hatása szer a bőr mindenféle tisztátlanságának elűzésére. A bőrt fehéríti és bársony tisztává teszi. Egy tégely 50 kr. Dr. Hfhmjflr Mru^pitfí szappan. Gondos készí­ tése, kellemes szaga és olcsósága miatt ma már min­ den ház mosdd asztalán megtaláljuk. Egy drb szap­ pan ára 35 kr. Vehmtin-hnlgypor, fehér, rózsaszínű és áréme, jól tapad, nem tűnik fel, vegytiszta és ártalmatlan ! Az arezot szárazon tartja, a naptól és széltől megvédi. Ára 50 kr. Kapható Kanitz Ödön „Magyar Kororidhot * czimxett gyógyszertárában Balassa-Gyarmaton. tv> 3-1 131. 5 2 -5 *** Egy fé házból való flo asztalon tanonezul azonnal felvétetik. 1012—1895. cin. sz. 1240 -1895. kb. szám. Pályázati hirdetmény. Pályázati hirdetmény. A nngy-bárkányi önálló anyakönyvi állo­ másra évi Ilii) frt fizetés és 100 frtnyi Inkbérillctinénynycl pályázat hiniettotik. Eclhivatnak az arra pályázni kívánók, hogy az 1894. évi XXXIII. t. ez. 8. §-ában meghatározott minősítésüket igazoló okmányokkal felszerelt kér­ vényeiket ehhez, a közigazgatási bizottsághoz f. évi jitlius hú 2-l-ik napjáig adják be. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. június 1-1. Nógrádviirmcgyc közig, bizottsága. A balassa-gyarm.tti kir. törvényszék s a terűidén lévő kir. jbiróságok, valamint a b.-gyarmati kir. ügyész­ ség részére 1896-ban szflkséglen lő 756 csomag faggyan gyertya szállításának biztositása ctéljlból 1895. juíiits 22-ik n ipjának d -e. 1,1 órakor, a kir lö.-vé.iysziki elnök hivatalos helyiségében nyilvánít vcnenyajánlali tár­ gyalás fog tartatni. A sz.illitnn tó gyertya fele része 1R95. dcczcmbef 20-ig. n m isik fe’er.'szj p.Mig 1893. szeptember 2> ig lesz átadandó. A részletes feltételek a hirdetményt kibocsátó tórr szeki elnök irodájában megtekinthetők, n hol a 30 írt bánatpénzzel felszerelt zári Írásbeli ajánlatok is, * versenytárgyalás napjáig benyújthatók. H-Gyarmat, 1895. június 17. 6’ró/ Dcj/en félti Lajos. 117 2—1 .. JgK* Vidéki Megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ Donánszky Béla, kir. jbirósági végrehajtó. 146 l—l san teijestttetnek. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó ax 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmé­ ben ezennel köihirré feni, hogy a lévai kir. járásbiróaág 1894. évi 2454. számú vég­ iét* következtében Levatich Gusztáv ügyvéd által képviselt Zfiborukv Gyuládé j ívira Végh József ellen 225 frt s járuleka erejéig foganatosított kielégítési ^végrehajtás ut­ ján lefoglalt és 330 forin'ra becsült 3 drb. tehénből álló ingóságok nyilvános árveré­ sen eladatnak. Mely árverésnek sxécsényi kir. járásbíróságnak 1325—1895 szórna végzése folytán 226 forint tőkekövetelés, ennek 1893. évi julius hó 15. napjától járó fi’, kamatai i» eddig összesen 45 frt 89 krban biróilag már megállapított költségek ereÖPuntateresen alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi junius hó 26. nap­ ik délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. J-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet igézőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szécsénvben, 1895. éri junius bő 7. napján. M K * - n KOSSETH-ntcxában. 198.—1805. szám. B-Gyarmat, Templom-utcza 96. A já n lja dúsan fölszerelt, ju tá n y o s árú ra k ­ SCHÖNFELD MIKSA, tini., fflt. es KilirtiljK Wffillita B.-Óimul, Its 1—1 tá rá t szilárd anyagból készített, m odern Ízlésű, különféle fa - és ká rp ito s b ú to ro kb a n úgy egyen ­ ként, m in t szaténok, szobák, vendéglők es egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz ­ ték o la jn yo m u tú és üvegre festett, kitű n ő k iv ite lű , tetszetős fa li, tá j- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. G yerm ekkocsik, nem különben m indennem ű és m éretű koporsók nngyválusztékú ra ktá ra . Árjeaysékelt Ingyen főispán. ■ • Nyomatott a kiadótulajdonos B. .Gyarmati Könyvnyomda lUuvénytirsulat gyormjldU. Újhelyi fíohlbutAr, törvényszéki elnökhelyettes. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00817.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_06_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-06-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 25. szám (1895. június 23.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1e969e1ce711d226135cda7861d83184.jpg 24cc1c8c3c6e01e2af75fef55529ee27 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e128e030a72c63f487196bcf657c15a.pdf 77fe7a41d9f0c0d3c5d5b72557e18638 PDF Text Text XXIII. évfolyam 26. szám Balassa-Gyarmat 1895. junius 30. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZAT I HETILAP. KláMaeléal ári Elilittésl piaiak, reclaaátiék is hirdetések a kladébivalaJhez litéieidlk. £<4at övre 5 frt. FAJ évre Sírt 50 kr. Neryedévrr I frt 25 kr SO-m .«4m i»: 1O Mz«S*s<x. Kiairetnl caupAu a klaftklvatalkaa tehet B.-GyarmatuD A közönség és a biztosítás. (V) A gazdasági téren kiadott jelszók erősen foglal­ koztatjuk a nagy közönséget. Az iilpróféták és kuruzslók egesx serege ajánlkozik a szegény gazda baján segíteni. S mint a beteg ember, a gazda is. mindenki segitő szaval mohó érdeklődéssel hallgatja. Pedig ugyancsak sok bolondgombát termesztett a gazdasági bajok orvos­ lása körül kifejtett vita. A jelszók szinte kábító be­ folyást gyakorolnak. Az egyenesség, nyilLsag. őszinte­ ség jellemezte a magyar gazda elméjét, a külföldről itn|H>rfált Iheoritik kezdik mételyeim. Nem is csoda. Naprúl-naprn. a jó Isten ludja hányszor és hány alak­ ban emlegetik neki az agrarisinust, merkaiitilismust, inteniationalis gazdaszövetkezelet, socialismusl stb. slb. .Már arra is akarjak csábítani, hogy csatlakozzék a sreialis inellékizO nagy agrármozgalonihoz. Roland úr igy szeretné. No hát mi nem tartunk tőle, hogy ezeknek a sajná­ latig jelenségeknek komoly és állandó conseequenliájuk legyeit. Bízunk az ország vezető egyéniségeiben, kik a kenetlelje* szavú apostolok nagy garral hirdetett boldo­ gító eszméit le tudják szorítani kellő értékükre, de bizuuk a mi gazdaközönségünk józanságában is, hogy meg tudja ítélni, kik az ő jóbarátai és kik tudják és akarják érdekeit igazán megvédeni. Mindamellett nem szabad az agiL-itiót. mely nincs politikai czélzal nélkül, létlenül néznünk, hanem oda kell hatnunk, hogy a gazdaközön­ ség gyakran és sűrűn figyelmeztessék, intessék, hogy ne üljön fel a nagy hangzású szavaknak és ne indul­ jon síppal-dobbal lármázó népboldogilók után. A hamis jelszók káros hatását újabban leginkább a biztosítás terén észleltük. A biztosítás nemzetgazda­ sági fontosságát fejtegetni ma már fölös munka, de ügyelni arra, hogy a biztositó közönség érdeke minden irányban tényleg meg legyen védve, ez a törvényhozó testületnek, a társadalomnak és a sajtónak fontos fel­ adata. Sietünk kijelenteni, hogy a biztositó részvény­ társaságoknak önző jellegéi paragrafusaiba és bizonyos tekintetben önkényes eljárásába szerelmesek nem va­ gyunk. De tudjuk becsülni a vezetők szakértelmét, az üzleti buzgóságot, mely végeredményében a nagyközön­ ség javára válik és nyugodtak vagyunk az iránt, hogy a közönség érdekei, a régi kipróbált és» milliókra rúgó tartalékokkal és alaptőkékkel biró társulatoknál bizto­ sítva van. S mégis mi történik?! A külföldi tetszetős hang­ zású jelszók csábitó hatása alatt alakult tavaly egy vagy kétszázezer forintnyi csekély alaptőkével egy szövetkezet, mely (Országos .Magyar Kölcsönös Bizto­ sító szövetkezei, czimmel bir és országszerte ádáz liarczol ví a részvénytársaságok ellen. Sok mindenféle fegyvert visz a harczba, de leginkább hat azáltal, hogy • olcsón- biztosit, "állitAsa szerint olcsóbban mint a részvénytársaságok. Megmondjuk őszintén, tekintve a gazdák sulyos terheit, mi minden alkalmat önömmel üdvözlünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a gazda -solid, reális- alapon kevesebb pénzzel elérheti azt. a mit előbb drágábban fizetett meg. De tudva, hogy a bizto­ sitó részvénytársaságok maguk között milyen heves versenyt fejtenek ki, nem hisszük, hogy ezek is le nem -/.állítanák a díjtételt, ha • szolid üzleti elvekét szemelőtt tartva • slatistikai alapon nyugvó tapasztalatuk azt megen­ gedné Külön benn szövetkezet olcsóságának értékéi nagyon leszállítja azon körülmény, hogy -kár esetében a felek­ nek pótdijat kell fizetniük*. A szövetkezetnek ezen legnagyobb ágyúja tehát a háborúban vajmi kevés eredménynyel működhetik, mert -értelmes, ember be­ látja, hogy -csak látszólag olcsóbb, mint a részvény­ társaságok. S a mint a szaklapokban olvassuk, ilyen díjtétel mellett a szövetkezet nem prosperálhat, mert, ha a károkat igazságosan akarja rendezni, nagyobb díjbevételre van szüksége. A szövetkezet életképessé­ gébe a szakemberek egyébként sem bíznak, különösen azért, mert ami a biztosítás egyik alapja — alacsony díjtételűknél és ismeretlen kezelési módszerüknél fogva aligha kapnak visszbiztosilást és így ugyancsak szorult helyzetbe jutna n szövetkezel, lm egy-egy helységben tőmcgi—ebb tűzkár érné. Mindezeket csak felvilágositáskép és intésül mond­ juk e|, mert elvégre a biztosító társulatok dolga, hogy mikép boldogulnak a szövetkezettel szemben és ránk nézve nz is kőzömleis, hogy a szövetkezet meddig fogja a -létezés, örömét élvezni. A nagyközönségnek be­ mutattuk a .szövetkezet, tényleges értékét és úgy hiszszíik, a művelt, gondolkozni tudó gazda, iparos, vagy keres­ kedőnek tájékozást nyújtottunk az iránt, hogy bizony a --zövetkezet. nem szolgálja oly biztossággal a közön­ ség érdekeit, mint a kipróbált, régi nagy biztositó részvénytársaságok. Igen ám. csakhogy a baj ott van, hogy a -szövetkezet, áldozatait nem az inlellígnntia kóréból szedi, hanem a falusi népre küldi házalóit, kik i-get-földet ígérnek a hiszékeny falusi gazdának, hogy i A lap aaelleiai résiére a a Nyilt-iérre vuoalkuió Diódén köl­ temény a aterkeaatCköi küldendők a szövetkezethez pártoljon. S itt nemcsak a dolog anyagi része érdekel bennünket, hanem .fel kell szólal­ nunk azon erkölcsi rontás ellen-, melyet a lelketlen mozgó ügynökök a tudatlan és félrevezetett né|*cn el­ követnek. A mozgó ügynökök ugyanis nem azon fára­ doznak. hogy a biztositnsi kört terjeszszék, uj elemet vagy uj egyéneket hódítsanak meg a biztositási eszmé­ nek, hanem szerződésszegésre bírják a műveletlenebb osztályt oly módon, hogy felmondatják vele a más társulatoknál évekre dijváltókkal lekötött biztositási, miből persze sok per. zűrzavar és kellemetlenség tá­ mad. A szószegésre való csábítás rendesen pálinkás üveg társaságában történik és a nép erkölcsi érzését nagyon meglazítja. A liázaló ügynököknek pompásan secundálnak sokhelyütt a falusi birák. úgy, hogy ezek a zsebet-szivel rontó cselekmények uagyobbára a község hazán történnek. Oda rendelik dobsióval a község lakosságát, az elöljáróság assisteuliája mellett elszedik a tájékozatlan néptől a régi biztositási bárezákat és átterelik az egyedül üdvözítő • szövetkezet--hez. Ez nz. ami tulajdonké|>en felszólalásra indít bennünket, erre akarjuk nz illető felsőbb hatóság nagy­ becsű figyelmét irányítani. Mert Nógrádban is igy dol­ gozik a szövetkezet, Ecsegen, Jobbágyiban, Kozárdon, Sz.-4>edén, Csitárőn és több helyütt heleken át a község házában tanyázott a szövetkezet honboldogiló ágense. Hozzánk beérkezett rendeletekből látojn, hogy más vár­ megyében történtek erre nézve óvó intézkedések. Já«zNagy-Kun-Szohiokvármegyének árvaszéki elnöke p. I. utasította a hatóságii alá tartozó községek elöljárósá­ gait, hogy az árvák é.s gondnokoltak részéről több tűzkár elleni biztosítást sem nz országos magyar köl­ csönös biztositó szövetkezettel, sem más kölcsönössé­ gen alapuló szövetkezettel ne kössön. I’est-Pilis-SollKis-Kúnvármegyenek főjegyzője, llkey Nándor, még 1894. évi deczeniber 4-én ndott ki rendeletet, melyben a szövetkezet eljárását keményen elítélve, kimondja, hogy a szövetkezet Ügynökei n népet erkölcsében és tisz­ tességében rontják és meghagyja a községeknek, hogy nem szabad hivatalos minőségükben nz üzletszerzésnél közreműködniük. Erősebb hangon kel ki a szövetkezet eljárása ellen Huszár Ágoston, Eejérvárincgyo alispánja. ,«A szövet­ kezet eljárása tisztesség szempontjából kifogás alá esik >. • a lakosságot teljesen félrevezeti*, «a kölcsönös biz­ tositó szövetkezetek legcsekélyebb alaptőkével sem bír­ nak*; ilyeneket mond Eejérvártnegye alispánja és nem­ csak megtiltja a községi elöljáróságoknak a hivatalos közreműködést, hanem arra is utasítja a községeket, hogy jövőre dobszó melleit ily magánérdekű ügyeket közzé ne merjenek tenni. Legérdekesebb Hontvármegye alispánjának a napokban ebben az ügyben kiadott rendelete; legérde­ kesebb azért, mert nemcsak a biztositási és különösen a .szövetkezet* ügynökeinek üzelmeire figyelmezteti a közönséget, egyáltalában inti n népet, hogy ne hagyja magát idegen, ismeretlen ügynökök által behálózni. A szövetkezetei nem ajánlja, á községi elöljáróságnak pedig megtiltja, hogy legcsekélyebb szolgálatot se te­ gyen neki, mert annak üzleti elve még kipróbálva nincs. A hatóságok tehát a nép érdekeinek megvédése végett kezdik hangjukat hallatni. Itt is az ideje, hogy a szövetkezet ügyeivel a hivatottak alaposan foglal­ kozzanak. Ijesztő például szolgálhat az «Ausztria, esete. Az • Ausztria • is biztositó társaság, szintén szövetkezeti alapon működik és kényszerítve volt kijelenteni, hogy feleinek minden 100 frt helyett csak 80 frtot fizethet, a többi elmászott. Pedig ez csak életbiztosítással fog­ lalkozó szövetkezet mely kevesebb esetlegességeknek van kitéve, mint n tűztél és jéggel foglalkozók. A szö­ vetkezeti eszme lelkes hívei okulhatnának ebből az esetből és buzgóságuknt jobb ügynek szentelhetnék! • Szövetkezet.! Mennyi gyászos emlék fűződik hozzád. Nem akarjuk a temető sirjait háborgatni, do a kik ligych-mnr.-l kisérték a hazai bármi néven nevezendő szövetkezetek sorsát, tudhatják, hogy milyen szomorú végük volt. A jövendölés nem volt soha sem kenyerünk, nem akarunk az országos magyar kölcsönös biztositó szövetkezel prosperálásáról sem véleményt mondani, de kívánjuk a beugrásától! magyar nép érdekében: bárcsak csalatkoznának azok, .kik nem jövendöl­ nek neki hosszú életet. Nyílt levői nagyságos Pajor István úrhoz. E Iapókban : „Kinek van igaza? Anonymusnak-e vagy nem ?" étim alatt Nagyságod n kosarakról értekerik. Na­ gyon lekötött* figyelmemet ez érdekes rzikk, s ha nem ve-zi Nagyságod rossz néven avagy tolakodásnak,' bátor lennék e tárgyhoz egy-kót szerény megjegyzést koczkáztatni ma­ gánt is. UirdeSéaelz árszabály szerint számíttatnak. — Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyet beiktatásnál külön 30 kr. Wyllttér petit sora: 20 kr. A koiár szó tótul csakugyan kecskepásztort nem jelent; de azért nem lehetne mondani, hogy e szónak a tóiban „nincsen semmi értelme**. A városi dialektusban ugyan is a kozar szó — gombát jelent. így hívják azt Sárosban Zemplénben egyaránt. Pedig a sárosi dialektus is „honunkbeli tót nyelv**. Ámbár d mi gyarmati tótunk alig értené, ha mondanám neki: „Sumného máJ haéúrika!* (szép csi­ kód van), avagy „trimei batoch1* (fogd az ostort), avagy „ratvor kapum* (zárd be a kaput), avagy, hogy ha előtte bandurkáról (krumpli) vrábelyről (veréb) coper-ről (most), avagy pláne fiomacsinárél beszólnék, ami itten boróka­ bokrot jelent. .. De azért honi tót nyelv. Nagyon örülök, hogy a „minden szláv nyelvnek alapos ösmerőjét* — magyar létemre — tévedésében kiigazíthatom, mert csak­ ugyan a kozaraak ran a tótban is értelme, — gombát jelent. De íme éppen az, hogy a kozar a tótban gombát jelent, egyszersmind a mellett is bizonyít, hogy Anonymusnak még is csak igaza lehetett; mert föl nem tehető fe­ lőle olyan tudatlanság, hogy a székelyek és oláhok mellett a gombát is (kozar) népnek számitotta volna be. Müvéből pedig ugyan csak nem Iá űzik ki sehol, hogy kosárral táplálkozott volna a mű nagyérdemű írója. Anonymus melleit bizonyít azonban szerény vélemé­ nyem szerint már az is, hogy az illető uépet hol kozar, hol kazár néven említik. Mind a két elnevezés helyes. Amaz azonban tótul jelzi e népet, emez pedig magyarul. E szerint ismernie kellett tehát e népet, vagy legalább tudomással kellett felőle bírnia a magyarnak ép úgy, mint a tótnak, — hisz megmaradt e nép elnevezése mind­ két nyelvben. íme analog-eset. Ha a törők kipusztulna, — az, hogy török, tyurek, türke név alatt fordulna elő a történelemben, avagy már csak a mondakörben, — nem azt bizonyítaná, hogy nem létezett, mert hisz ismernie kelleti azt a magyarnak, a tótnak, a németnek egyaránt, hisz ime mind a bárom nyelvben megmaradt elnevezése, neve. Anonymus ellen pedig éppen nem bizonyítana az, ha a kozar szó csakugyan kecskepásztort is jelentene; nem bizonyítana ellene még ax se, ha e szónak, kozar, a tót­ ban csakugyan semmi jelentése se volúa; — hisz a ma­ gyar szónak sinesen a tótban semmi értelme, — és ime a magyar mégis csak létezik! Bizony szomorú az, ha olyan műben, mint a SzalayBaróti-félo „Magyar nemzet története* ily alapon akarják Anonymus tekintélyét aláásni s a kazárokat Magyarország­ ból kitiltani. Hisz ily alapon azt is lehetne bizonyítani, hogy tótok, oláhok se létezte); itten a magyarok bejöve­ tele alkalmával, — mert hisz a tót, meg az oláh a tót nyelvben még csak gombát sc talent S végre még kitűn­ nék, hogy a vitéz magyarok, anlc előtt Európa rettegett, a honfoglalás alkalmával itten senkit se találván, nem is emberek, hanem csak szélmalmok ellen küzdöttek. S.'skuton, 1895. junius 21-én. Kovácsi Gyula, ev. leik. Mit kíván a humanismus ? Miután a mi felekezeti külön hitbuzgalmunk és századok óta átörökölt elfogultságunk most még csakis kétes jövő­ ben mutatjanékünk aholttesteknek imigyamugy történő elásása helyett a gyökeres combustiónak egykor remélhető foga­ natba vételét, — az összes élő emberiség érdekében illő­ nek találom gondoskodni addig is oly eljárási módról, mely az emberiséget a sajnos, kizártnak nem tekinthető eleve* nen-eltemetés kimondhatatlan honalmaitól megóvja. Felismerték ezt már az őskorban a magukról hol­ tuk utánra is gondoskodni tudó emberek, és felállították, a test lassú elporladásánál mephitians gőzkórt árasztó módja helyett a gyorsan és gyökeresen, végző máglyát,— melylyel aztán a durva középkor vad fanatismusa annyira visszaélt — de a melynek feladata a felvilágosultéig elöhaladott jelen századában most épen az ellenkező, vagyis a humanizmus czéljaira való igénybevétele volna; s n miben a halál utáni testi feltámauásban hivők milliói le, „hitelvük sérelme nélkül* megnyugodhatnának, mert hiszen a phyeika örök-törvénye szerint: a mi egyszer „van*, az többé meg nem semmisülhet, illetőleg el nem veszhet, csak átváltozik; átváltozik pedig a földdel összevegyülés folytán épen úgy, mint a mindent megemésztő tűz lángja segélyével. Fölöttébb gyarló és az Istenség leginagasb eszmé­ nye iránti hódolathoz épen nem illő felfogás tehát az, mintha annak n mindenható Teromtő-Krőnek netn állana (alán hatalmában az egyszer létezett és akármiféle ele­ mekre feloszlott emberi lényt az ö végtelen bölcseeége szerint neki tetsző nlakban feltámasztania. Ettől a srempon.tól tehát, mély megadottaággal ehonrtkozva, Iéhséget nem szenvedhet, hogy a halandó embernek igenis van joga, sőt kötelessége önmagáról akképen gondoskodnia, hogy amaz iszonyú lehetőség ellő* nében teljesen és egész biztossággal -megmentve legyen �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. i M * azegayaguuis U eiégrtéai eijáraMiak, rvmélhvtboo elöbb-uUbb Államilag leendő behozataláig u azáltal volna •torhato, ha u elbalfiniiai esetnek orvosi és halottkémi hivatalos bizonylattal jogerejüleg leendő megállapítása stáa, u elhunytnak szive egy erre alkalmatos ércztüvel .fölöslegből"? (sajnos, hogy .nem absolute mindenkori íMtahgből* keresztül nuratnók, a ex állal a sírban fölébredhetée iszonyú esélye lehetetlenné volna téve. Ez a borzasztó esely pedig nemcsak ax elöhaladottak. de bármily kori egyének réméül is szolgálhat, mert tudjuk. bogy * halál a korban nem válogat, sőt ax erejük teljében ki­ nyitott halandók ennek a veszélynek még inkább ki lebetuk.téve, mint as erőfogyottak. Ex ellen tehát .viribus unitié* keltene síkra szállni, — ax eszme teljességgel nem ax enyém, hanem egy a múlt évben városunkban elhunyt, a művelt kőrőkhős tartozó éltesebb egyénnek halálesetével öeaaaftgvőleg nyerte meg helyeslő nézetem hozzájárulását. Exea uh emberről hallottam L i., hogy a bekövetkezett halálát megelőzött peresekben felkérte családja tagjait, miszerint a földteégből tényleg leendő elköltözése után, agy magánál tartott tűvel szive átszúrásáét Igaz volt-e M? s megtörtént-e a valóságban? erről mitsem tudok, fia csak u Így megpendített eszmét kívántam a közönség bírálata alá bocsátani; a mely daczára ax eljárás könyör­ telen látszatának (mert hiszen itt, hol az élet kérdése már mágnást, csakis a .látszat" foroghat fenn) az indítványba hozott kegyelemdöfés aem a netalán felelőnégtelen öldök­ lőn, hanem ellenkezőleg a kíméletes kegyelet és humani­ tás szempontjából vehető csak tekintetbe. Kérelem a községi, kör- és okl. segéd-, valamint az adóügyi másod- és aljegyző urakhoz ! Négyeserkétssáxkilencxvennyolcz tagból áll a mi gár­ dánk, a magyarországi községi és körjegyzők kara. Ez a jegyzői kar évek hosszú során át lázas tevékenyaéget fejt ki társadalmilag úgy, mint irodalmiig is. A sajtóban, a társadalmi sorakozás terén, a vidéki egyletek alapításában, a közigazgatási szaksajtó létesitésében, a községi közigazgatás és a jegyzői kar létkérdései­ nek megvitatásában úgy, mint pályakérdések kitűzésében a gárda vezérkara, értelmiségének java, nem kicsinylendő érdemeket szerzett olrannyira, hogy a közvélemény érdek­ lődése mindinkább fokozódik a jegyzők ügye iránt Mindezekre való tekintetből elhatároztuk magunkat ,* magyar jegyzők élete és munkái* czim alatt egy oly leadeáus munkának megírására, mely a magyarországi jegyzők életrajzát és munkásságát lehetőleg teljesen magá­ ban fogtálán dj a. Kérjük tehát t kartársainkat, hogy önéletrajzi ada­ taikat (vezeték-, kereszt- és előnevük, születési helyük és idejük, vallásuk, családi állapotuk, jelenlegi állásuk, iskolai képzettségük, törvényes minősítésük, nyelv-ismeretük, köz­ szolgálati idejük és minőségük, társadalmi és irodalmi műkö­ désük, továbbá szüleinek neve, sorsa s egyéb fölemlítendő ész­ revételek) közlése által nekünk nehéz feladatunk teljesítésében segedelmet nyújtani szíveskedjenek. Az elhalt vagy más pályára átlépett kartáruk eset­ leg ismert életrajzi adatainak közlése munkásságuknak ismertetése szintén kéretik. A tárgyunkra vonatkozással biró vidéki lapok, folyó­ iratok, évkőnyek és egyéb nyomtatványok, mint pl. gyászjelentések, családi értesítők stb. betekintésre való megküldetéeét azzal kérjük, hogy azokat vett használat után, kívánatra köszönettel visszaszármaztatjuk. A vállalatunk szellemi részét illető közlemények legkésőbb f. é. augusztus hó végéig Navarra József, községi jegyző czimére küldendők Borosjenőre, u. p. Üröm Pestmegyében. Kérésünket megújítva, maradtunk karfán! üdvöz­ lettel: Borosjeuőn, (Nagy-Becskerek) 1895. évi junius havában, Navarra József s. k^ községi jegyző, a .Buda és Vidéke* munkatársa. Hegedűs János a. k., megyei aljegyző, a .Községi Közigazgatás* szerkesztője. (Losoncai hírek.) Losoncz, 1895. Juaiss 37. A molt hét a diákok kánikulája volt A fögytnnuinmbta matúra, a tanítóképző intézetben a képesítő vizsga tartatott. A gymnasiumban 20 tanuló ment neki az érett51 vizsgának. Ezek közül 4 bukott meg. S csodálatos! b olyan ment át szerencsésen, a ki maga se bizott a kedvező sikerben s a megbukotiak közöl volt olyan is, a ki jó és jeles osztályra érdemesité magát, a tanév folya­ mán a sorsa még szomorú bukás lett Ez utóbbiakat szi­ vünkből sajnáljuk ; mert derék, szerény s szorgalmas tanu­ lóknak ismerjük. A tanítóképző intézel IV-ik osztálya növendékei közül egy a képesítő elöl visszalépett, a 11 közül 2 kitűnő, 4 jeles, 8 jó, 2 elégséges osztályzattal nyert képesítést Ezek dr. Jankovich (iy. nógrádi tanfelügyelő elnöklete körül csoportosult bizottság előtt állották meg helyűket A bizott­ ság egyik tegja: a gőmörmegyei tanfelügyelő Groó Vilmos is jelen volt. A fögymnaeiumi érettségi Dunajnky Ferencz kerületi főigazgató előtt folyt le, a ki a gymnasium igaz­ gatójának, Jankovich tanfelügyelő plébánosunknak, Groó pedig Kirchner gyógyszerénnek voltak vendégei. K hó 22-én a három Draskóczy-család, Zelenka-, Margóesy-, Zajzon- és I’okorny-esaládok tartottak egy juniálist. A nevezett családok leány, ifjú tagjain kívül — mint halljuk — Csirákról a Horváth-, Színobányúról Svelilaesaládok vettek részt Ifjak Pestről, Zólvomból, Dengelegrfil voltak jelen, többnyire jogászok, tanárjelöltek, mediku­ sok stb. A mulatság éjfél utáni 2 óráig csinos lampionok mellett folyt kitörő jókedvre derülten, akként sikerülve, bogy a társaság hasonló mulatság rendezésére a jövőre nézve is elhatározta magát * S'olt itt -papjáráa is. A nógraib ág. biiv.'tesperesség tartotta ez évi közgyűlését Megjelent Laszkáry is, a ki e gyűlésen mondott le és búcsút az egyházmegyétől. Láttunk úri egyháztagokat is: Benicxky Árpád, br. Buttler Ervin stb. Érdekes napoknak nézünk újra elébe. Blaha Lujzát várjuk ma estére, a ki Beszterczebányáu vendégszerepelt s most jön hozzánk hasonló czéiból. Nemcsak a színkör­ ben lesz tüntetőleg fogadva; de maga a város is nagyszerű fogadtatásra tett előkészületeket A város kapitánya a város fogatán díszruhában ment elébe, a polgárság nevében Búsbak Ádám a tőle megszokott lelkesedéssel üdvözölte, városunk lakossága pedig tömegesen fogadta. Tanügy. Záróvizsgák. A polgári és a nemzeti iskola nö­ vendékei tegnap tartották évzáró ünnepélyeiket. A mit a méhecske szorgalmával tiz hónapon át gyűjtőnek, tegyen egy hosszú életnek gyümölcse, különösen azoknak, kik ez intézményeket elhagyva, uj pályára lépnek. A magas kormány vármegyénk területéről legköze­ lebb két érdemes tanítót jutalmazott 50 —50 írttal a magyar nyelv, illetve a beszéd sikeres tanításáért, e két jelesünk: Alföldi János, száloki r. k. és Keviczky József nagy-sztráczini ág. hitv. et. tanítók, kik szerény falucskáik­ ban terjesztik serényen a magyar beszédet s az emberi nem nemesítésén fáradoznak, ahhoz értöleg és teljes oda­ adással. Többi jeles tanítónk szintén várhatja, hogy őket is érendi e kitüntetés, hisz' a magas kormány elismerését és jutalmait, a tapasztalat után Ítélve, évről-évre fogja nyúj­ tani az arra érdemeseknek. A gyengébb tanítóknak pedig buzdításai szolgáljon ez s vármegyei kulturális intézmé­ nyeinek azon törekvése, hogy a szorgalom, a törekvés, még a néptanítónál is meghozza nemcsak szellemi, hanem anyagi jutalmát is. Hirek és különfélék Ö Felsége gróffá Vigyázó Sándort; báróvá, Bohus Zsigmond Lászlót, és Istvánt, Solymossy Lászlót és ifj. Zeik Józsefet és törvényes utódaikat kinevezte. Gróf Zichy Ferencs senior, kir. főtárnokmester junius 25é-n érkezett meg Zsélybe. Másnap ő excja láto­ gatásával tisztelte meg az ép akkor fürdőzés végett Só­ sárban idő^ő Szontagh Pál v. b. t t főrendiházi tagot, s harmadnapra vendégszerető aaztzláboz hívta meg ö nmlgát, valamint Tihanyi Ferencz vm. főjegyző alispán­ helyettes és gr. Forgách Antal vm. aljegyző t főszolga­ bíró urakat Dr. Megyery Istvánt Melicher Ferencz dr. halála által megüresedett b.-gyarmati kir. ügyészi állásra ő Fel­ sége kinevezte. Örömmel közöljük e tényt, mert ezen előléptetés méltó férfiút ért Ű nemcsak mint jogász, de mint iró is elismerést szerzett nevének. Még.caai 36 éves, Vas-Megyeren Szabolcsmegyében született, többször beutazta Európát, London és Pária városokban a jogszolgáltatást tanulmányozta, őszintén gratulálunk ezen elölépéshez; meg vagyunk győződve, hogy ő mint jó hazafi, igazságszolgál­ tatásunknak valódi disze lesz. Kinevezés. A bpesti kir. főügyész Olló Ferencz és Magyar Sándor b.-gyarmati kir. törvényszéki fogház­ őrmestereket a szolgai létszámból az altisztek részére megalapított 3-ik fizetési fokozatra nevezte ki. Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész Bakonyi Jenő ipolysági kir. ügyészségi Írnokot a bpesti kir. ügyész­ séghez helyezte át. Áthelyezés. Leoch Jenő csendőrhadnagy Ipolyság­ iról Esztergomba helyeztetett át. A szécsényi nj adóhivatal már julius 1-én kezdi meg működ&ét. Adótárnokául Horváth Emil, eddigi b.-gyarmati adóhivatali ellenőr, s ellenőréül: Rimái Zsig­ mond, eddigi b.-gyarmati adóhivatali adótiszt teltek kine­ vezve a pénzügyminiszter által. A megürült b.-gyarmati adóhivatali ellenőri állásra Benedek Endre neveztetett ki. Nógrád-Sipck. A ra. kir. belügyminiszter megen­ gedte, hogy Sipek szécsényjárási községünk neve NógrádSipekre változtassák át. A Madách-emlékügyi bizottság julius 2-án tartja ülését, mely alkalommal bírálat alá fogja venni a beérkezett ifjúsági pályaműveket s intézkedni fog a pálya­ dijak kiosztása iránt Az aszód—b.-gynrmat—loHonczl h. é. vanuti törvényt ő Felsége 1895. évi junius hó 14-én szentesi­ tette; az országos törvénytárban junius 20-án csütörtöki napon jelent meg. A törvények sorozatában mint: 1895. XXIV. L-csikk foglal helyet A „Skarabenazok* buzdulva az eddigi sikereken, jótókonyezélú zártkörű nyári tánezvigalmukat július hó 6-án szombaton este tartják meg a Bárth-féle fürdőkert­ ben. A mulatságnak határozott sikert jósolunk, mivel is­ merjük közönségünket mely minden jó és nemes czélt tőle telhetöleg előmozdít; már pedig a jótékonyság gya­ korlásában a Skarabeus asztaltársaság az elsők közé emel­ kedett. A mostani mulatság jövedelme it a szegény gyer­ mekek felruházására fog fordittatni Felkérettünk annak a kijelentésére, hogy a kik tévedésből meghívót nem kaptak volna s erre igényt tartanak, forduljanak a rendező bizott­ sághoz. A zarándokot vége. Lapunk 20-ik számában közöltük, hogy Deutsch József, b.-gyarmati vallásos lelkü­ letű főrabbi, l’ngar Zsigmond obeczki birtokos társaságá­ ban május 14-én Jeruzsálembe indult, hogy a szent vá­ rosban terójja legfőbb vallásos áhítatát s egyszersmind ott hkó édes anyját, a néhai b.-gyarmoti íiliaores főrabbi Deutsch Dirid özvegyét msgUtogassa. Zzránd »kutjáról, 1895. juoiui 30. uliUrtatai együtt, juuiua 23-án, mull vasárnap tért haza a főrabbi, a noha az ovátiók mellőzését kérte, úgy Váczou, mint Ipolyságon s a közbenesö vasúti állomásokon sere­ gestül jöttek ki az izraeliták, hogy üdvözöljék a szent­ helyről megtért férfiút; B.-Gyarmaton pedig százakra menő tömeg várta őt a vasúti állomáson és czigányzeueszóral fogadták örömtől ujjongó hívei. Lakására érve, a hitközség elöljárósága élén Elfér Ede elnökkel, testületileg üdvözölte. A főrabbi útja, mint alkalmunk volt tőle megérteni, tele volt érdekes mozzanatokkal, s mivelhogy Ígéretét bírjuk, hogy az ut közérdekű részleteiről, szintén papiférfiu fiával néhány tárczaczikket ir lapunknak, itt még csupán annyit jegyzünk meg, bogy Jeruzsálemből nem Trieszten, de Konstantinápolyou át tért vissza. Isten hozta szerencsésen. Nüaz&kl munkálatok B.-Gyarmaton. A tavaszi jégzajlás és vixáradások úgyszólván óvről-óvre több száz méternyi vonalban erősen megrongálták a b.-gyarmat—zó­ lyomi törvényhatósági útnak azt a részét, mely B.-Gyarmatnál az Ipoly árterét szeli át, mely útrész évtizedek előtt el hibázó ttan alacsony lüktetéssel lett kiépítve; miből folyólag évenként a jaritási költségek tetemes összeget emésztettek fel, és mégis a közlekedés akadálytalan volta sem volt biztosiba. Ennek elhárítása czéljáből már a múlt év elején törvényhatóságunk megbizoltai az építészeti hi­ vatal szakközegeinek közbenjötte mellett, s B.-Gyarmat mint érdekelt község meghallgatásával tárgyalásokat foly­ tattak, s a kidolgozott és elfogadott tervek alapján a munkálatoknak már a múlt évben kellett volna foganatosittatniok, ha közbe nem jő a nagy hadgyakorlatokkal egybekötött s előre nem tudhatott királylátogatas; mely körülmény annyiból hatott gátlólag, mert a bndelkezésre álló rövid idő alatt a két hídépítés és utemeléssel egybe­ kötött munkálat befejezése biztosra nem volt vehető, így maradt el aztán az egész művelet ez évre. Most pedig pár bét óta javában folyik már az érdeked útépítés a mondott egész vonalon; közel száz munkáskéz van itt lekötve, mert a vállalkozók: brassói Weisz Jakab s Kobn Mór és fiai ezégnek érdekében áll, hogy a vállalt munka a kikötött batáridőn belől (pkt 1.) elkészüljön. Az érde­ kes munkálatnak, melyre még visszatérünk, a korán reggel és este kisétálók részéről számos nézője is akad. Vármegyénk székvárosát junius hó 25-én láto­ gatta meg Kari Rezső ur, a magyar-óvári növénykisérleti állomás helyettes főnöke. A helyszínén kiránt meggyő­ ződést szerezni a kisérleti állomás által kiosztott magvak és műtrágyával elért eredményről, s e czólból dr. Baintner Ferencz ur társaságában meglátogatta Fáy Árpád szelestyéni, Ruszinkó Antal szécsényi és Braunmüller Sándor ujfalusi gazdaságait, a nógrádmegyei gazdasági egyesület szőlőtelepeit, s mint szemlélő résztvelt a Szécsényben tar­ tott szarvasmarhadijazásnál is, s a kiállított tenyészanyagól igen sikerültnek jelezte. Tüzeset az ötödrész pusztán. Múlt kedden, jun. 26-án esti 10—11 óra között eddig ismeretlen ok­ ból kigyulladt a gr. Zichy seniorátus tulajdonát képező erdömegi. úgynevezett ötödmajor birkaistáílója, melyből ugyan a birkák távol, erdei legelőn voltak, de a melybe ép ez oknál fogva s mert csső fenyegetett, öt szénával rakodt ökrös szekér beállott a igy a hirtelen nagy teljedelmet vett tűznek nemcsak az összes takarmány és szekerek, de 15 jármos ökör is, továbbá az erdőör tehene az istállóval együtt martalékul esett; továbbá két ott alvó suhancz-gyerek égési sérüléseket szenvedett; 9 db ökör pedig s a juhász szamara kiszabadult Hogy a tűzvész ily nagy terjedelmet vehetett, az kétségkívül a késő esti idős azon körülménynek tulajdonítható, hogy a béresek mély álomban voltak. Másnap ax ép itt időző senior gróf ur, gazdasági felügyelője társaságában már a reggeli órákban a helyszínére kocsizott a ott első sorban a megsérült ifjak gondos orvosi ápolása végett a legbehatóbb intézke­ déseket tette, valamint hogy az erdőőr kárát is bonifikálta. A mintegy harminca öl hosszú birkaistálló biztosítva volt tűzlángja a jelzett időben messzire bevilágította Kékkő és B.-Gyarmat között az egész vidéket. Szerencsétlenség történt junius bó 28-án B.-Gyar­ mat utczáin. Ugyanis báró Von dér Berke fogatát a ko­ csis gondozatlanul hagyta, minek folytán a lovak a fő-utczán elragadtak és a Rák-vendéglő felé futottak őrült sebességgel, rendőrök és mások is feltartóztatni akarták a száguldó lovakat melyek egyike erős rúgást mért a kocsis mellére úgy, hogy annak vállperecze eltörött A szerencsét­ lenül járt kocsist Cserveoyák gyógyszertárába vitték be, hol a gyógytár tulajdonosa öt azonnal gondozás alá vette, mignem dr. Gerő és dr. Szendrő b oda érkezvén, a szük­ séges orvoslást és kötözést azonnal megtették. Eljegyzés. Szép ünnepély folyt le e bó 23-án, Bérezel tápét nagykereskedő, megyebizottsági vlrilis tag és városunk tisztelt lakosának házánál. Művelt és szép leányát Tinka kisasszonyt ugyanis e napon jegyezte el Fleischman Antal budapesti lakos, nagykereskedő és fővá­ rosi iskolaszéki tag. Az eljegyzés alkalmával, a nagyszám­ ban megjelent rokonok egyike: Darvai Ármin az eljegyzettekre szép pohárköszöntöt mondott — Schmidt Gyula lörinczii körjegyző f. é. jun. 26-án jegyet váltott Plachy Berta kisasszonynyal, néh. Plachy Károly kedves leányával Bllntetésböl áthelyezés. Vaszary herczegprimá^ Székács Lánló dunaszerdahelyi rém. katb. káplánt, a ki a templomban Erdély miniszter ellen prédikált, áthelyezte Ipoly-Nyékre. Mint értesülünk, a káplán ellen a kir. ügyész­ ség vizsgálatot indit Hogyan inmerlk fel a magyar embert könynyen a külföldön la? Deutsch József b.-gyarmati fő­ rabbival történt, kinek jeruzsálemi útjáról külön irtunk, és n ki pedig — képzelhető — külföldön sem jár zsinóros magyar atillában és szűk nadrágban, ismételjük, hogy, vele történt Egyptom-Alexandriában, hogy e szép világvá­ ros kikötő corsöján sétálgatva, egy francziás öltönyt!, de fezt viselő úri ember megszólította francziáúl, tüzet kérvén tőle. A szívélyes főrabbi, mint magyar ember, igen termé­ szetes, hogy a legkészsógesebben nyújtotta át szivarját a I megszokott szóval: .Tessék !* A kérő fél pedig örömtől I sugárzó arczczal felelt: .Hát ön is magyar; mi járatban �van iUt* Igy aztán megismerkedtek ét együtt sétáltak Útibb az idegenben járó földiek. Gyásxhlr. Kánig Adolf b.-gyarmati jóhirü vendég­ lő* hosszas uenvédés után június hó 28-in 47 éve* kori­ ban elhunyt Temetése ma d.-u. megy végbe. It I. P.! Mire valók • ptMrtattzek vényeken az órajelzök? Hogy éppen egy árival előbb vigyék el a szolgák a leve­ leket ! Igen ki* városias iiinexete van az ilyen dolognak. Hisz ha d.-u. 2'/* és 4‘L érakor kell a leveleket elvinni, miért van elvitel ideje 2 é* 5 órára jelezve. Awn kívül úgy tudjuk, bogy a reggel 8 órai vonathoz is kiszedik a szekrényekből a leveleket; de erről jelié* nem történik a szekrényeken, mi ott csak a 2 és 5 érit Ütjük jeleire. Porta-felügyelő urnák e dolog bizonyára elkerülte eddig a figyelmét, különben bizonyára nem tűrné e viszásságot. ' A axécsényl műkedvelő-társulat Szécsényben az L'jvilág-uálló emeleti nagytermében 1895. évi júliui hó t4-án felszereivényei javára tánczmulatsággal egybekötött műkedvelői előadást rendet. Stinre kerül: .Anna." Színmű 1 felvonásban. Irta: Csiky Gergely, melyet kővetni fog: .Apró félreértések.* Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Lunn. Nyári mulatság. Ai ipolysigi djnoki testület,Ai orsrigo* dijnokegylet nyugdíjalapja* javára f. é. julius bő 7-én a ,szurdoki ligetben* jótékonyciélu nyári mulatságot rendes. A nógrádvármegyei Muzeum-Társulat f. évi julius 7-én, vasárnap d.-e. 10 érakor tartja évi ünnepélyes nagy gyűlését, melyre a tagok, valamint a közművelődés iránt érdeklődő t. ez. úri és női közönség tisztelettel meg­ hintik. A közgyűlés tárgyai: 1. A társulat állapotáról és működéséről titkári jelenté*. 2. A megürült ig. választ­ mányi taghelyek betöltése. 3. Tiszteleti tagok jelentése. 4. Ai átvizsgált alapszabályok felterjesztése. 5. Pintér Sándor alap, tag felolvasása: A Bronzkorról az Ipoly vidékén. A M -Társulat ig. választmánya. Helyreigrazltás. Lapunk legutóbbi számában F—i. csikkében ,a volt és jelenlegi főispánról* után és alis­ pánról is értendő. Szinészet A lefolyt hét színészet) krónikája közepes sikert jegyezhet fel a bemutatott színházi előadásokról, mely a hét vége felé mindinkább javult Nem túlságos szigor, nem is túlságosan felcsigá­ zott igényeknek kielégítetlen volta késztetett ezen kije; leütésre, mert jól tudjuk, hogy a vidéki színészet viszo­ nyait nem lehet a nagyvárosi, vagy plane fővárosi viszo^* nyokn alkalmazott mértékkel mérni; de tapasztaltuk, bogy a színtársulat nem mindig teljesité kellőkép köteles­ ségét Ha a társulat tagjai igazi ambiczióval és együttes igyekezettel törekedtek volna arra, meg vagyunk győződve, hogy mindegyik előadást vagy legalább is azok legnagyobb részét elfogadhatóvá, sőt élvezetessé tudták volna tenni. Első és elengedhetetlen kötelessége u színésznek, hogy szerepét illetve annak szövegét jól megtanulja; ez minden >tinérzre, de kiváltkép a gyöngébbekre áll; mert a gyakor­ lott jó színész, ha figyelme a súgó felé le is van kötve, azért szerepét még ia ki fogja tudni domborítani és el­ fogadható alakítást fog bemutathatni ;de ha a gyöngébb szí­ nésznek a színpadon még a szöveg nem tudásával és az abból származó nehézségekkel is meg kell küzdenie; kérdem; milyen len annak az alakítása? Nemcsak maga válik egy tehetetlen, sajnálatra méltó alakká, hanem szereplő társait is irritálja és az összjátékot elrontja. Nem lehet minden színész zseniális, tökéletes színész, de mindegyik tudhatja jól a szerepét és ez is már valami. .Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy színészeink a szerep betanulásában eleinte gyönge lábon állottak, onnan az az ingadozás, onnan a szerepek és a hatások ellapitásn, onnan a súgónak dominálása, úgy, hogy a közönség tulaj­ don képen 2 előadást hallgat meg egyszerre. A rendezés is több kívánni valót hagy maga után. Ott hol a közönségnek a dekoraczió és garderóbe fogyatékos­ ságát el kell néznie és ezt természetesen szívesen el is nézi: ott a rendezés — legalább annyira, a mennyire az a rendelkezésre álló eszközökkel elérhető — legyen gondos. Mily kínos volt ♦pl. hogy csak egy konkrét esetet említsek fel, az a je­ lenet midőn .Mongodin* előadásakor a Clorinda levele mellől a 2000 francot jelző papirjegyek hiányoztak ; mert ezáltal nemcsak az iró által kiemelni óhajtott pointe veszett el, hanem maga az előadás is fenakadt, és kizök­ kent a kerékvágásból; a szereplők zavarba jöttek és el­ kezdtek nevetni. Ez p«<iig már öreg hiba. A színész komolyan fogja fel hivatását, mint akár a pap és ha a színház a művészet temploma, úgy a színpadot oltárnak tekintse, ahol nem illő a szerepen kívül komédiázni. Hiszen a színészetnek -gyéb tendenciáktól eltekintve, Ízlés- és erkölesneme■itó missiója van, melyet nem szabad könnyelműen kompro­ mittálni. Ami az egyes előadásokat illeti, bizony azok átlag csak imolyan közepetek voltak, de azért mégis konstatálnunk kell, hogy itt-ott voltak egyes sikerültebb momentumok, •ót miként az már érintetett — volt eset, hogy a közön­ ig ki is volt elégítve, és ez különösen az utolsó két elő»dá«ra áll úgy, hogy jogosult a remény, hogy a inég hátf ilevő előadások a társulat fokozott bnzgósága és szor­ anrérmrkkrl NllfiiMetae. H 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó._________ 1896. junius 30 galma, valamint az uj tagok hozzájárulása mellett a kö­ zönség igényeit ki fogják elégíteni és részére élvezetes szórakozást fognak szerezni. Előadattak f. hó 22-én a .NebánUvirág* operette; 23-án d.-u. 4 órakor a „A peleskei nótárius* és 8 órakor „Szellő Judit* népszínmű, 24-én ,A szókimondó asszony­ ság* ismételve, 25-én ,Mongodin ur felesége,* 20-án .Tüzé­ rek gyakorlaton*, 27-éu a ,Próbaházasság*, 29-éu .Csillag­ hullás* népszínmű. Ezek közül elég jól volt játszva a .Próbaházasság*, mely nindorabbon 3 uj tag vett részt, névszerint: Szalóczy Irén, Magyari Lajos és Fekete József karmester. Ezen elő­ adásban csak 1—2 hely volt nem kellően betöltve s mint­ hogy a szerepek is gondosabban voltak betanulva, az elő­ adás is kerekdedebb volt, mit a közönség hálásan el is ismert. Különösen dlcséröleg ki keli emelni Kaposi Andort, ki Hajdú Bokor Istvánt jó alakításban és sikerült maszk­ ban ábrázolta; úgy látszik, hogy az ilycnfélo szerepek leg­ jobban telelnek meg egyéniségének. Ezenkívül még egyebütt is. különösen a .Tüzérek gyakorlaton* czimű fraueziabohózatban, voltak egyes sikerült jelenetek. De valamennyi között legtökéletesebben még pedig telt ház előtt adatott itátkay: Csillaghullás czimű énekes életképe, melyből azonban idő és térszűke miatt bőrebben meg nem emlé­ kezhetünk. A szereplő személyek között van néhány elég jól használható erő, csak behatóan foglalkozzanak szerepeikkel és a túlzásoktól tartózkodjanak, azonkívül okvetlen szük­ séges a gondos próba, mert a gördülékeny összjáték már is sikert jelent • A férfiak közül a már emlitett Kaposi Andort, to­ vábbá LeŐveyt, kiben van humor, Hélayt, ki routinnal biró, de kissé modoros szinész; a nők közül pedig Bérezi Marit, Gyurmán Alizt Bessenyeinél és végül Nagyfalussy Júliát nevezzük meg, (az újabb tagokról még ezúttal nem nyilat­ kozunk). Ez itt sorban az utolsó, de tehetségre nézve az első. Egy szerepben sem nyújt tökéleteset de valamennyi­ ben számot tesz és szerepeiben felcsillan a hivatóttság, a tehetség szikrája. Van temperamentuma, könnyen pergő nyelve, csinos színpadi alakja, szerepeit folyékonyan mondja el, mi tanulásra mutat: mind oly tulajdonságok, melyek előrehaladásában támogatni fogják és ha lesz ambicziója és kitartása: úgy hisszük, rálik még belőle valami s igazolni fogja azt a jó véleményt melyet tehetsége iránt táplálnak. D. Zs. hogy az órtékisilésoél a bank érdeke a tcrménytulajdonos érdekével egészen azonos, tehát a bauk oly megbízható közvetítő, ki az emlitett és egymást kiegészítő bárom üzletág a hozzá forduló terméuytulajdonosok érdekeit a legelőnyösebben fogja kiszolgálni. A közraktárakat, valamint a bank-előleg és bizo­ mányi üzleteit igénybevevő terménytulajdouosok közt ma az onzág leggazdagabb nagybirtokosai ép úgy szerepelnek, mint a kisebb termelők és a kereskedő-világ. S hogy a bank mindezen üzletei a beléjük helyezeti bizalomnak, tényleg meg is felelnek, ezt kétségtelenné teszik a három üzletágnak fokozatos fejlődését feltüntető hivatalos szám­ adatok, melyek szerint az 1882-től 1891-ig terjedő idő alatt: a raktározás évi forgalma 2.133,134 métermázsáról 7.592,045 métermázsára; az évenkénti áru- és termény­ előleg forgalom pedig, 5.314,891 írtról 37.712.343 früa emelkedett. Ezeket a tényeket szélesebb körben tudóméra julttatni a hírlap-irodalom feladata, s hazafias köteláessége vélünk teljesíteni tisztelt olvasóinkkal szemben, midőn áruik és terményeik előnyös értékesithetése végett a ma­ gyar leszámítoló és pénzváltó-bank fentebb méltatott intéz­ ményeire felhívjuk becses figyelmüket azon megjegyzéssel, hogy a termények és árukra igénybe venni kívánt előlegek, valamint a bank áruosztálya által teljesittetni kívánt min­ dennemű bizományi vétel vagy eladás kérdésében akár szóval, akár levélben .A magyar leszámítoló és pénzváltó bank áruosztályához, Budapesten* kell fordulni. Piaczi gabonaárak 18P5. janin* 34. Búza.................. fi 20 —6 60 Hozs...................5 60—5 90 Árpa................... 6.— 6 80 Zab ...................6.— 6 80 Kukoricán __ 7'20—8. — Burgonya __ 3’20----------Bab .................... 6.— 7. — Lencse __ ___ 6.— 8. —- Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. Közgazdaság. Mezőgazdáink figyelmébe! E czim alatt a .Gazdasági Lapok* részletesebben ismerteti azon módozatokat melyek a gabonanemüeknek okszerű értékesítésénél általában szem előtt tartandók. Az aratás közeledése alkalmából mi is időszerűnek véljük a gazdaközönséget oly közelről érdeklő ezen ismer­ tetésből a következőket átvenni: A gabnaárakban huzamosabb idő óta tartó pangás, a külföldi, különösen az amerikai termeléssel évek óta folytatott nehéz verseny mellett csak ritkán és rendszerint rövid ideig tartó alkalmak fordulnak elő a gabonanemúek előnyös eladására, a gyapjú elhelyezése pedig évröl-évre nagyobb gondot okoz a gazdának. A tulaj Ionosnak tehát okvetlen arra kell törekednie, hogy áruját az időként kínálkozó kedvező időpontokban értékesítse. De hogy ezt elérhesse, ehhez okvetlen szük­ séges 1. hogy áruja alkalmas helyen feküdjék: 2. hogy pénzszükfég által ne kényszerittessék az előre való eladásra; 3. hogy legyen oly megbízható közvetitöjc, ki áruinak kellő időben való eladásáról gondoskodjék. E három kelléket egyesítve magában foglaló tényező hazánkban még manapság is csak egy van, ez pedig egy 25 millió korona teljesen befizetett alaptőkével biró elsőrendű fővárosi pénzintézetünk, a .magyar leszámítoló és pénzváltó bank*, mely azokat fővárosi és vidéki közraktárainak, nemkülönben áru-osztályának léte­ sítése által már a nyolezvanas évek elején megvalósította. Már az 1881. év őszén megnyitotta a budapesl-fövárosi közraktárakat, majd Barcson a Dráva partján é* Fiúméban a magyar tengerőbölben létesített és tart fenn nyilvános jellegű raktárrállalatokat, a melyekkel a gazda­ sági termény-tulajdonosoknak lehetővé tette, hogy áruikat az eladásra alkalmas kereskedelmi pontokon elhelyezhetik. A bank áruosztálya szemes terményekre, gyapjúra és egyéb árukra jutányos előleget nyújt * így segít a pénz­ szükség által okozott (dóré való eladás kényszerén; végre a bel- és külföldi piaczokkal közvetlen összeköttetésbvn álló és szakszerűen szervezett ezen áruosztály a gazdasági terményeket és árukat, akár a vasúti vagy hajó­ zási állomásokról, akár pedig saját közraktáraiból, kedvező időpontokban bizománybán eladja. Különös figyelmet érdemel, hogy a magyar leszámí­ toló és pénzváltó bank terményeket és árakat nem vásá­ rol saját részére, hanem azoknak c*upán bizománybani vétele és elállásává! foglalkozik. Ezer körülmény a legnagyobb biztosíték arra nézve, Klaá ea. éa lalr. ktnár. aaahndalm. aria- # *czelli nagyszerűen hatnak fyeaar Sarkait, aZtklWzMttba te áJMáMsaa tuMrstes liáal te népsaer. A gyomorbetegség tfinetei: ítvágyt*- UflkOM*. Halható* % te italokkal, gOtaták, siájbafsk te hlaerrtwMákaáL Emlitett bajoknál a Háráaeaelll gyeaaarre«e|*»ek erek óta kitű­ nőknek falion pillák, a mit száz meg száz blzonyilvány tanárit. Egy ki* Öreg ára haaanálati utaritáaaal együtt 40 kr, nagy üveg ára 70 kr. Magyarornlgi főraktár: TCr*k i A védjegyet te sláirtet lüirteven léniák megtekinteni! Csak oly cseppeket tes»Sk elfogadni, melyeknsk burkolatára ibid aralag van ragasztva a készítő alá irtaival (C. Hridy) te ezen Havakkal: .Valódiságát bizonyltom*. A ■áriauslU |jowaren*fik valodian kaphatók. B.-Gynrmnton. Cservényük Gy és Künilz ö.’gyógytárábnn. IpolyitAgon: Berkó István gyógyszerésznél, BC* Aranyérmetekéi kMalnfelae. *98 OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauplstrasse 120. szám, hAaéban. Ertherczegi és Itercze^i tiriidulimk, <•«. ét kir. katonai raktárak, vasút-, ipír-, bánya- /•*< liúmortiiiMiilntok, építkezési vüllnlntok, VÁLLAL­ KOZÓK é* EI’ITÓMESTEHKK. valamint gyartulnplono-ok Hzállitója. — E».on h >mlokzitfeslékek, in lyek mJ«ben oldhatók, száraz, porított állapotban 40 különféle színmintában kilónkitil 16 krtól feljebb szllliltatnik év a fetlé'tszlntk tisttasijll íliotdl leljen.i litsj tló az olajmázoláshoz — Minta­ lapok és haaznAlatí ntanltAsok Ingyen én bérnientve küldetnek. iw. ao-7. �4 Nógrádi Lapok és 1895 janius 30. Honti Hiradó. . MXe «*>aroljunk |ao«|ko«»l ■■*■*<!** Eli layton & Shuttleworth © Valódi vörös-kereszt C Kgjedüli bixktet hatású gyógygxer a must ZmaMaX uralkodó sertéa-vész ellen, de fényes ■sd^duátl gáHjtreak q) Budapest álul * IcfjuUayoubb srak mellett ajánlutaak: Gytaylríi alaták ■a|áavásádókaak ia(y» és Mnasakr. aeg eddig aea * Gaidagiartalnió aiataklayvek, milyenek létezlek szabók rész re Urmentetlennl. ertdtaaénynyel alkalmazható bármely más házi állat­ nál is. Kapható a készítőnél: Cttrvtnydk György Szövetek filtönyökliöz. i.w 5-1 fjdgjaxertárábau Balassa-Üyarmaiun. Pemvies «’i Oasklsg a tuaraa ki nti száméra. Előírói ne rlutl iiöretek a ra. éa kir. klvataleekek egyearahálber, LkmnMI te QtasiplöQip-kteflitik keljMlk, kauAlX. valamint liailaalyánok. tfltoltók. tnniáamk, béröltüiflrk résiére; kelmék teke <• |átekasztalekra. kscilk bevunásábur. A legiagysbb raktár stájer, karintiai, timl atb lödének. ben art e» női ha.inálatm ereileti gyári órakon és oly nagy válasrtékban, milyennel 2<«i versenyző sem képe, rendelkezni. A legugyobb válasitek eaakis /nőm 6» tsrtói hói kendőkbe* a lcgdivatos.ibb uinrkben. Mosó szövetek, utazó borong, írtig torát,ü *• oaéplési idény beálltával aján­ lok a Deaógaadasággal foglalkozó t. közönségnek: Asvány-gépolajat 100 kg. 26 frt „ oliva„ 100 kg. 42 frt GÖdekagr. súlyú legjobb gabnazsák 1 100 drb 36 frt. HllkiiroÍMky SfáiioM. Egyetemit iczÜ-üik Yisu ekék guduágt (épek. a budapesti állami i/mrisko/Antíl alapított ösxtön- átadandó. A részletes feltételek a hirdetményt kibocsátó törvónytzéki elnök irodájában megtekinthetők, a hol a 200 M bánatpénzzel felszerelt zárt, Írásbeli ajánlatok is a vénénytárgy aláz napjáig benyújthatók. B.-Gyarmat, 1896. junius 18-án. Újhelyi Boldizsár, 1M 2 te 3 Pályázati hirdetmény 1896. julius 22-én délelőtt 11 órakor, a kir. törvény. náki elnök hivatalos helyiségében, nyilvános versenytárgyalás fog tartatni A szállítandó fának */,-ad része 1890. január 1-ig ' a a megmaradt ‘/t-ad része 1890. október hó 1-ig lesz 1—1 UJrvHysxíhl rlnskhrlyette*. 20-14 Legnagyobb gyári raktár kelméklu>n ’/, Billió frt értékben 1045-96. eln. sa. Pályázati hirdetmény. BRÜNN (osztr. Manncheeter). 05. az aomar aiZT. Tárta. röűQvrtösz. A balassa-gyarmati kir. törvényszék a a székhelyén tóvá kir. járásbíróság hivatalos helyiségeinek fűtéséhez 1886-ban szükséglendö 2407 km. tűzifának biitositására szabó-kellékek bök. luk* elérnék,^b.) ■V* tt.ltáayss árú, brciüitei, tartós, tiszta gyapjú kelaie■rákatri neai ólra., roigyokal, méhek a szabók kimet I csonkítják, ajánl: Aminőségért kezességet vállalok. Becses megrendelést kér: .j;. FELEDI IGNÁCZ urn-t mondja tff réglkűxiuondít. Ugyanéira találó kUimondáat vonalkoxtatbaloni ét pedig jogotan ti én telepemre is, amennyiben rtakít egy oly nagyxxoliátú, kctipéntael Airtrtt óriáai krómennyitégg.l (ülnrrclt raktár képet Aalrtfeleiuek ait ti előnyt nyújtani, bogy táalrláaainál inindrnknr jó rrrdtarnyrkrl érbei el díjakra. Pályázat hirdettetik a Nógrádvármegy*' által a buda­ pesti állami ipariskolában alapított 200 Irt azaz keltő­ száz frtos ösztöndíjra. Pályázhatnak ezen ösztöndíjra ezen törvényhatóság illetékességi kötelékeibe tartozó mindazon 15. életévöket betöltött tanulók: a) A kik a budapesti állami iparisko­ lának már rendes tanulói; b) Azok, a kik az iparos tanu­ lók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát be­ végezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van. c) Azok, a kik a polgári iskola, gymnasium, vagy reál­ iskola négy alsó osztályából jó osztályzatú bizonyítványt nyertek, dj Iparos segédek és mindazok, a kik a b) vagy c) pontban kívánt készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Általában megkivántatik, hogy a belépni kívánó nö­ vendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előző gyakorlatot szerzett, * legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után a közép-ipariskolába akar ni/ÁQf UvnO. Cgynökök és házalók rendesen .Stikarofsky áníja** ezimkével ellátott iiOvetcket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlóknak, hogy én az előbb említettek­ nek árúimat icmmlnrmil föltételek mellett el nem adom lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen és ezt hatósági­ lag hitelesített bizonyitványnyal igazolja. Az iskolai és gyakorlati bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok f. évi augusztus hó 15-ig Nógrád vármegye alispáni hivatalának nyújtandók be. Az intézet végbizonyítványa a gépészeti, vegyészeti, fémvasipari és faipari szakosztályok tanulóinak egy évi gyakorlat igazolása mellett jogot ad a szakjuk körébe tartozó s képesítéshez kötött iparágak üresére; az épilószeti szakosztály tanulói pedig e végbizonyítvány alapján három évi gyakorlati működés igazolása mellett jogosítva vannak a kőműves, kőfaragó és az ácsmesterség gyakor1 ásóra. Azon tanulók, kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi taofolyamot szintén sikeresen végzik el. a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezmé­ nyében részesülnek. B.-Gyarmat, 1895. juuius 17-én. Az alispán helyett: Tih a ny 7, főjegyző. 157 3—1 B»- MÜFOGAK. -W Kényelmesen egyes berendezett és egész fogsorok, litása nélktll, első fogak a műtermemben foggyökorek eltávo- pedig arany-foglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be, hogy • felismerés lehetetlen. Fogak és foggyökerek a ■ I J|legnagyobb figyelemmel és óvatossággal fajda­ lom nélkül huzatnak ki. külön műterem, bejárat a kapun. —flS9 Balassa-Gyarmaton, 1895. juniua 30-án. Molnár János, fodrász és müfogkészitő. tanoneznak felvétetik. ***■ o MWOOOOOÖOOOOOOOCMXXX 1240-1895. kb. szóm. 10484—95. Mám, Kitűnő hatású szer a bőr mindenféle tisztátlanságának elűzésére. A bőrt fehéríti és bársony tisztává tetőd. Egy tégely 50 kr. Dr. lifbra-jtír MrtzSpitil szappan. Gondos készikellemes szaga és olcsósága miatt ma már min­ ta ház mosdó asztalán megtaláljuk. Egy drb ezap- fiMI ára 35 kr. Vtitmtm-hnlgypor, fehér, rózeaszinü és créme, jól tapad, nem tűnik fel, vegytiszta és ártalmatlan! Az szántán tartja, a naptól és széltől megvédi. Kapható Kanltz Ödön „Ma/jyar Koronához* ndmzett gyógyszertárában Balassa-Gyarmaton. / 160 3-1 Pályázati hirdetmény. Pályázati hirdetmény. A nugy-bárkányi tlnálló nnynkönyvi álló­ máéra éti 400 frt fizetés és 100 frtnyi Inkbérilletinénynyel pályázat hinlcttctik. Folhivntnnk az nrrn pályázni kívánók, hogy az 1894. évi XXXIII. t. ' ez. 8. $-álmn meghatározott ininUeitésnkct igazoló okmányokkal felszerelt kér­ vényeiket ehhez a kíJzigazgatási bizottsághoz I. évi július hó 24-ik napjáig adják be. Kelt B.-Gyarniaton, 1895. junius 14, Nógrádvármegye krizig. bizottsága. Gróf Deucnfeld IaiJou, 117 2—2 főispán. UUJ2UUUUlUZUJlí:ULlUlUr.LtlZillZLUIZllLUZlUlLU í ' Főiéin ur ő méltóságának megbízásából, a gácri és nógrádi járás főszolgabírói hivatalánál rendsieresitrtidő két, egyenként évi 4.X) (négyszáz) frt fizetés és 100 (száz) frt lakbérilletménynyel javadalmizott kötigaz'aláú gyakor­ noki állomásra pályázatot hirdetek és felhívom az azokra pályázni kívánókkal, hogy az 1883. I. t. czikkben előirt minősítésüket igazoló okmányokkal és keresztlevéllel fel­ szerelt kérvényeiket, hivatalom utján, a vármegye főis­ pánja O méltóságához f. évi julius hava 31-ik napjáig adják be. B.-Gyarmat, 1895. junine 22-én. 160. 8—1 | Az alispán helyett: Tihanyi, íőjegyzA jOOOOOOOOOOOOOOOÖOOtX KymatoU a kUdótaHjdoaoa B^Oyaraa'J Kfiayvayomd* lUuvúayiánulat zjonujlölA. i � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00823.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_06_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-06-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 26. szám (1895. június 30.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b96c38f828d19132fa1df1e440793a00.jpg 8b949426ae55faace55b55b2344e17b4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d4c79dcbb366bc5ad8704654023c88dc.pdf 13c04b786924788cf2036acf29ad6c9c PDF Text Text 27. szám. Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 7. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAP0K és H0NTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Eléllaeléai ári ! EIHzatáal H»tk, recJunitiók it klnletówk ■ kiadó- x<7-M «■<» áx»: xo Mxajo.ax. | a iap Klödaetní csapán a kladóhlvatalbaa lehet B.-(ljranaaton. 1 Előfizetési felhívás. Néhány hete, hogy a „N. L. és H. H.“ i ,B.-Gy. ny.-r.-t.* intézkedései következté­ ben nj szerkesztőséget nyertek s határozott szabadéivá irány követése mellett megifjodtak. Ez alapon most, az első félév leteltével, a mikor a közönségnek már módjában van lapunk felfogásával, programmjával s meg­ valósításának modorával némileg megismer­ kedni^ bocsátjuk ki előfizetési felhívásunkat. Meggyőződésünk, hogy a szabadelvű néze­ tnek Nógrádvármegyében szükségesnek látják, hogy a publicistika terén erélyes, határozott orgamummal rendelkezhessenek. ------ Közönségünk túlnyomó része mindig azon meggyőződést vallotta, hogy hazánk és me­ gyénk érdeke egyaránt a higgadt és nyugodt, de tántorithatlanul haladó szellem érvénye­ sülését megköveteli, mely úgy az országos szabadelvű pártot, valamint a hivatott vár­ megyei tényezők nagy többségét átlengi. Elválaszthatlanoknak tudjuk egymástól az általános politikai, a szőkébb területi viszo­ nyok fejlődését Ugyanezért lapunkban, heten­ ként az első czikket a politikai események átnézetének s kritikájának tartjuk fenn. A társadalmi élet jelenségeit híven fel­ jegyezzük, el nem hanyagolva bármit is a mi jogosan érdeket kelthet de tartózkodva minden sensatiától s a magánélet illetéktelen érintésétől. Nagy súlyt kívánunk helyezni vidékünk közgazdasági életének ecsetelésére, s az ide­ vágó mozzanatok részletes, pontos és igazságos feljegyzésére. Megyénk fbldmivelési, iparos és közlekedési viszonyainak fejlesztése egyaránt jelentőséggel bir; ügyet vetünk arra, hogy minden egyoldalúság elkerülésével a közönsé­ get az e tekintetben felmerülő tevékenység iránt minél, hivebben tájékoztassuk. Egyébiránt lapunk tartalma legbiztosabb Útmutatóul szolgál arra, mit várhat tőlünk a közönség, a melynek részvéte mértékében gazdagíthatjuk részint szellemi anyagunkat. Az előfizetési feltételek példányonként egy évre öt forint, félévre két forint ötven krajczár, húsz példány után egy évre nyolczvan forint. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. julius 1-én. A. N. L. nerkMxtö»ige. Laszkáry Gyula A hazája minden ügye iránt figyelemmel érdeklődő igaz magyar, nem nézheti közöny­ nyel ama nemzetiségi mozgalmakat, melyek immár a békés fejlődé#! veszélyeztetve, átkos réuAra ■ a HyÜt-Um, vonatkoxó minden köilemányek a uerkentóhGi küldendők. uux Bélyeg minden cgyei belgtaUanál külön 80 kr. NylItUr petit gora: $0 kr. jövőt czéloznak előkészíteni nemzetünk számára. most július 2-án iktattatott be magas hivatalába . A nemzetiségi agitátorok ugyanis már szemmel a dunáninneni egyházker. főhelyén: Pozsonyban. láthatólag e haza egysége, önállósága ellen Minthogy e férfiú hivataloskodását már is törnek. azon tapintatos eljárással kezdte meg, hogy A mit Kollár a pesti ev. lót pap a negy­ ezen egyliázkerület felügyelőjét, a pánszlávok venes években, társaival Hodzsa, Húrban, által üldözött Baltik Frigyest, ki Liptó-Szt-MikStúrékkal megkezdett, Mojxsis pedig a besztercze- lóson volt lelkész, most a balassa-gyarmati bányai r. kath. püspök csatlósaival Paulini Tóth egyház által választatta meg. s ezzel a pánVilmos, Eranczisczival stb.a hatvanas években szíávokra újabb csapást mért: — ezen és Uy juttatott, azt most a Dullák, Fájnotok, Stefano- férfiú életrajzát kötelességünknek ismerjük be­ vicsok, Mudronyok, Dohnaniak és egyéb par mutatni a következőkben: nobiles fráterek botor üzelmeik tárgyává tették. ♦ e A mozgalom ezen inditói, vezetői, tényezői „Laszkáry Gyula a dunáninneni ev. egyházker. előtt nem szent már sem a hasa,a mely őket szülte, sem az egyház, a melynek méltatlan tagjai felügyelője, a családi traditiók szerint ős, régi Felhasználnak minden tért és alkalmat, minden magyar családból származik, de meg a: .Codex ürügyet és okot, hogy lelketlen bűnös törekvésük diplomatics* Fejér György oklevél-gyfijteményének Tom. IV. vol. 2. a 859-ik lapon is olvasható czélhoz jusson. .Béla IV. vicum Laszkár donant Latibori filio S minthogy a politikai téren nem boldogul* hatnak egykönnyen, az egyházat s ennek gyűlé­ Portu eadtm Anno MCCLV. (1255). Ettől a Latibortól származott a Laszkáry nem­ seit, az iskolákat s ezek önképző köreit választ­ ják bujtogatásuk, agitálásuk szinteréül. Fel-fel- zetség Tóróczmegyéből. A 17-ik században Lasz­ tünt e szomorú jelenség nemcsak Mojzsis alatt káry János az utolsó Teresi leányt (de Szalma­ a római katholikus papságban és Simor alatt teres) feleségül vevén, impetrálta annak birtokait: magában a primási udvarban, de egyes r. kath. Pribolt és Bzalmatercset s minthogy Túróczból a theologiai intézetekben is. A r. kath. egyház protestánsok üldöztetése miatt menekülnie kellett, igazgatása nem lévén autonóm és nyilvános, Hontmegyében Pribolvon telepedett meg, hol a annak -köréből nem szokott feltűnni a vakond-, az általa épített ■ közfallal ellátott templom nem­ túrás, az akna-mUnka azonnal, s ha igen, ott tokár* a honti és nógrádi protestánsok gyűlhelye a főpapok közjogi állásuknál s a kezűkbe össz­ lett E templomban tartották istentiszteletüket s pontosított egyház igazgatási erejűknél fogva, gyűléseiket csakhamar fátyol alá vonják az ily üzelmeket ' Azóta a család Hontmegyében lakott Laszkáry Am az ág. hitv. evang. egyházban, a melynek István feleségül vette Szent-Iványi Eufrozinát igazgatása, közgyülésileg, nyilvánosan, a világi Liptóból, Szent-Iványi Miklós és József, a két férfiak közreműködésével történik, itt mindenki­ ismert protestáns úr atyjának nővérét; fia Laszkáry nek beszélési jogosultsága lévén, Itt az indít­ Lajos, Hontmegye főszolgabírója, majd föpénztárványozás, kérdőrevonás, támadás, védelem, az noka volt, törhetlen jellemű hazafi, ti az 1849-iki katasztrófa után elvonult a közpályáról és felesé­ ügyek tárgyalása, az azokhoz való hozzászólás el nem tiltható, de el sem titkolható. Ezen gével, felső-szúdi Sembery Petronellával gazdasá­ egyház tanácstermeibe az úgynevezett pánszlávok gának vitele- és egyetlen gyermeke nevelésével bevitték többi közt a nyelvkérdést, s az anya­ foglalkozott Ez egyetlen gyermeke: Gyula az ev. nyelv jogosultságának hangoztatásával ezen egyház ez időszerint ünnepelt fia született 1839. egyház közigazgatását, az iskolákban a tan­ év október 11-én Hontmegyében, Alsó-Nyéken. nyelvet kizárólag lót nyelven vinni követelték. A gymnasia!is tanulmányok végett Selmecz-Bányára A 4 evang. egyházkerület vagy püspökség közül küldték szülői; ott azonban vőrhenyt kapott és a dúnáninneninek nevezett már oly helyzetbe életveszélyben volt; aggódó szülői, amint fölépült, jutott, hogy abban 3 egyházmegyével (esperes- hazavitték és egy kiváló nevelő — Lehoczky séggel) szemben, 5 csaknem teljesen pánszláv Vilmos — később selmeczi tanár vezetésére bíz­ irányú volt. Ez dictált, ez dominált, rendelke­ ták. 1856-ban Budapestre adták a Szőnyi-féle intézetbe, ahol azután privatim hallgatta a jogi zett, tót gymnasiumot követelt, az egyházkerü­ leti levél- és pénztárat a pozsonyi magyar, tudományokat Hunfalvy Pál és Ciengery Antaltól. hazafias egyház Őrködése alól Liptó-Szt.-Miklősra Itt részt vett az 1858—59-iki demonstrácziókban s midőn egy ilyen alkalommal bariját: Porinyáhelyezte, szóval már kezébe ragadta a rendel­ kot meglőtték, éppen harmadik volt attól. 1859-ben kezési teljhatalmat. De hála az evang. egyliáz magyar hazafias részt vett Hontmegyében, mint heves természetű nagytöbbségének, mely felhasználva az egyház fiatal ember a cs. patens elleni mozgalomban és autonómiáját, még jókor lépett közbe, és zsinata lelke egész erejével agitált az ellen. Majd 1861-ben H egyetemes gyűlése által az egyházkerületek átvette anyai birtokának kezelését s e őzéiből Nógúj elosztását, új kikerekilését hozta létre. A rádmegyébe Romhányba költözött és azóta állan­ fentnevezett pánszláv irányú 5 egyházmegyét dóan Nóg rád megy ében vett részt a politikai életben, szerte osztotta, egyet a bányai egyházkerület­ hol mindig a szabadelvű pártnak volt tántorithathez, kettőt a tiszaihoz csatolt, a ezek helyébe lan hive, küzdve a szabadelvű eszmékért, mint a a többi kerületekből 4 magyar egyházmegyét megye bizottsági tagja és tiszteletbeli jegyzője. 1871-ben megnősült, feleségül vevén ebeczki adott; igy törvén meg, s tette lehetetlenné a pánszlávok már-már veszélyessé vált törekvé­ Tihanyi Borbálát, néhai Tihanyi Ferencz temesi seit. Ezen dunáninneni egyházkerület felügyelője: Séf és valóságos belső titkos tanácsos leányát ár azután családi ügyei és birtokainak kezelése Szentiványi Márton, ekkor aggkoránál fogva alkalomszerűen lemondván, helyébe azon férfiú jobban igénybe vették idejét, sohasem vonnlt el lett megválasztva, a kinek nagyrésze volt e a közélettől; de mint megyei bizottsági tag s bölcs intézkedések keresztülvitelében, s a kitől különösen, mint egyházfelügyelő, oly tevékeny éppen ennélfogva is bizton reméljük és várjuk, részt vett a közügyekben, hogy a vármegye öt hogy az igy megrendszabályozott átkos elemet közigazgatási bizottsági tagjává s egyházmegyéje 1889-ben az espereasóg fel ügyelőjévé választotta. folbiirjánozni nem engedi többé. Mint ilyen a legszorgalmasabb felügyelő volt, E férfiú Laszkáry Gyula, a ki az egyházi téren eddig a nógrádi esperesség felügyelője volt, a ki sohasem mulasztotta el, ha sok egyházai közül mull hetekben nagy többséggel megválasztatván, bármelyiknek is szüksége volt rá, annak segélyére �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. úetai. A uiut megnyitásával iámét ott Uliljuk őt, mint a nógrádi esperesség követét, ■ nem egy ttinati. tönéay köszönheti neki léteiét Reményijük, hogy az érdemeket, melyekkel állására méltóvá tette magát s melyekkel tisztét máris megkezdte — koszorúvá fűzendi, s úgy egyháza, mint hazánk bálájára érdemesíti magát Adjon neki ebhez az Ég erót idót és — biztos a siker. Est óhajtjuk, ez leghőbb kívánatnak. lelkesedéssel fogadták. Aztán az oltár elé állt a hol Baltik püspök várta, két pappal oldalán. A püspök a hely és az ünnep fontosságához méltó beszédet intézett az uj felügyelőhöz, imádkozott Ezután Haendel főcsperes olvasása után Laszkáry letette az esküt Baltiktól átvevén a pecsétet el­ mondotta gyönyörű programmbeszédét, melyet itt egész terjedelmében közlünk: Tisztelt Kerületi Gyűlés! Laszkáry beigtatása. Folyó hó 2-án fényes ünnepség folyt lu Po­ zsony városának apácza-pályai nagy templomában. A dunáninneni kerületnek újon választott fel­ ügyeltjét megyénk egyik legkitűnőbb fiát Laszkáry Gyulát igtatták be. Gyönyörűséggel telt el az em­ ber lelke, mikor ott látta városunk, megyénk, a kerület és az egész egyetemes egyház kitűnősé­ geit díszelegni Ott voltak: Baltik Frigyes püspök, l’rónay Dezső báró. Láng Lajos és Pulszky Ágost állam­ titkárok. Emelte az ünnepséget az a megható kö­ rülmény, hogy megyénk egyik legderekabb fia, az igazi szittya magyar, fáradtságával szinte meghozta áldozatát mivel aggkora daczá­ ra u igyekezett leróni tiszteletét: Ivánka Zsigmond. Ott voltak még: Kosztolányi Árpád, Radó Kálmán v. b. L tanácsos és Pozsony városának és ev. egyházának több nevezetessége : Samarjay Emil dr„ Schulpe György dr., Pongrácz György, br. Battler Ervin, Laszkáry Pál, Ivánka Ödön, Veres Ernő, Fröhlich Frigyes, Wkdár Miksa és mások diszmagy arban. Az ünnepség, melyre a pozsonyi hívek is nagy számmal gyülekeztek be, istentisztelettel kezdő­ dött A funktiót Haendel Vilmos föesperea vé­ gezte. Utána Baltik püspök, miután elnök-társául felkérte a báni esperességi felügyelőt, Kosztolányi Árpádot, megnyitotta az értekezletet Jegyzékül választattak: Laszkáry Pál, Buttler Ervin báró, Haendel Vilmos és az egyházak részéről egy lel­ kész, a kik összeszedték a kerületi gyűlésre szóló megbízó leveleket Haendel olvasta föl a kér. fel­ ügyelő megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet a a melyből kitűnt, hogy 45 egyházközség nem szárazott sőt a csorbái egyház-község egyenes tiltakozását jelentette be a megválasztás ellen, mert ismerte el törvényesnek azt a ken gyűlést, moly a felügyelői állás betöltéséről intézkedett Miután Baltik püspök, mint elnök, megválasz­ tottnak jelentette ki Laszkáryt a jelenvoltak lelkes éljenzése mellett: egy küldöttséget kért föl, a mely hívja meg az új felügyelőt n gyűlésbe. A küldöttség tagjai: Láng Lajos élén Pulszky Ágost, Hadé Kálmán, báró Battler Ervin, Pongrácz György, 8ztranyavszky Géza; lelkészek közük Trsztyénszky Ferenci, Wladár Miksa stb., a kik­ nek díszes körében Laszkáry megjelenvén, nagy TÁRCZA. Üdvözlet. Nagyságos Laszkáry Gyula úrhoz, dunáninneni evang.felügxelői hivatalába való beiktatás ünnepélyére 1895. jul. 2. Le a kalappal ma, a Szeretet beszél, A buzgó Nógrád nagy, dicső, jó hareznt kél. Szeretett vezérét küldi a csatába, Kibontva a zászló, nem lobog hiába . . . Az az ő szent czélja, hogy a vallás és hon Rózsakoszorúban boldogan viruljon . . . Isten látja lelkét, hogy csakis iót akar: GTőxzdn a jó szellem s szivünk legyen magyar, Újra éled jó Hont, ki szülte hú Frigyest: Lelkesül érte Bars és nem ijeszti est . , . Azt, ki Nógrádnak az első püspököt hozza, Uj század köszöntse, nevét aranyozza! Rózsa és nefelejts, pálma igy beszéljen: LASZKÁRY GYULA ÚR éljen! soká éljen!! Melozer Gyula. Jeruzsálemi út. A helyb. főrabbi jegyzetei nyomán közli : Deutsch Jenő. Ki ne érezte volna az emberi fejlődés, az emberi elme hatalmas fölszabadulásának gran­ diózus hatását? Az emberi erő magasztos vív­ mányainak szemlélése alatt, kinek szive ne dobogott volna hangosabban? A lélek mintha A mily mélyen meghat a bizalom, melylyel engem a dunáninneni egyházkerület felügyelő­ jévé megválasztottak, ép oly mélyen énem ez állás súlyát s a feladat nehézségeit, mely fölegx ebben a kerületben o szép és megtisztelő ál­ lással jár. Tudom én azt, hogyo bizalom, e megtisztel­ tetés nem az egyént érte, de érte az irányt, melyet közel hannincz éves működésem alatt az egyház terén mindenkor követtem s melyet ezentúl is a tágabb működési körben lelkem egész erejével s minden tétovázás nélkül kö­ vetni fogok. Ez irány a tiszta egyházi szellem fentartása és fejlesztése, megóvása attól, hogy az egyházi élet más mellékczélokra használtassák fel, — megakadályozása annak, hogy az egyház köpö­ nyege alatt az állam integritása édes hazánk belbékéje vagy ebben a magyar nemzet hege­ móniája ellen izgatás folytattatok. Fentartása csorbittatlanul egyház-alkotmá­ nyunknak, autonómiánknak, melynél én szebb, szabadabb s szélesebb alapokra fektetett egy­ házalkotmányt nem ismerek, de mely csak úgy állhat fenn, ha az állam törvényeit tiszteletben tartja s kiküszöböl az egyházi életből minden, oly mozgalmat, mi ez ellen irányul. És itt önökhöz fordulok egyházamnak világi tagjai, ne hanyagoljuk el ezt a tért, vegyünk részt mindnyájan az egyház kormányzatában a mi autonómiánk a világi elemnek ép oly befo­ lyást enged az egyház ügyeinek intézésében, mint az egyházinak és a századokon keresz­ tül fejlődött ilyenné, mert akkor, midőn, egyhá­ zunk a hatalom által üldöztetott, tehetősebb, hatalmasabb fiainak oltalmába menekült és ezen fiai megtették kötelességüket, vagyonuk, sőt életük veszélyeztetésével oltalmazták meg egyházukat, természetes, hogy az igy teljesített kötelességek jogokat vontak magok után, s én kéne kérem önöket, éljenek ezen jogokkal, tel­ jesítsék apáinktól örökölt kötelességeiket egy­ házuk iránt, mert legyenek róla meggyőződve, hogy ha elhagyják a tárt, ha jogaikkal nem élnek, akkor azokkal mások fognak élni, s talán sokszor visszaélni. — Ha önök nem hagynak el, ha önök támogatnak, akkor én erős leszek s működésemnek meglészen súlya, de ha önök elhagynak, úgy leszünk mint, a vesszőköteg, mely 1895. július 7. összekötve eltörbetlen, de egyenként erős nem lehet. Nehéz időknek nézünk elébe mélyen tisztelt kerületi gyűlés, főleg ebben a kerületben, mely különböző elemekből, több kerület alkatrészei­ ből alakíttatott meg, hol nincs meg az összetartozandóságnak érzése s ennek ápolását egyik legfőbb feladatomnak tekintendőm, egyenlő mér­ tékben óhajtom szolgálni jövőre a kerület min­ den egyes részének érdekét, — addig, mig egy esperesség felügyelője voltam, lehetett bennem fiortocularizmus, de amint a kerület felügyel­ őjévé választottak, megszűnt az s úgy fogom gondozni még azon esperességek vagy egyhá­ zak érdekét és, melyek velünk ellentétes állást foglalnak el az fjonan alkotott kerületben mint azokét, melyek velünk mindig egy úton jártak, 8 egyházi működésem legszebb napja lesz, ha őket velünk együtt érezve, velünk egy-' házunk javára együtt működve fogom itt kö­ rünkben látni. Nem kicsinylem én a veszélyeket, melyeknek elébe nézünk most, midőn az tyonan alkotott egyházi törvények léptottetnek életbe, melyek vall­ juk meg az igazat, egyházunkra nagy megpró­ báltatásokat vonnak magok után, — és mi még sem zárkózhatunk el ezek elől, még sem foglalhatunk el velők szemben ellenséges állást, mert nekünk protestánsoknak egyik, létjogunk, hogy minden szabadelvű eszmének előharezosai vagyunk, a mi hivatásunk elől vinni a haladás és felvilágosodottság zászlaját 8 nekem szent meggyőződésem, hogy valamint apáink fentartották az üldözés napjaiban egyházunkat, úgy azoknak fiai is kivezérlik az evangéliumot az újabb kor ferde tanai, vallástalansága és közönye sivár mezejéből. Ép ezért kiváló gondot kell fordítanunk is­ koláink fen tartására, azoknak fejlesztésére, hogy ott egyházias érzésű, hazafias és fenkölt szel­ lemű nemzedéket neveljünk, hogy a mint már más alkalommal is említettem e helyen, — meggyőzzük az államot a felől, hogy nálunk e hazának odaadóbb, hivebb fiai nincsenek, kik nagy áldozatokkal teljesitik kulturális missióju­ kat s ha ezt tettük, mindenkor számíthatunk az állam jóakaratára és támogatására. Sok itt a teendő mélyen tisztelt kerületi gyűlés, melyet ellátni, sok a baj, melyet orvo­ solni kell, de isten segítségével, számolva az önök támogatására, majd csak megkfizdünk ve­ lők és itt fogadják abbeli ünnepélyes igézete­ met, hogy összes tehetségemet, legjobb erőmet a szélesebb hatáskörben is egyházam és egyház­ kerületem szolgálatának szentelem s legyenek arról meggyőződve, hogy mihelyt azt látnám hogy önök támogatásukat megvonják tőlem, vagy hogy erőm fogyatéka vagy korom előbaladottsága miatt nem vagyok képes kötelessé­ gemnek eleget tenni vagy működésem tovább tolta, eléggé fejezem ki, ha azt mondom, hogy saruit levette, a szent falat megcsókolva, maga is a gyászolók közé fiit s egy fenkölt szív igaz hangján mondá: <Ha a zsidók tudnák mit veszitettek Jeruzsálemben*! Jeruzsálem dicső múltját csak az írja le, ki rokonságot érez magában ama telkekkel, melyek e múltat megcsinálták. Az érzések egész légiója, kfizd kifejezésért, elfelejtjük környezetünket, az anyagi világot, levegő helyett áhítatot lehelünk, napsugár helyett könyeket szivünk. A saját impressióim nyomán írom ezt. Hét év óta nem látott imádott özvegy édesanyámat mentem A suezi csatorna megnyitása alkalmával, ő meglátogatni, s én a vallási kegyeletet, meg Felsége Jeruzsálemet is meglátogatta. Látogatása tudtam különböztetni a fiúi kegyelettől. Fur­ összeesetlt a zsidó nemzet pusztulásának szo­ csán hangzik, de mintha könyeimen megismer­ morú évfordulójával Aw. 9.-ével. Nyugalomra tem volna — ez a viszontlátás örömkönye, tért a felséges úr s álmát ezer szívfacsaró ez az áhítat adója. Szinte érzi az ember az jaj-hang zavarta meg. Salamon templomának i áhitat szagát, rég fölszáradtak már a nemes dűlő romjaihoz gyűl olyankor agg s csecsemő, márlyrok ömlött vércseppjei, de a lelkűkből odasirják könyeiket fehérhaju, megtört aggas­ kiszállt fohász mintha még mindig ott röpdösno tyánok s viruló aranyhaju hajadonok. <A zsidók fejünk felett, önkénytelenül meglassul az em­ most gyászolják templomuk pusztulását* mondá ber lépése, ha a szent földet tapossa, ki tudná megmondani: mennyi könycscppet szívott be a hadsegéd. A nemes uralkodó fölkelt ágyából, felöltözött s a gyász helyére ellátogatott. Egy a kemény szikla, mely a sötét szűk utczákat kevésbé érző szív is megrendült volna a szó­ burkolja? Az orosz zarándok, nem áll lábaira rnom látványon. Nem a nyomor kétségbeesett Jeruzsálemben, térdein mássza meg az utat hangjai voltak azok, nem az anyagi Ínség el­ Csodálatos vonzalmat érez az ember ezekre a torzult vonásait látta a könyező szemek alatt könytől ázott kövekre borulni s lelkét ama látott egy büszkeségétől, hivatásától megfosz­ magas lény előtt kiönteni, ki oly nagy az alko­ tott népet, mely hitének ékes szóló kifejezését, tásban, s oly félelmetes a pusztításban. A lélek erkölcseinek megtestesült történetét vesztette emelkedik, a magasba röpüls a térd a földre et A hangulatot, mely Ő Felsége keblét elárasz- • konyul. szárnyakat kapna, az emberiséget egész hala­ dásával magába vonzza, s úgyszólván az egész universumot átérezzük. Ez a lüktető, pezsgő, előretörtető élet be­ nyomása — Jeruzsálem romjai, dűlő falai, kopár virányai, szárnyakat nem adnak, lelkűnkbe a halál vonul örök mysticizmusával, megfejthetlen czéljaival, a minden törekvést elfojtó ma­ gasabb lény költözik lelkűnkbe, képzeletünk röppentyűi erőtlenül hullnak le, a lélek magába száll. Ez a halál majesztása. �1895. julius 7. nem lehel a kerületnek hasznára, abban a peres* ben megválnék e diuea állástól, hogy helyet adjak nálam erősebb, fiatalabb vagy hivatetabb válóknak. Es most sínesen üdvözölvén önöket, isten szent nevében lássunk a munkából. Laszkárynak szépen, nemes egyszerűséggel és lendülettel előadott beszéde közbe-közbe-törő he­ lyesléssel, rendkívüli hatást tett az egész gyüleke­ zetre. E beszédre aztán Láng Lajos hasonlókép egy remek beszéddel felelt Laszkáry beszédének egyes tételeit idézvén, mintegy megaranyozta azokat, igazat adván neki mindenben. Nem tudja ugyanis eléggé helyeselni, hogy a felügyelőség egyik fontos feladata, hogy a pro­ testáns szellem fejlesztessék, mert nemcsak az egyház, hanem a haza és társadalom érdekében áll, hogy a transcendentalis fogalmak: hit, élet, halál, föltámadás, — szóval a lét nagy problémái az egyházból átmenjenek az életbe, közelebb hoz­ zák egymáshoz az egyházat és társadalmat és kisebbítsék azt az űrt, a mely a társadalmi osz­ tályok között szokott tátongani. Csak az az egy­ ház, csak az a társadalom, csak az a nemzet le­ het nagy és hatalmas, a hol e szellemi processus már folyik, vagy legalább megkezdődött Példa rá Anglia, a hol oly erős a nemzet oly hatalmas a hitélet Igazat ád Laszkárynak abban is, hogy hazánkban a protestáns szellem nem lehet más, mint ma­ gyar nemzeti szellem. Mert nem az a nemzeti fogalom, a mely elválaszt hanem a mi összeforraszt Felhívja figyelmét a lelkészek és tanítók álla­ potára. , Az iskolákra vonatkozólag pedig nem tartja sze­ rencsétlenségnek, hogy az állam átveszi a felekezeti iskolákat Mert nemcsak az a feladat hogy az iskolák felekezetiségét megőrizzük, hanem az is, hogy hátra ne maradjunk, és hogy az állami is­ kolákkal egy színvonalon legyünk. Biztosítja továbbá az uj felügyelőt hogy a bi­ zalom nemcsak azok részéről nyilvánul, kik öt megválasztották, hanem mindenki részéről. Mert ott van igazi szabadság, a hol a többség szelle­ mét követik. Ezt követeli a szabadság szelleme. A hol ez a szellem nem érvényesül, ott még éretlenség uralkodik. Helyesli továbbá Laszkárynak azt a kijelentését hogy ma is nagy veszedelmek fenyegetik az egy­ házat A múltban támadások érték az egyházat Ma is érik. De nem kívül, hanem belül. S e táma­ dásokkal szemben három bölcseségre figyelmeztet: Légy okos, mint a kigyő, szelíd mint a galamb, erős, mint a kőszikla! Végül áldást kíván az uj felügyelő munkájára. A beszédet zúgó lelkesedéssel fogadták. Ezután Prőnay Dezső báró, egyetemes felügyelő üdvözölte beszédében Laszkáryt A kér. felügye- Csalatkozik, nagyon csalatkozik az, ki Jeru­ zsálemtől vigaszt, enyhülést vár. Honnan is mosolyogna a reménysugár, az átokkal sújtott kopár földekből ? vagy a terméketlen hegysza­ kadékokból ömöljön az éltető balzsam? Oh azok még vizet se nyújtanak, s a megvájhatatlan sziklák vigaszt nem szolgáltatnak. De meg­ nyugvást, rezignácziót lehet hazahozni. Az em­ ber mikor Libánon ezédrusait száradni látja, elfelejti törpe bánatát. Ha a fejedelmet is meg­ érinti az enyészet, a gyönge ember megnyug­ szik. A büszke olajhegy (Mont du oliviers) az ősök barlangsirja (Hehronban), a Dávid király méltőságos sirürege szomorúan néznek le az előttünk elterülő élettelenségre, a testet öltött — semmire. S nem vigasztal a palestinai hegy ormán épült Zsinagóga, ezer gyertyalángja sem. Oh ezek a lángok, csak a környező sötétséget, láttatják jobban. $ mennyi irónia van a vilá­ gosság s sötétség eme ölelkezésében, a régi fényes Jeruzsálem, a saját maga feje fölött, kezet nyujt az elhagyatott rom Jeruzsálemnek. Birodalmak, nemzetek pusztultak már, de pusztulásukat csak a történet hirdeti, Jeruzsá­ lem saját maga meséli el pusztulását, egykori bíborának foszlányait önmaga inutatogatja, va­ lóságos ünnepeltetése a pusztulásnak. Bégi le­ tűnt évezredek itthagyták őt, hogy örök időkre a saját maga pusztulásáról tanúskodjon. Nem, Igy ember nem pusztíthat, pusztításá­ nak határai vannak, múló csak az Isten pusz­ títást lehet végtelen, örökös. ’ (Folyt, kar.) Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. gyeiének két kellékét emelvén ki*, tapasstalut és áldosatkősssőg. Laszkáry fölismerte, hogy e kettőre van szüksége. Mert csak oz ismeri az egyházak, illetőleg a kerület Ogyét-baját, u ki a kis egyházét ismeri, a ki tehát a felügyelőséget kis egyházban kezdte. A mi pedig az áldozatot illeti, tudja, hogy az új felügyelő áldozott a múltban, s áldozni fog a jövőben is. Beszéltek még: Iladó Kálmán, ki a Dunántúli kerület, és Ilaab Károly barsi szenior, ki a lel­ készek nevében üdvözölte Laszkáryt Az ünnepély véget érvén, az intézeti nagy könyvtártereinken tisztelegtek a papok, a theologia és a lyceum tanárai. Legmeghatóbb volt a nógrádi esperesség tisztelgése, Pulszky Ágost élén. Az esperesség nehéz búcsúja volt ez az új kerü­ leti felügyelőtől. Az ünnepélyes actus után délután 2 órakor banketre gyülekeztek a .Magyar Király” fogadó­ ban. Először is Laszkáry köszöntötte a királyt, majd később Prónayt éltette. E közben fölolvasták az üdvözlő táviratokat, a miket Vlassics közokta­ tásügyi miniszter, Zsilinszky államtitkár, Szontágh Pál, Fabinyi Teofil bányakerületi felügyelő, Zelenka püspök, gróf Degenfeld Lajos főispán. Vá­ rosunkból : Scitovszky János, a Takarékpénztár és többen mások intéztek Laszkáryhoz. Toasztot mondtak még: Badó Kálmán, ki a liberális kor­ mányt és kultuszminiszterét, Prónay, ki a haza­ fias Baltik püspököt és Pulszky, ki a liberális Eszterházy István grófot éltette. Az egyre emel­ kedő hangulat és jő kedv melegében toasztoztak még Baltik, Láng, Schulpe György, Prém József és mások. A fényes banket díszes társasága emelkedett hangulatban oszlott szét Válasz tisztelendő Kovácsi Gyula . ev. lelkész urnak. Mielőtt a mnlt számbeli kozár-kérdésre rá­ térnék, engedje meg tisztelendő úr, hogy egy régi, nem adomáról, de valósággal megtörtént tényről tegyek itt említést mely abból állt, hogy a negyvenes évek első felében, Kossuth Lajos, még életben lévő sokak tudomására Pesten a 8xépntezában lévén szállva, a hol a liberális .Pesti Hírlap*-ot is szerkesztette, ugyanabban az utczában, vagy legalább ebhez nagyon közel, lakott egy tulconservativclerikál is lapnak a szerkesztője H—dy úr is; e miután a fenekestül külön pólusokon álló két szerkesztő egymás iránt, természetesen, nem épen nagy rokonszenvvel viseltetett biz az megtörtént* hogy kivált az utóbbi lapnak, habár polgári jellemére nézve különben kifogástalan szerkesztője, jobb argumentum hiányában, ugyan­ csak mérges csikkeket eresztett meg a liberális lap szerkesztője ellen, a mikben őtet mindenféle czimekkel és vádakkal elhalmozta, csak épen egvet tagadott meg tőle, azt t i., hogy K. L. talán jóravaló hazafi ember is lehetne. Kitűnt ezen invectivák sorában egy Hontmegyéből V. L. alá­ írással ellátva beküldött még a többinél is mér­ gesebb czikk, mely egyenesen K. L. állítólagos .fiatalkori bűneit” sorolván el, a többi közt mint egyik főkihágást azt is szemére vetette, hogy a zemplénmegyei egykori fiatal tisztviselő az ö hiva­ talos ügyeinek szentelni kellett idejét kártyázással való foglalkozásra is vesztegette. De miután ez a szörnyű vád K. L. megbuktatására elégségesnek nem látszott, a boldogtalan czikkiró jónak látta egy füst alatt K-nak még azt a nagy bűnét is nyilvánosságra hozni, hogy ő (Kossuth) a már előbb (838-ban) elhúnyt kálvinista Kölcsey Ferenczczel, (a kit H—y úr szintén a felforgatók közé számított) szorosabb ösmeretség és politikai nézetegységben leiedzett volna. Eddig a czikk; a melyre Kossuth, a saját lapjában azt felelte, hogy: beösmeri, miszerint fiatal korában idejének egy részét hasznosabbra is fordíthatta volna, de megnyugtathatja a vádat emelő urat, hogy már évek óta lemondván mindenféle kártyajátékról, most idejét, a mint e sorokból is látható, úgy­ mond, mind magára, mind főleg a hazára nézve, hasznosabban igyekszik értékesíteni. A mi pedig a dicső Kölcseynek a haza hálás kegyeletében élő emlékének oly durván lett megtámadását illeti, erre K. azt mondá, .az olyan lap, a mely ilyen szentségtörést elkövetni képes, az semmi; sőt, hu van valami kevesebb a semminői, úgy as. (Kossuth saját szaval) Bocsánatot kérek, hogy ezen a -.kozár” szó megfejtéséhez bizony nem tartozó tárgyat, régi személyes visszaemlé- 3 kazésem alapján, — az újabb nemzedék tudomá­ sául, bátor vagyok mép azzal megtoldani, hogy: midőn igy a .szelllemi kapacitátio a conservatív lapnak csütörtököt mondott, K. L. és családja egy jó darab ideig reggelenként azt a rájok nézve bizonynyal nem örvendetes tapasztalást tevék, hogy lakásuknak utczafelöli ablakai alatt nem ugyan egy akkor még ismeretlen dynamit-bombát, de egy ennél sokkal praktikusabb és ártalmatla­ nabb jelét találták a szívélyes jókivánatnak, a mely éjjelenként a falhoz csapott s hamisítatlan fekete tintanedvvvel megtöltött öblös üveg tar­ talmának szétfolyó ingyen-decoratiójában nyilat­ kozik. Tudva van az is, hogy miután Kossuth­ nak sikerült a szívélyes üdvözletek geníalis auctorát egyszer, még pedig a mint hallatszott, a a szerkesztő úr személyében tetten kapva el­ fogatnia, ennek folytán irta meg Kossuth azt az országszerte nagy sensatiót keltett híres csikkét, .Egy éji madár hurokra került*. De mert már igazán félek, hogy tisztelendő úr türelmét vesztve, fog felkiáltani az egyszeri kis­ városi publikummal: .Hát hiszen jó és bölcs dóig mindet, de lássuk már a medvéi Ez a medve pedig itt a Kosár szónak az őt megillet­ hető jogába való visszahelyezése; a mire én most is csak azt mondom, a mit junius 16-iki csikkem végén mondtam, hogy: .Grammatici certant, at adhuc sub judice lis est*. Tudnék erre egy jó adomát is; de tekintve, hogy a mostani fiatalság az emberek életkorát onnan is megszokta Ítélni, ha valaki már adomázni szeret; nehogy ezen hátrányos megítélésre magam ellen okot adjak, kijelentem, hogy én még nem énem maiamat azon stádiumban lenni, azért is elhallgatom itt azon egykori német Beamter úr concilians bírói eljárást, a ki nemcsak mind­ két perlekedő ellenfélnek adott azon egy ügyben igazat, de midőn a felesége figyelmeztette, hogy mind a kettőnek nem lehet egyszerre igaza, ennek is igazat adott, mondván: .mein Schatz du hast auch Recht*. Végre, hogy a medvéből mégis csak lássunk valamit s hogy igazoljam (természetesen a nél­ kül, hogy magamat a nagy Kossuthoz csak leg­ távolabbról is hasonlítani akarhatnám), miszerint egyetlen sárosmegyei tót szó, mégha az valósá­ gosjó gombát jelentene is, — egy ős nép történeti fontos mozzanatára nézve semmiféle támpontul nenf szolgálhat ;' sőt zavart okozván, csak ronthat a dolgon; mert még az idegen nemzetek nyelvé­ ben is van sok olyan szó, a melyek kiejtése egymással teljesen azonos, anélkül, hogy jelentésük legkevésbé is összeegyezne, igy például afranczia ezeket a szavakat 1’eau, haut, chaud, sceau (azaz viz, magas, meleg, pecsét) egészen magyarosan ejti ki, ló, hó, só, szó, — pedig a mint láttuk, ezek a szók a francziák nyelvén egészen mást jelentenek. Pajor István. Tót lapszemle. Az állami anyakönyvek életbeléptetése alkalmából a turócz-szent-mártoni Národnio Noviny (73. VI. 25.) a követke­ zőképen lamentál: Közeledünk a pokolhoz. Még Tisza Kálmán megvédelmezte a tót anyakönyv jogát a szolgabiró, sőt az egyetemes konvent ellenében is, de most már mindennek végei Bennünket, nem magyar nemzetiségeket, kidobnak Írott és konszuetudináris jogunk utolsó várfalai közül. Lehetetlen, hogy ez jó politika legyen, hogy ez jó magyar politika legyen. Talál-e abban garancziát a magyar nemzet, ha a magyar állam nagy többségét ütlegeli és fojtogatja? Nem, az magyar szempontból se jó politika, az a biztos veszedelem és romlás politikája. Uj csatornákat nyitnak meg, a melyek reánk zúdítják a szekatúrák, a nemzetiségi elnyomás és megaláztatás förtelmes vizét De mi minden furfangot túlélünk. Az összes anyakönyvek megmagyarositásával még nem magyarosítjátok meg az egészséges, erős, becsületes nemzetisé­ geket I A szocziális kérdésről irt hosszabb czikksorozatot (69. 72. 74. sz.) n budapesti Slovenské Noviny, melyben különösen arról elmélkedik, hogy miként lehetne a munkás-osztály helyzetét javítani. A czikkiró sürgeti a munkásközvotités intézményét budapesti székhelylyel, mun­ kásházak építtetését, a munkásoknak azon időre való biztosítását, a mikor kereset nélkül vannak s o részben a budapesti szedők hasonló ezélú intézménye prosperálására hivatkozik. �Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 4 Hnaonlóképen sürgeti a földbirtok bérbeadásá­ nál a kis bértetreudszer detbeléptelését s elis­ meréssel adózik Wlassics miniszternek, ki ez irányban megtette a kezdő lépéseket, b'elhtvja az államot a kellő reformok megtételére, a munkásokat pedig arra, hogy ne hallgassanak a nagyszájú szoczialista vezérekre, a kik azt prédikálják, hogy a szoczialis kérdést erőszakkal, lázadásokkal és rendzavarásokkal kell megfej­ teni, mert az nem igaz. A csikk befejező részé­ ben ez áll: Minden életbevágó reform csak úgy vihető keresztül, ha az a két érdekelt fél beleegyezése mellett történek. Erről tanúságot tesznek a negyvenes évek, a mikor az ország­ gyűlés, tehát az érdekelt felek testületé, maga mondta ki a nagy szót: a jobbágyság eltörlését. Ez okból a szoczialisták tartsák magukat ahhoz, hogy: «Többel észszel, mint erővel!* • Páriák.* A néppárt tót lapja, a budapesti Kresztyan (25. az.) folytatja ismert hangú leve­ leit és czikkeil a szabadelvű párt s a szabad­ elvű intézmények ellen. Az utolsó számában közölt vezérczikkébői mutatványul közöljük a következőket: •Ha mi (katholikusok) új életre nem ébre­ dünk, ha mindig és mindenütt, a közéletben is erős katholikusokként meg nem állunk, ha mi arra fogunk nézni, hogy mit mondanak ahhoz a mi ellenségeink: a zsidók és liberálisok, és nem arra, hogy mit tanít a mi egyházunk, a katholikus egyház, úgy lassanként teljesen az indiai páriák sorsára jutunk. Mindenben vissza­ vetnek bennünket, mindenben elkerülnek, állan­ dóan eltávolítanak, kigúnyolnak és kinevetnek bennünket Szégyen az, a mit ellenünk elkö­ vetnek. De magunk vagyunk annak az okai. Azt hiszitek, L olvasók, hogy mernének egy­ házunkkal úgy bánni, mernének egy pápai küldöttet oly nyersen megsérteni, mernének katholikus Írókat börtönre vetni, ha mi oly nyomorultul közönyösek, oly megtespedtek nem volnánk? Soha sem. De hát ismernek már bennünket ismerik semmiségünket érzéketlen­ ségünket és ezért bátran megrugdal bennünket minden szamár * (Losoncii hírek.) Lombcz, 1895. julini^ Megírtam volt nagyszerűen fogadta közönsé­ günk Blahánét Mást nem is lehetett várni tőlünk De lelkesedésünk csakhamar lelohadt; mert a nagy művésznő előadásáról az a nagy sokaság teljesen elmaradt Kárhoztassam-e ezen részvétlenség miatt magunkat vagy mit mondjak? Nem bocsátkozom találgatásokba. Egyszerre és határozottan állítom, hogy a színház üres pad­ jaiért maga a szintársulati igazgató okolandó, a ki hallatlan drágára emelte a helyárakat. Midőn a karzatjegy 1 írtra lett megalapítva, ebből következtethető a többi ülőhelyek árának magassága. Bosszankodás és harag töltött el bennünket e zsákmányoló eljárás felett s boszankodásunkat az előadásról való elmara­ dásban tanúsítottuk. És ezen méltatlan társu­ latnak engedte át városunk a felépült színház megnyitásának kitűnő alkalmát az előadásokra. Nem lehetne-e ezen ígéretet a méltánytalanság ezen alapján jogosan visszavonni?! Bizony no! restelljük, hogy Blaháné vendégszereplésekor kellett e czudarságnak megesnie. Péter-Pál-Ünnep délutánján tartatott meg az iparos tanonczok iskolájának zárünnepélye, mely a Hymnus elzengésével kezdődött Ez után a felügyelő bizottság elnöke Búsbak Adám tar­ totta a tanári kar és a felügyelő bizottság jelenlétében a 157 iparos tanonczczal szemben az egész évre vonatkozó elnöki beszédet. Ezt követte az osztályzatok felolvasása és a jobb tanulók részére a jutalmak kiosztása. E jutal­ mak postatakarékpénztárt jegyekből, ifjúsági könyvekből, dicsérő okmányokból állottak. Majd az igazgató Zelenka János intézett egy igen tanulságos beszédet, melyre a 'Szózat* elzengése következvén, a hatásos ünnep véget ért. Vasárnap délelőtt 11 órától a felső nógrádi közművelődési egyesület évi közgyűlése folyt le, melyen vármegyénk közkedveltségé főjegy­ zője Tihanyi Ferenrz úr is részt vett. E köz­ gyűlés tárgyát n múlt évi számadások, a költ­ ségvetés és a tanítók között kiosztott jutalmak elsorolása képezték. A múlt hét nevezetesebb halottja Keller Jenőné sz. Szarvasy Jolán volt, aki igen fiatalon,' 21 éves korban tüdővész következtében hagyta kora özvegyre férjét. Általános részvét kisérte sírjába az elhunytat. Tanügy. Évzáró ünnepély. A b.- gyarmati polgári fiúés leányiskola zárünnepélye Péter-Pál napján jun. 29-én megható szép ünnepéllyel ment végbe. Meg kell jegyeznünk, hogy a majdnem két hétig tartott szigorlatok eredménye, különösen a leány­ osztályokban, a várakozásnak megfelelt Az ünne­ pélyt a leányosrtályok által elénekelt Hymnussal kezdték meg, majd Tomeskó Nándor, az iskola ügy buzgó derék igazgatója, intézett beszédet a növendékekhez s előterjesztette a tanulók érdem­ sorozatát. Végül Horváth Danó iskolaszéki elnök kiosztotta a Bozó-, Kohn- és Weisz-félo ösztön­ díjakat s egyéb jutalmakat s a tanévet hazafias szellemtől áthatolt buzdító beszéddel fejezte be. A vármegyei ált tanítótestület évi ren­ des közgyűlését e hó 4 én tartó meg S.-Tarjánban. A tanügy iránt melegen érdeklődő város a tantestület tagjait, a kir. tanfelügyelőt és a tanügy barátait tüntetéssel és a legnagyobb vendégszere­ tettel fogadta és látta el. A közgyűlés gyakorlati előadásokkal d.-u. 1 óráig tartott Ezt követte a társasebéd, melyen közel 80-an vettek részt D.-u. megtekintették az aczél-, szög- és cognac-gyúrakat, este 8 órakor a társulati zenekar sikerült hang­ versenyt adott melyet kedélyes lánczmulatság kö­ vetett melyen a négyeseket 34 pár tánczolta. Másnap reggeli 9 órakor kirándultak a fogaske­ rekű vasúti kocsiban Salgó és Somoskö várára, hol d.-u. 1 órakor 50 terítékű fényes ebéd vára­ kozott a kirándulókra. — A gyűlés lefolyásáról lapunk jövő számában hozunk részletes tudósítást. Hirek és különfélék Lapunk julius 1-töl alakot változtat; ezentúl ebben a formában fog megjelenni, nemcsak azért mert ez a forma tetszető­ sebb s az olvasónak kényelmesebb, ha­ nem azért is, mert az eddiginél sokkal több tért nyújt Ezzel is azt a czélt óhajtjuk elérni, hogy lapunk minél tartalmasabb és változatosabb legyen. Ez alkalommal felkérjük at. közönséget hogy méltányolva törekvéseinket, lapunkat az eddiginél nagyobb támogatásban részesíteni szíves­ kedjék. Gróf Zichy Ferenci senior, kir. fötárnokmester, kinek itt időzéséről lapunk múlt számá­ ban irtunk, július 3-án a reggeli vonattal Buda­ pestre utazott — Gróf Degenfeld Lajos e hó 3-án a székvárosba érkezett s csak holnap utazik el. Elnököl a ma tartandó Múzeumi ülésen. — Szontagh Pál titkos tanácsos julius 2-án a székváros­ ban volt s nehány órát barátai társaságában töl­ tött. — Ugyan e napon Nagy Iván is körünkben időzött — Pulszky Ágost 4-én székvárosunkon át Szécsénvbo utazott. — Berczelly Jenő kassai kir. táblai elnök 15-én Berczelre fog érkezni s a szün­ időt ott tölti. — Pulszky Gusztáv pénteken Zurányba utazott választói körébe, ügy halljuk: hogy ott beszámoló beszédet fog tartani. Kinevezések. Benitzky Mihály barátunkat a pénzügyminister pénzügyi tanácsossá léptette elő. — Küllő György adóhivatali állami végrehajtó a kaposvári pénzügyigazgatósághoz fogalmazóvá neveztetett ki. Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter br. Neu Lajos kassai kir. táblai és Pálfy Nándor b.-gyarmati kir. törvényszéki irodatisztek kölcsönösen áthelyeztettek. Eljegyzés. Algöver Lajos, az itteni vasnt egyik tisztviselője e napokban jegyezte el Raffay Zsófi ka kisasszonyt, özv. Kónig Adolfné nevelő leányát. Eljegyzés Berczellcr Vilmosné kedves leá­ nyát: Juliska kisasszonyt f. évi július hó 2-án Spiegel Vilmos német-keresztúri, általánosan ismert bor-nagykereskedő eljegyezte. A nógrádi cv. esperc8»égí közgyiilégröl, mély l/osonczon jun. 27-én n. t. Svenla János főesperes és Laszkáry Gyula esperességi fel­ ügyelő (most már kerületi felügyelő) elnöklete alatt tartatott inog, vettük még a következő tudósítást: Csütörtök reggeli 9 óra tájon az ev. 1895.* július 7. templom nagy harangja szóllalt meg s hívott a mellette levő templom belsejébe, a gyűlés helyére. A liarangszó elhangzása után a ternyi­ lom karzatán az egyházi énekkar zengett el egy mesteri alkotásit egyházi hynmust. Ez után Svchla János főesperes mondott egy alkalmi imát. Majd Laszkáry Gyula úr, ez egyházme­ gyének eddigi felügyelője szóllalt meg, körül­ belül ezeket mondván: Soha sem esett fájdal­ masabban megnyitnom a gyűlést, mint ezen alkalommal. Nemcsak esperességünk egyik volt őszbajnokának, egyházkerületünk érdemült fel­ ügyelőjének legutóbbi gyűlésünk óta történt halálát kell jeleznem s ajánlanom, hogy érde­ mei jegyzőkönyvileg megörökiltessenek, hanem egy más fájdalom is tölti el keblemet és az a búcsú fájdalma. Én ugyanis, mint azt tudni kegyeskednek, hisz nagyrészt ezen egyház­ megye s ebben levő barátaim bizalma folytán és támogatásával történt, a dunáninneni kerület felügyelői hivatalára emeltettem. Bár teljes mértékben érzek e kitüntetéssel szemben érdemetlenségel, mcgválusztatásoinat egyházam parancsszavának tekintem, a mely engem kölelességszerü erőkifejtésre int. A válás, a nt csperességtől való búcsú az, a mely bennem most a fájdalmas érzelmeket költi. E fájdalmat csak azon tudat mérsékli, hogy magasabb állásban nem szünök meg ezen egyházmegye fia, tagja, embere lenni. Ennek ügyeit a többi egyházmegyék ügyeivel karöltve előmozdítani leend további működésem legfőbb törekvése. Azonban, hogy a magasabb állásban is képes lehessek az igényeknek megfelelni, kérelmem, hogy a nt. Egyházmegye ne vonja meg tőlemx ezentulra sem támogató jó akaratát, hisz csak az egyetértő akarat az, mely előbb vagy utóbb, de diadalt arat. Ajánlom magam további ke­ gyükbe. A gyűlést ezennel megnyitottunk jelentem ki. Laszkáry nagy hatást keltő beszéde után felolvastatott a főesperes jelentése, melynek végén lemondását jelenté be. A derék férfiú lemondását, habár arra már elvoltak készülve, fájdalommal vették tudomásul. Azután a folyó adminisztratív, majd a tanügyi ügyek tárgyal­ tattak le s jobbára oképen fogadtattak el, mint azokat az előértekezletek javaslatba hozták. A közgyűlés után társas ebéd volt a Vigadóban, hol szóvá tették a főesperes és felügyelő utódjait is. A Madúch-emlékiigyi bizottság Tihanyi Ferenci alispánbelyettes főjegyző elnöklete alatt, mint lapunk múlt számiban jelextük, julius 2-án Ülést tartott, mely alkalommal bírálat alá vette a b.-gyarmati polgári iskola növendékei résiéről beküldött pályaműveket Az első 40 koronás dij Blázsek Károly VI. osztálybeli, a második 25 koronás dij Horváth Horácz V. osztálybeli tanuló­ nak lett odaítélve „A. királyváró B.-Gyarmat* czimű dolgozatokért Minthogy pedig a losonczi fögymnasium tanári kara és az emlékügyi bizottság közt feuforgó ügy, mely még 1890-ben tétetett folyamatba, a nm. vallás- és közoktatásügyi min. által érdemileg elintézve nincs s mindezideig a ftgymnasium és a tanitóképezde növendékei ré­ széről dolgozatok nem érkeznek be s igy a jelzett tanintézetek tanulói nem fejthetnek ki irodalmi törekvéseket és önhibájukon kívül nem részesül­ hetnek a jutalmazás kedvezményeiben; ennek az abnormis helyzetnek megszüntetése czéljából fel­ kéri a bizottság Nógrádvármegye alispánját, hogy a törvényhatóságnak 282/90. sz. határozatával Kovács Ferenci és társainak felebbezése folytán felterjesztett ügynek mielőbbi elintézését a czimzett ministeriumnál sürgesse meg.} Olvasóink figyelmébe ajánljak, hogy a Nógrádvármegyei Muzeum-Társulatnak mai napra kitűzött évi rendes közgyűlése, melyen Pintér Sándor ügyvéd 8 alapitó tag felolvasása is a tárgy­ sorozaton van s melyre ép ez indokból mindazon müveit egyének, urak és hölgyek, kik bár a tár­ sulatnak nem tagjai, vendégül szívesen láttatnak, a vármegyeháza kis-termében délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Reményi Ede. New-Yorkból azt írják, hogy llcményi Ede, a világhírű magyar hegedűművész, most Amerikában rendez hangversenyeket Re­ ményi, a mint ismeretes, a budapesti Petőfiszobor költségeinek nagyrészét hegedülte össze varázs nyirettyűjével, és most n Ncw-Yorkban felállítandó Kossuth-szoborra nézve támadt ha­ sonló szép eszméje. A nagy hegedűművész ugyan­ is a napokban látogatást tett a newyorkí • .Magyar Híradó* szerkesztőségében és a New- �1895. július 7. Yorkban fölállítandó Kossulh-szobor költségei­ nek megszerzésére fölajánlotta n hegedűjét olyan formán, hogy a Kossuth-szobomak engedi át hangversenyei jövedelmének egy részéi. Blaha Lujzát, a nemzet csalogányát, Losoncion fényes fogadtatásban részesítették; de, mint a színházi referens iija, daczára annak a fényes fogad­ tatásnak, a színház félig sem telt meg. Okát faló­ ban mi sem tudjuk megmagyarázni, hacsak a helyárak háromszoros felemelése nem bütötte le a lelkesedést A dívát, mint értesülünk, nem altérálta a mellőzés, — bájosan és alragadólag játszott három darabban, aztán tovább utazott fcpiil az aszód— balassagyarmat—losonczi vasat; ennek kézzelfogható jele, hogy az építést vezető mérnöki hivatal irodáját BalassaGyarmaton, mint központban, immár megnyitotta; az érdeklődők tehát bármiben is felvilágosításért oda fordulhatnak. Az iroda helyisége BalassaGyarmaton a szűgyi-utczában, Fehérkúti házá­ ban van. A szécsényi önkéntes tűzoltó testület junius 3O-án d.-n. 2 órakor tartotta meg az első kivonu­ lását Buszinkó Antal főparancsnok jelenlétében 78 emberrel a város tulajdonát képező vásártéren. Itt Foglár Géza alparancsnok alapos szakismerettel a szivattyúk kezelésére oktatta a szivattyúsok csapatát Ez alatt Podhraczky Antal segédtiszt a másik csapatot gyakoroltatta. Két óráig tartó fárasztó gyakorlat után Buszinkó Antal főparancsnok a tiszti vezénylet és a csapat működése fölött teljes megelégedését nyilvánítván, a menetelés a vásártéri bódé felé irányittatott, a hol szám és díj nélküli jégbe hűtött pohársörök a főparancsnok, a tisztikar és a tűzoltó testület éltetésével kedé­ lyesen elfogyasztattak. Rövid pihenő után a csapat irány: .városháza* vezényszóval a városház udva­ rára vezényeltetett és .oszolj* vezényszóra min­ denki teljes megelégedéssel édes otthonába távo­ zott Megjegyzendő, hogy a szécsényi önkéntes tűzoltó testület mai létszáma 120. Ezen váratlan ió siker egyedül Buszinkó Antal főparancsnok közbelépésének és tapintatos eljárásának köszön* hetö. Salgó-Tarjánból lapunk utolsó számának zártakor vettük a tudósítást, hogy az ottani önk. tűzoltó-egylet junius 25-én, az akkor hivatalos kőrútján éppen Salgó-Tarjánban időző alispán tisz­ teletére, névünnepe alkalmából fáklyás-zenét ren­ dezett Az alispán az óvácziót rendkívül szívesen fogadta. Ax országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak 189í»-ik évre kiigazított névjegy­ zékei a törvényhatóság központi választmánya által átvizsgálva immár kiadattak s f. julius hó 5-étől megyeszerte a város és nagy községek házainál, — illetve a körjegyzőségeknél 20 napi közszemlére kitétettek. Most tehát alkal­ muk és joguk van az érdekelt feleknek a jegy­ zékeket megtekinteni s úgy a saját személyükre, mint egyéb választókra vonatkozó netáni hiányok tekintetében 10 nap alatt (julius 15-ig) felszó­ lalást, tovább következő 10 nap alatt pedig a felszólalásokra észrevételeket adni be. Itt ugyan Nógrádvármegyében, — amint arról meggyőző­ dést szereztünk, a névjegyzékek kiigazítása ál­ talában nagy lelkiismeretességgel, a törvény által előirt módon lett foganatosítva, s amiről némely nagy hírlapok mesélnek, mintha t. i. az ellen­ zéki érzületü polgárok czélzatosan mellőztettek volna, mitsem hallottunk, — mindazáltal nem árt az érdekelteknek betekinteni a jegyzékbe: vájjon nevük és életkoruk helyesen lett-e le­ jegyezve; mert az e körül könnyen fölmerül­ hető hibákra vonatkozólag az elöljáróságok az érdekelt féltől nyert értesítés alapján tartoznak előterjesztést tenni. Ezt tehát jó, ha tudják t. olvasóink. A törvényeit kamatláb leszállítása. Az 1805. XXXV. L-ct. értelmében a kikötés nél­ kül járó kamat f. évi julius hó 1-től fogva évi 6’,-ban alapittatik meg. Eddig a tőke után, ha magasabb kamat kikötve nőm volt, — 6°^ járt. (Ezen törvény egész terjedelmében közölve van a hivatalos .Budapesti Közlöny** f. évi junius 21-iki 141. számában.) Ferinek Gyula postafelügyelő A N. L. múlt heti számában megjelent <mire valók a gyűjtő szekrényeken az órajelzők* cxiinű czikkre a felszólamló tájékoztatása egáljából megjegyzi, hogy a gyűjtő szekrényeken jelzett órák s a tényleges gyűjtés ideje közötti külörnhségről van tudomása mint mindenről, mi hivatalos * ténykedése keretébe tartozik; s hogy a szek­ rények az ezeken jelzett idő előtt lesznek Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 5 mégis kiürítve ama körülménynek tulajdoní­ dósét megkezdette. A lakáskérdés okozza minden a kiállításra felrándulókuak a legnagyobb gondot, tandó, hogy kiürítésüket csupán egy szolga végzi s ez egy szolga egyszerre egy időtájt mert nemcsak attól tart, hogy nem kap lakást, mind a tiz szekrényt, melyek a város területén de fél a kiállítás tartama alatt azok drágaságától^ E vállalat saját szállóhelyeit rendezi be és minden szana-széjjel vannak kifüggesztve, ki nem ürít­ heti, ehhez tiz szolga kellene s innét ered az, jelentkezőnek 7 napra már előre lefoglalja szobá­ ját, jöjjön az a kiállítás tartatna alatt bármikor hogy egyes gyűjtő szekrények előbb lesznek kiürítve, nemcsak vidéki városokban, hanem is Budapestre. Az étkezési szelvények a főváros még Budapesten is. Ha e rövid magyarázat és a kiállítási terület több előkelő vendéglőiben nem volna elegendő, akár a felszólamló, akár bírnak érvénynyel, mig a közlekedés a lóronat éa más bárkinek tájékoztatására, szíveskedjék a villamos vasúttal bármely vonalon teljesíthető. hozzá fordulni, ki mindenkor szivesen rendel­ A vállalat ellátási könyvecskéi 7 napra szóló szoba, kezésére áll felvilágosítással meggyőzni a dolog étkezés, közlekedés, kiállítás és szórakoztató szel­ vényeket tartalmaznak. Azonkívül játszanak a ki­ nem visszáságáról, de helyességéről. Végül felhívja a t. közönség szives ügyeimét állítási tombolán és egy hét napra szóló 2000 ami, hogy leveleit, melyeket a gyűjtő.szekré­ koronás baleset biztsoitási bárczával bírnak. Egy nyek kiürítési ideje után továbbittalni érdeké­ könyvecske ára 42 forint, beszerezhető 1 frt heti, ben van, szíveskedjék a posta- és távirdaépü- vagy 4 frt 20 kros havi lefizetés mellett már ma leten alkalmazott levélszekrénybe juttatni, mely és az esetben, ha egy 6 frt 50** kros napi szel­ közvetlen minden járatinditás előtt lesz ki­ vénynyel pótolva lesz, 2 személy által 4 napra bir érvónynyel. Nem csoda, ha az ország minden ürítve. Bettkát sem láthatjuk többé, pedig nem részéről már is oly nagy számban érkeznek a halt meg, de Nyitra városába vitte őt junius 4-én vállalathoz bejelentések, és igy a közönség he­ az elöljáróság egyik kiküldött tagja, a végből, lyesen cselekedne, ha minél előbb jelentkeznék, hogy illetőségi helyének, Nyitrának átadja. Ki volt miután a vállalat csak korlátolt számban fogad Bettka?! Azt persze csakis oly ember nem tudja, el előjegyzéseket Pályázat nyittatik postamesteri állomásra aki B.-Gyannaton nem lakott, vagy csak bár rövid ideig is nem tartózkodott soha. Megmondjuk hát tiszti szerződés mellett az a.-sztregovai III. oszt ezeknek is, hogy Bettka egyike volt a vármegyei postahivatalhoz. A pályázatok a budapesti postaszékhely .különleges* alakjainak. Efféle alakok, és távirdaigazgatósághoz julius 19-ig adandók be. mint átalán minden nagyobb városban, úgy nálunk is aludnak,8 ajnos, bővebben, sem mint talán kel­ lene. Ily speciális alakok hálás tárgyat képeznének Szinészet. a genre-tárczairónak, sőt a festőművésznek is; A végével kezdem; mert a legutolsó előadás de ezek ritkán élnek a jó alkalommal; mert azt gondolják (hibásan), hogy az efféle speczialitás volt e hét színészetének legalsóbb rendű ese­ ménye. Ugyanis Náday Ferencs, a budapesti rajza kevéssé érdekelheti a nagy közönséget; vagy azt gondolják, hogy ráérnek még megörökíteni nemzeti színház kitűnő művésze lépett fel mint őket E halogatás sokszor helyrepótolhatlanná vá­ vendég Gondinet: .A párisi” czimű vígjátékéban. lik. így például helyi íróink elkéstek halála előtt Daczára'a felemelt helyáraknak, a nézőtér meg­ megrajzolni a .Lézer* alakját Ez a Lézer (igazi telt, mert aki csak tehette, iparkodott jelen lenni, nevén Reiner Lázár) az a nevezetes, szög­ hogy abban a ritka műélvezetben részesülhessen. A jó Ízlés tiltja meg, hogy Náday Brichanteau leten álló 48-as pseudo honvéd volt aki minden pénzesebb vidéki embert az ő bizarr külsejével, járói — mely a hírneves szinész legjobb alakí­ bő alamizsna adásra tudott bimi, s ha tavaly még tásai közé tartozik, — részletesen emlékezzem élt volna, kétségkívül az összes városi rendőrök, meg; a mi pedig a többi szereplőket illeti, hát detektívek és burg-zsandárok daczára oda furakodik bizony iparkodtak ők is, hogy a főszereplőt tá­ ö Felsége a király kocsijához az ő veresképű ősz­ mogassák, habár az nem mindig sikerült és az fejével, mint odafurakodott installácziója alkalmá­ előadás itt-ott kissé vontatott volt, hiányzott be-' val főispánunk virágos kocsijához is. 8 mily koldus lőlo a franczia könynyedség, a párisi levegő. Divolt Lézer I Valódi spanyol-magyar izraelita büszke csérőleg említjük fel Gyurmán Alizt, ki szerepeit koldus, ötkrajezáros szivarnál olcsóbbal nőm is mindenkor megtanulja és aki Genevieve szerepé­ szivott, pedig az égő szivar csutakot állandóan ben is törekvő színésznek mutatkozott. szájában láttuk. Ám mint mondám, ő már meg­ Náday még néhány kitűnő szerepében fel fog halt, én pedig róla utólagosan nekrológot közre­ lépni és igy egynéhány igen élvezetes színházi bocsátani nem akarok. Nem teszem azt, Pollák estékre van kilátásunk. E hét műsora elég változatos volt, habár 1—2 Bettkával sem, aki, mint fennebb mondán, most hagyta el Balassa-Gyurmatot, az összes itteni gyér- darab ismételve is lett. Előadattak pedig: egy bo­ kőezök, cselédek és mindenféle éretlen nép pótol­ hózat, népszínmű, operetta és vígjáték a követ­ hatatlan veszteségére; mert hát kit fognak most kező sorrendben: vasárnap 4 órakor .Számi az már a keresztény temetésekkel, melyeknek Bettka uj honpolgár* és 8 órakor Lukácsy Sándor .Az nélkülözhetlen alakja volt, szekirozni ? Furcsa asszony verve jó* czimű népszínműve; kedden bolondja is volt ez a szegény Bettka a keresztény L’Arongo .Doktor Bácsi (Dr. Claus)* czimű vigtemetkezéseknek, mert izraelita létére, a világért játéka; szerdán .Nebántevirág* operette; csütör­ sem mulasztott volna el évtizedek óta Balassa- tökön Rátkay .Csil)aghullás“-a és pénteken: GouGyarmaton egyetlen keresztény temetést sem; s dinet .A párisi* czimű vigjátéka. Ezen előadások közül — a péntekit természe­ hogy kit és mikor fognak eltemetni, azt nála senki jobban nem tudta; mert ő azt mindig ki­ tesen nem számítva hozzájok — magasan kivált szimatolta; a harangozóktól, papok- és kántorok­ a kedden előadott .Doktor bácsi* még pedig az tól kikunyorálta; s ha egyszer-másszor elutasítot­ által, hogy abban Leövey adta Lubovazky kocsis szerepét. ták kérésével, akkor ő fogta magát és a szó szoros Nem is sejtett tökólylyel, valóban pompás ala­ értelmében végig bőgte az egész várost, mignom mégis' ráakadt a kedves halottra. Ez volt az ő kítást mutatott be — különösen remek volt a egyedüli szolid mániája; — no meg egy év magolási jelenet — melyért osztatlan dicséretet óta, mióta t. i. elhalt itt az ő édes anyja, roko­ érdemel 8 melylyel nem iá fukarkodunk. Csak nainál pedig nem igen volt maradása, — azóta sajnáljuk, hogy a közönség obolusaival nem volt hetenként kétazer-háromszor beállított a város­ ilyen bőkezű és hogy részvétlensége következté­ házára, kérvén, hogy küldjék őt haza Nyitrán lakó ben Leöveinek, kinek ez jutalomjátóka volt, csakis (gazdag) rokonaihoz. Csakhogy az illetőség hiva­ nz erkölcsi sikerrel kellett beérnie. Óhajtanék, talos megállapítása — alispán! sürgetés daczára, hogy ezen előadás alkalmas időben ismételtessék, csak lassan haladt előre; 8 minthogy a gyerek ós> mert meg vagyunk győződre, hogy még azok kö­ egyéb e fajta nép' közé is kiszivárgott, hogy zül is, kik már egyszer végig nézték, sokan újra Bettka Nyitrára akar menni, fél év óta utczaszerte meg fogják nézni az előadást; különösen, ha báró azzal bosszantották: .No, Bettka, nem mégy Földessy Béta szerepe másnak lesz kiosztva és Nyitrára!* És ö mégis elment. Vájjon megmarad-o ilyen mutatványoktól jövőben meg leszünk kímélve, mit a közönség joggal meg is követelhet Még ott, avagy visszabujdokol: hogy Balassa-Gyarmaton is gyönyörködjék az 6 jellemzetescn fénylő, furcsa csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy Dorottya arczávaí a .Circuindedenint me!* és a .Menta 8zemélyesitőjének több mérsékletet ajánlunk; egyál­ meg Utam minket az örök haláltólI kezdetű talán nem helyes a nőiesség rovására túlságosan halotti f>z. hangiatok hallásán? Vájjon ki tudná sötét színezést alkalmazni. ezt ma még megmondani. Elment-e tehát tőlünk Rátkay* .Csillaghullás* czimű poetikus népszín­ művében, mely mármásodszor adatott elő a .tár­ örökre, avagy feltámad még az életben ?! ^Mentor** ellátási vállalat. Fontos kérdést old saság egy uj tagja, névízérint Szalócsy Irén lé­ meg e vállalat, a mikor az ezredéves országos pett fel Erzsi szerepében és bevált; elég ügye­ kiállítás igazgatóságának pártfogása alatt műzö- sen mozog és elég csinosan énekel, különösen'a �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 .Kattecakéu te meg éa* refrénnel bíró duettért , entott partnerével, Leóveivel együtt sűrű tapsokat. Hervée pajkos operettjében a .Nebánkvirtg*. ban Denis szerepét ugyancsak ujonan szerződött tag: F. Hegyi Janka jitawtta s különösen a: * éneke tetszett is. Végül felemlítjük még, hogy Fekete József karmester is igen hasznavehetö tágja a társulatnak. D. Zs. Gyászrovat Plachy József ÍÜlekjárási derék fSszolgabiráakat súlyos csapás érte. Nagyreményű joghallgató Kálmán fia, egyetlen figyenneke, hosszú sorvasztó betegség után e hó 2-án 21 éves korában befe­ jezte fiatal életét A gyászeset széles körökben mély részvétet keltett A korán elhunyt ifjú teme­ tése e hó 4-én ment végbe S.-Tarjánban, — hol a népszerű főszolgabíró mély gyászában mindnyájan osztoznak Fogadja a mi őszinte részvétünket is • a korán elhunyt ifjúnak adjon az ég csendes nyugalmat Negro Adolf surányi birtokos és neje szül. Hald Berta urhölgynek Ilonka nevű kedves gyer­ mekét ragadta ki jul. 1-én a szülök szerető kar­ jaiból a kérielhetlen halál. A jó szülőt nehéz bá­ natát enyhítse a minden oldalról nyilvánuló őszinte igaz részvét Közgazdaság. Szarvasmarhatenyésztési kiállítás Szécsényben. A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület állat­ tenyésztésének emelése érdekében f. évi junius hó 26-án Szécsényben szarvasmarhatenyésztési jutalomdijosztásokat eszközölt Nevezett napon már a kora reggeli órákban a szokottnál na­ gyobb mozgalom mutatkozott, melyből követ­ keztethető volt az, hogy a szécsényi és azécsényvidéki gazdák a Nógrádmegyei Gazdasági Egye­ sület eme üdvös intézményét saját és a köz­ érdek szempontjából is czélszerűnek és hasz­ nosnak találják Reggeli 9 óra tájban mind­ inkább sűrűbben gyülekeztek a bemutatandó állatok tulajdonosai és a szebbnél-szebb tenyész­ állatok csoportjai a kiállítás színhelyén, a vá­ sártéren gyönyörködtették a szemlélő közönsé­ get. Tíz órakor Ruszinkó Antal, az állattenyész­ tési szakosztály elnöke, meleg szavakban üdvö­ zölte a kiállítókat és az ott megjelent közönsé­ get és a kiállítást megnyitotta, a gazdaközön­ séghez intézett azon kéréssel, hogy az, a be­ mutatott állatok megbirálására egy szakbizottsá­ got válaszszon, ami nyomban meg is történt, s a mely Ruszinkó Antal elnök, Fáy Árpád, Székely János, báró Buttler László és Hoffmann Ignácz bizottsági tagokból alakult meg. A szak­ bizottság <L-u. fél kettőkor fejezte be működé­ sét, melynek eredményét Ruszinkó Antal elnök a nagyközönségnek a következőkben hirdette ki: Bemulattatott összesen 85 drb szarvasmarha, a szakbizottság által a rendelkezésre álló 133 korona jutalmakra kíosztatni rendeltetett: I. Elismerésben részesittettek: Ruszinkő Antalnak, az általa bemutatott eredeti simmenthali impor­ tált 1 drb 2 éves, 2 hónapos bika és 2 drb 3 éves üszőért a bizottság jegyzőkönyvi elisme­ rését fejezi ki. Gr. Choriuszky Igó által cso­ portosan bemutatott teheneiért hasonlón jegyző­ könyvi elismerését nyilvánítja. 11. Pénzbeli jutalomban részesittettek: Ruszinkó Antal 541. sz. bikája 25 kor., Vancsó Béla 30. sz. üszője 25 kor., Csiky Sándor 15 sz. üszője 23 kor., Szabó Károly 9. sz. üszője 18 kor., Trajter Mihály 33. sz. tehene 16 kon, Sztancsik János 73. sz. üszője 14 kor., Ivánka Ödön 29. sz. üszője 12 kor., összesen 133 kor. Hl. A fenti jutalmakon kívül diszoklevelelek a következő kiállítóknak adattak ki: 1. Arany díszoklevél: gróf Chorinszky Igónak, Ruszinkó Antiinak, Vancsó Bélának, Csiky Sándornak, Szabó Károlynak. 2. Ezüst díszoklevél: Ivánka Ödönnek, Pokorny Pálnak, Trajter Mihálynak. 3. Bronz díszoklevél: Tersztyánszky Istvánnak. Ezek ki­ hirdetése után az elnök meleg szavakban kö­ szönte meg a kiállításban megjelent gazda­ közönség ritka szép sikerrel egybekötött érdek­ lődését, éltetve a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület elnökségét, a bíráló bizottságot és a jelenlévő n. é. közönséget Ezen minden tekintetben sikerüli szarvasinaraakiáliitást több vidéki gazda nagy érdek­ lődéssel szemlélte meg, egyszersmind meggyőző­ dést szerzett a bíráló szakbizottág felvilágosí­ tásai alapján arról, hogy Szécsény és vidékének szarvasmarha-lenyészdéjében a millcnnáris ki­ állításon leendő bemutatásra sok jó és kitűnő anyag rendelkezésre All. Nein kevésbé emelte ezen kiállítás értékét az, hogy nemcsak Gyarmat és távolabb vidéki látogatók, hanem a magyar­ óvári növény-kísérleti állomás heyettes főnöke is ezen kiállítást mindvégig megszemlélte és a látott kiváló nemes anyagról dicsérőleg nyilat­ kozott. A díjazási munka bevégeztével társas­ ebéd volt az <Oroszlány* czimű szállodában, a' felköszöntők sorából különösen kiemelendő Ruszinkó Antal tósztja a Nógrádvármegyei Gazd. Egyesület I. alelnökére Scitovszky János orra és Fáy Árpád egyes, titkárra, továbbá: Baintner Ottó tósztja Ruszinkó Antalra, az állat­ tenyésztési szakosztály elnökére, valamint a Hoffmann Ignáczé Baintner Ottóra. A kedélye­ sen elköltött kitűnő jó ebéd után az együtt levő társaság a szécsényi sajtodét tekintette meg, mely a szemlélők minden igényeinek meg­ felelt, a sajtja pedig kitűnőnek találtatott. A Peronospora (szö/őpenész) elleni okszerű permetezés bemutatása. Az idei esős időjárás igen kedvez a Pero­ nospora föllépése- s terjedésének, mely már a balassa-gyarmati szőlőkben is mutatkozik, pe­ dig ez különösen a homokszőlőkben igen roliamosan szokott terjedni s a legtöbbször nem­ csak az idei, hanem a következő évi termést is tönkre teszi, sőt gyakran a tőkék halálát is okozza. Balassa-Gyarmaton a Peronospora el­ len védekeznek ugyan nehányan,de a védeke­ zés is a legtöbb esetben roszszul vitetik ke­ resztül, hogy az okszerű permetezés keresztül vitelével a szőlőbirtokosok megismerkedhesse­ QPlj| |P|f -féle vasöntöde és gépgyárÖ V11LIW li részvény társaság 1895. julius 7. nek Bucher Alajos a kerület szőlészeti felügyelője folyó hó 8-án, azaz hétfőn délután 2 órakor a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület ho­ mokszőlő telepén rövid előadásban felsorolva, az okszerű permetezés ‘elveit háromféle per­ metező géppel t. i. a • Budapest*, az »Eclair* >Bachus* nevűnkkel, háromféle anyaggal, t. i. a bordeauxi keverékkel (kékkő és mészoldat), továbbá kékkő- és mosó szódaoldattal és azurinnal mulatja be az okszerű permetezés ke­ resztül vitelét. E permetezési bemutatáson bárki is részt vehet. Ha julius hó 8-án, azaz hétfőn délután esős idő volna, akkor julius hó 9-én, vagyis ked­ den reggel 8 órakor tarlatik meg úgy az elő­ adás, valamint a permetezés bemutatása is. Az elromlott permetező fecskendők javítását a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület tele­ pének felügyelője Kertész Jánoseszközli. Mauthner Ödön tudósítása. Vörös lóheréből és luczernából vajmi kevés, burgundi takar­ mányrépamagból pedig egyáltalán mi sem fo­ gyott. Ellenben tarlórépatnagnak felelte élénk kereslete van és gazdák állal nagy mennyiség­ ben lön vásárolva. A természetes rétek az utóbbi gyakori esőzések által bő termést ígér­ nek, minek következtében a mesterséges takar­ mány nyerésére szolgáló, most vethető mag­ vaknak, nevezetesen mustárnak, csibeburnak, biborherének stb. megcsappant a kereslete és a mi fogyott, csak nyomott áron volt elhelyez­ hető. Piaczi gabonaárak 1895. július 1. Búza Rozs Árpa Zab _ 6-— 610 Kukoricza ... 7-— ... fr— 5’20 Lencse... __ 4’50 ... 6.— — Bab....................6.— ... 6.— 660 Gyorsan jött elhelyeztelésünk folytán, tekintve hogy állásainkat Szécsényben azonnal el kel­ lett foglalnunk, legszivélyesebb búcsúnkat ki­ fejezésre ez utón kívánok juttatni. Sajnáljuk, hogy B.-Gyarmat város nagyrabecsült közönségétől — hol oly hosszú időt tölthetni szerencsések voltunk és annyi sok jóindulattal találkoztunk, személyesen búcsúz­ nunk lehetetlen volt, de a közbejött rendkívüli sürgős elhelyezletésünk legyen ezen eljárásunk mentő indoka. Tartsa Isten és gyarapítsa B.-Gyarmat vá­ ros közönségét I Szécsény, 1895. julius 1. A szécsényi kir. adóhivatal tisztviselő kara: Horváth Emil, Rimai Z sigmond kir. adóUrnok. kir. adóellenőr. Pongrácz Sándor, kir. adótiut. Felelős szerkesztő: GYÁR éi IRODÁK ■* VI. kér. kUleö vArxi-út 29—85. Podmanicxky-utcxa 14. Géz- és Járgány cséplökészQIetek, számos első díjjal kitüntetett Schllck-fóle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egeteme# aczélekik. Eredeti Scblick és Vidata-féle egyvasú ekék, talaj mívelő eszközök, valamint Schljck-féle szab. IIILADÁM sorbavetö-gépek. TakanaánykésrltS gépek, darálók, őrlőmalmok él mindennemű gaadaaigl gépek. Eredeti amerikai kévekötő é* marokrakó arat > gépek éa rakuzóló gépek, iiillithatő metei va»rttak atb. — Elő- nyöi fi letéti teltételek. lzg|utánjroi«bb árak. 7.— A közönség köréből. VÁROSI IRODA éa RAKTÁR: BUDAPESTEM. 7’50 Vannay Ignáoz. �Nógrádi Lapok 1895. július 7. óh Monti Híradó^ Rétay és Benedek Budapest. 7 MENETREND az (Észtem-) Pártány-Mána—B.-Gyannati rajntronaloiü Érvényes 1895. évi május hé l-til. Rétay és Benedek Kitüntetve őrsi, kiállításon 1885. Kitüntetve orst. Nólpar-kiálliUson 1881. előbb Budapest. Budapest. KRISZTA és Társa 641 jy>3 Budapest, IV., Lipót-utcxa 21. hí. 7oti Ajánlja a t. ez. társulatuk, testületek, egyletek s köröknek külön zászlókészitési osztályokat, mely saját mühimzlí intézettel és műhelyekkel van egybekapcsolva, melyekben arany vagy ezüsttel művésziesen hímzett vagy festett egyházi, iskolai, kath. legényegyleti, ifjúsági, ipartestületi dalegyleti, tűzoltó, bányász, hadastyán, l'övész, temetkezési stb. zászlók és lobogók az egyszerűül kezdve a legdíszesebb kivitelben készülnek. mintákat és részletes költségelőirányzatokat készséggel 149 4—2 Egyházi ruhák és felszerelésekről külön árjegyzékkel szolgálunk. Haszonbérbe b.-gyarmat—losonczi vasúthoz közel, országút mellett egy jó minőségű szántóföld, rét és aránylagos legelőből álló, lakóház és gazdasági épületekkel 400 hold kiterjedésű lapos fekvésű birtokot. Salgó Gyula, 167 1—1 900 400 917 417 932 432 9<4 444 9-Hi 450 10**9 502 1032 515 1012 531 1052 640 1109 656 1124 6U 1151 637 12»2 650 1224 708 1245 727 1 109 1751 B.-Gyarmat Zanoni Eduardo zongoramester és zongorahangoló. Állandó tartózkodási helyéről Lo­ sonciról rövid időre B&lassaGyarmatra érkezett. ÁllomÁMOk ind. Párkány-Náua órk. „ Köhid-Gyunnat , „ Kéménd . . „ , Bény ... „ órk.) A (ind. ind.) • • |érk. IX V. v. 8.v7 1—ni. I-IIt. l-UL 8<w 744 731 720 7U7 652 640 624 612 602 1212 1155 1142 1131 1J18 1108 1055 1038 1022 ion 952 931 905 850 834 810 748 732 719 7Ö« 655 643 , Zalaba ... , 633 , Ipoly-l’ásxtó . „ 617 , Bél ... 603 , Szakálos . . „ 652 8<x 543 „ Visk ... 531 8<0 622 . Ipolyság . . 510 903 a Drógely-Palánk „ <56 446 915 443 „ Ipoly-Vecie . „ 433 934 427 „ Dejtár ... , 417 958 400 órk. B.-Gyarmat ind. 350 Megjegyzés: Az esti 6 órától reggeli 5 óra 69 • perczig terjedő éjjeli idő a perczek aláhúzásával van meg­ jelölve. — Bél és Ipoly-Veczo feltételes megállóhely. 725 734 751 2229/1805. «. keresek lehetőleg vasút mentén v. a most épülő aszód— kellőleg ellátott, mintegy i 515 ' fiirj Ö17 629 Egyházi felmerelések mteertthák, ét sámliik gyára. Rajzokat, küldünk. !v- ’• i v. v.; 1 ,~UL 1-Ut.j I-íll. 1M • Árverési hirdetményi kivonat A rétsági kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, Holitscher Zsigmond paksi lakos végrehajtatnak Schvarcz Mór p.-gödi lakos, végrehajtást szenvedő elleni loO írt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék, rétsági kir. járásbíróság területén lévő Legénd község határában fekvő a legéndi 43. számú tkvben foglalt Schvarcz Mór nevén álló A I. 1. sor 117. hrszámu házra az árverési 400 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1895. évi július hó 9-ik napján délelőtti 10 órakor dr. Pick Mór ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának tiz százalékát 40 frtot kész­ pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a, kelt igazságűgyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. L-cz. 170. g-» értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­ mervényt átszolgáltatni. ' A rétsági kir, járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál. Kelt Tereskén, 1895. évi április hó 20-án. Frank. kir. járásbiró. Bővebb értesítés Szommer Károly urnái nyerhető. STAHEL és LENNEK BUDAPEST ayárt Katona jónaer-ssteaa 9. •«.. a Marglt-hid és nyugati pályaudvar kost. trieur- és 88 10—7 Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű: Trieurök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű magvak kiválasztására. Lencsetisztitó és ositályoeó-trieurök az árpa kiválasztására és a lencse osztályozására. Ositálvozó-trieurök. Szabadalmazott trieurök és osztályozó gépek minden gabo­ nafaj tisztításira és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ séggel a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökké átalakítását Malom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemeaek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági czélokra. Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve kőidéinek. Vendéglő- és korcsma-üzlet bérbeadás. Balassa-Gyarmaton a volt KöiiS<-féle fent jelzett, általánosan jó hírnévnek örvendő üzlet, melynek helyisége a tar­ tatni szokott országos vásárok alkalmával a vásár telepével kö­ zeli összeköttetésben van és a város legélénkebb helyén fekszik, f. évi október hó 1-től haszonbérbe adó, azonban előnyös aján­ lat mellett a házzal együtt örök áron is eladó. ftxi. Köiilff /Idol fiié. „Ne taiiroljunk kovAeanál ■>enetXM Ezt mondja egy régi közmondás. Ugyanezen találó közmondást vonatkoztathatom ti pedig Jogosan az én telepemre is, amennyiben csakis egy oly nagyszabású, készpénzzel fizetett óriási árúmennyiséggel fölszereli raktár képes dzletfeleinck azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor Jó eredményeket érhet el. Gyönyörű minták magánvásárlóknak Ingyen és bér­ mentve. Gazdagtartalmú mlntakönyvek, milyenek még eddig nem léteitek erabók rész're bérmentetlenQL Szövetek öltönyöhöz. Peznvlen és Dosklng a magas kiérne számára. Elő­ írás szerinti szövetek a cs. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadastyánok, tüioltók, tor­ nászok, béröltözetek részére; kelmék teke- és játék­ asztalokra, kocsik bevonásához. A legnagyobb raktár stájer, ka rintiai, lirol stb. lodcnekben uri és nói használatra eredeti gyári árakon és oly nagy választékban, milyennel 200 versenyló sem képes rendelkezni. A legnngyobb választók csakis finom és tartóméi kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosó szőve- szabó-kellékek ‘SSISt. 4—14frtig továbbá gombok, tök, ezérnák, stb.) MF* Méltányos áré, becsületes, tartós, tiszta gyapjó kelme-írókat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bik kereset t csonkítják, ajánl : Síi karó fkky Jíáiio«, 05. BRÜNN (osxtr. Manncheeter). 20—14 Legnagyobb gyári raktár kelmékben •/, millió frt értékben. Szétküldés csakis utánvétellel. -JM ni/ÁQI Ügynökök és házalók rendesen „StikaUlftOi rofsky árúja- esteikével ellátott szöve­ teket, kelméket hóinak nagy mennyiségben árúba, * Ezen visszaéléssel ssemben kijelentem a t. vásárlók- , tisk, hogy én az előbb említetteknek árúimat setnmtecmú föltételek mellett el nem adom• •' �Nógrádi Lapok óh Hontí Híradó. 1896. július 7. Egy jó házból való fiú TANULÓUL felvétetik Gömöry Soma vas- és fű­ szerüzletében Dobsina. Értekezhetni ugyan­ ott, vagy Riítinger testvéreknél Losonczon. ws «-i Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető. SCHÖNFELD MIKSA, M * Zacherlin „I Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ ni tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, J különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyenként, mint szaténok, szobák, vendéglők és egyleti a* helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz- ? «. lék olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, $ tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. a legbiztosabban bat! ül, pusztít, mint semminemű * mán »iyáb axer mindannecná rovarokat él exért van na egéax világ— — elterjedve és használatba véve.' Ismertető fele: lepecsételt ing .Zacherl.* ELÁIÚMTÓ HELVEKl * irruaujD • axirvr ix*rvijr, utuao vmv.iik.uj>* wjw,bji Felseabtirx Tivadar, Hammer Mihály, Kanitx Ödön, 8xommer Károly, Gyula, Winter Armin; Ipoly»á<on: BomUÓ Károly, Trautvein Dániel; Tarjáabaa: Both Bála, Friedmann Jói»ef, Gronberger Miksa, Grosamann l Hotecxy Gusztáv, Kűrcr Dániel, Majernik Jóauf, Mandl Gábor, Okolicsányi Lajoa, Schleicher Pál, Stieglita Jakab uraknál. 89 10—6 1141—1896. tkv. szám. Önkéntes árverési hirdetményi kivonat A szécsényi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. ScbQckné szül. Schlesinger Betti végrehajtási joghatállyal biró önkéntes árverési ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék a szécsényi kir. jákrásbrrőság területén lévő, 8zécsény nagyközség határában fekvő, a szé­ csényi 612. az. tjkvben A. 1. 1. sor 39. hrsz. alatti ház- és udvarra 1680 forintban ezennel kikiáltási árban az árverést elrendelte, és bogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1896. évi augusztus hó 17-ik napján d.-e. 10 órakor ezen kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében lárp., ászt, és esztenályos Momttára Myannat, H K DC* Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ san teljeslttetnek. Egy jé házból való flo asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 52—7 ... 181. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető. megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól ie eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°|o-At készpénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­ mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt költ igazságügy­ miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékkópes értékpapírban a kikül­ dött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. g-a értelmében a bá­ natpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­ mervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsényben, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1896. évi április hó 28-án. Szilassy, kir. járásbiró. | 166. 1—1 3 �9 Nógrádi Lapok és Hont! Híradó. 1895. július 7. ^g-1 ''-nx^arr ■; ■- wirsiar.'ia—eagsz E pártfogást dJxirl erkö 'nr.niL , i SKnarkjass Az 1896-lkI ezredéves országos kiállítási Igazgatóság pártfogása alatt*) lévé „.VI E Rí T O R“ E 11 n t ú m i vállalat Elszállásolás: saját uj szállóhelyeinken Étkeién Budapest, Kercpesl-ut 22, szám. magj*. kir. keresk. min. nr a főváros és a kiállítás Ö nagymélt 4512 95. ss. az ezredéves országos kiállítást látogatók stámára kibocsájt 42 frt értékben 1 frt heti, vagy 4 frt 2<> kr. havi be­ előkelőbb éttermeiben. leiratában biztosította. fizetés mellett „Ellátási könyvecskéket1 “íiLÍ étkezés-, szoba-, közlekedés-, kiállítás és szórakoztatási szelvényeket, I. kiállítási tombolajegyet, végfll egy 2000 koronás baleset biztosítási bárcrát tartalmaznak. Egy ily könyvecskét (2 személy i» használhat, 4—1 napra, ha t> frt fit) krral pótolva lesz). — Előfizetéseket csakis korlátolt számban (aa első részlet beküldése mellett) már most elfogadnak, valamint bővebb felvilágosításai szolgálnak: Br. Morzsányi Károly, eraa-ST-képv. mint t stnSk -------- A BudapeMt-Erzsébetvárosi Bank — A ^.Mentor1 ‘ Ellátási vállalat. ---------Ehrlich Qiuzbiv, Rúzsa Lajos, Hegedűs Dániel, Takács Zsignwnd, mint elnök «». biz. tor, titkár . i(UfaM Stadler Károly, Wr' b4x- **» ház- fa zzilL- Ulzjd. az Kl»« masj. S1L bizL tin. kizp. KÍhlftn. Elismert legjobb szerkezetű CSEPEIMSEPEHET, gyűrű- ős sima- gg kézi-, lárgány- ésgg zözhajtásra- Sg HENGEREKET, VJ," hántó ekéket, különféle lánczboronákat, S3 C S-iL „Austria" sorvető gépeket, Blunt-féle ensilage 1—6 lófogatu zöldjakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, I szőlő zuzókat és bogyómorzsolókat, . ___ Legújabb bor- és gyümölcs-st^j lókat, ■ IMI! gabnarostákat, triőröket és kukoricza-B§ morzsolókat, “£?■? sajtókat, 43Íib önműködő „8YPHON1A4* növény- és szőlő­ vessző permetezőket kézi erőre, szállító készülékkelt vagy a nélkül • legjobb minőségben gyártanak éa szállitanak 132. csási. ők kir. kiz. szabad. gazdasigi gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor Alapitlatott 1872. 10-6 t.™ 600 munkás. k-sShS ■iigirnrsT’iTT'1 .^.-r étemmel é“ el3Ő. Íjakkal — ■ r~ ..-.irinaB BC* Árjegyzékek is számos elismerő levelek bénnentrc küldetnek — Képviselők és viszontánisitők felvétetnek. *3^0 ás°.a.J<4 <-> *Ö Q =3 &13 - <2 Valódi vörös-kereszt Egyedüli biztos hatású gyógyszer a most uralkodó sertés-vész ellen, de fényes C layton & Shuttle worth © Dróguduty gépgyárosot e) Budapest VA63.'k«lrOt legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: eredménynyel alkalmazható bármely más házi állat­ nál is. Kapható a készítőnél: Cservenyák György gyógyszertárában Balassa-Oyarmaton. im és oséplési idény beálltával aján­ lok a mezőgazdasággal foglalkozó t. közönségnek: ‘ I-r. ásvány-gépolajat 100 kg. 26 frt ,, olíva„ 100 kg. 42 frt 85 dekagr. súlyú legjobb gabnazsák 100 drb 36 frt. A minőségért kezességet vállalok. Beoses megrendelést kér: FELEDI IGNÁCZ l« t-S AZ AOWtfa B(ZT. Tátta. FÖOOVNŐKS. liih | t S- ö = -3 . 1 fi o B t2 m SAt 3 2 - S N -4 I — »■ S •« ’h £í"s':“ 5-2 Az aratási á S ©Is i'g ® J?-'2* “ I írie>§.«r-M ■O c S = •£ S * . Z Locomobll taoőzcséplög íp-kiszl e te k k»l/»«ok, kn.rSIA- és aralógSpck. boroaAk, aiSnngyajtflk. fi3 «■= s g e = li'S Pfll IIURIi11 *•«>•’»*> sor»»utg«p»k. saeeskavAaSk. rSp*Ht<Sk, kakorfaaafUVLUFHDm mnrssotSk. dnrAISk, SrlA-malmak. ~ iflfetemMaczél-ikik 4e minden egyéb 2is3vaioakik gazdasági gépek. MsatsSes 4r]tgyaSbti SfaSaatra fagyta fa áfaw««fa« MMffask. e 2 �1895. július 7. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. = I w UH M BIKSZADER alkalisch-aisriati aches SAUERWASSEB S A V A N Y U V IZ brCs ^el Borral a gryümöicsszörpökkel vegyítve kellemes im üdítő italt szolgáltat bikszAo gyógyfürdő. 8utmártne<ye keleti »«élén. szelektől magú he­ gyek által védett erdei feniikon fekszik; SzinérVáralja állomáttól (szata*ir—nagybányai vasat) 2, Téeaő állomástól unagy. északkeleti tárat) 4 óra járásnyira. Bikszádi gyógyforrások Egvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a követ­ kező kórnemeknél bizo. nyúlt be ; léált tldSharat tadólágdaa és a kezdődő timMóraal Idáit gvoaiorharutaál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fej* szédüléseket szűnteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli s Így az emésztést és a Jó étvágyat teljesen helyra hozza. Az epe-elválasztást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélctatornát tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany- vonda, az áaványvüek között kgkeUcmoaebb ásványvizeinek kútkezelőség-e. Ajánlja o vidéken m(g Mm ismcr| miden már legnagyobb izll « kitűnő a| kelendőknek ör- gyógylumUií zavanyíl vizet. CURORT BIKSZÁO an dér Ustlichen Grrnzc des Szatmárcr Gomitatcs, anf ciner wahligen, vor Winden dutch hohc Gobirge gcscUQUten Hochebenc gelcgcn; von SzinérVáralja ÍSzattnár-Naqrbányacr Bahn) 2, von leeső (Ung. Nordnstbahn) 4 Stan­ don cntfcrut. Die átkallsch-muriatiscbe Uailquelle Bikszád ist von aosgezeichnetcr Wirkiiog bei: chroalschen Luageacatarrh, Enphysem und beginncndor isberculose. !>»» Wasscr stillt bei ohroa. Ma gencatarrh dcn h.iufigen Főraktárak B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécaényben: popovics János, Loxonczon: Bulyl János, Füleken: BQdller Pál, S.-Tárjiínban; Mandl Gábor uraknál. -9. Brechreis, Kopfschmcrz und Schwindel, ist von wolthátigcm Einfluss nnf, illő allgcmeinc BlutcircuIstion und fördert somit • den Appetit und die Ver-' dauung, und trigt in Folge | seiner lösenden Wirkung' znr Reinbaltung dér Gal-j lenvege unddesgcaammten. Verdauongskanels bei. Us­ her unObcrtrcfflich bei Heiaorrheldea (goldcnc Ader), Gelbeseht, sowie bei Leber- nnd MllzaneehwelIn|. 249/895. szim. Árverési hirdetmény. i ,M *-» Alnlirt bírósági végrehajtó ax 1881. évi LX. t.-cx.lO2. g-a értelmiben ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti Vili—X. kér. kir. jbiróság 1893. évi 1933. számú végzése következtében dr. Deutsch Ignácz javára Dr. Koszaczky Arnold ellen 200 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 761 frtra becsült szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladalnak. Mely árverésnek a b.-gyarmati kir.jtiróság 1966/95 a zárná végzése folytán 200 frt tőkekövetelés, ennek 1890. évi január hó 12.* napjától járó 6°/s kamatai és pedig biróilag már megállapított költségek erejéig B.-Gyarmaton, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi jul. hó 9. napjának d.-e. lOórája határidőül kitdzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. L-cz. 107. és 108. §. értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul Is el fognak adatni. Kelt B.-Gyannatnn, 1895. juniua 20. Tomis, kir. jbirósági végrehajtó. nagyszerűen halnak gyomor bajokaál, nálkÉUízbststles ás áitoláaoun ísmerstss házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyornorgytnasiég, Hízta Ishslet, fslfs|tsá», ttvasys, letMSBgás, tmvflét, ■ gyomorégés, (slssJsges, sváJkaHválazztás, sárgaság, undor ál hányás, gyoswgárcs uOkOláa Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyosiortulterhsléssél ételekkel és Italokkal, giliszták, májbajok és btasrrbo Idáknál. Említett bajoknál a Hárlaezelll cyotnorraeppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit szál meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis Oveg ára használati utasítással együtt 40 kn, nagy oveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TórGI* J*aaef gyógyszertára Budapest, Király utas 19 n. A védjegyet és aláírást tüzetesen lessék megtekinteni I Csak olv cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszitO aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyltom*. A Mártaczatn gyemerasappsh valódién kanhatóL B.-(íynrtnaion. Cservényük Gy és Kánitzö.’győgytórfiban. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, OMLOK ZAT-FESTEK-GYÁROS Kronsteiner Károly Wien, Hl. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Fólierczeti én herczegi uradalmak, es. és kir. katonai raktárak, VMÚt-, ipar-, ItAnya- ón lifiiiiortiirflnlnlok, építke­ zési vAllnlütok VÁLLAL KÖZÖK én ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok Ntállitója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészbGB oldhatók, száraz, porított állapotbanéO kölönféle színmintában kilőnkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az oliymÁxolÁMhoi — Mintalapok és hasznAlatl-ntn.MÍtAMok ingyen- és bér­ mentve küldetnek. ________ _ --------------- NYÓlMTOTrrKlIirt^^ ..., — —-——---------------------:-------------------------- --------------------------------- B -OYAIUÍATT KÖNYVNYOMDA MÉREVfaVTÁKSÜLAT GYORR8AJTÓ1N. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00827.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 27. szám (1895. július 7.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7ad96f263a6969a8e45e3840ad0f87ef.jpg 9b5a0448b3b8eabea641f4bbae27fe7d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8cc6dd425c97a86027a32c0d378021ea.pdf db578a5e5e76f928ab6cf4a271fe860c PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 14. 28. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. EláBaetéai árt Elitiatial piaiak, reclamétiók ia hirdetések a kiadó­ Kfténz ívre 5 frt. Fél érre 9 frt 50 kr. N«gy®<l évre 1 Irt 26 kr. hivatalhoz intúendók. ~W<y Ai*i XO InraJcaXx. Elüfixrtni csupán x klaMéhlvatalbu leket B.-Uy*rmaton. Október 1. (A—d) A hivatalos közlöny egymásután tette közzé ama minister! rendeleteket, melye­ ket a házassági jogról szóló s azzal kapcsolatos törvények életbeléptetése érdekében kibocsátani kellett, s melyek szerint e törvények ez év október elsején lépnek hatályba. Bizonyára nem túlozunk, midón azt állítjuk, hogy e nap Magyarország állami és betéteié­ ben egy új korszaknak megnyíltát jelenti. A közelmúltnak áldatlan s már-már veszedelmessé vált harczai egy csapással véget érnek; a fel­ zaklatott kedélyek lecsillapulnak s az egész vonalon érvényesül az államnak akarata: a törvény. Az egyházpolitikai harcz tüzpróbája volt Magyarországon a szabadelvűségnek, a haladás­ nak, s a mily bizonyos az, hogy ily irányú politikának sikertelensége kiszámithatlan időre vetette volna vissza Magyarország állami bet­ éteiének fejlődését, ép oly kétségtelen, hogy az idevágó törvények hatályba léptetése a fejlődést megmentette, szilárd alapokra fektette s lefoglalta számára a jövendőt. ., Az életbeléptetett törvényekben jelentkező nagyfontosságú elvek az igazság erejével hat­ nak s épen azért kellett győzniük. Az igazság­ nak útja nem sietős, várhat, mert mindig ifjú marad s biztosra veheti, hogy elismerést nyerend egy napon. Hosszú éjszakai menetelés közben a katonák el-elszunnyadnak, anélkül, hogy azért megállapodnának s folytatják utjokal álomtól nehéz szemekkel s csupán a tett helyén ébrednek fel, hogy megütközzenek. Így haladnak előre szunyadva az igazság eszméi is; olykor a mozdulatlanságig dermednek meg; erejüket és éleiben létöket csupán a bejárt útszakasz tárja fel előttünk; de itne meghasad a hajnal, a nap előtör, az eszmék világítani kezdenek, felismerik őket s győzelmet aratnak az egész vonalon. így volt ez nálunk is, s október elseje jelzi azt a napot, melyen e győzelem teljessé válik, s a mely nap nemzetünket amaz ösvényre tereli, melynek irányát a szabadelvűség s az ezzel kapcsolatos haladás törvényei szabják meg, módot és alkalmat nyújtva nekünk arra, hogy állami életünket, intézményeinket — a nemzet ezredéves múltjához híven — minden ponton előre vigyük. Reánk nézve azonban e törvények nemcsak ily általános szempontokból fontosak. A magyar nemzet érvényesülését jelentik azok itt e négy folyam által áztatott földön. - Ha figyelembe vesszük azt, hogy a hatályba léptetett törvények s kormányrendeletek értel­ mében a házasság megkötésekor, tehát oly pillanatban, mely mindenkire nézve a legben­ sőbb s legszentebb köteléket van hivatva egy egész élettartamra megállapítani, a nem magyar ajkú összes nemzetiségek között is az állam akarata magyar nyelven nyilvánul s e nyelven adja meg a kötelékre a szentesítést: tehetetlen nem éreznünk, hogy az a törvény, az a rendelet, mely ekként intézkedik, egyfelől százados múltnak könnyelmű mulasztásait üti helyre, másfelől széles e hazában lakó összes nemze­ tiségeket azzá fűzi össze, a mivé lenniük kell s mássá lenniök nem tehet, a családi kötelék­ kel kapcsolatos összes intézményeikben is — valóban és igazán munyarrA. A milyen mélyen elszomorító van abban, hogy apáink könnyelmű mulasztása folytán csupán most juthattunk ahhoz, hogy e hazának minden fiára — sze­ mély- és nemzeti jelleg válogatása nélkül — A lap szellemi részire » a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Hirdetések ániabály szerint számitUtnak. — Nagyobb él többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes belgáiéinál külön 80 kr. Nyllttér petit sori: 20 kr. az egyenjogositást a családi étet terén is ki- iránt, a jelenvolt úri és nőközönség lelkesülten terjeszszük s minden gyermekéi magunkhoz tapsolta meg.' A formailag*és tartalmilag szép emeljük, ép oly örvendetes tényt kell látnunk jelentést egész terjedelmében közöljük. Aninger László, a társulat pénztámoka leszá­ abban, hogy ez immár megtörtént; megtörtént pedig épen akkor, midőn a magyar állam molván a társulat bevételeiről és kiadásairól, — fenállásának ezredik évét éli s tiz százados miután számadása teljesen rendben találtatott, múltját készül megünnepelni. Ez az ezredik év neki a felmentvény megadatott s akadályozta­ nem egy nemzetiségekké szakgatott államot tása esetére a pénztárnoki teendőkben helyette­ talál itt, hanem egy minden izében és minden séül CséfTalvay Géza, b.-gyarmati takarékpénz­ intézményében egységes, egészszé tömörült tári könyvelő választatott meg. nemzetet, mely nem akar tenni s nem tehet A közgyűlés Melicher Ferencz és Simko Fri­ gyes elhunyt választmányi tagok emlékét jegyző­ más, csakis magyar. A magyar nemzetnek újjá születése ez az könyvben foglalja s helyeikre az elnök javaslata egész vonalon. Ez az, a mit reánk nézve e folytán dr. Pulszky Ágost és Nagy Mihály urakat törvények jelentenek. Egyikét azon alap s választja meg. A társulat disztagjául megválasz­ kidönthetlen köveknek, melyeken állami életünk tatlak : Vaszary Kolos herczegpn, dr. Schuszter Konstantin váczi püspök, gr. Károlyi Tibor, épülete nyugszik. Wlassies Gyula, Zsilinszky Mihály, Pulszky A lángra gyúlt öröm cltitkolhatatlan érzeté­ vel tekintünk október elsejére, mint a magyar Ferencz, Szontagh Pál, Knauz Nándor, Csávolszky nemzet újjászületésének napjára, melylyel az József és Hampl József urak. A közgyűlés hálás köszönetét szavaz Nógrádezredik esztendő ajándékozott meg minket. Hosszú, küzdelemteljes idő; ám — valamint vármegyének azon nagylelkű (10 ezer frtos) általában — úgy a nemzetek életében is nem 'adományért, melyet a millennium alkalmából a rohamos, hanem a progresszív haladás van a társulat javára adományoznod, mely alapít­ vány nemcsak hogy felszabadítja az egyletet hivatva arra, hogy megoldjon mindent. az anyagi gondok súlya alól, hanem a mely megszilárdi(ja az egyletet, s fenmaradását, sőt fokozatos fejlődését biztosítani fogja. Huszárzendülés. A intrfl napokban a lapokat Az alapszabályok némely pontjainak módo­ bejárta a hir, mintha 13 magyar huszár agyon­ lövetett volna. Újabban ismét az állittatott: sítása után már alig várta a közönség Pintér hogy a 26 huszár nincs elitélve, de vizsgálat Sándor régészünk felolvasását, melynek tárgyát alatt áll. Szerencse, hogy ez utóbbi hir felel az ipolyvidéki bronzkorból merítette. A felolva­ sást mindvégig nagy figyelemmel' hallgatták s meg az igazságnak. A szécsényi járást e zendülés közelről érinti, a felolvasót, aki egy óra hosszat nem kimerü­ mert három szécsényi s egy endrefalusi fiú van léssel, de hova-tovább érczesebb hangon emelte közöttük, s bár érthető o járás izgalma, mégis ki a dolányi major-hegy bronzkorbeli emlékeit A felolvasót megtapsolták és a jelenlevők me­ oktalanság a hadsereget szidni. Magyar altiszt kegyetlenkedett velők, s habár legen Üdvözölték. Az érdekes tanulmányt lapunk más helyén hozzuk. az nem volt beszámítható állapotban, mert úgy A tanulságos és felette érdekes közgyűlést halljuk, hogy elméjében megzavarodott, mégis bűnhődniük kell, csak az Ítélet legyen okos és gr. Degenfeld Lajos elnök buzdító és lelkesítő ne túlszigorú. Bűnhődjenek azonban a kötelesség­ szavakkal déli 12 órakor fejezte be. mulasztó tisztek is. ügy halljuk, hogy a hadügy­ miniszter gondoskodott a vizsgálat és eljárás, Nagy Ivánnak, a N. V. M.-társulat helyes voltáról. Ez ügyre még visszatérünk. titkárának évi jelentése. A N. V. Museum-Társulat közgyűlése. Lélekemelő módon folyt te ma egy hete, júl. hó 7-én a N. V. M.-Társuhit közgyűlése B.Gyarmaton a vármegyeház kistermében. Nem a tagok nagy száma, de a megjelent kevesek intelligenliája és értelmi súlya emelte a köz­ gyűlés ünnepi hangulatát. A vármegyeház kis­ terme, melynek falait a köznapi étet ügyes­ bajos dolgai száz és száz alakban körülzsong­ ják, most a Músák csarnokává vált Valóban ritka élvezőiben részesültek mindazok, akik a közgyűlésen megjelentek. A közgyűlést gróf Degenfeld Lajos főispánunk a társulat elnöke, d.-e. 10 órakor a társulat tagjainak szívélyes üdvözlése után megnyitván, a jegyzőkönyv hite­ lesítésére Vannn.y Ignácz és Horváth Danó urakat kérte fel. Ezután jeles tudósunk: Nagy Iván, a társulat fáradhatlan ügybuzgó titkára s a tár­ sulat megalkotója olvasta fel tartalmas évi jelentését, mely nemcsak a társulat szellemi és anyagi ügyeire, hanem egyszersmind a B.-Gyarmaton létesítendő főgymnasiumra is kiterjedt, mert a Museum fentartása és további fejlesz­ tése értelmi erőket és a nagy fáradsággal össze­ gyűjtött emléktárgyak, nagybecsű régiségek biz­ tos azillumot igényelnek. A jelentés felolvasása után az ősz tudóst, aki telke egész melegével érdeklődik vármegyénk ezen kultur-intézménye Méltóságos Elnök úri __ Mélyen tisztelt Társulat és Közönség! Társulatunknak a múlt nagygyűlés óta lefolyt életéről kell hivatalosan beszámolnom. Mielőtt ezt röviden megtenném, szükséges előzményül némely átalános — mindazáltal Intézetünk léteiével szo­ ros viszonyban álló főbb mozzanatoknak hatásait méltatnom, és ezekre nézve a Mélyen tisztelt köz­ gyűlés becses figyelmét kikérnem. Gondolkodó hazafiak valamint már a vezeklés szomorú napjaiban, úgy még inkább az alkotmá­ nyosságnak újra felderülése korszakában felismer­ ték azt, és meggyőződtek arról, hogy a nemzeti fennállásnak, az állami létnek legbiztosabb alapja az öntudatos kimivelt önérzetnek és Önismeretnek kifejtésében áll, — és hogy a Nemzet a közmű­ veltség és tudományos haladás által szerzett fö­ lénynek ápolásában és gyarapításában bírhatja fenmaradásának legerősebb tényezőit és biztosíté­ kait. E nézetnek, e meggyőződésnek szülöttjei a hazai közművelődési társulatok is, és ezek között a nemzet történelmének nem csak elméleti, de szemlélet útján is még fogékonyabban ható tör­ ténelmi múzeumok és könyvtárak alapításával összekapcsolt cultur-egyesületek. így támadtak az országban egymás után a vi­ déki, t. i. megyei és városi Múzeumok és ezekkel kapcsolatosan a történelmi és régészeti társulatok azon hivatással, hogy az önismeret tudatát a múl- �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. tak iránti kegyeletül összefűzve, a neműt társa­ dalmában meggyökereztessék. Nógrád vármegye • téren nem tartozott az él­ tük köti. Már fényes sora állt előttünk a hasonló intézményeknek. 1890. évi november 9-én hang­ zott fel az inditványszó helyi lapunk hasábjain, 4a oly kedvelő eredménynyel, hogy a következő évi márcxius 15-én a társulat már megalakulha­ tott, és ugyanazon 1891. évi novemer 29-én egv ünnepélyes közgyűlés keretében a kath. iskolaszék által három évre felajánlott egy kisebb teremben Múzeumát megnyithatta. Még fenségesebb moz­ zanat volt társulatunk életében az, midőn (1894. sxept 4-én) az igazgató választmány magas hevü­ letében, de egyszersmind a hazafias társadalom áldozatkészsége iránt táplált mély hitében a Mú­ zeumnak tulajdon ház- és telekvételére határozván magát, azt régre is hajtotta. Az első egy pár ér fényes korszakát képezi megyei társadalmunk hazafiúi áldozat-készségének. Már a megnyitás alkalmára! érem-gyüjteményünk meghaladta a két ezer darab számot Régiségtárunk kőkori, broncxkori és egyiptomi tárgyakban többet számlált 360 darabnál. A római régiségek száma 25, a fegyverek száma 48, pecsét­ nyomók és gyűrűk 73, — edény-gyűjteményünk 20 darabnál többet számlált Középkori ezüst réz, broncz és rutárgyakban mintegy 278 darabot; ásvány és kövület* tárlatunk 400 darabot tüntettek föl. Olaj festésű, többniyre arczképekből álló gyűj­ teményünk 17 darabot mutatott Mind ezeket egyes hazafiak ajándékozták, a mint annak idejében hirlapilag is köszönettel hirleltettek, és neveik nem csak az adományok könyvében, de többnyire az ajándékozott tárgyakon is kitüntetvók. Könyvtárunk Egyeseknek kiscbb-nagyobb számú adománya mellett nagyobb könyvgyűjtemények hozzájárulásával becses és tekintélyes szellemi kincstárrá alakúit Érték és belbecs tekintetében a könyv-adományzók között első helyen áll Szontagh Pál ur tagtársunk ö nagyméltóságáé, kinek darab számra két ezeret meghaladó könyvtára a hazain fölül a külföldi remek-irodalomra is kiterjed, és valamint ezek classikusait, úgy főleg a jog-böl­ csészet és államtudományok legbecsesebb kiad­ mányait is tartalmazza; — utánna a Kacskovicb családnak régibb könyvekből, Tomesko Nándor­ nak vegyes, — és Majtliényi Imrének újabb magyar irodalmi művekből álló és számos mások ajándékai következnek. A legutóbbi időben pedig Balás Antal ur, országgyűlési képviselőnek bálát érdemlő buzgó gondoskodása eredményeként a néhai Ghyczy Ignácz hagyatékából az országgyűlési képviselőház 3536 darabot juttatván társulatunk­ nak, könyvtárunk darabszámra mintegy hat ezer­ nyire emelkedett Ez oly tekintélyes tömeg, mely TÁRCZA. Egykor ás most. Mikor gyermek voltam, Gondtalan, kis gyerek: Bejártam a mezőt, Zöldellő hegyeket. Szerettem az erdőt Dalos madarával; Nem törődtem mit se A világ bajával. Mikor ifjú lettem, Iflú, bánatos, Néha napján kissé Szerelmes, kapatos: Akkor is eljártam, De csak egy kis házig, BogárszeinO lányka Kertje kapujáig. Az idő elszámyalt. Sok szép ér mögöttem; Az árnyas temető, A mi még előttem. Most már oda járok Tipegve, tapogva... Helyemet keresem A csöndes sorokba. Kubányi Béla. 1895. július 14. a tudományos művelődésnek már is fényes tanul­ mányozási teret nyújt, és könyvtárunk hasonló társulatokéval magas mérvben versenyezhet Mind ezen eddig gyűjtött kincsünk már a múlt Ősz óta rendezve és nagyobbára felállítva a tár­ sulat saját épületében Őriztetik és ott látható. Hogy mind ez igy van, arra nézve az Igazgató­ választmány inditatva érezte magát nem csak az Adományozóknak, de egvszersmind a társulat két buzgó tisztviselőjének a Múzeum Igazgató Baloghv Dezső — és a Pénztárnok Aninger László uraknak is lelkes és pontos közreműködéseikért méltó elismerését kifejezni. Még egy fényes mozzanat derűje viradt Inté­ zetünk reményeinek felvillanyozására — a múlt ősszel, midőn e vármegye bizottságának hazafias lelkű többsége másod-Elnöküuk Scitovszky János urnák millenáris tervezete alapján méltóságos El­ nökünk istápolása mellett Társulatunk alapjára jelentékeny összeget szavazott meg. A vármegyé­ nek ezen nemes, s ezen nagylelkű tettéért a tár­ sulat igazgató választmánya jegyzőkönyvileg mély háláját nyilvánítván, ezennel arra kéri fel a m. t. közgyűlést, hogy a társulatunk ezen hálanyilat­ kozatát elfogadni, és azt levél utján a Vármegye m. L bizottságához juttatni méltóztassék. Én pedig meg vagyok győződve, hogy a m. L közgyűlés érzelmét Őszintén tolmácsolom, midőn ez Ogybeli nemes eljárásáért a m. Elnökségnek itt nyilvánosan hálás köszönetünket szóval és jegyzőkönyvileg is kifejezzük. Ezek axok, miket társulatunk állapotáról és mű­ ködéséről előadnom örömemre telt De mélyen tisztelt közgyűlés! a fénynek meg van az árny-oldala is, melyet leplezni a jövő el­ leni bűn volna; szükséges tehát a létnek nem csak szellemi, de anyagi oldalát is ösmérnűnk. A kezdet mindig nehéz; de a nemzett jellem egyik kimagasló fénysugara az a fellobbaQÓ lel­ kesülés társulatunk alakulásának első éveiben a szent ügy mellett oly meghatóan nyilatkozott, hogy a legnagyobb akadályokon szerencsésen győzedelmeskedve, már első éveiben az élet­ erő legszükségesebb feltételeit érvényesíthette. Ámde az élet haladást kíván. A pangás, a sinylődés «= halál Az élet föltételei folytonos ápolást, izmositást és végleges megállapítást igényelnek. Ama nemzeti jellemvonás, melyet az imént emlí­ tettem, sajnos, — olyan, mint az éjjeli lidérczlán'j, mely hirtelen felgyűl és ismét nyomtalanul eltűnik. Minden ilyen közintézmény hasonlít a gyermek életéhez. Nem elég annak megszületnie, hanem felnőtt koráig kell, hogy az anya keble, — sze­ retető, — dajkál ás a, ápolása érett koráig gyámolitas írja és nevelje, — különben elsatnyul, el- hervad, elhal, mint a száritó sivatagunk elhagyatott növénye. A hazai intézmények emez édes anyja a társa­ dalom és az állam. A társadalom és az állam — e két hatalom, e két tényező az, melyre minden hazai közhasznú intézmény fenállásának terhe háramlik. Nehéz hi­ vatás! — és a társadalom részéről — nem ta­ gadhatni, — érzékeny áldozattal is jár; de lel­ kesülő* nélkül nem létezhetik bazafiság; — hazafiság pedig nem létezhetik áldozat nélkül. Oda jutottam, mélyen tisztelt közgyűlés és il­ letve m. t. közönség, hogy a szent ezélú intéz­ mények két sarkalatos gyámolitó és fentartó ténye­ zőinek az államnak és társadalomnak hivatását érintvén, első sorban ez utóbbinak vagy is a tár­ sadalomnak kötelességszerú hazafiúi érzelméhez forduljak társulatunk érdekében. A társadalomnak, melyhez az itt jelenlevő m. tisztelt közönséget is teljes joggal és kitüntetőleg kell soroznom, —.ismétlem: a társadalomnak számlájára nagy és nehéz feladatok teljesítései vannak felróva; de a jelenkor és az utódok szent érdeke róvja reánk ezek teljesítésének kötelességét. És bárha nemzeti létünk folyvásti védelmének és küzdelmének szünteleni harczában kisebb-nagyobb őnmegtagadást követel a lerovás teljesítése; még is az önbecs-érzet és a hazafiúi elismerés az ered­ mények mérlegén méltó megnyugvást kelthet az áldozatért és ön megtagadásért, melyet a közérdek javára szentelünk. Mint előbb már emlitém, a vármegye méltó­ képen megfelelt e téren hivatásának. A sor az államon és a társadalmon van. Igen — ez utób­ bin szüntelenül, és állandóan. Van házunk, van telkünk; de van adóssági ter­ hűnk is. A vármegye nemes lelkű alapítványa meg van szavazva, de az folyósítva csak évek múlva lesz. És különben is az inkább fentartási alapnak tekinthető, mintsem épületi teher lero­ vására, vagy épitésre, pedig házunk már is szűk és elégtelen kincsünk befogadására. Ezen bajok orvoslásának, ezen hiányok megszüntetésének aggo­ dalmas gondja terheli a társulatot, mely előmunkálója, úttörője óhajtott és óhajt lenni azon még szükségesebb, tnég magasabb fokban életbevágó eszmének, mely e megye székhelyére egy kor­ szerűbb főiskola létesítését ezrek és ezrek szive sóhajával várja és reméli, és mely e tekintetben az államtór,várja vég megoldását. A társulati igazgató választmány hivatását súlyos gondok, nehéz aggodalmak árnyalják be, midőn azon már emlitett jellemvonás: a hirtelen fel­ Egy látogatás a magyar Chikagóban. ezekhez nem értek. Figyelmemet ugyan érintette kissé, hogy egy vidéki úr a tantestület czéljairn 40 koronát ajánlott fel. Én erre minden mathematikai tudományomat összeszedve, hirtelen kiszámítottam, hogy ha ő e küldeményt 10 krajezárosokban teszi, az az kétszáz darab pénzben, úgy a viruló, gazdag Tarjánban na­ gyobb benyomást tett volna. Vig zeneszó mellett talpra esett tósztokkal fűszerezett közebéd váltotta fel a komoly gyűlést. Tudtak a komoly tanítók és elnökök kellemes, könnyed társalgással is szolgálni. Ebéd után a százhúsz emberre tehető társa­ ság megoszlott, hogy meglátogassa a kőszén­ bányát, a hatalmas vasgyárat, a cognacgyüral és egyéb gyárakat. A nagyszerű palaczkgyárból hoztam is magammal emlékül egy jogar-alakú üvegpálezát, mely útközben eltöri Azt súgta nekem, hogy nagyobb hatalmak jelvényei is eltörnek, ha tulajdonosuk nem óva őrzi őket. Utón, útfélen a mindenütt pezsgő élet, mód jelei. Mint persze ismeretleni minduntalan be­ mutatnak valakinek vagy megfordítva. Kelle­ mesen telik a délután; közéig az est: a zene­ estély, a táncz. Belépünk a nagy kaszinói terembe, hol már díszes közönség gyűlt össze. Egy nemcsak kis, de nagyvárosban is feltűnhető körülmény ra­ gadta meg figyelmemet: Az estólylátogatók úgy a hogy és a mely perezben érkeztek, fog­ laltak helyet, ahol érték. Senki sem tolakodott előre: a milliomos és más vagyonos vagy elő­ kelő ember nem is tudta, hogy ő a harmadik vágy ötödik sorban ül, más derék, tisztességes, de kevésbé vagyonos emberek sorában. Elöltem pisiig ezengazdagok eme Ikedlek ezen körülmény által: úgy véltem, mintha ész, szív és kedélyesség- Hogy is lehetne ez más, mint Salgö-Tarján, a fekete gyémántok hazája. Ezt természetesen eltalálta az első pillanatban a szives olvasó. Olt úgy látszik, minden gyémánt: a kőszén, az emberek, köztük csaknem első helyen a tanítók s nem utolsó helyen a bányászok, kik oly szolidul tudlak sztrájkolni az ideiglenesen zárt korcsmák körül, mint hallom.... Egy legutóbb megtartott tanítói gyűlés adott arra alkalmat, hogy rég táplált vágyamat kielégíthessem e kis darabka Amerikát meglátni. A mellett szerencsés voltam azon igazán ma­ gyaros, szivei melegítő vendégszeretetet élvezni, melyet finom modorú és jószivü lakói a jöve­ vénynek nyújtanak. Megvallom, hogy nem vagyok valami világ-’ látott meg, mit tagadjam, talán ahhoz kissé követelő perszona. (A kis egyének mindig nagyot keresnek.) Kissé szepegve mentein: Ugyan fel fogom-e azt találni amit keresek, óhajtok: néhány napig tartó változatos, kellemes szórakozást ? E gyenge aggodalomtól azonban máris meg­ szabadultam, amint Tarján felé a vonaton igen víg és szellemes társaságban oly érdekesen csevegtünk, hogy az út rövidségén meglepődve szálltunk ki. A vonatnál az ügyes rendezők fogatokkal vártak s bennünket útközben kellemesen mulat­ tatva, esetleg felvilágosítva, mindenkit a szá­ mára rendelt kényelmes úri szállásra vezettek. Röviddel utána bementünk n bányatelepi tij nagy iskola gyűlésiemébe, hol urak és hölgyek is tanácskoztak, a tantestülethez inté­ zett szép leveleket olvastak fel stb. Kérem, én gyűlő, de hirtelen el is lobbanó lelkesedés sötét árny-ként kiséri. Ez a rém, m, t közgyűlés! „az aláírás, de nem fizetés? szokásának �1895. július 14. ilkos nemieü nyavalyája. Ennek orvoslása az Igaz­ gató-választmány teendői közé tartozván, s az erre nézve már hathatósan határozván, erről itt többet mondanom fölösleges. És ezek után bevégezhetem jelentésemet magam részéről azon felhívással: ne higyjük, mintha a terhektől, a kötelességektől, mik reánk, mint egy nemzet polgáraira, mint a hazának fiaira termé­ szetesen háramlónak; tehetségünk, vagyonunk ki­ csiny voltának ürügye alatt magunkat felmenthet­ nék. Kölcsey Ferenci Írja Praenesis-ében, hogy a közczélra munkálás kötelessége alól senki más magát ki nem vonhatja, csak az, ki a természet­ től szellemi és anyagi tehetség nélkül született Ne hagyjuk tehát ezen társulatot sem seny­ vedői, mert azt mint kóseréira közvetlenül a tár­ sadalom érdekében alapított intézetet, tettleg pár­ tolni hazafiúi szent kötelesség. A bronz-korról az Ipoly vidékén. Irta is felolvasta a jtüíus 7-iki museum-tirsulati köz* gyOlés alkalmával Pi»Ur Stato. Az emberiség anyagi és szellemi életének kere­ tén belül kifejlődött tudományágak között, az írott történelem előtti korra vonatkozó régészeti tudo­ mányágat tartjuk a legifjabbnak, minden bizony­ nyal azért; mert dogmaszerú alapelvei még nin­ csenek, — talán nem is lesznek soha; mert e tudomány egyedüli anyagát a régen élt ember tűzhelyének, eszközeinek, csecse-becséinek könnyen nem enyésző egyes darabjai, töredékei és sírjának maradványai képezik. Az ily hajdankori maradványok a legtöbb eset­ ben véletlenül kerülnek elő a föld kebeléből s eszményi értéket képviselnek és mint ilyenek — ritkaságok lévén — kevesek birtokában csopor­ tosulnak össze. Ma már a nép minden rétegében erős áram­ lattal terjed a tudvágy s azzal együttesen a miveltaég is. A szántó-vető tehát éppen úgy, mint a napszámos figyelemmel veszi kezébe az ekéje, ásója alatt fölszinre kerülő emberkéz alakította tárgyakat s ha nálánál élelmesebb üzérkedőnek csekély árért el nem adhass, avagy porban játszó gyermekének játékszerül alkalmasnak nem találja: akkor bizonyára egyik vagy másik kabátos embe­ rének ajándékozza, ki által aztán a legtöbb eset­ ben rendeltetési helyére jut. S hogy ez naprólnapra mind sűrűbben ismétlődik, örvendetes ta­ nulságot tesznek róla a hazánkban alig egy év­ tized alatt alakult megyei és vidéki múzeum-egyesü­ ből font koronát viseltek volna fejükön, mely fé­ nyesen ragyogott, világított és melegített. Sok városban sok embert félni láttam hasonló fej­ éktől No, de hogy a dologra térjek, a művelt bányahivatalnokok rendes zenekara állal szépen előadott zenedarabok után meg is indult a jó kedv. Hördültek a tánezos párok, pirultak az arezok, ragyogtak a szemek. A nem tánezolók meg oly érdekes társalgAst folytattak a többi helyiségekben is ... hogy bizony nekem leg­ alább felért egy, — az az túltett mindenféle tánezon. Hagyjuk a tánezot: pihenjünk a kényelmes ágyakon, melyeket a tarjáni friss gazdasszonyok oly kellemesen tudtak megvetni cse. des szo­ báikban, hogy reggelig meg sem mozdulva 8 óra tájban felugrottunk a Sálgó-telepre tervezett kirándulásra sietve, a fogaskerekű szénszállitó kis vonat három nyílt vaggonkájáról le nem maradva. Vígan felszállt tehát a társaság. A gyönyörű vidéket szemlélve, lassan emelkedtünk ötszáz méternél magasabbra. Megkapó kép a Zagyva pata kát a hasonnevű község mellett tovafutni látni a mély völgyben. .. . Végre megérkeztünk a rendes, ceinos és nem éppen kis bányafaluba, melyet Salgő-telepnek hívnak. Minden ház előtt rózsák özöne virult elénk a csinos kertekből. Közülünk némelyek az aknához mentek, mely kis vonat szénhordó kocsijait tölti meg órán­ ként a fekete gyémántokkal De a társaság nagyobb része a somoskői vár romjai felé, onnét egy óm járásnyira, indult. Séta közben betekintettünk az ngy szólván lábainknál fekvő Somosujfahiba, mely az egész összessel meglepő szép panorámát nyújt. Odaértünk, bementünk, kúsztunk mintegy hetvenen a még most is részben igen erős magas falakkal biró néhai rabló fészekbe. .. Aki látta a meredek sziklahegy nyugati részét elfoglaló gyönyörű bazalt­ 3 __ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó._____ letek, melyek közé már némi büszkeséggel sorol­ hatjuk a mi nógrádmegyei uiuseuiu-egyesületünket is. A gondolkozva kutató régiségkedvulő az, kinek a társadalmi élet legtöbb tréfáját és metsző gú­ nyolódását kell eltűnne. No de minden nemesebb kedvtelésnek m«gvau a mag.! svbzö tövise. Helye­ sen van ez így, mert hiszen sokkal többen va­ gyunk, olyanok, kik a mélyebb szellemi munkát nem szeretjük s az anyagi élet pillanatról-pillanatra elröppenő érzéki élvezetét többre becsüljük a tudás maradandó kincsénél is; pedig azon gú­ nyolódva tréfáló embereknek tudniok kellene, hogy a földből kiszedett minden egyes — hajdan em­ ber alkotta — tárgy, vagy annak jelloges töre­ déke, ma már a positiv történettudománynak ki­ egészítő részét képezi. Minden egyes darab egy szem azon lánczból, mely az emberiséget egy egészszé fűzi össze. És ha van Európában nemzet, melynek Őstör­ ténete megvilágítást igényel, akkor bizonyára a magyar az, egyik legszentebb kötelessége tehát minden magyar embernek, hogy ez a haza földjé­ nek kebeléből napfényre kerülő ember készítette s használta tárgy, mint múltját igazoló egy mondat, sokszor egy korszaknak egész története, az enyé­ szettől megóvassék s a tudományok központosító csarnokába jusson. Magam is sok szeszélyes tréfát, metsző gúnyt állottam már ki azért, mert saját szellemi műlattatásomra szeretettel viseltetem az ócsakaságok iránt s a midőn önmagamat megismerni törek­ szem, egyszersmind arra törekszem, hogy nemze­ temnek már eddig is megkétségesitett múltját egy-egy szerény mécsvilághoz hasonló. parányi adattal megvilágosithassam, ámde azért még sem riadtam vissza, hogy itt e helyen, a mi museumegyesületttnk megteremtőjének, a széptudományok fáradhatlan, ifjú lelkű bajnoka nagyságos Nagy Iván úrnak megtisztelő felkérésére megjelenjek s e díszes hallgatóságot rövid időre unalmas fel­ olvasásommal meg ne terheljem. tudja kiállani, de hát én megnyugvást keresek s találni is fogok azou közmondásban, hogy: .mind rossz mesterember ax, ki jobb munkát akar ké­ szíteni, semmint a milyet tud." képződményt, mely Állítólag csak Skócziában találja mását, képzetheti azon benyomást, me­ lyet a természet ezen erős szépsége ránk gya­ korolt. Meg is indult a dal, a hymnus oly egyöntetű szép és teljes accordokban a közel ég felé, mintha csak a jó Isten tanitott volna meg bennünket arra, hogy mily hangon mondjuk meg neki, hogy értjük és érezzük jelenlétét. Fáradtan és éhesen tértünk vissza Salgótelepre. Ott kiváló jóizű ételekkel megrakott, virágokkal szépen ékített hosszú asztal várt bennünket, mely egy arra alkalmas fákkal szegélyezett kellemes helyen állt. Mindenki nevetett, evett és’élvezett. Került sokféle étel, sok és jó bor, sok jó kedv, mely élezés tósztok és tánezba olvadva talán a végtelenig tartott volna. Hisz nem éktelenitette el a mértékletlenség, mely oly sok kedvesnek, jónak és nemesnek a megölője. Annyi sok ember közül egyetlen egy sem akadt, ki legcsekélyebb mér­ tékben tűrte volna, hogy ő rajta a bor ural­ kodjék. Ez pedig úgy Magyar- mint Angolor­ szágban nagy szó! (Most már gyanítom, hogy a fekete gyémántok áldása miért nem siklik ki boldog tulajdonosaik újjai közül.) Múlt az idő Snlgó-telepen. Nehéz szívvel mondogattuk, hogy induljunk már, menjünk hát vissza kis vnsutunkon, melyet az előzékeny társulat fel­ ajánlott. Menjünk vissza Turjánba, hogy ki-ki hazatérhessen kedves emlékkel megtelve. A fogaskerekűn egy szellemes fiatal ember n középső kocsin állva felcsapott komikusnak, ö a társaság minden tagját megtisztelte holmi talpraesett nevettető megszólítással, s kérem, egyetlen egyszer sem sült bele.... Mondják, hogy komoly, lelkiismeretes tanító.... Hosszas marasztalás, búcsúzán, szedkelődés: végre lovak és mozdonyok indulata. Most SalgóTarján újból folytathatja, — de vendég nélkül nem soká, — átható észszel, vidáman és hangyaszorgalommal azt, amin eddig oly fényes sikerrel működött. Nem nagyítottam, ha magyar Chikágónak neveztem m&r előre. •« Tisztelt hallgatóság! Az Európa területen talált praehistorikus tár­ gyakból ma már meg van állapítva, hogy hazánk azou vidékét is, melynek kiegészítő részét vár­ megyénk képezi, egy egész periódust felölelő kor­ szakban oly népek lakták, kik a csiszolt kőesz­ közök használata mellett, a nemesebb érczeszkőközők hasznosabb voltára is tudatosan reáju­ tottak. Az Írott feljegyzésekből már tudjuk, hogy a tenikieiket homokba rakott tűz vezette reá as üveg készítésének keidetllegesaégére, így történhetett ez bizonyára a réz és ón-ércz alkalmazhatóságá­ nál is, de hogy mily kezdetlegességeken kellett átküzdenie magát a bronz-kor emberének, arról élénk meggyőződést meríthetünk azon gazdag gyűjteményből, mely nemzeti museumunk kincs­ tárában a fejlődés törvényeinek megfelelően, ezakszerüleg elhelyezve létezik s melyre nemzetünk, más miveit nemzetek mellett is, büszke lehet Magyarország nemcsak gazdag bronz-kori lele­ tekben, de oly tárgyak és eszközök is találhatók itt, a milyek más országok területén vagy éppen nem, vagy csak szórványosan fordulnak elő. Ámde a bronz-tárgyak tüzetesebb ismertetése ma nem lehet czélom; mert arra sem idővel, sem a hallga­ tóság türelmével nem rendelkezem, hanem igenis föllebbentem a régen múltat takaró sűrű fátyol egyik szárnyát, hogy egy futó pillanatra megmu­ tassam a képzelet láthatárán vármegyénk hajdan­ kori azon gyönyörű részét melyet ma úgy isme­ rünk, hogy .Ipolyvölgye". Küldjék le tehát mélyen tisztelt hallgatóim lelkűkről a mai nap szürkeségét 8 a tudvágy lelkesítő melegével tekintsenek vissza velem együtt azon messze múlt időbe, a mikor még hazánk éjszaki bérczeit alig hagyta el a jégkéreg, alföldi rónánkon aranykalász helyett Herodotos szerint a ♦♦ azarmáta-tenger fodrozta hullámait s a Hortobá­ A tudományilag már meghatározott paleolit- 8 gyon még nem született meg a délibáb. Igen, neolit-kökorszakot ezúttal mellőzve, sőt az úgy­ akkor még itt az illatos fű tenger helyén lomhán nevezett .rézkort* sem véve figyelembe, a bronz­ hömpölygő viz töltötte meg az Ipoly mélv völ­ korszak embere által vármegyénk területére leirt gyét s e völgy két oldalán húzódó bérezek, hegyek százados történetének egyik lapját törekszem le­ 8 magaslatokat dús lombozató puhafa-erdőség betűzni ; könnyen megeshetik, hogy ezen tudomány.-., borította, művelés alatti földek pedig helylyelágnak már eddig megállapítva lövő törvénye ellen közzel valónak, de az emberek már akkor is elég vétek, az is lehetséges, hogy egyben-másban föl­ sűrűn tanyáztak egymás mellett s itt-ott czölöállítandó hypothesisem a hallgató ész Ítéletét nem pökkel megerősített földváraik is valónak. Az idő­ Tollforgató. Jeruzsálem! út. A Mljb. fönbbl «jrwnl» Urlli DwUch Jmí. II. A világ csak hangulat. Ezek a szép költői szavak mintha éppen Jeruzsálemre volnának szabva. Aludni tért ottan minden nemes s nemtelen tusa, végsőt lehelt minden kis s nagy szenvedély, most csak hangulat — a halál hangulata. De nem, inég az sem, a halálban is van még élet, n catastrophábau is van még emóczió: egy pusztuló város, egy megrázó tragédia, a végzet hatalmas szava orkánszerűen hangzik vissza rezgő lelkűnkben; a keblet a részvét tüze lobbantja föl, az agyat az általános megsemmisülés rettentő gondolata czikkázza át — ebben legalább van mozgás; de egy pusztult város, a tragédia 6 felvonása után, már csak egy múmia, mely a képzelet röptét megállítja, dermeszt; kevesebb, sokkal kevesebb mint a halál. Rég mondott búcsút e helynek a természet. Ott csak Isten él, — csak Isten! milyen sok, s mégis milyen kevés. Talán kíméletből a holt oroszlán iránt, zárja be csapjait a dúsan folyó természet. Megható volna, ha egy egyetlen eső virágokkal hintené meg a mezőt, s egy egész nemzet köny-oceánja Isten hajlékát nem tudná a porból kiemelni. Pedig ha a természet olt megszólalna, hangja nem volna bánatos, szomorú. Ha fakadna virág, virulása nem volna múló, bimbóit dér nem csipnó meg, jég nem bántaná, szellő nem érin- �1895. jáliua 14. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. baa itt U embernek fő élelmi ezerét a hal és vad képezte, ámde kereekedéeének is élénknek, jövedelmezőnek kellett lenni, bizonyítják est azon tárgyak, melyeket legtöbb esetben siijukban hagy­ tak reánk hagyatékként Vannak följegyzosek, melyekből azt lehet következtetnünk, hogy az Ipoly völgyét betöltő vizen, a mivetség magasabb fokán álló egyes néptörzsek már akkor hajóztak s vizen kereskedést űztek. Hiszen az ember már akkor is önző volt, mint ax ma, a kényelem, a jobblét és vagyon utáni vágy akkor is éppen ú^y ösztönözte, mint életveszélybe kergeti és lelkesíti ma Afrika belsejébe vagy ax éjszaki sark felé. Ámde a vix feneke akkor sem volt teljesen isme­ retes, a veszély éppen ágy fenforgott, mint fenforog ma. Bátorság, elszántság s némi tapaszta­ lati tájékozottság mellett az Ipoly-völgyén evező hajósnak is szüksége volt alkalmas kikötő helyre, a ha ax Ipoly völgyének geológiai alakulását fi­ gyelmes vizsgálat alá vesszük, úgy fogjuk találni, hogy kikötő helyül legalkalmasabb volt adolányi medencze, melyet úgy éjszakról, keletről mint, délről magas hegyhát védett a szél áramlatai ellen a a fensikkal is oly czélirányos lejtősen érintke­ zett, hogy a kikötött hajók könnyen megközelít­ hetők lehettek. Dolányban azon magas domb, melyen ma a Darvas—Kun-féle kastély áll, foldnyelvként beszögellett ax öbölbe, éjszaki oldalon pedig kelet­ nek kanyarodó irányban a viz összefüggött a Karpe völgyével, hol a hegy magaslatain ma is látsza­ nak a hajdankomak bizonyos folderőditvényei. Ha most már elképzeljük a Karancs és Mátra hegységéből kisugárzó hegységek tágas fensikján s emelxedettebb völgyeleteiben egymás mellett elhelyezkedő tanyákat, mintegy megelevenedni látjuk magunk előtt azon nyüzsgő bronz-kori né­ pek sokaságát, kik az Ipoly völgyének e legal­ kalmasabb öblöseiénél mindannyiszor összecsopor­ tosultak, valahányszor hire futott, hogy a Duna völgyéből a sik viz láthatárán idegen hajó cúnt fel. Dv alkalom adtán a fensik s hegyi lakók saját termelvényeikkel, melyek bizonyára jól kikészített állatbőrök, ügyesen faragott faeszközök s talán nyers érez is valának, siettek az idegen néptől ér­ kezett csikkekkel, melyek földolgozott bronz-esz­ közök, ékszerek, üveggyöngyök s talán élelmi csikkek is lehettek — kicserélni. A jelen korban is azt tapasztaljuk, hogy hajóz­ ható viz közelében, mint legolcsóbb közlekedhetési út mentén, hol a szárazföld és viz közötti közlekedés már a természet által kedvezővé ala­ kíttatott, az emberek sűrű érintkezése nemcsak tené, s a nap se fonynyasztaná. De az élet szomszédságában mily szánandó volna a sze­ rencsétlen Jeruzsálem! így legalább nem indul egyedül, ax enyészet szomorúan hosszú utján, elkísérik a kiszáradt források, az elátkozott mezők, s a bánat megosztva, csak fél bánat. Igen, a természet ezer bájával elköltözött a szentföldről s a természettel elköltözött a «természetes- is. A jeruzsálemi ember a leg­ csekélyebb mozgást, egy termésxetfölötti lökés­ nek tulajdonítja. A hol a természet egy ártatlan ibolyácskát nem tud kifakasztani, ott nem fogják elismerni az események urának. Nem tudja a világot mozgatni az, ki önmaga dermedt. A vak, öntudatlan erő kételye se kísérti szelle­ müket, ők nem ismernek se vak, se nem vak erőt, ők csak az enyészetet ismerik, az impotencziát. A csodák seholsem virágzanak annyira, mint Jeruzsálem virágtalan mezőin, a remények seholsem úgy, mint a csalatkozások e hazájá­ ban. S a megsemmisülés honában, a feledés partján, a Nirvána előszobájában, tizennyolez évszázad óta várakozik egy szerencsétlen nép — talán a megsemmisülésre, a Nirvánára ? — nem, hanem arra az imádott fuvalomszerü láthatlan lényre, a kit úgy hinak Messiás! a ki Jeruzsálemet megifjítja, halottad foltámasztja, a szétszórtakat összegyűjti, s Istent visszahozza régi elhagyott lakába, s jaj annak, aki azt mondaná neki: «hiába vársz>!. A közös szen­ vedés kötötte lánczok a legerősebbek, s a zsidóságot hitével évszázados sanyargatások kötik össze — a nyomorral nőtt e hit, megnedvesitvén a fájdalom vérző sebeit. Arra a prob­ lémára, hogy a pusztulásnak s elhagyottságnak folytonos újra s újra való átélése, mely máshol kétségbeesést, reménytelenséget szül, náluk a hit, a bizalom éltető forrásává vált? A lélekbúvár csak egy feleletet adhat ma­ gának : a hol az egyéni törekvés érvényesülhet, folytonossá válik, de sőt állandóságot nyer s a jólét és gazdagság csomópontjává lesz. Ilyenné vált Dolány is a bronz-korban, ámde, hol jólét és gazdagság üti fel tanyáját, ott nem­ csak a társadalmi rendnek, hanem a vallási érzü­ let külső formájának is szilárd alakot kell öltenie, mert a társadalmi rend lényegét képező vagyoni jog- és igazságnak zománczát és lüktető erejét a valláserkölcsi érzülete képezheti csak, — és aztán hosszú századokon át az ily csomópontok mintegy szent helylyé alakulnak át Dolányban a .Major­ hegy" is jgyen alakulhatott át egy oly misztikus temetkezési helylyé, mint a milyen manap is lé­ tezik a szárazföldnek sok helyén. Ha most már azon számos bronz-tárgyat te­ szem megfigyelésem tárgyává, melyeket én a dolánvi Major-hegyről 25 év alatt összegyűjtöttem, más következtetésre nem juthatok, mint arra, hogy itt gazdag s az akkori viszonyoknak megfelelőleg miveit nép temetkezési helye volt, még pedig oly temetkező hely, hová távol eső vidékről is elhozták a megholtnak hamvait Következtetnem kell ezt a hely nagy terjedelműségéből és viszo­ nyaiból, továbbá a lelt tárgyak különbféleségéből és értékes voltából. A M^jor-hegy azon felülete, melyen az urna­ temetkezés észlelhető, mintegy 100 holdnyi terü­ letet képez, de van e területből oly térség is a hegy nyergén, mely temetkezési helyül nem szol­ gált, ha erre s a hegy délre fekvő gerinezén hú­ zódó bazalt-eruptióra 30 holdat levonunk, még mindig 80 hold terület mutatkozik temetkezési helyül a ha most már egy Q-öl térségre csak egy urnát számítunk, még akkor is 90 ezer em­ ber hamvának kellett itt a földdel vegyülni s ez cly nagy szám, hogy ezt a dolányi Major-hegy közel fekvő viszonyaival csak úgy lehet össze­ egyeztetni, ha itt egy nagy néptörzs vallásos te­ metkezési helyét tételezzük fel; mert az elföldelt kegyeleti tárgyak alakszerűségre is lényegesen el­ térnek egymástól s a mivellség különböző fokát jellemzik s mert vegyesen fordulnak elő, követ­ keztetnünk kell tehát, hogy távol lakó, fejletle­ nebb miveltségú családok is id hozták kedveseik vagy talán kiválóbb jeleseik hamvait. (Folyt, köveik.) a Értesités 100 koronás pályadij tárgyában. A Pesti Napló f. é. janiin 5-iki számában, Ovidius egy Elégiájának magyarra lefordítása végett általam kitúzött 100 korona díjra pályázni kívánók érdekében a hol a létföltétel eszközeit önerőnkből merít­ hetjük, csak főnlartással hiszünk, magunkon kivül levő, ködbe burkolt fantomokban. De a kereskedelem s ipar híján, keresetforrás nélkül levő szerencsésebb európai testvéreik könyöradományaira szorult paliislinai zsidó, ki inár úgyis inagúnkivül levő elvont tényezőkkel kénytelen ólmait megtölteni, minek saturálja képzeletét második kézből jövő illúziókkal? reményével minek kopogjon gyönge emberek ajtaján? — odafordul mindjárt az eredeti forráshoz, Isten­ hez, a Messiáshoz. S most egy pár vonást, gondolkozásuk mód­ járól. A jeruzsáletni zsidó sohasem egyén ő az egész zsidó nemzet szenvedéseivel s önérzeté­ vel A milyen kitartó a reményeiben, oly szí­ vóssággal tűri a szenvedéseket. Az élvezet, hogy Ő Messiásáról álmodhatik, a gondolat, hogy Messiás, a nagy, a dicső, neki az igénytelennek ép úgy fog megjelenni, mint az egész zsidó nemzetnek — az egész világnak, kárpótolja a fájdalmakért. Illúziói, álmai oly mélyen gyökerezők, hogy egy csöppet sem lepné meg, ha egy szép reggel ott látná ragyogni Jeruzsále­ met régi pompájában s a szent templom vakító kupolái fölött ott találná a hétszerte megna­ gyobbodott napot, — aureolat fonva Isten hajlékára.*) A Jeruzsálemtől távol lakó hivő készen tartja batyuját s vándorbotját, hogyha fölliarsog a szabadulás trombitája, ne kelljen késnie. S nem is késne, tüzet kapna az agg, férfiéről a csecsemő — do annál inkább késik ő — ő, a várva várt dicső Messiás. (Folyt, köv) •) A rahlnikn* anthologia szerint: II* * Messiás megjő, • hold íSm olyan loot, mint • nap*, a nap4 mag hétaserte káprázatosabb. tisztelettel tudatom, bogy a M. Tud. Akadémia nagymlgú elnöke, junius 28-áról 359. az. a. hozzám közvetlenül intézett Icrelében kegyet volt értesíteni, mikén az Aka­ démia főtitkári hivatalában a netán érkezendő pályaibávek f. é. október 1-jéig átvétetni, és azután nekem jegyzék mellett megküldetni fognak. Minthogy azonban az Akadémia, a fennálló szokás­ hoz képest, a bírálatot csak a tőle hirdetett pályáza­ tokra nézve végeztetheti, ennélfogva, ugyancsak a nmlgú elnök úr kegyes jelzése fonalán alnlirt a bírálói tiszt elvállalására: nmlgú Zichy Antal akadémiai tiszteleti, továbbá ngos Ponori Emil rendes és Csengcry János levelező-tag urakat kéri fel mielőtt annak biztos re­ ményében. hogy a mély tisztelettel felhívottak, alulirt eme kérelmét a hazai irodalom iránti tekintetből is, teljesíteni hajlandók lesznek, s ehhez képest a pálya­ művek beküldésére nézve semmi akadály fen nem forog. Kelt B. -gyarmaton, 1895. julius hó. Pajor Irtván. (Losoncai hírek.) Loaoncz, 1895. jnlioa 4. Losonci r. í. város juliushavi kOxgyülése. E gyűlésen a város ügyésze Bachler Ferencz jelen nem lévén, annak helyettesítésére Zelenka Gyula ügyvéd kéretett fel, aki mikor elfoglaló ay ügyész helyét, a polgármester az ülést megnyitottnak nyilvánító. A tárgyalást megelőzőleg jelenté, hogy a múlt gyűlés óta a képviselő testület egy virilista-tagja Herei Adolf elhalálozván, helyébe az első póttag Schwartz Tóbiás fog bebivatni. Ezután a tanács jegyzőkönyvei olvastattak fel, melyek alapján ör­ vendetes tudomásul vétetett a megyei közgyű­ lésnek városunk iránti jóindulatáról tanúskodó azon ténye, mely szerint a szeptember havában itt gyülésező felső-magyarországi közművelődési egyesület tagjainak méltó fogadtatására 500 frtnyi segélyt volt szives megszavazni. Majd olvastatott a városi orvosnak havi jelentése, a melyből ki­ tűnik, hogy a múlt évnegyedben 59 gyermek született s ugyanannyi lakos halt meg s bár e számok létszámnövekvést nem jeleznek, ám apa­ dást sem. Egészségügyünk tűrhető, habár ki van emelve, hogy a gyermekek között nagymérvű bökburut uralkodik, de ennek következtében ha­ láleset nem fordult elő. Az állatorvosi jelentés azonban annál szomorúbb, mert annak tartalma szerint sajnos tudomást szeneit a képviselő tes­ tület arról, hogy 1439 sertés közül minden óvszabály alkalmazása mellett már 569 a dögvész áldozata lett. Naponként 30—40 hull el. A vészt egyik hentesünk importálta a Kőbányáról vett sertésekkel. Rendőrkapitányunk jó előre intézke­ dett a vész becsempészése ellen, ám az illetékes miniszteri rendeletnek nem lévén képes ellentállani, mely az orvosilag egészségeseknek konsta­ tált 8 útlevéllel ellátott sertések vételét és vite­ lét megengedte: így jutott hozzánk a pusztító és máris nagy kárt okozó szerencsétlenség. A már meg nem akadályoztatható veszedelemben mégis az szolgál megnyugtatásunkra, hogy a dög­ vészes hullák a rendszabályoknak megfelelőleg a városon kivül kellő mélységű gödrökben, oltat­ lan mészszel fertőztelonittetnek s elföldeltetnek; továbbá, hogy a fogyasztásra vett sertések úgy a vételkor, mint azok felbonczolásánál orvosilag megvizsgáltatnak; végre, hogy a dögvész tovahurczolása ellen szigorú intézkedés tartatik fenn. (Ennek folytán történi két czigánynak olfogatása, a kik dögvészes hullát czipeltek éppen *a határ felé.) A szappanosoknak is el lett tiltva az ily hullák megvétele s felhasználása. Szóval megtör­ tént minden a vész teijedésének megakadályozá­ sára, ám azért még nem lehet szólnunk egyked­ vűen a czigánynyal, hogy : „megsünt a deg.* Olvastatott többi közt az állami elemi iskolák ügyében szerkesztett 8 a közoktatásügyi ministeriumhot intézendő kérvény. Ebben el van mondva, hogy a jelenleg két helyen, egymástól távol, ma­ gán házaknál elhelyezett iskolák állapota neveléstiiui szempontból is tűrhetetlen, arra kéretik a kormány, hogy ezeknek megfelelő épületet emel­ tessen. Mivel pedig a polgári leányiskolánál a kézimunka-tanítónő mellé a női ruhavarróuöre iv van szükség, kívánatos, hogy ily tanítónő évi 500 frt fizetés mellett alkalmaztassák. Habár adóhi­ vatalunk a belpiacira néző épületben van elhe­ lyezve, és amennyiben a ház udvarán és kertjén túl már házak nincsennek, csupán rétek követ­ keznek: égető szükséget képezett e hivatalnak biztosabb helyre való áttétele. Minthogy uj város­ házánk helyiségek tekintetében annyira bővelke­ dik, hogy abban még 4 felesleges szoba van, az említett czálra e szobák lettek a pénzügyministeriumnak felajánlva, a mely azokat 400 frtnyi �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1896. július 14. évi bérösszegért ki is vette. A volt tugári korcs­ ma eladása, valamint a losoncii fürdő bérbeadása hozatván sióba, ennek eszközlésével a polgármes­ ter bízatott meg. Sugár-utunk szabályozása czéljából a hetek előtt elhalt Hámoraik tulajdonát képező hátnak megvétele"s azután annak lebontása ismertetvén, czélszerünek találtatván, — mindezek foganatosí­ tása határozatilag kimondatott Tanügy. A nógrádmegyei tanítótestület közgyűlése. Az érczet ha hevitik, olvasztják, mindinkább fogy, leválik salakja. Így történik ez az emberi éleiben is: a ma­ radi nem barátja, a távol álló nem mindent lát azon színben, mint a beavatottak. S ha tekintjük a rossz akarókat, kik valamely intéz­ ményt nem a tömeg sima tükréből kiemelkedő világitó toronyként, s a közjó előmozdítására létesült társulatokat nem az elért eredmény szerint mérlegelik, sőt legtöbbször a legjobb s egészen más indilő okból származtatják, mint a miből keletkezett csodálatos, ha a közjó előmozdításában fáradok akadnak. A törvény a tanítótestület létesítését elren­ deli s a tanitókat ennek kötelékébe lépni kényszeríti egyrészt, másrészt a törekvő laniló szükségét érzi a társulásnak, hol ismereteit gyarapíthatja^ eszmét cserélhet, s másokat is a haladásra buzdíthatja s egyúttal jótékonyságot gyakoroltat. Természetes, hogy a tanítóság valamint jog­ államban mások sem képezhetnek kasztokat, s igy tanítók is törekszenek körükbe vonni a társadalom jobbjait s valljuk meg évenként egyszer találkozván, a viszont látás örömeinek is áldoznak. A társadalomhoz való simulás, a jótékonyság gyakorlása, a tanítótestületen kívül állók, de a tanítótestülettel együtt érzők szórakoztatása szempontjából, de meg a művészet pártolása érdekében is köti össze a tanítótestület köz­ gyűléseit hangversenyekkel, tánczmulatságokkal. S ez az, mi az avatatlanoknál sokszor szeget szúr, ez az, mi a komoly munkából haza érkező tanitókat: «Mint mulattál?* kérdésekkel ostro­ molja. Nincs testület, nincs kar, nincs hivatal, hol a társulok a karhoz tartozók, vagy hivatalnokok közöli salak nem volna, de ennek szigorú elbírálásától a társadalom már elállóit, a taní­ tót pedig még sok esetben egy olyan médium­ nak tekintek, kin bárki is próbálgatja hipno­ tizáló erejét Tagadhatatlan, hogy a lanitói karban is van sok nem oda való, a szögletesség is ilt-olt kikandikál, de tehet-e erről a képzett és müveit tanítóság nagy zöme, ha az iskola-fentartók szegénysége a nem arra hivatottakat is közé­ jük sorolja s a társadalom nem tekinti benne az aranyai, hanem salakjával együtt mérlegeli. A nógrádyármegyei tanítóság segélyalapjait, árvaházi alapítványát eddig legnagyobb részt a közgyűlések alkalmával tartott tánczinulatságok, hangversenyek, adományok révén szerezte meg, zömében pedig a közgyűlések által mű­ velődött s gyarapította ismereteit. Haladt-e testület minden téren s ha vaunak kebelében, kik a mérlékvt meg nem ütik, kik ifjú hevüktől elragadtatva szögletes modoruk tanüjelét is adják, a kor szelleme majd elseprendt azokat, még ezek művelődésük által ki­ öltöznek abból, mi a néptanító hivatásához, kellékéhez nem való. A tanítótestület összeségében a társadalom számot tevő intézménye, mely megérdemli, hogy vele bővebben is foglalkozzunk. A nógrádvármegyei tanítótestület közgyűléseit évenként s különböző helyeken tartja, ez évben Salgó-Tarjánban, a jövő millennárls évben pe­ dig a vármegye székhelyén fogja tartani. A saIgó-tarjáni közgyűlést is választmányi ülés, majd előérlekezlet s ismerkedési estély előzte meg a bánya-társaság kaszinójának helyiségeiben. A tanítóság műveltségének, reá termetségének már az ismerkedési estélyen is tanújelét adta s nem egyszer volt halható, hogy vigalmi helyen is ily példás komolyság tanítóink mű­ veltségének kétségtelen tanúsága. Az ismerkedési estélyen dr. Jankovich György kir. taufelügyelő is résztvett, kit a tanítóság igen szívélyesen fogadott, s köréje csoportosult. A julius hó 4-én tartott közgyűlést Druga József testületi elnök betegeskedése miatt Porázik György alelnök nyitotta meg s vezette a kir. tanfelügyelő, a papság s egyéb még a szép nemhez is tartozó érdeklődők jelenlé­ tében. Druga József testületi elnök magvas évi jelentésének felolvasása után, a közgyűlés Plachy József j. főszolgabíróhoz nagyreményekre jogosí­ tott s ma a hantok alatt pihenő fia elhunyta alkalmából Gönczöl János vezetése alatt rész­ vét küldöttséget menesztett, ezután Borbás Károly olvasta fel közlelszéssel fogadott érte­ kezését a népoktatási törvény módosítása felett. A testületnek van 25 disz-, illetve tiszteletbeli, 1 alapitó, Öl pártoló és 281 rendes tagja, A testület vagyona 2400 frtra tehető, nem számítva uz orsz. tanitó-árvaliázi 3000 frlot meghaladó alapot. A köröknél u bevétel 216 frt volt. A könyvtár 353 műből áll. A számadások s a körök jelentései után következett Mayer Béla értekezése tapasztala­ tairól az irva-olvasás és külön az olvasás és írás tanítása körül, majd felolvastatott Kosztka Mihály nógrádvártnegyei volt királyi tanfelügyelő meleg hangú üdvözlő levele a tanítótestülethez, mit a közgyűlés táviratilag köszönt meg. A folyó Qgyek során a tanítótestület dr. Jankovich György kir. tanfelügyelőt, ki tapintatosságával, széles körű ismereteivel, szeretőire méltó mo­ dorával, s mind e mellett erélyével s a tanügy emelésére cz/dzott munkásságával a tanítóság ragaszkodását, szeretőiét vívta ki: lelkesedéssel díszelnökeül választotta. Pajor István kir. tan., jubiláns iró, b.-gyarmati áll. iskolai gondnok­ sági elnöknek tiszteletbeli tagul való megválasz­ tatását költői hangon megköszönő levelét jólesőleg vette nevezett életének rövid ismerte­ tése után a közgyűlés azon reményének adott kifejezést, hogy Pajor Istvánt az eddigiek után még rnagasb kitüntetés is érni fogja. A tanitótestület elkészítteti a vármegye janisainak dom­ ború térképeién vármegye tanügyi monographiájának kiad hatása szempontjából a törvényható­ sági közgyűlés által megszavazott 500 frlot a közgyűlés köszönettel fogadta, « a monographin megíró bizottság kijelölését és felkérését a vá­ lasztmányra bízta. Komjáthy Jenő, egykor tes­ tületi tag s országhirü költő síremlékének fel­ állításához a hozzájárulási összeg megszavazá­ sát s annak idején az emlék megkoszorúzását a választmányra bízta. Dinlér Sándort, a lelkes tanitóbarálot s Peres S. volt tevékeny tagját tiszteletbeli taggá választotta, majd táviratilag üdvözölték Oruga József betegeskedő testületi elnököt s Komjáthy Anzelm kir. tanácsos, nyug, tanfelügyelő üdvözlő s éljenzéssel fogadott sür­ gönyének felolvasása után dr. Jankovich György kir. tanfelügyelőnek, a salgó-tarjáni iskola fentartó társulatoknak, Druga József elnöknek, Hábor jegyzőnek köszönetét szavaztak s ezzel a tulajdonképeni közgyűlés d.-u. 1 */, órakor véget ért. A róm. kath. néptanítók szécsényi köre fötivztelendő Boda Gábor esperes-plébános véd­ nöksége s bölcs vezetése alatt e hó 4-én tartotta meg évi rendes kör-közgyfilését, melyen jelen voltak a járás összes római katbolikus tanítói, a papság nagy része. A gyűlés a legszebb rendben folyt le; gyűlés után az „Újvilág" szállóban társas ebéd volt, mely ebédet kiválóan fűszerezték Boda Gábor, Kuszinkó Antal, Árva Ferencz és Bertha István szellemes és tanulságos pohárköszöntői. Hirek és különfélék Gróf Degen féld Lf\joM főinpán Szontagh Antal titkára kíséretében folyó hó 6-án Szécsényben időzött 8 ott a főszolgabírói hivatalt vizsgálta meg, hol is a pontos és szabályos ügykezelés és példás rend fölött legnagyobb megelégedését fe­ jezte ki. Az elöljáróság Kuszinkó Antal városbiró vezetése alatt tisztelgett ö méltóságánál, a midőn városbiránk hódolatteljes tisztelettel üdvözölte itteni megjelenése alkalmából, s igen szép beszéd­ ben mondott köszönetét ö méltóságának Szécsény város irányában eddig tapasztalt kegyességéért, felemlitrén, a többi között Szécsény kulturális és 5 közgazdászat! előmenetelét, felsorolván a Szécsénybeu felállított adóhivatal jótékony hatását, a já­ rási állatorvosi állomás létesítését, s az építés alatt lévő aszód—b.-gyarmat—szécsény—losouczi vasút létrejövetelét,mely hasznos intézmények megalko­ tásánál gróf főispán ur ő méltósága áldásos köz­ reműködése és páratlan buzgalmának tulajdonítja és köszönheti Szécsény mezőváros közönsége fel­ virágoztatását biztositó nagyszabású eredményt. Főispán ur ö méltósága megszokott leereszkedés­ sel, s szeretetre méltósággal adott válaszában örömét fejezte ki a város fejlődése és felvirág­ zása fölött, különösen kiemelte, hogy milyen kel­ lemes benyomftt tesz az újonnan eszközölt fásí­ tás. ó méltósága a délutáni órákban Baross Ár­ pád jár. főszolgabíró ur kíséretében városunk érdemes bíróját: Kuszinkó Antalt tüntette ki látogatásával. Főispán ur ő méltósága Szécsényben tartózkodása idején dr. Pulszky Ágost ur ö méltóságának volt szívesen látott vendége, honnan ugyanaznap esti 10 órakor távozottvissza a szék­ városba. Megyénk szülöttjének ünneplése. Báró Hos­ ner Ervin márainnrosmegyni főispán és neje Forgách Klotild grófnő e hó 7-án érkeztek vissza núszutjuk után Mármarosbo. A megye határánál Királyházánál Kutka alispán fogadta az uj párt, az egyes községek iudóházainál pedig a szolgabirák üdvözölték őket. Leginkább Máramaros-Szigel közönsége tett ki magáért. Mikor az uj házasok beérkeztek a pályaházba, a több ezerre menő tömeg zugó éljenzésbe tört ki. Egy fehérbe öltözött szép úri kisasszony, Huber Margit remek virágcsokrot nyújtott ál az uj asszonynak, a kit aztán szép beszédben dr. Pap Tibor polgármester üdvözölt. Az uj pár a felvirágozotl házsorok közt és a felállí­ tott diadalkapuk alatt a megyeházban lévő lakására hajtatott. A várost este kivilágították. Ki len ez órakor pedig a környékbeli egyesült dalárdák fáklyás zenével tisztelték meg. A meg­ érkezés alkalmából Szépfaludy Ö. Ferencz, a • Máramarosi Lapok* szerkesztője ünnepi számpadotl ki, melyben báró Ilosner tábornokról, a főispán hős és győztes atyjáról is megemléke­ zett. Szabó Sándor a lap tárcsájában kis vers­ sel emlékszik meg az ünnep alkalmából. Az ünnepélyen Nógrádból ott volt gróf Forgách Antal, a főispán sógora, ki elragadtatással magasztalta a máramarosi vendégszeretetet A balassa-gyarmati róm. kath. parochiális épület felemeléséről mint közóhajról sokszor volt már szó e lapokban; nem csoda, hiszen ennek megvalósulása esetén, úgy szólván egy csapással megszépülne Balassa-Gyarmat föutczájának arezuluta; hát még ezzel kapcsolatosan az úgynevezett Nemzeti Iskola széles frontját is emeletessé ten­ nék. A parochiális épület fölemelése a kegyártól, természetes, hogy nem követelhető, sőt nem is várható; mert az épület kitűzött czéljának az évi rendes tatarozás és gondozás mellett megfelel. Alkalmunk volt azonban beszélni e tárgyról a kcgyúrral: gróf Zichy Ferencz senior ö nmlgával, aki készséggel kijelentette, hogy nincs az ellen semmi kifogása, ha a patronátusi épületen a ter­ vezett átalakítást, t. i, az emeletessé tételt esetleg a hitközség saját költségén eszközli, mely esetben, igen természetes, hogy a nagyobb haszonvétel a teherviselőjéé lenne. És volna e tekintetben a már előadott tervezeten kívül, t i. hogy az át­ alakított parochiális épület földszintjén bolthelyiségek legyenek, — volna egy íjabb, még pedig az említettnél biztosabb számítási básis. Tudjuk ugyanis, hogy a posta-igazgatóság ez évben már tárgyalásokat kezdett meg az iránt, hol lenne Balassa-Gyarmaton a jelenleginél is alkalmasabb házban, illetőleg forgalmi ponton elhelyezhető a postahivatal? Megjegyzendő, hogy e hivatal és a hivatali főnök lakásáért a kincstár, ha jól vagyunk értesülve, 1200 frtot fizet Ily bér mellett amely hosszá évekre szokott biztosíttatni, nemcsak a tervezett emelet de sokkal nagyobb díszes ház is (amortisationális kölcsönnel) könnyen fölépíthető lenne. Hogy pedig a főtisztelendő parochus, kinek ilykép a jövedelme is gyarapítható lenne, lelkészi hivatalát zavaitalanul gyakorolhatná a postahivatal fölött bizonyításra nem szorul; avagy hogy számtalan más város példáját mellőzzük, nem tudja-e mindenki, hogy Budapest belváros róm. kath. parochiája földszinti helyiségében a fővárosi önkénytes tűzoltó-egylet irodája, szertárai, sőt a pincze egy részében ez egylet lovai vannak elhe­ lyezve már évtizedek óta és azért az apát-plébá­ nos olyan vagy .nagyobb ár, mint annakelőtte volt Tehát meg kellene elvégre ragadni �6 a hívők közönségének a kezdeményezést, hogy mi­ dőn a kir. posta jelen házbérlete (1897-ben) lejár, addig nyélbe süttessék, megvalósittassék ez eszme. A ozőcséayi műkedvelők e hó 6-4n szé­ pen sikerült apróságokat mutattak be, nem nagy, de fényes közönségnek. Előadták Csiky Gergely „Anna* czimü egy felvonásos drámáját, s Luun N. .Apró félreértések* czimü I felvonásos vigÍátékáL Annában a nehéz női szerepeket kitünően átszőtték meg Beringer Hona (Anna), Nádaskay Margit (Janka) és Bercelly Anna (szobalány), a férfiszareplők szintén elég jól állták meg helyei­ ket — Az • Apró félreértések* egyes sikerült alak­ jain hatalmasan mulatta magát a* közönség, s a jól eltöltött vig estélyért szívesen elfeledte a bosszú várakozást, míg a játék technikai akadá­ lyok miatt megkezdhető volt Az előadás után táncmulatság volt, a mely reggel 'Ifi óráig meg­ szakítás nélkül pezsgő jó kedvvel tartott Jelen­ voltak: Hunyady Lajosné, Krúdy Pálné, Pick Lajosné, Szabó Károlyná, Szerémy Béláné, Szerémy Jenőné, Szilassy Kálmánná, Szigyártó Pálné, Simoniden Jánosáé, Turnay Jánosáé, Berczelly Anna, Beringer Ilona, Hunyady Margit, Kandó Teréz, Nádaskay Margit, Podhorszky Ilona, Bozgonyi Vilma, Simonidesz Berta, Szigyártó Lenke, TJuráay Kató. Eljegyzés. Mayer Béla, cs. és kir. főhadnagy a 16-ik huszárezredben e napokban jegyezte el P.-Szántón Rosenbach Clotild kisasszonyt, Rosenbach Sándor köztiszteletben álló megye­ bizottsági tag s p.-szántói nagybirtokos művelt lelkületű kedves szép leányát. Boldogságot kívánunk a szép frigyhez! A pálfalvai üveggyári áll. eL iskola első évzáró vizsgálata a kir. tanfelügyelő, Schwarz Imre gondnoksági elnök s a szülők jelenlétében tekintettel bár az iskolánál a tanév rövid szorgalmi idején, jól sikerült Ez iskolát dr. Jankovich György kir. tanfelügyelő fáradságot nem ismerő utánjá­ rására létesítette a magas kormány s április havá­ ban Gellér Kálmán tanító vezetése alatt nyílott meg. E tanító váratlan elhunytéval a tanítással Stangl István losonczi áll. tanitóképezdei IV. éves növendék s ma már okleveles tanító bízatott meg, ki nemcsak jeles sikerrel állotta ki a képesítőt, hanem növendékeivel különösen a magyar nyelv elsajátításában eredménynyel fáradozott. A Cseh-, Morva-, Német-, Francia- sőt Finnországból ide te­ lepedett munkások gyermekei ma-holnap jól fog­ ják beszélni hazánk szép nyelvét A gondnokság, főleg annak elnöke Schwarz Imre gyárigazgató az iskola niveaujának emelésében is érdemeket szer­ zett A akarabeuszok estélye. A skarabeusz asz­ taltársaság julius 6-án Bárth fürdőkertjében meg­ tartott' — lapunkban előlegesen már jelzett es­ télye minden tekintetben sikerült Volt ugyanis szép nagy közönsége s hozzá igen kedvezett az időjárás; úgy, hogy a szabad ég alatt, lombos fák között rendezett mulatság vendégei legnagyobb­ részt hajnalig legkisebb baj és kényelmetlenség nélkül kitarthattak. De mondjuk el, bár röviden, hogy az estély alkalmából a kert minden zuga, nálunk ritka fénynyel volt dekorálva; atáneztérre vezető lugas-folyosó elején trsnsparentes portálé köszöntött barátságosan. A góthikus alakú, azon­ ban (s ezt mint kedves kuriózumot Írjuk ide,) magyar motívumokkal cirádázott portálé egyik homlokzatán e föliratot olvastuk: A Skarabeusz Asztaltársaság* — a másik oldatán pedig ezt: .Áldás a jótéteményekért*. Majd szemünkbe öt­ lött az oldalt fekvő zöldfák közötti buja pázsiton az a sok mécs, mintha mindmegannyi szentjános bogárka lennel 3 a fentiekkel szép összhangban a tánctér lampion- s a királylátogatás idejére emlékeztető egyéb fénygolyókkal volt ki világítva; ngy, hogy akadt jóhumoró ember, aki „velenczei éj*-ről kezdett csevegni, a ringó gondola helyett, persze, a tánc mámora hozhatta az illetőt varázs­ latba. A táncról pedig — illetve annak dimen­ ziójáról legjobb fogalmat nyújthat, ha elmondjuk, hogy az első francia négyest két colonne-ban, 44 pár táncolta. By szép látogatottság követketetni enged arra is, hogy a jótékony célra L i.: a szegény gyermekek felruházására jut n bruttó bevételből s hogy ezt főleg annak a művelt közép­ osztálynak köszönhetjük, mely a .Skarabeusz*-ok estélyeit látogatja, melytől azonban ezúttal s ezt őrömmel konstatáljuk, n magasabb állású köz­ igazgatási tisztviselők sem tartották magukat távol. Az est sikeresitése körül az érdem ifj. Hummer Ferencet, Molnár József, Aninger Gyula, Pokomy Gusztáv, Ballon József és Torbicza János urakat illeti meg; — .követhetnék a jó példát Önkény­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. tea tűzoltóink is;* mert az .Ipartestület*, mint halljuk, a. maga évi rendes nyári mulatságát ugyancsak Bárth fürdökvrtjébcn már legközelebb szintén megtartja. A köszén-vasuL Budapesten az aszód— b.-gyarmat—losonczi vasútnak találó novet ad­ tak, elnevezték ugyanis k&uén-vasutnak. Mert hál töméntelen a kőszén Nógrádban, s való­ színű, hogy legközelebb részvény-társaság log alakulni az itteni kőszéntelepek kiaknázására. A vasul állomásai Ja Budapesti Közlöny sze­ rint) a következők lesznek: 1. Aszód, csati, állomás. 2. Iklad-Doinony, rak. megállóhely 3. Mácsa, vizái lomás. 4. Tóth-Györk, rakodó állomás. 5. Püspök-Hatvan, megállóhely. 6. Acsa-Kürth, vizállomás. 7. Guta, rakodó állo­ más. 8. Nógrád-Kövesd, vizállomás. 9. Becske, kitérő állomás. 10. Nándor, vizállomás. 11. Mohóra, rakodó állomás. 12. Szügy, rakodó állomás. 13. Balossa-Gyarmat, csati, állomás. 14. Trázs, rakodó állomás. 15. Szécsény, vizállo­ más. 16. Ludány, rakodó állomás. 17. Szakai, kitérő állomás. 18. Litke, vizállomás. 19. Tarnócz, rakodó állomás. 20. Rapp, kitérő állomás. 21. Losoncz, csati, állomás. Jenes Zoltán lapunk 26-ik száma vezércikké­ ben foglalt azon állítást: hogy Ecseg község há­ zában pálinkaszó mellett kötik a biztosítási ügyle­ teket, tévesnek mondja. Mert úgymond, ott nincs községháza, az ő lakában pedig ily üzelmeknek helyt nem enged. — E helyreigazítást készséggel vesszük tudomásul. Nyári mulatság. A ,vadkerti közkórház* ja­ vára hétfőn, f. hó 8-án rendezett mulatság elég fényesen sikerült és az ez alkalommal befolyt tiszta haszon a meglevő kórházi- alapot újból gyarapította. A mulatság jó sikere, mint Vadkert­ ről Írják, 8 kórház eszméje megpenditőjének és keresztülvivőjének, Schneider Györgyné a kórház­ egylet elnöknöjének, nemkülönben Dracsay Lajosnépénztárosnönek köszönhető, kik helyes taktikával minden lehetőt meglőttek a nemes czél érde­ kében. Többek közt jelen voltak: Lányok: Dracsay Gizella és Erzsébet, Trautwein Irén és Vilma, Krausz Gizella és Belén, Steinmetz Czeczilia és Jolánka (Bpest,) Birs eh féld Etel, stb. Asszonyok: Schneider Györgyné, Dracsay Lajosné, Fischer Józsefaé, dr. Weisz Sándorné, Trautwein Gyutáné, Hirschfeld Adolfné, Krausz Mómé, Dracsay Imréné, Grauer Adolfné, Schweiczer Lászlóné stb. stb. Felülfizettek: Főtiszt. Neymon Károly (Patak), dr. Kürtössy József, Fischer Józsefné, Schneider György, Trautwein Gyula, dr. Weisz Sándor 1 — 1 frtot; Schweiczer László, Grauer Adolf, Gréger Imre, Lengyel Dá­ vid, Pergő József, N. romhányi gyógyszerész, Bicskey Károly 50—50 krt. A befolyt tiszta jövede­ lem 25 frt 11 kr. A rendező bizottság külön köszönetét fejezi ki ez utón is dr. Weisz Sándornénak azon nagylelkűségéért, melylyel egy telje­ sen fölszerelt vaságyat ajándékozott a kórháznak. Kályhagyártás Balassa-Gyarmaton. Mióta Barza Nándor elhunyt, városunknak nem volt ta­ núit kályhása: a mi már magában véve is baj; mert nem minden szobába való a vaskályha és sokak ízlésével, de meg nz egészségi tekintetekkel sem egyez meg az efféle kályhaberendezés. Buda­ pest, Losoncz és ’Esztergom városokra voltunk tehát utalva, ha cserépkályhát akartunk, ez pedig nemcsak gondjainkat szaporító, de költséges is volt. Őrömmel jelezzük tehát, hogy az esztergomi, messze vidéken hires kályhásnak Magyary László­ nak üzletvezetője: Pentsch Fercncz városunkba telepedett le, 8 kályhaégető kemencéjére, mely a régi posta-uteza Radványi-fóle házban épül, a telepengedélyt már megnyerte. Elveszett női köpenyke. Több mint két hét előtt a Csesztve felőli utón Balossa-Gyarmat ha­ tárában egy női köpeny-gallér találtatott s mivel tulajdonosa a dobszó által való hirdetés daczára sem jelentkezett a városbirónál, ime e helyütt is közzétesszük azt. Szinészet. Az idei színészet! szezonban az imént lefolyt hél volt n legkiválóbb és legtartalmasabb, mert ennek sikereit egy Náday szerezte, aki finom művészi játékával a közönséget elragadta. Ka­ pott is érte elég tapsot és egyéb hangos elis­ merést, sőt tisztelői búcsúfellépte alkalmával egy szép babérkoszorúval lepték meg, mely figyelmesség a művészt láthatólag meghatotta. Kár, hogy a művészi sikerrel nem párosult az 1895. julius 14. anyagi siker is, mi leginkább a társulatot súj­ totta legérzékenyebben. Vájjon a Náday-esték közül, melyik volt a legsikerültebb, melyik tetszett leginkább ? nehéz volna megállapitani, mert a kitűnő vendég mindegyikben más-más oldalról mutatta be pompás humorát, más-más irányban juttatta érvényre sokoldalú művészi tudását. Ezen kér­ désre talán az volna a leghelyesebb felelet, hogy ezen előadások közül azok voltak a si­ kerültebbek, a melyekben a környezet, a többi szereplők összjátéka volt megfelelőbb. Minden­ esetre konstatálnunk kell, hogy a társulat tagjai valamennyi előadásban arra iparkodtak, hogy a művész mellett helyöket kellőleg betöltsék s egyeseknek ez teljesen sikerült is, úgy, hogy Náday mellett is képesek voltak érvényesülni és a közönség tetszését kinyerni. A heti műsor a következő volt Vasárnap délután a < Próbaházasság, > este Sardou vigjátéka a • Csapod ár», hétfőn Herczeg vigjátéka a • Három testőr», kedden Terrier vigjátéka <231. czikk>, szerdán a «Suhancz» operetté, csütör­ tökön a <Primadonna* énekes bohózat, szom­ baton a <Kis alamuszi* operette. E három utóbbi színdarab kerekded elő­ adásban lett bemutatva, az énekrészek csinosan adattak elő és a közönség jól mulatott s elé­ gedetten távozott A hölgyek közül Hegyi Janka, Gyurmán Aliz, Nagyfalussy Julia, Várnay Zseni és Vertán Anna; a férfiak közül pedig Bessenyei, Leővey, Kaposi és Katri járultak a sikerhez. D. Zs. Nyilttér. (E rovatban kSxlötlokért nem villa! felelősiíget a Szerit) Nyilatkozat. Itthon nem lévőn, csak most vehettem tudomást az ,1. H.* 26. számában egy hírhedt firms név­ aláírásával közzétett nyilatkozatról. E nyilatkozat legfőbb jellemvonásaiban mutatja be azt a korcs­ mái bohóczalakot, a ki az igazságot férfiatlan ha­ zugságnak képes minősíteni; a ki továbbá oly-ha­ zugságot is kohol, a melyről maga is tudja, hogy azt senki cl nem hiszi, és a ki végre, szokásához hiven, itt éppen úgy, mint az ő otthonában, a korcsmában, minden illemtudásról megfeledkezve, pórias gorombáskodással és sértegetéssel legjobban győzi. Valóban a négyen és röstellkedés bizonyos neme fog el, hogy egy oly emberrel kerültem össze, a ki szerinte sértegetéseivel már is elég­ tételt vett magának tőlem, de a kitől én, az ál­ talános társadalmi és erkölcsi szabályok szerint — viszont elégtételt semmiféle módon sohasem vehetek. F—i. Felelős szerkesztő: Vannay IgnáCZ. ALT ADOLF vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuthutcza), mindenkor kaphatók: gőzcséplőgépekhez való consis­ tent elsőrendű Tovot-féle ke­ nőcs, klgr. L o. 48 kr., II. o. 35 kr., ni. o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz czélszérűen, takarékossági szempontból is alkalmazható legújabb talál­ mányéi légnyomásos, az egyes csapágyon könnyen elhelyez­ hető kenő készülékek (Schmirwasen) darabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krért, nemkülönben kátrány-fedőlemezpapirok tekercsenként (15 méter) 3 sz. 1 frt 60 kr., 4. sz. 1 frt 80 krjával. 171. 2—1 �7 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. július 14. Az 1896>íki ezredéves országos kíáliitAsl Igazgatóság pártfogása alatt*) lévé „M E N T O R IV " Ellátási vállalat E pártfogást dJkiel erkö Elszállásolás: saját uj szállóhelyeinken Étkezés fíudapent, Kerepeai-ut 22. szám. magy. kir. keresk mm. ur O nagymell. 1512115. sz az ezredéves országú* kiállítást látogatók siáutára kiboctájt 12 írt értékben 1 frt heti, vagy f írt 20 kr. havi be­ leiratában biztosított z fizetés mellett . a főváros és a kiállítás előkelőbb éttermeiben. „ Ellátási könyvecskéket" "fií tdan^^pra^iT' szoba-, étkezés-, közlekedés-, kiállítás és szórakoztatási szelvényeket* I. kiállítási tombolajegyet, végal egy 2000 koronás baleset biztosítási bárcrát tartalmaznak. Egy áy könyvecskét .2 személy is használhat, l--t napra, ha <> irt 50 krral pótolva lesi). — Előfizetéseket csakis korlátolt fiámban (az cl só részlet beküldése mellett) már most elfogadnak, valamint bővebb fclviligositássl szolgálnak; ------ A BudapeMt-Erzsébetvárosi Bank — A „Mentor*4 Ellátási vállalat. —— i(W(st» Hegedűs Dániel, tilkir Takács Zsiginond, Stadler Károly, az EI.4 min kit bl«t Úri. kuip. fSÍtsIün- tó». biz. Uf biz- T ih a n yi, Elismert legjobb szerkezetű gyűrű- ős sima- hántó ekéket, „Austria" sorvető gépeket, Blont-féle ensilage zöldtakarmány sajtókat, gyümölcs- és főzolékaszáló készülékeket, bor- és gyümölcs-Hí\|lókat, szölB nuókat is bogyónxorzsolókat, önműködő „SYPHONIA** növény- és szőlő­ vessző permetezőket 10485 — 95. szám. ' Pályázati hirdetmény. ACZÉLLEMEZ HENGEREKET, különféle lánczboronákat, száll.- bdajö. Wpgyib. Rúzsa Lajos, 3 —2 Ehrlich Gusztáv, tár bn Uf, (rSexa, mint elnök 156. orsz-n-képv. mint l elnök Főispán ur 6 méltóságának megbízásából, a gácsi és nógrádi járás főszolgabírói hiva­ talánál rendszeresítendő két, egyenként évi 400 (négyszáz) írt fizetés és 100 (száz) frt lakbérilletménynyel javadalmazott közigazgatási gyakornoki állomásra pályázatot hirdetek és felhívom az azokra pályázni kívánókkal, hogy az 1883. 1 . 1. csikkben előirt minősítésüket igazoló okmányokkal és keresztlevéllel felszerelt kérvényeiket, hivatalom utján, a vármegye főispánja Ő méltóságához f. évi julius hava 31-ik napjáig adják be. B.-Gyarmat, 1895. junius 22-én. Az alispán helyett: Dr. Morzsányi Károly, �dijakra. bíkszAo bvógyfürdö. szelektál magas he­ gyek álul sédéit erdei fenstkon fekszik; SzinérVáralja állomástól (szat- Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelösége. *ár—nagybányai vasút) X Téeső állomástál ímagy. északkeleti vasút) lárisnvir* Az alispán helyett: főjegyző. T ih an yi, CURORT BIKSZÁD Szatmármcgye keleti szé­ lén, 1895. július 14. Pályázat hirdettetik a Nógrád vármegye által a buda­ pesti állami ipariskolában alapított 200 írt azaz kettő­ száz frtos ösztöndíjra. Pályázhatnak ezen ösztöndíjra ezen törvényhatóság illetékességi kötelékeibe tartozó mindazon lő . életerőket betöltött tanulók : a) A kik a budapesti állami iparisko­ lának már rendes tanulói; b) Azok, akik az iparos.tanu­ lók számára szervezett iskola három éri tanfolyamát be­ végezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk- van. c) Azok, a kik a polgári iskola, gymnasium, vagy . reál­ iskola négy alsó osztályából jó osztályzatú bizonyítványt nyertek, d) Iparos segédek és mindazok, a kik a b) vagy c) pontban kívánt készűltségöket felvételi vizsgálat utján bizonyitják. Általában megkivántatik, hogy a belépni kivátjó nö­ vendék az általa választott szakcsoportbeli iparágba^ már előző gyakorlatot szerzett, s legalább is azon két; havi nyári szünidő alatt, a mely után a közép-ipariskolába akar lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen és ezt hatósági­ lag hitelesített bizonyitványnya! igazolja. Az iskolai és gyakorlati bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok f. évi augusztus hó 15-ig Nógrádvár]negye alispáni hivatalának nyújtandók be. Az intézet végbizonyítványa a gépészeti, vegyészeti, fémvasipari és faipari szakosztályok tanulóinak egy évi gyakorlat igazolása mellett jogot ad a szakjuk körébe tartozó s képesítéshez kötött iparágak (ízesére ; az építé ­ szeti szakosztály tanulói pedig e végbizonyítvány alapján három évi gyakorlati működés igazolása mellett jogosítva vannak a kőműves, kőfaragó és az ácsmesterség gyakor­ lására. Azon tanulók, kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi taofolyamot szintén sikeresen végzik el, a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezmé­ nyében részesülnek. B.-Gyarmat, 1895. junius 17-én. Pályázati hirdetmény a budapesti Miami ipariskolMiM alapított ösitűn- U H ja Pontos is gyors ea:ped itu.órt nevezett ezóg jó hír ­ neve kezeskedik. p * p lv > iM r« « M o 4 L 4 » 4 b * n Ik ö u jt v rendolendók meg, ahol a táriaaág n yu m U tvin yraktárít SERTÉSVÉSZ-KIMUTATÁSOK DARVAI ÁRMIN nyomtatványok a j«Ual«g nralkodó é» m e z M fri aeakaW eben a hivatalos é» inagdnnyomta.tvdn.yok, most elMsziM gok figyelmébe. A ré»x»ényUr»Máff kiadásiban megjelenő Öttres Körjegyző urak és községi elöljárósá­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1W 8 —3 8 4 óra Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ földön már legnagyobb Egvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a követ­ kező kóraemekuél bizo­ nyult be; Idáit tüdihurut, tudóié odeg és a kezdődd Cmókára ál idllt gyomorrútnál a naponkénti hány­ ingert, fej fájásokat, fej­ szédüléseket szünteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli s Így az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre hozta Az epe-elválasztást a májban sietteti, as epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsator­ nát tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, sárgaság, máj- és lépdagaaat elles. kelendőségnek ör­ vendő, az ásvány vi :ck között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: B.-Gyarmaton: Vilim Gyilln, Szécsényben : Popovlcs János, Losonczon: Blllyl JátlOS, Fűleken: BRolller Pál, S.-Tarjánban: Mamii Gábor uraknál. au dér östlichen Grcnze ties Szatwárer Comitates, anf riner waldigen, vor Wiudcn durch liohe Gebirge gescbatzlen Hoeliebene gelcgen; von SzinérVáraljn (Szatmár-Nagybányaer Bálin) 2, von Tecali (Unj. Nordostbahn) 4 Stan­ dén ent fern t. Ilié alkalisch-inuriatiscbe Keilqtttllc Bikszád ist von snsgezeichncter Wirkung bei: chronlschen Lungencalarrii, Emphysem und beginnender Tuberculose. l»ai Wasser stilltbei ohron. Magencatarrh dru hanti gén Brechreiz, Kopfschmerz und Schwindel, ist von wolthitigem Einfltiss anf die allgemeine Blutclrculation und förder. somit den Appctit und die Verdauung, und trágt in Folge soiner Irtscnden Wirkung zűr Reinhaltung dér Oallenwege unddessesainmten Verdantingskanels bei. fis­ her unübertreftiich bei Hesmorrhelden (goldene Ader), Gelbsuoht, sowie bei Leber- und Mllzanschwel• lung. Vendéglíí- és korcsma-üzlet bérbeadás. Ralawni-Gyarmaton a volt Kőnig-féle fent jelzett, általánosan jó hírnévnek örvendő ftzlet, melynek helyisége a ta Hatni szokott országos vásárok alkalmával a vásár telepével közeli összeköttetésben ran és a város legélénkebb helyén fekszik, f. é. október hó 1-től ha­ szonbérbe adó, azonban előnyös ajánlat mellett a házzal együtt örök áron is eladó. Özv. KÖMIG ADOLFNÉ. H OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczpgi is herczegi uradalmak, cs; és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- óh hániortAranlatok, ópítkczéri vállalatok, VÁLLALKOZÓK és Et’lTÖMESTEIlEK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzat rétlékek, melyek mésxben oldhatók, száraz, porított állapotban 10 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fcstékszinek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és liasználatí-ntasitások ingyen- óh bér­ mentve küldetnek NYOMATOTT A KIAIMJTHLAJIMIXOH B.-GYARMATI ItÖNYVlfVüMDA RÉRZVÉNYTÁRSULAT GYORRSAJTÓIN. l(Xi 20—9. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00837.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 28. szám (1895. július 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d1e95e6e9e763c8184a08ef8a2aee027.jpg 6e6d7582474f31e7943f26da3c8916d8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a292ca7dcfd3e6a223d307e56a21edb7.pdf 5c19a1ac67b2b75865f903657f319eb0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 21. 29. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. árt Eliflibtiil póazik, roclamitiók é« hirdettak a kiadó* E<é»i ém 5 frt. Fél évre 2 frt 60 kr. Negyod évre 1 frt 25 kr. ires 1O hivatalból InMxendők. A lap Kelletni résiére s a Nyílt-térre vonatkozó minden ElőAxetni ciupán a kiadóhivatalba! lehet B.-Gyann>ton. közlemények a azerkesitőhöi küldendők. ■irdtetéselc árszabály aierint aiAmitUtnak. — Nagyobb éa többszöri hirdettak JuUnyoaan M&kösöltótnak. Bélyeg minden egyet beigUUaxűU kill ön 30 kr. Nyíl ttér petit tori: 20 kr. Bge=J m ■.....IX, I , _ j Előfizetési felhívás. Néhány hete, hogy & .N. L. és H. H.u a nB.-Gy. ny.-r.-k® intézkedései következté­ ben uj szerkesztőséget nyertek s határozott szabadelvű irány követése mellett megifjodtak. Ez alapon most, az első félév leteltével, a mikor a közönségnek már módjában, van lapunk felfogásával, program injával s meg­ valósításának modorával némileg megismer­ kedni, bocsátjuk ki előfizetési felhívásunkat Meggyőződésűnk, hogy a szabadelvű néze­ tlek Nógrádvármegyében szükségesnek látják, hogy a publicistika terén erélyes, határozott orgánummá! rendelkezhessenek. Közönségünk túlnyomó része mindig azon meggyőződést vallotta, hogy hazánk és me­ gyénk érdeke egyaránt a higgadt és nyugodt, de tántorinthatlanul haladó szellem érvénye­ sülését megköveteli, mely úgy az országos szabadelvű pártot, valamint a hivatott vár­ megyei tényezők nagy többségét átlengi. Elválaszthatlanoknak tudjuk egymástól az általános politikai, a szőkébb területi viszo­ nyok fejlődését Ugyanezért lapunkban heten­ ként az első czikket a politikai események kinézetének s kritikájának tartjuk fenn. A társadalmi élet jelenségeit híven fel­ jegyezzük, el nem hanyagolva bármit is, a mi jogosan érdeket kelthet, de tartózkodva minden sensatiótól s a magánélet illetéktelen érintésétől. TÁRCZA. Bár rövid, az élet . . . Bár rövid az élet, De oh derűs nékem, Ha a mennynek kékjét Szemedben szemlélem. Bár rövid az élet, . Mégis olyan édes, Ha közel az ajkam Ajkad eperéhez. Bár rövid az élet, Odve is van néki: Mikor te tanítasz Szeretni, remélni. Bár rövid az élet, Rövid a szerelmünk, De azért mi mégis Örökké szeretünk. Kubányi Béla. Kerkapoly és Kautz. Jogászkori emlék«k. E napokban a -Budapesti Szemlébenolvastam ama gyönyörű emlékbeszédet, mely­ ikei Kautz Gyula, az osztrúk-mngyar bank je­ lenlegi kormányzója - volt egyetemi tanérUrsftnak Kerkapoly Kérolynak emlékezetéi méltatta ti az Akadémia ünnepélyes ülésén Kerkapoly érdemeiről beszámolt. !,!.„■ .1 L L ggggHWWaW Macaulay, a nagy angol történetírónak ama mondása: «Az a nép lesz nagy és boldog, melynek történelme a kellő időben életbe lép­ tetett reformok sorozatából áll,» szőkébb foga­ lomban a városokra is alkalmazható. A városoknak — lévén bennök az értelmiség összpontosulva, — a korral kell haladniok, és mindama alkotásokat s reformokat életbe lép­ tetni, melyek lakóinak boldogitását s jólétét minden irányban előmozdítják. S a mily bizo­ nyos, hogy az ily városok virágzanak s fejlőd­ nek, ép oly bizonyos, hogy az a város, mely a korral nem halad, előbb-utóbb önmaga adja meg ennek az árát. B.-Gyarmat város értelmiségénél megvan az erős akarat, hogy e város a korral haladva és fejlődve, mindama alkotásokat életbe léptesse, melyek e város fölvirágzása érdekében szük­ ségesnek mutatkoznak. Azonban sajnos dologként kell megemlítenünk azt, miszerint városunk mint erkölcsi testület nem rendelkezik ama bizonyos Montecuccoliféle 3-szoros dologgal (értsd a pénzt) hogy mind­ ama szükséglendő alkotásokat egymaga, avagy e város lakóinak súlyos megterheltetése nélkül keresztülvihesse. Városunk p. o. nem volt ama szerencsés helyzetben, mint más városok, hogy regálekártalanításért százezreket kapott volna, mert a városunkban levő italmérési jogok megváltásáért járó összegek ’/io része a Zichy szeníorátus uradalomnak jutott s ugyancsak őket illeti városunkban még most is a városi vámjövedelem, bár miként Nagy Iván B.-Gyar­ mat történetében fölemlíti, a vámjövedelem B.-Gyarmaton a múlt században még a város tulajdona volt és ettől nem éppen jogosan elvétetett. Bár tehát — sajnos — városunk nem rendel­ kezik ama anyagi eszközökkel, melyek minden dolgok létesítéséhez szükségeltetnek, mégis vá­ rosunk értelmesebb polgárai, ernyedetlenül óhajtják városunkban létesíteni mindama alko­ tásokat s intézményeket, melyeket a kultúra, a polgárosodás határozottan megkíván. Két régibb keletű kérdés az, mely e város közönségét még most is foglalkoztatja. Ezek: Ismertem mindkettőt, hallgattam őket a buda­ pesti egyetemen, vizsgáztam mindkettő előtt Ezért, de meg azért is, mert tudtam, hogy a tudomány terén nézeteik sokban elágaztak, figyelmem az olvasásnál fokról-fokra emelkedett Egyszerre a következő jellemző szavakat olvasom: «Lelkűidre nézve inkább magába zárkózó és hideg tartózkodásé (már mint Kerkápoly, czikkiró) érintkezésben ritkán fölmele­ gedő, sohasem közlékeny, gyakran szögletes és modortalan ...» Tehát Kautznak is feltűnt ez gondolám, és eszembe jutott egy-két jogász­ adoma, mely akkoron közszájon forgott, mely egyrészt Kerkapoly ridegségét, másrészt Kautz Gyula finom udvariasságát legjobban jellemezte. Megjegyzem már itt, hogy rosszakarat nincs bennem, midőn ezeket nyilvánosságra hozom s hogy mindkét jeles nemzetgazdásznak Őszinte bámulója voltam és vagyok; de hiszen egyetlen tanár sem menekülhet meg attól, hogy hallga­ tói jó vagy rossz élezeket ne faragjanak reája. Es most már egyik sincs az egyetemen, az egyiket a sirhant födi, a másik azóta kegyelmes úr lett, bank-kormányzó és még nem tudom mi minden . . . csakhogy most is tevékeny és szolgálja a hazát. Áttérek tehát tárgyamra. Vizsga folyik a nemzetgazdaságtanból és pénzügytanból vagy talán a politikából; az egyik teremben Kerkapoly kérdezi a jelölt urat, a másikban Kautz. Első számú terem: Kerkapoly kérdez: Mondja el nekem, kik voltak hazánkban a legjelesebb nemzetgazdasági irók a jelen században? A jelölt elmondja Őket, természetesen felemlít­ vén Kerkapolyit is, de kihagyta Kautzol «Hát még, hát még»? kérdi Kerkapoly. A jelölt hallgat «No hát még egyet kiha­ gyott* erősködik Kerkapoly. Ajelölt consequenter hallgat. Végre Kerkapoly megsokallja a dolgot 8 kimondja maga, <hát Kautz mi a fene»? A jelöltnek kő esik le a szivéről, Ő nem merte Kautzot említeni Kerkapoly előtt. A második számú teremben ugyan e kérdést adja fel Kautz emigy: Mondja meg nekem, <kérem, jelölt ur,» kik voltak stb. ... A jelölt elősorolja a nemzetgazdasági írókat, «többek között Kautz Ő méltósága» (akkor még csak méltóságos ur volt) — de természetesen itt Kerkapolyt mellőzi. Még egy jeles férfiút elfe­ lejtett jelölt ur felemlíteni — mondja Kautz. Semmi válasz . . . Szünet . . . Hát kérem — folytatja Kautz Gyula — Kerkapoly ő excellentiája az én kedves tanártársam egyike hazánk legjelesebb nemzetgazdaságtani íróinak. A jelölt megkönnyebbülten vesz lélekzetet. Tehát ebben megegyeztek ketten, hogy egyik a másiktől nem vitatta el, hogy jeles nemzetgazdaságtani iró. De már a definitióknál volt köztük különbség. Ugyancsak vizsgánál ülnek az előbbi elhe­ lyezés szerint Kautz kérdez a jelölttől egy definíciót, ez véletlenül Kerkapoly jegyzeteit tanulta, s ezek szerint kezd felelni, — midőn félig elmondta, közbevág Kautz: <Igen, igen jelölt ur, az én kedves collegám Kerkapoly ő excellentiája ezt így mondja — hanem téved. A másik teremben Kerkapoly kezei közé ke­ rült egy olyan vizsgázó, a ki viszont Kautznak a könyvéből mondja a definitiót — mire Ker­ kapoly végig hallgatván az egészet, röviden így szólt: «lgen, Kautz ezt igy mondja, de ez nem áll.» Hanem azért, ha a jelöltek egyik Nagy súlyt kívánunk helyezni vidékünk közgazdasági életének ecsetelésére, s az ide­ vágó mozzanatok részletes, pontos és igazságos feljegyzésére. Megyénk fbldmivelési, iparos és közlekedési viszonyainak fejlesztése egyaránt jelentőséggel bír; ügyet vetünk arra, hogy minden egyoldalúság elkerülésével a közönsé­ get az e tekintetben felmerülő tevékenység iránt minél hívőbben tájékoztassuk. Egyébiránt lapunk tartalma legbiztosabb Útmutatóul szolgál arra, mit várhat tőlünk a közönség, a melynek részvéte mértékében gazdagíthatjuk részint szellemi anyagunkat Az előfizetési feltételek példányonként egy évre öt forint, félévre két forint ötven krajczár, húsz példány után egy évre nyolczvan forint. Kelt B.-Gyannaton, 1895. julius 1-én. A L. 88erk68*tÖ8ége, Balassa-Gyarmat fejlődése érdekében. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. a vasúti és oktatásügyi kérdések. Foglalkozzunk itt eme két nagy horderejű kérdéssel. ■ * Városunk vaiuti története tudvalevőleg meg onnét datálódik, midőn a budai) est—északi xÜurajfel &sáekötteté3 szüksége legelőször föllé* patti melyí vasút azután a budapest— hatvan— ruttkai vonallal lett megoldva. Tudjuk, hogy ez utóbbi vonal helyett, eredetileg, a B.-Gyarmaton keresztül vezető irány volt kontemplálva, amint hogy eme vasút tracirozási munkálatokra városunk és vidékéről sokan — bízván e vonal kiépítésében, — előlegezett pénzüket is vesz­ tették. Hosszú idő múlt el azóta, míg végre a helyett, hogy elsőrangú, a fővárossal egyenes összeköttetésű vasutat kaptunk volna, egy reánk nézve nagy kerülő utat megtevő viczinális vonalat kaptunk. Építés alatt van most már az aszód—b.-gyurmati és folytatólagosan a b.-gyarmat—losonczi vasút Ez a vasút reánk nézve sokkalta elő­ nyösebb, mint a jelenlegi párkány-nánai vasút részben, mert rövidebb összeköttetés létesit B.-Gyarmat s a főváros közt (bár e vasút sem egészen egyenes irányú B.-Gyarmat s Budapest közölt) másrészt e vasút megyénket ketté hasiba, melynek ily módon is vasúti középpontja B.-Gyarmat leend. Igaz, hogy e vasul létesítése áldozatokat ró B.-Gyarmatra és e nagy pénz­ ügyi áldozatok iránt tudvalevőleg aggodalmas hangokat hallottunk. De lehetetlen, hogy eme pénzügyi áldozatok egyúttal üdvös és messze­ menő hatással ne volnának összekapcsolva városunkra nézve akkor, midőn városunkra nézve ily fontos vasútvonal kiépül s ha, mit bizton hiszünk, ez évszázad nem fog elmúlni anélkül, hogy a b.-gyarmat—verőczei vonal is kiépül, úgy B.-Gyormatra nézve a minden irányban kisugárzó vasutak által, a jövőnek oly perspektívája nyílik, melyet lehetetlen — minden chauvinisztikus nézettől menten — fé­ nyesnek nem nevezni Sőt meg vagyunk győződve arról, miszerint ha a b.-gyarmat—verőczei vonal is kiépül, — és ki kell épülnie — ágy B.-Gyarmaton keresz­ tül fővonalnak kell létesülni; mert egyszerű pillantás a térképre, mutatja, hogy e verőcze— b.-gyarmat—losonczi vonal jóval rövidebb lesz, mint a jelenlegi vasútvonal Budapest—Losoncz (legalább 30 kilom.) és különben máris szük­ ségesnek mutatkozik a nagyforgalmú bpest— ruttkai vonalnak megoszlása más irány felé s igy mégis csak létesülni fog a már — mint e sorok elején említettük — legelőször és régen tervezett budapest—b.-gyarmat—losoncz—rutt­ kai fővonali vasutösszeköttetés. Már most összegezve az itt elősoroltak®!, 1805. julius 21. azon konklúzióra jutunk, miszerint városunknak főakadály. De csak tőlünk függ, hogy eme vasúti góczponttá létesítése által, városunk s nagy akadályt legyőzzük vagy sem. . vidéke, ~ mezőgazdaság, **kereskedeiem s ~ipur, --- "KvZdjÜk 1 vitai Vi a gjüjtéot.----- ; r—;------- Ö felségétől kaptuk e czélra az első ado­ terén az eddiginél lényegesebb s fokozotabb kiterjeszkedési venni fog, mely utóbbi ténye­ mányt A helybeli 8 pénzintézet, mint tudjuk, első zőknek jótékony hatását, a közvagyonosodás terén bővebben kimutatni nem e sorok föladata, pillanatra hajlandó lesz nagyobb összegekkel de mely elsőrangú nemzetgazdasági tényezők a gimnázium létesítését elősegiteni. S. polgár­ javaslását határozottan várhatjuk, főkép lia társunk is e napokban 1000 Irtot adományozott még tekintetbe vesszük, hogy városunk s vidéke És remélni akarjuk, hogy megyénk gazdag, oly előnyökkel is rendelkezik, a mely másutt nagy uraitól kezdve, városunk tehetősb polgá­ együttesen nem nagyon lelhető, mint többek rai e czélra adakozni fognak. Városunk pol­ között p. o. a főváros közelsége, a nálunk gárainál ez ügy különben nemcsak közérdekű föllelhető tömeges munkáskéz, a kőszénvidék kérdés, de egyúttal magánügyi kérdés is. Vár­ megyénktől pedig bizton hisszük, hogy bár az s. t b. először kontempláll 140,000 frtot elejtette, Bízvást nézhetük tehát egy jobb jövő elé! mégis csak nagyobb összeggel támogatni fogja Áttérünk most már városunk másik megol­ a megyei székhelyen létesítendő főgimnáziumot. dandó nagy kérdésére, értjük a gimnáziumi Hiszen e főgimnázium a megye tisztviselőinek kérdést az élőbbén tárgyalt anyagi kérdéssel is fog szolgálni. ellentétben, — városunk szellemi kérdésének Bízunk a jelszóban: *Nógráda közügyért !» is nevezhetünk. A legtöbbet persze a kormánytól kell vár­ Már a hetvenes évek elején keletkezett ná­ nunk. — A kormánynak álláspontja tudvalevő­ lunk a gimnáziumi kérdés, midőn arról volt leg az, hogy csak akkor alakiba át polgári is­ szó, gimnázium, vagy polgári iskola létesit- kolánkat gimnáziummá, ha erre kellő támoga­ tessék-e városunkban ? Tudvalevőleg, azok ma­ tást tőlünk nyerni fog. Nem tudjuk még, hogy radtak fölül, kik a polgári iskola létesítése mily nagy anyagi áldozatokat kér tőlünk e mellett harczoltak. Ma már belátjuk, hogy vá­ czélra a magas kormány, de a kormánynak, rosunk lakóinak elsőrangú s főszükségletét ké­ tekintetbe kellene venni, és azt nekünk 0 pezi a főgimnázium létesítése. Az okok, melyek kellene fejteni, hogy ezen főgimnázium nem­ e gimnázium létesítése mellett szólnak, már csak B.-Gyarmat érdekeinek, de egyúttal 3 több év óta eléggé gyakran és alaposan lett város, még p. B.-Gyarmat, Ipolyság és Szécsény kifejtve és azokat itt ismételten fölhozni szük­ érdekeinek is fog szolgálni. Ipolyság alig 1 ségtelennek tartjuk. A közszükségletből kelet­ . órai fekvéssel van tőlünk kényelmes vasúti kezett eszmék s dolgok,önmaguktól vetődnek összeköttetéssel, Szécsény pedig jövő évben fel és kémek megoldást, s azokat mestersége­ alig ’/< órai vasúti távolságra lesz tőlünk. sen előidézni úgy sem lehet. Azonban ama Hogy 3 város körülbelül 15000 lakossal jő nézetben vagyunk, ha elérni akarjuk azt, hogy részben intelligencziával, mely 3 város közt, a főgimnázium ne valamikor hosszú évtizedek kettő megyei székhelylyel is bir, nem bir teljes múlva, létesüljön, de létesüljön még ebben az középoskolúval, ehhez kommentár nem szüksé­ évtizedben, úgy e czél elérésére, az eddiginél gelletik. fokozotlab tevékenység szükségeltetik. Hogy Bezárjuk e sorokat azon óhajtással, vajha sikert érhessünk, cselekednünk kell. Kérdjük:' városunk jó géniusza a fentiekben vázolt anyagi hol a gimnáziumi bizottság, melynek már rég és szellemi felvirágzására irányuló aspirácziókat meg kellett volna alakulni? Mert: amit tenni mielőbb megvalósítaná. akarunk, jobb előbb ‘mint később megtenni. S. A Föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gim­ náziumi bizottság erre hivatott egyénekből mielőbb megalakitlassék s ezt az ügyet erélyeA bronz-korról az Ipoly vidékén. lycscn kezébe vegye. Tekintsünk Zala-Egerszcg- vagy Szegszárdra. Irta éa felolvasta a július 7-ilci muscnm-tiranlati kötgyűlés alkalmával Pintér Sándor. Ezen városok is máig gimnázium nélkül voltak, (Folytatás.) de erőteljes akcziót fejtettek ki e téren s mű­ ködésüket siker koronázta; mert ez idén mind­ A Major-hegyen tudtommal ép urnát még senki két városban a gimnázium megnyílik. Jól tud­ sem talált, nem is valószínű, hogy találtatni fog, juk, hogy ismét csak a pénzkérdés itt is a mert ezen begynek alkalmasabb oldalrésze régebb LBEjaajTJ! u vagy másik könyve vagy jegyzetei szerint jól elkészültek, a hallgatókat nem buktatta meg a két jeles férfin. Ezen utóbbi mondat valóság, a többi inkább adoma, de jellemző és mond­ hatom, sok igaz van benne. Dr. Sz A. Jeruzsálemi út. A Mjk. firtUI /•fyMW •/•mát kWit Jw, III.. De ők még sem indítanak pert az égiek ellen. Ha kérded Őt, miért halad őrületeden, gyorsan, a gyönge, törékeny ember, s miért mozdulatlan a nagy, a végtelen Messiás ? Ha a kertész siet­ teti a fának a virágzását, a fa el vész« , ezzel a csöpp poczíssel fog neked-, s a jogait köve­ telő életnek felelni. Mert rosszul mondtam, ha azt mondtam, hogy Jeruzsálemben nincs költé­ szet, ott is sejtik a poezist. A borutlan, csilla­ gokkal hímes ég, megtanítja őket szép dalokat pengetni, egy oly lanton, melynek egyes húrjai már rég elpattantak. A titokzatos hold Őket is vonzza, — reszketőssel vonzza ismeretlen sej­ telmek felé. Mennyi áhitat, mennyi mélység van egy jeruzsáleminek a pillantásában, ha azt az ég felé emeli ’ Mily sokat is vár Ő az égtől! Azok a csillagok neki aranybetüs költemények, jóslatok, a szabadságról, a Messiásról. A végte­ lenség nostalgiája seholsem oly mély, a messzi világok utáni vágy seholsem oly fájó, mint Jeruzsálem szent ég kárpitja alatt. Hogy moso­ lyog le a kék felhő Jeruzsálem szomorú ormaira, puszta kertjeire; Jeruzsálem olyan hervadt, olyan Öreg s a felhő olyan viruló, olyan fiatal, szinte naiv-boldogságból. Sok magasztos fáj­ dalmat látlak már ezek a felhők, de sok, sok meghaló, fönséges idillt is. Ott ül a romok mellett egy hófehér aggastyán, szemeiben szelid tűz lobog, vonásain komoly nyugodtság tükröződik. Boldogságról ezek a vonások nem tudnak beszélni, azok csak árva­ ságot, árulást, száműzetést s nyomort ismertek — ezekről rettenetes dalokat tudnának zengeni. De azok a vonások némák, el nem árulnak semmit. Szivének viharzó indulatait elaltatta Jeruzsálem; hiszen nemcsak őt hagyták el, — elhagyták, száműzték Isteni is! S ha Isten pusztult hajléka körül béke van, az ő szivének se szabad indulatoskodni. S azóta le vannak az ajkak zárva, ha egy szomorú emlék tolja fel magái, de (oly belőlük, ha kell, a vigasz, — dúsan, miként méhek lépes sejtjeiből a méz. Térdein egy eleven szemű pajzán kis gyerme­ ket lovagoltál: unokája. A gyermek oly gond­ talanul mosolyog; Jeruzsálem romjainál csak egy gyermek, csak az ártatlanság tud mosolyogni. Kié ez a fal? kérdi a gyermek, — a romra tekintve. Az Istené. S miért nem építi fel? Az öreg szemeibe könyek tolulnak; hányszor kérdezte már ő s vele együtt ezer lángész, ezer szent és bölcs ugyanezt; — « nem kaptak rá annyi feleletet sem, hogy e kicsiny gyermeket kielégíthessék. S hányszor fogja még e gyermek ugyanezt kérdezni, talán addig, a meddig 6 is nagyapa lesz s lesz egy olyan kis unokája, mint Ő most, a ki ismét csak ugyan azt fogja kérdezni. S ki tudja fog-e Ő világosabb feleletet adhatni? Az öreg mig igy átengedi magát gondolatai­ nak, fájdalmasan sóhajt fel s szemei önfeledté­ ben, könyekkel telnek ineg. Apa miért sírsz? szól a gyermek, karjait az öreg nyaka köré fonva, mert a jó Isten nem akarja a falat fölépíteni? — majd fölépítem én s a gyermek kicsiny kezeivel összerak kövek­ ből egy apró pyramisl, s boldogan mutogatja nagyapjának, — hogyha a jó Isten nem épit, majd épit 6! S Isten ezt látja s — nem segíthet. Amott egy fiatal nő karjaiban egy kicsiny leányka dalolja azt a hires, sziklát lágyító, igény­ telen, egyszerű dalocskát, — s az esti szellő együtt dudolász vele halk muzsikát: Siói a kakas már, Majd megvirrad már: „Zöld erdőben — tik meiőben Sétál egy madár.“ Micsoda madár? Ah! micsoda madár? . Sárga lába, gyöngy n atája, Engem oda vár. Várj madár, várj, Mikor lest ax már, Ha ax Isten neked rendel, Tied leszek már I . S az oly lágy volt, mint a hajnali kék égen ringó felhő s oly mély, mint nz éjszakai erdőzugás. Mennyi íyra, mennyi érzelem, mennyi dallam volt e hangokban, elárulva a szív min­ den sejtelmét, minden litkál. $ Isten ezt hallja s — nem segíthet. Sok ilyen idillt látott a romokat bearanyozó hold, s lolkemre mondom, nem közönséges idillek ezek. �1895. július 21. idő óta náutatik, meredekebb oldala pedig köves, filígran-készitmények valónak, sunyira töredékok, padmalos ős csuszamlós lóvén, emlékezetet meg­ hogy alkalmazásukat csakis sejteni lehet haladó idők óta birkalegelö, inelyckhex ha a szél Egy leletben hegyesre csucsorodé 0 drb füles és ráporesőnek romboló működését is hozzávesszük, gomb is találtatott s etek formája olyan, hogy előliünk Hiúnak mindamaz okok, a melyek már feltűnés nélkül hordhatnék ma is ruhánkon. Elő­ különben is felszínre jutott cserép-edényeket da­ fordult egy bróni-öv is, valószínűleg éppen úgy rabokra törték. viselte a derékén egy bronzkori őstermetű és A földfelületen ezer szájúra heverő cserepek darázsderekú nő, a mint mauap is viselik a bronzegyöntetű készítési módra és anyagra vallanak s öveket. A sodronyból hajlított közönséges lánczalighanem az itteni temetkezési szent-helynek darabok sem ritkák. ogyedárúságát képezték, föltenni lehet ezt abból, Igen gyakori a vitéikötés formán vékony sod­ hogy a durvább készitményú bronztárgyak mellett ronyból hajlított karika-gyóngy is, vájjon a ruhá­ éppen oly anyagú s ék ítmény ü cserepek fordulnak nak vagy a bajfonadéknak roltak-e ezek díszít­ efö, mint a légidén sebben készült tárgyak mellett, ményei? sejteni sem lehet. Találtatott durva holott ez más bronzkori urna-temetőkben nem készítésű aranyozott üveg-gyöngyszem i«, de nagyon xigy van s ha szegényebb is a bronztárgy, d«» ritkán s ha más nem, even üreg-gyöngyök igazolják, változatos az agyag-edény anyaga is, formája is. hogy a Dolányban temetkezett bronzkori népek Azon tárgyakat, melyek a Major-hegyen oly kereskedelmi összeköttetésben voltak a fenikiaikkal, bőven találtattak, használati szempontból három kik az időben világkereskedelmet űztek a tenge­ osztályba lebet sorozni és pedig : ren úgy, mint ma eselekszi azt az angol. 1. Ékszerekre. Az ékszerek között kell fölemlítenem a puha 2. Gazdasági eszközökre. aranyból készült vitézi ötésű zárt gyűrűket, kari­ 3. Fegyverekre. kákat, melyeknek egy része reezés, a többi része pedig sima, a durván öntött vastag gyűrűket s Az ékszertárgyak között leggyakoribb és leg­ boglár töredékeket. változatosabb a bronztű, ezek n.'gysága a 10 Több arany sodronyból mesterileg ö? szeli aj litott cmtöl a 60 cm. között váltakozik. Ékítményük,* helyesebben mondva értékes voltuk a tű fejének, karika volt már e helyről kezemben s azokat gombjának milyenségében nyer kifejezést. Vannak pontos súlymérés alá vettem és azt tapasztaltam, egyszerű lapos karikafejű, három tagozatra osztott hogy a nagyobbak 22 grammot, a kisebbek pedig hordó-idomú, kalap-idomú fejes tűk. A kalap­ 12 gramm súlynak feleltek meg. Számtanilag idomú fejes tűk kis füllel vannak ellátva, melylyel arányos súlyokat tekintve, azt kellene föltennünk, valószínűleg az öltönyhöz voltak kötve, láttákra hogy ezek ékszerek is, karikapénzek is lehettek azon gondolat ébredhet fel bennünk, hogy e füles egy időben. Az egyiptomi képírás, helyesebben papi írások között van egy kép, hol egy férfi két tűk speciális tájviselet bizonyságai. Végül vannak bengerkúp-idomú tűk, ezek azon­ tinót tart fékénél, a másik pedig egy ily arany ban a legritkábban fordnlnak elő s czifrázatuk karikát nyújt át a hivatalosan kirendelt mérlegelő­ fenikiaí jellegre vall. Ritkán ugyan, de előfordul­ nek, minden bizonynyal oly étéiből, hogy a karika nak oly nagy tűk is, melyeknek használata szembe- súlya megállapittassék. A bronzkori ember talán még a mai embernél szököleg alkalmatlannak tűnik fel. Úgy látszik, mintha a bronz-korban élt embereknél is lett is hiúbb volt, mert mig a mai ember pénzzel volna s ez átcsapott az Ízléstelen szélsőségbe tárczájában elrejtve tartja, addig a bronzkor em­ éppen úgy, mint ma — avagy ki ne látott volna bere értékét, illetve pénzét mint ékszert magán már oly férfiút, kinek kézellő — manzsetta —I viselte s mutogatta, hogy mások is lássák a gombja csaknem egy egész lópatkót, futó-lovat, gazdagságát. Ha már akkor is lett volna jöve­ kerékpárt tüntet fel, avagy nem kell-e sokszor delmi és tőkekamatadó, bizony aligha mutogatták félve kikerülnünk oly nőt. kinek haj fonadékában volna magnkon aranyaikat. Azon arany tárgyak, melyeket én mint a Major­ valóságos dárdák s hun scitha nyilak vannak. Hát hegyen találtukat már láttam, súlyban jóval meg­ bizony a feltűnni vágyás és hiúság, no meg a haladnák a kilogrammot is. - • gigerliskedés ha nem a kőkorszakból, akkor mínVan gyűjteményemben a Major-begyről egy * den bizonynyal a bronzkorból szállott reánk. A tűk után legnagyobb számban a nyitott és borsónagyságú arany golyócska is. Vájjon a Mátrazárt karikák következnek, semmi ékítmény nincs hegység ősbányáibóí nem-e ily gömb-alakban rajtuk s igen egyszerűek, aligha nem kézi gyűrűk jutott az arany Dolányba, s itt dolgoztatott fel sodronynyá, ékszerré, avagy karikapénzzé ? Föl­ és fülbevalók vitának. tennünk lehet is, szabad is, de tudni nem. Van igen sok sallangszerű apró tárgy, vékony * (Folyt, kör.) sodronyból boglár-töredék s mert ezen tárgyak Vagy nem volna megható, midőn meggör­ nyedt hajótörött aggastyán remélni tanítja, a soha még nem csalatkozol! csecsemőt? Ha költő volnék, elnevezném Jeruzsálemet az Istenség foszlányokra tépett, golyófurta zászlajá­ nak, bíborának szakadásait a remény, a hit arany paszománya tartja össze. A selyemmini rongy is selyem, csakhogy a rongyokközött, a legtragicusabb, legtiszteletreméltóbb rongy. . Igen, Jeruzsálem az Istenség rongyokra tépett zászlaja, s jönnek a kis s a nagy haiczosok meg­ hajolni a magasztos zászló előtt, s a fáradt küzdők az emlékezet forrásából töltik meg kis h nagy korsóikat. De nemcsak a hivő ember szív erőtt ott a romoknál, fejedelmi sasok is olt próbálgatják hatalmas röppentyűiket/) talán ők is sejtik, hogy valaha Isten ott lakott a moh fedte fa­ lak között? Vagy kiszenvedelt társaikat jönnek meglátogatni, kik ott nyugosznak a kemény mész-sziklák alatt? Lehet, mert sok merész sas aluszsza örök álmát, ott a romok közelében, a míg éltek Őrült sebességgel szelték a felhő­ ket, de mérges gyíloktól találva, még sebeseb­ ben zuhantak alá. 8 most tevék tapossák szen­ telt hamvaikat! A szerény madárdal, költészet, — fejedelmi sasok mérkőzése, a költészet egyik elragadó formája. S ha igaza van a költőnek, hogy a költészet olyan, mint az álom, hát akkor ignz az is, hogyha Jeruzsálem szép álmát Títus tig­ ris üvöltése, s saját gyermekeinek végsóhaja föl is zavarta, majd ha megifjnl Isten szerel*) Tömegraon rajxanak a fehér n«(nlc a Mrtifflt ormok felett, — valamikor fekete hollók kArngtak ottan — a ««*ok dözték ők«L Jx^yonek Áldva. 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. mese: a bájos Zion. s ismét álmodni fog, lesz akkor gyönyörű szivárványos költészete is. (Folyt, köveik.) Két Kray Jakab. Történeti elbeszélés VITÁLIS MÓRTÓL. (Folyt) PODOLIN. Podolin Kézsmárklól északnak egy és fél órányira a Poprád partján fekszik, a város árkokkal volt körülvéve, melyek vízzel voltak megtölthetők, az árok felett emelkedett ki a kőfal, mely a városi körülzárta, az árkok felelt felvonó hidak voltak, a falakon belől a törések magasában járni lehetett. A falakból bástyák és tornyok emelkedtek ki. A város Őrcsapatot is tartott, az Őrcsapatot Wybranczen név alatt ismerték, ez elnevezés a lengyelektől maradt vissza. Megemlitendőnek tartjuk, hogy 1701-ben II. Ilákóczy Ferenc* fejedelem a bécsújhelyi börtön­ ből kiszökvén, november 11-én a podolini klast­ romba rejtőzött el, nehány napig itt időzött, onnét folytatta útját Lengyelország felé, ott, a hol tartózkodott, a tornyot most is Rákóczy tornyának nevezik. Történetünk idejében a lakosság vászonnal kereskedett, onnan kerültek ki a legszebb len­ vásznak, s midőn pedig még a lengyel koroná­ nak elzálogosított városa volt, itt tartattak a nagy húsvásárok (volnicza) minden szombaton; e vásárok Szent Mihályiéi egész a nagy hétig tartattak. Jelen korban elmúltak már a vásárok, a falak részben romba dűltek, azoknak romjai is csak imitt-amott láthatók. Vélemény és kérdés try ictulú ojryben. A helybeli héber hitű lakosok folyamodtak az iránt: engedtessék meg nekik, rég fenálló szer­ tartásos szokás alapján, nehány kijelölt aktának sodrony-zsinórral továbbra is leendő elkülönítése?) A minap megtartott város-tanácsi gyűlésben megjelent keresztény képviselő tagok közül senki sem akarhatott azon, senki jogát nem sértő indít­ ványból pártkérdést csinálni, s igy általános bele­ egyezéssel el is fogadtatott a város bírája által formulázott, a felterjesztést elrendelő végzés, s előttem csakis az a kérdés maradt megfejtetlen, a melyet itt a nyilvánosság utján is bátor vagyok feltenni: vájjon most, mikor a hazának héber vallású polgárai és a többi összes honpolgárok közt addig századok óta fenállott válaszfalak mintegy varázsütésre végkép lebutítanak, érdeké­ ben ál Ihat-e magának a tisztelt zsidófelekezetnek, hogy a mindent nivelürozott igazán liberális alkotmányos aera első hajnalán, még oly, a nagy Kossuth által 9avas obscuritásn&k* nevezett ósdi traditio emléke, egy zsinórok által megkötött elkülönözködés alakjában továbbra is fentartassék? Mert hiszen lehetnek és igenis vannak a nemietek életében oly kimagaslóan dicső mozzanatok, melyek­ nek megörökítése a legkésőbb unokáknak is kell, hogy kegyelet tárgyát képezzék, de vájjon fenforog-e itt ebhez csak messziről is hasonlítható esemény? Nem. Sőt ennek az ellenkezője forog fen; mert, a mint tudjuk, a zsidófelekezetüek nemcsak Olasz­ ország nagyobb városaiban, in speczie Rómában, Velenczében, Milanóban stb. voltak a középkor egész tartama alatt a keresztény vallásunktól Ghéttők által elkülönítve, de más országokban és különösen hazánkban is akkép korlátolva, hogy bizonyos községekben a kijelölt zsinórokon túl terjeszkedni, vagy lakházat épiteniök, illetőleg a Ghetto-vonalon túl lakniok is tiltva volt, habár ez p magyar nemzetnek vele született, türelmességénél fogva nem vétetett oly brutalitással gya­ korlatba, mint más, a mienknél miveltebbeknek nevezett népeknél; de hogy a tilalom>mégis fen­ állott, s adott esetben érvényesíttetett is, arra szolgálhatok a többi közt egy esettel Nógrádvármegye Osécse községéből, a mely esetnek a rövid története az volt, hogy: az ötvenes évek közepén -Baumel Sámuel, csécsei tekintélyes lakos nagy­ bérlő megvette a Malatinszky-családtól ennek ottani •) Nem engedély végett folyamodott a hitköuég elöl­ járósága, mert ilyet a helyhatóság nem Is adhat, do csupán nyilatkozatra kérte fel, v^non nincs-e kifogása a város közönségének a zsinórok ellen? Surk.**) ••) Nem mondtam, hogy a városbatósághos folya­ modott engedélyért, hanem csak, hogy folyamodott (már élőbbről). P. L A Roxer-gyerekek nagy nehezen várták a szombatot; szombat reggelén Mariska és Pál korán keltek, midőn a kocsi előállott, boldog­ ságuknak nem volt határa, búcsúzás közben a mama oda szólt Mariskának: Müllerékel meg­ látogasd, mert jól tudod, hogy a stubnyai fürdő­ ben megigértem nekik, hogy alkalom adtán meg fogom Őket látogatni. — Meglátogatom őket jó anyám. Juczi néni Margarelha leányával igen szívesen fogadta az érkező gyerekeket, a néni nem volt ugyan olyan vagyonos, mint Roxerék;de azért minden kényelemmel el voltak látva; Margaretha kis termetű, barna leányka volt, egészen ártat­ lan arczczal, különben igen víg kedélyű, Okos leányka volt, Mariskát végtelenül szerette, meg­ érkezésüknél örömében tapsolt, egész nap kér­ désekből és feleletekből állott; Pál olt hagyta a nőket, a városba ment pajtásokat keresni. Másnap Podolinba egy fiatal ember érkezett, de csak gyalogosan, Oborceánékhoz elállt; ott is nagy volt az öröm, a keresztapa már hét év óta nem látta kercszlfiát; a fiatal embert folytonos kérdésekkel ostromolta, Jakab minden kérdésre az Ő higgadtságával meg tudott felelni, kedélyes modoránál fogva a keresztmamával sokszor tréfálódzott, mi által többször "meg­ neveltette a két Öreget. Midőn már a kérdésekből kifogytak, Kray a helyi viszonyokra vitte át a társalgást s örült annak, hogy Podolinban nincsenek vallási viták s igen jó viszonyban élnek a pápisták a luthe­ ránusokkal. , — Keresztapám, hát Kloinókkal hogy vannak ? — Nagyon jó viszonyba vagyunk, kötelünkbe laknak, azokhoz is vendégek érkeztek, Kleinnéval találkoztam, mondotta, hogy a Roxor -------------- �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. derék lakóházit, ki ia tixette a után oarjődés mind annak árát; megszabott • mellett a ház lett nem sót még illetéket is • Miért? övé. at — mert Vajda-Veret Lidia csecsei birtokain ő, Azért, a kinek lakháxra volt szüksége, énre revén, a Baumel ott it kifesxitve volt s mintán sxiráki zsinór korlátján túl fekszik, Baumel ast c*. kir. átengedni jószerével fifikus akarta; a oúmzett hogy Malatinsxky-féle hát at által megvett úrnő Baumel a .ex /űcapa- előtt járásbíróság nem ellen c/taée possidendi* pert indított, a mely évek hosszán keresztül az époly vagyonos, mint az elv megmentéséért (a nécsényi, sxiráki ét b.-gyarmati tolidáritan zsidósággal) Baumelnek ét tártainak mert hiszen került, áldozatra minden nehány néhai ezer István, Bodnár kész forintjokba mint a lás tartatik B.-Gyarmaton, 1895. évi aug. hó 13-án a 16. honvéd-gyalogezred kezelő bizott­ ságánál. A b.-gyarmati állomás számára a 16. honvéd-gyalogezred 2. zászlóalja részére 1895. okt 1-től 1896. szept. végéig terjedő időtartamra szükségeltetik naponként: 4500 grammos széna 7, 1700 gr. alomszalma 7; ágyszalma négy havonként 30 méterm.; kemény tűzifa havon­ ként télen 22, nyáron 7 köbméter; a szállítandó élelmi ezikkek évi szükséglete körülbelül áll: szénában 115, alomszalmában 44 mm.; leteendő bánatpénz szénára 20 frt, szalmára 15 frt, tűzifára 30 frt» coliigáit elvtársak ügyvéde, maga emlité előttem, hogy Baumel ót kirándulásáért a hely­ minden színre, a illetőleg a bíróság elé, 100 törvényszék elé került tán végre a bécsi legfőbb vége mégis az lett, pernek naponkint! a lépcsőzetes felebbezée foly­ forinttal honorálja, hogy eme legfelsőbb forum a felperesi keresetnek helytadó első bíróság ítéletét végső is megerősítette s Baumelre fokban és tárnáira nézve a pénz is, a posztó is odaveszett. No, és önök az megőrőtiteni? ily zsinórokat akarják maguknak Végre bátor vagyok azt a kérdést tenni, önöknek Összes nem lakosai elég ax, megelégszenek? Ők minden zsinórok, az a mivel ország azzal t minden függelékek képesek a liberális alkotmány i. hogy többi hogy nélkül is gazdag adományait élvezni ? Hiszen az Önök kívánsága kicsiben csak­ nem ahhoz hasonló, mintha a francziák a Bastille-t, a spanyol mórok ivadékai az autodofés akarnák visszaállítani és az 0 dicsőséges zetüknek vagyis az egykori nokságnak pedig ilyet örökké tartó se Isten, se .Pás trop de zéle* az máglyát emléke­ szolgaság- és zsar­ Ünnepet szentelni. Már ember nem kívánhat. mondja a francxia. A szándék indítványozók részéről, kétségkívül, jó volt, de éppen az izraeliták önérzete szempontjából, a kik iránt én mindenkor elfogulatlan, illő megbecsülés* sel viseltettem, nézetem szerint, nem felel meg a jobbra fordult idők kívánalmainak. Pajor István. A pozsonyi kir. IV. honvédkor, parancs­ nokságtól vettük a következő pályázati hirdet­ ményt: <3742. g. o. szám. Hirdetmény az alább megnevezett állomáson elhelyezett m. kir. hon­ védcsapat élelmi és anyagjárandósági szükség­ letének biztosítása iránt A biztosítási tárgyahl Losonczi hírek. Losonca, 1895. Júlia* 18. Ma egy hete tartotta itteni ref. egyházunk a Sxigyártó Sámuel kir. tanácsos halálával megüre­ sedett gondnoki állásának betöltése és egyház­ tanácsának kiegészítése czéljából az egyházi tör­ vények által előirt módon választó közgyűlését A kitűnő állásra osztatlan egyhangú bizalommal Szilassy Béla ő nagysága, ref. egyházunknak ed­ digi egyszerű állásában is híven buzgólkodó tagja lett érdemileg méltatva. Megválasztatása kitörő éljenzés kíséretében történt Az Ő tanácsnoki helye Bankóé Gedeon miveit iparos polgártársunk meg­ választatásával töltetett be. Igazi ünnepszámba vehető tehát a múlt vasárnap és annyival inkább, minthogy ax uj gondnok által adott fényes diszebéd is követte, mely délután 2 órakor a Vigadó nagytermében Klamarik Danó páratlan vendég­ lősünk kiállítása szerint ment véghez. Ex ebédre hivatalosak voltak a helybeli többi egyházak elnö­ kei, a városban levő főbb hivatalok főnökei, az egész ref. egybáztanács és ezeken kívül ez egy­ házunk főbb emberei. A negyedik fogásnál az ünnepelt ö Felségére emelt poharat, Farkas Ká­ roly az aranyszájú egyháztanácsnok a megválasz­ tott új gondnokra; «m^jd Illyés Lajos az egyik lelkész a többi vallásfelekezetek megjelent elnö­ keire, úgymint: Török Zoltánra a rk. egyház­ tanács világi elnökére, Margócsy József ev. lelkész, Búsbak Ádám felügyelő, Sternlicht Vilmos izraelita hitközség elnökeire. E hivatalos toasztokon túl, Illyefalvi lelkész Szilassy Aladárra, mások a jelen­ levő gr. Czebriánra, a távollevő, de sürgönyeik­ kel képviselt Degenfeld grófokra; majd követ­ keztek a viszonzások, a melyek alig akartak véget érni. Hogyis? mikor a jó borok mellett még a pezsgő is csaknem .folyt s 60 kros szivarok árasz­ tottak illatos füstöt, Rudi bandája pedig húzta a 1895. július 21. kitűnő régi és új nótákat Nem csoda, ha ily kedvező körülmények között ax ebód esti 7 óra­ kor ért véget. ------------. _ Említettem Rudi bandáját is. Ennek most a fürdői évad alatti honléte csodaszámba vehető. Nem utazott el egy fürdőbe sem. Tapasztalata az, hogy a fürdői kereset felül nem múlja az itthonit •s azon felül a fürdőben való lakás teljesen kényel­ metlen. 8 jó is, hogy így határozott, mert most mily zene hanginál mulattunk volna és mily zene hanginál mulattak volna kisdedóvóbelí ki­ csinyeink mindjárt másnap a hétfői napon, a me­ lyen az ő nyári kirándulásuk, vagyis az ö úgy­ nevezett majálisuk tartatott Esti 6 óráig tipegtek mindnyájunk örömére. Ez időtájt' váltotta fel őket az ifjúság, mely nagyobb erővel és friss kedvvel látott hozzá a táncznak s folytatta az öreg est beálltáig. Az ifjúság mulatsága annál lelkesebb volt, mivel ez alkalommal messze távolból ide nyaralni jött, vagy erre átutazó ékes hajadonok vendégkép voltak jelen e mulatságon. Tolname­ gyéből Sár-Sz.-Lőrinczről itt voltak láthatók az ottani lelkész Sántha Károlynak bájos leányai, egyik szőke, a másik barna; ott volt látható Eperjesről a szép Korcsek Aranka, Pozsonyból a szellemdús Trsztyénszky Jolán, Orosházáról Sassék stb. ltjaink meg is mutatták, hogy méltányolni tudják a szerencsét, a melyben minket e vendé­ geink megjelenésűkkel részesítettek s ugyancsak megforgatták, ez által emlékezetessé téve itteni idézésüket Rudi is, mintha sejtette volna, hogy a hölgyek egynémelyike zongora-művésznő, élénk lelkesedéssel húzta csárdásainkat. Pedig e ban­ dának ez idő szerint kettős gyásza is vám Épen a múlt napokban kísérte jelenlegi, Hanel Ferencz nevű karmesterét a csendes partra. S ugyancsak e napokban temettük Prohászka Alajost, aki a mellett hogy háztulajdonos volt ezermesternek is volt mondható, aki a kertészeten kívül a zene minden eszközén tudott nemcsak játszani, de ta­ nítani is s aki mint ilyen nemcsak Rudi zene­ karának volt több ízben tanítója, de dalárdánkat is nem egyszer oktatta, ünnepélyekre vezette, szóval benne a losonczi zeneakadémia volt össz­ pontosítva kicsiben. Kár érte l 68 év daczára, még jól nézett ki s szélbüdés vetett véget életének, ö jóllehet Csehországból származott; fiai és leá-. nyai mind magyarok lettek s most édes anyjuk vezetéknevét a „Pacséri* nevet vették fel. S nem fejezhetem be soraimat azzal a hírrel, hogy a sertés-vész már kidühöngte volna magát Napról napra 15—20 darab pusztul el. Már ar esetek száma a 800-at meghaladja. • Hirek és különfélék gyerekei hosszabb időre náluk lesznek, te talán ismered is őket? — Palit ismerem, jó barátom és ha megen­ gedik, meg is fogom őket látogatni — Látogasd is meg, két szép leánynyal is fogsz ott találkozni Podolinra annál kedveseb­ ben fogsz visszaemlékezni. Ebéd után Jakab összeszedte magát, Kleinékhoz ment át, már oda menőben találkozott Pállal ki a legszívesebben vezette el nénjéhez, az otthon levőknek bemutatta őt, mint legjobb barátját; az egész háznép örömmel fogadta, a látogatásnak azonban Mariska örült legjobban; miután a további látogatás jövőre is megen­ gedtetett, Kray minden idejét a családnál töl­ tötte, ezen a keresztszülők nem is csodálkoz­ tak, sőt természetesnek találták, hogy kereszt­ ünk Kleinéknál tölti az idejét, tudva, hogy a lányos háznál több élvezetet talál, mint az öreg kereszt szül ők körében. Kraynak eddig nem igen volt alkalma Maris­ kával egyedül találkozni ott léte alatt azonban a véletlen kiszámításnak nevezhető, többnyire egymás mellé Ültek, egyes beszédből észre le­ hetett venni, hogy a két fiatal egymás iránt érdeklődik, az együttlét mindkettőjükre boldog­ ság volt A hét egy délutánján jött oda Kray, Mariska épen Müllerékhez volt készülőben. — Jó, hogy jön öcsém uram! szólt n néni, Mariska Müllerékhez akar menni, lássa, mi egész várossal jó viszonyban vagyunk, csak épen etekkel nem, no, tudja, egy kis városi pletyka az egész, épen most tanakodunk azon, hogy mehetne oda Mariska, mert bizony azok a városon kívül a majorban laknak, először messze is laknak, másodszor pedig ily feszült viszonyok között nincs nagy kedvem oda ki- ballagni; Margarethát pedig épen nem bocsát­ hatóm, mert a pletyka is ő körülötte forog. Pál, tudja ég, hol kószál, — már pedig Mariska szándékát nem tagadhatom meg azért sem, mert az anyja ráparancsolt, hogy tegye meg a látogatást. — Mondok én -valamit néném asszony, ha reám bízza Mariskát, én szívesen fogom Őt oda kisérni s haza is hozom. — Hogy ne bíznám önre, édes öcsém uram, sőt örülök neki s megment a hosszú úttól. — Már most csak az a kérdés, nem lesz-o Mariskának ellenvetése ? — Miért volna, hisz’ önnel mindig öröm lenni. A fiatalok elmentek, ez volt az első eset, hogy egymagukban lehettek. Míg a városban mentek, közömbös dolgokról ment a társalgás, midőn azonban elhagyták a várost és átmentek a keleti kapun, már messzi­ ről meglátták a lomniczi úton egymagában álló majort, Kray nem tudta magát visszatartani, megállt és Mariskának egész Őszintén szerelmét bevallotta; Mariska boldog volt, komolyan hall­ gatta a fiatal ember vallomását, a felelettel azonban adós maradt, csak egy gyenge kéz­ szorítás volt a felelet. Müllerék házához érve, azokat hon nem ta­ lálták, minek mindketten örültek. Visszamenő­ ben Kray újra előhozta érzelmeit, most már Mariska is bátrabb volt, bevallotta, hogy őt viszontszoreti. Az útnak egy hajlásún történt e két vallomás, Kray körülnézett, magokban vannak-e, nincsenek-e tanúk, s midőn meg­ győződött, hogy sem bámuló, sem hallgató nincs közelükben, Mariskához hajolt, őt megcsókoló, csókja viszonozva lett. (Folyt, kör.) Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főis­ pán e hét végefelé a székvárosba érkezik, hol a központi hivatalokban a vizsgálatokat fogja megtartani. — Br. Roszner Ervin Máramarosvármegye főispánja tegnap B.-Gyannnton volt, honnan Szécsénybe utazott A nógrádi ev. egyházmegye tisztikara a 6 évi megbízatás lejártával lemondván, a vá­ lasztások megejtendők lesznek. A szavazás elő­ ször a főesperesi és felügyelői állásokra fog megtörténni. Ezen állásokra az egyházak sza­ vazatai augusztus hó 31-ig Pékár Lajos kiérdemült főespereshez, mint a szavazatbontó bi­ zottság elnökéhez Tamasiba küldendők be. Nógrádvármegye th. közutalnak, építési, kezelési és fenlarlási kiadásairól, másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevéte­ lekről szerkesztett 1893/4. évi zárszámadása, a közigazgatási bizottság 1252. számú határozata értelmében lotárgyaltalván és megállapítást nyervén, erről a vármegye közönségét oly figyelmeztetéssel értesíti az alispán, hogy az em­ lített zárszámadás, az 1890. L-cz. 22. §-a értelmé­ ben, f. évi julius 15-étől, julius 30-áig, hivatala iktató helyiségében, közszemlére kitéve leend, a mely időtartam alatt, egyesek a zárszámadás ellen felszólalhatnak, s felszólalásukat Írásban, a kitételi idő tartamának lejárása napjáig hozzá benyújthatják. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Sxilárdy Ödönnek a Síécsénytöl Endrefalva, Szalmateros, Karancs-Ság, Ság-Ujfalu és Kis-Hartyán irányá­ ban a magyar királyi államvasutak Pálfalva állo­ másáig, esetleg Kis-Hártyán tói Kökényes puszta és Kaparó-telep érintésével a magyar királyi állam­ vasutak Kís-Terenno állomásáig vetetendő helyi­ érdekű gőtmozdonyú vasútvonalra megadott elö- �1895. július 14. munkálati engedély érvényét a lejárattól siáiuitandó további egy évre megadta. A b.-gyarmatl főgymnasium. Épen négy hónapja, hogy a vármegye küldöttsége gróf Degenfeld Lajos főispán ur vezetése alatt a b.-gyarmati főgymnásium létesítése érdekében tisztelget dr. Ív lassies Gyula, közoktatásügyi miniszter úrnál, ki a nyert előterjesztések alap­ ján készséggel megígérte a törvényhatósági székhelyen szükségesnek elismert középiskola felállítását, ha viszont az érdekeltség is hoz az ügynek némi áldozatot. Hogy tehát az ige el­ végre megvalósuljon, kívánatos, hogy várme­ gyénk intéző körei a miniszter ur ügyeimét újból felhivatják az ügy tovább fejlesztésére. A modus procedendi most már az lenne, hogy a miniszter ur megbízottat küldjön B.-Gyarmatra, aki itt a vármegye és város közbenjöttével szakszerű megállapodásokat létesítsen. Mozognunk kell és szótanunk, mert néma gyer­ meknek anyja sem érti szavát. Lám a zala­ egerszegiek alig egy évvel kezdtek előbb mozogni, mint mi balassa-gyarmatiak, s főispánjuk és a többi mérvadó férfiú buzgó utánjárása foly­ tán már odáig fejlesztették, az ugyancsak pol­ gári iskolájuk beolvasztásával kért főgymnasiumjuk ügyét, miszerint annak I. és Il-od osz­ tálya most szeptember 1-én már megnyílik. Zalaegerszeg a telken kívül 40 ezer forintot ád az állami építkezéshez és évi ötezer frtot a fenntartási költségekhez; Zalavármegye ha­ sonlóképen évi ötezer forintot; úgy, hogy ilykép az államnak 15 ezer forintnál többet alig fog kelleni évenként ez intézetre kiadni, teljes befejeztével A helyzet e tekintetben B.-Gyarmaton kedvezőbb, mert itt a polgáriiskola telke kíválólag alkalmas pótépitkezésre és minden szükséges intézmény beállítására. A továbbra is fenntartandó polgári leányiskola számára pedig a város talál majd máshol kellő elhelyezést Megjegyzendő, hogy Zalamegye szék­ városával Égerszöggel szemben a kormány na­ gyobb mérvű követelést hihetőleg azért támasz­ tott, mert nevezett vármegyében már van két főgymnasium, t i’ Kanizsán, Keszthelyen, s ezeken kívül egy alreáliskola Sümegen. A b.-gyarmati főgymnasium könnyebb felállítását illetőleg hallottuk azt is, liogy a kormány sze­ retné kimódolni, hogy n Selmeczbányán lévő két gymnasium közül az egyik beszüntettessék, s ennek erői átvitessenek. Balássa-Gyarmatra. Eljegyzés. Komlóé Ignácz, b.-gyarmati szár­ mazású, özv. Kohn Adolfné fia, bécsi kereskedő e bó 16-án jegyezte el Bellatinczon (Zalam.) dr. Messer Samu orvos kedves, művelt leányát: Téréit. Balassa-Gyarmat képviselőtestülete julius 17-én városbiró elnöklete alatt rendkívüli köz­ gyűlést tartott melynek érdekes tárgyát képezte a m. kír. állam vasút-társaság, mint a szab, osztr. magy. államvasutak jogengedményesének az Ipolyság—b.-gyarmati vasút subventiója tár­ gyában B.-Gyarmat város közönsége ellen foly­ tatott peres eljárás, illetve — mert az ügy jelenleg a kír. Curia előtt * van, a két alsóbb bírósági marasztaló ítélet alapján fenyegető végrehajtás lehető kikerülése. A képviselő tes­ tület utasította a város biraját, hogy ez irányban a fenforgó számos méltányossági ok lalbu-vetésével az állarnvasuti képviselőséget a város­ sal szemben bizalmas várakozásra, hogy ne­ mondjuk kulans eljárásra iparkodjék bírni. z\. folyó ügyek letárgyalása után városbiró egész­ ségi tekintetekből négyheti szabadságidőt kért, mit a képviselőtestület annál inkább kész volt megadni, mert a bíró múlt évben a királyié • fogatán nagy munkája miatt semmi szünetet sem élvezhetett. • Az • An Inger Testvérek- ezégje. Nehány héttel ezelőtt hire járt, sőt a lapokban is fel volt említve, hogy B.-Gyarmat legrégibb keres­ kedése az Aninger-féle vaskereskedés magán kézből eladatik; sőt megnevezték az új firmát is, mely annak helyébe lép. Örömmel értesü­ lünk, hogy ez a kombináczió a tervezgess stádiumján túl nem ment, s a tekintélyes ezég, — tovább is feltartatik. A losonczi főgymnasium Értesítője. Vár­ megyénk ez időszerínt egyetlen főgymnasiumjának a múlt tanévről kiadott értesítője műve lődéstörténet szempontjából kiválólag érdekes egy munka; mert abban az immár huszonöt­ évé állami gymnasiumnak — o nagy folyam­ hoz hasonlítható intézetnek tulajdonképí erede­ tét is feltárva látjuk. Ez eredet mint tisztavizű Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 5 csermely vissz a csörgedez háromszáz évre. férfiaknak a száma, kik előtt a gyalog nagy Tény ugyanis, hogy a Losonczun 1590 körül | távolság szó elvesztette régi értelmét; mert na megalakult ev. ref. egyház csakhamar megal­ eszükbe jut, teketória nélkül fölpattannak vas­ kotó iskoláját is, melyet fokonként a lyceális paripáikra s rövid nehány óranegyed alatt főiskola niveaujúig — emelt, s melynek biztos Szécsényben, Ipolyságon, Losoncz vagy Váczalapjaira az állam könnyen emelhette fel 1870- városában teremnek; sőt tudunk rá esetet, ben — a nevezett ev. református, valamint az hogy két-három nap alatt (közben pihenőket is ugyanoltani ágostai ev. egyházzal és Losoncz tartva) a Szepesség ózondús fenyves fürdőit s városával kötött szerződések értelmében a ta- egyéb hírneves tájait is, mint például a Csorba­ nitóképezdén kívül, a gymnasiumot is, kezdet­ tót felkeresték már kerékpáron járó sporlsmanben ugyancsak mint kis gymnasiumot, de 10 jeink. Nem számítottuk össze, de látásból kö­ évvel később már teljes nyolez osztályúvá fej­ vetkeztetve, azt hisszük, a b.-gyarmati kész lesztve és uj díszes palotába helyezve el azt. bicziklisták számát bátran tehetjük tizenkettőre; Az értesítőben 70, nagy alakú nyomtatott lapon vájjon nem vélnék-e tehát az illető urak elér­ felettéb érdekesen írja meg e gymnasiumnak kezettnek az időt, hogy valamely megfelelő a fentiek szerint mondhatni háromszázados czim alatt egyletté alakuljanak, s ilykép azok történetét a főgymnasium érdemes tanára: számára is, kik egymagukra hagyva nehezen Ambrus Mór> ki ez által szolgálatot tőn a tudnak boldogulni a testedzés e kitűnő terén, hazai tan ügyirodalomnak és szolgálatot várme­ lehetővé tennék annak használatát: sőt követve gyénk és különösen Losoncz városának. Lehe­ a classikus görög nemzet jó példáját, verse­ tetlen itt csak dióhéjba szorított vázlatát is nyeket is rendezhetnének. Hogy egyébként a adni e történetnek; de régiség-búváraink vagy társulás e terén sem fölösleges, azt számtalan paedagógusaink közül, remélők, akad mqjd, város példája mutatja. aki nehány tárczaczikkben méltatni fogja e tör­ A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék ügyé­ ténetet, melyet mi ezúttal csupán jelezni kí­ ben Kirchner Béla elnök és Palágyi Lajos jegyző vántunk. A G resits Miksa főgymn. igazgató mint néhai Komjáthy Jenő síremlékét létesítő ur állal nagy gonddal szerkesztett Értesítő tar­ bizottság vezetői a következő szövegű adakozásra talmának többi része is az intézet humanitárius való felhívást, illetőleg gyűjtő ivet bocsátotta működése és berendezéseiről ad számot; ismer­ szerkesztőségünk rendelkezésére: teti ugyanis a kebelében 18 év óta jótékonyan .Síremléket Komjithy Jenőnek!* Csaknea két évtlműködő -Ifjúsági segélyző egyesület—et, az xedeu kereszti!!, távol a nyilvános élettől, költői ma­ «Ifj. dal és zenekör»-t, a tornaoktatást az állami gányában alkotta Komjáthy Jenő fönuárnyalő poétái ' müveit, melyekbe napfényei lelkének páratlan nevét, intézet létrejöttétől napjainkig; kimutatást ad rajongását öntötte a tOneményes ideálizmuzát örökítette a főgymnasium tanulóiról a lefolyt 25 iskolai meg. Csaknem két évtizeden kereaxtGl áldozott a ma­ évben; végre 17. szakasz alatt, ismerteti az gyar költészet oltárán, de soha tapsot, babért, Jutalmat intézet utolsó esztendejét a tanügy minden nem várt, nem kért éa nem is nyert kortárzaitőL Halála gyűjtötte össze először müveit • midőn nagy szen­ vonatkozásában s a szülők és gyámoknak felvilá- ! előtt vedéseiből végre megváltást talált, a magyar közönsé­ goiitással szolgál. A 144 nagy ocL oldalra ter­ get és irodalmat egyszerre érte az a lesújtó hír. hogy jedő füzet tehát joggal a losonczi fő-, illetve egy kiváló költőjét elvesztette és az a fölemelő hír. középiskola monográfiájának mondható. Volt hogy e költő müvei először megjelentek. — Csak a halál előérzete bírhatta Komjáthyt arra, hogy először nyil­ pedig az intézetnek a lefolyt isk. évben 316 vánosságra lépjen s el kellett öt veszítenünk, hogy mü­ tanulója, kik közül 150 volt losonczi, 116 Nóg- veit megismerhessük. — 8a költőt, ki életéből mit rádm. egyéb részeiből, a többi pedig máshonnan. sem kért kanizsaitól, halála után megilleti az, hegy síremlék ékesítse hantjait 0 megragadó Az I. osztályba járt 86, a Il-dikba 58 tanuló, közköltségen szép müveket ajándékozott nekünk, i ni — mással miért is azokat párhuzamos osztályokká kellett nem fejezhetvén ki hálánkat — állítsunk neki sirkövet. alakítani. Hogy egyebet ne mondjunk, ez az Jeltelen sírban poriad a költő. Állítsunk emléket fölébe egyetlen adat is amellett szól, hogy várme­ híjánk, kegyeletünk egyetlen jeléül 1 — Kérjük a kögyénkben és pedig Balassa-Gyarmaton a má­ xVnséget, adakozzék a nemes czélra i kérjük különösen a boldogult költő Író- és tanártársait s a különböző sodik főgymnasium felállítása nemcsak indokolt, tantestületeket, tegyék szerény adakozásaikkal s gyűj­ de sőt égető kérdés. tésekkel a síremlék felállítását lehetővé I — Kelt BudaKözlekedési akadály. Lapunk tárgyalta már peten, 1895. április 9-én. — Adományok Kirehnor Béla röviden azt a hídépítési és utfelemelési mun­ tanár caimére Budapestre, a fővárosi kir. tanfelügyelőséghes (VUL Pál utcza 4. as.) küldendők. Adományok kálatokat, melyek a b.-gyarmat—zólyomi tör­ | nyilvánosan nyugtáztatnak. vényhatósági ut kezdetén, Balassa-Gyarmat ha­ Ax eddigi {gyűjtés eredménye 16 firt 50 kr. tárában, az Ipoly árterén foganatosíttatnak, s Ezen összeghez hozzájárult a b.-gyarmati Takarék­ melyek egész a Nagyhidulczáig benyúlnak. E pénztár 10 írttal, Vannay Ignáez 1, Aninger több mint egy kilometer hosszúsága vonalon László 1, Cservenyák György 1, dr. Feledi Ferenci a vállalkozók egyszerre indították meg a mun­ 1, Bende Gyula 1 úttal, Berczeller József 50 kát, egyszerre szedték fel a régi ut fedanyagát, krral. Felhívjuk lapunk olvasóit: hogy megyénk és szedtek szét két vagy három hidat s az szülöttjének síremlékére adakozni s ez által ke­ itteni roppant nagy forgalmú gyalog- és kocsi­ gyeletét az elhunyt költő iránt kifej esni méltózközlekedést afféle ideiglenes átkelőkre terelték tassék. A beküldendő összeget nyilvánosan nyug­ le. Hát, hiszen, száraz nyári időben ez még tázzak. Lapunkhoz a Budapesten létesült .Nógrádi nem volna nagy baj, de a junius hava máso­ Kör* 3 frtot küldött. dik s junius hava első felében uralgott nagy­ A Jul. 6-lkl „Skarabeusz44 tánczmulatság si­ mérvű esőzések annyira feneketlen sárossá és keréhez felülfitetősekkel a következő urak járultak, gödrössé tették ez átkelőt, hogy azt tengelytö­ kiknek nemes cselekedetéért az asztaltársaság há­ rés, elrekedés s -tengeri betegség» nélkül hasz­ lás köszönetét ez utón fejezi ki: Baintner Arnold, nálni alig lehet. Ugyanazért, a kényszerű hely­ Heks József dr.f Pollacsek Rezső, Feledi Henrik, zet méltánylása mellett is, a nagy közönség Démusz János, Feledi Ferencz drM Bárt Mór érdekében komolyan figyelmeztetni kell a (Budapestről), Kieszig Endre (Tordáról), Darvai munka felügyeletével megbízott vármegyei m. Armin, Vezély Pál, Kanitz Ödön, Meisxner József kír. építészeti hivatalt, hogy e türhetlen álla­ és Bárok Jakab 1—1 írtjával, Pecze Károly poton segítsen, mert különben itt a közlekedés (Budapestről) 51 krt, Gerö Mór dn, Grosz Mór, még 3—4 hónapig lenne tűrhetlenül akadá­ Petrovics László, Fodor Ferencz, Kozma Béla, lyozva. Bárth József, Balás Ferenci, Horváth Danó, Van* Névnap. Csesztve-puszta-Galibán Frőlich Fri­ kay Géza, Wolf Ede, N. N., Tóth István. N. N., gyes földbirtokos névnapja alkalmából f. hó Szegedin Bernát, Révész Dezső dr„ Gansel József, 14-én vendégszerető házánál díszes társaság Gonda Károly, Machleid Jenő, Torbicza János, gyűlt össze, leginkább a vármegye előkelőbb Kis Jakab, Quittner Sándor, Nágel Dávid, Kohn Ferencz, Ligeti N., PethŐ Gyula, Paudler József, fiatal uraiból. Olt voltak: Forgách Antal gróf, Buttler Ervin és László bárók, Von dér Becke Himmler Bertalan, Szendrő Ferencz, Vida Kál­ báró, Madách Uiszló belügyminiszteri titkár, mán, Tátrai Győző, Ludovics Lajos, Rigócz Mór, Madách Pál és Imre, Simonyi Dénes, dr. Ybl Gansel Náthán, N. N. postatiszt 1—1 koronával. Felix, Hanzély Márton, Béke Béla és ifj. dr. Községi és körjegyzői szaktanfolyam. Fáy Albert szolgabirák, — Pongrátz Abris, Szolgabirói hivatalunk beküldte hozzánk a toronHanzély Gyula s. a. L földbirtokosok. A fényes tálvármegyei községi és körjegyzői szaktanfo­ terítékű ebéd alatt tósztok mondattak a házi lyam szabályzatát. Ezt a tanfolyamot a kormány, urra, mint ki egyházának és iskolának áldozat­ továbbá Torontálvármegye és az ottani közsé­ kész buzgó derék jótevője. Volt czigányzene, gek segélyezik. Lapunk szűk tere nem engedi, paraszltáncz is, mely nagyon . tetszett az úri hogy a szabályzatot a megkereséshez képest társaságnak, midőn a főurak rakták a ropogós egész terjedelmében közölhessük, mindazáltal a csárdást a pórleányokkal. főbb részeket kivonatilag a következőkben Biozllcli-sport. Tavasz óta városunkban is tesszük közzé, figyelmébe ajánlva azokat az mindegyre szaporodik azoknak az előre törő érdekelteknek. A tanfolyam Nagy-Becskerek �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 rendezett tanácsú városában, a megye székbe* lyén van elhelyezve. A tanfolyam egy osztály­ búi áll, kezdődik minden év szeptember hó 1-én a tart a reá következő év junius hó végéig, megnyitásához mindenkor legalább 22 hallgató felvétele szükséges. A tanfolyamon a következő tantárgyak adatnak elő, u. ni.: Az első téli félévben: 1. A magyar közjog (különös és főtekinttettel az ország alkotmányára, a képviselő­ választási eljárásra, az állampolgárságra, az állampolgárok közjogi viszonyaira, az egyházak jogállására. Magyarországnak a társországokhoz és Ausztriához való viszonyára). 2. Tiszti irály­ tan. 3. Pénzügytan. A neinzetgazdaságlan álta­ lános elvei Az államszámvitellan. 4. Közegész­ ségügyi igazgatás. 5. Magyar magánjog az osztrák polgári törvénykönyvvel 6. A törvény­ hatósági és községi önkormányzat 7. Vallás­ ügyi igazgatás. Különösen a magyar egyházjog aiapelvei, egyházi szolgáltatások, kegyúri jog, adók s párbér, házassági ügyek. 8. Magyar köz­ igazgatási jog általános része, különös tekin­ tettel az ország közigazgatási, bírói, katonai, egyházi hatóságainak szervezetére. A második nyári félévben: 1. Politikai közigazgatás. Nép­ számlálás, statisztika, be- és kivándorlás, ille­ tőségi ügy, bejelentés, utlevélügy. 2. Kihágási törvény. 3. Pénzügyi jog. Egyenes adók, had­ mentességi dij, közadók kezelése. Közvetett adók, bélyeg és illetékek, egyedáruság, italmé­ rési jog, az útadó s az e körüli eljárás. 4. Katonai közigazgatás. Véderő, honvédség, nép­ felkelésre vonatkozó törvény s védtörvényi uta­ sítás, különösen a sorozás, felmentés, nősülés s nyilvántartás. Katonai Beszállásolás, beszállá­ solás! pótadó, lószükséglet fedezése, előfogat és élelmezés. Mozgósítás. 5. Közgazdasági igazga­ tás. A birtokviszonyok rendezésére vonatkozó törvények ismertetése, kisajátítás, vízügy, mező­ rendőrség, vadászat, halászat, selyemtenyésztés, méhészet, borászat (filoxeraügy), erdőtörvény (faiskolaügy). AUategészség s állattenyésztés, 6. ipar- és kereskedelmi s közlekedésügyi köz­ igazgatás. Igarügy, házaló kereseskedés, vásár­ rendtartás mértékek és sulyok, közutak és vámok az utrendészettel, posta, távírda, telefon. 7. Magyar magánjog különös része. Csőd-, váltó-, és kereskedelmi jog általános ismertetése, telekkönyvi rendtartás, községi bíráskodás, végre­ hatási törvény, kézbesítés. 8. Közoktatásügyi igazgatás. Népiskolai, óvodai, közép- és felső iskolai rendtartás, iskolai számadásügy. 9. Tör­ vényhatósági és községi háztartás, számvitel és és pénztárkezelés az utadóÜgygyeL 10. Köz­ igazgatási eljárás. Különös és főtekintettel a községi közigazgatási eljárásra (ügyvitelre). A tanfolyamra felvétetik, a ki az 1883. I. L-cz. 6. g-ában előirt elméleti képzettséget igazolja, továbbá az is, ki ezt igazolni nem tudja, de azt, hogy az 1883. évi 1 t-cz. életbe lépte előtt és azóta is megszakítás nélkül mint jegyző vagy segédjegyző működött A felvétel iránt * akár szóbelileg, akár irásbelileg lehet jelent­ kezni minden év augusztus hó 15-ig. A felvé­ teli kérvényhez az okmányok eredetiben vagy hiteles másolatban csatolandók. A felvétel iránti kérvény a tanfolyam igazgatójához adandó be. (Nagy-Becskerek, megyeház, I. etn. 12. ajtó.) A tanfolyamhallgatók évi tandija 30 frt, mely egy összegben fizetendő. Szinészet Csak egy vendégre» még pedig nem éppen kellemes vendégre: a forró időszakra vol­ tank elkészülve és íme a múlt hét egy kellemes meglepetésben részesített, amennyiben egy nem várt másik — még pedig kedves vendéget is hozott közénk, L i. Török Inna kisasszonyt, a budapesti nemzeti színház egyik szeretetreméltó fiatal tagját E vendég megjelenése uj élénk­ séget hozott színkörünkbe, néhány telt házat csinált és kellemes élvezetet nyújtott a mflbarátoknak, mely annál jobban esett, mivel arra az idén már nem is számítottak. • A fiatal vendégmfivésznő az uj iskolának hive, melynek a nagy Duse — ha nem is megteremtője, de bizonyára legkiválóbb képviselője. A verizmus hatalmas elve a színészet terén is utat tör magának, érvényre kívánja juttatni a játék természetességét és sutba dobja az álpátoszt, a lehetetlen pózokat és mesterkélt arczjátékot. Legyen a színpad mindenben hű tükre az élet­ nek, ez főéivé ezen iránynak. Onnan van az, hogy amely közönség az ezen elveken alapuló színjátékhoz hozzá szokva nincs, sok mindent hatástalannak, színtelennek fog találni es azt a .színész tökéletlenségének tudja be. A fiatal vendégmfivésznő, kinek fejlődésében tavalyi vendégszereplése óta nagy haladás mutatkozik, eddig 3-szor lépett fel, t. i. a •Prole­ tárok*, a «Dolovai nábob leánya* és a •Vas­ ember* czimfi színmüvekben; mind a három színdarabban szép eredménynyel játszott, s valamennyiben voltak hatásos jelenetek, ott l. i. ahol az érzés, a szenvedély erősebb kifejezést igényelnek, melyekért a közönség zajosan meg­ tapsolta és több ízben maga elé hívta. Mindenesetre nehéz a vendégművésznek ilyen helyi viszonyok között teljesen érvényre jutni, miként ezt már Náday vendégszereplésénél is észleltük, hol annyiféle külömböző körülmény,különösen a színésztársaknak — gyakran hibá­ jukon kívüli — készületlensége zavarólag hat reá. Épen ez okból nem eléggé róhatok meg azon színészek, kik ilyen alkamakkor nem készülnek megkettőzött szorgalommal szerepeikre, mert ezáltal magát a társulatot komprommittálják és rontják annak renoméját. Mindjárt e helyütt dicsérőleg megemlítjük Nagyfalussy Júliát, ki nemcsak szerepe szöve­ gének alapos megtanulása által teljesítette jól kötelességét, hanem a «Dolovai nábob leánya* czimfi szinmfiben Szentirmayné szerepét meg is játszotta bravúrosan. A hét műsora a következő volt: Vasárnap délután a «Suhancz», este pedig a • Kis alamuszi > ismételve, kedden a «Nagymama* vígjáték Csikytől, szerdán a <Proletárok* színmű Csikytől, csütörtökön a «Dolovai nábob leánya*, pénteken a «Primadonna* és szombaton «A vasember* szinmfi Csikytől. Kizárólag a társulat tagjai által előadott színdarabok közül legjobban tetszettek: a<Kis Alamuszi és a <Nagymama*. Az elsőben Hegyi Janka és Lővey tettek ki magukért, azonkívül Bérezi Marinak is igen hálás szerepe volt; az utóbbiban ugyancsak Bérezi Mari, a czimszerep­ ben, továbbá Nagyöilussy és Lővey emelendők ki. Külömböző szerepekben megemlitendők még Gyurmán Aliz, Vertán Anna (mint Lángó Sze­ rűim), Vámay Zseni és Bessenyei (mint Tarján főhadnagy). Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a «Proletárokban »-ban egy második • vendégmfivésznő* t. i. a kis Székely Margitka is lépett fel, aki meglepő bátorsággal és ügyes­ séggel adta elő Senki Gáspárnak jól betanult szerepét D. Zs. Losonci—Blaha—Dobó. Ezt a három nevet gyakran emlegették együtt utóbbi időben; adott pedig okot erre azon körülmény, hogy Blaha Dobó társulatánál háromszor vendégszerepelt és vala az első estén igen csekély, a másodikon közepes számú közönség, a harmadikon pedig zsúfolt ház. Ennek okát sokféleképen magyarázgatták és sokan zokon vették Dobótól, hogy drágára szabta a helyárakat, sőt azért a mi losonczi levelezőnk is erősen rátámadt. Nohát legyünk igazságosak! Azóta megtudtuk, hogy Dobóék a nemzet csalogányának három estére körülbelül 900 frtot fizettek, a napi költséget átlag 30 frlba számítva, a három este csaknem 1000 forint kiadás volt; hogy ezt bevehessék, a helyárakat jelentékenyen fel kellett emelni, amit különben Dobó Losonczon két év alatt — bár sokan vendégszerepeltek nála — soha sem lett. Azért tehát szent a béke és kívánjuk, hogy Dobóék az uj losonczi színházban kellő erkölcsi és anyagi eredménynyol működjenek, Gyászrovat. Ismét egy öreg polgár: idősb GaAl Lajos hagyta itt örökre e földi hazát, hogy átköltöz* zön n jobbikba; mert bizony nevezett polgár­ társunk, aki hosszabb időn át Balassa-Gyannat város állatorvosi tisztségét töltötte be köz­ megelégedésre, ax utóbbi időben már felettébb kínos volt az élet. Július 16-án éjjel vált meg attól 72 éves korában, özvegye, férjes Öt leánya s mester-fla s ezek hozzátartozói gyászolják elhunytét. Koporsóját a ravatalról városi elöl­ járók emelték a gyftszkoesira, s átalában rész- 1895. július 21. véttcljes volt a temetése, e korábbi időkben vidám kedélyű és senkinek nem vétő polgárnak. Nyugodjék békével. Fekete Béla, házas-nényei birtokos Petrozsényban (Hunyadvm.) júl. 15-én, élete 57-ik í évében, hosszas betegség után elhunyt. Hült tetemeit Házas-Nényére szállították s olt e hó 18-án helyezték a családi sírboltba. Prohaszka Alajos, a losonczi ezermester, aki külföldről származott oda, s meglehetős ! vagyonra lelt szert. Losonczon 68 éves korában elhalálozott. Közgazdaság. A trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) f. é. május hó 11-ón tartott 63. közgyűlésén terjesztettek be az 1894. évi mér­ legek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási dijtartaléka 1894-ik évi deczember hó 31-én 43.200.401 frt 59 krra emel­ kedett, míg kár és nyeremény részesülés! tartalékok cziméu 1.083.976 frt 46 kr. vezettetett uj szám­ lára elő 1894. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási töke összegek 169.929.625 frt 03 krra emekedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 7.074.156 frt 18 krt tettek. A tűz és szállítmány-biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 9.819.270 frt 01 kr. volt, a miből 2.778.822 frt 46 kr. mint díjtartalék és 602.905 frt 69 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1894. deczember hó 81-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 30.541.700 frt 64 krra emelkedett Károkért az 1894-ik évben 9.737.614 frt 48 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 272.139.320 frt 99 krnyi igen te­ kintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 51.009.119 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 158.254 káresetben fizetett Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1.190.544 frt 33 krról 1.091.467 frt 11 krral gyarapittatott úgy, hogy az 1894. deczember 31-én 2.282.011 frt .44 krt tett ki, daczára annak, hogy a kisorolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis név­ értékükön vétettek fel a mérlegbe, míg a nyere­ ség tartalék alapszabályszerü mérvében, a részv.töke fele összegében, vagyis 2.625.000 frtban, a kétes követelések tartaléka 80.000 írttal változat­ lanul fentartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 54.990.003 frt 34 krról 58.071.673 frt 84 krra emelkedtek és következőképen vannak el­ helyezve: 1. Ingatlanok és jelzálogi követelések 7.886.069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 4.388.122 frt 25 kr. 3. Letéteményezett állampapírokra adott kölcsönök 52.314 frt 51 kr. 4. Értékpapírok 39.020.240 frt 59 kr. 5. Tárcza váltók 284.735 frt 02 kr. 6. Folyó­ számlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levo­ násával 1.244.297 frt 40 kr. 7. Készpénz az in­ tézet pénztáraiban és u bankoknál 1.520.894 frt 59 kr. 8. A részvényesek biztosított adóslevelei 3.675.000 frt — kr. 0. é. 58.071.673 frt 48 kr. Ezekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. Az elért 818.536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az jgazgató-tanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr/Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. Szerkesztői Üzenet. *«. M. úrnak B.-Gyarmat. Alkalmi csikké terje­ delme miatt mai számunkból kimaradt, utolsó pontját azonban itt közöljük : . . . Ezen cső) lebegett előttünk, gyarmatiak szeme előtt, midőn tevékeny részt vettünk a Budapesten léte­ sült -Nógrádtncgyei kör“ megalkotásában és áldásos működést vélünk teljesíteni annak felvirágoztatása által, mert ez akkor, midón a távolban lánczszemenként összetartó egységgé fűz, mely tagjait egyenként erköl­ csileg, esetleg anyagilag is támogatja, az összesúg, különösen a nógrádi tanuló ifjúság érdekeit meg­ védi ; — itt szülőföldünkön körünk eszméit terjeszteni és ezen, főleg városunkban fennálló kasztszerü társa­ dalmi rendszert vagyunk hivatva megszüntetni és a tár­ sadalmi teljes egyenlőség elvét keresztül vinni . . . Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. .július 14. 7 Körjegyző arak és községi elöljáróságok figyelmébe. A fősz vény táráxaig kiadásában megjelenő összes hivatalos «* niayiínnyomtatirdnyok, nemkülönben a most elkészült Legbidotabbax tlő szer poloskák, balkik, koavhaférgek, molyok m a háziálla­ tok parazitái elles »tb. atb. mezörendöri nyomtatványok és a jelenleg uralkodó SERTÉSVÉSZ-KIMUTATÁSOK DARVAI ÁRMIN nndihnib'k meg, ahol u Unuoag nyomtatványraktárát tartja Pontos & yyors cxpcditióM nevezett ezéy Jó hírneve kczeekceiik. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető I SCHÖNFELD MIKSA Iám, ®t. és esiteuályos MlomtlSra B.-BTámat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa* és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljés berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. Zacherlin a legbiztosabban hat! Öl, pusztít, mint semminemű^ más egyéb szer mindennemű rovarokat és ezért van az egész, világon annyira elterjedve éb használatba réve. Ismertető jele : lepecsételt üveg és a név •Zacherl.4 . Vidéki megrendelőiek pontosan és lehetőleg gyor- B.-Gyartuaton ; Bayer Károly, Ben kő József. Cservenyák György. Elwnfuhrcr Lajos. Felcenhurg Tivadar. Hummer Mihály, Kanitz Ödön. Szommer Károly; Vilim Gyula. Winter Armin; Ipolyságon: Dombó Károly, Trautwcin Dániel, Salgo-Tzrjánban: Both Béla, Eri^dmann József, Grossberger Mikna, Grossmann; Ignícz, HolAczy Guazláv, Korév Dániel. Majernik József. Mundt Gábor, Okulicsányi Lajos, Schleicher Pál, Hlieglifx Jakab uraknál. s‘J 10—5 Egy jó házból való fiú xiztaloi tanonczul azonnal felvétetik. 52 — 9 131. Mmntnauin»KmgauaninBnamainantM 00111 IPl/'féle vasöntöde és gépgyár- ** *«*yák«. irodák* * * - VI. kér. külső vúcxiút 29 -35. < : -------- Im I; * részvénytársaság k VÁROSI IRUDA és BAK TAB : - IBLIIAPESTEW. * Podmtinicxky-ntczn 14. 9 Gőz- és Járgány csóplókészülctek, számos első díjjal kitüntetett Schllck-félc szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő eyetemex aczélekék ) MP* Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talajmívelő eszközök, <"tR?* IIA D A l> Á H sorbavetö-gépek. valamint Schlick-féle szab. Takarmány készítő gépek, darálók, őrlő-malmok és mindennemű *r gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és maroknkó aratógépek és fiiknszáló-géprk, szállítható mezei vazntak sth. — ElőItyOf fizetési feltételek. Legjutányozabb árak. > ~ «* * * **%:•. tcRí^- ? 2180—1895. hz. Árverési hirdetmény kivonata. 17L 1—1 A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága végrehajtatónak Hopper Fcrencz úgyis mint kiskorú gyermekeinek Győző és Péternek t. s. t. gyámja, valamint Ihidccz Zsigmond ügyvéd mint néhai Hopper Eerenczné Szabó Amália ismeretlen örököseinek ügygondnoka b.-gyarmati la­ kosok végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében az ntóajúnlat következtében, a végrehajtási árverés 200 frtnyi tőkekövetelés és já­ rulékai kielégítése végett az 1881. évi 60. t.-ez, 187. Jj. alapján a b.-gyarmati kir. törvényszék területén lévő H.-Gyarmaton fekvő, a b.«gyannati 98-ik tjkvben Hopper Eerencz és Szabó Amália neveikre irt I. 115. hrzi 109. térképi és 92. népsz. házra és belteíekro, a csatolt adóbizonylat szerint 1694 frtnyi kikiáltási árban elrendeltetik. Az ingatlanok 410 frhm alól le nem üthetők. Az árverés megtartására határidőül 1895. évi nug. hó 23-ík napjának d.-e, 10 órája B.-Gyarmaton a kir. törvszék telekkönyvi pertárába tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­ árának 10%-át, vagyis 169 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t,-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számítottéi az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt k»4t igazságügy miniszteri rendelet 8. g-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-ci. 170. §-a ér­ telmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés napjától számítva 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítva 80 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítva 90 nap alatt, mindenegyes vételári részlet után az árverés napjától számítva (P/o kamatokkal együtt az 1881. évi decz. hó O-án 39415. I. M. az. a. kelt rendeletben előirt módon a í).“gyarmati kir. adóhivatalnál, mint bírói leteti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. A kir. törvényszék mint tkvi hatóság B.-Gyann dón, 1895. juliüs ft-én. Okoltesti nyi János, kir. tszóki biré. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 8 . BIKSZÁDER ZESÍ | SAllEHWASSEB O} savanya L • Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdítő Italt szolgáltat. __ BIKSZAO GYÓGYFÜRDŐ. Szatmármegye keleti izé­ ién, szelektől maga* he­ gyek álul védett erdei fensikon fekszik; 8zinérV áralj a állomástól (szat- már-—nagybányai vasút) 2, Téeaó állomástól (magy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. Égvéayes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővet­ kező kórnemeknél bizo­ nyult be; Mtilt tfidóhamt, tildéié adag é* a kezdődő gimókéraál ideit gyomor■BHltBál a naponkénti hány­ ingert, fejrájáaokst, fej­ szédüléseket szünteti. az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli • Így az emésztést és a jé étvágyat teljetea helyre benn. Az epe-elválasztást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsator­ nát tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, táraiéig, máj- ée lépdaganit ellen. 1895. július 21. Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelöség'e. Ajánlja e vidéken még nem ismert, az ál­ földön már legnagyobb kelendőségnek Ör- vendŐ, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: B.-Gyarmaton: Viliül Gyula, Szécsénybcn: PopoviCH János, Losonczon: Blllyl János, Füleken: Bilchler Pál, S.-Tarjdnban: Mandl ALT ADOLF Gábor araknál. 15—11. CURORT BIKSZÁD an dér übtllclieu Grenxe de* Sxatmárcr Comitates, auf cincr waldigen, vor; Windrn durch hohe Gebirge gescliütztcn Hoch-, ebene gelrgen; von Szinér-, Váralja (Szatrnár-N’agybá* j nyner Bahn) 2, von Tccaíi i (Űng. Nordostbabn'f 4 Stun-| • den entfernt. Die alkalitfch-niuriathche { Heihpielle Bikszád int von. ausgezcichnctrr Wirkung 1 bei: chronischen Lungenca- ( tarrh, Emphysem und In- i ginnender Tu bércül őse. Das i Wasser stilltbci ohron. Magencatarrh den haufigen Brcchrciz, Kopfschmerz und Schwindel, ist von. wolthátigem Einfltiss auf die allgemcin? Blutcirculation und fördrrt somit den Appetit und die Verdauung, und tragt in Eolgc seiner löicnden Wirkung zűr Ilcinhaltung dór (Jal-j lenwege und de* gesatumtou Verdatinngskanels bei Da­ her unübertrvftlicli bei Hesmorrhelden (goldenc Ader), Gelbsucht, bowie bei Leber- und Mllzanschwel-1 lung. vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuthutcza), mindenkor kaphatók: WMaria- * ■•"sczelli nagyszerűen hatnak gyomor baj ok sál, nélkÜHUheteUtn és áttolóié tan ismaretas háti és népner. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyom orgysnots ég, büxOs lehalat, IsltuJUáa, savanya, tolbMögés, hasmenés, gyomorégés, fölösleges, nválkaktválasziás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgércs nOkQlés. Hathatta gyógyszernek bizonyult találásnál, a menynyiben ex a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámor* rboldáknál. Említett bajoknál a Vlárlaexelll gyomoreseppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. M agyarországi főraktár: Tőrök Joxmcf gyógyszertára Budapest. Király utcza 19 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket lessék elfogadni, melyeknek Burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazito aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*, A Máriaczelll gyomoroseppek valódién kaphatók. gőzcséplögópekhez való consis­ tent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 48 kr., II. o. 35 kr., III. o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz ozélszerüen, takaré­ kossági szempontból is alkalmazható legújabb találmánya légnyo­ másos, az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Sohmirwasen) garabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krB.-Gyarmaton. Cservény ók Gy és Kánitzö. győgytárában. Ipolyságon: ért, nemkülönben kátrány-fedőlemezpaplrok tekercsenként (15 mé­ Berkó István gyógyszerésznél, ter) 3. sz. 1 frt 60 kr., 4. sz. 1 frt 80 krjával. 171.2—2. 0^* Aranyérmekkel ki Csín le Ive. "WQ Klwő r». c» klr. kianr. msahnslalm. DAT* Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOK ZAT-FESTÉK-GYÁR— Kronsteiner Károly Wien, III. Hauplslr. 120. sz., saját házában. Főherezcgi és herczcgi uradalmak, cs, és kir, katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és húmortársulatok, építke­ zési vállalatok. VÁLLALKOZÓK ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen hmnlokzatfestékok, melyek inészben oldhatók, száraz, porított állapotban 10 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tPzfQítfigát illetőleg teljesen hasonló az olrymázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- óh bér­ mentve küldetnek. t 100. 20-10. ** �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. július 21 9 Az 1896-lkí ezredéves országos kiállítási igazgatóság pártfogása alatt*) lévő Elszállásolás: saját uj azállóhelyciuken jfcjkczés E pártfogást dJkiel erkö Budapest, Kerepest-ut 22. fixám. magy. kir. krreak. min. ur ö nagymélt. 4512.95. sz. u vxrrdévc* orsUgoa kiillitáxt látogatók itáiuára kibocsijt 13 írt értékben l Irt heti, vagy í írt 20 kr. havi be­ a főváros és a kiállításleiratában biztosította. előkelőbb éttermeiben. fizetés mellett „Ellátási könyvecskéket szoba-, étkezés-, közlekedés-, kiállítás és szórakoztatási szelvényeket, I. kiállítási tombolajegyet, végül egy 2000 koronás baleset biztosítási bárczát tartalmaznak. . Ekv ilv könyvecskét (2 személy Is használhat, 4—4 napra, ha <• írt fM» krral pótolva lesz*. — Előfizetéseket csakis korlátolt számban (az első részlet beküldése mellett) már most elfogadnak, valamint bővebb felvilágosításai szolgálnak ; ------- A Budapesl-ErzsébetvárOHi Bank — A „Mentor*1 Ellátási vállalat. --------- Dr. Morzsányi Károly, ors*.-fy-képv. mint l elnök Ehrlich Gusztáv. tör. biz. tar, <rin>», mint elnök Rózsa Lajos, ijaífstó Hegedűs Dániel, titkár Takács Zsignwnd, ax El»ő niagy. ált. biti. tár*, kóxp, fófclOzy. £ Elismert legjobb szerkezetű jöt. r4sí«s 2 CSÉPLŐGÉPEKET, gyűrű- és sima- t kézi-, lárgány- és zőzliajlásra. HENGEREKET, 8.3 g“-2 _3a“S különféle lánczboronákat, „Austria" sorvető gépeket, Blnnt'-féle ensilage 1—0 lófogatn zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, Legújabb <x> 11s ' 3B 5 NtU<ókal. 3 *<83 készülékkel vagy a nélkül Ki MAYFARTH PH. és TÁRSA csász. és kir. kiz. szabad. _ gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor rltu te.£tl t’tü mint J. j arany, e.u’t o enz éremmel 4e el?ó’. íÍjakkal = 3 a lejyobb minöflrgbcn gyártanak «’s szállítanak Alapitlatott ww 1872. —> • * te •2«5 • «, gabnarostákat, triőröket és kukoricza-|g morzsolókat, szőlő zúzákat és bogyánwrzsolákat, önműködő ,,SYP1ION1AU növény- és szőlő­ kézi erőre, szállító vessző permetezőket 132. 3 2 ' ?ő3..“ hárító ekéket, bor- és gyüinöics-Ni^l lókat, Stadler Károly, bú. tag hAx- «« axil].. tnl»jd 10—8 600 munkás BgE* Árjegyzékek é» számon elismerő levelek bérwentve küldetnek — Képviselők és vüzontárusiták felvétetnek. *TBC layton & Shuttleworth © C j ■etitudum 0Mriro»t e) Budapest v*«s.“'’B‘ Valódi vörös-kereszt Egyedüli biztos hatású gyógyszer a most por uralkodó sertés-vész ellen, de fényes eredménynyel alkalmazható bármely más házi állat­ által a legjutányosabb árak mellett ajánlatnak: nál is. Kajiható a készítőnél: Cservényük György gyógyszertárában Balassa-üyarmaton. A nagy ■o locoaubll te gizcsíplőgép-kiszletek ra*p*p • k.* U»ctlM^romkjkon. kat/Mak. kMcáto- la oralógépok, boronáit. aaénagytUtdk. t> Z tábor-utezábnn ikb 5—4 41G-ik szám alatt 2 nagy, száraz, jó állapotban lévő magtár augusztus 1-től haszonbérbe kiadó. c o N Q O cn O . Bővebb értesítés ugyanott a tulajdonosnál 175. i—i. nyerhető. A ii na-hói! Van szerencsén a nagyérdemű közönséget az 1895. évi július hó 29-én, a zsélyi sósár-fürdöbon tartandó , ’ ANNA-BALRA AM IIUDI1U lacjnbb aorvoMg4pek. eaoeakavá*«k, r4pn»á<ólr, ItnkortM*. iyUvi.U"OIA mora»ot4k, dartlfllr, 0rl9-tnalmok. 2 is 3 v»u ekék Egjttints acrtl-ikék h adadra egyéb íflfffüht gatdaUgl gépek/ * tisztelettel meghívni. Minden igyekezetem oda irányul, hogy t. vendégeim igényeinek, a mi az ízletes ételek és valódi italok gyors és pontos kiszolgáltatását illeti, eleget tehessek. Mennél tömegesebb megjelenésüket tisztelettel kéri: Bertán /• 170. l—l. ÍUrdőbérlő. �10 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B-GYAHMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÜNYTAhSULAT 0Y0RS8AJTÓ1N, 1895. július 21. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00845.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 29. szám (1895. július 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/058aabfa97f8173dc227655e8043b5f0.jpg 22a6602479bb4e6117c820ab8e0c6d58 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7e9a7e08956ec102dd0cd693388a795a.pdf 0957dffe60cd691e3f3467d87b600d82 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 28. 30. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. EIőUkcIcbí árt Ec»x 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. N^ryed cvru 1 írt 25 kr. saéksa Axm XO kia!c«Ax. Rluflietni csapán a kiadóhivatalban lehet B.-(«yarmat<>n. Stambulov. (A—-d) Mint a szabadságért lelkesedő költő kezdette pályafutását, mint érett, nemzete füg­ getlenségét szolgáló államférfin folytatta s mint áldozat fejezte be. Azok közé a kimagasló ala­ kok közé . tartozott, a kik a fajukat, nemzetü­ ket lelkesítő eszméket mintegy önmagokban összpontosítva, eitörülhetlen belükkel vésik fel nevüket a történet lapjaira s a kik bukásuk s letűnésük után is tovább élnek, mert az ál­ tatok képviselt s hirdetett eszmék nem pillanat­ nyi életűek, hanem örökké valók. A meg rázó an tragikus véget ért áldozat fölött fölhantolták immár a sirt, de az a sirhant nem jelent nyugalmat, nem különösen annak az országnak, melyet 485 éves szolgaság után a gyilkos merénylet áldozata tett önállóvá és függetlenné. Az oroszbarát-elemek, melyeknek aknamunkáját oly annyiszor tudta sikertelenné tenni vaskézzel Stambulov, — miként az előre látható volt — már a temetés alkalmával kez­ dették meg a zavargásokat. A tüntetések éle nemcsak azon bukott j)árt ellen irányul, mely Stambulov vezérlete mellett Bulgária független­ ségéért harczolt s melyet most az orosz ármány leszorított a kormányrudról, hanem mindazon hatalmak ellen, melyeknek magatartása és mű­ ködése a keleten az orosz áramlatnak és poli­ tikának annyira kényelmetlen. S ez az épen, a mi ex erőszakos zavargásoknak nagy s messzire kiható jelentőséget kölcsönöz s melyekkel szem­ ben mi sem maradhatunk közönyösek, mert félő, hogy a lezajlott tragödia már nem csupán a bolgár nemzetet érdeklő erőszakos események­ nek válik majd szülőanyjává. Bármiként ala­ kuljanak is a viszonyok s bármit rejtsen is ölében a jövendő, annyi kétségtelen, hogy a színtérre dobott kérdések megoldásánál nem a Gankovokkal a Sztoj lövök kai, nem a Karavelovokknl kell leszámolni, hanem azzal a hata­ lommal, melynek illetéktelen beavatkozásával TÁRCZA. A kikötő felé. Az élet tengere Bősz habot habra hány; Ijtssarskán evezek, Sóhaj a vitorlám. S ki is kötne immár A hajó, bús szivem, Egy zugolyt ha lelne Temető végiben. Kubányi Béla. Jeruzsálemi út. Will i Devt»cti Itni. A VI. Jeruzsálem szomorú bérczein most szél nem zúg, folyam nem zeng, örökkétartó egyetemes némasúg lengi át a romokat, nagyon is érthető némasúg. És e némaság átragad a szemlélőre is, ki a saját szívdobogását is meghallani ret­ teg. Aki a roskadó falak mellett elhalad, úgy érzi, mintha most az Isten az egész minden-ég és az Ő saját kriptájában lépdelne. A repedé­ sekből zöld virágok kandikálnak ki, az ahitattelt zarándok azt hiszi, hogy Isten saját maga fonta azokat koszorúul korán elhunyt, viruló szerelmese, a szép Zion sírjára. Előfizetési péntek, reelanáliók és hirdetések a kiadó* hiva’alhot intése aduk. A lap Mellem! n'sxére s a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Uirdetéaek árszabály szerint számíttatnak. — Nagyobb és tübbskbri hirdetések jutányosán eaxkőzöl tétnek. Bélyeg minden egyes bcigtatásnál külön 30 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. miként a függetlenségi és szabadsági eszméket fejlődésükben végleg fentartani, megakasztani, elnyomni tehessen. Az efféle eszmékkel saturáll nemzet tudja s meg is fogja ismételni szep­ tember 6-ikát I Ezek az orosz zsoldba szegődött emberek úgy látszik: nem tudják, vagy a hatalomban bízva, tudni nem akarják azt, hogy nemzeteket erőszakos utón vértanukkal ajándékozni meg, mindig veszedelmes s ez a véres eszköz nem a hatalom megszilárdulásához, hanem a nemzeti érzetem tömörüléséhez vezet. Az a sirhant, mely Stambulov porladó teste fölé borul, a nemzeti kegyelet hivó szavára ismét felnyílhat, hogy mély üregébe temesse el épen azokat, a kik a nagy hazafinak vesztét okozták. Abból a sírból csak az ország függetlensége kelhet ki. s rendszerint ármánynyal párosult özeiméivel szembeszállni a meggyilkolt államférfin éveken keresztül oly annyira tudott. Érzi ezt nálunk mindenki s valljuk meg Őszintén: sokan s te­ kintélyes számban vannak olyanok, a kik a leszámolás időpontjának beálltát, ha rajtok állana; még siettetnék is. Valljon ezeknek van-e igazuk, avagy azoknak, a kik az előtérbe nyo­ mult kérdéseket, s azoknak további fejlemé­ nyeit a megoldás érdekében a többször meg­ kísértett, eddig mindannyiszor hiúnak bizonyult diplomácziai útra terelni kívánják, erre c pilla­ natban felelni nem kivárniuk, de annyit inúfhallanúl ki kell emelnünk, hogy az események tovább fejlődésében Bulgária politikai józan érzékének lényeges szerep fog jutni. • z\ fiatal ország rövid, de viharos múltjában politikai érettségének már is több Ízben adta jelét, de talán egy Ízben 'sem oly fényesen, mint 1881-ben, midőn Battenberg Sándor le­ mondása után az orosz politika diadalmámorát a szeptember 4-én egybegyüll sobranje Grekov vezetése mellett az orosz beavatkozás sérelmes voltának hangoztatásával zavarta meg, s ui hazaliui érzelmekben egygyé lett pártok — le­ mondva versengéseikről, két nap múlva ki­ mondották, hogy «az ország teljes függetlensége ismét ludyrc állútasövk.* Az az öröm, melyet a beállt uj politikai fordulat fölött az orosz barát­ párt érez és hangoztat, a mull után Ítélve, legalább is korai s úgy vagyunk meggyőződve, hogy a bolgár nemzet politikai józanságán csakhamar meg fog törni. Ne felejtkezzék meg a russolil-párt arról, hogy a mely nemzet nemcsak mcgizlclte már a szabadság óhajait és szenvedélyeit, hanem azokat átélte s útérézte, azt arról az ösvényről, melyre lépett, semmiféle reactionalis, plane nemzetellenes eszközökkel, véres erőszakkal, gyalázatos gyilkossággal elte­ relni nem lehel s nem sikerül. Túl vagyunk már — istennek hála — azon, hogy elhigyjük, * Már rég hallyoik oly igazi őszinte hangot, — mint a mil^Va L. és V. czimu derék lap­ társunk tolmác^r B.-Gyarmat jövője érdekében. Ugyanis legutóbbi számában érdekes és alapos jogtörténeten bevezetéssel melegen ajánlja B.Gyarmatnak rendezett tanácsú várossá leendő át­ alakulását. Csak köszönettel tartozunk ezen jó­ akaratért, mert hisz városainknak emelkedése és önállósítása tisztán hazafias czél. Minthogy ebben az ügyben B.-Gyarmat egy tágabb körű bizottsá­ got küldött ki, a mely bizottság az átalakulás részleteire javaslatot van hivatva készíteni, ennek a bizottságnak is melegen ajánljuk a czikkben el­ mondottakat s épen azért kivonjuk abból a kővet­ kezőket: <Balassa-Gyarmatnak — írja a „Losoncz és Vidéke" — a hazai történelemben tényleg számot tevő múltja van; több százados feljegyzések ta- Minden egyes kőnek van története, regéje, titka. Ki tudja, talán bokrétába vannak kötve valahol e titkok; talán valamelyik merészen ki­ nyúló sziklában? Oh, aki olvasni tudna ebben a könyvben! aki értené ezt a nyelvet, e belült a rcjtfflmes istenirásnak I Beszélne az a kő két­ féle Istenről; egy szerelő, kegyes, jó Istenről, aki emel, és egy irgalmatlan, haragos Istenről, aki sújt. És talán még hozzátenne: A“nftffíforull féregnek, ha tapossák, szabad haragra lob­ bannia és Istennek, a hatalmasunk fenséges lé­ nye iip lobogjon vad tűzben, ha bántják, sértik, elárulják ? Béke mindenhol, szomorú siri béke. Titus egetverő ágyúzaját s a pusztulok fájdnloinkitörését a viszhang nem őrizte meg; de nem őrizte meg a kis leviták (temploménekesek) szemle énekét sem. Mimién múló, hiszen az Isten a llóreb hegyén saját maga hallatta dör­ gedelmes hangját, s az Echó gyönge volt azt befogadni, azt megőrizni. Bedig n szent temp­ lom sziklafalait lyukasztó golyóáradat, mint a Niagara hiillámcsattogúsn, a zuhatagok összes hnnglépcsőit végigjátszotta. Milyen egy zenei A/zy egász nemzet búcsúzik n világtörténelemtol! Látott már valaki egy ilyen búcsúvételt? S ezt a bucsuvéíell Tilus embertelen poroszlóinak itélctnapi zaja tulkiáltottaI Jegytelenül tűnt el az ártatlan milliók könyökben megtört végpillantása. Nyomtalanul vesztek el a nemes kiszenvedlik hnlálhörgései. S jól tet­ ték, hogy elnéikitotlák e hangokat. Az agónia, a halál tusa a jövendő ködleplét álhasitja; a hnlúllal vergődők talán rémes profécziákat mon­ dottak volna Kóma közelgő pusztulásáról, s Izrael késő, nagyon is késő felszabadulásáról. S tizennyolc* évszázad keserűségeit mi édesí­ tette volna meg, ha a fölszabadulásnak a hajnali hasadása oly messzire határoztatok volna meg? Istenem, milyen egy nép! mintha a végzet különös kedvtelést talált volna benne — fogyó éleiét álmokkal táplálni. Népeket pusztított el, ha léterejük kifogyott; a zsidóknak még fel­ oszlásuk után, sírjukban is élni kell. Ezt min­ den logica s természeti törvény ellenére, igy parancsolja a végzet. Gondviselés, oh milyen szeszélyeid vannak. Nem tudnám elgondolni Jeruzsálemet zsidói nélkül, s zsidóit nem, őnélküle. Együtt aluszszák hosszú álmukat, —- a világ legnagyobb háló­ termében, hol maga az Istenség reszketve várja ébredéséi. S milyen csodálatos barátságot kötöttek ők ebben a közös alvásban, a közös feledtetésben. Hogy szeretkeznek! szinte kiegé­ szítik egymást, — ha Jeruzsálem maga nem fejthet ki elég pompát, a nyomornak kifejezé­ sében — hát a hiányzó részt pótolják a zsidók ! Jeruzsálem s a zsidók a történelem két — bolygózsidójn. Úgy csüngnek egymáson, mint csak kél nyomorultnál lehel, kikét a világ ki­ tagadott, -- s kik szerelik egymást, — s da­ czára a világnak. S hosszú csendes éjszakákon Jeruzsálem mesél nekik ifjúkori szépségéről n deli Mnkkabftusok hőstetteiről, Dávid király dalairól, Salamon böleseségéről, mikor még ün­ nepelték s Isten az ö keblén nyugodott • míg Losonczi Jóakarat B.-Gyarmat Jövője ércekében. �2 1895. július 28. Nógrádi Lapok és Hont! Híradó. núskoduak arról, hogy mint erődített város, oppidum piaeaidiarium, hajdan szebb és jobb napokat ólt, aemmint a legutóbbi században. Tény to­ vábbá, hogy midőn ax itteni várat a tőrök le­ rombolta s a várost elpusztította, Balassa-Gyarmat ily kóp néptelenné vált területén új és pedig jobbágyi megtelepítést, ax úri jogait kizárólagossá tenni törekvő Baíaioia-neinzeteéglétesített, illetve a Balassák jogán gróf Koháry latrán. Fülek vára hőse. utóbb országbíró és versköltő, kinek anyja Balassa Judit volt, rendelte el és szabályozta B.« Gyarmat jobbágyi megtelepítését, továbbá Jaku­ nk Kata özv. Bévay Lászlóné, ki az egyik Ba­ lassa-ág birtokrészét zálogban bírta. áz előbb tisztán magyar népességű, de a törö­ kök áltál, mint már fennebb jeleztük, teljesen el­ pusztított Gyarmat városát nevezett földes uruk Túróét, Liptó s egyéb még külföldi szláv vidé­ kekről is ideédcsgetett tótajkú jobbágyokkal szál­ látták meg; mint azt a volt jobbágyok nevei igazolják. Érdekes továbbá tudni, hogy kezdetben móg mint jobbágyi községnek is több joga volt BalxssaGyarmainak, mint van manapság; legalább erre mutat a Koháry-féle 1716-iki összeírásban szóról-szóra foglalt következő megismerés: .Ezen városban (L L B.-Gyarmaton) egy esz­ tendő fordulása alatt öt vásár esik ... Ezen vá­ sároknak jövedelme egy korcsmával, serfözŐ házzal s az Ipoly-vizén két kerekre forgó malommal és a mészárszéknek hasznával együtt mlgos uraság consensusából egész esztendő által a városi lako­ soknak a (községnek) engedtetett.* -Hovájuttatták aztán agrófZichy«féle főtisztek és ügyvédeik, mint nemkülönben az ezeket kö­ vető Balassa-tisztek és ügyészek kétségkívül saját gyámoltalansága, hanyagsága, hogy ne mondjuk elöljáróinak lelkiismeretlcnsége folytán a mező­ várost? azt most látjuk ugyan, de okait haszta­ lan fürkésxszük; tény, hogy félszázada vagy talán már régebb kelte is. van, mióta a fennebbi czimeken semmi jogot nem élvet^ semmijövedelme nincs Balassa-Gyarmatnak. * 3 ez állapoton az ősiség és a tagosítás befe­ jezése után változtatni nem is igen lehet; de a helyzeten javítani mindezek daczára elengedhetet­ len feladata az újabb nemzedéknek annálinkább, mert szerencsés fekvés s azon körülmény folytán, hogy a rendek 1790-ben a vármegye székhelyét (mely előbb váltakozva sok helytt volt : Szécsényben, Füleken, Gácson, többször Losoncion is, s legutóbb Szűgyben) a mondott évtől Balassa­ gyarmatra tették át s a székházét is ott dereka­ san fölépítették, az ezzel járó forgalom tehát oda­ fejlesztette a dolgot, hogy B.-Gyarmatnak immár jókora 8 ezer lelket számláló népessége és számot tevő, tekintélyes intelligenliája van, miért is mint­ egy anachronismusnak látszik, hogy mégsem ön­ joga, nem rendezett tanácsú város, de csak nagy­ község. aztán Zebaolh hatalmas ura valahogyan meg­ haragudott, elhagyta Őt, s irigyel darabokra szakgatták. Akkor ájultan rogyott össze, — azóta nem tud arról, mi körülötte történik, — s a hosszú lethargia egyre tart A zsidók még elmondják neki, hogyan került római kézből, görögbe, attól kereszténybe, s végül mohame­ dánba, 8 most kebelében ötféle módon is imád­ ják az Istent. S aztán beszélnek neki jegyesé­ ről a lángszavú Messiásról, ki epekedve várja a légyottot, — de egy magasabb parancs kor­ látot szab vágyának, s aztán elmondják, hogy vannak olyanok a kik hisznek, hogy ő jönni fog; olyanok, a kik szerint már megjött, s olya­ nok, a kik szerint se nem jött, se nem fog jönni. S a bánatos Jeruzsálem komoran bóbis­ kol a fejével, hogy Ő megjött volna már? — hát akkor ő miért nem tud felőle? — hogy jönni fog? — hát akkor miért nem mondják meg neki, hogy mikor? Készülne szegény, leg­ szebb ruháit venné fel, karjait ölelésre gyako­ rolná, rég leszoktak már azok a tűzről, — hiszen eddig csak az enyészetet ölelték! S a zsidók, bánatának ezek a hűséges részesein csak vigasztalják őt, vigasztalják! . . . (Folyt, kör.) Szülőföldem. Ott, hol a Vá< sebet Írj* OntAxI a zöld mezőt, Ei a TAtra köniklija Zergékook Ad legetót. A helyzet magyarázatát valószínűleg ott kell tehát keresnünk, s tényleg abban találhatjuk, hogy Balassagyarmat hiányával van a vagyonnak, a nagrvnb *óüyögr kéjröwvgnrk, iiiit vgjrrctiu. taüávnü város magisztrátusa igényel; vagyis hogy a köz­ igazgatás kiadási többletének fedezése a községi amúgy is tetemes pótadó emelése nélkül el nem érhető. Ez azonban, szerintünk, jelentékeny alig lehet; mert — mint tudjuk — Balassagyarmat elöljáró­ sága most is tekintélyes számból áll, s minthogy a vármegye árvaszóko fölöslegessé tenné a városi külön gyámhatóság berendezését, legfeljebb két uj stallum beállítása válnék egészben szükségessé; a mi pedig, az elérendő önállósági vivmánynyal szemben elenyészőleg csekély áldozattal járna. S a költségtöbblet mellett, rövid idő múltán jövedelemtöbbletre is számíthat a város a törvény által jelzett közvetett államadók után. Igazi polgári haladás, önálló fejlődés, polgári Önérzet, városi jelleg városi hatóság nélkül nem is képzelhető. És most Balassa-Gyarmat szelle­ mileg már elérte azt a stádiumot, midőn nagykorusithatja magát, alig hisszük, hogy a kínálkozó alkalmat a hozandó csekély áldozat miatt magá­ tól elutasítsa. Balassa-Gyarmat a Millenniumot legméltóbban az által tenné önmagára nézve emlékezetessé, ha r. t várossá tudna alakulni. Ez a mi őszinte véleményünk*. A nógrádvármegyei ev. esperesség köz­ gyűléséből, mely Losonczon jun. 27-én tartatott meg, szükségesnek tartjuk még a következő közérdekű dolgokat nyilvánosságra hozni: «A főesperesi évi jelentés után mindenek­ előtt az espercsségtől búcsúzó felügyelőnek érde­ mei határoztattak jegyzőkönyvileg is nicgörökittetni, melyeket buzgó működése s igazi felügyelői tevékeny eljárása által szerzett; úgyszintén megörökittelelt Dessewífy Oltó, volt kerületi felügyelő áldott emléke, melyet kivált a paten­ téiig korszakban tanúsított rettenlhellen bátor vállalkozásával az akkori törvénytelen kormány hatalmi nyomásával szemben kifejtett fellépé­ sével elévülhetetlenné tett. A főesperes lemondó szavaira reflektálva, a főjegyző Szimonidesz János úgy a maga, mint az összes tisztikar nevében szintén köszönetét nyilvánító az egyházmegye részéről élvezett bizalomért; s mivel a megbízatási idő lejárt, a tisztikar többi tagjainak megválasztását az esperesség figyelmébe ajánlja. Ez általános le­ mondás után mindenekelőtt a főesperes és az esperességi felügyelő választása rendeltetett el, és pedig akként, hogy az egyházak szavazatai aug. 31-ig küldendők be a szavazalbontó bizott­ ság elnökéhez: Pékár Lajos lamasii lelkészhez, Hol a fényű koszonizvA Ékefdti a tájat, És a juhász furulyáivá Legelteti a nyAjít. Hol a kőszirt oldalában Virít havasi gyopár, S az ós erdő magAnyAban Két njedve-lxíta LAnczot jAr aki mihelyt jelentését a már csak ideiglenesen működő esp. elnökséghez beküldi, a másod­ esperes és esperességi másodfelügyelő meg—A Tttirtr-miamz sál •*<>•« r**ö^ Z’iv tat Vimon/lnl vAn * vv*** váry*- ~ úttal, hogy miután az esp. gyámintézet elnöksége már a mull évben visszavonhatlanul lemondott, ezentúl a másodesperes és másodfelügyelő lesz­ nek egyszersmind a gyámintézcl elnökei is. A tanügy tárgyalásánál kimondatott, hogy ezentúl ez ügyet a másodesperes kezeli; igy u munkaíeloszlás elve alapján megkönnyittetvén a főesperesi hivatal terhe, reményi látszanak sokan táplálni arra nézve, hogy az eddigi fő­ esperes újabb megválasztatása esetén hajlandó lesz tovább viselni hivatalát. A bányakerületlel fenállott viszonyra nézve kimondatott, hogy azt felbontottnak mindaddig nem tekintheti, inig az anyagi ügyek nem lisz­ táztatnak. Ugyanis az esperesség bele nem nyugodhat ez ügyek olyatén megoldásába, hogy a mő^ élő lelkészek halálukig tagjai lehetnek volt kerületeik segélyintézeteinek; és pedig azért nem, mivel az özvegyárva-segélyző gyámolda az egyes lelkészek hozzájárulásával alapiltatolt, ez tehát magántermészetű^ intézet lévén, ennek vagyonához az aránylagos jog a tagok befolyása nélkül csak úgy röviden meg nem semmisíthető. De az alapítványok is megvizsgálandók, ha azok a kerülethez vannak-e kötve? így pl. a Pohl-, Székács-féle alapok közludomás szerint a ki­ közösített lelkészeket ezentúl is megilletik. Nem csekély mozgalmat idézett elő az egy­ házak osztályozása, mely a lelkész bevallott jövedelme alapján történt. E szerint 5 osztály állapíttatott meg. Az elsőhöz tartoznak azok, a melyeknek lelkészi jövedelme az 1600 frlol meghaladja. Ezek: Abelova, Dobrocs, Esztergál}’,* Kálnó, Tamási, Felső-Tiszovnyik, Uhorszka. A másodosztályú egyházak sorába azok vétettek fel, melyekben a lelkész jövedelme 1600—1200. A harmadik osztályt képezik az 1200 — 1000 frtos papi jövedelemmel rendelkezők. A negye­ dik osztályba azok Boroztatlak, melyekben a lelkészek jövedelme 100—800. Az ötödik osz­ tályba tartoznak a 800 frlon aluli papi jöve­ delemmel biró egyházak. Ezen arányban mon­ datott ki, hogy a lelkészek az özv.-árvaintézethez 1, 2, 3 stb. frttal fognak évenkint hozzá­ járulni az alap növeléséhez. Egy életkérdést is tárgyalt a gyűlés, mely abból állott, hogy a kerület közigazgatási költ­ ségeihez az egyházak elfogadják-e a kerület által megszavazni kért l1/, kr. hozzájárulási minden lélek után. Mivel a kerület jkönyvének erre, vonatkozó pontját sokan akként kérel­ mezték, hogy ezen l‘/t kr. az eddig fizetett 2 kron felül kívántatik, ezért a kerület ezen igénye nem szavaztatott meg. így aztán azok, akik a nógrádi esperességre azt akarták fogni, hogy szerepvivő kíván lenni az uj kerületben, Ketembc' a vándorbottal Ide-oda bolyongok, Szivemben nehéz bAnatt. 1, . Mindig reAd gondolok. Szülőföldem kies völgye I Képed előttem lebeg, Poraimnak kebeledbe Ádsx-c csendes nyughelyét ? Matyi bácsi. Hol tutajos bátran evez Folyam kékes habjain, 8 a beteg üdülést szerez Korytnicza halmain. Hol a KrivAn havas feje Hainalfrnyben Aradoz, 8 fent a I*ityo hegedűje Csorba taván viszhangoz. Hol a tengerszem tükrében fürdik a nap sugara, Ez a fenyves sőríilében Szól a vadAsz puskája. Hol a csermely hfis vizében Fürgén úszkál a pisztráng, És a Irány kék szemében Lobog a szerelmi láng. Ott születtem, ott folytának Ifjú* Ago ni napjai, Olt nyíltak fel virágomnak: Százszorszépnek bájai. Irigy sorsom kegyetlenül Parancsolja; menj odAbb, Kiveri az ősi fóazkrmhCI, Itt nines helyed, lópjtovább. Két Kray Jakab. TBrUMtl »lb«tríin VITÁLIS MÓRTÓL (Folyt.) Beszélgetlek még azután, de már nem más­ ról, csakis kölcsönös szerelmükről, igy tértek vissza a városba; midőn a kapuba érlek, Kray még egyszer kéfdé Mariskát, hűségében bizhat-c ? Bizhat, nyugodt lehet, ezentúl csakis kegyel­ medért élek; és boldog volt a hazatérés, mert mindkettő tudta egymás szereiméi Boldogságuk azonban meg lelt zavarva, az öreg Boxer egy délután a gyermekekért beállí­ tott, midőn megérkezett, Kray akkor is ott volt, Kray-val való beszélgetés jó benyomást tett az apára, de azért meglátszott rajta, hogy a dolgot még sem szereti, mit sógornőjének meg is mon­ dott, szemrehányást tett neki, miért engedte meg, hogy a lutheránus fiú a házához járjon. — Hej sógor úr! nagyon becsületes ember az, hátha még közelebbről ismerné, tudom, nem tenne külömhséget a pápista és lutheránus mivolta fölött. �1895. július 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 3 kielégítő ellátása szakképzett és kifogástalan munka­ A rég letűnt klasaikuskor remekeinek átül te tője erők megválasztása által biztosíttassák, azon re- s ax ifjabb kor szellemének művelője Pajor. •^1., . .. or.. .vurmvgyc t_, ... av* ~ Liüija - avgjclrtfv ébfrSlt, a rég Jelűül faögr---uittnvnnívz cvrvrc u:r arr—jvcwc, invjyy" zönsége a tisztújító szék alkalmijával a személyi idők s az ünnepelt nagyok iránt, majd szerelmi vagy családi érdekeken alapuló jogtalan igények dalt penget lantján. Kényekre fakaszt, majd felfigyelmen kívül hagyásával, csakis uly egyéneket vidámit. Fényt áraszt a sötét űrbe s időt szentel fog bizalmára érdemesíteni, kik megnyugtató ke­ a Múzsán kívül az iskolai nevelésnek is, lévén zességet szolgáltatnak arra, hogy nagy felelősség­ másfél tizeden át a b.-gyarmati áll. ell. iskola A vármegyei tisztujitás. gel járó megbízatásuknak a köz- és államérdeket gondnokságának lelkes elnöke. Jeles honfiak, kitűnő tudósok rokonszenvét bírja A in. kir. belügymioisiter az ez évi decxeiuber minden irányban kielégítő mértékben lesznek ké­ s ezek baráti ölelő karja kiséri e földi vándor­ hó folyamán végbe menendő általános tisztujitúsra pesek megfelelni. Ezek után felhívom a vármegye közönségét, újában. vonatkozólag a kővetkező, igazán megszívlelendő hogy titztújitó közgyűlésnek összehívása iránt, Nincs kiválóbb ünnepély, melyen a kebel iro­ reudeletet bocsátotta ki: „Az 1889. év dvczeinber havában megejtett ál­ tekintettel az 1886. évi XXI. t.-cz. 83. §-ában dalmi műveitől fel ne lelkesülne, nincs kiválóbb talános tisztujitás alkalmával bat évre megválasz­ foglalt rendelkezésre, akként intézkedjék, hogy az alkotás ezen s a szomszéd' vármegyék területén, tott vármegyei tisztviselők megbízatása a f. év uj tisztikar, a jövö év január l-ével megkezd­ melynél Pajor lantja ne zengett volna. Tudománya, nemes lelke rövid életrajzi alakban deczember hó 3l-ik napján lejárván, — felhívom hesse működését E helyütt, tekintettel arra, hogy az imént idé­ a Nógrádi Lapok hasábjain 2-szer buzdított tettekre a vármegye közönségét, hogy az általános tiszt1892-ben félszázados jubileumát tartották e vár­ ujitásnak az 1886. évi XXI. L-cx. 79. §-a értel­ zett 83. § szerint tisztűjitáskor azon törvényha­ megyei szépre, jóra bevülő leányai, fiai. A vár­ tósági bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a mében az év vége előtt leendő megtartása iránt következő, tudniillik az 1896 ik évre vétettek tel megye közönsége a hivatalnoki pályáról lelépő kellően intézkedjék. Nem kétlem ugyan, hogy a törvényhatóság teljes a legtöbb adót fizető és választott bizottsági ta­ szorgos munkást, tekintettel a hosszú időre, mit tudatával bír ama felelősség súlyának, mely a tiszt­ gok névjegyzékébe, hivatkozással a folyó évi junius az Ipoly-csúcatól a Dunáig s az Ipoly tői a fekete viselők választása tekintetében részére biztosított hó 10-én 50916. sz. alatt kibocsátott körrende- gyémántok hízójáig terjedő föld fiai közügyének jognak gyakorlásából reá háramlik, mindamellett letemben előadottakra, ügye’meztetem a vármegye szentelt jegyzőkönyvileg örökítette meg s ö Felsége kötelességemben adónak tartom a vármegye kö­ közönségét, hogy a bizottsági tagok választása, ap. királyunk a közügyek s irodalom terén kifej­ zönségét tájékoztatni azon szempontokról, amelyek-, valamint az esetleges pótválasztások megejtése tett sikeres munkálkodásáért Pajort kir. tanácsosi nek jóakarata megfigyelése fogja legtöbb biztosí­ iránt, a kellő időben és akként intézkedjék, hogy rangra emelte; az állami iák. gondnoki elnöki ténykedéséért pedig a kultusministerium elismerő tékát szolgáltatni annak, hogy a törvényhatósági az 1896-ik évre megbízatással biró bizottság; köszönetét kétszer is tolmácsolta. tagok a tisztújító közgyűlésre meghivhatók legyenek. közigazgatás valódi szakértelmet, igaz kötelesség­ Nem telt le perez, nem telik le óra, melyen A tisztújító szék határnapjáról és a tisztujitás érzetet s ezzel párosult hivatali buzgóságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató mó­ eredményéről annak idején külön külön jelentést Pajor nevét munkásságával, tollával ne örökítette volna, vagy nem örökítené meg; a mellett még várok. • Perezei s. k. don gondoskodva leend. egyéb jótékonyságot is gyakorol: anyagi áldoza­ Föltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a tokat hozván r. tudománynak. Minek egyik tanúja megválasztott egyének a tisztviselők minősítéséről az imént felolvasott s költői ihlettől sugallt leve­ szóló 1883. évi I. t-czikkben az egyes hivatali lének végső pontja is, melyben e testület czéljaiPajor István.*) állásokra előirt elméleti minősítésnek birtokában nak előmozdítására 40 K. alapítványt tesz. legyenek. Amennyiben pedig valamely tiszti ál­ A kiváló nyelvészt és Írót, s tanügybarátot az A munkás élet, a valódi mivelődés előmozdí­ lásra törvényszerű elméleti minősítéssel nem biró elősorolt s egyéb jó tulajdonainál fogva alig hi­ egyén a törvény 34. §-ában foglalt kedvezmény al­ hető, hogy e vármegye tanitói között ne ismerné tását ezélzó törekvés, szellemvilágát feltáró erő fényes eredményének megörökítése nekünk e vár­ kalmazásával fogna megválasztatni, elvárom a vár­ mindenki. megye tanítóinak is egyik feladatunk s így a ta­ megye közönségétől, hogy a törvény szóban levő Az (dők<dö származás, a gondos nevelés, kiváló kedvezményét az előfordulható esetekben csak a szellemi tulajdonok o vármegye, sőt a messze nítótestület minden egyes tagjának Őszinte óhaját legszigorúbb értelmezés mellett alkalmazandja s fold jelesei sorába avatták, nemes szivével pedig tolmácsolom akkor, midőn Pajor István érdemei­ nek közgyűlési jegyzőkönyvünkben való megörö­ ezen kedvezményben csak oly egyéneket fog ré­ utat tört kebleinkbe. kítését indítványozom s azon reményünknek adok szesíteni, kik' a tényleges szolgálat terén teljes A klassikus és egyéb nyelvek kitűnő ismereténél, hasznavehetőségüknek, gyakori, képesítettségüknek csak tolla kitünőbb, melylyel a magasba ragadja kifejezést, hogy Pajort a fentebb vázolt érdemei­ megbízható jeleit szolgáltatták. De amellett, hogy a lényt 8 amazok kincses bányáját nyelvünkön nél fogva a királyi kegy még magasb elismerésre is méltónak találandja. Éljen Pajor István! a törvényhatósági tiszti állásokra eszközlendŐ vá­ tárja fel. lasztásoknál a törvénynek szorosan megfelelő mi­ Tudományos ismeretei révén felveszi a keztyűt nősítést elengedhetien feltételnek tekintem, — bárkivel szemben is, ki történelmi tények, nyelvi ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésé­ hasonlítások terén a valódiság útjáról lelép; a A bronz-korról az Ipoly vidékén. nél a minősítettség legmagasabb foka, a physikai kezdőnek pedig könnyedén utat nyit az ismeretek, Irta és felolvasta a július 7-iki museum-társulati közmunkaképesség, a fedhetlenség és megbízhatóság a költészet kincsestárának felnyitásához. gyűlés alkalmával Pintér Sándor. is részrehajlás nélküli megérdemelt figyelemben (Folytatás.) részesittessenek. •) Wagner István a nógrádvármegyei tanítótestület t A sok változatú ékszerek társaságában elő­ Minthogy pedig a tiszti állások betöltésének főjegyzőjének a f. évi jnlins 4. és folytatólagos napjain kerülő gazdasági eszközök még inkább felcsi­ nem az alkalmazást keresők megélhetési érdeke­ Salgó-Tarjánban megtartott közgyűléshez beterjesztett gázzák érdeklődésünket. Hogy is ne! Hiszen az indítványát egész terjedelmében azzal közöljük, hogy a keinek kielégítése, h:mem egyedül és kizárólag tanítótestület ezt egyhangnlng és lelkesedéssel elfogadta. ember életének, míveltségének milyenségét csakis az képezi a czélját, hogy a közigazgatási teendők Szerk. azokból állapíthatjuk meg leghelyesebben. A gunymosoiyiyal nézhetnek. Azonban nem a szerepvitel védelmére, hanem a dolog lényegére _ annyit ~ mondhatok, hegy ha a kerület ezen pontja felöl felvilágositiist nyernek az egyházak, az l‘/t kr. sem lesz megtagadva.* Roxerék haza mentek, Kraynak sem volt Podolinban maradása, 6 is teljes boldogsággal indult haza felé; midőn haza jött, szüleinek elmondó, hogy ő Roxer Mariskába szerelmes, a leánytól viszont szeretve van, mihelyt állást fog szerezni, azonnal nőül is veendi. Az apa felvilágosodott ember volt, Ő nem, csakis a mámi tett ellene kifogást, de később ez is bele­ nyugodott, hisz* fia boldogságáról volt szó, ki­ békült az anya, bár nem volt egészen Ínyére, hogy pápista menye leend. Roxeréknál nem így gondolkoztak, Roxer Podolinból kedvetlenül jött haza*, házastársávnl közölte, hogy Kray fia Mariska körül lábntlankodott, és ép ezért nem szabad a dolgot húzni, halasztani, még mai napon fogok Scholczczal beszélni, hogy az eljegyzés mielőbb meglörlénjein te pedig kedves feleségem beszélj a leánynyal és készítsd őt elő. Roxer a városba ment, az anya pedig fel­ kereste a leányt, közölte vele, hogy a napokban kérő jön a házhoz. — És ki lesz az a kérő ? — Scholcz Gusztáv, fia részére fog megkérni. A leány anyjának ezen kijelentésére, bár erről már Pál által is figyelmeztetve volt, el­ sápadt, bizonyos reszketős vette őt elő, melle szorult, könynvel telt meg a szeme, remegve felelt : — Édes anyám tudja jól, hogy én mindig engedelmes gyermeke voltam, örültem, ha kedve szerint cselekedtem; de engedje meg, szivem felett csakis én rendelkezem, miután én mást szerelek, sohasem leszek Péter felesége, kit eddig is csak önökért tűrtem, de e perezlő! fogva már gyűlölöm, és hiszem, hogy anyai szive nem fogja megtűrni, hogy leúnya kény­ szerük állal szerencsétlen legyen. — Hát máért lennél szerencsétlen? Péter vagyonos fiatal ember, előkelő családból való, minden kényelmed meg lesz, téged szeret, teljes boldogságot ád. mit kívánhatsz még? — Azt kedves anyám, mit Péter nem adhat, az az én szerelmej^ezt ő nem bírja, az másé, és ez sohasem foj^bgváltozni. — Másé ? és ha szabad kérdeznem, ki az a más? — Nincs titkom, nincs okom hazudni, hisz’ anyámmal állok szemben, megmondom most, de azt minden kérdése nélkül is megmondottam volna, Kray Jakabba vagyok szerelmes, szeretem őt teljes szivemből, telkemből és általa is szeretve vagyok. — Jézus Mária! Szent József! Kray Jakabot szereled ? Azl a pogány hittagadó lutheránust ? Te szerencsétlen leány! Szerelmedet verd ki fejedből és szivedből, mert ennek neje sohasem fogsz lenni. Jézus! Jézíisl házunk legnagyobb ellensége fiával szerelmeskedni, nem féled az Istent, hogy mindjárt agyon csap, no hiszen, tudja csak ezt meg apád, inkább a temetőbe fog kísérni, minthogy beleegyezését adná e vad házasságba. — Elfogadom azt is, hogy eltemessenek, ha nem lehetek Krayé, leszek a temetőé, de Péteré sohasem leszek. , — Oh! te rossz gyerek, most tudom csak miért mentél Podolinba, ott találkoztál azzal a semmiházi lutheránussal. — Ott találkoztam, és sohasem . sajnálom, hogy találkoztam vele, mert legalább meggyő­ ződ lem a felől, hogy viszontszerelve vagyok. — Tudom, tudom, hogy Pál keze is játszott a dologba, mert annak a fejét már élőbbről egészen elbolonditották a lutheránusok. — Palinak nincs benne része, ő ártatlan, és nem tudja szerelmemet, azt ne bántsák. — Istenem! Istenem! mi lesz ezzel a rossz gyerekkel? így sopánkodott az öreg asszony és ment a házi dolgai után. Alig hogy eltávozott az anya, Pali lépett be a szobába, Mariska a nyakába borult és keser­ vesen sirl. — Ne sírj Mariska! a mellékszobában voltam, hallottam mit beszélgettél a mamával, ne félj, majd gondolunk valami okosat tudod, hogy szövetségesek vagyunk. — Jó is vagy te, kedves testvér, csakis benned bizom, szomorúságomban el ne hagyj. — Ne félj, mindig veled és melletted leszek, bármi történjék, rcám mindig számolhatsz. Midőn Roxer haza jött, a felesége elébe sie­ tett és a Mariskával történt beszélgetést el­ mondotta. Roxerl annyira elfutotta a méreg, hogy a kezében lévő nádpálezát forgatva, oda szólt az anyjának: «no e nádpálczával fogom majd rossz leányodat knpnczitálni.* — Oh! alyus, ne haragudjék oly nagyon . �4 Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. Csendes Óceán szigetein emberhúson élő va­ daknál már lehel Európában készült üveggyöngy, tükördarab stb. ilyeneket a tenger hulláma is kidobhatott hozzájuk, azonban kasza, kapa, ásó aligha van. A kis gyermek örül a fényes csecsebecsének, játszani is tud vele, de a kasza, sarló, kapa, ásó megsértené gyönge testét, sőt életéi is kocxkáztalná vele. A Dolányban s igy minden bizunynyal az . egész Ipoly mentén lakott bronz-kon népek már sem vadak, sem gyermekek nem voltak, mert a Major-hegyen általuk ott hagyott tár­ gyak között igen gyakori a füllel ellátott tokos balta és a sarló is. E két tárgy s a velük együtt járó őrlőkő bizonyságot tesznek arról, hogy az itt temetkezettek favágással, faragással, aratással és Őrléssel már foglalkoztak, tehát sem vadak, sem gyermekek nem lehettek, hanem ellenke­ zőleg: a műveltség elég magas fokán élve, jo­ gosan eziezomázhatták magukat ékszerekkel és aranynyal is üzérkedhettek. Mint jellemző adatot itt kell fölemlítenem, hogy egyik leletben a csiszolt kő-baltát utánzó két egyforma bronz-fejsze is előfordult, mely szintén gyűjteményem kiegészítő részét képezi s igazolja azon kiindulási pontomat, hogy a dolányi Major-hegyre oly telepről is hoztak emberi hamvakat eltemetni, a hol még a czélszerübb és ügyesebb eszközök nem voltak használatban. No de az sincs kizárva, hogy azon primitív bronz-fejsze az elhunytnak ősi klenodiumál képezte s utódai, talán gyermekei mint ilyet votizálták emlékének. Az ékszerek közé sorozható sok apró csengőbüngő tárgyak, csatok, karikák, gombok és lánczok arra utalnak, hogy a bronz-korszakiak ruhaneműi nem leheltek durva szövetből ké­ szültek, sőt ha egyik-másik tárgy filigrán mi­ voltát tekintjük, bátran kimondhatjuk, hogy ruhaneműiknek nagyon is vékony s ügyes kézre valló szövetből kellett lenni s ha ez igy volt, akkor a kézi ipar szintén magas fejlett­ ségen állhatott Mint hazánkban több helyen, úgy Dolányban a Major-hegyen is találtatott már öntő minta. Ebből azonban még nem lehet arra következ­ tetni, mintha ugyan itt bronz-öntő műhelyek is lettek volna; lehet, hogy a közelben lehetett, de a Major-hegyen s annak közvetlen közelé­ ben aligha volt, azért merem ezt állítani, mert kemencze-helyekre még eddig sehol sem akad­ tam. Azon nehány darab öntő-mintatöredék talán az öntőmestemek csak hamvát kisérte a Major-hegyre éppen úgy, mint az őrlő-kő stb. •• Az Ipoly völgyén élt bronz-kori népek kirá­ lyának vagy fejedelmének önálló hadserege még aligha volt, talán inkább az általános hadkötelezettség állott fenn, onnan és abból veréssel nem fog győzni, mert a leánynyal bármit is cselekszik, az makacskodni fog; jobb lesz várnunk, reábeszéiéssel többre fogunk menni, mert a mint ismerem Mariskát, az képes lesz az öngyilkosságra és még sem fog meg­ hajolni. — Hát ölje meg magát, inkább fogom őt a koporsójánál megsiratni, mint vőlegénye karján; de az egész gonoszságnak főmestere az a munka­ kerülő Pál, ez hozta Őket össze, már ennek ugyan nem fogok kegyelmezni. Felesége felele­ tét be sem várva a cselédre kiállton, hívják elő Pált. Pál elé került, látta, hogy apja fel van indulva, várta tehát a zivatart. — Hej! te gézengúz, már megint mit cseleked­ tél, Összebarátkoztál azzal a gaz lutheránussal és most a családunkba is be akarod csempészni, beszéli, majd megtanitlak én mindkettőtöket. — Kedves apám * én senkit sem csempész­ tem be a családba, hogy Mariska találkozott Kray Jakabbal, arról van tudomásom, és nem is akadályoztam meg összejövetelüket, mert Kray Jakab kitűnő fiatal ember. — Kitűnő gazember, mint tenmagad, mondom neked, beszélj azzal a gézengúz lutheránussal, hogy hagyja abba a leányom mali szerelmeskedést, mert az egész famíliáját össze fogom zúzni, téged pedig figyelmeztetlek, hogy a lutheránusokkali bitrálkozásl hagyd abba, mert a nyakadat kicsavarom, és az utczára dobatlak ki, azután le is út, fel is út, mehetsz. — De édes atyám, hisz’ azt mondja, beszéljek 1895. július 28. sejtem ezt; mert a dolányi Major-hegyen a ben a következőket írja: Már hét hónapja, nyil, lándzsa és tőr, a sarló, fejsze és ékszer hogy a Zichy-féle, magyar tudományos ekszkíséretében együttesen fordul elő, már pedig pediczió beutazta 0Oroszországot, mindenütt a ez% inkább köztársaságot, sem mint egyeduralmat I iegszrvéiyesebb föguüáubuu részesülvén. A ható­ tükröz vissza; de bármilyen lett legyen is ságok rokonszenvvel s tanácsosai látják el a társadalmi vagy állami szervezetük, az bizo­ magyar tudósokat. Zichy Jenő gróf czélja rninányos, hogy az örök béke fogalmát ők talán luuk az ősmagyarok nyomait kutatni s anya­ éppen úgy utópiának tarthatták, a miként got gyűjteni arra vonatkozólag, hogy a magyar egészséges észszel tartjuk mi — igazolják ezt elődök mily utón vándoroltak ki Közép-Azsiából azon csekély számú ugyan, de teljes épségben a jelenlegi hazájukba, a melyben már ezer év óta tartózkodnak s jövő évben meg is ünnepük reánk hagyományozott fegyvereik. A dolányi Major-hegyen a fegyver-, nyil-, az ezredéves jubileumot. A magyar tudósok komo­ rövid tőr-és lándzsa-alakjában jelentkezik. lyan folytatják munkájukat s nagy buzgalommal Van* gyűjteményemben egy, több vércsator­ hozzáfogtak az ebbeli kutatásokhoz. nával Ízléses alakban készült oly lándzsa is, (Tótok a prágai néprajzi kiállításon.) E hó mely a mai technikának sem válnék szégye­ nére, s ha nem saját kezemmel vettem volna 2-án este 10 órakor érkeztek Prágába azon ki nemes rozsdájával a földből, magam is ha­ tót kirándulók, kik túrócz-sz.-mártoni vezetés alatt a <cseh néprajzi kiállítást akarták meg­ misítványnak nevezném. A nyilvégek szintén bírják mindama jellegeket, tekinteni.* A prágai cseh lapok jelentése sze­ melyek az ember sebzésére nagyon is alkal­ rint (Illas Národa 181. VII. 3.) a vendégeket, masak és veszélyesek. A bronz-korból reánk de különösen Húrban Szvetozárt nagy lelkese­ maradt fegyverek technikai fejlődése azt látszik déssel fogadta a közönség a pályaudvaron. Ez utóbbihoz állítólag folytonosan ilyen kérdéseket igazolni, hogy már akkor is voltak Ukaciusok Wrendelek és Mannlicherek de, hogy volt-e ki­ intéztek: «Hogy érezte magát Szegeden?* a zárólagos szabadalmuk s az ember öldöklésére mire a kérdezett alig győzte adni a <mosolygós irányitolt tudományukért nyertek-e milliókat ? feleleteket.* Este a polgári beszedában estély Azt nem jegyezték föl s igy mi sein tud­ volt tiszteletűkre. Hogy kik és hányán vannak hatjuk. a kiránduló társaságban, arról nem szólnak a — Tudomásom szerint a Major-hegyen eddigelé jelentések. bronz-kard nem találtatott, de kétélű kard A macedóniai viszonyokról czikkezve a buda­ erőszakos töredékei igen is fordultak elő, pesti Slovenskó Noviny (77. VII. 2.) nagyon azonban e darabok oly kicsinyek, hogy azokból válságosaknak találja azokat s nem tartja le­ hetetlennek, hogy a bolgárok által elvetett a bronz-kard jellegét megállapítani nem lehet. Talán némi tájékozást fog nyújtani tisztelt üszők lobbot vethet s egy oly háborút ered­ hallgatóimnak, ha fölemlítem, hogy sok bronz­ ményezhet, a mely a nagyhatalmak beavatko­ korszaki urnalemelőben az elhamvasztott ék­ zását tenné szükségessé. Azon óhajának ad szerei és eszközei a legtöbb esetben össze kifejezést, hogy bárcsak a macedóniai ügy sima vannak hajlítva s erővel tördelve. A Major­ lefolyást nyerne. hegyi temetőben ily erőszak alkalmazása nem látszik, itt az elföldelt kegyeleti tárgyak, ha azok eredeti helyükön vannak, mind teljesen Losonczi hírek. Losoncz, 1895. julitu 5. épek, úgy szólván sértetlenek, azok azonban, melyek az idő közvetlen behatása alá jutottak, Az anyakönyvvezetési felügyelői hivatal a kórmár szintén girbe-gurbák és töredezettek is. mány által kinevezés utján betöltetett- Ide hozzánk A közönségesebb bronz-kori urnasirokat az Horváth Lajos, a pápai járás főszolgabirája nevez­ is jellemzi, hogy ha az elhamvasztott ékszerei tetett ki. Sok remény, számítás, melyet e hivatal a hamvasztás alkalmával a tűzben kellő sérü­ betöltéséhez csatoltunk, dugába dűlt. lieméltük lést nem szenved, hál akkor összehajlitotlák, ugyanis, hogy ha már nem losonczi, de legalább sok esetben eltörték főképen talán azért, hogy megyénkbeli férfiú fog ez állásra kiszemeltetni. a hamuvederbe beleférjen; de másrészt azért A történt kinevezés mindnyájunknak zokon eske­ is, hogy az elhúnyl hamvait az akkor bizony- tik ; mert mig más megyék ily állást, ugyanazon nyára nagyértékkel bíró tárgyakért a sirrablók csoportbeli megyék férfi a által töltetett be, miért meg ne háborítsák. No, de leheteti az egyes történt csupán nálunk e tekintetben kivétel ? vallási felekezelnek szokása isi Avagy nincs-e a megyénk folyamodói közül arra való képességgel bíró egyén?! Enagy hibát és e mind­ nyájunkra érzékeny mellőzést legfeljeb azon eshe­ Tót lapszemle. Bitka orosz hang! A szent- tőség enyhítheti, ha az illető kinevezett férfiú péteri Novoje Vremja (6934. sz.) «Magyar tudó­ társadalmilag is beválik közénk. De azért oda se neki! Nem búsulunk! zászlósok Oroszországban* cziinfl rövid közleményészentelési Ünnepet rendezünk.. Iparosaink egyesü­ lete intéző férfiai által múlt pénteken máris Kray-val, hát hogy beszéljek vele, ha a talál­ felszólította a zászlóanyaságra az egyesület elnö­ kének Búsbak Ádám polgártársunknak kedves kozást vele meg nem engedi. — Mig az ügy nem tisztázódik, addig beszél­ nejét, Farkas Károlyt, városunk arányszájú szóno­ hetsz vele, de azután «kuss.> / kát az ünnepély megnyitására és vezetésére, a Pál kiment a szobából, most már Mariskán polgármestert és Búsbak elnököt beszédek tartá­ volt a sor, a haragos apa ahhoz is bement, sára. Az ünnep napjául szept. 15-ike tűzetett ki. Az iparos ifjúság múlt vasárnap tartott egy midőn szobájába jött, Mariska az ablak mellett nyári mulatságot, ezúttal a tugári fürdőben, a ült, egy hímzéssel volt elfoglalva. — Mit lézengsz olt annál az ablaknál, talán mely igen népes, kedélyes, az idő kedvező voltánál .titkos beszédet folytatsz Kray kölykévcl, haljad fogva sikerült volt Tegnap városi rendkívüli közgyűlés tartatott. apai akaratomat: Scholcz Péterhez fogsz nőül menni, nem kérdlek, tetszik vagy nem tetszik, Szükségessé tette azt a kórmánytól pótlás végett beérkezett kövezet-vámügyi iratok kiegészítése. ezen nem lehet már változtatni, punktum. — Édes apáin, mindenben tisztelem apai Ezzel egyidejűleg tárgyaltatott a tőzeggyár tár­ akaratát, mindenben engedelmes leánya vagyok gyában a tanács által készített javaslatok egész és leszek, de szív dolgában csakis szivemre csoportja. Ezen javaslatok elfogadtatván, ezek hallgatok. szerint a gyár városunknak, P.-Darócz felé eső — Mit? te feleselsz? apáddal igy mersz határ részén az országúitól 300 méternyi távol­ beszélni! azzal nádpálczájál leányára emelve, ságban fog emeltetni. A város ehhez 10 hold földet feléje közeledett. Szerencsére ép e peresben ád, holdját 250 frtnyi árban, mely területet a lépett be az anya, a felemelt kezet megfogá, társulat a szerződés megszűntével ugyanazon árban visszatartotta őt a tettlegességtől. tartozik visszaadni. Ezen felül kiveszi o társulat — Ne úgy édes szerelmetes férjem, majd az ezen területtel szemben fekvő pap-haraszti beszélek én Mariskával, csak bízza reám, mink korcsma épületét is, az e mellett levő 3 hold asszonyok ahhoz jobban értünk, mint a férfiak. földdel együtt haszonbérbe. Az épületet átalakít­ Boxer végig nézte feleségét, mintha dühe hatja a beterjesztendő tervek szerint, de 30 év enyhüli volna, de még egész indulatosan oda múltával tartozik az épületeket minden dij nélkül szólt: visszaadni. — No jól van, süsd meg a leányodat, és Ez ügyeken kívül az ryonan alakult utczák ha nem jó sütöd meg őt, majd én foglak mind­ elnevezésére vonatkozó tanácsjavAslut olvastatván, kettőtöket megsülni, hadd pusztuljatok; ezzel c szerint lesz: Damjanics-, Madách- és Könyökutczánk. a szobából távozott. 9 (Folyt, követk.) �1895. július 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 5 Ivezte őt a miniszter a mi pályázóinknak, akik A selmeczi polgármester. Ocsovszky Vilmos elhuny tavai üresedésbe jött selmectlányai »<jlgÁL- lú’dig egytől egyig-jcta* férfid. H-fj k'A nyertünk Horvúthban, azt egyelőre nem tudjuk, Szemelj! hírek. Ma jöii el vármegyénk fő­ - mesteri aHomást július hó 20-án töltötték be. A majd megválik rövid idő alatt, annyit woohan ispánja gróf Degeufeld Lajos s körünkben több választást Rudnay Béla főispán, vezette. Polgár­ tudunk, hogy a kincstár sokat nyert, mert 2400 napot tölt, úgy tudjuk, hogy ittléte alkalmából mesterül egyhangúlag Szunyái József, a sz. kir. pályázati kérvénynek és mellékleteinek bélyegei vármegyénk jövőjét érdeklő igen fontos kérdése­ város eddigi derék főjegyzője választatott meg. után egy pár ezer forint befolyt az államkasszába. Szécsény mezővárosban Ruszinkó Antal ket fog megbeszélni ős elintézni. Múlt kedden A Komjáthy Jenőnek emelendő 8Íre®]®* Pulszky Gusztáv, nyug, államtitkár székvárosunk­ városbiró kezdeményezése folytan mozgalom i költségeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél lévő ban volt s többeket lútogatá-ával megtisztelt. indult meg, s a képviselőtestületnek f. hő 18-án . aláírási iwu folytatólag adakoztak: Freytag Hugó Ugyancsak szerdán is székvárosunkban le.sz. elnö­ tartott rendkívüli közgyűlésen egyhangúlag ki­ 2 frt; Durvái Ármin, Veres Imre. ifj. Fáy Albert, kölni fog a nyomda részvénytársulat igazgatósági mondatott, hogy a város kel nagy szülöttjének Salgó Izrael l -l frt; Farkas Albert, dr. Domán nevezetesen: néhai dr. Haynald Lajos bibornokülésén. érsek és jelenleg is friss egészségnek örvendő I Zsigmoud, Jablánciy Miklós, Vágássy Gábor, Roszner Ervin br. főispán és neje e napok­ Szontagh Pál űr, valóságos belső titkos tanácsos, Dessevvlly Elek, Rosenfeld Sándor, Vilim Gyula, ban rándultak ki az akna-szlalinai sóbányába. I főrendiházi tagnak szülőházat emléktáblával Vankay Géza, Tomis József 50—50 kr. Velők volt özv. Eorgách Antal grófné. Rosty- jelölik meg. Az emléktáblák költségei önkéntes Halálozás. Ozv. Meleg Jőxsefné szül. SzőEorgách Kelén grófnő s nagy kíséret. A házak, a I adakozásból — gyűjtés útján — Ingnak fedez- I lőssy Mária aozony, julius hó 24-én 66 éves korá­ szlatinai Tisza-hid, Falu-Szlatina és Ak la-Szlatina : totni, s ezen határozat keresztül vitelére Ru- ban elhunyt B.-Gyarmaton. házai lobogódiszben voltak virágokkal díszítve. A 1 szinkő Antal városbirő elnöklete alatt dr. I Jótékony ezélú nyári estély B.-Gyarmaton. 153 méter mélységű aknában Gscbwandtaer A. Pulszky Ágost, Terszlyánszky István, Pokorny Néhány év óta városunk értelmisége és polgársága fÖbányatanácsos a bányahivatalnokok élén üdvö­ Pál és Foglár Géza képviselőtestületi tagokból egyaránt nemes pártfogásban részesíti a helvbeli zölte a főispánt és nejét A szép sóbánya villamos álló bizottság teljhatalmukig bízatott meg. Boldog I általános ipartestületet abbeli törekvésében, hogy fénynyel ki volt világítva; a sóvágó zenekar ját­ emlékű Haynald Lajos szülőházában jelenleg is I egyleti saját házat szerezvén, terheit apaszthassa, szott és a sóesarnokok bótestjei mint óriási gyé­ testvére özv. Velies Antalné úrnő lakik, Szon­ I s igen fontos hivatását minél könnyebben és job­ mántdarabok fénylettek. Különösen megkapó volt tagh Pál úr ő e.vellentiájának szülőhazát I ban betölthesse. E czél előmozdítására fog szol­ a nagy piramis kivilágítást és az „F. K.“ ragyo­ Hármas Gáborné, szül. Balás IrénjirnÖ ő nagy­ gálni az a zártkörű nyári tánczestély is, melyet gása (a főispán neje, Eorgách Klotild nevének sága bírja. mához egy hétre, augusztus 4-én (vasárnap) ren­ kezdőbetűi). A fóispánnénA virágbokrétát nyúj­ Bérmálás a vidéken. Jung János fölszentelt deznek Bártb fürdökerti helyiségeiben. Hisszük, tottak át, a a főispánná a nap emlékére minden püspök szept. 3-án bérmautra indul, s a követ­ hogy társadalmunk minden illetékes tényezője sómunkásnak egy koronát ajándékozott. Azután kező községekben fog bérmálni: szept. 4-én Ve­ I jelen lesz a tisztes mulatságon; s lesznek fólül-megtekintették a főispánék a Brunner kisasszony rődén (ugyanott a szendehelyi híveket), szept. fizetések, akik pedig talán a megjelenésben gátolva vezetése alatt álló óvodát, hol 200 gyermek voít 5-én Nógrádon (u. o. a berkenyéi és nőtiocsi h.), I volnának, ezért adományaikkal (obulus=l korona) együtt, többen versszvalással énekkel produkál­ szept. 6-án Rétságou (u. o. a b.-berinkei h.), I bizonyára nem fognak megfeledkezni a jótékony ták magukat . szept. 7-éu Romháuyban, szept. 8-án felszenteli a czél előmozdításáról. Olvasóinkhoz. Látszólag a lap meiíett, de> szécsénkei uj templomot és bérmál (u. o.,a becskei A balassa-gyarmati önk. tűzoltó-egylet valójában mégis csak a közönség érdekébeni és berczeli h.), szept. 9-én Kállóu, szept. 15-én I volt főtárgya a városi képviselőtestület július hó óhajtunk pár szót szólani. Senki sem tagad­ Nézsán (u. o. az akó-sápi h.), szept. 16-án Kosdon. 23-iki közgyűlésének. Szomorú kép az, amit az B.-gyarmati sajtgyár. Mint megbízható for­ egylet intéző parancsnoka jelentett a képviselő­ hatja, hogy a vége felé siető 19-ik század minden téren való óriási haladásának nemcsak rásból értesülünk, a B.-Gyarmaton létesítendő testületiek, hogv élni az egylet m&r nem tud; a múltban, de jelenleg is főtényezője a hírlapi sajtgyár ügye annyira előrehaladt, hogy annak tehát akkor hulljon meg, s helyébe lépjen majd sajtó; ennek közvetítése nélkül még a leghasz­ f. évi október hó 1-én üzembe való hozatala az uj,'életrevalóbb egylet. Ennek adtak kifejezést nosabb találmányok is csak csigalépésekkel csak az épület megválasztása-;, illetőleg átala­ I a város atyái, kik őszintén és komolyan akarják, hódíthatnának tért maguknak; de ezer más kításától van függővé téve. Ügy tudjuk, hogy I hogy a tűzvész esélyei ne találják védtelenül nagy haszna van a mindenki által könnyen a f. hó 11-én városunkban időzött fuldmíve- I városunkat. Minderről azonban külön fogunk Írni; hozzáférhető hírlapi sajtónak, amit egyébként lésügyi min. biztos a gyár helyiségéül a Jónász- I itt csupán jelezni akartuk a mai helyzetet. nyílt eszíl, okos ember előtt bizonyítgatni ép féie gőzmalmot avagy a szécsényi-úlczai volt A balassa-gyarmati fogház a Millenniumon. oly fölösleges, mint a nap áldásos hatását de­ szeszgyár épületét — miután azokat személyesen Miután a vármegyénk háza külső udvarán felépí­ monstrálni ; hiszen azt mindenki érzi. A fennebb is megtekintette — fogja ajánlatba hozni. tett úgynevezett philadelfiai — magánzárka-rendKivonat a „Budapesti Közlönyéből. Ügyvédi I szerű fogház nemcsak a negyvenes években, midőn érintett körülményben leli magyarázatát a hír­ lapoknak óriási nagy elterjedése is; újság nél­ iroda áthelyezése. A balassa-gyarmati ügyvédi | azt kisórletkép állították fel, hirt országos hírrel, kül ma már csak a vadak élhetnek. Gzáfolhat- kamara közhírré teszi, hogy dr. Schneller László de mai nap is párját ritkítja, e szempontból azlanul fokmérője egy vidéknek, hogy mily mérvben losonczi ügyvéd irodáját a kamara területén belül igazságügyminiszter rendeletéből e fogház gipsz­ pártolja a lapirodalmat, helyesebben szólva: Selmeczbányára helyezte át A m. kir. belügy­ mintáját az ezredéves orsz. kiállítás igazságügyi 'czikk 150. palotájában szintén bemutatják. A minta elkészí­ mily mértékben él annak előnyeivel? S a mi miniszter — az 1886. évi XX lí ', Karancs- I tése végett Marchenke szobrász legközelebb B.áll országos szempontból a fővárosok lapjait §-a alapján — megengedte,. hogy keszi és Turopolya kis községek nagyközségekké Gyarmatra érkezik. illetőleg, ugyanaz áll megyei vagy városi szem­ pontból a vidéki lapokról. A vármegyék, vidé­ alakuljanak. Egyszersmind jóváhagyta Nógrádvár­ Esküvő. Ifj. Zorkdóczy Samu, a s.-tarjáni kek és városok haladásának fokmérője tehát, megye közönségének azon határozatait, melyekkel vasgyár mérnöke oltárhoz vezette Selmeczbányán hogy mily pártolásban részesíti a saját hírlap­ kimondatott, hogy Lónyabánya, Vámosfalva, Udor- Tóth Matild kisasszonyt, Tóth Gáspár, selmeczjait, mennyire él annak tagadhatlanul sok relatív nya, Dobrocs, Kotman-Lehota és Ráros-Múlyad bányai városi ügyész kedves leányát — Vecsey hasznával ? E szempontból ítélve meg a dolgot, községek a gácsi járásból, és pedig az utolsó Dezső, fülekjárási utibiztos jul. 17-én kelt egybe bizony-bizony Nógrádvármegye és itt nemcsak helyen említett község a szécsényi, a többiek a Lyukva-Pusztán Vajda Ilona urhölgygyel, Vajda B.-Gyarmat és vidékét, de az egész megyét losonczi járásba, Zobor, Száraz-Brézó és Nagy-Lam Nándor földbirtokos leányával. értjük, felettébb hátra maradt, pedig — számos községek s balassa-gyarmati járásból és pedig az | Eljegyzés. Kuzsnyiarszki János cs. és kir. épen hírlapi adat van rá, hogy 50 — 60 év előtt első a szécsényi, az utóbbiak a losonczi járásba, százados, Losonczon eljegyezte Márky Ida urez máskép állott. Itt az ideje, hogy felébred­ végül Tarnócz község a losonczi járásból a szé­ hölgyet jünk. Ha pedig valaki talán azt mondaná, csényi járásba kebeleztessenek át. Nyári mulatságok. Szirákon —- mint levele­ hogy nemcsak a közönség, de a lapok és Író­ 48-as honvédeink figyelmébe. A m. kir. zőnk írja — sikerült tánczmulatságot rendeztek iktól is függ a társadalmi pezsgőbb élet, a belügyminiszter úr által a törvényhatóságokhoz júl. 14-én a fenyvesbon. A rendezőség elnöke a hirhipok föllendülése! Hát mi neki igazat intézett 51471 V—13. sz. rendeletc szerint az Varos János főszolgabíró volt. A tánczmulatságot adunk, s részünkről iparkodunk és kiváló gon­ 1848,49-iki tényleges honvédszolgálat igazolására színi előadás előzte meg, Beke és Lászlóffy Szirá­ dot fordítunk arra, hogy lapunk mindinkább 1895. évi október l-ig terjedő záros határidőt kon időző színtársulata „Az elátkozott kastély“ megfeleljen lehetőleg minden méltányos, kívá­ tűzött ki, azon kijelentéssel, hogy ezen határidőn czimű bohózatot játszották el. A négyeseket 36 nalomnak. Szerénytelenség nélkül magunkat túl beadott nyugdíjazási és segélyezési kérvények pár tánczolta. A mulatságon résztvettek: Asszonyok: nem dicsérhetjük, de törekvésünket a fennebbi figyelembe nem vétetnek, midőn a m. kir. belügy­ Bamberger Mihályné, Beniczky Imréné, Csernyus irányban olvasóink bizonyára elismerik. Ta­ miniszter úrnak ezen intézkedését az érdekeltek Jánosné, Csorvenák Károlynó, Daczó Ferenczué, pasztalásból tudjuk, hogy bár mindenki szája figyelmébe ajánljuk, figyelmeztetjük n segélyezési Fein Lászlónó, Fényes Lajosnó, özv. Gáldy Gyuize szerint lehetetlen egy lapot szerkeszteni, és nyugdíjazási jogosultsággal bíró 1818|49-iki láné. Karmos Gyuláné, Hasenfold Benjáminná, mégis kapnak a mi lapunkon; legalább itt a honvédőinket, hogy igényeik érvényesítése rzéljá- Hasenfold Gyuláné, özv. Kirsch Fcrenczné, Horváth székhelyen vasárnap reggel, és bizonyára a ból felszerelt kérvényeiket, legczéíszerűbben tar­ Miklósnó, Igaz Antalné, Lőtt Istvánné, Lu nini ezer vidéken is a rendes időben már türelmetlenül tózkodási helyük hatóságának közvetítésével, a in. Mihályné, Mérhoy Jánosné, Molnár Józsefné, Pavárják megjelenéséi. De szabadjon Őszintén ki­ kir. miniszterelnökséghez küldjék föl. czolay Antalné, Simonyi Gyuláné, Újhelyi Istvánné, mondani, hogy a közönség, a közügyek igazi Az anyakönyvi felügyelők kinevezése már Vnllentinyi Samuné, özv. Wladár Mihályné. Leá­ barátja, nem rója le még az állal önmaga és megtörtént. A kinevezések nem csekély gondot nyok : Ambrus Anna, Fényes Ilonka, Gáldy Mariska, a hirlapiro<la)om iránti kötelességét, ha Gasi- adtak Perczel miniszternek, mert tudnivaló, hogy Géczy Etelka, Karmos Cseszi, Hasenfeld Ilonka, nóbnn, ezukrászda, vendéglő vagy kávéháziján a 2400 pályázó közül legalább is 700 személyesen Hascnfeld Linka, Kirsch Giziké, Kirsch Irma, rövidesen belé tekint a lapba; nem volna sza­ adta át a kérvényt. Perczel tehát ilyen formán Honóczy Eminiko, Honéczy Sárika, Horváth Jobad sajnálni és nem helyes, luxus-kiadásnak valóságos embarras de rirhesse-ben volt a sok lánka, Igaz Mariska, Kubányi Ilonka, Lovas Anna, tekinteni például azt az 5 frtot, amibe lapunk nagytehetségű, alapos képzettségű és különösen Lőrinczy Izabella, Mérhoy Emmike, Mérhoy Ilonka, egész évi előfizetése kerül. Úgy kellene tekin­ jól beprot<’gált pályázó közül kiválogatni a leg- Rudnay Erzsiké, Schön Páni, Unghváry Ilonka, teni az ily lapot, mint házunk rendes vendégét, derékabb 23 legényt. A kiválogatás megtörtént. VVallentinyi Klotnmiko, Weisz Malvin, Wladár figyelmesen foglalkozni vele. Hogy aztán ebből Nekünk, azaz Hont-, Nógrád* ét Gömőrvárme- Margit, Wladár Vilma, Zaturoczky Mariska. nemesak a lapkiadó-vállalatnak, de az olvasó gyónek bizonyos Horváth Lajos jutott, aki a Vakmerő betörés történt B.-Gyarmaton PonhazafijHjlgároknak is meg volna sokszoros hasz- ’ pápai járás lőszolgabirájn volt. Már csak kitűnő gráez György árvaszéki elnök lakásán július nuk, az iránt nincs semmi kétségünk. | férfiú lehet Horváth, mert hisz’ főlibo he- I hó 27-ére virradó éjjelen. A betörő valószínűséggel Hirek és különfélék. �6 1895. júliua 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ** elteli órákban jutott be a szobákba, hol axutáo u m‘kor dstik el * hA*iúr. Mikor észre’ “°Sy a háiiúr elaludt, ax éjjeli szekrényről .V1 | e8Y irány óraláucxot három értékes gyűrel és mintegy 9 frt exüstpénzzel. Az órát Arxu.* *wciAt otthagyta ; sajátságos, hogy a maga j raját is ott feledte. Aztán a szomszéd-szobába valósxioüleg a Wertheim-kaszszát is próbálgatta, ott azonban hiányt nem észleltek. A humoros tolvaj aztán magára zárta azt az ajtót, mely a hálószobát a szomszéd-szobától elválasztja 8 gyönyörű rondirá&aal németül egy papírlapra azt irta fel: „Nur die Kette hab’ ich mitgenommen, sonst nichts I* A betörőt, aki úgy látszik, a nemzetközi betörök egyik kiérdemült tagja, nyomozzák. — Mint értesülünk — az illető körútját Szügy ben is folytatta s látogatást tett Simonyi Dénes úrnál is, hol szintén több tárgyat lopott el. Harmadik gyógyszertár B.-Gyanuaton. Mint értesülünk — Örményi Lajos okleveles gyógyszerész lépéseket tesz a belügyminisztériumnál, hogy B.-Gyarmaton egy harmadik patika létesíttessék. Természetes, hogy ennek sok tortúrája és akadálya szokott lenni. Szigorú rendelet a bábáknak. A vall.- és közokt. m. kir. miniszter szigorú rendeletet bocsá­ tott ki a küldött a hatóságokhoz, melyben szigorú büntetés, esetleg ax oklevél elvonásának terhe alatt megtiltja a bábáknak, hogy ezután halottak körül mosás, öltöztetés stb.-féle foglalkozást tel­ jesítsenek, avagy bármiféle hentes-üzletbe vágó munkát végezzenek. E rendelet kibocsátására az ily esetekből kifolyó egészségügyi káros következ­ mények indították a minisztert Aranylakadalom. Utólagosan közük velünk Korponáról, hogy ott m. hó 25-én ülték meg házasságuk ötvenedik évfordulóját Kohn Lipót és neje, gyermekeik, unokáik, továbbá a városi ható­ ság s az összes hitfelekezetek papjainak élénk részvétele, óvácziója mellett, mely megtisztelő réavét úgy az imaházban, mint az istentiszteletet követé társas vacsoránál is nyilvánult A jubiláns házaspár egyik fia Kardos Ignácz Kaposvárott iák. igazgató, a másik pedig: dr. Kardos Sándor Szécsény városi és körorvos. Milyenek lesznek az uj bankjegyek? Az ezer koronás nagysága olyan lesz, a milyen a mai ezer forintosoké. Az ezer koronások mind a két oldalán ülő női alakok lesznek, az egyik Magyar­ országot, másik Ausztriát jelképezi. — Lesznek ötszáz koronás jegyek is, melyeknek két szélén egy-egy medaillonba foglalva szép női fej látható, egy a magyar, egy az osztrák koronához hasonló diódámmal. A száz koronás jegyeken ugyan ilyen fejek lesznek. Az Ötven koronás bankjegyek mind­ két oldalán ülő női alakok lesznek, e jegyek vala­ mivel keskenyebbek, de hosszabbak lesznek a mostani tíz forintosoknál. A kék réznyomást, könyvnyomdái felülnyomással megtartják, mivel igy még a fényképészet segítségével sem utánoz­ hatok. A párbaj. Blumenthal Dávid jeles érettségivel Bpesten jogán. 8 mert tudja, hogy ily hangzású névvel a fővárosban nem sokra megy, megmagyarositja nevét és a Blumenthal Dávid neve helyett most Boros Dénes neve díszeleg az X-utcza 15. sz. ház I. emeletének 5. ajtaján (a ki nem hiszi: kérdene meg tőlem). Boros Dénes különben igen jó tánezos, kitünően udvarol, pompás szivarokat szív, feltűnően csinos, fess gyerek, sőt esze is van elegendő, csakis pénz­ ben szenved óriási szükséget. De találékony esze most sem hagyja Őt cserben és egy szép naj>on a B. H.-ban a kővetkező apró hirdetés olvasható: „Egy 111-ad éves jogász a fővárosban a leg­ szerényebb teltételek mellett fogad el nevelői állomást. Bővebbet a kiadóhivatalban.1* S. úr neje, különös erőszeretettel viseltetvén a szép hangzású nevek iránt Dénes urat acceptálja, a ki ismét elegánsan jár, tinóm szivarokat szív és feltűnően udvarol a szép és kedves princzipálisnénak és rövid idő lefolytéval a változatosság kedvéért a máskülönben boldog családi életet élő S. úr díszes homlokára szép szarvakat illesztenek. • Miután pedig a titkot a tyúk is kikaparja: a férj észreveszi a dolgot és az elegáns nevelőt ki­ kergeti. Csakhogy Dénes úr elküldi segédeit S. úrhoz, a ki bosszút lihegve, az utczára rohan és Dénes úrral — annak szerencsétlenségére — ta­ lálkozik. 8. úr ugyanis nem ismervén a párba­ jozás szabályait, de bosszújának mégis eleget akar tenni, a kezo ügyében levő bottal Dénes úr hátán olyat cselekedett, a mit csak a vizes vá­ szonnal szokás tenni.• Dénes úr ágyban fekszik; S. úr pedig úton-útfélen azt mondogatja el, hogy Boros urnák, az Ő nevelőjének, párbaja van. Kivel ? hogyan ? kérdi egyik szomszédja ? Hogyan? kivel? nem tudja? hát én megvertem őt az egy baj, aztán meg elkergettem Őt a háztól és nincs kenyere, az már — azt hiszem — egy párbaj. melyei a vendég játszott meg és élt is bőven az alkalommal, hogy kimutassa képességeit. Annyi természetesség voll játékában, anynyi erő és' megrendítő igazság a lelki fájdal­ mak ábrázolásában, hogy a jelenlevő közönség egészen meg voll hatva és a legzajosabban adott kifejezési elragadtatásának. Ugyancsak nagy sikereket aratott a vendég művésznő Pailleron >Az egér* czimfl vigjátékában, melyben a czimszerepel adta. Mennyi élvezetet nyújtott az a diszkrét játék, az a linóm jellemzés, mennyi báj ömlött el azon a zárkózott, félénk leánykán, a senki által észre nem vett kis hamupipőkén, ki lassanként ébred sejtett szerelmének tudatára! Mily megkapóan, mennyi érzéssel volt megjátszva az a jelenet, a melyben a szende leányka megtudja, hogy ideálja viszont szereli őt és nagy lelki örömé­ től majdnem összeroskad! Amilyen jól esik ily alakítást végig élvezni, ép oly mértékben rosszul esik belenyugodni abba, hogy az ilyen élvezetekről hoszabb időre bizony le kell mondanunk. Egyéb iránt úgy vagyunk értesülve, hogy Török Irma kisasszony vidékünket megszerette és igy van reményünk, hogy adandó alkalommal szívesen fog hozzánk ellátogatni és lesz módunkban művészetében ismét gyönyörködhetni. A heti műsor a következő volt: vasárnap: Liliomfi; kedden: Egér; szerdán: Huszárszere­ lem: szombaton: Szellő Judit, F. Hegyi Janka jutalomjátéka. Ezenkívül még csak 2 előadás, lesz, azután pedig a társulat »szebb hazába* vándorol. D. Zs Piaczi gabonaárak Irodalom és művészet. Kévét művelt ember él Magyarországban, sót külföl­ dön is, ki a „Képes Családi Lapoku-at ne ismerné. A „Képei Családi Unpoku népszerű szépirodalmi ét ismeretterjesztő képes lap, de népszerűségét meg is érdemli, mert tizenhét évi pályafutása alatt folytun arra törekedett, hogy regényei, elbeszélései, költeményei, valamint orvosi és ismeretterjesztő csikkéivé! általános érdeklődést keltsen. Most a fürdő és utazó saison alatt „turista- előfizetést nyit. Ugyanis az előfizetők még akkor is, ha több Ízben változtatják tartózkodási he­ lyüket, a lappéldányokat pontosan megkapják. A tar­ tózkodási hely megváltozását azonban a kiadóhivatalnál idejekorán kell bejelenteni. A „Képes Családi Lapok" előfizetési ára mindezek daczára marad egész évre (’» frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Mutatvány­ számokat ingyen és bénneotve küld a kiadóhivatal. Budapest, V. Vadász-utcza 1L sz. saját házában. Szinészet. A mull heti színi szemle idő rövidsége miatt nem tartalmazta a megelőző hét utolsó estéjén megtartott előadásnak méltatását; pedig ezen előadás érdemelt is, talált is kellő méltánylást, mert abban Török Irma vendégmüvésznő teljes fényben mulatta be művészi tudását. Csiky Gergelynek a »Vasember* czimQ színmüve — mert arról van szó — gyönge alkotás, valósá­ gos rémdráma, telve valószínűtlenségekkel, túl­ zásokkal és felületes psyehologiai jellemfesléssel; de van egy nagy előnye ezen színda­ rabnak t. i. vannak benne úgynevezett hálás szerepek, melyek a jó színész birtokában va­ lóságos kincses bányát képeznek, a melyeket csak ki kell tudni aknázni. Ilyen szerep a többi között Edith szerepe is, 1895. julius 22. Búza Bozs Árpa Zab ... 6*20 ... 5*20 ... 6.10 ... 6.80 6*— Kukorieza__ 7*— 5 — Lencse.......... 7 — 6*— Bab... ... ... 7.— 6*60 Szerkesztői üzenet L. J. urunk B.-Gyarmaton. Levita igen érdekes czáfoló ezikket killdőtt be Pajor István kir. tanácsos úrnak lapunk utolsó számában közzétett „Véleményé**re; nevezetesen kimutatta a tévedést, mit Pajor 1. a .Ghcttok“ és az „Eruv“, vagyis n szombati zsinórok közötti összefüggésben feltalálni vélt és hittörténeti adatokkal demonstrálta, hogy jámbor izraeliták által lakott városokban nélkillözbetlsn ez ax intézmény, melynek keletkezése visszanyúl egész az egy p to mi na­ pokig s mely nélkül ók szombatjukon és ünnepeiken alig mozoghatnának, avagy csak nagy nélkülözéssel. Ilogy czikkét egész terjedelmiben mégsem közöljük, annak oka abban keresendő, mert nem lehet czélnnk lapunkat ily ügyben tollharcz terévé tenni, legkivált azon eredmény után, a melylyel — mint értesülünk — a balassagyarmati izr- hitközség küldöttsége a múlt héten e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrnál — a főispán gróf vezetése alatt eljárt. Sz. L. úrnak Szécsényben. Tudósítását köszönettel vettük, de lapunk szűk terjedelme miatt csakis kirónatilag közölhettük. Székely Miksa urnák B.-Gyarmaton. Tárcza-czikke noha ezerszer megírt szerelmi történetkét tárgyaz, de könnved, mnlattató irmodoráná) fogva megérdemli, hogy mihelyt terünk lesz rá, közöljük. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál a inai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képen vagyok bármily ízlésű kályhákat én kandallókat a legkiválóbb szinekés alakokban, avagy bánni mán c szakba vágó ezikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takarékttlzhely-burkolatok fehér, szürke én kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Oyannat, régi posta-uteza 26. sz. Penta Ferencz, kályhásmester. íi>ií» aítfatii.íír n. ■,7,. it..-t.í/.i wig—fu.-w «i ■i.tf ««■■*■■■ �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. július 28. 7 „,\c inn.iroljiink koa Aránál warnrl!** Ezt mondja egy régi közmondás. — tíjn-nnvr’-n taintú kbzmnnnasc vnnarknxtainatam és pedig JoROMtn az én telepemre is. amennyiben csakis egy oly nxgvsz.ibású, készpénzzel fizetett óriási árúmcnnyiséggcl fölszerelt raktár képes üzletfeleiuek axt ax előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet el. Bevásárlás részletfizetésre eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak Ingyen es bérmentve, tiazdagtartalmú mintakönyvek, milyenek még eddig nem léteztek szabók részire bérmentetlenfll. Szövetek öltönyöliöz. Pezuvlen és Dosking a uuzai klérus sxámára. Klóírás szerinti szüretek a rs. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadastyánok, tűzoltók, tor­ nászok. beröltóxctek részére; kelmék teke- és játék­ asztalokra. kocsik bevonásához. A legnagyobb raktár stájer, ka rintiai. tárol stb SCHÖNFELD MIKSA lodcnckbeu úri és női használatra eredeti gyári árakon és uly nagy választékban, milyennel goo versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosd szőve- lírp., ásít, és cszleriíljos bútorraktára B.-Gyarmat, MT* a KOSSPTH-utctábnn. ***8 Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak-' • tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kiviteli), tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyvála^ztékú raktára. ftg .ÜlX szabó-kellékek <Ö: gombok, tűk. ezé mik. stb.) ■B** Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek n sza­ bók kereset t csonkítják, ajánl: Síi karó faky •Jiísion, 65. BRÚNN (osztr. Matíncli outer). Legnagyobb gyári .. Dtr Vidéki megrendelőiek-pontosan és lehetőleg gyor. san teljesittetaek. “Mi ~ 52 — 10 ügynökök és házalók rendesen rStikarofsky árúja4* rximkével ellátott szöve­ teket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat semmincmú föltételek mellett el nem adom- . alkallsch-nuriatitches z _____ Szatmármegye keleti szé­ lén, szelektől magns hcj gyek által védett erdei fensikon fekszik; Szinér( Váralja állomástól (szatmár—nagybányai vasút) 2, Téesó állomástól (megy, északkeleti vasat) 4 óra járásnyira. Égvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővet­ kező kórnemekuél bizo­ nyult be; Idült tűdöhurut, tüdőié adag és a kezdődő güMÖkórnál (dalt gyomor­ hű rutaál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fejszédílléseket szünteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli s igy az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre hozza. Ax epe-elvílaastáat a májban i ■ Antóny Béla, kir. törvényszéki jegyző. l,Éa ■«’WESÍ ; savasvov.,. ________ Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes' üdítő Italt szolgáltat ; bikszAo gyógyfürdő. 1 Hirdetmény. A b.-gyannati kir. tvtzék ezennel közhírré teszi, hogy a losonezi illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár) kiskorú­ sága a 2703 89ö. száma első bírósági jog­ erős ítélettel mcghossxabbittatutt. B.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 1995. juntas 19-én tartott eléséből. Ániy, 179 1—3 kir. tnéki elnök. \\ égrénye, konyhasó, gÖ) i 3238 1895. P. az. (Of)] y 8—'^m^ ASSEI{ ' -3BC nWÁQf U w “O • ISI. BIKSZÁDER raktár kelmékben •/, millió frt értékben. Szétküldés csakis utánvétellel. Egy jó házból való fiú asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 20—16 sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja: ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bél ess tor­ nát tisztán tartja. Ez oknál fogva kitűnő az arany- CURORT BIKSZÁD Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelösége. Ajánlja c vidéken niég nem ismert, az al­ földön már legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek. között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: ,B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben : Popovlcs János, Losonczon: Bulyl János, Füleken: Bílchler Pál, S.-Tarjánban: Miindl ér, társaság, mái* ée lépdagaaat elfen. A] T A fim F ■ MUUL.r Gábor uraknál. 15—12. vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuthutcza), mindenkor kaphatók: an der üstlíchcn Grenzo des Szatmúrer Comitates, auf eincr waldigen, ror Wtadcu durch hoho (»e-' birgo goHchützten Ilochebene gelegen; von SzinérVárnlja (Szatmár-Nagybányaer Bálin) 2, von Tccső (Űng. Nordostbahn) 4 Stan­ dén entfernt. Die alkaliich-muriatische Heilquelíe Bikszád ist von ansgezcichnetcr Wirkung . bei: chronischen Lungenca- * tarrh, Emphyeem und be-1 ginnender Tuberoulose. Bas Wasser stillt bei ohron. Magencatarrh dón haufigcn Brechrciz, Kopfechmerz [ und Schwindcl, ist von. woltbdtigem Einílusi auf die nllgemeine Blutclrcnlation und fördert somit den Appetit und die Verdauung. und trágt in Eolge | seiner lösepden Wirkung zűr Roinhaltiing der Gallenwege und des gesainmtcn ! Verdauungskanels bei. Da­ her nnobertreftlich bei Heemorrhelden (goldcno Ador), Gelbsucht, sowie bei Leber- und Mllzanechwel- tang. Gyomor5: cseppek nagyszerben hatnak gyomor bajoksái. flélkOIBzhstetlsn ás általánossá ismerotas házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyonaeság, bOzbs tolralst, feltajűáp, savanyú, talMfágás, hasmonás, gyomorégés, felvsIogM. nyáJkatdválasztás, sárgáiig, undor 4s hányás, gyoasorgörcs ttOUMa. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortaltorhstásnár ételekkel és Italokkal, giliszták, májbajek és hlmorrfieldáknáL Említett bajoknál a Márlaexelll gyomoreseppek érák óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr. nagy oven ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TMrálk József gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára teld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*. » - A MánacnIU gyomorossppok valódién gözcséplőgópekhez való consis­ tent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 48 kr., II. o. 36 kr. , III. o. 26 kr. , továbbá ezen kenőcshöz czólszerűen, takaré­ kossági szempontból is alkalmazható legújabb találmányú légnyo­ másos, az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Schmirwasen) garabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 6. sz. 2 frt 80 krB.-Gynrninton. Csorvonyúk Gy és ért, nemkülönben kátrány-fedőlemezpaplrok tekercsenként (15 mé­ KAnitzö, gyógylArftban. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, ’ ter) 3. sz. 1 frt 60 kr. , 4. sz. 1 frt 80 krjával^ 177 1—-26 �8 1895. julius 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. f.lnó cb. cb Idr. IU*ár. a»*aba<lalm. ■^Aranyérmekkel Itllűnlelvc. "WC DT Aranyérmekkel kitűntél*e. ‘TBC OMLOK ZAT-FESTÉK-G Y AR Kronsteiner Károly Wien, III. Hauplstr. 120. sz., saját házában. Főhcrczegi és hcrczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipái*-, bánya- és háiuortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkinl 16 krlól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékeinek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az oliymázoláshoz —Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ mentve küldetnek. iog. 20—11. Elismert legjobb szerkezetű JCNEPEÖGÉPEIiET, || - gyűrű- és sima-' HENGEREKET sózbaitásra- gg 142»..‘* hántó ekéket, különféle lánczboronákat, „Austria" sorvetö gépeket, Blunt-féle ensilage 1—6 ló fogat 11 zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és fózclékaszaló készülékeket, Legújabb gabnarostákat, triőröket és kukoriczamorzsolókat, , bor- és gyümölcs-M^j lókat, idilli zuzókat 6s bogy^morzsolókat, " MKjiókaí, H önműködő „SYl’HONIA" növény- és szóló­ kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül {Ék vessző permetezőket a legjobb minőségben gyártanak és sxállitanak MAYFART PH. és TÁRSA. csász. és kir. kix. szabad. 132. gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor Alaniftafnff 1872 BéCS, H* Tahoratrawe Nr. 76. MldpiUdlUll 10/4. hiiünieietLiöbb mint 370 arany. e_üdt b.-o ■ 11.—■ n i , 1 i I,,--, BÉÉ* Árjegyzékek , 10—9 600 munkás.^ éremmel éa eleó'. dijakkal aximtts elismerő levelek bérnientve küldetnek — Képviselők*és vfazontántsilők felvétel pilayton & Shuttleworth a gépöárosofe) Budapest Vác3;kB^rut állal a legjutányosabb árak mellett ajánlatnak: * Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. . I " ■ " ■■«■■■■ .— —I. I I II Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi és gyepvászon, slflbn, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. ♦ <■ * <• ■> .x> .<■ •> ». ❖„ •ac :«x-JítóBí Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben. r*part|ók, knkori** monwilólr, daHUAfr, BrlA-maJmolT Efptam acril-tttk 2 it 3 vasú ekik gazdasági gápafc Valódi vörös-kereszt JllJjjrT Egyedüli biztos hatású gyógyszer a most * uralkodó sertés-vész ellen, de fényes erodmévynyol alkalmazható bármely mils házi állat­ nál is. Kapható a készítőnél: Ctervenydk György gyógyszertárában Balassa-Gyannaton. 153 5-5 NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS &-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTARSULAT GYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00855.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 30. szám (1895. július 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7a511edd909f539b9e0db6386946cafb.jpg fa8ec2eed2b6a72c9f08d3874571efa3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59e68f77ae17a45153ce121753131a63.pdf b5fcc7f3c7b34b3b0c3ae94f6cda2461 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 4. 31. szám XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. £l«n** eléai árt Eg&x évre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyed évre 1 frt 25 kr. í ElMiitéal piiuek, redamátíók hinletéick a kiadó * hivatalból Intéxendök. « * x<y aauknx át * : 1O j a lap nellrmi réaxére a a Nyilt-térre vonatkozó minden Előfizetni csapán a klacHhlvatalbaa lehet II.-Gyarmaton. közlemények a azerkeiztóhöi küldendők. Hirdetések Araxabálv szerint számíttatnak. — Nagyobb éa többszöri hirdetések Jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál külön 80 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. a rendelet az anyagkészités szempontjából, hogy az államosítás keretei annak idején betöllhetők legyenek. Mert valljuk meg őszintén, ezidőszerint még elégséges és megfelelő anyag nincs, és attól tartunk, hogy azok a kívánal­ mak, amelyeket a belügyminiszter legközelebb kiadott rendeletében a deczemberi tisztujilásokhoz fűz, s azok a remények, melyeket a belügyminiszter hazafias intenczióktól áthatva, már a legközelebbi jövőre táplál, nem fognak egyszerre teljesedni s a rendeletek tára egy Írott malaszttal szaporodni fog. De felette szükséges a közigazgatási anyag­ nak készítése más szempontból is. Ugyanis tudjuk, hogy a politikai és társadalmi élettel teljes inkompatibilitásba helyezkedett bírói kar oly értelmi erőt vont el a fejledező magyar társadalomból, hogy a magyar társadalom ve­ zetése, fejlesztése, kölLséges reprezentácziója egyenesen és csaknem kivétel nélkül a várme­ gyei tisztikar vállaira nehezedett A vármegye tisztikarát még ezidőszerint nem nélkülözhetik: az egyház, az iskola, a község, a kulturális és humanitárius egyletek, a bankok,. zászlószeritelések, jubileumok, sőt még a valamirevaló bankettek sem. A vármegyei tisztikar, különö­ sen az exponált nemzetiségi helyeken, valósá­ gos Őre a magyar szellem- 3b magyar házas­ ságnak. Ha a vármegyei tisztikart — az in­ kompatibilitás folytán egyszerre kiragadjuk a magyar társadalomból, — ki fogja ennek a teljesen megbízható magyar hazafias elemnek helyét méltóan betölteni, hol van erre a kellő és megfelelő anyag? Épen ezért már jó előre kell gondoskodni a kellő anyagról, hogy a • mundus se expediet * elv itt is minden rázkódlatás nélkül érvényesüljön. A belügyminisz­ ter providens rendelete is erre irányul, épen ezért nagyon is megszívlelendő és figyelembe veendő. Az adminiszlrácziónak * valódi szakérte * lemmel, igaz kőtelességérzettel és híva * tali buzgósúggal * biró hivatalnokokra van szüksége; mondja a rendelet; ennélfogva fontos állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy az uj és remélhetőleg utolsó vármegyei restauráczió olyan elemeket vegyen fel a vármegyei tisztikar kebelébe, kik * az államosítás létrejötte alkal­ mával a magasabb állami követelményeknek meg tudjanak felelni. Nagyon helyes intézke­ dés ez, csakhogy erre szükséges anyag még nincs teljes készletben, ezt az anyagot meg kell teremteni, aminthogy hisszük, hogy az államosítás iránti biztos kilátások mellett né­ hány év múlva meg is lesz az teremtve. A miniszteri rendelet erős szavakban ad ki­ fejezést annak, hogy elvárja a törvényhatósá­ goktól, miszerint a választások eszközlésénél a minősítés magasabb foka mellett, a fizikai munkaképesség, a feddhetlenség és megbízha­ tóság megérdemlőit figyelemben részesittessenek, végül ostorozza a vármegyékben dívó nepo­ tizmust is, mely már eddig is sok tehetséges embert visszariasztott a közigazgatási pályától Hisszük és reméljük, hogy ezen kemény sza­ vakkal kimondott igazságokat minden vármegye méltatni fogja, s az utolsó restauráczió oly tisztikart állít elő, mely a modern jogállam követelményeinek lehetőleg megfelelni fog. módik, hol a táj isteni hatását, a legdurvább kedély is megérzi s minden ajak zsolozsmára nyílik, miért hallgatnak épen a madarak, ezek a nemes, ártatlan «igazi énekesek . * A lány-szív. ügy látszik, ha a végzet tragédiákat rendez, nem akarja, hogy tapsoljanak neki. A lány-szív, a lány-szív Mikor a hires franczia iró Gauthier a keletre Mit tenne egyebet? készült Hugó Vidor azt mondta neki: «De én Vagy gyűlöl, Istenem, hogy tudsz majd Írni keletről, ha meg­ Vagy szeret. * nézed? De ezt nem Jeruzsálemre mondotta. A ki magával viszi a vallás milienjét, annak Je­ Oh, a kit megszeret, ruzsálem több mint motívum, annak Jeruzsá­ Megszeret a leány: lem hajdani eseményeinek — egész summája, kikel a feledés sírjából, annak a lialavány sej­ Szereti telmek látományokká válnak, az még most is Igazán. folyni látja a nemes szabadsághősök forró vé­ rét, az még Jeruzsálem agonizáló leikéből is De a kit meggyűlöl, nagy eszméket olvas. Csak nézze meg mindenki Meg van az gyűlölve, Jeruzsálemet, s ha mindent nem is fog érteni, Hej! nagyon — ha Jeruzsálem nyelvén csak a kiválasztottak Örökre. tudnak is beszélni, azt mindenki meg fogja ér­ Kubányi Béla. teni, hogy a történelemnek nincs igaza, ha azt mondja, hogy Jeruzsálemet Titus Vespasianus győzte le — legyőzte azt az a hatalmas lény, Jeruzsálem! út. a kiről csak a nagy alkotásai hirdetik, hogy A Wyfc. főnbM nyomta kMli DmIkA Jo*ő. «van», de a kit soha nem lát senki. V. S ennek tudatáért egy pár heti nélkülözés Hol a világnak minden nyelvén ordították a — nincs drágán fizetve. halál fájdalmát, most már csönd uralkodik, S • Die Bulié liisst mir am wenigsten Buhe * mond­ ez a csönd kiterjed az égre is. Madárdnl riení ja a legnagyobb német költő a genie-ről s mintha zavarja a gyásznak komor harmóniáját. Csalo­ e szép ige Jeruzsálem leikéből szólalna meg. gány nem vesztegeti csábos énekét a puszta A végzet Jeruzsálemet a legkíméletlenebbül sírok felett Sokszor kérdezőm magamban: e sújtotta azáltal, hogy eseményeivel most már szent földön, hol minden a mennyországról ál­ kíméli. A sensáliók színpada elköltözött Jeru- zsálemből. Az események hátat fordítottak neki. A világiéleknek a pulzusa Jeruzsálemben meg­ szűnt verni, a világmozgató erők szívdobogása ott megáll. A sors, ez a nagy drámaszerző, nem rendez benne többé előadásokat Dúsan teleirt lapját kiszakították a végzet könyvéből, ráírták <fiut> s most ott sárgul valamely katakombá­ ban holmi történetíróknak játékszerül. Sic transit gloria mundi! Az orientalizmus genre-je az irodalomban halálához van közel. Az emberre nem lehet benyomással maga az összesség s az ős igaz­ ság sem, mikor az embert sohsem látja actióban s szenvedélyt, mozgást nem tapasztalva, csak decorációkkal maturálják. Ezt megunjuk, miután egy uj szikra érzelmet, uj gondolatot nem éb­ reszt, ennek megérdemelt sorsa a közöny. Minden mozgásban keressük mint központot az <embert* és ha nem találjuk, elkedvteledünk. De mi ehhez képest az a benyomás, mikor az • Istent* keressük s nem találjuk? mikor min­ den szikla beszél, hirdet, emlékeztet s csak az • Isten* nincsen actióban? B.-Gyarmat, aug. 1. A milyen mérvben emelkedik és szilárdul a magyar kórmány hatalma és befolyása s a mióta megmutatta Bánfly külügyminiszter-buk­ tató erejét, azóta mindinkább nagyobb bizal­ munk lehet a közigazgatás államosítása iránt. Mert, hogy a Ballplatznak centralizáljuk orszá­ gunkat, amely a védbástyák — a vármegyék — lerombolásával esetleg egy bizonytalan kézbe adná a kormányzás gyeplőjét, a mely kéz esetleg magyar nemzeti vívmányainkat, tradiczióinkat és hegemóniánkat egyszerre tönkre tehetné, ’azt még azok sem kívánhatják, akik a közigazgatás államosításáért rajonganak. Most már lassan-lassan be fog következni az idő, hogy a 2 paragrafusra lezsugorodolt Lex Szapariana teljes kereteiben kitöltessék s a közigazgatás államosiltassék. Üdvözölnünk kell tehát Perczel Dezső belügy­ miniszterünknek a törvényhatóságokhoz intézett s lapunk múlt számában is egész terjedelmében közölt rendeletét, mely egyrészt emlékeztet a Szent István roskadozó bástyáinak memento mórijára és másrészt hidat készít a XIX. század végvonaglásával egyidejűleg elenyésző régi vár­ megyének átalakításához. Nem mérlegeljük most a derék és providenlialis belügyminiszter elha­ tározásának azon indokait, a melyek őt e rende­ letnek a vármegyei tisztujitásokat majdnem egy félévvel megelőzőleg történt kibocsátására késztették, de annyit mégis meg kell jegyez­ nünk, hogy mindenesetre már most is nagy befolyási fog az gyakorolni pályaválasztás te­ kintetében ifjúságunkra, amely eddig méltán kerülte a közigazgatás fontos pályáját, mely pálya eddig sem megélhetést, sem jövőt egy­ általában nem biztosított, s a legtöbb várme­ gyében remediuma volt a pályatévesztett nagyságoknak és genialitásoknak. Fontos tehát TÁRCZA. Lapszemle. A nemzetiségi kongresszusra való felhívást, a melyet a sajtó egész terjedelmében közölte már a Tribuna után, a túrócz-szent-mártoni • Národnie Noviny« (85. sz.) a lap élén közölte de minden bevezetés vagy megjegyzés nélkül. A következő számban se érinti a kongresszust s egyátalában a tót nemzetiségiek orgánumá- Hidegen, egész hidegen hagyja Jeruzsálemet, hogy külvárosa oly szépen s nagy stílben épül. Az építők közt a legnagyobb épitőt, az Istent nem találja s ez lehangolja. A kiváló nagy büszke lelkek nem elégednek meg a boldogság koldus-filléreivel — aul Caesar aul nihil ez a királyi Jeruzsálem jelszava. Ez az igazi nagy szivek módja — szeretnék minden boldogságu­ kat ideáljuknak köszönni — s mely napsugár �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 ban a nemzetiségi kongresszusról eddig egy telt ministerek Bulgáriában. A vizsgálat már szól se Írtak, sem a felhívást nem magyaráz* meg volt indítva, miért nem állítottak SztambuÜk. A »Nar. Nov.» utolsó számában (86. sz. lovot rendes bíróság elé? Ezzel a bestiális ¥11 25.) azonban van egy czik, a mely némi­ gyílkciRHAggnl csakis ártottak .maguknak a kor­ leg betekintést enged a tót nemzetiségiek mánykörök s Ferdinánd. Hiszen Sztambulov, gondolatvilágába s e czikk lényegében a követ­ mindamellett, hogy sok rosszat tett Bulgáriá­ nak, mégis csak többet nyomott s nagyobb ér­ kező: Reánk tótokra háromféle baj nehezedve: tékkel bírt hazájára nézve, mint a Ferdinándelőször a speciális tót, másodszor a nem ma­ félék. Mi azt hisszük, hogy a Koburgiáda tarlgyar nemzetiségekkel közös s végül harmadszor hatlanná vált Bulgáriában s sok véres áldozat az a nyomor, a melyben közösen részesülnek után Ferdinánd csak be fogja látni, hogy e »bérbe adott ország összes lakói.* Bérbe van Bulgáriában hiába keres valamit — hiúsága szá­ adva, de milyen bérlőknek! A 3. sz. alatti Bajok mára ottan nincsen biztos hely. magukban véve is eléggé nagyok. Kiszipolyoz­ Sztambulov halála alkalmából igy Írnak a nak bennünket: magyarokat, tótokat, románo­ kat, szerbeket, németeket, — csak a czigány lengyel lapok: A galicziai lengyel lapok egy­ szabad, a zsidó pedig nem hagyja magát. A hangúlag elismerik, hogy Bulgária Sztainbulovlelkiismeretlen adórendszer már majdnem lehe­ ban egyik legnagyobb és legképesebb fiát vesz­ tetlenné teszi a racionális gazdaságot — svindli tette el, e sorok közt azt engedik olvasni, hogy nélkül A megromlott közigazgatás elrontja a meggyilkolásában része van Oroszországnak. A krakkói »Czaz« ezt mondja: Sztambulov egy rend lehetőségébe vetett, utolsó hitet stb. ocsmány politikai ármánynak esett áldozatul. A szófiai »Szvoboda< (Sztambulov lapja) Az Ő halála korszakalkotó Bulgária történeté­ vezérczikkben nagyon meleg hangon ir Sztam­ ben : halála befejezi azon korszakot, a mely bulov érdemeiről melyek alapján épült fel nagy jövőt ígért az országnak s megkezdi a Bulgária s átokkal illeti az orgyilkosokat, kik bizonytalan sötét jövő korszakát. E korszakot Bulgáriát legnagyobb egyéniségétől megfosz­ áthatja majd azon mártír vére, a ki Bulgária totta. Heves támadást intéz a kormánykörök függetlenségéért küzdött és a ki megtudta sze­ rezni részére Európa becsülését. A cseh lapok ellen, melyeket gyilkosoknak nevez. tagadják, hogy Sztambulov jó bolgár hazafi lett A bolgár kormánylap »Mir< (120. sz.) neki volna, benne egy erőszakoskodó hatalombitor­ megy az európai sajtó ama részének, mely lót látnak, a ki saját czéljai érdekében nem Sztambulov meggyilkolásából kifolyólag az egész rettent vissza a gyilkosságoktól se s ez okból, felelősséget a bolgár kormánykörökre hárítják, úgy találják, hogy halálát megérdemelte. amiben csak rosszakaratot lát a bolgár kor­ A lembergi Djilo Sztambulov meggyilkolásá­ mánylap. ról írván, azt mondja, hogy ha Sztambulovot A szent-pétervári »Növeszti* Sztambulov uralkodása alatt meggyilkolták volna, hát azt meggyilkoltatásával ezeket Írja: Íme a neme- lehetett volna mondani: a nép szabadulni zis utólérte a zsarnok diktátort is. Ez a tör­ akart zsarnok diktátorjától, de igy csakis a ténelem logikája! Sztambulov nem is képzel­ bolgár nép brutális erkölcsei mellett tesz ta­ hette, hogy tulájdonképen elszigetelve van az nulságot Sztambulov meggyilkolása keserű országban. De mikor lemondott, alkalma volt visszhangot kell, hogy keltsen Ferdinánd lelki­ meggyőződni erről s azonkívül Oroszország ismeretében, mert Sztambulov minden könyör­ ellenségei is láthatták, hogy az oroszellenes gése : hadd utazhassák külföldre, rideg elleni­ politika nem felel meg a bolgár nép érzületé­ állásra talált az intéző körök részéről. Biróság nek. Sztambulov 8 éven át folytatta oroszelle­ elé állítani nem merték őt külföldre utazni nes politikáját A mostani kormányférfiak szin­ szintén nem engedték, pedig Sztambulov ez tén csak tettetik magukat ha oroszbarátoknak idő szerint semmi másra ügyet nem vetett, akarják feltüntetni magukat, ők is ausztrophi- mint épen személyes biztonságára, melyet meg­ lek, csak enyhébb kiadásban. A mostani kor­ óvni nem sikerült neki. mányférfiak ép ez okból nem mertek útlevelet Az újvidéki Zaszlava (105. 100. sz.) vezéradni Sztambulovnak, mert attól tartottak, hogy Ő le fogja leplezni . viselt dolgaikat. Ezért czikkében foglalkozik Sztambulov meggyilkol­ kellett úgy látszik, az intéző köröknek eg)' holt tatásával s azt mondja, hogy c merénylet er­ Sztambulov, aki aztán soha sem állhat elő kölcsi szerzője maga a bolgár kormány volt kompromittáló leleplezésekkel. Ha Sztambulov mert félt tőle. S csakugyan, Sztambulov, aki ilyetén megsemmisítésével Oroszországnak akar­ kétségtelen nagy bolgár hazafi s kitűnő állam­ tak kedveskedni, ez esetben csalódnak a tisz­ férfiú volt, sok hibája mellett fényes oldalokkal nem eszményük tárgyától ered — az nem melegíti Őket Az apró viskó, mit a Messiás építene, mosolyra fakasztaná, de a más kezek alkotta legfényesebb panorámán — nem gyö­ nyörködik. Minden a Messiás után sóhajtozik, ő tőle egy morzsa kedvesebb, mint más kezéből a paradicsom. Jeruzsálembe kellett mennem, hogy megért­ sem a zsidó anlhológia ama virágát, — mely a Messiást nem az égben, hanem a földön járatja. Szenved Ő is, küzd 6 is — s felszabadító kürtje elsősorban saját magának fogja az isteni szabad­ ságot hirdetni. A nyomorult oly nehezen tudja a boldogot szeretni, ha az égi üdvösségben, a paradicsom virághullató, gyümölcskinálgató tündérkertjében tudná Messiását a zsidó, nem ragaszkodna hozzá oly csodálatos szerelemmel, — de így, hogy vele sír. vele véres, az, a ki vá­ gyainak a koronája, — elfelejteti vele a saját személyes búbánatát, s a sympathia ezer lánczával érzi magát hozzáfűzve. S ezek a lánczok, kedves lánczok, csak ezek enyhítették ama sokkal keserűbb lánczokat, me­ lyeket a barbár zsarnokság kovácsolt. (Folyt. köt,) Kőt Kray Jakab. Történeti elbeszélés VTTÁLIS MÓRTÓL (Folyt.) Az ott maradt anya leányához lépett, könyörgött neki, mindent ígért, csak mondjon le Kray- ról, a leány azonban állhatatos maradi, ezt látva az anya, végre is ő engedett: — No jól vau édes leányom, ne menj hát Scholczhoz férjhez, bár azt ki kosarazva nagy haragot szerzünk magunknak, de ígérd meg, hogy Kray-hoz sem fogsz menni. — Édes anyám, az elsőt köszönöm, de a másodikat meg nem Ígérhetem, e részben azon­ ban ígérem azt, hogy Kray-hoz csak az esetben fogok férjhez menni, ha abba szüleim is bele­ egyeznek, s éppen azért azt, hogy hozzá nem fogok menni, meg nem ígérhetem, mert bár lelkem mélyéből szeretem, nőül hozzá csakis a fenti esetben fogok menni. — Jól van leányom, én nem foglak kény­ szeríteni, — beszélek majd apáddal is, — és a jó asszony mindent feledve, megölelte, meg­ csókolta elbúsult leányát. — No, ne sírj édes leányom, jó az Isten, bajunkban is majd megsegít. Midőn a bosszús apa a városból haza jött, szobájában találta feleségét, annak ludtul adta, hogy este vendégek lesznek, Scholcz Gusztáv a fia részére Mariska kezét ünnepélyesen meg fogja kérni. — Tartok tőle szerelmetes férjem, hogy Maris­ kát nem bírjuk rá, annyira makacskodik, hogy készebb lesz meghalni, mint Scholczhoz nőül menni, de megnyugtatásául mondhatom, hogy sok rábeszélésemre megígérte, hogy csak az esetben fog férjhez menni Kray-hoz, ha abba kegyelmed is beleegyezik, miután ígéretét bírom, azt hiszem, legjobb, lenne az egész dolgot abba hagyni. 1895. augusztus 4. is rendelkezett s a bolgároknak nagy szolgá­ latot tett, mert Ő volt az, akinek sikerült Bul­ gáriából erős államot faragni. Mi minden gyil­ kosságot elítélünk, ezt isr s csak azt mondjuk, hogy a bolgárok még meg fogják siratni nagy államférfinkat. A budapesti egyetem viszonyairól kedvezőt­ lenül nyilatkozott egynémely magyar lap, azt állítva, hogy az egyetem összes ügyei személyi érdekek szempontjából Ítéltetnek meg. A túróczszenl-mártoni Národnie Noviny (76. VII. 2.) kapva-kapott az alkalmon, feltálalta azokat az állításokat a saját publikumának s a mikor jól elverte a port a «magyarositó rendszeren*, igy fejezi be ezikkét: <Ime a magyarizmus el­ rontotta és megrontja a legfőbb iskolát! De az ő lelki ismeretét nyomja a többi iskola sorsa is, p. o. a sehneczbányai, az óvári akadémiák sorsa! Ez okból humbug és «komisz* hazugság az. hogy a magyarosítás egyenlő a művelődés­ sel és haladással! Legyen meg a magyarságnak a maga joga, mi örvendenénk látva haladását, de a magyarosítás azonos egész emberöltők el butítására), barbarizálásával, elsülyesztésével. A magas civilizáczió tekintetében úgy haladunk mint a rák: egyetem helyett van politikai aré­ nánk, üzleti irodánk; középiskoláink — kinzó és butiló helyek.* A bronz-korról az Ipoly vidékén. Irta és felolvasta a július 7-iki muscum-t&roulati köz­ gyűlés alkalmával Pintér Sándor. (Folj tatás és vége.) Még három oly tárgyról kell említést tennem, mely a fent említett osztályok egyikébe sem sorolható. Ezek egyike a csaknem minden urnamaradvány között előforduló azon bronz-eszköz, mely­ nek egyik vége lühegyesre vékonyodik, másik vége pedig kis véső-formába vastagodik. E tárgy­ nak használati czélja a régészek előtt még eddig ismeretlen. Pulszky Ferencz Európa-szerte ismert tudó­ sunk alkalomadtán látogatásával tisztelt meg s akkor a gyűjteményemben lévő ezen apró tár­ gyakra azt jegyezte meg. hogy azok hasonlók a római sirleletekben előforduló úgynevezett «stylus»-hoz. Tudjuk pedig, hogy a római stylus nem egyéb, mint a mi mai pennánk ős elődje. A bronz-korszaki ember életéből vajmi kevés irástöredék maradt reánk, hacsak a sziklákra vetett némely urnákat azon korból eredőnek nem mondjuk, pedig: ha komoly meggondolás alá vesszük azon mathematikai pontosságú czifrázatokat, melyek a bronz-korszakból reánk maradi tárgyakon láthatók, ha szemügyre vesz— Hiába okoskodol, Scholczczal beszéltem, igenlő választ adtam, már pedig azért a fattyú­ ért egy Boxer szavát vissza nem fogja venni, — eredj a konyhába és készilsetek jó vacsorát Az asszony kiment Boxer — ki különben igen jó ember volt, gondolkozóba esett arczán látható volt, hogy korai Ígéretét féligmeddig már megbánta, azonban ő is makacs ember lévén, szavát ily körülmények között sein fogja visszavenni. A vendégek úgy 8 óra tájban jöttek össze, ott volt Scholcz Gusztáv, Kedves Juczi élete párjával és Péter fiával, Genersich, Mauks, Kaufman és Fröhlich Stefi szintén élete pár­ jával. Mig a vendégek gyülekeztek, az alatt a jó házi asszony a konyhában forgolódott, Mariska is ott volt, de nem nagy hasznára, mert szóra­ kozott volt, folyton sirt, és ha anyja sót kért, bizonynyal borsot nyújtott neki. . ~ Ugyan édes lányom, legyen már eszed, hisz’ nem muszáj azt szeretnünk, kihez nőül megyünk, apádat én se szerettem, és mégis hozzá mentem, lássd, nem bántam meg, mert jobb férjet sohasem kaptam volna, hát légy okos, hisz’ minden jóra fog fordulni. — Igen ám jó anyám, de maga nem volt másba szerelmes, hát nem is fájt a szive. — Szerelmes? miért lettem volna szerelmes? az ért* leánykoromban az még divat nem volt, csak azóta vált divattá, mióta fiataljaink a németekhez járnak tanulni, azok hozták be nzt a szerencsétlen divatot. — A szerelem édes anyám nem divat, magú­ �1895. augusztus 4. szűk azon szépen vésett mintákat, melyekbe tárgyaikat öntötték: akkor lehetetlen azon föl­ tevéshez nem jutnunk, hogy igenis a bronz- 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Szontagh Tivadar 1870-ben földet hordalotl, s ugyan akkor a földhordással megbízott cselédjei a halom középső részén emberi csontvázra Jít>r8Z«»koi Ól** íi-ójXrli ímgyFe-SHvíiri «H ifnciiiuáS— j ittcnnrificán. Néhai" SZvírrBghr— x xVHíiwr iiiiígíi iír nak, az Írás általi gondolatkicserélésnek éppen oly mindennapiadnak kellett lenni, mint a mily mindennapias közszükséglet az ma nálunk. Lehet, hogy az írásra használt tárgy éppen oly könnyen enyésző anyag volt, mint a mi mai papírunk s úgy enyészett el az ő Írásuk is, mint el fog enyészni ezer év múlva a mienk is. A mivellségnek ma a legmagasabb fokán álló nemzetek könyvtárait, levéltárait a tűz és viz éppen úgy nyom nélkül eltörülheti, mint talán az Ipoly völgyében élt gazdag és miveit bronz-korszaki nép s nemzet könyvtárait, levéltárait eltörölte nyom nélkül. De mégis e bronz-kori népek, ha írást nem is, legalább itt hagyták a föld elemei­ vel is daczoló eszközeiket — és mi mit hagyunk itt? Semmit — ekénket, kapánkat, gépeinket, lévén az vasból, megeszi a föld, könyveink, papírjaink, semmivé válnak, a természet egy lehelete alatt. Fösvények, önzők vagyunk s drága halottjainkkal mi lsem Írunk be a föld kebelébe, avagy azok a drága érczkoporsók- s a szél szárnyára eresztett közönséges koszorúk, melyekkel Klio istenasszonynak szemébe port hintünk, talán igazolni fogják a mi műveltségűn­ ket? Nem. El fog múlni egynéhány ezer esztendő s ha az akkori régész csontjaink maradványait véletlenül föltalálja, mint néma emberi nemze­ déket fog igazolni s az akkori tudomány lap­ jaira azt fogja rólunk feljegyezni, hogy mi a műveltség legalacsonyabb fokán élt emberek valánk, noha éppen a feltalált csontmaradvány oly emberé volt, kit az <Entreprise des pompes funébres«-társulat sok ezer forintért helyezett aranyos pléh koporsóban a föld kebelébe s ki után négylovas szekér vitte a szebbnél-szebb s drúgábbnál-drágább koszorúk sokaságát — Igen I igen ! még csak egy cserépedény sem fogja igazolni műveltségűnk fokát, mert a drága érczkoporsó kulcsa is, melyet a Wertheim-szekrénybe Őrizgettek a késő unokák, már pár század múltán az ócska vasak közé került A másik tárgy, melyet hangsúlyozva kell ki­ emelnem, egy csontfésfltöredék, — a harmadik egy ovál-alakű kétélű borotva. Talán nem csalódom, ha ezen tárgyakat a valódi és magasabb műveltség eszközei közé sorolom, mert a hol fésű és borotva használ­ tatott, ott bizonyára a szappannak is jelen kel­ lett lenni. A dolányi Major-hegyen temetkezett hajdani népek tehát Írtak is, fésülködtek is, és borotválkoztak is, éppen úgy, mint mi teszszűk azt ma. A már előbb említettem Kun—Darvas-féle kastélylyal szemben délnek, a parton átvezető út mellett volt egy halom, ezen halomból néhai érdeklődő lévén a régiségek iránt, abban ha­ gyatta a föld hordását és a csontváz kitakará­ sára engemet kért fel. Meg is jelentem.a hely színén s kevés sérüléssel kibontottam a sírt, melyben arczczal nyugatnak nyujtózlatolt hely­ zetben egy fiatal nő csontváza feküdi teljes ék­ szereivel. A váz az állkapcsok és ujjesontok kivételével már teljesen porló volt. Fejénél egy hajszoritó, ép, nemes rozsdája bronz-abroncs, nyakszirtjénél zárt bronz-karika, nyakán egy kalczinúlódotl s átlyukasztott tengeri kagyló, lágyéka mellett vékony sodronyból vitézkötés formán csavart négy karika göngy, kis ujjcsontjiin egy nyitott végű gyűrű, ballábszár csontmarcdványán a bokán felül szintén nyitott végű lábperecz. s oldala mellett rövid tőrpenge találtatott. Azért említettem föl külön e leletet, hogy a Major-hegyi urnatemetkezéssel ellentétbe ál­ lítsam, mintegy igazolásául annak, hogy Dohány­ ban már oly bronz-kori népek is laktak, kik­ nek vallásszerű sírtemetkezési rendszerük volt. Az ezen csontvázon lelt bronz-tárgyak, hason­ lítva az urna-temetkezés tárgyaival, bizonyos mértékben hanyatló ízlés és ipar mutatkozik s mintha azt igazolnák, hogy az Ipoly-völgyén élt bronz-korszaki népek társadalmi életében is a vallási institutiók átalakulásával némi miveltségi hanyatlás állott volna be, és talán ezen gyengülés is okul szolgálhatott reá, hogy az erősebb, bár durvább vaskor vegye át fölöttük az uralmat. 4 Tisztelt uraim! Eddigi felolvasásom czélja az volt, hogy Nógrádmegyében az Ipoly-völgy egyik pontján reá mutassak a régen múlt időben itt lakott nép életének milyenségére. Nemde, az első pillanatban úgy rémlik előt­ tünk, mintha mai lelki erőnkkel azon messze múltba beletekinteni képesek nem is volnánk, csak ha tüzetesebb vizsgálódás alá vesszük az általuk reánk hagyományozott tárgyakat s ha összehasonlítjuk azokat a mai kor fejlett ipara által használatunkra bocsátott eszközök- és ékszerekkel: akkor ébred fel bennünk a ludat, hogy hiszen ezen nép nem is oly régen élt, ékszereik, csecsebecséik, gazdasági eszközük, fegyverük a mieinktől csakis anyagának összeté­ telében s némi alakváltozásban külömböztek. Egyben mégis lényegesen eltérnek tőlünk s ez a temetkezés; ők hamvasztották kedveseik, sze­ reltjeik, hőseik és jeleseik tetemét; mi még nem hamvasztjuk; az ő temetkezési rendszerük bizonyára ünnepiesebb is, kegyelelesebb is és költségesebb is volt, mint a mienk. tói jön az, nem lehet azt úgy előállítani és idomítani mint a rózsaszoknyát, én sem voltam az előtt szerelmes, senki sem kényszerítőit reá, szivemben az magától fogainzolt, a jó Isten mérte reám. • Tálalhatsz már asszony I szólalt meg a házi gazda, itt vannak a kedves vendégeink. Mariska szive mindig jobban és jobban szo­ rult, lélegzete el-elállt, szive mégis oly hangosan dobogott, hogy a mellette állók is meghallhatták volna. No, no édes leányom, add ide azt a tálat, aztán legyen eszed, ne komédiázz, tudod, hogy apád labancz, mégis kuruez szokásokkal van megáldva, ellentmondást nem tűr, — és Mariska mit sem szólt, követte az ebédlőbe menő anyát. Együtt voltak már a vendégek, a házi aszszonyl s Mariskát üdvözölték, — no lám! milyen szép, piros a mi Mariskánk, de nem csoda, látszik, hogy ő is a tűz körül forgolódott, arcza ki te lett pirosítva, — mondotta az öreg Scholcz. Forgott bizony, csakhogy őt nem a konyhai tűz, hanem egészen más tűz hevité. Sok helykinálgatás után a vendégek az asztalhoz üllek, és az akkori szokás szerint az ételekben nagy volt a bőség. Igen derült volt a társaság, csupa víg arezok, Scholcz Péter Mariska mellett szót­ lanul ült, szomszédnéja szomorúságát nem is vette észre, mert a jó étel és itallal sokkal jobban volt elfoglalva, mintsem hogy Mariska szomorúságára gondolt volna, azután biztosnak vélte a dolgot, hisz’ általa szeretve van, mást pedig nem is szerelhet. Mikor rnár az utolsó fogasnál' voltak, Scholcz Gusztáv a házi úrhoz oda szólt: — hát kedves házi gazdám, miért is vagyunk mi itt? csalá­ dom és a háziak tudjuk az okát, de többi barátjaink még nem tudhatják, miután pedig; az itt megjelentek részint rokonaink, részint barátaink, illő, hogy tőlünk tudják meg az új­ ságot s nem mástól, hogy a Roxer és Scholczház rokoni kötelékkel akarja megkötni eddigi viszonyát, ennek folytán Mariska hajadon kezét egyetlen fiam Péter részére ezennel megkérem, hiszem, nem lesz kifogások sem magoknak, sem a leányzóknak, mert flam ép, egészséges, csinos fiú, igaz-e Juczi feleségein? a feleség fejével igenlőleg bólintott. Most Boxer felelt neki: • leányomat szívesen adom oda, mert a gyerekek meg lehetnek győ­ ződve, hogy mink mindkettőjük boldogságát * óhajtjuk. É nyilvánításra az egész társaság nagy «hoch»-ot kiáltott, de a «hoch» kiállás egy véletlen állal meg lett zavarva, Mariska feje szédült, végtelen fájdalom fogta el szivét, mikor apja kezét Péternek oda Ígérte, a szoba forogni kezdett vele, mintha a széket kirántották volna alóla, a padlón végig terült s ott heveri elájulta!), e nem várt zuhanásra a vendégek fehigráltak, az asszonyok segítségére siettek, Juczi asszony tördelte kezét: ’Istenem? Istenein a boldogság megöli ezt a leányt, segítség segítség’ azonban a segítség kiállás már nem kellett, mert akkor már Mariskát az anyja és Frőhlichné a földről felemelték s a mellék­ szobába átvitték. (Folyt, köreik.) De ha ezen messze múltban élt nép életéről ennyi pcsitiv tudásunk van, lehet-e reménysé­ günk arra is, hogy saját nemzetünknek ezer érőt íüar jvvár tnvgnnraruó azun éleiéi is meg­ ismerhessük, a melyet a történetírók feljegyezni elmulasztottak? Igen is lehet. Nógrádvármegye területén még számos sir­ halom emelkedik, sűrű erdőségeinkben, magas bérczeinken sok várrom daczol még az idővel Ki merné kétségbe vonni, hogy egyik vagy másik sírdomb kebelében nem valamelyik ős elődünk csontjai nyugosznak ? Ki merné tagadni, hogy azon büszke várakban nem halandó vi­ tézek laktak? Halandók valának azok éppen úgy, mint a kő- és bronz-kor emberei. Azok­ nak is voltak halottjaik, megsiratott kedveseik és hőseik, kikkel kegyeleti tárgyaikat eltemet­ hették. Lehetnek sokan, kik szívtelenségnek tartják az ily sírhelyek megbolygatását; magam is sokszor félve nyúltam az ily nyugvóbely megháboritásához, pedig ez nem bűn, hanem az emberi tudvágy kiegészítő része, mondhatnám: a tudás erénye. Bármily édesdeden aludjék is az édes anya: a mellette nyughalatlankodó gyermekének szom- ját enyhítendő, örömmel szakítja meg boldogító álmát, csakhogy szeretett gyermekének kíván­ ságát teljesíthesse. A tudomány is ezt cselekszi akkor, a midőn az Ősöket felkölti édes álmukból, hogy általuk a történelem hézagait — lettek légyen azok szomorú, vagy dicső, események — elmon­ dassa. Hézagos a mi történetünk is, költsük fel Őseinket s mondassuk el velük azt, a mit nem tudunk; mert szomjúhozzuk ezredéves történetünk igazságát. Vajha e pillanatban mindnyájunk szive, nem­ zeti érzésünk melegétől egyszerre dobbanna meg s azon szigorú elhatározás fogamzanék meg lelkűnkben, hogy szeretett vármegyénk minden talpalatnyi földjén az eke, ásó és kapa vágására tapad figyelő tekintetünk, ha váljon az anyaföld kebeléből nem fordul-e ki oly tárgy, mely történetet beszél ? De nem folytatom tovább, hanem lelkem egész melegével hálás köszönetét mondok mé­ lyen tisztelt hallgatóimnak azért, a miért türel­ mükkel megajándékozni kegyesek valának. Losonczi hirek. Losoncz, 1896. augusztus 1. Múlt évben ilyen időtájban Hermann Ottó kiváló hirű tudósunk járt nálunk, hogy itt a kormány megbízásából s a millennium alkal­ mára a juhászától tanulmányozza és e szak­ mára vonatkozó eredetiségeket gyűjtsön a leendő kiállítás czéljából. E napokban pedig Molnár Árpád festő-művész volt itt, bejárta a vidéket is, hogy a népviseletet megfigyelje, arra vo­ natkozó rajzokat készítsen s egész fényképe­ ket vegyen fel. Látogatása egy időre esett azon alkalommal, a mikor a losoncz—gyarmati vasút előmunkálatai nálunk tényleg megkez­ dődlek azzal, hogy az e czélból szükséges szerszámtár helyiségéül az első barrak összeállillatotl. Mind az ezen munkálatot eszközlő mérnököt, mind pedig a kiállitás bizottságának ama küldöttjét vendégszerető közönségünk szí­ vesen fogadta s * Vigadó -nkban * szokásunk sze­ rint emlékezetesen megvendégelte. Látogató művészünk csak ez után indult nagy útjára Gács felé s onnan Polichnő- és Abelovára, valamennyi községben válogatott csoportokat fényképezvén le. Kísérőül adtuk mellé Keczéry aljegyzőnket, hogy útja kellemes, eljárása biztos lehessen. Abelován a lelkész-lakon egy szépen faragott nyelű juhászballát pillantott meg. Erre oly művészi sóvár tekintetet vetett, hogy a lel­ kész kiolvasta abból a kérelmet s szívesen aján­ dékozó meg azzal. E hét elején vásárunk volt; az úgynevezett sarlósi vásár. Éppen azért, mert az aratás ide­ jére cselt, népiden volt. Csak egy negyede a szokott vásároknak, annál is inkább, hogy a már ismeri baj: n sertés-vész más falvainkban is dúl s o miatt a sertés-piacz teljesen üres volt. Az aratásra jó idő volna, ha a szárazság más egyébre nem volna máris ártalmas. Az árpa­ csomók sűrűn állanak a földeken, a búza­ keresztek azonban megfizetik még a munkát, annál kevésbbé váltják be gazdáink reményét. �4 Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. Varosunk élénksége megszűnt. Sokun mentek nyaralni, fürdőim. Kovács Ferencz közjegyzőék, Búsbakék, Ambrusék, Stubnyán vannak. Öz.v. Szigyártó Samuelné, La szív íleién, Sleinliőbel PUnAnA law<kKVr»A 1 ■■■—■iVTíi^i| m .i« im—< j £U2** ''**** vwTVflJ Draskóczy Samnné leányával Vihnyén; özvegy Krislóffyné Csízen; Thaisz lanar Barlang-liget­ ben hOsöl s oda várja Belúghot. Romúnszky barútjait. A Raehler-, Draskóczy-, Búlyi-rsaládok erdei fürdőnkben épített nyaralóikban lak­ nak, a Sántha-féle villában felváltva időznek a tulajdonos szívességéből egyes családok. Ö maga Kartebadból most tért haza. Adja Isten, hogy a szívességnek e megtestesült példánya oly egész­ ségnek örvendjen tartósan, mint a milyenben visszatért. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispán még a mull vasárnap, jul. 28-án jött B.-Gyarmatra. Innen zug. 1-én egy enesen Bpestre utazott fontos hivatali ügyekben. Á múlt héten B.-Gyarmaton voltak: Szontagh Pál, Laszkáry Gyula, Pulszky Ágost és Törők Zoltán Losonci vá­ ros érdemes polgármestere. Hivatal-vizsgál átok. Gr. Degenfeld Lajos fő­ ispán Szontagh Antal titkárja kíséretében a múlt héten beható vizsgálat alá vette az alispáni, ár­ vaszéki, tiszti ügy eszi, számvevői, pénztári és levél­ tári hivatalokat, melyeket egytől-egyig a legna­ gyobb rendben talált s teljes megelégedését fejezte ki a látottak és tapasztaltak felett. Főispáni ebédek. Gr. Degenfeld Lajos főis­ pánunk itt tartózkodása alatt háromszor gyűjtő maga kóré fényes ebédre a központi tisztikar tag­ jait, a bíróságok és hatóságok főnökeit, valamint a város jelesebb tagjait A föispáni ebédek a leg­ kellemesebben folytak le s talpraesett toasztokkal voltak fűszerezve. A vármegyei tisztikar estélye. A vármegye főispánja gr. Degenfeld Lajos ö méltósága, mint előzőleg már jeleztük, julius 29., 30. és 31-én tartotta meg a vármegye központi hivatalai fölött a hivatal-vizsgálatot, melynél, mint értesültünk, a tapasztalt rend és pontosság fölött teljes meg­ elégedését fejezte ki. — Ö méltósága itteni idézése alatt ős magyar vendégszeretettel hívta meg dú­ san terített asztalához a tisztikart, mely a szives látást azzal igyekezett viszonozni, hogy julius 31-én a főispán úr tiszteletére bankettre ült Össze. A fürdő nyári kertjében terített asztal körül a lehető legvidámabb hangulat uralkodott, melyre csupán azon körülmény hatott zavarólag, hogy a vármegye alispánja fiának komoly rosszulléte miatt meg nem jelenhetett A társas vacsorán ö méltó­ ságát Tihanyi Ferenci vármegyei főjegyző köszön­ tötte fel a nála már megszokott ékesszólással, míg a tisztikar részvétének az alispán családjában beállható komoly fordulat fölött Pongrácz György árvaszéki elnök adott megkapó hangon kifejezést. Ezenkívül még két hivatalos toasztot hallottunk, melyekkel a vármegye főjegyzőjét Tihanyi Feren­ ciét és az árvaszéki elnököt Pongrácz Györgyöt éltették és pedig előbbit dr. Kossaczky Arnold, az utóbbit Nagy Mihály tb. főjegyző lendületes fel­ köszöntője után, melegen és őszintén. A lelkes hangulat viharos éljenzésbe tört ki, midőn ő mél­ tósága a főispán hosszabb s közvetlen hangon tartott beszédben a vármegye tisztikaráért — melynek körében mindig wivesen és örömmel je­ lenik meg, — ürített pohárt. A vacsoránál Laszkáry Gyula, Török Zoltán, Muzslay Gyula és Budnyánszky László vármegyei bizottsági tagok is megjelentek. A kellemes estélynek a késő éjei vetett véget * • Reményi Károly városbiránk július 31-én utazott gyógyulás és üdülés végett három hétre Karfsbadba; ígéretét bírjuk, hogy e most fokozott mértékben világhírű fürdőből néhány levelet fog 1 lapunk számára imi. A közigazgatási bizottság aug. hó 1-én tartotta rendes havi ülését Scitovszky .János alispán elnöklete alatt, mivel a főispán még aznap Budapestre utazott hivatalos ügyben. A bizottsági tagok közöl csekély számban vettek részt. Fon­ tosabb Ügyek elő nem fordultak s a havi jelen­ tések egyszerűen tudomásul vétettek. Esperes-választás. A nógrádi ág. Ii. ev. egy­ házmegye több tekintélyes egyházának irány­ adó férfiúitól vett értesülés szerint, az egyház­ megye egyházainak túlnyomó többsége a mod folyó föesperes-vála^ztúi alkalmából az eddigi főesperesre, nL b'vehla János uhor.-jzkai fel­ készre fog szavazni. Vezérli az egyházakat nem­ csak i. hálaérzet, hogy a férfiút, ki 15 évig páratlan bölcseséggel, tapintattal s tekintélylyel igazán közmegelégedésre vezette az egy~hí»2>«»cgye.. a btnűlGtuttün- Újból való j«y«!va.rr— tusával megtiszteljék; hanem vezérli őket a meggyőződés is, hogy nálánál méltóbbat s min­ den előhaladott kora daczára is alkalmasabbat, olyat, a kiben az egyházmegye közönsége inkább megnyugodnék, ez idő szerint nem választhat­ nak ; sót kecsegteti az egyházakat az édes re­ mény is, hogy nagyérdemű főesperesüket — jó­ lehet végleges elbocsáttatását oly sürgetve kérte is ő egyházmegyéjétől, — tekintettel ama kö­ rülményre, hogy az uj. nemsokára életbelépő szabályrendeletek hivatva lesznek a főesperes munkaterhén tetemesen könnyíteni: sikerülni fog helyén, az egyház javára, még néhány évig megtartani. Előléptetés. Kovács Béla Ipolysági kir. törvény­ széki irodaigazgató a X-ik fizetési osztály má­ sodik fokozatába léptettetett elő. Áthelyezés. Suska Gábor, alsó-lendvai kir. jbirósági aljegyző a vámos-mikolai jbirósághoz hasonminőségben áthelyeztetett. < Balassa-Gyarmat r. t. város. Nemcsak a törvényhatóság kebelében vau már felvetve meg­ oldás végett o kérdés, mely elöl a székhelyi nagyközség többé ki nem tér, de ő Felsége sze­ retett apóst, királyunk kabinet-irodájában — úgy látszik — már is az a vélemény uralkodik, hogy B.-Gyarmat rend, tanácsú város; mert, ime, a a múlt héten érkezett közvetlenül a b.-gyarmati Polgármesteri Hivatalra czimezve Ő Felsége kabinet-irodájából egy legfelsőbb intézvén)', melyet persze az elöljáróság a nem kompetens czim da­ czára, mint különben hatáskörébe eső ügyet, gyorsan és kellőkép elintézett. Balassa-Gyarmat cslnosodik. Szerettük volna ez újdonságot akkép czimezni, hogy B.-Gyarmat épül-szépül; de hát ezt — sajnos! — nagyítás nélkül nem mondhatjuk el; azonban, hogy csiuosodik, az már igaz; kezdettünk ehhez erősen hozzászokni tavaly: a királylátogatás alkalmából s az ilyesmivel úgy van városunk polgársága is, mint müveit ember a csínnal, tisztasággal; egy­ szer megszokva, nem lehet el anélkül, második természetté válik. Ily reflexiókat ébreszt bennünk, amit kikelet óta városunkban lépten-nyomon ta­ pasztalunk; új, nagy és comfortszerü bér-, avagy magánházakat alig emellek ugyan, — de jobbí­ tanak, tataroznak igen sok helyen; ezek közül ime a nevezetesebbek: Sztranyavszky Géza 1 kir. közjegyző a Kövy-hagyatékból megvett szép beltelken két házat alakított át, melyek egyike villaszerű bérház; Janics Endre kir. adótárnok és neje a Deák-Ferencz- és a szügyi-uteza sarkán jókora, urias házat emeltettek, ugyancsak a DeákFerencz utasában a AWA-félo ház nyert csinos átalakítást; a város bírái: Reményi Károly és Fábry János szintén szebbé, nagyobbá tették régi házaikat; valamint (brassói) Weisz Jakab a Szécsényi-utczában fekvő házát. Tőből újonnan épült a Zichy- és Óváros-utcza sarkán az izraelita rituális fürdőhöz. Barth fürdőkertbeli uj szín­ köréről már tettünk o lap hasábjain említést. De ha Bárth épít, akkor Burok sem maradhat el: ő tehát a „ Zrínyihez “ czimzott sörbáz régi helyi­ ségeihez építtetett úgynevezett „polgári szobát“, hol a kisebb polgárok jönnek majd össze, munka után, egy kvaterre. Kiss Jakab a tabán-utezai volt Baintner-féle házat divatositotta. Klein Adolf pedig a Fő- és Ipoly utcza sarkán terjengő Stillerféle háznak adott modern külsőt. A b.-gyarmati Takarékpénztár udvar-kertjében uj nagy ülés­ termet építtetett; az izr. hitközség a zsinagóga monumentális homlokzata rózsájánál lévő magas tanácstermét változtatta emeletesre. Mint évenként, az idén is, szépen kitatorozták a vármegye szék­ lábát; s reméljük: legközelebb a város érdemes elöljárósága követi majd a jó példát, és megszaiadit bennünket attól a nem-szép színtől, melybe tavaly öltöztették a tanácsházat. A balassa-gyarmati Ipolyár terén munkába vett Ilid- és útépítés serényen halad; a lebontott négy Kisebb fahíd helyett létesítendő két uj jókora nagy és kitünően szerkesztett hid közül az egyik, mely 20 méteres, középen pillérrel, valamint az útnak is egy része már elkészült; a második 30 méteres hid építésénél azonban váratlan akadáyok merültek fel; a hidoszlopok alapozása ugyanis a fakadó vizek miatt akadályokba ütközik; az eddig igénybevett szivattyúk helyett tehát gőz­ szivattyút fog kelleni itt alkalmazni, s a gőzszivattyu már meg van rendelve. Nem kételkedünk 1895. augusztus 4. abban, hogy a felügyeletet gyakorló főmérnökség mindent el fog követni, hogy a felettébb nagy forgalmú utón őszig az akadálytalan közlekedés hehreálhttassék. — Áz aszód ~-b--gy«rmaL--losoncit vasútvo­ nal kiépítése felett nagy az öröm mindenfelé, mert a budapest—hatvani vasútnak túlságos, sőt lehetetlen forgalma van, melyet megosztani szük­ séges. A vasút kiépítésére szükséges összeg biz­ tosítva vau, a mérnöki teendők, a kimérést ille­ tőleg már majdnem befejeződtek. A vasúti és bányamunkások csapatai a kies Galga-völgyön egymásután tűnnek az utasok szemei elé, kik muukájok terhét az ének akkordjaival igyekeznek enyhíteni. A mindenhol látható téglaégetők ké­ ményein magasba törő füst hirdeti a jövő nagy müvét; majd a nyitott kavicsbányák tűnnek fel, melyeket a nap arany sugarai tündöklőkké, a pázsit zölden elterülő leple közelében szinte va­ rázs-erejűvé tesznek. A góczpontok környékbeli lakói szebb jövőt jósolnak. A Galga-vőlgy falvai évek múltán a főváros nyaralóinak az üde levegő és festői tájék miatt kedves helyei lesznek. A mily erővel folyik a munka, kilátásba helyezhető, hogy a jövő óv szeptember havában már fütyül a vasút. Anna-bál táncz nélkül. A zsélyi Só sár-für­ dőben a múlt vasárnapra volt hirdetve az Annabál, amelyre a vidékről számos intelligens család rándult ki. Tánczmuhitságról azonban szó sem volt, pedig sok szép tánezosnő várta a tánezot. A nyári estélyre, mely Bárth fürdőhelyiségében matartatik meg az Ipartestület házalapja javára, városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Kedvező idő esetén nem is kétkedünk, hogy úgy szelle­ mileg, mint anyagilag sikerülni fog a mulatság. Tűzesetek. B.-Gyarmaton a múlt héteu két tűzeset fordult elő. Az egyik jul. 29-én, a másik jul. 31-én. Az első alkalommal d.-u. 1 órakor Schmidl Sámuel földbirtokos és gőzmalmosnak két kazla, juhakla és cselédlakja lett a tűz áldozata. Az egyik kazalban mintegy 1300 csomó rozs, a másikban körülbelül 500 csomó árpa volt össze­ halmozva. A tűzoltók és fogatok a vész helyén pontosan jelentek meg az összes felszerelésekkel, mentésről szó sem lehetett, azonban a tűz loka­ lizálásában nagy erőt fejtettek ki. Az oltást egy ideig gr. Forgách főparancsnok, majd Hábor alparancsnok a késői órákig (éjféli 12 óráig) Fábry János szakaszparancsnok vezényelték. A tűzoltók egytől-egyig dicséretes buzgalommal működtek közre. A nagy munka közben a főparancsnok volt szives üdítő italokról is gondoskodni, a mi ter­ mészetesen igen jól esett az izzasztó munkában. A tűz keletkezése körül gyanuokok merültek fel. Ugyanis az egyik kazal tövében ott találták a Schmidl Sámuel ispánjának Rubint Jakabnak a gyufatartóját. Hogy mit fognak ebből kisütni, azt még nem tudjuk, csak azt konstatáljuk, hogy az ispánt a csendőrök azonnal letartóztatták. A juhakolból a juhász hűséges kutyája kitereltc az egész juhállományt, a kutya azonban már ki nem szabadulhatott; a szegény állat hivatásának lett áldozata. — A másik tűz jelentéktelenebb volt, Őszterreicher szécsónyi-utazai házában a fészerben lévő szalma lobbant fel s néhány perez alatt elhamvadt. Húsvágás és kimérés! szabályrendelet B.Gyarmaton. Az immár miniszteri jóváhagyással is ellátott húsvágás és kimérés! szabályrendelet most augusztus 1-én lépett életbe városunkban. Oly közérdekű a tárgy, hogy azt lapunkban is egész terjedelmében közölni fogjuk. Szegénynek a dobszó, uraknak az ojságlap. B.-Gyarmat elöljárósága, mint évenként, az idén is dobszó utján kiadta a rendeletét, hogy a háztulajdonosok, illetve . a ház- és lakásbérlők, a közegészség és köztisztaság szempontjából a házak előtti gyalogjárókat tartoznak úgy reggel, mint este 7 órakor „becsületesen megöntöznitartoz­ nak azonban továbbá az érintett járdákon és víz­ folyókák mellett folburjánzó füvet rendesen ki­ gyomlálni, — mindezt büntetés terhe alatt És mégis kénytelenek vagyunk lépten-nyomon tapasz­ talni, hogy ez üdvös rendelet legkevesebb respektusban rószesübaz úgynevezett úri publikumnál, s midőn kérdést intézünk az illetőkhöz: miért nem teljesitik azt, mit a helyhatóság elrendel, a stereotip válasz az, hogy: nem hallottuk, mit do­ boltak !* Az elöljáróság tehát lapunk utján is felhívja a lakosságot a locsolás- és gyom látásra. A fő szolgai) Írói hivatal pedig - mint rendőrha­ tóság — bizonyára példásan bírságolni fogja a mulasztókat. Persze, ha rendezett tanácsú város volnánk, ilyesmikkel nem kellene bajlakodnia a teendőkkel amúgy is tulhalmozott jár. föszolga- �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. augusztus 4. 5 saját hatás- eszközlcndők; az előadások pedig szeptember 9-ikéu veszik kezdetüket. Azok az egyéves önkénPajor htviu í tesek. a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi álló, tárgyára | szeptember h»L végén fejezik br-,—virtúner t—8. nerve * francit a (tar,nngy nem magyar’) történelemből [ napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok szeptem­ »ett drámai müvét, melynek .1 év óta műgondjai na* ber 1-töl 15-ig tartatnak. gyobrvzret izeutélé; 8 minélfogva az moat — mint Gróf Lippe-Biesterfeld Ernő úr ó magassága egyik megbízható zzakértönek állítja, — akár a kifo­ gástalan. még legnagyobb íróink által ia sokszor elha­ (Posen melletti Neudorf kastélyból) rheumatikus lt vágóit technikai (jambuaokh akár a gyönyörű nyelvezet, fájdalmainak gyógyítása végett, neje és cselédség akár végre a cselekmény <uabatoMágára nézve a maga kíséretében, ma Pöstyénbe érkezett és a Ferencznemében méltán a nagyobb írók alkotásai mellett kér­ villában vett szállást. Ugyancsak PÖstyénben het magának hglyet. A* mil crime és jeligéje azért nem hozhatók még kőztudomásra, mert a szerző azzal az időzik Hőbe Mária bárónő, dandárparancsnok uejs országos pályázatra kiírandó drámai müvek sorában ver­ Posenből. bíró úrnak, de elintézhetnek azokat körünkben. Egy beveszett mi. — Mint értesülünk, befejezte ót felvvim* é* egy elő.uinből senyre kelni, s egyszersmind a millcnnáris alkalomból, emez, általa szerényen ^kísérleti dolgozatnak nevezett' tennék bemutatását al megyéje iránti hódolatának is kifejezést adui szándékozik. A papiros-forintok. Múlt hét folyamán több lap azt hiresztelte, hogy a papiros-forintokat julius hó 1-jétöl a magánforgalomban nem fogadják el. Ezek a hírek annyiban tévesek, amennyiben a pa­ piros-forintok f. év deczember 3l-ig maradhat­ nak még magánforgalomban, azontúl 1896. évi jun. 30-káig a nyilvános pénztáraknál lesznek csak beválthatók s igy ezen pénznemek még 11 hónapig maradnak érvényben. Megjegyezzük, hogy a beváltást 1896. év végéig lehet kérelmezni. Értesítés. A tiszai ág. ev. egyházkerület eper­ jesi Collegiumának jogakadémiáján az 1895—96. tanévre a berratások f. évi szeptember 1-től 8-ig •) Egy magyar tárgyú készülőben. P. I. Gazdászat Gyászrovat. Az öreg Pletrich János bácsi múlt hétfőn, julius 29-én éjfélkor, élete 83-ik évében itt B.Gyarmaton többlétre szenderült. Valamikor gazda­ tiszt volt, s mióta magát nyugalomba helyeztető, mintegy tizenöt óv óta takarékoskodva magányo­ san ólt közöttünk : hagyott is ily kép unokaöcscse Pletrich Bélára nehány ezer forint értékű ingat- Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. GYÁR és IRODÁK ; • VI. kér. külső vácxl-űt 29—35. « J ----- < V VÁROSI IRODA és RAKTÁR: ■> ' Podmunicxkv-utcza 14. A v Gőz- és járgány cséplökészületek, számos első díjjal kitüntetett Scblick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemen acxélekék ME" Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talaj mívelö eszközök, valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Cü rakarrnánykészítő gépek, darálók, őrlő-ina Írunk és mindenn<*mii gazdaaági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marnkraleó arató­ gépek ta fiikaxxAló-gépek, szállítható mezei vasutak stb. — Elő­ nyön fizetési feltételek. Lcgjutányosabb árak. Elismert legjobb szerkezetű gyűrű- és sima- HENGEREKET, CSÉPLŐGÉPEKET, téli-, lárffány- és fel gözhajtásra- hántó ekéket, '■’/„L" különféle lánczboronákat, „Austria" sorvetff gépeket, Blunt'-féle ensilage zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, • Legújabb bor- és gyümölcs-H*\j lókat, gabnarostákat, trlóröket ós kukorlcza morzsolókat, m szőlő zuzőkat h bnfjuőmorzsolőkatt Önműködő „SYPJION1.V* növény- és szőlőmU’ wiUtóhat, 5 vessző permetezőket kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül a legjobb minőségben gyártanak »« átállítanak MAYFARTH PH. és TÁRSA l'^« cmAsz. Alapitlatoll 1872. . ... . Ke.xj és kin kii, Hzabnd. - jaxdasájii fftpffyárnk. vasöntöde ás fíőzhámor BÓCS, II. Taborstrasse Nr. 76. ’ ’ i'.d.'mi..’. 375 - any, bro . ..................... bemmel •> ol?ő', ;l;Qk?.al. Árjegyzékek’ r Árpavásár NyUrán. A f. évi szeptember hó 2-án Nyitrán megtartandó árpavásárra bejelentési ivek a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál Nyitván már kaphatók. Az árpavásárra vonatkozó bejelentési ivek augusztus 15-ig kül­ dendők az nárpavásár rendező bizottság* czimére Nyitráru. A legjelentékenyebb hazai és külföldi kereskedők érdeklődnek a vásár iránt s bejelen­ tették megjelenésüket, nem lehet tehát semmi kétség az iránt, hogy a vásárnak igen nagy for­ galma lesz. Ismételve figyelmeztetjük a keresett sör- és maláta-árpatermő vidékek gazdáit, hogy árpamintáikat a nyitrai árpavásáron okvetlenül be­ mutassák. Az eladás lepecsételt minták alapján tör­ ténik. Minta gyanánt 10 kg. küldendő két 5—5 kilogrammot tartalmazó erős vászon-zacskóban. A minták papiros tányérokba öntve lesznek közszem­ lére téve. Kruti*tt*in<'r Károly bécsi (IIatipt>*tra*s6 120.) gyáros számos arany ereimnél kitüntetett houilokzatfestékei haiáukbau >•> mindinkább tért hódítanak, miután telje* «en hasonlók as olajmázolástól és festZ*kszinllk tintá­ iig* miatt vállalkozók és építőmesterek nagpm ked­ velik. Mintalapok 40 különböző színárnyalatban és használati utasítások kívánatra ingjen küldetnek. QPUI IPIf ‘^e vasöntöde és gépgyár v U II Ll U II részvénytársaság BUDAPESTED. 3 i lanságot, stb. Temetése a róm. kath. egyház ; szertartásai szerint július 31-én ment végbe & I távolból megjelent rokonok és a szomszédok ’ részvéte nieiictt. Nyugodjék DőKőVéi I 10—10 600 munkás. úr-Ti Tiiimiiií wzárnoa elismerő levelek Hrrncntve .küldetnek Képviselők és v ---- -----------------..................... ..... . — oV|— „,'fozoiitiírtiidtók felvétetnek. cc �STAHEL és LENNER BUDAPEST tnrar- és lemezlyukasztó gyár. " Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű: Trieurök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű magvak kiválasztására, Lencsctisztitó és ositályozó-trieurök az árpa kiválasztására és a lencse osztályozására. Osztályozó-trie űrök. . Szabadalmazott trieurök és osztályozó gépek minden gabo­ nafaj tisztitAsára és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Qutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ séggel a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökké átalakítását , . ’ . .. alom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági okra. Kitüntetve ont. kiállításon 1885. Budapest ♦ Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. Relay és Benedek orsz. Kólpar-klál- előbb Budapest. Kitüntetve litáson 1881. KRISZTA és Társa cn Egyházi felszerelések miseruhák, és xásxlók gyára. Budapest, IV., Lipót-utcza 21. sz. Ajánlja a t ez. társulatok, testületek, egyletek s körüknek külön zászlókészitési osztályokat, mely saját mllhimzll intézettel és műhelyekkel ran egybekapcsolva, melyekben arany vagy ezüsttel művésziesen hímzett vagy festett egyházi, iskolai, kath. legényegyleti, ifjiuági, ipartestületi dMeti, tűzoltó, hányán, hadastyán, lövész, temetkezési stb zászlók h lobogók az egyszerűtől kezdve a legdíszesebb kivitelben készülnek. Itajzokat, mintákat és részletes költségelőirányzatokat készséggel küldünk. 4 8 </> </> Egyházi ruhák fs félszereltekről külön árjegyzékkel szolgálunk. MUFOGAK. Kényelmesen berendezett műtermemben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávolitása nélkül, elsó fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba ügy tétetnek be. hogy a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek Ö£) a legnagyobb figyelemmel, óvatossággal Hölgyeknek Milön műterem, befárat a kapun. ——— Molnár János, J20 •—2 ® és fájdalom nélkül huzatnak ki. Witr— g, fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. •<*** Egy Jó házból származó Ifjú ugyanott tanoneznak felvétetik. dfc 2^ zi-z -ett �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. augusztus 4. „Xe tatarozunk kos Aránál tincnri: ** Ezt mondja egy régi közmondás. Ugyanezen találó közmondást I vonatkoztathatom | éír én~ wrcppmro”ü~ Amennyiben csakis egy oly nagyszabású, készpénzzel űzetett óriási árúmennyiséggel fölszerelt raktár képes Aaletfclciuek azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet cl. eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak ingyen és bér­ mentve. Gazdagtartalmú mlntakönyvek, milyenek még eddig nem léteztek szabók részere bérmentetlenűl. 2 Szövetek öltönyöhöz. lám., ásít, és esiterjáiyos bútorrattára B.-Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. BRŰNN (osztr. Manncheater). 65. Legnagyobb gyári san tdjesiitetnek. * ■ " •SS Ss Egy jé házból való flu asztalos tanonczul azonnal felvétetik. raktár kelmékben ‘/« millió frt értékben. nVÁQ! ügynökök és házalók rendesen „StikaUteket, • “kelméket O • rofsky * árúja 4 czimkével ellátott szöve­ hoznak nagy mennyiségbon árúba. 131. ü Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett cl nem adom. § £ * 3238 1895. P. az. Hirdetmény. 20—17 Szétküldés csakis utánvétellel. 52-11 E szabó-kellékek Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ * □C 0) 4—-Hfrtig továbbá bélései, gombok, tök, ezérnák, stb.) K* Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetét csonkítják, ajánl: Síi karó fwky ■János, Q E Peauvien és Dosking a magas klérus számára. Elő­ írás szerinti szövetek a cs. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadnstyánok, tűzoltók, tor­ nászok,'” béröltözetek részére; kelmék teke- és játék­ asztalokra. kocsik bevonásához. A legnagyobb raktár stájer, ka rintiai, tirol stb. lodenekbcn úri és női használatra eredeti gyári árakon és olr nagy választékban, milyennel 2OÓ versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb szinekben. Mosó szőve- SCHÖNFELD MIKSA, »E ac A b.-gyarmati kir. tvszék ezennel közhírré teszi, hogy a losonczi illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár) kiskorú­ sága a 2703 895. száma első bírósági jog­ erős Ítélettel meghosszabbittatott. B.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 1895. junius 19-én tartott üléséből. Kray, 179 2-3 kir. tszéki elnök. An tény Béla, kir. törvényszéki jegyző. BIKSZADER alkallsch-moriatlsches SAUERWASSEK égvétiyes konyhasós BF'CS t^wigx a L . C Borral s gyümölcMzörpökkel vegyítve kellemes üdítő italt szolgáltat. BRC SSEL 1RM ■ BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ. CURORT BIKSZÁD Szatmármegye keleti szé- an dér östllchcn Grenzo * de Szatmárer Comitates, auf cincr waldigen, vor Winden dnrch hohe Gebirge geschützten Hochebene gclegen; von SzinérVáralja (Szatmár-Nagybányaer Bahn) 2, von T'écsÜ (Ung. Nordostbahn) I Stunden entfernt. lén, szelektől magas he- ; i ; gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérVáralja állomástól (szál- • már—nagybányai vasút) 2, Fécső állomástól (magy. északkeleti I vasút) 4 óra Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kntkezelősége. Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ Járásnyira. földön már legnagyobb Egvényes konyhasós vize kitflnü hatásúnak a kővet­ kező kórnemekuél bizo­ nyait be; Idült tüdőharat, tüdőié gdig és a kezdődő gümőkórnál idült gyomorharutaái anapunkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fej­ szédüléseket szünteti, az *gé«z vérkeringést jóté­ konyan emeli s így emésztést és a Jó étvágyat teljesen helyre hozza. Az epe-elválasztást a májban sietteti, ax epeelválasztó utakat jó karban tartja; agyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsatornat tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, Sérgatág, mái- és lép daganat elfen. kelendőségnek Ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben: PopOVlCH János, Losonczon: Biilyl János, Füleken : Bllcliler Pál, S.-Tarjánban: Mandi Gábor uraknál. 15-13. Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsénybe egy jó házból való fin tanulóul felvétetik. 1 *3. 1—4 Die alkalisch-muriatische Heilquelle Bikszád Ízt von ausgezeichneter Wlrkung bel: ohronlschen Lungenoatarrh, Emphysem und beginnender Tubercnlose. Das Wasser sülitbei chron. Magencatarrh den hJínfigcn Brechreiz, Kopfschmcrz und Schwindel, iát von wolthatigem Einfluss auf die allgemeine Blutcirculation und fördert somit den Appetit und die Verdauung, und triigt in Folge seiner lösenden Wirkung zűr llcinhaltung der Gállenwege unddes gesammten Vcrdauungskaneh bei. Da­ her unübcrtrefllich bei Hesmorrhelden (goldcnc Adcr), Gelbsucht, sowie bei Leber- und Mllzanichwellung. !O Bátorfalu (Honim.) kőznég határában 33 m. hold kiterjedésű szántó- és rét sza­ bad kézből azonnal eladó. Részletes felvilá­ gosítást nyújt: özv. dr. Vargha Ferenczné B.-Gyarmaton. iga. i-i 'aiu’ F V4<J»S7- ~ ária-* * czelli M nagyszerűen halnak gyomor bajoknál, I nélkülözhetetlen és általánosan Ismeretes ■ házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvégyta- I lantig, gyomorgysngeség, bűzös lehelet, I talfu|taáo, savanyú, fslböffögés, hasmenés, I gyomorégés, felesleget, nyélkaklválasztát, I lárguág, undor és hányás, gyomorgörct I szűkülés. Hathatós gyógyszernek bizonyult I fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól I srármazott, gyomortulterhelésnél ételekkel Iés italokkal, giliszták, májbajok és hlmor- I rholdáknái. Említett bajoknál a Márlaexelll I syomoreaeppek évek óta Htü- I nőknek bixonyultak, a mit száz meg száz I bizonyítvány tanúsít. Egy kis Üveg ára I használati utaltassa] együtt 40 kr., nagy E üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Törélk I Jorwf gyógyszertára Bndmpewt, I Király uteza 1i sz. A védjegyet én aláírást tüzetesen ■ tessék megtekinteni! Csak olv cseppeket ■ tessék elfogadni, melyeknek .burkolatára ■ zöld szalag van ragasztva a kenzitu I aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: ■ .Valódiságát bizonyltom *. v ■ * A Márlsczelll gyomoreteppek valódién 1 kaphatók. P B.-uynmmton; CservonyAk Gy. és Kanitz0. gyógytArAban. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. BFAruyérmckkcl kltűaletvc* "VB 1895. augusztus 4. Első cb. cb kir. kimar. BBabadalm. BP Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOK ZAT-FESTEK-G Y AR z^ Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya * és hóiuortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint-gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított úllapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz —Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ loc. 20—12. mentve küldetnek. layton & Shuttleworth © a) Budapest C 354/895. szára. Árverési hirdetmény. álul • bgjutányoMbb árak mailett tjánlutaak: fi na s N o mwrvMlók. <Ur*ldfc. Etfttam söü-rtik 2 is 3 ma akik Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. L-cx. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a buda­ pesti V. kér. kir. jbíróság 1895. évi 12459. számú végzése következtében dr. ifj. Draskóczy Miklós Ügyvéd által kép­ viselt Krzovan Antal javára Kossaczky Karolin és dr. Kossaczky Arnold ellen 2280 frt s jár. erejéig foganato­ sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 761 frtra becsült szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árveré­ sen eladatnak. Mely árverésnek a b.-gyarmati kir. jbiróság 2754/95. számú végzése folytán 2280 frt tőkekövetelés, ennek 1891. évi május hó 31. napjától járó 6°|0 kamatai és eddig össze­ sen 56 frt 86 krban biróilag már megállapított költségek erejéig B.-Oyarmaten alperesek lakásán leendő eszközlésére 1895. évi augusztus hó 13. napjának d.-e. 10 órája határ­ időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. L-cz. 107. és 108. §. értelmében készpénzfize­ tés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fog­ nak adatni. Kelt B.-Gyarraaton, 1895. julius 24. 185 1—1 Tomis, kir. jbirósági végrehajtó. NYOMATOTT AKIADÓTULAJDONOS ö> GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSULAT OYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00863.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 31. szám (1895. augusztus 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e675977f3eb307757cc25a5c57dcb6db.jpg 6d688448d0161cadf23e4108a4fec78d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/eda7820b60a1e76193ca3ae5caa32482.pdf ef9bfe42aba7c606a64a200cbd092251 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 11. XXIII. évfolyam. 32. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. KlőUartérni ári £gn>z évre 5 írt. Fél ívre 2 írt 50 kr. Negyed évre 1 írt 25 kr. X<y«e ékX»2 XO icx«k2caá.x. Klufiietni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. A német nyelv s az elemi iskola.• (A—d.) Wlassics Gyula, vallás- és köz­ oktatásügyi miniszternők amaz intézkedése, mely mellett a főváros elemi iskoláinak tan­ tervéből a német Írás és olvasás tanítását kihagyatni rendelte, a német sajtóban általános elégületlenséget keltett Ez az elégíiletlenség érthető ugyan, de se’ nem jogos, se’ nem indokolt. Bármily nagy fontosságú legyen is a mi speczialis viszonyaink között a német nyelv ismerete műveltségi életünkben, bármennyire igaz az, hogy e nyelvnek ismeretét államjogi viszonyaink is szükségessé teszik, nemkevésbbé igaz az is, hogy o nyelv cultiválása csupán addig mehet, míg az a nemzeti jelleg rová­ sára nem esik. Ha valahol, úgy nálunk van e zhatár megvonására különösen szükség 8 e szükséget a múltnak amaz immár nagy nehe­ zen pótolható — mulasztása teremtette meg, mely a gyakorlati engedmények folytonos han­ goztatása mellett azzal, hogy az idegen nem­ zetiségű és ajkú fiatalságot a magyar nyelv elsajátítására buzdítani, a nemzetiségi jelleg elnyomása nélkül szorítani nem akarta, avagy elfeledte, a magyar nemzeti jelleg tömörülését hosszú időre visszavetette. Ez az elnéző po­ litika eredményezte azt, hogy ime ugyanakkor, midőn az állam a saját nyelvét közvetett intézkedéssel is az őt megillető polezra emelni, TÁRCZA. A 'Választott nép-hez. Esengtél Messiásért Választott nép, s ime Itt van, megjött; örömmel Nézhetsz a szemibe. Ő az, valóságosan, A kit te úgy hivál; Kezében a törvény s egy Nemzet védpajzsa áll. És megszólal hangosan: Népem ösmerj reám: Én voltam, aki évezrek Során panaszkodám. De most hallgasson el a Sirámos kürt szava; Megmentett az örökös Rabságtól Hunnia. Igen, magyar ajkakról Hangzottak a szavak: Legyen Izrael népe Mint a magyar, szabad! S így nagy küldetésemet Én már bevégezéin, A szeretet vallása Int békítőn felém: És áldva néz egéből Le a nagy Jehova, Eliflietétl pemtk, reclamátiók í* hMutótek * kiadóhiva’alboz Intfzcndök. A lap axcllcmi n’aiém * a Nyilt-tcrre vonatkozó minden közlemények a azcrktailöliAz küldendők. annak már az elemi oktatásnál is — az ide­ gen nyelv háttérbe szorításával — érvényt szerezni kíván és akar, ama jól ismert, bi­ zonyos körök az államhatalomnak eme két­ ségbe nem vonható, úgyszólván elemi igazság erejével biró és ható jogával szemben nem­ csak érzékenykednek, hanem — mint már megszoktuk — elnyomatásról, erőszakosság­ ról panaszkodnak s a rideg chauvinismus vád­ jával állanak elő. A rendelet egészen kapóra jött nekik, mert abban bíznak, hogy a jajkiáltást meg fogják hallani az interparlamentáris congressuson is. Mi nem tartunk s nem félünk ettől, mert azok, a kik e congressuson összejönnek, na­ gyon jól tudják: mennyit ér ez a lárma, s nagyon jól tudják, hogy ha a magyar állam a magyar nyelv suprematiáját kívánja bizto­ sítani a culturális téren is, ahhoz ennek az államnak feltétlen joga van s ha ezt nem tenné, tűnnék fel olyannak, mint a mely fel­ adatát, rendeltetését nem ismeri, öntudattal nem bir. A chauvinismus vádja tehát üres és alap­ talan vád. Mert miről is van sző e rendelet­ ben? Arról, hogy a német nyelv oktatása a főváros elemi iskoláinak tantervéből kimarad­ jon. Ez intézkedés ellen pedig — nézetünk szerint, — még elvi szempontból sem emel­ hető panasz. Nem szorul hosszas bizonyításra, mindenki tisztában van azzal, hogy az elemi Mondván: ne légyen köztelek Viszálkodás soha! Légy hive rendületlenül E honnak Izrael, S tudd meg, hogy Árpád népével. Élned vagy halnod kell. S ha jön még, — a mint jönni fog, — Népirtó fergeteg. Elpusztulhat Jeruzsálem Harmadszor is, de tégedet Megvéd a szent honszerelem. Amen. P. I. Jeruzsálemi út. A Wyb. főrabbi jrgprlri «y<xnl« Hifii Dtitidi Jeni. VI. A végzet a nagy eseményeket nem szokta gyermekekre bízni s Jeruzsálem pusztulását mégis egy gyehnek határozta el. Midőn Vespasianus akkori római.hadvezér Jeruzsálem ostromlására gondolt — a véletlen egy zsidó gyermeket hozott útjába. Megállította. Mit tanultál ina? Kérdé tőle. Azt, «hogy megbosszulom magam Edoinon • Izrael népem *által (Ezcchiel próf. 25.)«Tehát mégis, mondá sajnálkozva a jószivü imperátor, • de nekem nem szabad Isten bosszújától fél­ nem. Azonban úgy látszik, Izrael romlását ott fönn is elhatározták. * S ha a babonás Vespasinnusnak ostroma sikerében kételyei vannak, azokat az öntudat­ lan gyenneksznvnk eloszlatják, K gyermekszó vetette tehát el a koezkát Jeruzsálem sorsa felett. Igen, a milyen végtelen llirdetcaek Árszabály izerint azAmittatnak. — Nagyobb é * tUbbazUri birdotósck jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatisnAl külön 80 kr. Nyllttír petit sora: 20 kr. oktatás feladata nem az, hogy a serdülő gyer­ meket nyelvekre tanitea. Az a serdülő gyer­ mek nem azért jár az elemi iskolába, hogy ott németül megtanuljon, — hiszen ennek ismeretéhez még a középiskolában sem jut — hanem azért, hogy a közművelődés általános érdekében a legszükségesebb ismeretekre te­ gyen szert. Már pedig senki sem fogja nekünk bebizonyítani, hogy a német nyelv Írása és olvasása ez ismeret keretébe tartoznék, hogy az az általános műveltség oly kritériumát ké­ pezné, melynek kényszere alól már az elemi oktatás sem mentesülhetne. Sőt mi még tovább megyünk. Őszintén saj- • náljuk, hogy a kérdéses rendelet csupán a fővárosi elemi iskolákat öleli fel s nagy öröm­ mel vettük volna, ha az általános s az összes elemi iskolákra kiterjedő érvényre emeltetnék. De ha ez azon iskolákban, a hol a német nyelv elemi oktatását a német ajkú lakosságra való tekintettel még e kényszerhelyzet miatt fentartani kell, ez időszerűit még meg nem va­ lósítható, azon felekezeti iskoláknál, a hol a felokezet nyelve nem német, okvetlenül meg­ valósítandó. Ezek a felekezeti iskolák nem a német nyelv iránt érzett nagy szeretőiből s nem is a műveltség iránt lángoló lelkesedés­ ből veszik fel tantervűkbe a német Írást és olvasást, hanem azért, hogy azt eszközül használhassák fel egyenesen a magyar áUameszme ellen. Az efféle állapotoknak megtúa 'teremtés * eszméje, a rettenetes mindenségig, olyan végtelen lefelé a «pusztítás, a képtelen semmiségig. Az Isten szereteténck vagy gyűlö­ letének, egy virágzó nemzet létének vagy nem­ létének a mérhetetlen kérdése, egy gyermek­ ajak rebegésétől függ. Az a végtelenség, mely előtt leroskadunk, tehát egy kicsiny gyermek körül forog? A chaosból egy világot teremt­ hetni, az Isten mesterkeze tudott csak — de a habzó életnek ezer millió alakulatát a chaosba visszarántani, elég hatalmas az a kis kéz is, — melyet inég vezetni kell? A világok története tehát nem az öröklét, csak egy óra, egy perez, olyan, mint az ephemer rovaré. De te Jeruzsálem vigasztalódj — a ki a halálitéletedet elrebegte, tiszta volt, ártatlan, egy gyermek. Bűneidben is kíméltek. Csnk hó­ héraid voltak ocsmányok: birád egy bűntelen gyermek. Hát Titus nagy hős volt. Tudott mosolygó arczokból siró arezokat csinálni. S ez nagy diadal. A történelem is szobrot emelt neki. Kortársai pedig azért a triumphokért elnevezik öt az <emberiség örömének, szereteténck. * Milyen jó, hogy nincsenek ajkai annak a szent frigyládának, melyet,villogó tőre féktelen őrjön­ gésében áthasitolt. Borzasztóconcertvolna,ha azok az ajkak beszédre nyílnának. Dühében neki ment az Istennek! A nyomorult féreg a világinesternck! A szent függönyből kifrecscsent vérről a szerencsétlen azt hitte, hogy az Isten vére. S keble a kielégített bosszú érzésében dagadt. Hát ez is öröm. De milyen szemér­ metlenség az olyantól, n kinek ilyen örömei vannak, azt mondani: «Non diem perdidil» A ki a szentek szentében, hol a szent főpap mint �3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. augusztus 11. A Bpestre hirdetett nemzetiségi congressusról jóformán minden nemzetiségi lap megemlé­ kezett ; de ezek között a lapok között egy sem úgy, mint a <Národnie Noviny * czimfl tót és a «Zásztava» czimű szerb lapok, melyeknek nagyzásait megmosolyogjuk ugyan, de izgató hatásukat nem vonhatjuk kétségbe. A két hírhedt újság czikkeit, melyek bizo­ nyára érdeklik közönségünket, hü fordításban következőkben közöljük: A „NÁrodnie Noviny * • A magyarországi nem magyar nemzetiségek solidaritásának az eszméje megérett s megvavalósuL • Az 1861. évi jun. 7-én kelt tót memoran­ dum 4. pontja igy szól: Végül kijelentjük, hogy a tót nemzet érdekei a polgári szabadság te­ kintetében azonosak a többi magyarországi nemzetek érdekeivel, a nemzeti szabadság te­ kintetében pedig a jelenleg törvények által el­ nyomott, nevezetesen nithén, román, szerb és horvát nemzetek érdekeivel; úgy, hogy azon területen, a hol a tót nemzet lakik, ugyanazt kívánja a maga részére (t i. a nemzetiség és szabadság tekintetében), a mivel a testvér ma­ gyúrok tényleg bírnak s azon okból a tót nem­ zet szolidaritást vállal a kezesség és küzdelem dolgában. Ezen szolidaritási, melyet a szabad magyarországi nemzetek szemei előtt a szabad­ ság es nemzetiség érdekében hirdettünk, a nem magyar nemzetiségek elnyomása erőszakolta ki. «34 év előtt apáink oly világosan és ponto­ san formulázták azt, a mi csak ma nyer lát­ ható alakot. Az idézett sorokban rejlő igazság nem halt meg, csak aludt. Ez igazság ébredez, kel teljes szépségében, teljes realitásában s ezt kiáltja hozzánk: itt az idő, sursuin corda! • Közös hazánk politikai és közigazgatási központjába összehivatott a három nein-magyar nemzetiség képviselője: a congressus, a melyen loyálisau és törvényesen megbeszéltetik a kö­ zös eljárás programmja, mely szükséges elodázhatatlanuL Életünkről, létünkről, becsületünkről és méltóságunkról van szó. Összehiván a congresszust alkotmányos, alaptörvények állal biztosituti jogunkkal élünk; nyíltan, becsülete­ sen szándékszunk eljárni, meg .akarjuk a haza színe előtt mondani, mi a mi hitünk, mik a panaszaink, kívánságaink. • Egyszerű felhívásunkra is már vezérczikkekben szólaltak meg az összes • *pesti hírlapok, ez azt bizonyítja, hogy van nemzetiségi kérdés és hogy az mélyen belevág Magyarország éle­ tébe. Igaz, hogy sok lapból kirí a gőg és a nemzeti zsarnokság, de találkoznak józan és szolid gondolkozású fők is. Egy szóval a mi uj akciónk már időszerű a tizenkettedik órá­ ban felébredtünk, mert ha továbbra is hallgat­ nánk, könnyen azon helyzetbe juthatnánk, a melyben a magyarországi ruthének leledzenek, a kiket egyenesen kivisznek a mészárszékre a nélkül, hogy valaki merne vagy tudna egy szó­ val is protestálni. Önmaguk haldokló nemzet­ nek nevezik magukat I Nem, sem nekik, sem nekünk nem szabad meghalnunk a saját tét­ lenségünk és gyávaságunk folytán. «A koczka el van vetve, rajtunk áll, hogy testvéreinkkel együtt a világ elé állítsuk férfias, öntudatos eljárásunk képét nemzeteink érdeké­ ben I Rendületlenül, erősen álljunk meg az erős törvényes alapon, mély öntudattal, tudva azt, hogy Isten és emberek iránti szent kötelessé­ get végezünk. Isten minket úgy segéljen! A • Zásztavm * • Éppen úgy, mint valamikor a törökök, most a magyarok félnek attól, hogy a jogtalan rabszolgák valamiképpen ne egyesüljenek, mert tudják, hogy túlsúlyúk, mindenhatóságuk csak ez időpontig basáskodhatik. A magyar kisebb­ ség uralma csak addig fog tartani, mig a nem magyar többség nem lép közös hareztérre, hogy vállvetve neki menjen igazságtalan ura ellen. A magyarok csakis u ’divide el imperal * elv alapján voltak képesek eddigelé uralmukat fenlarlanírEddig az <uraikodó faj» nérkedhstett méltán, mert sikerült a nemzetiségeket tá­ vol tartania egymástól, ami persze támassza volt a magyarok hegemóniájának. Természetes tehál, hogy abban a pillanatban, midőn az el­ nyomott nemzetiségek felébrednek majd mély álmukból, a magyar zsarnokság önmagától fog véget érni. Szerencsélleségünkre, eddigelé a nem­ zetiségek vállvetett ellentállását nem lehetett szervezni. Mindig csak egyenként léplek fel a nemzetiségek a persze eredményesen nem végződ­ hetett. Ezt mindenki belátja, még a magyarok is. Itt van például a < Magyarország * mely nyíltan bevallja, hogy «a magyarok szerencséjére * eddig nem létezett közös nemzetiségi akczió. A szolidaritás eszméjét a magyarok csak úgy tudták megfojtani, hogy az oláhokat rábír-' ták arra, hogy egyházilag válljanak külön u szerbektől, «akik vesztükre törekszenek *, hogy, a «szláv tenger * az oláhokat is fogja majd felfalni stb. E taktikázás sikerült mindeddig s még jelenleg is azon vannak a magyarok, hogy az oláhokat megfélemlítsék, hogy meggyőzzék, miszerint az oláhoknak egyátalán nincsen közös érdekeik a szlávokkal stb. amint azt legújabban a magyar ’Hazánk * is hangoztatja fenhangon. S csakugyan egy pár oláh lap ráment a lépre pl. a termesvári román lapok. De ez szerencsére kivételt képez, a románok túlnyomó többsége lelkesedik a szlá­ vokkal való szövetségért s a «Tribuna * kere­ ken kimondja, hogy román-magyar érdekközös­ ségről még beszélni is kába dolog. Szerb rész­ ről is folyt az agitáczió az oláhok ellen, akik a • szerb elem kárára iparkodnak gyarapodni érvényesülni slb.» s sajnos, vannak olyanok is, akik ezt tudatlanságból most is hangoztatják, de aztán olyanok is akadnak, akiket jól megfizet­ nek Bpestről ilyen magatartásukért. Mindezek­ ből látni való tehát, hogy a magyarok komolyan félnek egyesülésünktől A «Pester Lloyd * háládatlan vendégeknek nevezi a szerbeket, romá­ nokat, siótokat pedig némileg simogatja. ’Szerbek! Nem látjátok-e, hogy abba rendszer lakozik, hogy a magyar-zsidó sajtó erőfeszitéssel dolgozik azon, hogy félreértéseket, egyenetlenséget támasszon?! A szlávok s románok közt létrejött szövetség elkábitotta a magyarokat, elárulják magukat, elárulják, hogy mitől félnek, rettegnek. Dobjuk félre az ámitókat, tartsuk ki ez utón, melyre szerencsés perezben léptünk, mert fordulópont­ hoz értünk immár életünkben. Ne térjünk le egy imádkozó seráf, az örök dicsőség pálma­ ágával a megnyílt mennybe légajkakkal emel­ kedik fel, — az is csak egyszer- egy évben a nagyböjt napján, — hol minden szenvedély térdre roskad, s minden indulat kristálylyá jegesül, a ki ott orgiákat, förtelmes bakkanálokat rendez, szennybe rántja az érinthetlent, a szentet, hát azt nevezzék csak nemesnek, heroicusnak! Nem a homlokára illett az arany­ füzér, egy pár arasznyival lejjebb, a nyakára, a hová a sultánok szokták kegyvesztett udvaronczaiknak az aranyzsineget függeszteni. S aki ezen az ábéczén ért, annak azt mond­ ja: *kÖsd fel magad rá, legyen kimúlásod fényes.» Mikor meghalt, azt mondják, úgy rendelkezett, hogy testét elporlasztva, hamvait szórják szerte­ szét az Óczeánokba, hogy a rettenetes biró ott a magasban, ne találjon rá. Milyen cinizmus! Az Isten • szeretető * számon tartja a parányi férget s az Isten boBsttya ne találná meg maradványait az Istentelennek? Higyjék el: rátalált biz ő s rettenetes egy viszontlátás lehetett köztük. Milyen egy látvány, mikor az, ki tőrével az elérhetlenig merész­ kedik, annak fönsége előtt nyomorultan össze­ róttad. Kinek egy számadása van a végtelen­ ség Urával! A hatalmas tríiimphator felelt milyen magasan állott akkor az ázalék féreg! Ha föltánilna előttem a végtelenség, a túl­ világ kapuja, én nem a paradicsomot keresném föl. Titus szánalmas vergődésének látásától megittasnlnék s ezzel beérném. Bámulna a világ, ha elszámolnék annak az élősdinek a kínjaival, a ki azt hitte, hogy az Isten vérét szívja. S ha olvasnák, Dante poklára azt mon­ danák : hiszen ehhez képest, az a paradicsom! Emlékek. Mikor még Jeruzsálem mezőin szólt a pitypalaty s a levegőben csattogott a pacsirta, egy magányos házikóban élt egy kis család. Egy anya hét gyermekével. A szeretetnek egy kis lángbaborull világa. Az apa szabadságharezos volt, hősi halált halt. Meghalt, mert nem akart a zsarnokság bálványa előtt leborulni. De le­ borult halála előtt szerelmes hitvese lábai elé: •Szerelmünkre esketlek meg drága védangyalom, hogy gyermekeinket utánam küldöd. Kövessenek oda, a hol nincsenek szolgai lánczok.* 8 meg­ esküdött. Fölösleges volt ez az eskü, a vulká­ nikus tűz mely a bét gyermek szemében szik­ ráit szétlövi, elég érthetően mondja: «Az aczél leikeinkben van, kezeinken vasat nem tűrünk.* S nem is tűrték. A szabadsághősök gyermekeit a zsarnokság gondviselésébe szokta venni s a keserű válót nem váratott magám. Vitték az elsőt: • Borulj le! vagy pokoli halállal múlsz ki. • Meghalni könnyebb mint leborulni > —s te­ kintetét anyjára emelve, egy jajszó nélkül halt meg. Hozzák a másodikat. Tagadd meg Istenedet, nemzetedet! Hazudni nem tudok. S meghall 6 is. A har­ madik, a negyedik, mind. A hetedik nagyon kis fin volt még. Csábítani akarták, kis királyságot Ígértek neki. Nem kell nekem a te királyságod, hiszen úgy stjm volna szivem kis gyerekeket ölni, mint te a nagy király. De engedd megcsókolni még egyszer az anyámat, a csillagoktól a mi kis házunkig nagyon messze s én most fáradt va­ gyok a köteleidtől. A gyermek követte testvé­ reit. S a holttestek, kiürített magzatjai felett ott állt az anya. Anyagisága gyermekei életé­ vel távozni látozolt. Kialudtak benne a földi érzések s meggyűltük az égi lángok. Némán tekintett fel a csillagokra. Neki már van ott nyolez. A férje s a hét gyermeke. De visszatért még egy perezre öntudata, de már akkor nem volt emberi lény. Látnoki elragadtatással, ma­ gasztos őrültségben kiáltá : ’kicsinyeim szép utat oda az irdatlan magasba! * Ha fölértek menjetek atyátokhoz s mondjátok meg neki, hogy híven betartottam 'eskümet, s aztán men­ jetek oda jó ősatyátokhoz Abraháinhoz is, s meséljetek neki, hogy van egy gyönge unokája, a ki hét oltárt emelt az Istennek, ő csak egyetemeit.» S most az utolsó szál is szétpattant; A gyönge fonál, mely nz éleihez köté, megszakadt. Gyermekeivel együtt egy sírba temették. S ő rája énekelte nzsolláros: «A gyermekek anyja idvezült * (Folyt. köv.) rése pedig tovább csakis a vétkes mulasztás rovására maradhat meg. Nem igen tudjuk el­ képzelni, mit gondolna hirtelen felőlünk az luki <amcui»r<ir kápviíido otVa v-vngretnS* * sxuson, ha elmondanék neki, hogy nálunk még ily állapotok is léteznek s fenállanak; annyit azonban bátran elhihetünk, hogy nem­ zeti érzületünket, államalkotó erőnket nem illetné valami nagy dicsérő szóval. A rendelettel szemben emelt riadalom ne zavarja meg azt a munkát, mely a magyar állam tömörülésén s azon épit, hogy az ide­ gen nemzetiségű és ajkú serdülő gyermekek az idegen s külföldi nyelv helyett a magyar nyelvet tanulják meg szeretni és ismerni. Reá fognak jönni majd, hogy itt nálunk nemzeti féltékenykedésnek helye nincs, mert a magyar állam megköveteli ugyan, hugy az állam ma­ gyar jellege mindenütt s mindenben praegnans kifejezésre jusson, de a hatalmi köre alatt élő nemzetiségeket arra, hogy nemzetiségi jellegüket feladják, nem kényszeríti. A nemzetiségi congressus. Két Kray Jakab. TJrUiwll tllwuiUi VITÁLIS MÓRTÓL. (Folyt.) E véletlen eset miatt a mulatság meg lett zavarva, a vendégek egymásra néztek, talál­ gatták, hogy tulnjdonképen mi is a valódi ok, csakis Juczi néni Péter fiával volt tisztába, azok Mariska clájulását természetesnek vették, a végtelen öröm vett rajta erőt; csakis hárman tudták nzt, mi a valódi baj, a bosszankodó apa, a szívből sajnáló anya és a jó testvér. A leány nem jött többé ki, a háziasszony is bocsánatot kért, hogy leányánál maradhasson: a vendégeken bizonyos nyomasztó érzés volt látható, a málkaságot nem feszegették, Péter is ott gubbaszkodott az asztal végén, nagyokat hörpenlvc a pohárból. Péter közelében Pál ült �1895. augusztus 11. ez útról, használjuk fel a kínálkozó kecsegtető alkalmat Fel tehát, szerb hazafiak ! Fel a congresszusra, mely egyszersmindbelső viszályain­ kat is ki fogja irtani. Ilyképpen tömör ellenzé­ ki párttá fogunk válni, inelv imponálni fog. A ki hazafi tehát, az jöjjön ' Mindent félre, gazdasa­ got, fürdőzési, utazást, aki szerb luizali, annak kötelessége megjelenni a cogresszuson, mert elérkezett immáron, hogy lássuk: kiben lehet bízni s kiben nem. A ki fél. aki áruló, az ma­ radjon otthon............... Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. mesi pénztáritok: Tornyos József; pertúruok : Hamar Miklós; érseki tizet!beszedő: Jankovivs Istvan ; selyemtenyésztő biztos: Nagy József; építményi biztos és rabdolgozlatóintézeti pénz­ táritok: Garba Istvan. Ezek közül életben vannak még: Frideczky Lajos, Szontagh Pál, br. Majthényi László, Farkas Károly és Piry János, kik azt reméljük, jóval túl fogják érni az utolsó reslaurácziót. Levél Karlsbadból. Nógrádmegyei restauráczió 1842-ben. Anguxxtu.s 5. Érdekesnek tartjuk az 1842-ik évben Nógrádmegyében megválasztott tisztviselőknek név­ sorát az akkori évben megjelent Kossuth Lajos állal szerkesztett Pesti Hírlap után közölni. Az akkor alakult tisztviselőkor névjegyzéke itt következik: Első alispán; Fráter Pál; másod­ alispán: Károlyi János; főjegyző: Dessewffy Oltó; tiszti, főjegyző: Muzslay Sándor; első aljegyző: Fridcczky Lajos; inésodaljegyzó: Veres Pál; tiszti aljegyzők: Hálás Mark, br. Majthényi László, Török Sándor, br. Balassa Antal, Madách Imre. br. Ilarkóczy Mihály, Lisznyai Kálmán. Hadi főadószedő: Szeréiny Antal; házi: Dörnők János; aladószedők: Harmos Lajos és Bene Károly; főügyészek. Farkas Károly, Plachy Zsigmond egyenlő ranggal; alügyész: Soóky Andor; főbiztos: Sréler I^ászló; úti főigazgató: Szontagh Sámuel; számvevő: Dubraviczky Zsigmond. B.-Gyarmati járásban főszolgabiró: Horváth Elek; aisz, bírák: Szécsényi Miklós, Veres István, Somoskőy János; tiszti, szolgabiró: Plachy Ferenci; esküdtek: Lieszkovszky József, Pongrácz Tivadar; élés­ tárt biztos: Szabó Lajos. Széchényi járásban, főszolgabiró: Jankovich László; aisz, bírák: Básthy Miklós, főszolgabírói czimmel Horváth István, Benyovszky Móricz, Szontagh Pál; es­ küdtek: Mátyássy István, Malatinszky József, éléstárt biztos: Szecsődy János. Füleki járás­ ban, főszolgabiró: Repeczky Ferencz; aisz, birák: Okolicsányi Miksa, főszolgabirói czimmel, Zmeskál Sándor, Ottlik Ákos; esküdtek: Sza­ káll Antal, szolgabirói czimmel, Vattay Alajos, éléstárt biztos: Ambrózy Gábor. Losonczi járás­ ban, főszolgabiró: Gellén József; alszolgabirák: Ebeczky Ferencz: Okolicsányi József; esküdtek: Baross Péter szolgabirói czimmel, Piry János; éléstárt biztos: Guót Lajos. Továbbá csendbiz­ tos: Bornemisza István szolgabirói czimmel, tiszti, csendbiztos: Dobák Mihály; Várnagy: Krúdy János; levéltárnok: Nagy Ferencz; ne­ Ne vegye szives olvasóm zokon, ha nem kezdem mindjárt a világhírű cseh fürdő rajzá­ val, mert mielőtt ide értem, kiszálltam Bécs és Eger városokban, s másnak is, kit az orvos netán Karlsbad, Marienbad vagy Franzensbadba küld, ajánlhatom, hogy ne törje magát az egy folytában való hosszú utazással, de körúti jegyet váltva, itt-ott szálljon ki; sok szép ta­ pasztalásra tehetvén szert ily móddal. *) Bécsről szükségtelen, hogy levelem szűk kö­ rében beszéljek ; hiszen alig van — politikával is foglalkozó magyar, ki ne iparkodnék a társ székes fővárost megismerni. Tanulhatnak olt igen sokat. E metropolist a Ferencz-József vaspályán hagyván el, s végig szelvén Alsó-Ausztria és Csehország délnyugoti művelt, különösen gaz­ dag fenyves vidékeit; érintve Budweíszt és Pilsent, hol ép aznap egy újonnan épült óriási nagy malátagyár égett le, — (persze, hogy ma­ radt még elég!) Égerlandhoz értünk. Így nevezi a változott politikai beosztás daczára mai napig a nép, sőt az intelligent^ is azt a terjedelmére bár nem nagy, de törté­ nelmi szempontból annál nevezetesebb vidéket, melyet körül zár az Erez- és Fenyves-hegység s az úgynevezett Cseh- és Császár-erdő (Böhmer u. Kaiserwald), s melynek központját képezi a hasonló folyam mellett fekvő Éger városa. Aki világtörténetet tanult vagy olvasott, jól tudja, hogy a históriai fontos epizód: Wal­ lenstein legyilkoltatása (1634.) e városban ment véghez; és bár ez egymagában is oly érdekes, összeránczolt homlokkal, szerette volna a kezé­ ben forgató kést Péter mellébe döfni, kit eddig sem sziveit, e percztől fogva pedig gyűlölte. Nemsokáig volt együtt a társaság, ki-ki saját gondolataival terhelten távozott, végre Scholcz Péter is eszmélni kezdett, hátha az anyjának nincs igaza, n leány mást és nem őt szereti; hozzágondolta, hogy az esetben az a más ugyan pórul fog járni, mert a leányzó még sem lesz azé, de az övé. A vendégek távozása után az apa leányához sietett, ott feküdi az ágyában, aranyszőke haja hullámokban folyt alá, szemei beesettek, arczá­ rói eltűnt a rózsapír, ajkai megfehéredtek, oly halványan feküdt ott, hogy a koporsóba bátran betehették volna, az ágynál könyes szemekkel ült a szomorú anya, leverten nézeti belépő fér­ jére, szokása ellen kifakadt: «kegyelmetek öl­ ték meg e szegény leányt, én a legszerencsét­ lenebb anya. — Miért öltük volna meg, hisz' szándékunk a legnemesebb volt, csakis boldogságát akaróm, — jó lesz azonban a zsidó doktort elhivatni, az a baján majd segit. Egy negyed óra múlva olt volt már a doktor, ki igen értelmes emberke volt, megvizsgálta a beteget, ilcze számra rendelte a decoctumot, ököl nagyságú pilulákat; másnap azonban ki­ mondotta, lelki baj van itt, nem pedig testi, ezen baj pedig mcdiearnenlumokkal nem gyó­ gyítható. mindenekelőtt légváltozás, lelki nyu­ godtság, minden izgalomtól meg kell őt védni, mert ha ezt nem respektálják, leányuk ad animam el fog pusztulni. Az orvos e határozott nyilatkozata után össze­ tilt az apa az anyával, tanácskoztak s elhatá­ rozták, hogy a leányt egy rokonukhoz Dobsi- nára fogják küldeni, de az oly titok legyen, hogy erről még Pali se vegyen tudomást. Úgy is történt, egy hét múlva, midőn a beteg némileg megerősödött, az orvos beleegyezésével elvitték a sápadt leányt; Kézsmárkon senki sem tudta hova lett, hová vitték, de még az Állítólagos vőlegény sem. Hetek múltak, a szülőktől Pali sem kérdezé, hová vitték Mariskát; egy délután, midőn csak a mama volt otthon, a mamához sompolygott a fiú és hízelgőit, mi a szegény asszonynak igen jól esett, kis idő múlva oda szólt az anyjá­ hoz: «tudja-e szerelmetes mutterkám, hogy jövő hétfőn Mariskának születés-napja lesz, lássa mi nagyon jó testvérek vagyunk, úgy szeretjük egymást, neki az nagyon fog fájni, ha születés­ napjára nem gratulálok, mondja meg édes jó mamám, hová írjak neki a magam és a maga nevében ? — Édes fiam, azt nem mondhatom meg, mert apád eltiltotta. — Hisz’ nem fogom én azt senkinek sem el­ árulni, írnék neki egy szép levelet a szerclmetes mutterkával, az neki olyan jól esnék, tudja, hogy magát úgy is kiválókig szerette és szereti, akkor is, midőn hazulról el kellett távoznia, előttem sirl s azt mondotta, hogy nagyon fáj az elmenetel, mert az ő egyetlen mamájával nem lehel együtt. Az anya elérzékenyiilt, no jó, de ki ne fecsegd, mert apád ezt nekem sohasem bocsátaná meg, Dobsinán van, Steinhauseréknál. —■ De jó is kedves anyám, hogy azt nekem megmondotta, azonnal Írni fogok és a levelet magának is el fogom olvasni. Úgy is lön. Maris­ kának Pál igen szép levelet irt s azzal a mama is nagyon meg volt elégedve, pár sort még ő •) A körűtazia cgyizerúiítéte védett, hogy ne legyen ba­ junk 3—4 különböző vaanttiraulat mindenféle csínjiraJblnjival, czéltzerü a világhíré Coofc-féle utazási irodához fordulnunk ; van ilyen nemcsak Becsben, de Budapesten és a kontinens minden nagy városában; és ez iroda ügyes hivatalnokai jelentéktelen díjért egybeállitják az utijegyeket; s ha az ó „Tourist Thicketu-jük zsebünk­ ben van, baj nélkül mehetünk a kijelölt utón mindenfelé, ■ kiszállunk ott, ahol tetszik. R. K. 3 hogy ennek részletesebb tanulmányozása ked­ véért a németek nagy költője Schiller 1791-ben egész évig lakott itt, hogy aztán megírhassa a Wallenslein-trilogiát; sőt éveken át (1821 —1823) időzött itt Gőthe is; angolok, franczj£k, svájczíak; 'németek~a~ egyéb * nemZétBétfek^pédig ezrével jönnek ide folyton-folyvást; mindazáltal ez csak az utolsó nevezetes történeti esemé­ nye Egernek, s igen sok még az, amit itt látni és tapasztalni lehet. Már a kelti bojerek, a germán markománok és a szláv vendek laktak, épitkeztek, sőt erő­ döt emeltek itt, — ennek femnaradl monu­ mentális részei azonban n Hohenstaufen dynasztiától erednek. A tizenkettedik század másod­ felében I. Frigyes császár (Barbarossa) a négyszögü nagy fekete (állítólag) láva-kövekből épitett, igen magas Őrtorony mellé fényes csá­ szári palotát és kettős kápolnát emelt s 1179 évtől kezdve birodalmi gyűlések, családi ünne­ pély és összejövetelek egymást váltották itt fel. Habsburg Rudolf szintén többször időzött Egerben s mert a cseh királyoknak mindig fájt a foguk e kultivált német birodalmi külön kis tartományra, s az utolsó Hohenstaufen halála után II. Ottokár tényleg hatalmába keritette azt a magyar király szövetségese Rudolf volt, ki Ottokártól visszahódító Egerlandot. Negyven évvel később (1322) azonban bajor Lajos húsz­ ezer ezüst márkáért luxemburgi János cseh királynak zálogosítván el s többé ki nem vál­ tatván, igy került Éger és környéke és kebeleztetett Csehországba ; de autonoin állását még később is sokáig megtartó, mit legjobban bi­ zonyít az a körülmény, hogy a Pragmatica Sanctiót külön fogadta el. Aki tehát ide jön, 24 óra alatt módjában áll megismerni a több mint ezer éves várost, annak nagyrészt épen megőrzött ódon templo­ mait, milyenek a kathedrális, a keresztvitézek, dominikánusok, minoriták és a francziskánusok, többnyire gótidomu egyházai; mely utóbbi templom felszentelésén Habsburg Rudolf a vejévcl együtt jelen volt Megszemlélheti továbbá itt a már fennebb emlitett <Kaiserburg>-ot, melynek kettős kápol­ nájában maga az építtető Barbarossa Frigyes vezette oltárhoz (ha igaz] *) nejét: Vohburg grófnőt. Látta-e vájjon a mi néhai Rdmer Flórisunk a román és keletkező gól építészet találkozási •) Ezt azért mondom feltételesen, mert a vár kul­ csárja magyarázatában ugyan igy beszélte nekem, de hogy valóban úgy volt-e ? azt már nem tudom. Többi adataim azonban biztos történeti forrásból meritém. R. X.' is bediktált s azzal biztatta őt: <egészségére vigyázzon, bízzék a jó Istenben, minden jóra fog fordulni>, ez utóiratra oda nyomta a kereszt­ vonását. Pál azután azon szándékkal ment el hazul­ ról, hogy a levelet el fogja küldeni, a helyett azonban, hogy a városba ment volna, Jakabhoz sietett, elmondotta neki Mariska hollétét, a le­ velet meg is mutatta. Jakab igen megörült, arra kérte Palit, engedje meg, hogy születése napján ő is megemlékezzék s a levélbe pár sort írhasson. Pál szívesen beleegyezett. Jakab nem sokat irt, csakis ismétlé, mennyire szereti, kérte, legyen erős, bízzék benne s szerelmében, mihelyt al­ kalma lesz, Thököli táborába fog menni, hiszi, hogy ott kitünteti magát, de azért ne féltse, nem lesz haja, vigyázni fog magára, miután pedig hallja, hogy Thököli Gömörbe is fog menni, igy még hamarább fogja láthatni. A levelet egy felfogadott emberrel küldötték Dobsinára. Visszajött a küldöncz, Mariska anyjá­ nak és Palinak szives figyelmüket megköszönő, a levélhez egy kis lap is volt csatolva, mely Jakabnak szólt: — •Kiviére csak egy szóban felelek: ‘sze­ * retem. ’I Eleinte küzdöttem, vergődtem, ma már nem állok ellent’kcgyelmed szerelmének, mert biztos alapm támaszkodom és meg vagyok győződve, hogy kegyelmed arra egyedüli igaz, ki bennem hisz, remél és szeret, mit hisz? bennem hisz? Mit remél? semmit és mindent; szeressen hát, kegyelmedé vagyok, szerelme mennél égetőbb, annál jobban zár az magához. Ha pedig Thököly uram táborába megy, vigyázzon magára, gon­ dolja meg, hogy élete már az én életem is, (Folyt, köveik.) �4 pontján épített e remek kápolnát ? Azt nem tudom; de tudom, hogy említett régészünk nékem a hatvanas évek olejen mutatott a ma­ gyar bencxések altul megőrzött egy-két alfélé román ízlésű kapiUlt 8 órákig beszelt olntgadtalással és. irt róluk _________ Kettősnek nevezik a «Kaiserburg» udvarén lévő — még egészben nwgőrzött e kápolnát azért, mert úgy a földszintjén, mint az emele­ tén. tehat egy födél alatt két boltozatos, világos, egész kápolna van. kulön-külöu szentélylyel; nyilván azért építettek így. hogy mig az eme­ leten. talán a regenshurgi hervzeg-érsek, kinek egyházi fenhatósaga alá tartozott Egerlaud, mondhatta a misét az * udvarnak; * az alatt lent külön, a kisebb rangnak, s kezdetben — míg a többi templom fölépült, bizonyára a nép is itt hallgathassa az istentiszteletet. Külső falai, de különösen román slilü hat­ hat oszlopos két ablaka még egészen ép a Kaiserburg dísztermének, hol Gordon — a várparancsnok — lakomára hívta meg Wallen­ stein híveit és ölette meg őket ily módon, orozva. Wallenstein is meg volt ide híva, de ő élt a gyanúval s így nem ment el: hanem szállásán maradt a városban: Pachelbel Sándor patrícius özvegye jól elzárható palotaszert! emeletes házában; és még sem kerülhette ki sorsát, mert Buttler, Geraldin és Deere ux rejtett módon be tudtak hozzá jutni s az álmából felébredt és ágyából kiugrott hatalmas Gene­ ralissimus Wallensteint, helyesebben írva Waldsleint, — az utóluevezett franczia származású kapitány, a máig is itt őrzött, akkor dívó czifra lándsával átszurta. Itt Őrzik, mondom, mert a történet véletlen játéka úgy akarta, hogy a Pachelbel-család a 30 éves háború alatt kihalván, a város atyái elég okosak voltak e patrícius polgári házat * •városházául megszerezni, hol aztán a hiva­ talok kényelmes elhelyezésén kívül öt termet • Muzeum>-má alakították át; egy a termek közül és pedig az első nagyrészt Wallenstein emlékének szolgál. E Muzeum gazdag kincsei külön is megér­ demlik az Egerbe utazást, értem az oly művel­ tebb elemeket, kik a történet és népisme iránt kellő érzékkel bírnak. Van itt Zsigmond császár — és magyar ki­ rálytól is aranypecsélű diploma, (efféle van összesen három: a mi szerencsétlen 11-dik Lajosunknak 1526-ban készült nagy ezüst ér­ mét szintén itt láttam. A számtalan Wallenstein-képből legérdeke­ sebb az Ő, állítólag Van Dyck által festett életnagysága jellegzetes arczképe, s egy másik — mely őt a friedlandi herczeget, mint hat éves gyermeket egész alakban álhtja elő (spa­ nyol festőtől). De mosolyra indított az a két nagy festmény, melynek egyikén ily aláírás olvasható:« Wahre Abbildung dér Execution, so zu Eger den 25. Febr. 1634. für obergegangen. * Tudniillik, hogy ez volna hű képe annak, mikép végezték ki Wallensteint. A másik kép pedig a pondantja, hogy Wallenstein hű tábornokait mikép gyil­ kolták le a várteremben Gordon uram lako­ máján. Ezt a két képet a város érdemes tanácsa a történeti tény után száz év múlva, nyilván abból a dicséretes czélból festette le helybeli művész által, hogy meg legyen örökítve a tör­ téneti esemény; de szerény véleményem szerint : kár volt a festékért, az ily nagyszabású ese­ ményt nem kontár, de afféle művész, mint Piloty, ecsetjére bízni. A Muzeum egyik terme, úgynevezett Bürgerstube, egyebek közt a volt összes czéhek lá­ dáit, jelvényeit, pecsétjeit, emlékpénzeil elénk tárja, valamint a drága, filigrán aranyhímzésű főkötőket, kopogós czipőket, áttöri fnűvű — művészies fősüket, czipŐcsattoknr^nA.), melye­ ket Éger polgárasszonyai és leányai viseltek. (Az öregek még ma is híven megőrizték az ő ódon, de festői viseletűket.) Külön szoba tárja elénk az égerhindi paraszt berendezést és ala­ kokat: külön szoba az egyházi és egyéb mű­ vészi megmentett, részben megszerzett tár­ gyakat. De végzem, mert egy levélbe elég ennyi is, ámbár még igen.sok az, mit Égerről elmond­ hatnék I L’gy lehet, jegyzeteim alapján otthon, ha rá fogok érni, majd leírom még a többit is Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. augusztus 11. tanulság kedvéért és mert hiszem, hogy érdekli ! Tátra-Füredre utazott, hol családjával együtt e hó az olvasót. végéig marad. — Zichy Ferncz főtárnokmester senior gróf aug 7-én u délutáni vonattal zsélyi Tehát a viszontlátá-ig Karlsbadban ' Reményi Kiirvly. : uradalmába jött. — Gróf Pejucsevich Arthur Metánból gyógyulva tért vissza. — Pulszky AC4Í h/tluü i _ megyei vasul fővállalkozóit mutatta be a vármegye Losonczi hírek. intézőinek. Losoncz, augusztus 7. Az orvosok köréből. Dr. Gerő Mór b.-gyannati E napokban szomorú történetek emlékei orvos, néhány hétre üdülés végeit Tátra-Füredre rándull. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy idéződnek fel lelkűnkben. Most 46 éve annak, hogy az orosz tábor Miskolczról megindult, dr. Heksch József Radcgundból, ahol öt hetet városunkon bosszút állandó, a miért itt ague- ■ töltött, a mull héten érkezeti vissza B.-Gyarnlla-oapal egy orosz utócsapatot megtámadott ■ malra. és megsemmisített. Egy egész város ártatlan ■ Jótékony adomány. A vármegye alispánja lakosságának kellett bűnhődnie azon helytelen I a családjuk- ért súlyos gyász alkalmából a b.értesülés miatt, mintha e város polgársága vitte 1 gyarmali szegények között leendő kiosztás vé­ volna véghez falai között az orosz utócsapat gett a váró? bírójához 25 irtot küldött. A sze­ felkonczolását. gényeknek őszinte szívből fakadó imája az égig Máskülönben is gyászos események voltak száll s onnan könyörgi ki azt a vigaszt, melyre megszoinorilói e napokban városunk társadal­ e szomorú pillanatok között a nemes adako­ mának. Hétfőn reggel hirtelen terjedt el annak zónak oly annyira szüksége van. hire, hogy Szlolár György csehbrezói lelkész Hymen. Ifj. Richter Ferencz földmivelésügyi a megelőző nap estéjén kiszenvedett. Városunk miniszteri tisztviselő, id. Richter Ferencz, a szülöttje volt, mint segédlelkész itt működött, budai adóhivatal ellenőrének fia, eljegyezte Horváth Erzsiké kisasszonyt, Horváth László, s a csehbrezói papi hivatalt mindnyájunk büsz­ keségére hazafias lelkesedéssel töltötte be. A vármegyénk közbecsülésben álló alszámvevőcsehbrezói tanitót buzdította, támogatta úgy, jének szeretőire méltó kedves leányát. — hogy az évek óla minden tantárgyat kizárólag Jancsik Gyula, helybeli szabó-iparos f. hó 4-én magyar nyelven kiváló sikerrel ád elő, s a vi­ jegyezte el Pállá Orzsikét, Pállá Pál polgár­ dék tanitóil is hasonló hazafias tevékenységre társunk kedves leányát. buzdította. Ily (iánakhalálhírére hogyne borulna Névmagyarosítás. Klein Jakab kk. kékkői gyászba a város?! hogyne siratná benne érdé- I lakos vezetéknevét • Kis--re, Berger Gerzson messé váll (iának gyászos vesztét?! Sokan ' széesényi illetőségű bpesti lakos, valamint Irén, *-ru mentek temetésére, mely kedden d.-u. 3 órakor j és László gyermekei vezetéknevüket • Bodor ment véghez. Ott volt látható Heniczky Árpád : Sehőnberg Abraháin széesényi lakos vezeték­ országgyűlési képviselő is, mint a csehbrezói * nevét * Sebő -re változtatták át belügyministeri egyháznak felügyelője. Maga a temetési szer­ engedélyiyel. tartás részben méltatlan volt mind az elhunyt­ Egy ezredes öngyilkossága. Zayakovszky hoz, mind pedig a vidékről egybegyült közön­ Károly, a losonczi 25-ik ezred kötelékében séghez. Iszonyú soká tartott. Vagy hat hosszú állott ezredes aug. hó 5-én a budai XVlI-ik ének lett énekelve, két hosszú beszéd elmondva katonai kprhúz emeleti ablakából kiugrott s 2 és mind ez, a megbotránkozásig tót nye’von. órai haláltusa után meghalt. Elmebajos volt, Megengedjük, hogy a protestáns temetési szer­ mely búskomorságból származott, búskomorsága tartás a közönség végeit van; ám a halott pedig kél ízben történt mellőzése okozta. A iránt nem tartozunk c.kegyelettel s a családot, < Krigsschule * tanítványa nagy ambiczióval lé­ a rokonságot, a felügyelőt, a vidéki közönséget, pett pályájára, — sokat tanult s a katonai aki mind magyar, nem kellett volna annyi tudományokban egész otthonos volt. De mit ér figyelemben részesíteni, hogy legalább az egyik . a tudomány szerencse nélkül. Neki sem volt beszéd és egy ének lett volna magyar? Halljuk, szerencséje. A mull év elején helyezték Losonczra hogy maga a csehbrezói ifjú nemzedék óhajtva ' s nála a rangban és korban sokkal fiatalabb várta a magyar nyelven hozzá intézendő szót. I Pacot ezredes alá helyezték. Mikor pedig Pacod Bizony jól esett volna, ha arról értesíthetem májusban tábornokká nevezték ki, a szintén Nógrádtnegye közönségét, hogy már e kiváló fiatalabb Blazsck alá helyezték. Búskomorsága alkalommal az első lépés megtörtént és a ma­ egyre nagyobb mértékben jelentkezett s őrültsége gyar érzelmű lelkész felett halotti magyar a legutóbbi törzstiszti gyakorlaton nyilatkozott szertartás is lön tartva. meg, amikor a kassai tábornok megdorgálta. Hanem jó lesz vigyázni, hogy a mit egy Ekkor dühöngeni kezdett, bevitték a losonczi lelkész jót kezdeményezett, azt az utód el ne kórházba, onnan erős fedezel mellett Budára rontsa. A temetés alkalmával arról értesültek . szállitolták, a hol őrültségi rohamában követte többen, miszerint a múlt vasárnap, akkor, a el az öngyikosságot, mely Őt a boldogok honába mikor a lelkész haldoklott, a pongyeloki pán- avanzsiroztatla. szlávnak ismert pap tartotta ott az isteni tisz­ A b.-gyarmati iparlestület f. hó 4-én tar­ teletet, — holott ez egy másik püspöki egy­ totta meg — saját, háza javára rendezett, — szo­ házmegyének papja. Sokan megütköztek e hir kásos nyári tánczmulatságát. Ezen mulatság min­ felett s attól tartanak, hogy ezen atyai! zava­ den tekintetben sikerültnek mondhitó, mert nem­ rokat fog előidézni a bekövetkező papválasztás csak a nagyszámú, szép közönség mulatott kedé­ alatt. Szeretjük hinni, hogy a felügyelő Heniczky lyesen, de a jótékony czél is el lett érve, a meny­ Árpád, kiválólag ez alkalommal fogja gyako­ nyiben a házalap 244 korona 36 fillérrel gyara­ rolni felügyelői tisztét s nem hagyja e fel­ podott. A mulatók esti 8 és fél órakor már ügyelete alatt álló egyházába becsempészni a javában táuczoltak; a nemsokára rendezett négyest szlavizmust. 40 pár tánczolta. Mig a tánezoló fiatalság a tánczItt városunkban most özvegy Keller Sáinueltié téren, — a nem nagyon talp alá húzott nótákra, halt meg, ki 78 évet élt s azon nőkhöz tarto­ járta a csárdást, addig Valent László úr, a buda­ zott, a kik múltjuknál fogva a köztiszteletben pesti fértiruha-szabászati iskolának végzett és első állottak, férje aranyműves létére, a város pénz­ dijat nyert növendéke s jelenleg szülei látogatá­ tárnoka, a forradalom idején annak lelkes pol­ sára haza jött derék iparos-segéd, az étkező téren gára, annak elmúlta után Losonci egyik hang­ sürgött-forgott a „Világ posta * berendezése czéladó tanácsnoka volt. Nyílt házat vitt, a melynek jából. E nálunk még szokatlan játék sok élvezetet asztalánál a város előkelő tagjai megjelenve, nyújtott a közönségnek. A forgalomba hozott le­ sok üdvös dolgot beszéltek meg. Gyermekeik velező-lapok még a komolyabb természetű egyé­ nem voltak, de azért nem egy gyermeket ne­ neket is felvillanyozták; a tréfa és humor nydntveltek fel rokonságuk köréből. kozott ezeken, mit mindnyájan szívesen fogadtunk, Nagyhírű látogatónk volt a mull napokkan. mert láttuk, hogy alig van a nagy közönségnek . , Módi Kovács a gyarmattáji hős jelent meg az oly tagja, kinek valamelyikből rész ne jutott volna. itteni ezred feletti szemlelarfúsra. Szilassy Béla Tanúbizonyságot tehet erről K............ úr, ki fogadta úri lakába. Itt időzése ünnepszámba maga annyi ilusztrált és szellemesen irt levelező­ ment s nagyban örültünk megyénk e hősének. lapot kapott, hogy abból egy kis albumot állitReméljük, hogy jó emlékkel távozott körünkből. i hatna össze. A játék sikerében igen nagy része i volt Glizer Mariska kisasszonynak. Ily kedves és Ügyes Icvélhordót még nem látott közönségünk. Szünóra után ismételten kezdetét vette a táncz Hirek és különfélék. s tartott mindaddig, mig az ég borulni nem kez­ Személyi hírek, főispánunk gr. Dngenfoki dő' t. A közönség tartva a csakugyan nem sokára Lajos aug. 6-án B.-Gyarmaton időzött. Másnap beállott esőtől, éjfél után 2 óra tájban oszlani kéz- �1895. augusztus 11. 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. dett A fent kimutatott ti-zta jövedelem neinoak 141 819 frt 33 kr van előirányozva, ennek fe­ a belépti jegyekből, a „ Vilig-pvaU" forgalmiból dezéséül szolgái 126.715 írt 78 kr. Fedezetlen folyt be, hanem hox újárultuk .ditiox a felullizelők I hiány 15,073 frt 55 kr. Ez összeg azonban a i*. Felülfizettek: Barth Ignáci 4 korona, Bátori pénztár.maradványával sa cselekvő követeléssel .Jenő 2 korona, Bélák Livin 40 tiller, Brenner n szben fedezve lévén, a mutatkozó s póladóJózsef i korona, hr. fruitier László I korona, ’ val fedezendő hiány ténvleg < -ak 9205 Irt 26 Cservényük György 2 korona, Darvai Annin 3 kr. (L. H.) , korona. Erdélyi István 1 korona, gr. Eorgá'li Változás községekben. A belügyminiszter Antal 9 korona. Fazekas l)ei>ö 2 korona, Foa- i megengedte, hogy Lest. Karancskeszi és TurotAnyi László. Fontányi Ferenci, Fodor Ferenc/, polya nagyközségekké alakuljanak. Megengedte 1 — 1 korona, Gescíieit Samu 2 korona, Gonda i továbbá, hogy Lónyabánya, Vámosfalvn,' UdorKároly 1 korona, Horváth Danó, Hummer Mihály, nya, Dobrocs. KoUman Lehota és Rárós-Mulytul, Hiros Sándor 1—1 korona, lludecz Zsigmond 2 i községek a gácsi járásból és pedig az utolsó korona. Kis János, Kis Jakab, Králik István 1—1 helyen említett község a széc.-lényi, a többiek korona. Kánicz Odón, Kohn Izidor 2—2 korona, ; a losonczi járásba. Zobor. Száraz-Brezó és Nagy-Lam községek a balassa-gyarmati járásból Löffler Ede 60 fillér, Molnár Gyula, Machlenl Jenő, Meisner József. Handler József, 1‘etrovics ' és pétiig az első a szécsényi, az utóbbiak a Mátyás Pethő Gyula 1 — 1 korona, Pollatsek Rezső losonczi janisba, végül Tarnócz község ti losonczi 2 korona, Révész Ferenczné 10 fillér. Both Károly, járásból a szécsényi járásija kebelezlessenek ál. Szabó Sándor, Szü-.si István, Stefka János, SztanMagyarok diadala. A Bordeuxban ülésező kovies István 1 — 1 korona, Szalay István, Selmeczy nemzetközi mentő kongressus a nagy díszokle­ Sándor, 2—2 korona, Ticsénszky József, Ujcsek velet a budapesti menlőegyesülelnek iiéllp oda Tudvalévő, hogy ennek a minta-mentőegyesülel Pal. Vanek János, Vankay Géza, Vida Kálmán, szervezetének tanulmányozására a török kor­ Varga András 1—1 korona. mány gr. Széchenyi pasát küldi el Budapestre. A losonczi ipartestület tízévi fennállásának A pöstényi fürdőt több budapesti lap erősen alkalmából egy testületi zászlót szerzett be, melyet szeptember hó 15-én ünnepélyesen fel­ Megtámadta drágasága és ehhez még — nőavatni fogja. A zászlóavalási ünnepély sorrendje: metsége miatt is. Mii tuoud ehhez Winter Sán­ 1. Gyülekezés a városházán reggel 9 órakor. dor, a fobérlő? mit a F. M. K. E., mely ezt a 2. Diszfelvonulás a bevont zászlóval 9 és fél fürdőt protekezió alá vette? Ily világhírű fürdő megsértett renoméja tnindeuesetre megérdemelné órakor a Kubinyi-téren e czélra emelt állvány­ hoz. zenekiséret mellett. 3. A <Hymnus» el- az igazolást. * Millennium * név alatt az államvasutak fenn­ éneklése a losonczi dalegylet által 4. Az ünne­ pély megnyitása Farkas Károly iparhatósági hatósága és annak budapesti városi menetjegy­ biztos ur által. 5. Az ünnepi beszéd, melyei irodája vezetése alatt egy oly vállalat alakult, Búsbak Adám testületi elnök ur tart. 6. A zászló mely a jövő évben Budapesten tartandó Ezred­ felavatása Török Zoltán polgármester ur állal. éves Országos Kiállítást meglátogatók részére 7. A meghívott vendégek részére készített módot nyújt kedvezményes vasúti utazásra és feliratos zászlószegek ünnepélyes be verése a mérsékelt áru. már most biztosított elszálláso­ lásra és ellátásra és pedig ez utóbbit az összes megállapított sorrend szerint 8. A «Szózat» eléneklése a losonczi dalegylel által. 9. A fel­ előkelő vendéglőkben és kávéházakban úgy a avatott zászlóval a zászlóanyához felvonulás. főváros, mint a kiállítás területén. Összköltsé­ 10. Az ünnepély végeztével kivonulás a losonczi gek a vasúti menettérti jegygyei és 2, 3, 4, 5 fürdőbe; itt közebéd déli egy órakor. 11. A napi ellátással 12 írttól felfelé. A másik figye­ tánezrn ulatság kezdete délután 3 órakor ugyanott, lemre méltó előnye a vállalatnak az, hogy a kibocsátandó füzetek kiegyenlítésére részletfize­ kedvezőtlen idő esetén pedig a «*Vigadó helyitést köt ki, illetve enged meg. ségeib en. Gyászmlseénekek czim alatt Méder Mihály Szerencsés kiesés. Egy bpesti ministeriumbeli tisztviselőnek Veres Árpádnak Ernő nevű tanító s a szatmári dalegylet karnagya egy ének­ 4 éves fiacskája, aki édes anyjával B.-Gyarmatra füzetet bocsátott közre, mely Bogisich budavári prépost által is jónak találtatott. A mű ára 1 frt utazott, — a veczei vasúti állomás közelében Balassa-Gyarmat csinosodlk. E czim alatt kibukott a vasúti kupéból, melynek ajtaja nem lapunk múlt számának a hirek és különfélék ro­ volt kellő gondossággal bezárva. — A fiúcská­ vatában emlités tétetett arról is, hogy Burok sem nak, egy kis fejhorzsoláson kívül egyéb baja maradt el az építkezéstől, a mennyiben a „Zrínyi­ nem esett. A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék hez' czimzett sörház udvarán egy „polgári szo­ * jönnek költségeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél bát" építtetett, hol „kisebb polgárok levő aláírási ivén folytatólag adakoztak: Gróf össze munka után egy kráterre. Ezen „kisebb Forgách Antal 5 frt, lí.-gyarmati Népbank 5 írt, polgárok * kifejezést lapunk olvasói közül többen B.-gyarmati Takarék- és Hitelintézet 3 frt, Feledi félreértőleg vették tudomásul, holott ebben az Ignácz, dr. Révész Dezső, Streisinger Albert, illető rovatvezetőnek a legcsekélyebb rosszakarata Pollatsek Bezső, Balás József, Majthényi Otmár, sem nyilvánult, értvén a „kis polgárok" jelzés Laszkáry Gyula, Kondor József, Baintner Ottó alatt az iparos-osztálynak azon polgárait, a kik külön-külön szoktak egy-cgy kvatterkára összejönni. 1—1 irtot, Beke Béla, Fölkel Károly, ifj. Farkas Ferenci 50—50 krt. Eddigi gyűjtésünk eredmé­ nye: 49 frt SO kr. Honvédőink 3 heti fárasztó gyakorlat után Gyászrovat. ma féltizenkettőkor érkeznek vissza Beszlerczebányáról. A városi képviselőtestület elhatározta, Legyen meg a Te akaratod! hogy derék fiainkat a város határán testületi­ leg üdvözölni fogja. Isten hozta őket! — Úgy van, úgy! — Ne úgy legyen, uram, A nógrrádmegryel kör, mely Budapesten a amint azt mi kívánjuk, mi óhajtjuk, hanem úgy, múlt év október havában megalakult, beküldte a mint azt Te akarod! A halálnak borzalmas szerkesztőségünkhöz tagsági gyűjtő-ivét. Őrömmel képe, örökké megfejthetlen jelenete előtt nem értesülünk, hogy e kör rövid fennállása daczára, ' marad számunkra egyéb, mint az az cvangyemáris közel 150 tagot gyűjtött és megyénk, de ■' linmi lemondás, mint a fájdalomtól összetört kiváltkép Losoncz városának igen tekintélyes eleme I szívnek az a? elhiló m?gnyugovása: Uram! részint alapító, részint pártoló tagja a körnek. i Legyen meg a Te akaratul! Pedig mennyi Mi szintén készséggel karoljuk fel ezt az egyesü­ I lélekemésztő bánat, mennyi szivet tépő fájdalést és helyeseljük ifjainknak a távolban való cso­ I lom rezeg keresztül e mondat betűin, — és portosulását. A kör alapszabályaiból a belépésre mégis mennyi vigasztalás. Ott van az apának szóló szakaszok a kővetkezők: A kör alapitó tag­ ! néma, s mégis oly sokat mondó bánata, a mint jaivá lesznek azok, kik a kör tőkéjének gyarapí­ korán, életének tavaszain letört fiának koportására egyszer s mindenkorra legalább húsz koro­ 1 sója fölött a kérlelhctlen végzet rideg törvé­ nával hozzájárulnak. Rendes tagok lehetnek azon nyeivel megküzdeni igyekszik, — ott van az Budapesten tartózkodó és az értelmi pályán mű­ I anyának csukló zokogása, a kinek a mély ködő egyének, kik Nógrádmegye területén szület­ fájdalomtól megtört arczán elömlő könyein tek vagy nógrádmegyei illetőségűek vagy a megye i keresztül e vigasztalan pillanatban is a szivterületén fennálló bármely kőzépisko’át látogatták. ' nek, az anyai szívnek egyedüli s örök törvéA kör pártoló tagjaivá lesznek azok, a kik a kört i nye csillog át: a mindeneket megszentelő sze­ anyagilag támogatják. R-ndes tagsági díj egy retett. N< * zavarjuk, ne háborgassuk őt c szo­ évre 3 frt, pártoló tagsági díj egy évre 2 frt morú perezben, midőn a fia bűit testét övező Losoncz költségvetési előirányzata. Losoncz i koporsóra borulva, megtörtön zokogja: Legyen rend, tanácsú város az 1896. évre vonatkozó meg a Te akaratod! — Ö tudja, ő érzi egyedül: költségvetési előirányzata szükséglet czimén | hogy az a korán letört, szegény szív mennyit i ! i | ; i i | i i j I I ' 1 szenvedeti, ő látja, ő ismeri a legjobban, hogy mennyi kint és korai gyötrelmet takart el az a halovuny homlok, melyen az evangyeliuini türelem vidám s nyugodt derűje honolt. l'rarn! Legyen nu»o a T» akaratod A csütörtök éjjel megcsendült lélekharang egy fiatal, az élet küszöbén kialudt életnek megszűntét adta mindnyájunk tudtára, A vár­ megye alispánjának serdülő fia hunyt el hosszas. szenvedés után — betöllhetctlen űrt s vigasztalatlan fájdalmat hagyva örökül a szülők szivében — a kik egy jó szerető gyermeket, törekvő fiút vesztettek cl benne. A kalksburgi collugiumnak volt a növendéke s ez évben fejezte volna be a 6-ik gytnnasiális osztályt — onnan hozták súlyos betegen haza, a hol az aggódó szülők mindent elkövettek, hogy beteg gyermeküket megmenthessék. A baj azon­ ban egyre súlyosodon s csütörtök éjjelen elvégre bekövetkezett az, a mitől annyira rettegtek, — a beteg megszabadult kinos gyötrel­ meitől s lelke elköltözött oda, a honnan nincs többé visszatérés. A részvét osztatlan és álta­ lános, melyből a vármegye tisztikara veszi ki részét elsősorban, s annak őszinte jeléül a koporsóra koszorút helyez, adjon a Mindenható, a ki a legjobban intéz mindeneket, a bánattól lesújtott szülőknek vigaszt és megnyugovásL A család a következő gyászjelentést adta ki: »Scitovszky János és neje Szitányi Jenny a maguk, úgy gyermekeik: János, Tibor, Lolla, Béla és Aladár, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik forrón sze­ retett fiuknak, a legjobb testvér- és rokonnak nagy-kéri Scitovszky Mártonnak, kalksburgi collegium növendéke, Vl-ik gymnasiális osztály­ beli tanulónak Balassa-Gyarmaton, 1895. évi augusztus hó 8-ikán esti 10l/t órakor, élete 16-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele s hosszas szenvedés után, bekövetke­ zett korai elhunytét. Az Úrban elhunytnak földi maradványai e hó 10-ikén délután 4 óra­ kor fognak a róm. kath. szertartás szerint be­ szenteltetni s Nőtincsre szállíttatván, ott 11-ikén délután 4 órakor a családi sírboltba örök nyu­ galomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise­ áldozat Balassa-Gyarmaton és Nőtincsen folyó hó 12-én reggeli 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutatlntni. B.-Gyannat, 1895. évi augusztus hó 8. Legyen meg a Te akaratod l< Tamasll gyászeset. A nógrádi ev. esperős­ ség lelkészeinek nesztorát Pékár Lajos, tamasii lelkészt váratlan gyászeset érte. Neje Geduly Ottilia, a kivel 55 éven át boldog házasságban élt, csütörtök esti 8 órakor fürdésközben, szivszélhüdésben meghall. 71 évet élt, mindig vi­ ruló egészségnek örvendett, magas életkora daczára, ifjan nézett ki s mindig lelki s testi szépség jellemezte. A férj 87-ik évében van, sok csapás érte, ez utolsó megviselésére is adjon neki erőt az Isten. özv. Kubányi Tlvadarné szül. Meiszner Julia néhai Kubányi Tivadar nyugalmazott cs. és kir. kapitány és szügyi volt birtokos neje, Gyöngyösön, Tivadar nevű százados fiánál, aki' édes anyját végnapjaiban a legpéldásabb gyer­ meki szeretettel ápolta, 71 éves korában el­ hunyt. Béke hamvaira! Irodalom és művészet Szalal-Bárót! „A Magyar Nemzet Története' * czlmll munkából most kaptuk az első kötetet befejező 18-ík főzetet Hton főzethez három mümclléklet van csatolva, a halotti beszéd, eredeti fényképfelvétel; Habsburg! Rudolf és Knn László találkozása a morvamezei csata­ téren, Than Mórnak, a Nemzeti Múzeumban lévő fest­ ménye után, Magyarország a XIII. század derekán, tér­ kép, tervezte dr. Baróti Lajos, rajzolta Hatnék J. Szilvcgtartalma e füzetnek: czimlap éa elősző; az Árpád­ család ncinzedók-rendje; az I. kötet tartalma és a képek jegyzéke. Hogy a Szalui—Bárót! „Magyar Nemzet 'tör­ ténete" mily nagybecsű és kiváló munka, ml aem bizo­ nyltja jobban mint az, hogy a nmélt. vallás- és közokt. ni. kir mlnlstérium minta hazai történet tannlmányozására és a nemzeti érzület ápolására alkalmas mOvet az öezszea középiskoláknak, tanltókéuezdékr.ek, kereskedelmi, polgári és felsőbb leányiskoláknak, valamint népisko­ láknak 17,795—1890. sz. a. rendelettel beszerezni. El a tény kiváló bizonyítéka annak, hogy a becses munka megérdemli alt, hogy mint a magyar nerniot bibliája, egy családban som hiányozzék. Afánljnk a magyar olvasó-közönség ligyelmébs. Elöfltetések Latnpel Róbert könyvkereskedésébe Budapest, küldendők évre l frt 80 kr., évre 12 főzet 3 frt <10 kr. sth. Az I. kötet díszes bekötésben havi l frtos részletfizetésre is kapható a nevezett elégnél. �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, A Knorr Alujox' által uerkexxtrtt in it] Nagel Ottó kiadásában megjelenő <-• Durvái Ármin b.-gyar­ mati kúnyvkerexkedáxóbvn i» kapható „Általános LavelcH áa Haxl Tltítár* Ill-ik javított *• bővített kiadásának elad ftixrtát kaptuk meg. melynek tartalma tekinteté­ ben iájékuxásaal xxolgálhat a boríték iv belsején olrgwkwtw *,■»)"km A X2. homwAifc kiadás* 1fUaetlteU. háromheti idóuakokban fog megielennú Exen kóxhaaxnií mSvet, már aa előbbi kiadások nyomán tapasxtaltak ólán ia ajánljuk lapunk l olvasóinak b. ügyeimébe. GazdászaL Sertésorbánc*. Fülek és Szente községek területére néxre a sortósorbánci járványos fellépte alűpáai határozattal megalapittatott Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Változás a múlt hét óta csak annyiban történt, hogy oly magvak, melyekből az uj termés már be lett takarítva, mint biborhere, őszi bükköny és őszi borsó nagyobb mennyiségben kínáltainak, de a termelők még oly árt követelnek, mely nem 2565)895. u. A U-gyarmati kir. Uxéktöl Hirdetmény. A b.-gyarmati kir. taxrk rétiéről ezennel köahirr* tétetik, uüuerint őzt. Medvégy Mihály, IQ. Kukás András, Benyo Mihály és Becsjáns'zki János szügyi lakosok részérói a volt úrbéres telkes gaz­ dák rászán közösen kiadott s a szügyi 256. sz. tjkvbea A- I. 1. s. sr. a. Jegyzett legelúilletössgnek egyénenkénti felosztása tárgyában. 1695. évi május 19-én 2665)895. az. a. beadott kérvény folytán, az eljárás megindítása slrendeltetvén, az 1890. évi janiim 2-áa 20326. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. f-ához képest a felosztás megengedhetósérét tárgyszó kérdés eldöntésén szükséges nyo­ mozás megtétele végett Újhelyi Boldizsár kir. Uzéki bíró küldetett s egyúttal, annak foganatosítása vé­ gett! határnapul 1895. évi szeptember 2-ík napjának i-e. 9 órája Szügybe a községházába kitüzetett, a melyre a fent Jelzett közös legelőre nézve jogosul­ tak ezen hirdetmény által oly hozzáadással idéztet­ nek, hogy az eljárás folyamán személyenkinti idézés vagy érdesítés elvárása nélkül, érdekeik képviselőléről gondoskodjanak. R-Oyannat, 1895. Julius 17190. 1—1 Kray, k. tn»u •inak. .•íntcíny, áll arányban a 1x5 terméssel és ez állta útját u forgalomnak. Mustár-magnak, tarlórépa-magnak stb. továbbá is jó kereslete van. Jegyzések nyers­ áruért 100 kilonkint Budapesten*. Luczerna 48-52 írt, vörös lóhere 60 -65 írt, biborhere 21 frt, pvhánkü 0- frt 50 »«, uiüStár 10- frt, tuúbehur 10 frt. 1895. augusztus 11. _ Árpa ... 5.— Zab ... 6.10 6*80 660 Bab................ 5,_ 7. Szerkesztői Üzenet - A budapesti gyxpjuaukcciók ex idei második sorozata szeptember 11. ét 12-én fog megtartatni. Ezen aukezióra eddig már 6tt)0 uák jelentetett be. A bejelentések augusztus hó 25-én, vagy ha a bejelentések összege a S«X) zsákot eléri, már előbb is lezáratnak, felvilágositásokkal szolgál Heller M. s Társai exég Budapesten, Erxsébet-tér 13. m. S«. M. B.-Gyarmat. A beküldött karczolatot gyenge kísérletnek találjuk, köznapi tárgyánál fogva is átkaimattan a közlésre. A másik közleményből sajnosán vesszük tudomásul, hogy Litaván (Hontvárinegyébcn) egy szót sem tudnak magyarul, bár az ottani jó tót nép szeretné tudni a magyar nyelvet. Ennek állítólag a ta­ nító az oka. Majd utána nézünk. ÍJ. Uy. Budapest Czikkét kezeinkhez vettük, annak Piaczi gabonaárak közlését azonban — tér szűke miatt — jövöre kellett hagynunk. B. Zs Körön-Turján. A beküldött tárczaczikket, mi­ helyt rákerül a sor, közülni fogjuk. 1895. augusztus 5. ... 5 60 6— ... 450 5*— Búza Kozs Kukoricza ... 7'20 7*60 Lencse............ 6 — 7*— Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi gyepvászon, siffon, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben. 170. 26-3. Aláírási felhívás. A salgó-tarjáni kölcsönös segélyző egylet igazga­ tósága állal alakítandó III-ik évtársulat betéteire, melynek heti befizetései 1895. évi szeptember hó 1-én veszik kezdetüket. Betétek bárki által tetszés szerinti számban je­ gyezhetők. Minden betét után hetenk. 50 fii. fizetendő. A hat év eltelte után az évtársulat feloszlik és a befizetett töke az összes haszonnal együtt a betétesek között feloaztatik, illetőleg készpénzben fizettetik vissza. Kölcsönt csak tag kaphat. Minden egyes betét után 120 korona kölcsön sza­ vazatik meg. ! á A kölcsönt nem kell visszafizetni. A hatodik év végével az adós járulékába tudatik be a kölcsön összeg. Az uj évtársulat betéteire már most lehet elő­ jegyezni. A szeptember hó L titán belépők kötelesek az elmulasztóit heti befizetóseket késedelmi illetékeikkel együtt egyszerre megfizetni. Felvilágosítás nyerhető és az előjegyzések eszközölhelők naponta az egylet he­ lyiségében. S-Tarján, 1895 augusztus hó 5-én. pm. i-t. Az iyuzyatósáy. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. �1895. augusztus 11 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. EEkJ ..Air sa«ar«>kjunk kusAcauál •laeiiclt” Ezt mondja egy régi közmondás. Ugyanezen találó közmondást vonatkoztathatom bedig jogosan ax én telepemre is. amennyiben ikia egy oly nagyszabású, készpénzzel Űzetett óriási amrnnyiaéggel fól.xerelt raktár kéne, ózlntfi-leiuek azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó er< dményeket érhet el. Bevásárlás részletfizetésre i eszközölhető! ■ SCHÖNFELD MIKSA, Un., ásít, és esiteriáljos Mtmllira B--Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivilein, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben', fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * BC Vidéki megrendelések poatosaa is lehetőleg gyor. Egy jó hóiból való fia asztalos taaoauul azonnal felvétetik. 13!. 52-12 Gyönyörű minták magánvásárlóknak Ingyen és bér­ mentve. Gazdagtartalmú mlntakönyvek. milyenek még eddig nem léteitek szabók rész-re bénnentellrnűl. Szövetek öltönyökhöz. PeJavlen és Oosking a magas klérus számára Elő­ írás szerinti szövetek a c*. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadastyánok. tűzoltók. tor­ nászok, béröltözetek részére; kelmék teke- én játék­ asztalokra, kocsik bevonásához. A legnsgyobb raktár stájer, ka rintiai, tirol stb. lodenekben úri és női használatra eredeti gyári árakon és olv nagy választékban, milyennel 200 versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis linóm és tartós női kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosó szöve- szabó-kellékek 4—léfrtig továbbá bélései, gombok, tök, ezérnák, stb.) •W Méltányos árú, becsületes, tartós. tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetet csonkítják, ajánl: Síi karó fwky János, 65. BRÖNN (osztr. Manncliester). 20—18 Legnagyobb gyári raktár kelmékben •/, millió frt értékben. IMF" Szétküldés csakis utánvétellel. * 90 n\/ÁQI Ügynökök és házalók rendesen „StikaW v «>O • rofsky árúja4 czimkével ellátott szöve­ teket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett el nem adom. 3230,1895. P. sz. Jlirdetniény. A b.-gyarmati kir. tvszék ezennel közhírré teszi, hogy a losonczl illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár; kiskorú­ sága a 2703 895. száma első bírósági jog­ erős Ítélettel meghosszabbittatott. II.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 18 *.5. junius 19-én tartott illéséből. Kray, 179 3 —3 kir. tszéki elnök. Antóny Béla, kir. törvényszéki jegyző. BIKSZADER alkalizeh-muriatlsches SAUERWA8SER SAVAN YL VIZ BRCSSEL Borra) s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdítő Italt szolgáltat IBM bikszAo gyógyfürdő. Seat m ármegyo keleti szé­ lén, szelektől magas he­ gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérV áralj a állomástól (szal­ máé—nagybányai rastit) 2, Téeső állomástól fmagy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. Kgvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a követ­ kező kómemekuél bizo­ nyult be; Idült tüdóhsrut, tildéié adag és a kezdődő gümikóraál idült gyomorhuntaál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fejszédllléseket szűnteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli • Így az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre hezza. Az epe-r|választást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja: ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész Wlcsatynát tisztán tartja Ez ok­ nál fogva kitűnő az araay- Bikszádi gyógyforrások Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ földön már legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízil s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben : Popovlcs János, Ix>sonczon: Biilyl János, Eliteken: Bílehler Pál, S.-Tarjánl >nn: Mundl Gábor uraknál. 15—11 CURORT bikszAo an der östlichcn Orenze. dcs Szatmárer Comitates, i auf ciner waldigen, vor Wlndeu dnrch holté Ge- j birge geschützten Hoch-. ebene gelegen; von Szinér-1 Váralja (Szatmár-Nagybá-• nyaer Bann) 2, von Téeső (Űng. Nordostbahn' 4 Stunden entfernt. Die alkalisch-muriatisehe; ilsilqtielle Bikszád ist von I aasgrzeichnetcr Wirkung bei: chronlschen Lungencatarrh, Emphysem und beginnender Tuberculose. Das Wasser stillt bei chron. Magencatarrh den hiiufigen Hreelireiz, Kopfsehmerz und Schwinde), 1st von woitliátigcm Einfhtss auf die nllgemeinc Blutcirculation und frtrdcrt somit den Appetit und dír Verdaunng, und trágt in Folge seiner lösenden Wirkung zűr Ilcinhaltung der Gallenwege iinddcsgesaintnten Verdaiiungskancls bei. Daher unnbertrefllich bel Hesmorrhelden (goldene Ader), Gelbsuoht, sowie bei Leber- und Mllzantchwellung. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXJ Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsényben egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik. OOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOO Méltóságos gróf Mailáth Géza úr ég Molnár János örökösök tulajdonát képező patvarczi ipolyi-malom f. bó 20-án hat egymásután következő évre nyil­ vános árverés utján haszonbérbe fog átlátni. Az árverés reggel 9 órakor Patvarezon fog megtartatni. 51 cseppek nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál. nélkOlözhetsUsa és áltoláaosaa ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta lanság, gyomorgy»»ga«4g, bOrös IshslsL 1»lfu|tsán, savanyú, Islböffögé *. hasmenés, gyomorégés, feleslege *. ayálkaklválaiztáz, sárgaság, nádor és hányás, gyomorgörci *. szOkőlé Hathatós gyógyszernek bizonyult fejlájáznál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortultertislésaél ételekkel H italokkal, giliszták, mé|b *|ok és hlmorrholdáknál. Említett bajoknál * Márlmeaelll gyomorcsiepprk évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr, nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TBrBk Jazsef gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 sz A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazitö aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom . * — 4 Mártaczslll gyomoroMppsk valódion kaphatók. I B.-Gynrninton. Cservényük Gy. és Knnitzö. gyógylArábnn. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. MF Aranyérmek kel kitüntetne. 'Xl Kl»ó cn. én klr. klaár. nnabadalm. 1895. augusztus 11. DC" Aranyérmekkel kitüntetve. *90 OMLOK Z AT-FESTÉK-G Y AR^=- Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és hámoríársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és Ei’ITOMESTEKEK, valamint gyártulajdonosok szállitója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapolban4ü különféle színmintában kilónkinl Ki krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ mentve küldetnek. 106. ao-13. FffoWttWMWWWW' 1312/895. szám. Árverési hirdetmény. A sziráki kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Számpor Zsuzsanna végrehajtóiénak Számpor Pál és érdektársai végrehajtást szenvedők elleni 232 frt 91 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehaj­ tási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék a sziráki kir. járásbíróság területén lévő, Erdő-Kürt községében fekvő, a 28. tjkvben ’s ré-zben Számpor PA1, János és Éva, *| s részben pedig Szánipor Zsuzsanna nevére irt fekvöségekre az árverést 301 frt 66 krban ezennel megállapított kikiál­ tási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt, ingat­ lanok az 1895 évi szept, hó 5-ik napján d.-o. 9 órakor Erdő-Kürt község hivatalos helyiségében megtartandó nyil­ vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­ árának 10%-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapír­ ban a kiküldött kezéhez bánatpénzül letenni. Kelt Szirákon, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1895. évi május hó 29-én. 191. 1—1. NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B.-OYARMATI KÖNYVNYOMDA HÉSZVÉNYTÁliSULAT OYORS8AJTÓ1N. Kun, kir. járásbiró. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00871.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 32. szám (1895. augusztus 11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82b9f55653101669d8190e4f94f798ac.jpg 3523141396342c370c351162f8edea45 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e3d46cc460f60d3f2f9cb5e16fa7e8f.pdf 6868ff8ec2182ca05a7f4ebc01fe15e6 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 18. 33. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. EléHsrtéai árt I Ejcéw rrre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyeit évre 1 frt 25 kr. Előfizetési póaiak, rcclimitlók és hirdetések a kiadó- hivatalból intéiendók. Xf-ye# •asékxxx áxa: 1O Jcxm.] ca»«LX- ElüAxrtni csupán a kiadóhivatalba * ! A lap szellemi részére s u Nyílt-térre vonatkozó minden lehel B.-Gyarmaton. ]_________ közlemények * szerkesztőhöz küldendők. Augusztus 18. (A—d.) Alkotmányos monarchiáknak léte s egész szervezete két hatalmas eszmén nyugoszik: a honszereteten s a király iránti hűségen. Ezredéves állami létünk, mind a kettőt kitö­ rölhet len betűkkel irta fel a történet lapjaira, melyekre mindenkor büszkék lehetünk. Az elmúlt viharos századoknak nehéz napjaiban e kél tényező volt nemzetünk ételében ama lüktető erő, mely azt a komoly és létét veszélyeztelő időszakokban fe tartani, a súlyos megpróbál­ tatások idején az elbukástól megóvni India és pedig olyformán, hogy állami és nemzeti jelle­ gének sérelme nélkül s integritásának teljes fentartásával megifjodva s új erőre kapva ke­ rtit ki a bajból. A hűséget, a lörhetlen ragaszkodást felkent királya iránt a magyar nemzet nem tanulta, nem vette idegentől és idegenből, úgy szállott át az szent és drága hagyományként apáról hóra s ment át az vérünkbe eltörölhetlenül. Bátran és büszkén elmondhatjuk, hangos szóval hirdethetjük, hogy ez egyben méltó unokái vagyunk őseinknek. Abban az örömben, melyet a mai napon, midőn Felséges Király Urunk hatvanötödik születése napját ünnepeljük, mindnyájan osz­ tatlanul érezünk, abban az imában, mely a hazának összes templomaiban ma elhangzik s az Egek urához száll, az az alattvalói hűség és ragaszkodás nyilatkozik meg a maga érintetlen s ifjan maradt erejével, melyet apáink éreztek TÁRCZA. Ha szárnyam van. Jött a levél, Anyám irta, Nem is írta, Tele sírta. Azt irta, hogy: • Apád beteg » S én kiáltám: • Megyek ... megyek. - ... •Száguldj vonat, Bepülj gyorsan — Egész úton Ezt zokogtam. S hiába volt Esdeklésem ... Ha szárnyam van: El nem késem. Kubányi Béla. A feledés. Ki hőn szeret, az nem feledhet többé, Ki elfeled, — az nem szerethetett. Ki szeretett, és mégis elfeledhet, Feledte, hogy szeretni is lehel. így engem is, te szintén elfeledhetsz, Feledni, hajh! azt én is jól tudok, Feledtem azt, hogy elfeledtél' — oh, de Téged feledni képes nem vagyok. Lurhkonleit Imre. egykoron -s melyet ő tőlük kaptunk s vettünk át örökül, hogy azt ép oly illetetlenül és sértet­ lenül adjuk át a mi utódainknak. A mi örömünk nem reánk parancsolt hiva­ talos öröm, hanem az őszintén átérzett, s va­ lódi hódolattal párosult szeretetnek a megnyi­ latkozása. Mert a mi fölként Királyunk az alattvalói hűségen és ragaszkodáson felül meg­ szerezte a legmagasabb trónnak azt, a mi annak legszebb ékességét, csiszolatlan díszét képezi, a mi annak maradandó fényt kölcsönöz: a magyar nemzet szeretetét. Szent István koro­ nája azon pillanatban nyerte vissza régi fényét s ragyogását, midőn annak fölkent viselője, a mi Urunk és Királyunk annak gyöngyei közé oda illesztette a legszebb gyöngyöt: a mi sze­ relőiünket. Es a kit a magyar megszeret, megvan az szeretve nagyon! Mint fényes, korán tovatűnt álom él bennünk ama szép napoknak emléke, melyeken Király Urunkat városunk falai között üdvözölhettük. Az Uralkodónak királyi méltósága, leereszkedő nyájassága, lebilincselő megjelenése eltörölhet­ lenül él mindnyájunk emlékezetében. Egy-egy kimagasló alaknak fénytől övezett megjelenése örömre gyullasztja, valóságos mámorba ejti a népet, eltűnése lelohasztja az örömöt s kioltja a mámort. Velünk ez nincsen úgy; mi Király urunkra tekintve, az elmúlt napok erejével érez­ zük ezt az örömöt ma is, hűségünk és ragasz­ kodásunk oly élénk és őszinte ma is, mint ama napokon és annak marad meg azután is, mert Jeruzsálem! üt. A h»ljb. löfibbí j«(yret *l ajromln Hifi i Dnttdi Jmö. VII. S ha jön még — a mint jönni fog — Népirtó fergeteg Elpusztulhat Jeruzsálem tfannadszur is, de tégedet Megvéd a szent honszerelem ) * Kedves olvasóim! Bemutattam önöknek Je­ ruzsálemet. Hosszú bemutatás volt. A sok fától nem látták az erdőt, maga Jeruzsálem inég nem juthatott szóhoz. Szegény, fáradt volt hosszú útjától. Milyen hosszú egy kirándulás, a holt tengertől, a feledés honától, az önök leikéig! De most már hadd jusson lélegzethez. Úgy hiszem, már fölléptethetem őt magát is. Szerény toliam igyekezett számára részvétet kelteni, reményiem: sympathiákkal köveztem az útját. Most már vannak barátjai. A subjectivitás, az irói «én» tehát már hallgathat. De hallgatni fog Jeruzsálem jelenlegi «én»-je is. Az a másik «én», mely most már sajnos: csak «ő», a cselekvő, élő, tomboló hajdani «én» fog önök előtt megnyilatkozni. Legyenek kérem elnézés­ sel irányában, ha egy kis lámpalázzal fog küz­ deni. De mártsák sziveiket az emlékezés, az idealizmus lágy habjaiba, Ipi meg akarják őt érteni. Legyen az idealizmus közöttük a tolmács. •) Pajor htvin kir. tan. ur tninUiy keretül igényte­ len Mrczactikluaornhoz e lapok m. heti számiban „A választott néphezu czim alatt gyflnyörll költeményt irt, melynek szivreszóló kedves akkordjai még most la fülemben csengenek. Ez legszebb elégtételein, hogy az * érdeme költőt — bár közvetve — egy ilyen szép munkára inipiráltam I-elkem legszebb virágaiból kötnék koszorút <5 nsgának, de hozzája méltót csak ágy fonha­ tok, ha inját szavait czitálva, az ősz kapáinak az Ur mezejében azt kiránotn, hegy az a szép ördög, mit úgv hlnak „pocii ** Ihlesse meg fiatalos kedélyét még sok ilren bájos szárnyalásra én kiapadhatlan fantáziája ittasitin meg szomjas keblünket még sok ilyen édes kortytyal. Deutsch Jenő. ; Ulrdeléaek ÁraiabAlv aierint aUwitutnak. - Nagyobb «. tBbb.iör hirdetések jo tiny osan essköxöltetnek. Bélyeg minden egye * belgtaUanil külön 30 kr MylIHÓr petit sora : 20 kr. annak rugója, élesztő s megtartó ereje több valami az alattvalói hódolatnál, mert annak éltető eleme: a szeretet, ez pedig örök és vál­ tozatlan. Annak sziveinkben gyökeredző parancs-szava hiv minket is össze a templomba, hogy ott a szent áhitat ünnepélyes perczei közepette buzgó fohászszal könyörögjünk áldást az Egek urától arra a fölkent főre, melyen szent István koro­ nája ragyog, arra a fejedelemre, a kit a hálás és emlékezni tudó nemzet már most is a •leg­ alkotmányosabb királynak- hív és nevez. Az a czim pedig, melyet nemzet királyának hálából és szeretetből ad, nem üres s puszta czim, hanem igaz, maradandó s olyan, melyet átvesz s megőriz a történd A b.-gyarmati ág. ev. egyház már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy Baltik Frigyes püspök beigtatását mennél ünnepélyesebbé tegye. A meghívókat az ünnepélyhez már szétküldötte s abból mi is kaptunk egyet, mely a következő: .Üdvözlet az Úrban! A balassa-gyarmati ev. egyházközség méltóságos Baltik Frigyes püspök unit, lelkészévé megválasztván, beiktatását f. évi szeptember hő 1-én fogja megtartani. Egyház­ községünk éleiében e nap nemcsak nagyfontosságú, hanem valóságos örömünnep. Azon körülmény, hogy a dunáninneni egyházkerület egyházi kórmányzatának központja ide, közénk helyeztetik át e napon, kiin.tgasló jelleget kölcsönöz annak mi­ alatt azon tény, hogy őszintén tisztelt püspökün- Hiszen máskülönben, hogy is értenék meg, mi­ kor oly távolság van közöttük, időben, érzésben, s gondolkozásban? Nem közönséges dolog az, kétezer évi alvás után, egyszerre, egy minden izében idegen világ előtt megszólalni! Ha újak az eszmék, újak az indulatok, újak a fogalmak, legyen az idealizmus a régi. S ne mosolyogja­ nak kérem, a mankókon járó, öreg Jeruzsálem, még mindig idealista. «Hát aztán csak otthagyták, a hol hallgat­ hatja a méhek döngését, a mig a föld az Isten planétája marad A méh előbb élt, mint az ember. S tovább fog élni mint az ember...» S Jeruzsálem tovább fog élni, mint a méh. így kellett volna folytatni. Angyalok nem csó­ kolják már többé arczoinat, mint hajdan, — s a halál angyala is kerül. Pedig milyen könnyen adják a halált, annak a ki ól. De én holt vagyok, aki minden reggel fölébred s még sem élek. Hát hiszen van Isten s van halál angyala. De nincsen az Istennek halálangyala, aki eljöjjön akkor, mikor nagyon hívják. Nevemet hasztalan keresed az «Elet» nagy indexkönyvé­ ben — de a halottak anyakönyvében se találsz meg. Nincs semmim s nem vagyok senkié. Nem vagyok se birtokos, se birtok. Engem nem száinitanak seholsem. Valamikor réges-régen, ha az Isten egy eszme sugárfényét szikrázta a népek közé, én tartottam kezemben a bflvlámpát. Az események nagy gépezetét, a hatal­ mas világ-mechanizmust én fűtöttem. Hja mindez. <voll». Borzonglam, mikor-a «lonni» igének a múlt idejét ragoztalták velem •vol­ tam!- — A saját nevem volt, a mitől úgy irtóztam, mert most én vagyok az a — .voltam! * Mikor még rám nézve is létezett az «onyém» fogalma, volt nekem egy külön világtörténetem, melynek lapjait lángelmék, islenszülött lelkek töltötték meg. Falaim között fejlődött Salamon- �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. kei, kinek mély vallásosságát, kiváló tudományos ismereteit, lebilincseld síivjóságát csupán a ke * rentyénsiereiet terén kifejtett tevékenysége múlja felül, beiktatott lelkénünkként fogjuk üdvöxűlhctsi. agyMiVfrttfe&ak minden tagja előtt ün­ neppé avatja axt Szeretnék, ba ez ürömünk ne csupán egyházközségünk tagjaira szorítkoznék, sze­ retnék, ha abban osztoznék s a beigtatás ünnepélyes&égét megjelenésével s képviseltetésével emelné, a mi hisszük, bízunk is, hogy e meghívó levelünk, melynek szétküldésében minket az őszin­ tén átértett tisztelet vezet, meghallgatásra fog találni * e napon Üdvözölnie egyházközségünknek módjában illand. Midén még szives tudomásul venni kérnék, hogy a beiktatás szeptember 1-én d.-e. 10 órákor veszi kezdetét templomunkban, hogy annak megtörténte után a küldöttségek foga­ dása s a tisztelgés következik a papiakon, hazafias üdvözlettel maradtunk B.-Gyarmat, 1895. augusz­ tus hó 10-én A b.-gyarmati ev. egyház nevében: Sztxanyavszky Géza, felügyelő. Dr. Kossaczky Arnold, jegyző. A tisztelgéseket követő lakomára jegyek Selmeczy Sándor pénztáros urnái válthatók. * A meghívóval kapcsolatban azon kérelmet is terjeszti elő az egyház, hogy mindazok, a kik esetleg meghívót nem kaptak s az ünnepélyen részt venni óhajtanak, ez iránt Sztranyavszky Géza felügyelőhöz vagy dr. Kossaczky Arnold jegyzőhöz fordulni szíveskedjenek, a kik a kifejezett óhajnak a legnagyobb készséggel teendőek eleget. Esperességi tisztikarválasztás. A nógrádi esperességi tisztikar általános válasz­ tására nézve, a mint arról értesítenek, a kővetkező felhívás intéztetett az egyházakhoz: .Mélyen tisztelt Egyház! Nagyságos és Nagytiszteletű Elnökség! Nógrádi esperességünk — a választások előtt áll. Solon mondják, hogy a tájékozatlanság zava­ rában úsznak egyházaink. Szomorú helyzet volna, ha való volna. Nem hihetjük! Mindazonáltal a tájékozatlanság eloszlatására, mi a sósári fürdőben történetesen összeverődött világi és egyházi rendű esperességi tagok, szom­ szédos egyházaink elöljáróinak nézetét is egybe­ vetve, jónak találjuk e tájékoztató sorainkkal — ott, a hol erre szükség mutatkozik — felvilágo­ sítással szolgálni. nak daetnoni lángesze, mely bevilágított a chaosba, mely eltalálta az emberi indulatot s szenvedélyek rugóit. Ki játszott a madarakkal s értette dalaikat, s behatolt minden szivbe, s rátalálva azok érzékeny pontjaira, ott megra­ gadta őket, s vitte oda, a hova akarta. Ki szelle­ mének futó tüzére! előtte járt a gondolatoknak s a végzet nagy szövő gépének egy fonalát megkapva, arról vigyázva legombolyította a többit — szárnyas lelke albumába vázolta mindazt, a mi láthatlan. De a < nagyok > tragi­ kuma elérte őt is — szemei mindenbe láttak — csak önleikébe nem. Eltévedt a saját laká­ sában, bujdósdit játszott saját magával. Addig foglalkozott a szenvedélyek ördögeivel, míg azok ő vele kezdtek foglalkozni. — Hát hiszen nem mindennapi préda a Salamon kifürkészhetlen nagy lelke. Ahhoz képest Faust s Manfréd közönséges tuczat lelket Azon a szírien szenvedett hajótörést, a hol utána oly sok me­ rész hajó kapott léket. Szeretett. A több népi•ég az Ő hatalmas röppentyűit is elzsibbasz­ totta. S ő szakított az ő nagyszerű világával, becsapta maga után az ajtókat, melyek a kitalálhatlant tárják föl. Megraboita saját magát. Annak a colossális léleknek a kulcsát csak Ő bírta. S eldobta magától. S a templom — mely isteni gyertyák fényétől ragyogott — most Asmódi vad tflztengerében lobogott Sez a tűz nemcsak a bölcset emésztette el. Elemésztette a királyt is. Mert Salamon Jeruzsálem királya volt Elfelejtette, hogy van egy világ, melynek a rnysterirnnait csak Ő látja. Hát ez még a kisebb bflh. — De elfelejtette, hogy van egy nemzet, melynek sorsát ő tartja kezeiben — s az ilyen bűnöket a végzet már megszokta bowzulni. Elvesztette trónját. A koszorúkkal kényezte­ tett fönséges homlokra hulló hajfodroknt, ke­ gyetlenül csapkodta a szél. Egyedül vándorol a vészterhes sötét éjszakában. Egyedül — a 1895. auguaxtus 18. kivitte. De valljon nem voltak-e mások Főesperesre, kire lehetne másra szavazni, mint az eddigi Svehla János főesperesre, aki 25 évi is, akik már előtte vagy vele egyidejűleg ezt tiszti működése után megérdemli, hogy szavaza­ szóba hozták. Például Thébusz, Geduly Elek, tainkkal bizalmunkat újból nyilvánítsuk iránta. És Zelenka és saját esperességi képviselőink. Pulszky, ezt nem minden remény nélkül tehetjük. Ö volt I tudjuk, nem igy akarta; esperességünk kettéosz­ az, aki évi jelentésében javasolta, hogy a főespe- tását hozván javaslatba, az ö terve egészen más resi teendők osztassanak meg, akként, hogy a volt. De ha rossznak bizonyul; nem-e Ő lehet az tanügy kezelése egészen az alesperesre bizassék. a hatalmas, aki változást eszközölhet javunkra. így a munka megosztatváu, a főesperesi teendő Épen azért, akik a kikerekitést nem helyeslik, feíényire apad, melyet föesperésünk végezni képes épen ezeknek van okuk, hogy reá szavazva, ta­ leend. Szavazataink azért újból Svehla Jánost pasztalatilag engedjék őt meggyőződni a helyzet tarthatatlanságáról. helyezzék vissza a főesperesi hivatalra. 2. Politikri irányával sincsennek többen kibé­ Az alesperesi hivatalra is több jelesünk van. De a viszonyok egybevetésével tanácsosnak látjuk külve. De valljon nem annak a pártnak tagja-e, amely az egyházi reformok életbeléptetésével az Vladár Miksa sziráki lelkészt hozni javaslatba, aki azon kívül, hogy mint főjegyző éveken át hűsége­ állam és a felekezetek közölt a békét eszközölni, azokat — sok másokkal — * mi egyházunk ja­ sen vitte a hivatalt, otthon, egyházában folytonos tevékenységéről tanúskodó alkotásokat teremtett vára megoldani óhajtotta? Hogy ez óhajtásunk szerint még nem sikerült, annak nem ő az oka. Kisdedóvodát hozott össze. Két tanítói állomást szervezett Népe javára takarékpénztárat létesített! S ha függetlenpárti az, aki Pulszky politikai irá­ nyával nincs kibékülve, idézze leikébe, hogy miért Temploma pedig kivül-belül díszük. kellett Pulszkynak — hisszük csak rövid időre — Az esperességi felügyelői hivatalra, Laszkáry Gyulának kerületi felügyelőségre történt megvá­ visszavonulni az államtitkárságtól, nem-e azért, mert Kossuth könyvtárát s ereklyéit akarta a lasztatásával csak egy név volt, a mely önkénte­ lenül felhangzott s ez Pulszky Ágoston neve. Igen nemzet számára megszerezni? Hisz azért minden természetes! Mert hisz Pulszky Ágost, a mellett 48-as hazafinak Pulszky kitüntetésén kell gondol­ kodni, hogy minden téren elvegye jutalmát s el­ hogy mint egyetemi tanár, országgyűlési képviselő s volt államtitkár elismert kapaczitás, egyházunk vesztett állása helyett újabb állásokba jusson. Épen ezért emeljük szavazataink által az esperes­ terén egyháznagyjaink közé tartozik. A szécsényi egyházat, melynek alapítását édes atyja kezdte, ő ségi felügyelői hivatalra is, hadd díszítse s vigye azt, ez idő szerint párját ritkító áldozattal, meg­ azt mindnyájunk büszkeségére s esperességünk I tekintélyének megtartására. alkotta, jövőjét biztosította. Esperességi gyűlése­ A másodfelügyelőséget, mely előbbivel egyen­ inken ugyan ritkábban vett részt, tanári, ország­ gyűlési képviselői tiszténél fogva a fővároshoz rangú, tartsuk fel Beniczky Árpád számára, akit • lévén kötve, de az egyházkerületi és egyházegye­ egyesek már most az első felügyelőségre is kezdtek tem ügyeinek intézésére hatalmas felszólalásaival emlegetni, kiről azonban hisszük, hogy most az irányadólag befolyt s mint zsinati tag, az egyházi egyenrangú másodfelügyelőséggel is beéri 8 szíve­ törvények megalkotásánál tevékeny részt vett sen ad előnyt Pulszkynak, annálinkább, minthogy Mint Uyen, ismeri tehát egyházaink minden ügyét- képviselői állása tartotta távol esperességünk I ügyeitől; de a kiről hisszük, hogy ezentúl a kebaját, lelkész! és világi rendű tagjait, a bizottsá­ I rületi 8 egyetemes egyházunk kórmányzatában is gok működését. Szóval sokoldalúlag kipróbált részt veend, s minden ponton Pulszkyval karöltve férfiú, aki képes 1 fogja ismert egyházszeretetét, hitbuzgóságát espe­ a) lelkészeink ügyét az állam által tervezett rességünk díszére érvényesíteni. stólaváltság idején befolyásával előnyösen eszkö­ Sósár, 1895. évi augusztus havában. zölni; Esperességbeli több világi s lelkészi tag. ' * b) szegényebb sorsú egyházaink kérvényeit az állami segély, a Baldácsy-alapnál, a gyámintéze­ teknél sikerre juttatni stb. Vannak, akik mindezt elismerik, de nem tudnak Gyáriparunk érdekében. megnyugodni. 1. hogy ő volt, aki a kerületek kikerekitését Becses lapja f. é. 31-iki számában volt sze­ szóba hozta s igy kikebeleztetésünket a bányake- rencsém ‘Hitek és különfélék * rovatában olvasni, szenvedélyei már elhagyták. Meg van izenve ellene a harcz attól az érczkezíl hatalomtól, mely győzni szokott — még Salalamonok felelt is. Keresi régi barfttjait — a természetet hívja segítségül. Hiszen valamikor csak neki szóltak az ő dobogásai. S Ő hangjait még mindig érti. Bár ne értené. De az a nagy monarcha ott a ködös sphérákban nem fegyverkezik törpék el­ len. A ki bűnében nagy volt, annak bünhődésében is nagynak kell lenni. S ő mostan tudja, hogy mi az, egy szárnyalással, a végtelenségen átsétálni, mikor az egész végtelenség tőrét kö­ szörüli ellene s ő érti azt a millió hangválto­ zatot, melyek rettentő zúgással azt dörgik fü­ lébe: «ki vagy tagadva!, Az elszállásolás után jöttek a küldöttségek, jelentkeztek a kérvényezők, a kérvényezők kö­ zött ott volt Kray Jakab is, elmondotta, bogy tanulmányait • Vittenbergában végezte, minek Thököly igen megörült, mert Kray-ban tudomá­ nyos emberre tett szert; a ki bírja az írást, és ba kell, a néphez tud is beszélni, a hűségi eskü letétele után azonnal kapott egy megbízást, ő lett Szalay Pállal Liptóba kiküldve, hogy mi­ előtt Thököly e megyébe bevonuland, jövetelé­ ről és nemes czéljairól a lakosság fel legyen világosítva, ‘igyekezzenek mentői több önkéntest számba hozni. * (Müller.) Kray szerencsésen oldó meg feladatát, Liptómegye fiatalsága az ő buzdítására mind a táborba (Folyt, köv.) sietett. Thököly Kray-val meg volt elégedve, a had­ sereg Liptóból Zólyom felé húzódott, minden erőmegfeszités nélkül el lelt foglalva Lipcse, Két Kray Jakab. I Saskő, Revistye, Breznóbánya, Korpona, Divény, TírtUtlI elb *u4Ut VITÁLIS MÓRTÓL. Kékkő és Gács, igy telt el az 1678. és a ráI következő 1679. év. (Folyt.) Kray ezen idő alatt majd kiküldetésekben, III. HADJÁRAT. I majd kisebb-nagyobb csatákban vett részt, mint A levél átvétele után elvált a két barát, I literatus ember, megyékhez és városokhoz ő Pali anyjához sietett, elolvasta a levelet, az szerkesztette a proklainácziókat, s intézett fel­ hívásokat, Thököly végtelenül megszerette. anyja különösen annak örült, hogy leánya oly Miután pedig a hadjáratot november 1-én szeretettel irt felőle. . Jakab még azon a héten, 1678. szeptember be kellett végeznie, mielőtt téli szállásukra 16-án Iglón termelt, hova Thököly 17-én egész visszatértek volna, Krayt Gácsból Gömörbe egyármádiájával bevonult, az iglóiak Thököly Imrét I magába küldé, hogy ott is gyűjtsön önkéntesenagy pompával fogadtak, kis és nagy leányok I kot, hadserege hadd szaporodjék. fehérbe öltözve mentek eléje s egy nagy bok­ Kray ez ujabbi kiküldetésnek igen megörült, rétát nyújtottak ót neki. A lutheránus pap pedig mert teljes reménye volt, Mariskával Dobsinán nagy dikeziót mondott, melyre Thököly bizto­ I találkozhatni. sította a város polgárságát • szere teléről,» azt Kray a reá bízott feladatnak is tökéletesen is megmondotta, hogy ő nemcsak a lutheránu­ megfelelt, éjjel-nappal ment és buzgólkodolt, sok jogaiért fogott fegyvert, de fegyvert fogott I már 1679. október 26-án Dobsinin volt, köte­ lessége szerint először is az elöljáróságnál je­ a pápisták jogaiért is, mert azt akarja, hogy Magyarországnak minden polgára szabad legyen lentkezett, s midőn ezekkel végzett, Mariska és a szabadságban mindenki egyformán része­ tartózkodását tudta, mi természetesebb, hogy I oda sietett. süljön. (Müller.) �1895. augusztus 18. 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ruiszeriut ax aszod —b.-gyarmat—losonczi vasút­ vonal építési ut mentén *A mindenhol látható tégla-égetók kéményein magasba törő füst hir­ deti a jövő nagy müvét. > Bizonyára tény az. a midőn a rohamosan haladó technika. Itasonlókép a gyárt kémények megfelelő magasságra való emeléstől állapítja a jelentékeny gyári iparra, hogy ama völgyben, a melyben minél tömörültebben és magasabbra nyúlnak ezen füstölgő gyári kémények, misze­ rint ugyanott annál intensivebb a gyári ipar és viszont annál jobban észrevehető a közjólet. S eme nagyobb gyári ipar és közjóiét cultiválasa érdekében, sajnosán azt kell tapasztalni, hogy a Kürtös- és Ipoly-völgy terjedelmes szénmedenezéjének fekvése a létesülő vasúti össze­ köttetéseink a legkedvezőbb fektetése daczára, a legcompelensebb tényezőink, teljesen indilferensek. A * Nógrádi Lapok-, a mely lap évek óta egész hasábokat irt, ajánlt a gyári ipar érde­ kében, annyi sokat harczolt, úgy látszik, süket fülekre talált; de a b.-gyarmati takarékpénztár állal f. évben ipari czélokra bár nem sokat, de kezdeményesen és példaadásként eleget szánt 42.000 frtnvi pénzösszegből a még fölmaradt 27.000 írtnak ily ipari czélokra való értékesí­ tése sem vétetett a kellő figyelembe, miután a már hangoztatott maláta-gyár a b.-gyarmati takarékpénztár által hozzájárulásként szánt 15 ezer írtjával, sem |*edig legújabban találóan proponált tégla-égető kő-kemencze, vagy ezek­ hez hasonló észszerű iparvállalat sem létesittetett, — szóval és röviden mondva: a jelenleg oly nagy szerepet vivő gyári ipar érdekében mi sem történt. A kellő czélhoz való jutáshoz nem elegendő a merev tervezgetés és folytonos ülésezés, ámde a tervek tényleges realisálása. Vármegyénk pénzintézetei, továbbá több notabilitásainknál nemcsak magas állásuk, de va­ gyoni állapotuk is elegendő garantiát nyújt arra, hogy teljes energiájuk latba vételével ily nagyobb és több gyári ipart kezdeményezve, azok léte­ sítése élére álljanak s kétséget nem szenved, sőt teljes positivitással állítható, hogy ha ezen factorok hiányozni nem fognak, miszerint sikerülend a közönséget megszokott lethargiából fölébresztve, a kellő hozzájárulásra nyerni. A küszöbön lévő millennium felé azután ön­ érzetesen nézünk elé, a midőn kész magasra emelt gyári kéményeinkből törő füst által fogna egyrészint a milleniumi év méltóan megörökíteni, másrészt a nagy jövő müvét gyáraink messze elhallatszó kürtölései — fényesen hirdetni. Legyünk tehát a közjóért közerővel prakti­ kusak, az idővel gyorsan száinitóak, hogy a nagy unnepéry víiiJékér® és magunk jó­ létére emelt alkotásainkra büszkék, morális te­ kintetből pedig méltó utódaivá válljunk az ezer éves Magyarországnak. Úgy legyen, szerencse föl! Nagy-Kürtös, 1895. aug. 12-én. Messa András. Mariskával már egy éve nem találkozott, mind­ kettőjükre nézve képzelhetjük, mily öröm volt a találkozás. Mariska a legszívesebben fogadta, egy egész órát töltöttek együtt, mindkettőjüknek szüksége volt e találkozásra, mert szerelmük uj tápot nyert. Mariska most már jobban nézett ki, arczárói eltűntek a betegség nyomai, vissza­ nyerte rózsa-pirosságáL — Milyen jó, hogy itt van kegyelmed, oly boldoggá tesz az ittléte, csak itt maradhatna. — Itt maradnék én szívesen, hiszen csak maga mellett vagyok teljesen boldog, de köte­ lességem hf, mennem kell, csak arra kérem, bízzék bennem és szerelmemben, mint én bízok a magáéban. — Óh! bennem bízhat és nyugodt lehet. A kötelesség hívta, még egyszer megölelték egymást, egy hosszú búcsú-csók után. Mariska fájdalmára eltávozott és november 1-én már a táborban volt, megtette a jelentést. Eddig csak kisebb csatározásokban vett részt, most már egy komolyabb csatában kellett részt vennie, de Kray ott is megállta helyét, sőt ki is tüntette magát, mert midőn november 3-án Szikszónál La Borde sáros-pataki parancsnok, ki Thököly közeledtéről nem volt kellőleg érte­ sítve, megtámadtatott, a német hadsereg szét­ veretett, számos főtiszt fogságba került, az egész német sereg, mint akkor hívták «plundrások» Hernádba szoriltatott, Kray látta, hogy a futók­ kal egy főtiszt is a Hernádba ugrat, ott a habok­ kal küzd, a vergődő tisztet a habokból kimenté ugyan, de azt mint foglyot Thököly elébe ve­ zette, a fogoly nem volt más, mint tíerstorf ezredes. Szép fogás, nagyon szép fogás, meg vagyok kegyelmeddel elégedve és bízva eddigi tapasztalt ügyességébe, ez ríj diadalunkat megírtam jegye­ semnek, azzal Munkácsra fog sietni s azt özv. Kákóczy fejcdelernnének Zrínyi Ilonának át fogja szolgáltatni, siessen, hogy a választ Debreczen- ben megkaphassam; kegyességemre számolhat! Kray tehát már szerelmes levelek kézbesíté­ sével is meg volt bízva. Munkácsra érve, a fejedelemnő kegyesen fo­ gadta, a levél elolvasása után szólt: <mivel hálálom meg kegyelmed gyorsaságat? * — Ha szabad kérnem felséges asszonyom, ajánljon az uramnál, tegye lehetővé, hogy szerelmetesemet nőül vehessem. — Melegen fogom ajánlani. Munkácsról Kray szerencsésen megérkezett Debreczenbe, Zrínyi Hona levelét Thökölynek kézbesité. Midőn Thököly Zrínyi Ilona levelét elolvasó, oda fordult a még mindig előtte álló ifjúhoz: — Mondja csak fiatal barátom, eddig még semmi kérését sem hallottam, nem volna valami kérni valója, már azért is, mert a fejedelemnő az ön szívbaja miatt nagyon érdeklődik. — Volna bizony fenséges uram, de kérésem most nem teljesíthető. — Hátha! mondja csak el. — Szerelem dolga fenséges uram, — én egy kézsmárki pápista leányba vagyok szerelmes, a leány nagyon szeret, de az apja ellenzi, mert lutheránus vagyok. — Es ki az, hogy hívják? — Hoxemek hívják. — Személyesen ismerem, ha Isten megsegít, a jövő évben Kézsmárkra megyünk, akkor fi­ gyelmeztessen, bár nem hiszem, hogy figyelmez­ tetni szükség lesz, mert Thököly nem feledékeny. A fiatal ember ily remények között lett el­ bocsátva. Nem követjük a hadjáratot, 1680. júniusban egy kisebb kuruez csapat Budatin-, Trencsén- és Árvában fosztogatott; Thököly l’etróczy István­ nak meghagyta, hogy kószáló csapatjait vonja össze, és Kézsmárkra jöjjön. Honti képek. Arendatorialis közgyűlés Ipolyságon. Ennek a gyűlésnek az 1848/9-iki törvény meg­ hozataláig alapját az esztergomi főkáptalannak az a törvényes kiváltsága képeié, mely szerint joga volt a megye területén fekvő községek allodialis birtokosaitól évenkint, a megye segédkezése mel­ lett, a decimának sedecimáját, vagyis a dézsmának tizenhatod részét, valláskülönbség nélkül, kész­ pénzben megváltva beszedni; — a mi, — tekintve a behajtandó összeg olyannyira csekély voltát, hogy például egy-egy nagyobb községre csak mintegy 2—3 forintnyi quota esett, rende­ sen hiány nélkül be is folyt; s nem is lett volna a megye és a káptalan között soha felakadás, ha a 30-as években a váltópénz az országgyűlés által el nem töröltetik és helyette a pengő ezüst pénz nem mondatik ki az ennek utána egyedüli törvé­ nyes pénznemül, a mihez a káptalan ragaszkodott; a vármegye ellenben, a százados szokásra hivat­ kozván, az árendát csak váltóczédulában volt haj­ landó fizetni. Ezen káptalani javadalomra vonatkozó intézke­ dés megtétele végett a megye évenkint, augusztus hóban közgyűlést irt ki, a melyre mindig nagy közönség gyűlt be, részint azért, hogy a pénzmi­ nőség tekintetében protestálási jogát gyakorolja, részint pedig hogy a káptalan által adni szokott bőséges és kedélyes ingyen-ebédben részesüljön, miután az esztergomi gazdag főkáptalan az e czim alatt befolyt, összesen mintegy nyolezszáz forintot arra szánta, hogy a vármegye nagy’, kisebb és legkisebb nemes lakosait egy-egy ebéddel meg­ vendégelje. Elérkezvén tehát a sokak által várvavárt nap, a személyesen megjelent főispán, illetve administrator, a gyűlés egyetlen tárgyát, L i. a (Folyt, köveik.) bejött összegnek mily pénznemben kellő fizetését rövid szavakkal előadván, erre rögtön felkelt a káptalani javak kanonok-praefectusa, (az én időm­ ben, azaz a 40-nes években) évről-évre a tisztes arczú és általános rokonszenvnek örvendő galambősz 1 őth Imre, r-rélj■tjelvu.Sate, hvgy ■ up * ~ tálán az árendát jövőre pengő pénzben követeli s jogát a törvény életbeléptétől ugyané pénznemre nézve fentartja. Ennek ellenében aztán nyomban a vármegye fő-fiskálisa (Vajda István) kelt fel s a megye nevében a káptalani követelés ellen, az ő, minden szót duplán repetáié s a hebegés pa­ lástolására szolgáló dialectikájával, erős hangon protestált, mire a protestatiót a káptalani meg­ bízottak reprotestatiőja, ezt pedig nehogy az utolsó szó a káptalané legyen, a vármegyének rereprotestatifya követte s az eredménynyel úgy látszik, mind a két fél meg volt elégedve. S miután ezzel a gyűlés déli 1 óratájban befeje­ zést nyert, az egész publicum az udvarban készí­ tett lombsátor alatt a fejér asztaloknál foglalt helyet, természetesen a főispán, illetve helyettese és a káptalan képviselőjének kettős elnöklete alatt, mit azután hivatali sorrendben a magas és kevésbbé magas tisztikar és vidéki notabilitáaok foglaltak el; az alsóbb, már itt abroszmentes deszkaasztalok körül pedig a közönség legszeré­ nyebb sorsú osztályai csoportosultak. Ez a lakoma eleinte szép csend- és rendben folydogált, hanem ez nem tartott soká, mert amint a pakfonkanalak és a húsfélék aprítására szükséges bicsakok a ki­ sebbek csizmaszáraiból kihúzattak és a boros üve­ gek ürülni kezdőnek, a jókedv is azonnal hangos összevisszabeszédben s itt-ott vivátoxó szilaj rikkantásokban nyilatkozók; sőt miután a gyomrok már kielégítve voltak, a felmaradt zsemledarabok­ ból golyózápor improvisaltatott, mely egészen az elnökség tájékáig elhatott s ezt végre az ebédnek szépszeréveli befejezésére ösztönző; magától értet­ vén, hogy a távozó elnökök még egyszer ünnepé­ lyesen fel lettek köszöntve, és pedig a vármegye régi főnótáriusa, a korban eléggé előhaladott, de ennek daczára feszes és büszke tartású Bakay Ferdinand által, a kiről azon gonosz adom * (vagy talán nemis egészen adoma) terjedt el megyeszerte, hogy midőn egy ilyen alkalommal épen a kegyesen elnöklők érdemeinek egész a meny bolt magasságáig kiemelt jöltöi kiszinezésében ára­ doznék, ekkor egy hiányosan bedugaszolt e meg­ takaríthatni vélt pezsgés üveg a frakkja hátulsó zsebéből oly nruptióban tört 'ki, hogy ez még a komoly elnökséget is mosolyra inditá, — a publicumnak pedig minden fűszernél kellemesebb cse­ megéül szolgált P. L Levél Karlsbadból. Augusztus 12. Nem lehet szándékom néhány levélben rajzát adni e világfürdőnek, melyről ifjú lelkű barátom Vitális Mór e lapok hasábjain az utóbbi években amúgy is sokat és jól irt; azokat tehát ismétel­ getni fölösleges lenne, aunálinkább, mert aki or­ vosa rendeletéből jövőre ide jön, az tájékoztatóul úgy sem a mi rajzaink után indul, de megszerez vagy egyet a számtalan kisebb-nagyobb munka közül, melyek Karlsbad fürdővárost ismertetik .♦) Éu tehát inkább csak szórakoztatni óhajtom a szives olvasót s némi közérdekű tanulságot vonni le a látottakból. Fejedelmi fürdő ex a Karlsbad, de nem azért, mert fejedelem, herczeg s más igazi főrangú család és nábob évenként jön ide talán annyi, mint a mennyi egy-egy hírnevesebb hazai fürdőnkben az összes látogatók száma; — fejedelmi fürdő Karls­ bad azért, mert ámbár e fürdőhely tulajdonkép egy jókora nagy város 14—16 ezer rendes lakos­ sal és közel ezer házzal, — mégis ez az egész Karlsbad minden izében oly tiszta, akárcsak Schön­ brunn, vagy más fejedelmi mulató hely. Állításom valósága tekintetében klasszikus tanúim lehetnek, hogy nehány itt talált ismerősre hivat­ kozzam : Piry Sándor, ifj. Kubányi Lajos, Felsonburg Tivadar és Geschett A. íme, okos munkássággal mit tudtak elérni az életrevaló karlsbádiak s részemről főleg a nagy tisztaságban, továbbá lakóinak véghetlen szorgalma és előzékénységében, a hatóság mindenre kiterjedő •)E részben ajánlhatom dr. Ludvig Friedenthalnak: .Dér Kurort Karlsbad in RAhmen" cilmfl 189T>ben meg­ jelent s 1 írtért minden könyvkereskedésben kapható tömör munkáiét. Sajnos, hogy a dr. Rertika Imre által Karisbidról évek előtt magyarul kiadott mA kellő szol­ gálatot már nem tehet. �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó reggelem!. Előző években a fejedelem bizalmasab­ gondosságiban találom Karlsbad föilt)ndülé. *éuek ban járt-kelt a közönség között, de az idén — nyitját; ámbár nem vonható kétségbe rendkívül gazdag forráa-viuinek hatása sem, párosulva az igen természetes, hogy ez megváltozott; — a forrás körül is sok detektív Őrködött reá, s a orvoeok magas fokú gyógykezelésével. Ügyde igen jeles forrásai Magyarországnak is polgármester sem távozott tőle messzire. *n hév T»nnák a >1 egy Mehádiát (a IJerkulesKarlsbail nolgárniesL're ez időszerűit Schaeff­ fürdót) kivéve, a többi zöld ágra vergődni alig tud. ler Lajos, az évad alatt valóságos potentát; reg­ Dy fényes fürdőhelyre, gondolja szives olvasóm, gelenként 9—11 óra közt fogad a palotaszert! uj nem is mehet ám a szegény ember. Ellenkezőleg; városház első emeletén; előszobájában ilyenkor 30—40 külömböző rangú és nemű egyén várakozik, mert igaz ugyan, hogy van itt 3—400 oly palota * szerű ház és villa, melyek szobáiért hetenként a kik az előjegyzés sorrendje szerint bocsáttatnak be hóul 20—25 *frttól egész 100 írtig is fizetnek bért; de van Balassa-Qyarmaton én néha azt hivém, hogy &—600 kissé igénytelenebb, de azért szintén egé­ szen tiszta épület, hol 20 írton alól, sőt 5 írtért minden községi elöljáró közt nékem van a legtöbb is lehet hetenként szobát kapni. Van nagy szám­ ügyes-bajos emberrel dolgom; de mint most ta­ ban oly szálloda s fényűzéssel berendezett étkezde, pasztalom, a karlsbadi polgármesternek még több hol egyszerű jó ebéd 5—10 írtba kerül, és van a baja. Egyébként — s ez ezélzás nélkül legyen viszont számtalan oly hely, hol a szerényebb kö- mondva, ő valamivel nagyobb jutalmát is veszi fáradozásainak; mert évi rendes fizetése 5.000 frt rűlményű fürdő-vendég 70—80 krért jól lakhatik; sőt elláthatja magát még olcsóbban is. Az igazolt és hogy van még egyéb tisztességes jövedelme is, kitűnik abból, hogy az idén építtetett magának teljesen szegényt pedig a városi hatóság veszi egy várszerü villát, fönn az egyik magaslat tetején, védő szárnyai alá. Mint jellemző dolgot beszélhetek el e részben a szintén most épülő nagy arányú és fényességű orosz templom mellett egy igaz történetet: _ E villa Uhát s általában az itteni villák nem Biharmegyéből vetődött ide egyik szegény atyánk­ fia, miután otthon már minden vagyonát ráköltötte afféle egyszerű svájezi házak, de afféle, sőt még hasztalanul a betegségére. Szomorúan húzta itt nagyobbszerű villaggiaturák, mint a milyeket az Andrássy-uton látunk; Karlsbad szállodái és egész meg magát őkeme az úgynevezett ,Mühlbrunu“ uj ház-sorai szintén élénken emlékeztetnek ben­ — 80 monolit által tartott nagyszerű ivócsarnok egyik oszlopánál Nagykarimás, gömbölyded ka­ nünket Budapest kőrútjai- s Bécs Ringstrassé-jára. Ez óriási föllendülés azonban főleg csak 2 -3 lapja, csizmája és dolmánya elárulták származá­ sát, úgy, hogy egy zilahi úri ember, kitől ez el­ évtized óta észlelhető itt amiből ismét következ­ beszélést hallottam, megszánta az atyafit s 2 frt tetni lehet és kell, hogy ámbár Karlsbad századok segélyt nyújtott neki. Másnap azonban mi történt? óta hírnévnek örvend, de csakis az tykor gyors A mi szegény bihari magyarunkat az egyik rendőr közlekedése óta s minden megengedhető reklám felszólította, hogy kövesse Öt a policziára. Szé- okos felhasználásával, továbbá a városi hatóság és gyelte magát az atyafi, s nem tudta: okvetlenül lakói elől említett előnyös tulajdonainál fogva kell-e engedelmeskednie? Meglátja öt ismét a érhette el ilymérvű emelkedését; úgy, hogy mig 1869-ig a fürdővendégek száma soha a tizezeret jószívű zilahi úr s oda szól hozzá: meg nem üté, azóta e szám annyira emelkedett, — Hát maga, barátom, mit müveit? — Hiszen, ha én azt tudnám, felelt ő vissza ; hogy a múlt év végén kimutatva volt 28.731 fél de kérem az urat, segítsen még rajtam valahogy, (partéi) 39.095 személylyel; ax időn pedig — noha a fösaison augusztus 18, királyunk születés mert én a némettel nem tudok beszélni. A zilahi or pedig biztatta, hogy csak engedel­ napjáig tart, augusztus 12-én 26.787 fél 36.176 meskedjék s majd ő is követi. A rendőrségnél személylyel volt kitüntetve. Honi fürdőink nagy része az „Anna-báltu tartja kitűnt, hogy tiltott kéregetés gyanúja miatt ve­ zették be az atyafit, mert valamelyik gazdag a fő-évad zárópontjának, — miért nem inkább jó fürdővendég megint adott neki 5 forintot, s ezt magyarosan szt István napját? És vájjon csak ép a magyar fürdótulajdonosok és bérlők nem látta meg a szemfüles rendőr. tudnak-e élni azokkal az eszközökkel, mik Karls— Dehogy koldulnék én, moudá a biharmegyei budut és igen sok más külföldi fürdő- s üdülő­ magyar, inkább meghalnék. éhen; de hát ha jó­ szántából ád valaki, miután amúgy is kevés a költ­ helyet híressé, jövedelmezővé tettek; — mert óriási jövedelemnek is kell ott lenni, hol, (mint ségem, úgy gondolám, elfogadhatom. Karlsbadban) nagyobb befektetésekre a község A rendőrtiszt meggyőződvén arról, hogy a be­ vitt egyén valódi szegény, elhelyeztette őt az eddig jónak látta circa 14 millió forint kölcsön.idegen szegény fürdővendégek Hospitálj'ába ;■ pénzűsszeget fordítani. Ily jövedelmét képezi e fürdővárosnak — hogy — volt tehát azután ingyen jó lakása, élelmezése ■ fürdője is; a nála lévő 34 frtot pedig a hatóság fölemlitsek vagy kettőt, csupán a forrásvizek kül­ Írás mellett átvette, hogy a visszautazásra meg­ földre szállítása jogáért fizetett évi 240 ezer forint bérösszeg; — a Stadtpark és kert évi bérlete maradjon. Nem akarok rámutatni ez eljárás ellenkezőjére 36 ezer, stb. hazánkban, hol — sajnos — teljes érvényű az a De elég lesz mára; a szerkesztő szives enged el­ mondás, hogy: ,a szegénynek nincs becsülete . * méből majd még folytatom. A vendégek kinyomatott névjegyzékéből olva­ Reményi Károly. som, hogy Károlyi Istvánná és Sándorné grófnők; Dániel Ernő m. kir. keresk. minisz­ terünk, dr. PaJásthy Pál püspök is megérkeztek ide e hó folytán, s kivülök még számos hírneves Lapszemle. vagy gazdag magyar, hogy ne beszéljek a szár­ A nemzetiségi kongresszusra vonatkozó sajtó­ szórta több és sokkalta gazdagabb külföldiekről. *) De csak azt ne hiddje senki, hogy e nagy ura- véleményeket megismertetve a tur.-szentmártoni * a következőket Írja vezérczikságok itt feltűnnek I Ha nem olvasnék megjöttüket „Národnie Noviny a Karlistában, bizony nem tudnék, hogy itt vannak. kében: .Figyelemmel elolvastuk hazai összes lap­ Honi fürdőinkben pedig már egy-két mágnás-csa­ jaink nyilatkozatait a Budapestre összehívott kong­ lád és gazdag ember nemcsak, hogy roppantul resszusról s örömmel konstatáljuk: A támadások feltűnik, de — a ez nagy hiba! — rögtön fi-szé- oly gyengék, hogy nem szorult komoly apológiára, Hem az 1895. évi jul. 23-án kelt felhívás, sem lyeasé is teszi az egész fürdő-társaságot Itt még Ferdinánd, a bolgár fejedelem, pedig a bizalmi férfiak tette. Csak a férfiaink el­ sem csinált volna sensátiót, ha Sztambulov miatt len intézett némely kifakadások erősek s az itt-ott baja nem akad az egész világgal; igy aztán jobban megnyilatkozott gyűlölet erős. A szitkok a becsü­ figyelmessé lettek reá a fürdővendégek, midőn a letes embert nem alacsonyitják le; a gyűlölet herczeg reggelenként 7—8 óra közt bérelt villá­ pedig rossz tanácsadó a komoly ügyekben. El­ jából lesietett a Teréza-forráshoz iddogálni, s 9 óra vesztette a harezot, a ki haragszik az igazságra. A mi ügyünk meztelenül áll, nincs elfedve, be­ után a .Posthof * czimü nyilvános kerthelyiségbe fátyolozva polgártársaink előtt. Minden vakolat nélkül állanak a mi argumentumaink négyzetkövei. *) bogy említsek néhány Amerikából ide jött Kate* embert: *l(r pár nap előtt távozott el innen E négyzetkövekbe ütköző teoremák visszaverődnek flip Armor, a chicagói hMcirdty, kit asért na­ akár a szél. Mi tótok, románok, szerbek existávernek Uy, mert a hftavágatáa é« izálhtáa a főmester­ sége, — naponként )evá<at és feldolgoztat 25 ezer db. lunk e magyar hazában nyelvünkkel, erkölcseink­ kel, nemzeti jogainkkal s nemzetiségünkkel együtt marhát; de árért a szive h helyén van ; mert fl az, aki CMeagóbea a szegény tanulók részére kálón egyetemet Ki negálhatja ez alapigazságot? Megerősíti azt a emeltetett és tart fenn havonként 17 ezer dollárral hivatalos statisztika s 1868 évi pozitív közjogi 34 ezer Jő forint. <Mt volt továbbá Mr. Minamoker, törvény... 8 ha nem is léteznék a nemzetiségi szintén többször szálmilliomos, aki itt, — az amerikai egyenjogúságról szóló törvény, faktum az, hogy telepen — ÍSvő évre egymaga akar bonfial számára templomot építtetni. milliókra megy számunk... Az alkotmány alap­ 1895. augusztus 18. elvei (bevezetés a XLIV. törv.-czikkhez) megadják nekünk, mint Magyarország egyenjogú polgárainak, az összes alkotmányos jogokat: a személy- és va­ gyon biztonságát, az eszmék sajtó utján való ter­ jesztését (1847/48-iki törvény), a gyülekezési jo­ got, a nyelv szabad használatát (XLIV. t.-cz. 3. §.) De ha mind ez oly világosan nem is lett volna a törvénybe iktatva, ba nem is volna alkotmá­ nyunk és .alkotmányos elveink * törvénybe iktatva, azon jogok, a melyekre mi aktiónknál támaszko­ dunk, oly kardinálisak, természetesek s szükségképeniek a humánus emberek között, hogy azokat respektussal nézi még a zsarnok is, még a dalaj-, láma teokraciója is a sötét Tibetben. Ezen jogot,' melyek papiroson s államférfiak beszédében elis­ mertettek s melyekkel mint liberális jogokkal a világ előtt ax összes magyarországi kormányok dicsekedtek, — a valóságban soha se léteztek teljes épségükben s hova-tovább, mindinkább el­ tünedeznek, úgy, hogy most bátran állíthatjuk, hogy közeledünk az abszolút nemzeti jognélküliség végzetes pontjához, azon állásponthoz, a melyen a szellemi rajah áll nemzetiségi tekintetben. Mi tehát utolsó jogainkkal, az utolsó törvényes fegy­ verünkkel kelünk védelmünkre, mert nem tudjuk, hogy milyen hosszú időre hagyják meg nekünk e jogoknak és fegyvereknek ezen foszlányait Törvé­ nyes alapon kelünk védelmünkre, nyugodtak, de erősek, szerények, de kérlelhetlenek a halálig. Isten minket úgy segéljen!“ Losonczi hírek. Losonca, 1895. augusztus 15. A tamasii lelkészné temetése is mozgalomba hozta városunk közönségét, nagyon sokan men­ tek ki. Általános részvét nyilvánult ez alka­ lommal is. Pékár Lajos, a jelenlegi tamasii lel­ kész és neje, a forradalmi időben a losonczi lelkészi állomáson voltak csaknem 15 éven át. Ez idő alatt sok jó emberre tettek szert. Ama mozgalmas időkben a viszontagságos viszonyok gyors ismerkedést teremtettek. De különben is mint lelkész és gyakorló homeopatha-orvos és mint a város elöljáróságának az átvonult orosz tábornokok előtti képviselője, nagy tekintély­ ben állott. Ezért volt, hogy Csonka Zsigmond a losonczi járás főszolgabirája, mint városunk képviselőtestületének tagja az egész Losoncz nevében nyilvánított részvétet az élete 87-ik évében megözvegyült agg férfiú iránt. Ez alka­ lommal a gyászszertartás a legkifogástalanabb volt, amennyiben egy ének elzengése után az öreghez lót beszéd, majd egy vers eléneklése után, a közönség többi részéhez magyar gyász­ beszéd lett tartva. Ez utóbbit, mivel népszerű volt, mindenki figyelemmel hallgatta s megér­ tette. Az ily eljárással tejesen meg vagyunk elégedve. E rendet, e szokást továbbra is fentartandónak javalljuk; mert ez felel meg a kö­ zönség érzelmi és értelmi állapotának. Az élemedett s most már özvegy férfiú iránt a szóbeli részvét-nyilatkozatokon kívül, sokan táviratilag is fejezték ki részvétüket, többi közt Zelenka püspök is. Vasárnap délután Netusil tábornok érkezett városunkba katonai szemletartásra, mely 3 napon át tartott. Az érkezőt a tisztikar a'Ma­ gyar király szálloda * előtt várta és fogadta. A fáradságos gyakorlatok után esténként a tábori zenekar zeneestélyeket adott a >Vigadó * ter­ meiben s ezenkívül a csónakázó tónál. A gya­ korlatok alatt a katonák egyike dűlt ki a ki­ merülés folytán. Holt idényünket több esküvő is tette moz­ galmassá. Háger, n pinczi kör jegyzője jegyesé­ vel Landgraf Jolánnal esküdött meg. Az eskető lelkész a vőlegény bátyja, biharmegyei reformá­ tus lelkész volt. Lónyabányán pedig Vitális József földbirtokos leányát egy katona-tiszt vette nőül. Itt az eskető lelkész a menyasszony­ nak bátyja Vitális Gyula, zólyom-lipcsei lelkész volt. Tőlünk e lakodalmon a Kunszt-család vett részt, a menyasszonynak kercsztatyja Kunszt János volt az egyik násznagy. Ez esketéseken kívül csupa nyoszolyó-leányi szerepléssel van telve városunk. Azt hiholné az ember, hogy a polgári házasságot akarják sokan megelőzni s az eddigi szokásos módon házasságra lépni. Pedig dehogy’ A nemsokára bekövetkezendő nagy változás senkit semozdit ki nyugalmából. �1895. augusztus 18. Hírek és különfélék. Baltik Frigyes püspök, a jövő vasárnap fogja tartani búcsú-besxédét Liptó-Szentmiklóson, hon­ nan 26-án indul B.-Gyarmatra s az esti 8 órai vonattal érkezik ide. A. püspök úr könyvtárát mely sok és értékes könyveket tartalmaz, a múlt héten küldte uj otthonába. Kinevezés. Rudnay Béla, Hontvármegye fő­ ispánja — Thébusz Aladárt, (Tliébusz János zólyomi ev. lelkész tiát) vármegyei közigazga­ tási gyakornokká nevezte ki. Honvédzászlóaljunk, (S1 16-ik honvéd gyalog­ ezred 2-ik zászlóalja) mint lapunk múlt számában is közöltük, e hó U-én, d.-u. fél egykor érkezett vissza B.-öyannatra. A zászlóaljat Csath őrnagy vezényelte. Csath ideiglenesen lett ide kirendelve, mivel Péchy őrnagynak még a beszterczebányai gyakorlatok megkezdésekor Pozsonyba kellett be­ vonulnia. Honvédőinket a város nevében Ticsénszky József városi jegyző üdvözölte. A legénység igen ki volt merülve, pedig a nyitrai gyakorlatok még hátra vannak. Mint értesülünk, Csath őrnagy úr a honvédtisztikar nevében a városházán személye­ sen köszönte meg a városi képviselő-testület ré­ széről tanúsított figyelmet Egyházi hírek. Strizs József nógrádi’káplán hasonló minőségben Kállórn helyeztetett át. Hymen. Czimmermann Jenő abauj-szántói bor­ nagykereskedő eljegyezte Weinberger Jolán kis­ asszonyt, özv. Weinberger Adolfné lukanényei birtokosnő leányát. Malatinszky Lászlót a budapesti állami ipar­ iskola építészeti szakosztályának ez évben is jeles osztályzattal végzett növendékét, városunk szü­ löttét — kit Nógrádvármegye 3 éven át az ösz­ töndíj-alapból évenként 200 írttal segélyezett, mint halljuk, a bács-tiszai ármentesitő társulat f. évi szeptember hó l-töl távirat utján állandó alkalmaztatás czéljából meghívta. Meghívás. Rózsa Károly, m. á. v. keresk. előadót, lapunk munkatársát, titkárául hívta meg a helyi-érdekű vasutak financirozásával és létesí­ tésével foglalkozó legrégibb hazai pénzintézetünk: a .Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság". Bírjuk munkatársunk Ígéretét, hogy uj állásában a közlekedési viszonyokra gyakorolható practikus befolyásánál, vármegyénk közlekedési érdekeit ki­ váló figyelmében fogja részesíteni. A losoncz—poltár—szinobányai vasút köz­ igazgatási bejárása a kormány által felülvizsgált tervek alapján e hó 22. és 23-án lesz. Ez alka­ lommal az érdekeltek óhajtásaikat még mindig érvényesíthetik, bár a tervezők tudtunkkal eddig is minden jogos kívánságot lehetőleg teljesíteni siettek. A losonczl ipartestület zászlóavatási ünne­ pélyét folyó 1895. év szeptember hó 15-dikén délelőtt 10 órakor tartja. A zászlóanyai tisztséget Búsbak Adámné úrnő volt szives elvállalni. A fogyasztási adók kezelése. B.-Gyarmat városa a fogyasztási adókat (bor, sör, szesz, hus és czukor után) 1896 évi január hó 1-sejélől kezdődőleg 3 évre a kincstártól 31547 frt 84 krért váltotta meg. A bgyarmati csoporthoz tartoznak Hiba, Szügy és Patvarcz községek is. A kezelés tekintetében a város, aug. 16. tartott közgyűlésében intézkedett, s a kezeléssel a kellő biztosítékok letétele mellett Rosenfeld József és Sándor czéget bízta meg. Mint érte­ sülünk, S.-Tarján 86 ezer frtért, Losoncz 51 ezer frtért váltotta meg a fogyasztási adókat. A vármegyei hivatalos Hlrlelöből. Salgótar­ jánban városi imoki állásra a pályázati kérvények aug. 25-kéig beadandók. Az újonnan létesített diviny-oroszii körjegyzői állásra; (400 frt fizetés, 100 frt lakbér, 135 frt összátalány) a pályázati kérvények aug. 28-káig, az újonnan létesített tamaaii körjegyző állásra (fizetés 400 frt, lakbér, 100 frt, összátalány 180 frt,) a kérvények aug. 28-káig; az iibelovai körjegyzőségben egy segédjegyzői állomásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvények aug. 21-kéig; a felső-tiazovniki körjegyzőségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 50 frt) a kérvények aug. 22-kéig; a szennai körjegyzőségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvé­ nyek aug. 23-káig; az a.-sztregoval körjegyző­ ségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvények aug. 25-kéig; a divényi körjegyzőségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvények szopt. 2-káíg; a lónyahtnyai körjegyzőségbe egy se­ gédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 50 írt, a kérvények szept 3-káig: a gácsikörjegyzőségben Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 1 ; 50 frt,) a kérvények szept. hó 4-kéig adandók be. i Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a Re- i ményi Károly tollából közölt úti leírásba értelem­ zavaró sajtóhiba csúszott, a hol tudniillik Írva ' vas, hogy kar volt Égerváros tanácsának ác vitaion múzeumban elhelyezett s Wallenstein és tábornokai I I legyilkoltalására vonatkozó két nagy festményre a ‘ festéket pazarolni, úgy tűnik ki, mintha a kontár i ; házi művész Piloty lett volna; holott Reményi ' , azt irta, hogy: az ily nagyszabású eseményt nem I kontár, de afféle művész, mint Piloty ecsetjére kell bízni. Ez a szó: kell, kimaradt, s azért hibás az értelem. Ha a gazdag Égerváros magistrátma várt volna még százesztendeig, a hisztéri­ kus esemény festményben való megörökítésével, akkor most oly művészi tehetségekben válogatha­ tott volna, mint az itt közelben alkotó Piloty, a müncheni festészeti Akadémia igazgatója. Megszökött menyasszony. A b.-gyarmati kir. törvényszék aug. 16-án érdekes végtárgyalást tar■ tett. Ugyanis P. Melánia kisasszony feljelentést , tett Mattolay Elek somoskői lakos ellen, azért, ' mert utóbbi Somoskő községében a község több házára szinlapi alakban „megszökött menyasszony" czim alatt gunyiratokat függesztett ki. P. Melánia ' kisasszony jegyben járt Csinagl Istvánnal, s csak azért távozott (és nem szökött) Budapestre, hogy • ott jegyesével találkozhassak. A végtárgyaláson ' P. Melánia kisasszonyt Zelenka Gyula ügyvéd, Matholay Eleket pedig Farkas Ferenci ügyvéd képviselte. A törvényszék több pikáns kérdés fenforgása miatt zárt ülést is rendelt el. Atbizonyi1 tási eljárás s a vád- és védbeszédek befejeztével i d.-u, 3 órakor hirdette ki a törvényszék az ité1 letet, mely szerint Matholay Elek gunyirat szer[ kesztése és teljesítése miat egy havi fogházra, : 90 frt pénzbírságra, ennek ki nem fizetése esei tében 9 napi fogházra és a perköltségek kifizeté­ sére ítéltetett Az ügyész és védőügyvéd felebbe■ zést jelentettek be. — mivel Ipolynyéken luteránus templom nincs, — a temetés alatt a katholikus templom harang­ jai szóltak és az egész nagyszámú és díszes kö­ zönség a halottat a családtagokkal együtt gyalog kisérte ki a temetőbe. A sírnál a pap imája után Ctibulyts László főjegyző a kővetkező beszédet — mondta: „A vándorbot kihullott erős kezedből a hullá­ sában fájó sebet ütött vármegyénk szivén, Mert nesztorok bölcseségével a tél havát, a tavasz ked­ ves derűjét nemes harmóniában egyesitéd magad­ ban. Szövétnek valál az élet göröngyös utain, az igazság tiszta fényét árasztva felénk. És mi hí­ ven követtük bölcs tanácsaidat, mert jelszavad vala: mérsékelni az egyetértést terjesztő hangulatokat; mert igaz, hogy sikerrel munkálkodni csak egye­ sült erővel — vállvetve lehet Szerettünk jó szi­ vedért, fenkölt nemes gondolkozásodért, becsültünk nagy önzetlenségedért és a mint egyesitettél min­ ket a közügy hasznos szolgálatában: példád, intő szavaid által, azonképpen egyek vagyunk most a fájdalomban, az egyetlen szomorúságban, mit távo­ zásod által nekünk okoztál. Hontvármegye hálás közönségének osztatlan bánata — hosszúra nyúlt köztevékenységed jutalma — kisér örök nyugvó *. — Isten veled!" helyedy Utána Balás József, a balassa-gyarmati ügy­ védi kamara helyettes elnöke a következő beszéd­ del búcsúzott tőle: „Megdicsőült Lélek! Eljöttünk mi is, ügyédtársaid a balassa-gyarmati ügyvédi kamara részé­ ről, hogy ravatalodra koszorút tegyünk s Neked végső Istenhozzádot mondjunk. Néked, aki díszünk — s két cycluson át kamaránknak elnöke is va­ lál. Midőn az ügyvédi kamarák szervezésekor Té­ ged az elnöki székre hívtunk, az ifjabb nemzedék . csak hirből és hallomásból tudta, hogy Ipoly-Nyék hegyei között, Te benned nemes drágakő van el­ rejtve. De midőn közöttüuk megjelentél, akkor láttuk, tapasztaltuk, hogy e drágakő az igazi gyé­ mánt; akkor láttuk és tapasztaltuk, mikép a lán­ goló hazaszeretetnek, a tudásnak, az átható mély itélőtehetségnek s e mellett a szigorú kötelesség­ érzetnek, a tiszta ragyogó jellemnek s a puritán Tanügy. egyszerűségnek oly nagy mértéke, oly igazi minta­ képe lakozik benned, hogy nemcsak a mi szerény A b.-gyarmati polgári fiú- és leányiskolában kamaránk elnöki székét betölteni, de az ország a jövő tanév következőleg nyiHátik meg: aug. kormányzói között helyet foglalni valál Te hiva­ 28-án lesz a fiuk és 29-én a leányok javitótott. Mikor kéréseink daczára az elnöki újbóli vizsgája; 30 és 31-én lesz a helybeli megválasztatásodat visszautasítottad, akkor is nemes tanulók beiratása és pedig délelőtt a fiúk s indokból s a közjó iránti szempontból kívántál délután a leányoké. Szeptember í-én a vidé- eljárni s csak azért tetted azt, mert szerinted, kick beiratása és a netaláni fölvételi vizsga; egy Balassa-Gyarmaton ülésező testületet távol 2-án a fiúk magánvizsgája és 4-én a leányok faluról, az akkor még fennállott nehezebb közle­ magánvizsgája. A tanítás kezdete a fiúiskolá­ kedési viszonyok között, kellőleg vezetni nem ban szeptember 4-én, a leányiskolában 5-én. lehetett Elköltözött Lélek! Könyező szemekkel A helybeli szülők figyelmeztetnek, hogy a ,beállunk nyitott sirgödröd fölött és siratunk nem iratási időt ne mulaszszák el, mert az alsóbb csak Téged, ki bennünket s hazádat itt hagyád, osztályokba csakis a törvényes szám nagysá­ de siratjuk önmagunkat s közállapotainkat is, óh gáig vétetnek föl a tanulók s később jelentke­ mert hazánkban mindinkább ritkulnak s mindin­ zők egyedül felsőbb engedélyivel, a mennyiben kább kifogynak az oly antik római jellemek, az a túlzsúfolás elkerülhető. oly igazi nagyságok, aminő Kalmár Lajos volt Isten veled 1 Isten veled!■ Itt közöljük még azt a résztvevő levelet, me­ lyet a balassa-gyarmati ügyvédi kamara az öz­ Gyászrovat. vegynek küldött: Kalmár Lajost augusztus 13-án, délután fél „Nagyságos asszony! Ama megrendítő csapás, 5 órakor temették Ipoly nyéken az ág. ev. vallás mely nagyságodat hőn szeretett férjének elvesztése szertartása szerint A Kalmár, Rákosi és Laszkáry által sújtotta, a balassa-gyarmati ügyvédi kamara család gyászbaborult tagjai, Hontvármegye vezér­ tagjait is mély gyászszal töltötte el. Nagyságodnak emberei, a balassa-gyarmati ügyvédi kamara, a ő volt főgyámola, — egy hosszú, boldog házasélet megyei ág. ev. hitv. egyház küldöttsége, a meg­ folyamán át hű élettársa, kísérője, szeretett csa­ boldogult tiszttársai, számos jóbarát, és a falu ládjának gondviselője és boldogítója. Ax ügyvédi népe mind egybegyült, hogy a jeles férfiúnak meg­ kamara viszont megalakulása idejében egyhangú­ adja a végső tisztességet. A ki el nem jöhetett, lag megválasztotta helyettes elnökét, azontúl több levélben, telegramban tudatta részvétét a család­ éven át fáradhatlan odaadással működött elnökét, dal. Már kora délután megtelt az uriház tágas nagy szellemi tulajdonokkal megáldott s a mel­ lett munkásságban, köztisztelet és becsülésben udvara nagyszámú közönséggel. Koszorút küldtek; Hontvármegye közönsége, megőszült tagját, az ügyvédi karnak igazi minta­ Hontvármegye tisztikara, a hontvármegyei szabad­ képét veszti el bonne örökre és visszavonhatlanul. elvű párt, az Ivánka-család, a balassa-gyarmati A Gondviselés határozatában meg kell nyugod­ ügyvédi kamara, Pósch Gyula és neje, Pongrácz nunk. Az emberi kor határait ö szabja meg s a György és neje, Rákosi Béla dr. és neje, a hely­ ki közel nyolez évtizeden át oly életet élt, a ki beli jóbarátok és többen. Pontban fél ötkor vitték a haza, saját hivatali állása és a családja iránti ki a koporsót a tágas udvarra, u koporsó el volt kötelmeit úgy töltötte be, mint a megboldogult, halmozva a halott kedves virágaival. Gyöngéd ro­ az Ég különös kegyelmével dicsekedhetik. Helye koni kéz válogatta ki valamennyit a házi kertből, hosszú ideig pótolhatlan, emléke pedig mindvégig melyet a megboldogult majdnem negyven eszten­ áldott leend. Ugyanaz a Gondviselés enyhítse dőn át maga ápolt és gondozott. A temetésii Nagyságod mély fájdalmát és tegye elviselhetővé szertartást Sefarovszky János kis-csalomiai lelkész a pótolhatlan veszteséget, melynek mi is részesei végezte. Megható gyászbeszéde után megindult ai vagyunk! Fogadja Nagyságod a közös veszteség gyászos menet a temető felé. A koporsót az ut-— feletti fájdalmunk és részvétünk őszinte kifejezését. czáig megyobizottsági tagok vitték, onnan a te­ metőig hat díszruháé megyei huszár. A megbol­ dogult iránt a tisztelet oly általános volt, hogy �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 Szabályrendelet 1895. augusztus 18. [ utján, mint tcrinalis fürdőhely neveztetett meg. í Szerzőt a füzet közrebocsátásában ez idő sze­ rint az az ideális gondolat vezette, hogy — a mint őt mondja — a nemzetünk büszkesége, a magunk-magunk tündéri székes fővárosa nemcsak belső, dft külső szína tehát neveiben ja magyarkép mulattatnék be milleniumunk ünne­ pén a nagy világnak.' —A munka — alakja után Ítélve nincs a könyvpiacznak átadva, a mit őszintén sajnálunk, mert szerettük s óhaj­ tottuk volna, ha azt nemcsak az a szükehb kör olvasná, melynek a szerző szánta, hanem a nagy közönség is. A méltányló bírálatot bizony­ ára senki sem vonná meg attól. Szandtner Ernő nagybérlő, Rovara Frigyes uradalmi igazgató, Rudnyúnszky György föld­ birtokos. Ezen bíróság fog dönteni a fqlek közt kimerít tárgyában.. esetleg felmerülő vitás kérdésekben. Az árpa­ Élttbv 1 eprit Ib95. aug 1-én. vásár megnyitása előtt a város polgármestere futna üdvözölni a vásárra érkezett gazdákat és 1. jj. MáósáfssjparoAok tarlcxnsk a küzüusé.kereskedőket • ezután a gazdasági egyesület get szakadatlanul, elegendő, jó friss marhahús­ elnöke megnyitja a kiállítást Bejelentési ivek sal ellátni és a húst rendes súlyban kimérni. a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hiva­ 2. §. Csakis a két évet betöltött szarvasmar­ talában Nyitrán kaphatók. Bejelentési határidő hák vághatok, míg a borjuknak legalább négy augusztus 18. A minták augusztus hó 27 és heteseknek kell lenniük, hogy levágattathussanak. 30-ika közt küldendők be. Az árpavásár szep­ 3. §. A vágóhídi vágatások, hacsuk kivételes tember hó 2-án lartatik meg. engedély másként nem intézkedik, mindig csak Tárgyalta továbbá az igazgatóválasztmány nappal és pedig téli hónapokban t—5 óráig, Turcsányi Ödön egyesületi tagnak azon indít­ nyári hónapokban délután 4—8 óráig eszközöl­ Millennium) történelem. Az Atlienaeutn r.-társasig kiványát, hogy kéressék fel u törvényhozás olyan hetek, az álhtok csakis kipihent állapotban, I ?iliiibau megjelenő A magyar nemzet törtónele cximli törvény alakítására, mely az arató munkásokat illetőleg 24 órai helybeli islalózás után vág­ í ti« kötetei nagy munkának (millenniumi kiadás) barmais kötelezné cselédkönyvck váltására, miáltal i dik kötetéből (Anjouk kora) megjelentek egymás után a hatok le. 4. §. A hatósági állatorvos, ennek nem lété­ I 31., 34., 35. számokkal jelzett tüxetck sxebbnél uzebb -elejét lehel venni a cselédek azon rossz szoká­ ben magán állatorvos, ilyennek hiányában orvos azövegképekkel és míimelléklctokkcL Mindjárt a 33. sának, hogy tavaszszal, midőn a napszám magas, • fUxethex pompás mümellékletek vannak csatolva: „Conminden levágandó szarvasmarhát és közfogyasz­ I tarlni András visszatérését Vclenczébe a cliioggiai dia­ vagy jiratás idején, midőn többet kereshetnek, elhagyják gazdáikat, vagy rósz magaviseletük­ tásra vágandó juhot, kecskét, vagy sertést élő dal után-, H Albert osztrák berczeg arexképe ax ambkel kényszerítik ezeket arra, hogy őket elcsap­ rasi gyűjteményből. Ugyanebben a főzetben öt szép állapotban és levágás után pontosan megszem­ tájképet találunk eredeti felvételek után n. m. Dörre ják. Indítványozó nézete szerint, ha az évi szelélni köteles. Tivadartól: „Déva vára-; „Lublő"; „A roxgonyi csata­ gődményeseknek, az aratóknak s más mezőgaz­ Ha a vágatási biztos az élő állaton oly be­ tér-: Cserna Károlyiéi: „Sáros vára- és „Szepes vára , * dasági munkásoknak egyenlő szolgálati könyvük tegséget, vagy erre gyanút talált, a mely miatt mind megannyi történelmi nevezetességé helyek. A 31. lesz, a cselédek fent említett visszaélése meg­ a hús fogyasztásra nem bocsátható, a levágást í füzethez múmelléklctlll van csatolva „Ozorai l‘ipo“ ' arezképe Andrea Del Castagno fircnczci festménye után szüntethető, mert a szolgálati könyvből minden­ nem engedi meg. i és „Anion Károly, Martell Károly és neje Klementina kor ki fog tűnni a cselédnek egész évi foglal­ Ha ily betegséget, vagy gyanút a már levá­ ' síremlékének1* fotográfiája, Nápolyban, a Szent-Januágott állaton állapitolt meg, az állat további fel­ | rins templom főbejárata feletti birkáról véve. Ugyancsak kozása. Az igazgató-választmány egy bizottsá­ got küldött ki ezen javaslat és a sok tekintet­ I ebből a templomból „Emire nápolyi király síremlékéhasználására nem ád engedélyt. ' nck * fényképe; valamint „IV. Károly, neje Valois ben elavult cselédtörvény módosításra szoruló Mindkét esetben, valamint akkor, ha a be­ 1 Blanka éa fia Vencxel arczképei, a karlstcini vár Máriategség ragályos, de a hús értékesítését nem ‘ kápolnájának falfestményéről levéve, vannak 35. főzet­ intézkedéseinek tanulmányozása végett. Dr. Pereszlényi Henrik indítványára elhatározta az zárja ki, jelentést tesz a községi elöljáróságnak hez mfimelléklettU csatolva. Ennek a két utóbbi füzetés általában azon határozmányokhoz tartja I uek remek szövegképeiből ki kell még külön emelnünk igazgató-választmány a földmiveíésügyi minisszép tájképet, u. m. Cserna Károly eredeti teriumhoz sürgős felterjesztést intézni s felvi­ magát, a melyek a földmiveíésügyi ni. kir. mi­ :: nehány ra.zai után: „Sólynudtű- és „Pécs látképét-; Dörre Tilágosítást kérni az iránt, hogy miért tilos a nisztérium által 1890. évi szeptember hó 3-án | radar rajzában: „Trencsén vára-; Székely Árpád.eredeti 37485. sz. a. a törvény hatóságokhoz megküldött | rajza után: „Visegrád-; „Sebemen-; „A kőnigsfeldeui nyitramegyei szarvasmarhának a bécsi piaczra való felhajtása, miután a vármegyében semmi­ * látképeit. A 35. füzetben a kitűnő húsvágási szabály rendeleti minta 13. és 14. §-ai , apáczakolostor tollú korrajz- és történetíró Poór Antal megkezdi az féle, a kiviteli tilalmat indokoló betegség jelen­ ban foglaltatnak. „Aujouk-korának- második könyvét, melynek czime leg nem uralkodik. A mennyiben a talált betegség az lb88. VII. a B.-Gyarm<iton gyakorin n<l<i húuxigdt „Károly Róbert külpolitikája-. Az első fejezetben Zára L-cx. 24-ik §-ban elősorolt betegségek vala­ és Veléncze, valamint a horvát-dalmátországi zavarok-, melyike, a további eljárás ezen törvény és ról; a második fejezetben pedig a Szerbiával való össze­ és a havas alföldi hadjáratról; a harmadik ennek végrehajtására 1888. évi október hó 15-éu köttetésről fejezetben aztán a nyugati politikáról; végül a negye­ 40000. sz. a. kiadott rendelet vonatkozó halá- dik fejezetben Károly király esaládi viszonyairól és utolsó éveiről szól a tudós szerző rendkívüli alaposság­ rozmányai szabják meg. gal, vonzó és világos történelmi stilusban Egyes füzet 5. §. A kimérendő marhahúsra nézve megállapittatik, hogy a levágandó marhának vágó I ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (1? füzet) 3 forint 110 krajezár. Félévre (24 füzet) 7 forint 20 krajezár. súlya után számított *5/» faggyúval kell bírnia, j Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az előfi­ 6. §. A vágatási biztos lialásköre csakis az zet.'’; minden- szombaton kapnak egy-egy füzetet. állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatoknak élő és levágott állapotban megvizs­ gálására terjed ki, ellenben mészárszékek és hentes-üzletek ellenőrzése az ezzel megbízott Gazdászat emberorvos ügykörébe tartozik. 7. §. A marhahús két osztályba soroztatik, A földmiveíésügyi m. kir. minister Jurenák az I-sőbe tartoznak: a vesepecsenye, rostélyos, Sándor gácsi lakost és bérlőt Nógrádvármegye felsál és fehérpecsenye. gácsi járására nézve az állandó gazdasági tudó­ A II-ik osztályba pedig: a leveshúsok, czipósítói tisztséggel bizta meg. pecsenye, fartő, hátszín, tar, szügy és lapoczka. Hús gyanánt csak húsrészek és a hústól Sertésorbáncz. Lticzin, Rimócz és Losonczelválaszthatom csontok árusitliatók. Apátfalva községekben a sertésorbáncz járvá­ A nyomtaték az elválaszthallan csontokon nyos fellépte alispáni határozattal megállapittakívül 15 /«-nál * többet semmi szin alatt sem tott. nyomhat Nyomtaték gyanánt kisebb mértékben adható Tenyészkanok kiosztása. A földmiveíésügyi a szügyön alul a LérJizfiletig s a csonkig ter­ minister az egyes községekben a járványok jedő lábrész, a fej arczizmai s a lép. folytán megfosztott sertéskan-állomány pótlá­ Nyomtatókul nem adható az állkapcza, a tüdő, sára módot kivánván nyújtani, a folyamodó légcső és a paczal. községek részére a mező-hegyesi állami ménes 8. §. B.-Gyarmaton a fogyasztó közönség által uradalom állományából darnbonkint 60 frt vagy megrendelésükre és kizárólag saját hasz­ rendes becsár helyett 36 frt (három féléves nálatukra vidékről is hozható be hús. részletben törleszthető) kedvezményes áron A vidékről behozott hús egészségi állapota bocsát rendelkezésre. hatósági bizonyitványnyal igazolandó és az állat­ orvos által használatba vétel előtt egészségügyi Az idei árpa minősége. Egész Európában szempontból megvizsgálandó. nincs olyan nagyobb vidék, hol általában szép (Vége kör.) fehér árpának örvendhetnének a termelők. Magyarországban csak itt-ott, egyes helyeken látni szép fehér árpát. Éppen ezért szükséges­ nek tartjuk a termelőket arra figyelmeztetni, Irodalom és művészet hogy a sárga árpa iránt is — mely különben Baloghy Dezső, vármegyénk levéltárosa 'Buda­ egészséges — igen nagy lesz a kereslet mert * pest czim alatt egy füzetet tett közzé, mely­ az árpánál nem a fehér szin a fődolog, hanem ben »Buda» és »I’est« etimonja fölött érteke­ az, hogy gyorsan és egyenlően csírázzék és zik, s a/on eredményre jut, hogy mindkét nevet hogy lisztes legyen. magyar szónak kell tartanunk. Az általa felál­ lított teret egészen nj s bármennyire elüt is A nyitrai árpavásár vásár-bizottsága a nyit­ az az eddig elfogadott divatos névmagyarázókramegyei gazdasági egyesület igazgató-választ­ tól, annyi bizonyos, hogy szerző nagy szorga- . mányának augusztus hó 6-án tartott ülésében lommal, tudással s Ügyességgel védelmezi s a következőleg alakíttatott meg: elnök Emődy bizonyltja tételét. Szerinte mindkét név alapjá­ József egyesületi alelnök, tagok: Engl József a ban neptumi fogalmat hír s közöttük különö­ Ferencz József-rend lovagja, Klein Lajos ter­ sen Buda a legtöbb valószínűséggel a hővizek ménykereskedők, Roche B. malátagyár igazgató, Piaczi gabonaárak 1895. augusztus 12. Búza Rozs Árpa ... 680 650 ... 5Í0 5-— ... 650 6 20 Zab ... 6-40 6 20 Kukoricza __ 7'50 7’— Lencse__ ___ 6'50 T— Bab... ... ... 8.— 7 80 A közönség köréből. Ipolyság, augusztus hó 14-én. Tekintetes szerkesztőség! Becses lapja f. hó 11-iki számában nyílt fel­ hívás intézteiéit ezégünk egyik beltagjához az általunk bérelt «Pőstyén» fürdőre vonatkozólag a fővárosi lapokban megjelent panaszokból ki­ folyóan a fürdő drágasága és németsége tár­ gyában. Illendő tisztelettel és készséggel adjuk meg a választ, kérve annak szives közlését. A mi általánosságban a fővárosi lapokban megjelent vádakat illeti, azok valótlan koholt voltáról úgy a tekintetes szerkesztőség, mint a t. közönség ugyanazon lapok hasábjain .meg­ jelent közleményekből meggyőződhetett,c helyütt tehát csakis a feltett két kérdésre szorítkoz­ hatunk. A drágaságra, — a kérdés általánosságban tétetvén fel, mi is általánosságban válaszolunk. Fürdőnk úgy van berendezve — épen a kor igényeinek megfelelően — hogy abban úgy a legszegényebb, mint a leggazdagabb, úgy a sze­ rény, mint a legmagasabb igényű társadalmi osztály, — igényeinek megfelelően élhessen. Természetes azonban, hogy akadnak olyanok is, a kik bár viszonyaik nem engedik, a legna­ gyobb igényeket táplálják és élni is úgy szeret­ nének, mint azt azok teszik, kik megfelelő anyagi erővol is rendelkeznek. A majmolás, a jogosulatlan ambiczió aztán a mesebeli béka sorsára juttatja őket és igy keletkeznek az clégületlenség irigy jajjai. Ily forrásokból eredtek a fővárosi lapokban megjelent közlemények is. A ki fürdőnket megIdtogat'a, vagy meglátogatja, az meggyőződhe­ tik arról, hogy a legegyszerűbb polgár ép úgy megfelelő ellátást nyerhet, mint ha herczeg és herczegi módon kíván élni. �1895. augusztus 18. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. A németesítés vadja gálád rágalom. I’őslyén vilagíürdö, tehát maga után vonja, hogy ott minden müveit nyelvit alkalmazottak legyenek de az sosem történik a magyarság rovására. De hat nevetséges is egy magyar emberrel szemben ilyen vádat felhozni. Hát képzelhető-e hogy czégünk, melynek minden tagja tehát Winter Sándor is e haza szülöttje, magyar honpolgár, tetőtől talpig magyar ember, ide­ gen nemzeti ezélok szolgálatába szegődjék. Nem. Ily vádak ellen a védekezést hazaíiui önérze­ tünk egyenesen megtiltja, de bárhonnan jöj­ jön is, megbotránkozással visszautasítja. A F. M. K. E. ítéletétől nem félünk, mert azok intézői sokkal jobban ismerik a • Pőstyéni fürdő főbérlet» tagjait, semhogy ily rágalmak­ nak hitelt adhatnának. Erre vonatkozólag engedtessék meg csak S : annyit megjegyeznünk, hogy Winter Sándor a j is elég tőkével rendelkezik, b) Az .Első Tokaji Cognacgyár- csakis Tokajban létezik, mert különben gyárt­ F. M K. E.-nek örökös alapilő tagja. mánya nem lenne .Tokaji Cognac- és kívüle Tokajban Magunkat a tekintetes szerkesztőség szives I más cognacgyár nem létezik, c) Csakis az .Első Tokaji jóindulatába ajánlva, vagyunk kiváló tisztelettel: , Coguzcgyárnak * Tokajban áll jogában Tokaj város ezimerét, mint bejegyzett védjegyet használni, a mely Bín/er Sándor fa fiai. védjegy a. falazatot cximtéjézz, düg-ez éa kupxkjás U I ' . i I \ alkalmazva vau, mint a valódi .Tokaji Cognac * biztos ismertető jele v» arra szolgál, hogy a közönséget érték­ telen utánzatoktól megóvja, d) Az „Első Tokaji UognacBeküldetett. Tekinteten nzcrkesxtóvég! Tisztelt olvasói * gyár Tokajban * a magas kereskedelmi ministerium ellen­ nsk érdekében kérjük, következő sorainknak beeső őrzése folytán államkcdvczménynyel van kitüntetve és lapjukban helyt adni. Utóbbi időben gyakran kérdezközjegyzőileg hitelesilctt kény vki vonata szerint 1893' 1894. tettünk meg az iránt, vajion igaz é, hogy vállalatunk évben 72S.13O liter bort dolgozott fel és a Pária, egy .réizvénytdraaiAggA- alakult út és hogy azt TokajBordeaux, llaag, Nizza, London, ürüssel, Chicago és ban felhagyva, székhelyünket egy szomszédos várossal I bécsi kiállításokon aranyéremmel és a legmagasabb cseréltük te!. Mi ezen tudakozódásokat csakis czélzadijakkal lett kitüntetve. Kérjük a t. ez. közönséget tosau tévútra vezető híresztelések kifolyásának tekint­ ezeu nyilatkozatunkat tudomásul vénül. Kitűnő tiszte­ hetvén, gyanítjuk, hogy czégüukkel a kereskedő világ lettel .Első Tokaji Cognacgyár Tokajban. * rovására visszaélések kiivettetnek el és igy kötelessé­ günknek tartjuk a következő nyilatkozatot közzétenni: a) Az „Első Tokaji Cognacgyárnak Tokaj ban- nincs Felelik szerkeszti): szüksége, hogy részvénytársaságot alakítson, mert maga Vannay Ignácz. A túlhaladt nyári idény miatt % 31 7 raktáromon lévő, összes nyári czikkeket beszerzési áron alul is elárusítom u. m.: Valódi cosmanosi mosó krettouok, toilok, atl. cöperek, batisztok és atl. bámulatos oksó áron. Ezenkívül ajánlom dúsan felszerelt raktáramat: satinok, továbbá nyári szór- és franczia voil de laine-kelméket valódi rumburgi, creas-, len- és pamutvásznakat; valódi Benedikt Schroll-féle cbiífonokat; valódi ezérna kanavászokat; valódi szepesi damasztokat és asztalteritékeket, pique és atlasz barchetteket, ágyteritöket, paplanokat, butorkelméket, szőnyegeket, csipke- és chenilje-fQggöuyöket, férfi-, posztó- és gyapjúszöveteket, női- és férfi fehér­ neműket, nap- és esőernyőket, bőröndöket, rövidárúk és diszczikkeket, valódi pottendorfi- és Hausscbild-féle kötő-pamutokat és mind ezen szakmába vágó czikkeket. — Temetkezési czikkekben: Erczkoporsók, szemfödelek, sirkoszorúk, gyász-rubakelmék és fátyolok, nagy választékban és a legjutáuyosabb árak mellett, Himmler Mór, 2*»1. B.-Gyarmaton, fő-uteza. (Benkő József úr üzlete mellett) 1—3. Körjfi^yiö arak és községi elöljáróságok figyelmébe. Legblztoaabbaa ölő szer poloskák, bal­ hék, koayhaférgek, molyok es a háziálla­ tok parazitái ellen stb. »tb. i A részvénytársaság kiadásában megjelenő összes hivatalos és niagdnnyonitatványok, nemkülönben a most elkfazült nyomtatványok nemkülönben a jelenleg uralkodó s SERTÉSVÉSZ-KIMUTATÁSOK DARVAI ÁRMIN • >aSxx^v> <• * ai)Bod.4 pmpivki»K 4 n b . rendclcndók meg, ahol a társaság nyomtatványraktárát tartja Pontos fa gyors expeditiófat nevezett ozégjó hírneve kezeskedik 5G73 — 1895. szám. Pályázati hirdetmény. '■rTjlfTf, i a maítíil Zacherlin a legbiztosabban hat! ÖL pusztít, mint seiiinilneiiiit más egyéb szer mindennemű rovarokat é» ezért van az ejézz világon annyira elterjedve használatba véve. Ismertető jele , lepecsételt üveg Aa a név * * „Zacherl. I B.-Gyarmaton i Bayer K . HenkőJ., Caervenyák flv,. Eben führer L , Felaenbnrg f- Huni­ mer M, Kanitz ö., Szonjmer K., Vilim Gy, Winter A., Stern S. Ipolyságon : liombó K., Traut wein D. M.-Tnrjúnlmn: Both B., Friedmann J„ Groobergrr M.. Gro««mann I, lloléczy (>., Körcy I)., Maji-rnik J., Mandl <»., Okolicsányi L. Schleicher I* , Stieglifz J., urak Hüérsénybcn: brutich Sándor. * Popovic János. Engri I. urak nál. Nógrádvármegye tekintetes alispáni hivatalának 12553/1895. számú végzése értelmében a füleki járáshoz tartozó kis-terennei, lapujtői, ragyolezi, homok-terennei, czercdi és a galsai, illetőleg fülck-kclccsényi körjegyzői körökben egy újonnan szervezendő segédjegyzői (al­ jegyzői) állomások évi 300 írt fizetés és 50 frt lakbér­ illetmény mellett választás útján lévén betöltendők és a megválasztottak f. évi október hó 1-én működésüket megkezdendők. ezennel pályázatot nyitok és felhívom a pályázni óhajtókat, hogy kérvényüket az 1883. évi I. t.-cz. G-ik §-ban előirt képesítésük, valamint az eddigi alkalmazásukat igazoló hatósági bizonyítványok kapcsán felszerelten az alább jelezve kitűzött választásokat meg­ előzőleg 48 órával ide c hivatalhoz beterjeszteni no késsenek. A választások következő sorrendben és időben a kör székhelyein fognak megtartatni: 1. Lapujtő községben 1895. aug. 28-án d.-e. 10 órakor „ h u 29-én ,, ,, 2. Ragyolcz ,, ,, 31 -én ,, ,, 3. Homok-Terennc „ szept. 2-án „ „ „ 4. Czercd n n 4-én „ tl 5. Fülek-Kclecsény G. Kis-Tercnne „ w h 5-én ,, ,, Salgó-Tarján, 1895. évi augusztus 8. Mártonfalvay, 89 10-9 1(M. 1 — 1. nolgabiró. �8 Nógrádi Lapok 2310896. s*. 1895. augnsttua 18. Honti Hiradó. és Viszárverési hirdetményi kivonat. A b.-gyarmati népbank, mint 10.000 frt s jár. erejéig érdekelt csat- I Iskoiott végrehajtatnak fenti nárnú viszárverési kérvénye folytán a b.-gyar- t maii kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a ma- i gyár földhitelintézet 18,000 frtos köícsönügyében mint végrehajtóiénak, a b.-gyarmati népbank, a rácai takarékpénztár, Velzcr Lajos és a b.-gyarmati takarékpénztár csatlakozott korábbi végrehajtóiknak, dr. Bosenbach Emil végrehajtást szenvedő elleni 1885. o. é. frt 18—21 félévi járadék és járu­ lékai iránti végrehajtása ügyében a budapesti kir. kereskedelmi és váltó­ törvénynek 49.273/894. számú végzésével a vadkerti 939. ,tjkvben dr. Bosenbach Emil tulajdonául irt I. 1. 2. sorszámú 2324. és 2323. hrszú rétekre elrendelt és a 3752,'894. szám alatt foganatosított árverés folytán a csatolt értékbizonylat szerint 450 frtos kikiáltási árban Paczolay Gusztáv újpesti lakos vevő s késedelmes űzető ellen a b.-gyarmati népbank 10.000 frtos követelése s járulékai kielégítése végett a 3752/894. szám alábbi feltételek szerint foganatosítandó viszárrerés megtartása elrendeltetik és alább a határnap kitüzetik, egyszersmind a magyar földhitelintézet fenti követelése s járulekai a váczi takarékpénztár 8500 frtos, Velzer Lajos 2450 fitos és a b.-gyarmati takarékpénztár 6000 frtos követeléseik s járuléka­ inak kielégítése végett, mint korábbi végrehajtatóknak kívánatéra a viszárverés, ba a b.-gyarmati népbank meg nem tartaná, megtartandó. A fentebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi szeptember hó 5-ik napján, délelőtti 10 órakor Vadkert mezőváros házánál megtartandó nyilvános árverésen a meg­ állapított kikiáltási áron alól is cladatni fognak. Árverezni szándékozók tar­ toznak az ingatlanok becsárának tiz %-át, vagyis 45 frt o. é. készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rende­ let 8. §-ában kijelölt óvádékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez le­ tenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­ szolgáltatni. A bánatpénzül letett értékpapírokat tartozik a vevő az árverés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt az ingatlan becsárának 10 *70-át tévő készpénzzel kicserélni, ha ezt elmulasztaná, vagy ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben és módon eleget nem tenne, bánat­ pénzét elveszti és bármelyik érdekelt kérelmére a jelenlegi feltételek mellett, a vevő kárára és veszélyére újabb árverés fog elrendeltetni. A bánatpénz lefizetésének kötelezettsége alól a magyar földhitelintézet, ha az árverezők sorába akar lépni, felmentetik. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. B.-Gyarmaton, 1895. évi julius 18-án. 197. 1—1. Okolics&nyi János, kir. tszki biró. STAHEL és LENNER BUDAPEST trieur- és lemezlyukasztó gyár. ” Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű: Triearök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Triearök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű magvak kiválasztására. Lencsetisztitó és osztályoxó-tricurök az árpa kiválasztására és a lencse osztályozására. Osztályoió-tricurök. Szabadni mázott triearök és osztályozó gépek minden gabo­ nafaj tisztítására és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ ségnél a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökké átalakítását. Malom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági czélokra. Árjegyzékek vagy mintakuuyvek ingyen és bérmentve küldetnek. 83 10—9 00111 lOlf -féle Xl HI II K UUIILIUIX vasöntöde és gépgyár- J gyári, irodák, s ... XVI. krr. kul,nvA.,l.üí23-ar>.’ részvénytársaság í vAli0S1 iródaí. raktak,* BUDAPESTEK. l’odmnniczky-utczn 14. - ."•C XK. 2OC » Gőz- és járgány cséplőkészületek, számos első díjjal kitüntetett Schllek-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő & egyeteme# acxélekék. * Mlb Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talajmívelö eszközök, valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Takannánykéudtö gépek, darálók, őriö-tnaluiok és mindennemű gaxdtuági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek é» mkaazálö-gépek, szállítható mezei vasútak »tb — Előnyöa fizetési feltételek. Legjutányosabb árak. kényelmesen berendezett míitermomben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávo­ lítása nélkül, első fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be. hogy 5L © a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek a legnagyobb figyelemmel, fájdalom nélkül ti.-,., . óvatossággal huzatnak ki. Hölgyeknek külön műterem, bejárat a kapun. Molnár János, 120 *—8 Mb fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. jó házból származó Ifjú ugyanott tanoneznak felvétetik. és 50 �1895 augusztus 18. Nógrádi Lapuk és Honti Hiradó. e * .. taoaruyiiHk knuriual maestri: ** Kzt mondja egy régi kösuauiKtá *. Vgyauezen tál a Iá közmondást vonatkoztathatom és pedig jugosan az éu telepemru is, aineunyiben csakis egy oly nagyszabású. kc-zpeusuel illetett óriási iriuneuuyiseggel folsxerrlt raktár képes úxktö'li'ittt k sít 11 előnyt nyújtani. hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet el. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak ingyen él bér­ mentve. tiaxdagUrialmu mintakönyvek, milyenek meg eddig nem leteltek szabok rész re bénuentetlennl. Szövetek öltönyökhöz. Pejuvien é« Dosking a magas klérus .sántára Elő­ írás szerinti szövetek a cs és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadaalyánok, tiUultúk. tor­ nászok, béröltöcetek részere, kelmék teke- én játék asztalokra, kocsik bevonásáhoxA legnagyobb raktár stájer, ka rintiai, timl stb lodenekben uri és női használatra eredeti gyári árakon és olv nagy válaszukban, milyennel 2IMI versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosó szőve- szabó-kellékek ( 4—14frlig továbbá béíések. gombok, tűk. ezrrnák, stb.i * gV Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetet csonkitják, ajánl: Stikarofsky János, 65. BRÖNN (os/tr. Mannclie.br). Legnagyobb gyári raktár kelmékben értékben. 20-19 millió frt Szétküldés csakis utánvétellel. TBC tárp., ászt, és esztergályos tmtorraktára B.-Gyarmat, BT a KOSSPTH-ntezában. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. □C“ Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ san teljeaittefnek. "B * Egy jó házból való fiú aaztalos tanoncrul azonnal felvétetik. nUÁQf Ügynökök és házalók rendesen „StikaUsftv. roftky árúja ** czimkével ellátott szöve­ teket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kiielentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett el nem adom. 52—13 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsényben egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik• 182. 3— 1 131. Méltóságos gróf Mailáth Géza iír és Molnár János örökösök tulajdonát képező patvarczi ipolyi-malom f. hó 20-án hat egymásután következő évre nyil­ vános árverés utján haszonbérbe fog adatni. Az árverés reggel 9 órakor Patvarezon fog megtartatni. 168 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXX) r BIKSZÁDER OS) 1 SAU ERII A SS EK in imcssEL 1 ' ; i 1 ! : . urns égvényes konyhasós décsw»w.kií ' * dK Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdJt6 Jtalt SZ01gráItat BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ. CURORT BIKSZÁD Szatrnármegye keleti szé­ lén, szelektől magas he­ gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérVáralja állomástól (vsatmár—nagybányai vasút) 2, Técsó állomástól őrnagy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. an dér östlichen Grcnzc des Sz.itmárer Comitates, atif eíner waldigen, vor Winden dtirch hoTic Go-; liirgo geschntzten Itoch-i ebene gelegen; von SzinérVáralja (Szatmár-Nagvliányacr Bahn) 2, von Tecsö (üng. Nordostbnhn) 4 Stun-1 den entferat. Égvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővetkezű kórneniekirél bizon' ült be : Idült tOdőhurut, tüdőié gdag és a kezdődő gümőkórnaf Idolt gyomorhurutnál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fejszédlliéseket szünteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli s így az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre horza. Az epe-elválasztást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak ol'Jó hatásánál fogva az egész béfoatornát tisztán tartja Ez ok­ nál fogta kitűnő r.z aranyér, sárgaság mái- és lépdaganat elten. Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelősége. - Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ földön már legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. ’ Főraktárak: B.-Oyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben: I’opovlCN JÚIIOS, LmwMiezon : Blllyi JállOS, Fiileken: Bilülller Pál, S.-Tarjánhan : Mnntll Gábor uraknál. 15—15. I>ie nlkalisch-mnriatische; Heitquelle Dikszád ist von nnsgczcichneter Wirkung , bei: chronlschen Lungenca-' tsrrh, Emphysem und be- J ginnender Tuberculose. has Wasser stilltlici chron. Ms gencstarrh den hüufigen Itrechreiz, Kopfóchmerz und Schwindet, 1st von • wolthátigem Einfluss auf dlo allgemcine lllutcirculation und fördert somit den Appotlt und die Verdaiinng, und trágt in Eotgoj seiner lösenden Wirkung; zűr Keinhnltnng dér Gat- ‘ Icnwcge unddes gesainmtcn Vcrdaintnmkanels bei. Paher undbertrefflich bei Hesmorrhelden (goldenn. Ader), Oelbsuoht, sowie bei Leber- und Mllzansohwellung. ■ cseppek nagyszerűen halnak nyomor bajoknál, nélkblózhstetlon ás áltofánsssn Ismorstss házi és népsxer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyengoság, btUBi Ishslet, felfujtság, savanyú, tsIbtJMgás, hasmenés, gyomorégés, ftlssloget. ayálkakhráUsztái, sárgaság, undor és hányás, gyomorpórcs slOktMs. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól sriirmuzott, gyomortultarheléan<r ételekkel és. italokkal, giliszták, májbajok és kimerrboldáknál. Említett bajoknál a Iflárlmeaelll cyomorenesspek évek óta kltonOknrk bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis Oveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi faraktár: TMráfk Jnr.nef gyógyszertára Budapest, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást touteseu lessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára sóid szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Ilrikdy) és ezen szavakkal; .Valódiságát bizonyltom . * * A Márlsuelll gyomoressppok valodian kaphatók. B.-Gyarmaton. Cservényük Gy. és Kanitz Ö. gyógytArübnn. I pólya Ágon : Borkő István gyógyszerésznél, �1895. augusztus 18. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 10 Kinn ca. éa kir. kitin •■abndalm. ■^Aranyérmekkel kitüntetve. '•ti ÜK Arán?érmekkel kitüntetve. ** 9C HOMLOK ZAT-FESTÉK-GY A R= Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Fóherczegi és herezegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipái -, * bánya- és hámortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. - Ezen homlokzatfestékek, melyek uiészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 10 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszinek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- es bér­ mentve küldetnek. 106 20—14. vl\ ztvjXÍK Elismert legjobb szerkezetű gyűrű- és simaCSÉPLŐGÉPEKET, || kézi-£|iárgány- és|| í'^W>§apí3 gözbajtásra- || HENGEREKET, ' hanté ekéket. különféle lánczboronákat, „Austria14 sorvetö gépeket, Blnnt’-féle ensilage 1—6 lófogatu zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és fózolékaszalő készülékeket, Legújabb bor- és gyümölcs-Mt\| lókat, gabnarostákat, triőröket ós kukoricza morzsolókat, szőlő zúzákat és bogyémorzsolákat, önműködő „SYPHONI.V* növény- és szóló­ vessző permetezőket kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül NiUtékal, tzálliucak a trgjobb mluüaégben gyűrtan.ik MAYFARTH PH. és TÁRSA esést, és kir. kit. szabad. ^gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőz hámor 10—10 Bécs. II. Taborstrasse Nr. 70. ROA miinkác llün-.eutt ább mint 370 arany, ezüet bronz DUU ”lUHKdb. éremmel ée elaő. aljakkal. ------------------- í----------c..i DC* Árjejyjékek éa niam eíitmerü levelek bérwentvc küldetnek — Képviselők és viazontánuitók felvétetnek. TBC 1727 1895. sz. 1662/1895. sz. A szécsényi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Deutsch Sándor végreluijlatónak Vanya Pál végrehajtást szenvedő elleni 39 frt 82 kr tőkekövetelés s járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyannati kir. törvényszék a szécsényi kir. járásbíróság terü­ letén lévő Szécsény nagyközségben fekvő, a szécsényi 127. sz. tjkvben A f 1. sor 194. hrsz. alatti ház, udvar és kertre, az 1881. 60. t.-cz. 156. §-a értelmében 495 írtban és ugyanazon tjkvben A f 2. sor 945. hrsz. alatti ingatlanra, a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében 44 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi szept. hó 28. napján d.-e. 10 ómkor a kir. jbiróság hivatalos helyi­ ségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elndatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok beevárának 10’%-át készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. 8-ában jelzett árfolyammal számí­ tott és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. alatt kelt ígnzságügyminiszteri rendelet 8. §-ában ki­ jelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. G0. t.-cz. 170. J-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltntni. Kelt Szécsényben, a kir. jbíróság min tkví hatóságnál 1895. évi julius 8 án. iw j_j. StUassy, kir. járásbiró. / Árverési hirdetményi kivonat. Árverési hirdetményi kivonat. Eladó. Varbóra vezető út mellett, összesen 2568 j j-ól szőlő sza­ badkézből eladó, a szólóaljban van egy Szelestyónyi határban borház, mely egy nagy és egy kis szobából, konyhából áll, a borház széles tornáczczal épült, ablakók vas táblákkal ellátva, a bor­ házból nyílik egy kőbe vájt pincze, elöl tégla­ boltozattal, felül van még egy másik azon pincze, az udvaron kút jó egy része termő, ivóvízzel, a szőlő a szőlőbe több száz leg­ nemesebb gyümölcsfa, melyek egy része már termelő, a kádak, hordók, uj keményfa prés szintén úgy a méhes a szőlővel együtt lesz eladva, a vétel iránt az alulírottal értekez­ hetni Ipolyságon. Vitáiig Mór. A szécsényi kir. jbiróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy a szécsényi takarékpénztár vegrehajtatónak Luchkovicz Imre végrehajtást szen­ vedő elleni 92 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvszék a szécsényi kir. jbiróság területén lévő, Megyer köz­ ség határában fekvő, a megyeri 521. sz. tjkvben A. I. 1. sorsz. 131. hrsz. alatti Luchkovicz Imre nevén álló ház és beltelekre 1008 frtban, — ugyanezen tjkvben nevezett nevén álló A. I. 4. sorsz. 1534. hrsz. a. szülőre 264 frtban, — a megyeri 107. sz. tjkvben A. f. 1. sorsz. 111. hrsz. a. ingatlanból Luchkovicz Imre birtokjutalékára 17 frtban, — és ugyanezen tjkvben A. f. 2. sor 455. hrsz. a. ingatlanból nevezett birtokjutalékára 17 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megje­ lölt ingatlanok az 1895. évi szeptember hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor Megyer község búzánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatui fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsártyiak 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. J-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bá­ natpénzünk a bíróságnál előleget elhelyezéséről ki­ állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsényben a kir. jbiróság mint tlkvi hatóságnál 1895. julius hó 19-én. 194. 1 — 1. Szilassy, kir. jbiró. NYOMATOTT A KIADÓTlíl .AJD0N08 B. GYARMÁTI KÖNYVNYOMDA HÉ8ZVÉNYTÁRSULAT GYOltóSAJTÓlN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00879.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 33. szám (1895. augusztus 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/be3cb9448e196b003b5576828ef56e8d.jpg beca295e61c857afad297a5572d652cc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/57d58a0a17d764e48b92198cd9808582.pdf 73b25c0821cdfbf62743609634c1700f PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 25. 34. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. El«Q*eté«l ári • Előfizetési pénzek, reclamátiók és hirdetések a kiadó- XeT-M ..a-xxx u»: xo kxajcatx. Előfizetni csapán * kiadóhivatalban lehet B.-Oyarmaton. , a lap nellemi részén- s a Nyílt-térre vonatkozó minden Állategészségügyünk. A gazdálkodó közönséget újabb csapás érte, Nógrádvórmegye területén ugyanis már hónapok óta tart a sertés-zár, most pedig a szájfájás lépett fel a szarvasmarhák között s ennek kö­ vetkeztében betiltották a vásárokat. A vásárok betiltása nagy csapás a vármegye összes la­ kosságára nézve. Ez a helyzet valóban mostoha. A gazdálkodó népnek volt ugyan közepes aratása, de a ter­ mény felettébb olcsó. A gazda arra van utalva ilyen viszonyok között, hogy termését jószág által való felételesben értékesítse s kijavított, vagy növendékállatailtol csináljon pénzt. Ekkor fellép a sertésvész, az orbáncz és más betegségek, melyeknek miatta zár alá ve­ szik a vármegyét hetekig tartó időre. Az állategészségügy megóvása kiváló figyel­ met érdemel, mert íia az állati ragály ilyen mindennapos lesz, kiszámíthat lan lesz azon kár, mely ebből a vármegye közönségére származik s ezt a mostoha körülményi a gazdák, iparo­ sok, kereskedők már soká nem birhatják. Midőn azt látják, hogy az állati ragály évrőlévre fellép s ennek következtében most itt, majd amott, esetleg mindenütt bezárják a köz­ ségeket, vásártartó városokat a vármegyében, lehetetlen a legnagyobb aggodalommal nem vi­ seltetnünk eme csapás iránt. A hatóságokat nem vádolhatjuk, mert a vármegye megteszi azt,’ amit megtennie kell, de annál több a hiba, a mulasztás a jártatokat kiállító falusi elöl­ járóknál. Figyelemmel kisértük annak okát, hogy miért fordul elő annyi állati betegség és azon meg­ győződésre jutottunk, hogy az állati betegsége­ TÁRCZA. Jeruzaáleml út. A klyb. főrabbi jtgyiitti »jromí» Mílli D«ut»d< Jenő. VIII. EnUchlaíen bind nun wilde Triobe Mit ibretn ungeitümen Thun, Es reget íich die Menscheolicbe Die Liebe Gottes regt etch nun. Göthe: Faust. Megkezdődött ellene a hadjárat. De Salamon nem lesz gyáva, mikor bátorsága felől kérde­ zősködnek. Kimegy a csatatérre, körülte forra­ dalomban ég s föld. Pusztító vész, egy láthatlan világ dúló háborúja. A szél pokoli hangon dudol s a hullámhányás szédítő kábulata, kínjá­ ban megrendíti a földet. Medreikből kiszorul­ nak a tavak, a szél üvöltő száját százados tölgyeknek feszíti. Kilépett sarkaiból a világ­ rend. Az elemek jönnek boszut állani az ‘em­ ber. felett. Mindenki siet hajlékába ilyenkor, a koldus szegényes kunyhójába, a gazdag meleg szobájába. J)e Salamon előtt ezek nem nyílnak meg. Ö ott áll a rebellis elemek közepette, nyugodtan, méltőságosan mint egy szobor. A csillagok is oly szóró szemeket meresztenek rá, az ég fekete kárpitja fenyegetően néz le a vé«zbe borult világra. Ha nem volna Salamon, jobban félne a néma csillagoktól odafenn, mint az alvilági fellegek morajlásától, a boszuálló föld zúgásától olt alant. Azok a néma csillagok ott a pokol magas birodalma .... Nem ő az úr többé itten .... Milyen megrendítő jelenet, a bukott nagy közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Hirdetések . Bélyeg minden egyes beiguU.mil külön 30 kr. Nyilttér petit sora: 20 kr. két a környékbeli falvak és kisebb városok legtöbbjéből hurczolják ide. A falusi jegyző, hiró kiállítja a járlatot, melylyel igazolja az állat egészségét. A jegyző, biró nem lévén szakember, nem tudhatja, hogy mely állat minő betegségben szenved. így történik meg aztán, hogy a ragályban szenvedő állatot falvakon keresztül hajtják a vásárra, piaczra, útközben itatják, mely által az átmeneti s a vásártartó községben terjesztik a ragályt. Ez olyan állapot, mely a legéberebh hatósági intézkedést is próbára teszi, esetleg meghiúsítja. Ezen segíteni kell, mert az állategészség meg­ óvása elsőrendű kötelesség és pedig olyan in­ tézkedés teendő, hogy az eddigi mostoha, pri­ mitív állapot gyökeres orvoslás által javíttassák, hogy a folyton meg-megujiiló állati betegségek terjedésének eleje vétessék. Arra nézve, hogy a különféle állati ragály megszüntethető, vagy legalább mérsékelhető le­ gyen, sokat tehetnek a hatóságok, elöljárók és maguk az állattulajdonosok, akiknek maguk és gazdálkodó társaik iránt való kötelességük, hogy az állati ragály megszüntetésénél közreműköd­ jenek. Az állategészségügyi törvény elég szigorú, a hatóságokat mulasztással vádolni nem lehet, sőt a járlatokat kiállító jegyzőt, vagy bírót sem, da annál hünösehh ai.on nép, mely ragályban szenvedő jószágát be nem jelenti, nem orvosoltatja, sőt azt vásárra vinni merészli, mely által veszélyezteli mindazon községek jószágai­ nak egészségét, ahol ragályos? betegségben szen­ vedő állatjával megjelenik. Az állategészség ellenőrzésére kívánatos volna, hogy az állatorvosok jobban legyenek javadal­ mazva, hogy számuk annyira szaporittassék, miszerint legalább minden 10 napban, minden község állatállománya, különösen pedig a gulya, csorda, nyájak megvizsgálhatok legyenek. Ezzel nemcsak az éretnék el, hogy a jószágok gyakori vizsgálatnak volnának alávetve, hanem az is, hogy az állatgyógyászat terén működő kuruzslók is kizáratnának az állategészségügy bitor­ lásából. Felhozhatnánk, hogy az állategészségügy ro­ vására van azon körülmény, miszerint a vásár­ terek. az állategészségügy kívánalmainak meg­ felelőkig, berendezve nincsenek. Ez a kérdés az egész országban lassan halad. Ilyen viszonyok mellett nem csoda aztán, hogy egy 4—5 frtos ló százezreket érő lóállomány egészségét ve­ szélyezteti, mely annálinkább ügy van, mivel a jártatok nem kellő óvatossággal adatnak ki, az állatorvosok száma csekély és kuruzslók dol­ goznak az állategészségügy hátrányára. Tekintve azt, hogy az állategészségügy jelen­ legi mostoha helyzete, kiszámithatlan kárral van nemcsak a gazdálkodó, iparos és kereskedő osz­ tályra. hanem szülőoka az általános pénztelen­ ségnek, ideje arról gondoskodni, hogy az állati ragályok terjedésének gát vettessék. E türhetlen állapot végromlásba dönti a íoldmivelő Magyar­ országot. Ezt megengedni nem lehet, nem szabad, mert ha most a sertésvész, majd orbáncz, ké­ sőbb száj fáj ás és a még igen sok betegség miatt állalvásárokat tartani nem lehet, olyan szegény­ ség áll be, mely nagyon is megboszulja magát ember daczolása a baragvó végtelenséggel! Karjában egy galváni rángást érez. A szobor körülnéz. Egy viláin csapolt le mellette. A hall­ gatva is parancsoló száj mosolyra nyílik. «Nem nekem szólt* mondja. <Csak a költők adják a halált hősüknek, ha nagy bajban van. A végzet nem olyan kegyes. De látom, hogy élsz ott, kinek szavára a hant megelevenül s az élet végsőt leheli! Hatalmas újaddal keresztül­ mutattál nagyratörő merész utamon s én el­ buktam ez újnak árnyékában. Szórd csak vil­ lámaidat saját alkotásaidra, omoljon bár ro­ pogva szét a világ, én rendületlenül állok az omladék felett. Amíg erőt látok, nem vagyok elhagyatott. S ha nem lesz világ, nem lesznek elemek — leszek én. Lelkem zajogni fog ak­ kor is, mikor az összes erők elhallgatnak s mikor az óceánok elcsendesülnek. S ha aczélos lelkem is elfárad, leszel te, a legyőzhetlen — s én nem leszek egyedül ... Bár ne mondta volna. Ha elhallgatnak az elemek, nem lesz egye­ dül, ha elsötétül a nap, nem lesz elhagyatva — de mily árva lesz ő, ha elhallgat az a picziny száj, mely fáradt lelkét fölrázta, az a picziny, gyönge száj, mely neki hő szerelmet lehelt; milyen elhagyatott lesz ő, ha elsötétül az a szempár, melynek sugarai a nagy embert villanyozták. Sulamith a szép pásztorleány, Salamon da­ lainak királynője, eltűnt hívét kereste. Nem láttatok őt? kérdi a rohanó fellegektől. Azok rettentő dörgéssel felelnek valamit az ő nyel­ vükön. Nem igy felelnek a virágnak. Salamon ! Salamon' kiáltja a megrémült angyal — s a rettentő choruson áthangzik a virág gyönge szava. S Salamon ért a virágok nyelvén. A nagy szobor megmozdul, a szél felkapja — nagyon sietős az uljok mindkettőjüknek. Sala­ monnak még jobban, mint a szélnek. A szél rohan virágokat tépni, ő egy virágot rohan megmenteni. A nagy üldözött megtalálja a kis üldözöttet. ‘Sulamith!> kiált s keblére rohan — a szobor mégis meghajlik. ‘Salamon !> felel ő valami rettenetes hangon, a fájdalom s öröm tébolyitó keveréke ez s a szél olyan szép nó­ tát fütyült hozzá. Ajkaik összeforrtak, a villám lecsapott mellet­ tük, s a mennydörgés elhangzott s a csóknak még sem volt vége ... Ezek a kék szemek voltak az ő vezércsillagai, titkok, talányok, miket a kék ég nem fejlett meg, megfejtett ez a kék szempár. Azokban ittasuk meg. Belenézett abba a két csillagba, 8 úgy indult a magasabb csillagok felé. S ő most is belenéz... ~ Ott, a hol Sulamith feküdt, egy néma halovány lény fekszik most, a kit nem neveznek többé halandónak, hanem halottnak. Salamon önkivüliségében, boldog mámorában nem hallotta az angyal jajkiáltását, — a villám, mely Sala­ monnak csak karját érinté, a gyönge virág szivébe sújtott s megölte ... Az átok ördögkarmai kegyetlenül markoltak a nagy ember leikébe. Az erők még mindig tomboltak, a nap nem sötétült el, az óceánok som csendesültck s a nagy ember mégis egye­ dül volt, árva, elhagyatott .. . E perezek alatt annyi kin nyargalt keblén keresztül, mit elviselni a kis existcncziáknak egy élet kell. S milyen nagy volt az ő tragicumal A közönséges lény a nagy fájdalmak A dunáninneni ev. egyházkerület köz­ gyűlése. A czimleg régi, de tényleg új kerületnek múlt deczemberben tartott alakuló első gyűlésének ha­ tározata szerint Pozsony volt a gyűlés színhelye. �2 1895. augusztus 25. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, Hétfőn ét kedden számos bizottsági tanácskozmáay készítette elő a nehezebb és fontosabb tár­ gyakat Így többi közt ama utasításokat a me­ lyek az egyházpolitikai törvények folytán szüksé­ gesed váltak a lelkészek számára. Á protestáns püspöki kar ugyan készített egy ilyet, melyet swybca axgy&i > cxi » lejtésieknek megküldeni, az október elején tartandó egyetemes gyűlés lesz hivatva. De hogy a lelkészek addig is tudják magokat mihez tartani, jónak látta a kerület a püspöki kar által készíteti utasításokat ezen ke­ rület specziális viszonyainak megfelelő módosítá­ sokkal adni ki. Ezenkívül úgy a zsinat, mint az annak határo­ zatai folytán szervezett új kerület szabályrendele­ tei, pénzügyi, előzetesen úgy beszéltetvén s illetve megvizsgáltatván; kedd esti 6 órakor az általános előértekezlet tartatott meg, a mely a tárgyalási sorrend megállapításán kívül a remittens jegyzők lemondási helyére gj jegyzőket hozott javaslatba s a remittens egyházmegyék tisztviselőinek perbe fogatása iránt állapodván meg, ezzel f. évi 21-én megnyílt kerületi közgyűlés előkészíttetett. A gyűlés napjára virradván, mindenekelőtt a német templomban magyar isteni tisztelet tarta­ tott, a mely alkalommal a pozsonyinegyei föesperea, Hitter Károly somorjai lelkész, alkalmi beszédet és imát mondván, maga a gyűlés n ki­ sebb s as úgynevezett magyar templomban a püspök rövid fohásza után, Laszkáry Gyula, kerü­ leti felügyelő által számos világi és egyházi rendű eeperességi képviselő jelenlétében a következő rövid beszéddel nyittatott meg: Tiszteit kerületi gyűlés! Alig volt egyházunk történetében idő, midőn az események, a törvényalkotások és a reformok egy rövid év alatt ennyi és ily életbe vágó hely­ zetet teremtettek egyházunk életében, mint a mos­ tani, a zsinati törvények életbeléptetése, a kerü­ letek arányosítása s annak alapján uj beosztása, valamint az anyakönyvvezetés államosítása s a polgári házasság behozatala — mind — mind­ annyi reformot vontak maguk után, annyira át­ alakították egyházunk közigazgatását minden irány­ ban éa minden téren, hogy a reformok ezen töm­ kelegében alig tudunk eligazodni s nem csoda, ha néha tájékozatlanul talál egy-egy esemény, vagy elintézésre váró Ogydarab. Az egyedüli Ariadne-fonal, mely ebből a töm­ kelegből kivezet, mely kell, hogy vezérfonalul szolgáljon nekünk: a törvényes alap, a törvények­ nek szoros megtartása és mások által is megtartatása. Valamint soha sem lenne jó, ha a tör­ vényes tért túllépnénk, így nem lenne teljes, ha azokra, kik törvényeinket nem tisztelik, kik a mi egyházunk összessége, tehát saját magunk által hozott s ő Felsége, koronás királyunk által szente­ alatt összeroskad, egyensúlyát veszti, kétségbe­ esésében nem mérheti meg kínjának dimenzióit, de Salamon hatalmas lelkében az összes lé­ nyek szenvedéseinek súlya alatt, maradt még egy fehér lap, egy szabad orgánum a fájdalom arányának, nagyságának a följegyzésére. 0 tudta, hogy mennyit szenved. S feje szomorúan ko­ nyáit le bánatában. De az óriás felébredt, görnyedt alakja hőssé magasult fel Kintépte arcza lelkesedésben ra­ gyogott ügy áll szemközt a végtelenséggel, mint egy sebzett oroszlán, a kit fölvernek fek­ téből a ki fölemeli fejét szabad berkeinek ol­ talmazására. •Elég! kiáltó az ég felé. Most már csönde­ süljetek el. Halottal kell temetnem. Megkaptá­ tok az áldozatot, a miért- felzudultatokl> aitett törvények előtt meg nem hajolnak, nem alkalmaznánk azoknak teljes szigorát Vezérelve az álpróféták által félrevezetettek iránt, a testvéri szeretet s a keresztyéni türelem által, elmegyünk mi azon határig, a hol a törvény­ szegés kezdődik, de itt aztán kell, hogy annak terjes súlyát arirarmazzuk azokkal szemben, kik az engedékenységet úgy látszik, gyengeségnek veszik. Sajnálattal látjuk, hogy testvéreink néhány esperességben még mindég távol tartják magukat a azon a téren maradnak, mely meggátolja őket abban, hogy evangyélmi egyházunk építésén velünk együtt működjenek s ez által még egyrészről megakadályoznak minket is abban, hogy a kerület jótéteményeiben őket is részesítsük, másrészt igy az egyházi közigazgatást lehetetlenné téve, azon térre kényszerítenek, hogy velők s főleg félreve­ zetőikkel szemben a törvények teljes szigorát érez­ tessük. Valódi lelki gyönyörrel olvastam én azon püs­ pöki körlevelet, melyet összes protestáns püspöke* ink értekezletéből fötisztelendő Kun Bertalan püspök aláírásával terjesztett az egyetemes gyűlés elé s mely utasításul szolgáland a polgári házasság behozatala után követendő eljárásukban lelkésze­ inknek, ebben a tiszta keresztyéni és a szabad­ elvű protestáns szellem nyilatkozik, mely meg­ hajol hazánk törvényei előtt, bárha azok nem is előnyösek felekezetűnkre, s elvállalja a lelkész nemes működését még ott is, ahol hivatása taga­ dásba vétetett, ezáltal bebizonyítva, hogy a ma­ gyarhoni protestántizmus magát a haza ügyével, a haza javával teljesen azonosítja. Örömmel jelentem a t. kerületi gyűlésnek, hogy püspökünk megválasztatván Balassa-Gyarmatra lelkészül, ő ez állást elfogadta, ezáltal megszűnik a liptó-sz.-miklósi egyház papja lenni, miáltal a kerületek arányosításáról szóló törvény életbelép­ tetésének egyetlen akadálya megszűnvén, az most már a maga egészében ténynyé vált s igy a liptói esperesség átmegy a tiszai kerület kötelékébe. Még egy súlyos veszteségről kell megemlékez­ nem, mely kerületűnket érte az által, hogy egy­ házunk egyik oszlopos tagja o* nagyhonti espe­ resség másod felügyelője Kalmár Lajos elköltö­ zött az élők sorából. Több mint 50 éven át vett ő tevékeny részt egyházi életünkben, több egyház felügyelője, a honti esperesség képviselője a zsina­ ton s utóbb az esperesség másod felügyelője volt, indítványozom, hogy e veszteség feletti fájdal­ munknak adjunk kifejezést jegyzőkönyvünkben s az elhunyt családját értesítsük erről a kerület nevében. Ezek után a gyűlést megnyitom. (Folyt, köv.) Hogy' megóvta s hányszor a drága gyermeket, Ha a szív szerelme hullatott kifnyeket, Kelvén a bús panasz a lányka ajakán: .Soha sem szeretett, soha sem igazán.** Én édes Istenem! milyen ez ax élet, Milyen nagy változás, mire újra éled, Újra a szép tavasz e kertben, házban itt; Szellő súgja halkan: temetnek valakit Temetnek valakit temetnek és sírnak; A rózsa megtépve, virágok nem nyitnak. Mind ott van, mind ott van koszorúba kötve; Szép leány, szép virág elhervadt örökre. Kubányi Béla. Kát Kray Jakab. Tírtéeetl tltatéli' VTTÁUS MÓRTÓL Sulamith arcza mosolygott így mosolyog az üdv. Mosolyog körülötte minden. A természet megbékült. A nagy ember megadta magát, a fegyvereket lerakták. Csönd van. Csak egy magányos pacsirta búcsúztatja a szép pásztor­ leányt. (V*ge kör.) Szép leány, szép virág. Tele virA<i<yry*l édes anyám kertje, Mlndefl tzAl vfriffAt jó lánya nevelte. Bówtbokor itten, ott égó »tere|rm, ^yöngyrtrá*, liliom; harmat a leveleit Illattól balraamoa a tinta, lé<, A bánkódó átírnék enyhadó menedék Föntebb két fa között etönÓM Inna árura,' A zaklatott lelket hojfy megóvja; várja, (Folyt.) Junius hó második fölében Kézsmárkon nagy iótás-futás volt, a régen látott'földes urukat Thököly Imrét fogják tisztelhetni. A inagistratus mindent elkövetett, hogy fogad­ tatása fényes legyen. Szalay Pál, kihez Kray Jakab volt beosztva, Kézsmárkon megjelent, az elszállásolásokról gondoskodott. Mily öröm volt, midőn az öreg apa és anya fiát ép egészségben Ölelhették, s alig hogy szüleihez jött, Roxer Pali ott termett, a két barát összcölelkezetl, természetes, Jakab Mariska után tudakozódott: haza jött-o, egészséges-e? — Ide haza van, egészséges, — gondold csak, atyám eddig mit sem beszélt Scholezékról, pedig azok naponta ott lábatlankodnak, de a zsidó doktor apámnak megmondotta, hogy kímélje Emlékezés Jankovich Vínczéröl.1) Oaldbocs, augusztus 1805. Az országos nevű s nagy kiterjedésű Jan­ kó vieh-csaIád nógrádinegyei ágának egyik, e század néhány évtizedében galábocsi majdnem az egész várinegye úri családjai által látogatott kastélyában székelt derék tagjáról óhajtok c becses lapokban röviden megemlékezni, — mi­ után c sorok igénytelen Írójának véletlenül alkalma nyílt a nevezett férfiúnak 50 éven út sajátkezűleg vezetett mindennapi feljegyzéseibe tekinteni. Mellőzni kívánom azonban Jankovich Vineze érdekesnél érdekesebb naplóinak családjára, ro­ konságára, barátai- s ismerőseire, nemkülönben német- és francziaországi utazására, majd kü­ lönféle helyi és megyei viszonyokra, továbbá élet-bölcsészeti, gazdászati, meteorologiai és sok egyéb tárgyaira az életnek vonatkozó tanul­ ságos jegyzeteit, s igy feltüntetni csupán saját személyének politikái érzületét, melyei szoros aristokratai, vallási s dinasztikus nézetei mel­ lett — magyar létére, a legválságosabb időben is ápolni meg nem Szűnt. Meg kell még jegyeznem, hogy Jankovich Vineze kérdéses naplóinak oroszlán-része ön­ álló értekezésekben már nyomtatásban világot látott.*) Ezen, nein eléggé ismert könyvnek — némely részében a nagy Széchenyi Blick cziinű munkájára emlékeztető — tartalma a Bachkorszakra vonatkozó irodalom egyik méltó anya­ gául szolgálhat! És most álljanak itt, fentebb jelzett értelem­ ben visszaadott jegyzései Jankovich Vineze eredeti naplóinak. • * Oalábooa, november 22. 1850. Elmentem reggel B.-Gyarmatra, ott közönsé­ gesen beszéltették, hogy egy pesti utas azon hirt terjesztette el, miszerint Nógrád vgyében én vagyok kinevezve kormány biztosnak, mit csak nevetnem kell, mert én ezen hivatalra, sőt másra sem folyamodtam; engemet Andrednszky (kerületi főispán volt) nem propo') Ezen Jankpvich Vineze, Nagy Iván „Magyar­ omig caalidjai** ezinul ismeretes könyve szerint szül. 1789-ben. Volt két fia: Vineze, ki a harminczaa évek­ ben egy, Erancziaorszigban. még a múlt században le­ ülepedett. báró Jankovies Altai adopt Altatott, a balAla után czimének a javainak örököse lón; míg másik fia György itthon hivataioakodvAn, 1849 végén a jAazkunok főkapitányának lett kinevezve s a Lipót-renddel felruházva. Ennek fia szintén György, jelenleg Nógrádmegye ilgybuzgó tanfelügyelője. P. L. ’) Korrajzok és Eszmék I860—1867-dik évszakból, Jankovich Vineze naplói után. B.-tiyarmaton, Kék László­ nál, 1871. Mariskát, mert az első felhevülés halált idézend elő. — Mond meg neki kedves Pali, hogy szerencsé­ sen megérkeztem, nincs más kívánságom, mint őt minél előbb láthatni, azt is megsúghatod, hogy most már teljes reménye tehet, mert Thököly fog közbelépni, ő beszél majd apátokkal, pedig az nagy úr, tudom apád engedni fog. — Az nagyon jó lesz, apám úgy is fél Thökölylől, a városban ijesztgetik is öt vele, mert mi tagadás benne, apám titkon a császárhoz húz. — Ne félj, nem tesz bántódása. A fiatalok elváltak, Mariska nagy örömmel hallgatta a Páltól hallottakat, megint csak olyan boldog volt, mint a podolini napok alatt. Másnap volt a bevonulás. Thököly egy szép deres lovon lovagolt, főemberei által követve, a kézsmárkiak nagyon csodálkoztak azon, hogy a főemberck közt Kray Jakab is ott lovagolt. — No lám! nézd csak, hisz’ az ott Kray Jakab! és milyen szépen néz ki, bár egy kicsit megfogyott Hej! most már Boxer is szívesen oda adná leányát, de kérdés, úgy gondolkozik-e még Jakab? — Te Péter! most már biztos lehetsz, hogy Mariskát megkaphatod, mert Jakab már nagy úr, ő nem igen szorult már egy polgár leányára; — igaz, egyszer azt mondottad, hogy megölöd őt, nem próbálnád meg, szaladj csak utána ? — Le fog ő még a lováról szállani, — felelt Péter a csípős megjegyzésre. — Csakhogy önmagától fog leszállani, nem várja be segítségedet; — ez észrevételt Lányi Márton tévé, kit az állók között Jakab is észre vett, őt barátilag üdvözlő. A bevonulók az úgynevezett Thököly-féle lö- �Nóífridi Jjapok és Honti Hiradó. 1895. augusztus 25. nAlt, nekem a mostani kormány mellett tudtomra I semmi ismerőseim, semmi barátom nincsen. •• . becxcmbcr It. 1850. Ma Bory Pal a most kinevezett kormány­ biztos egy conferentiát tartott a megye felosz­ tana tárgyúban, abban részt vettem.1) •• .... Január 12. 1850. A Figyelniező hírlapot, állítólag szabadabb és izgató szelleme miatt eltiltották. (J. V. úgy ezen mint élőbbről fenállotl lapokban czikkeket irt.) ♦♦ .... Január 17. 1H5O. Ma vártuk Bán* Nyúcy Antalt, ki a Nagy­ szombati kerületi törvényszéknek elnöke, és mint olyan, a nógrádi törvényes hivatalokat rendezni és betölteni fogja. Tegnap nevezte ki Jankovich Lászlót nógrúdmegyei országos tszéki elnöknek, magam is meglátogattam ölet, mint régi jó is­ merősömet, megígérte, hogy minden folyamodás nélkül ki fog nevezni engemet tszéki ülnöknek. (Megtörtént.) *• .... Április 29. i860. Délig ülésben voltam, 12 órakor mentem Bory Pál kórmánybizto-'hoz, hol mint a rögtön Ítélő törvényszék elnöke a hitet leteltem Ezen bíró­ ság fog Ítélni a gyújtogatok, rablók és gyilkosok felett, semmi politikai vétségekbe nem avatko­ zik, különben semmi esetre ezen kinevezést el nem fogadtam volna, — igy is lemondottam Bory előtt, de el nem fogadta. ♦* .... Június 12. IdóO. .... November 9. 1850- Ma délelőtt hat rendbeli Ítéleteket hirdettem ki, és mivel a felpere eknek többrendbeli hely­ telen liipiidátióit elvetettem, gr. Vécsey Ödön dúlt-fúlt s nem i» szólott hozzám, én pedig fumigáltam őtet, s ennek utána is igazságosan a próbáknak mindkét résxrőli megfontolása mel­ lett ; a legrészrehajlatlunabbul kívánok és fogok Ítélni. Et «i fractus illabatur orbis — én mint biró csak meggyőződésemet fogom követni min­ dég és mindenben. * • .... heczetnber 31. 1850. Befejeztük az 1850-ik évet, nem mondhatom szerencsésen, inert édes hazánk, melynek szabad állapotával a világnak egy tartománya sem dicsekedhetett, a szolgaságnak legalsóbb lép­ csőire sülycsztelctt s aljaszlatott le; folyvást ostrom állapot alatt sinlődünk, az aristokratiának, mely eddig fentartolta hazánk dicsőségét és Austriúnak trónját, többé hire sincsen. Az adónak mindenféle nemei állal, melyek ördögi mesterséggel a népnek kínzására mindig ujjak és ujjak gondoltatnak s találtatnak ki, egész bőrünk lenyúzásaig nyomatunk, holott semmi kereskedésünk nincsen, mely a többi austriai tartományokat felettünk kitünteti. A kormány­ nak irániunk gyakorlott politikája vajha Austriának vesztét ne okozza, mert nemzetiségünk elnyomása, s hazánk szétdarabolása nem szüli azon lelkesedést és szeretetet, melyre egy kor­ mánynak szüksége van, s mely nélkül állandó­ ságra soha sem számolhat, jöhetnek közbe kö­ rülmények, melyek a késő bánatot idézendik elő; de hagyjuk ezen meglehet közel, meglehet távol, de bizonyosan eljövendő igazságokat! *« .... Január 7. 1851. A tszéki tisztviselőknek az egész országban fel van függesztve a fizetésük, ez nem méltányos dolog, mi folyvást munkálódunk és már három hónapja, hogy nem kapjuk fizetésünket, pedig sokan ebből élnek! •« .... Augusztus 20. 1850. Hazánk országos ünnepe! Szent-István párt­ fogónk kérünk, ne engedd hazánkat elnyomatni, hiúsítsd meg iparkodását a fondorkodóknak, világosítsd fel — ifjú, nagy reménységei királyun­ kat, láthassa maga szemeivel, hogy hazánk el­ nyomása által trónjának vesznie kell okvetetlenül! Egész éjfélig extraháltam folyamodásokat, s azokra végzéseket tettem fel. Felsőbb rendeletnél fogva most már még Nótáriusoknak is kell tennünk. Mindennapi ülések mellett a pereket extrahálni teljes lehetetlen! « * .. ..Mártim 31. 1851. Azon hírrel lepeltem meg, hogy a hírlapok szerint Bory Pál kormánybiztos helyeit Koreska József nevtl van kinevezve Nógrádba. Koreska, Kotaszék, Kosztelnyik, Szmozsénka, Muskaty, Szvrcsina, — szép aristokratikus nevek I azonban Gyuri fiam megmaradott Jász-Kún fő­ kapitánynak a zett kórmánybiztos gr. Pongrác* Arnold. Este összejővén Tróján nevű zólyommegyei hely, kormánybiztossal, egy malitiosus tót fráterrel; midőn magyarul megszólitottam, azt válaszolta: ieh sprechc nicht ungarisch. — l^enumerálUHü egy német Ahnanachra ex offició, Pozsonbtll küldték ezt le. Furcsa időket élünk! .... Juiu 18. 1842. Ma kaptam Gosztonyi Miklós Pozsonkerületi főtszéki elnöknek hivatalos levelét, melyben jelenti, hogy uz említett főtszékhez ülnöknek vagyok kinevezve és hogy minél előbb foglal­ jam el hivatalomat Pozsonban. Csodálkozom miként juthattam ezen kitüntetéshez, holott nem folyamodtam semmi iránt, csak gondolatomban sem szólítottam fel soha senkit Ez rám nézve nagy csapás, mert el kell hagynom ezen hiva­ talt, melyben megelégedésemet találtam fel, mert Nógrádból elmenni soha sem szándékoz­ tam és csak azon reménységgel megyek el, hogy nemsokára ismét Nógrádba visszajöhetek kedves feleségemhez közel halhatok meg. •• .... Auguutua 6. 852. Mintegy tiz hónap óta itt van a hadi tör­ vényszék investigatója és elitélése alatt Lipovniczky István komáromi plébános és prépost, azonkívül Majthényi Adolf esperes és udvardi plébános, ők szabadlábon védelmezték magu­ kat Ma jött meg Ítéletük BécsbőL Majthényi ártatlannak találtatott, Lipovniczky halálra Ítél­ tetett, de kegyelem utján két évi várfogságot kapott. •• .... Docxember 23. 852. Tizenkét gyertyánál ültünk az ülésben egész két óráig, pedig gyertya nélkül is láttunk volna; a szemeim majd kifutnak, mikor éjjelt csiná­ lunk a nappalból is. Gosztonyi elnökünk meg akart ölni bennünket; a gályaraboknak sorsa áldottabb mienkéhez képest! ♦ ♦ .... Joliul 8. 853. Ülésbe mentem, ott publikáltatott egy ren­ delet, melyben két sziléziai német egyén, az itteni főszékhez ülnöknek kineveztetik, ezeket Gosztonyi kérte ide; azonban szeretném tudni, hogy micsoda pereket fognak referálni és mi­ ként ítélni a magyar törvények szerint •• .... Juliul 12. 853. • • •) Bory Pál volt kormánybiztos, a nyolczvanas évek­ ben mint Hontmegyei közig. írnok nagy saegényaégben halt meg. P. L. utczán a vár felé mentek, a házak ablakai tele voltak asszonyokkal és leányokkal, bámulták a bevonulást Midőn Boxer háza mellett lovagoltak, két élő szív nagyon doboghatott, az emeleten a Mariskáé, a lovasok között pedig Jakabé. Jakab felnézett, meglátta szíve választottját, őt a leg­ szívesebben üdvözlé. Mariska láttára majdnem elsikoltá magát, fehér kendőjét lobogtatva viszonzá az üdvözlést. —Leányom kit látsz, kendőddel kinek integetsz? nini, hisz' az Jakab! bizony Isten szép fiú, jaj-jaj! csak ne volna lutheránus, szólalt meg az anya. Thököly családi fészkébe szállott az akkori krónikások szerint. »Szép, helyes termelő urasig vagyon, gyö­ nyört! véres és fehér orczájú, egy kevéssé ritka bajszú és barna hajú, kiálló és kövér szemű,* már fiatal korában a sok táborozás következ­ tében csúz is jelentkezett nála, de ifjú rugékonyságát sohasem veszté el, szégyelte volna a heverést, az folyton fentartolta. Gyöngyösi István irta „volt: .Tér ii sokat fóképen metőben. rimáját a* metsző izéi halogatja, Annak gyrngeiégét nyár i. itzoígatja, Szerette a kOldöttiégeket fogadni, nagy bőséggel szónokolt és ékes páthoszszal beszélt Kézsmárkon is alig hogy leszállóit lováról, jött a magisfrálus, a papság, a város nevében Buchőcz György lutheránus pap volt a szónok s midőn elmondotta mondókáját, Thököly felelt neki, a szónok-papot, ki Danzigból most jött vissza, kérdező: .... Májút 6. 1851. Ma délután érkezett meg az ujonan kineveMondja csak lelkipásztor úr, beszélnek-e a poroszok a magyar dolgokról? — Beszélnek! válaszolá, sőt nagyon sajnál­ ják a szorongatott és üldözött magyarságot, kívánják, hogy az ország régi helyzetét vissza­ nyerje s védfala legyen a kereszténységnek. — Elhisszük, mondá Thököly, meg is Írták ezt már onnan.*) Miután ismerte Kézsmárk előkelő polgárait, azt vette észre, hogy azok közül többen hiány­ zanak ; oda fordult Lányi Istvánhoz: hát Roxer hol van, nem látjuk, vagy ő ellenségeinkhez sora­ kozott, intézkedjenek, hogy Ő is jöjjön, szeretjük őt híveink közt látni. A küldöttség tagjai közül egy polgár mindjárt vállalkozott és lóhalálában szaladt Roxerhez. Roxer hiú ember lévén, a meghívás hizelgett neki, bár nem volt benne bizonyos, hogy e meg­ hívás reá nézve kitüntetés, vagy netáni megszégyenités-e, ugyanazért nem volt tisztában önmagával, hogy e meghívásnak örüljön, vagy a felett szomorkodjék, mert tudta, hogy a város polgársága által azzal van gyanúsítva, a mi sok tekintetben igaz is volt, hogy ő a császárhoz húz; de még sem mondhatott ellen, mert félt, hogy nagyobb bajba esnék, ha a fejedelmi meg­ hívást nem respectálná. Felvette tehát legdísze­ sebb ruháját és a városba ment, a mint oda ért, már a folyosón elébe sietett Mótz, akkori város kapitánya, — csak jöjjön, mert Thököly újból kérdezé, nem jött-e még meg? •) BuehoU Gyilrgy. (Folyt kör.) Kihirdettetett a mai ülésben Gosztonyi Miklós főtszéki elnöknek nyugalomba tétele és helyébe ümlauf János Károly urnák kineve­ zése. Felesküdött második német collegánk Hubert, nem tudom mi hasznát lehet venni, midőn csak németül tud. ümlaaf elnök be­ hozta a főtszékhez a német protokollumot s általánosan a német nyelvet •♦ . . . . November 8. 853. Referáltam három tárgyat és még holnap hetet vagy nyolezat fogok referálni, mind pe­ rek lesznek; káptalannak kel! lenni az ember eszének, hogy annyi perben minden körülmé­ nyekre egyformán emlékezzék. ♦♦ .... Jaauár L 854. Adjon az úr Isten minden tekintetben jobb esztendőt mint tavaly volt Oltalmazza jó fe­ jedelmünket minden bajoktól, de szálba meg a szent Lélek malawija, hogy belássa és meg­ győződjék, miszerint nemzetiségünk csak a dynaszlia nagy kárával ásatathatik alá. • • .... Julius 1 854. Ma voltam az úgynevezett keresztes barátokfélo templomban, egy Capuczinus jött ki né­ metül prédikálni; érthetetlen volt Nevezetes az, hogy egész l’ozson városában nem prédi­ kálnak magyarul. Éhez nem kell comentár. • • .... Julim 23. 854. Ma hirdettetett a Bécsi Újságban a pozsoni főtörvényszék ülnökeinek névsora, az eddig itteni hivatalnokok közül nyolezan nem foglaltatnak benne, nevezetesen Androánszky, én, sat En örülök, hogy innen valahára szabadul­ �Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4 hatok, nem is folyamodtam ide, liánom a pesti főtórvényszékhex • • . . • • Auguaxtut 15. 854. Délután olvastam a pesti főiszékhez deílniÜTtj kinevezett tagok névsorát, közöttük nem vagyok, ekként számomra nincsen többé az országban illendő hivatal, mert messzebbi fő­ törvényszéknél hivatalt nem vállalok el, sem Sopron, sem Debreczen, sem Eperjesen, megyei tazékhez pedig mennem derogálna. .... Juuár 1. 855. Csak hozzád fohászkodhatunk Uram Istenem! Te vagy egyedül képes zaklatott szegény ha­ zánkon segíteni! Kérünk, vezéreld jobb útra szeretett jó Fejedelmünk tanácsadóit, hogy legalább nemzetiségünket aláásni kíméljék meg s ne keserítsenek el minden magyar embert, mert fejedelmünk csak ügy lehet erős, ha a magyaroknak birtoka leglelkesebb népeinek szereletét bírja s irántai lelkesedésre számol­ hat Adja Isten, hogy a magas kórmány ed­ digi intézkedéseinek véget vetvén, irányában más szellem ébredését idézze fel, — ez sisyphusi munka, mely a czéltól mindig messzebb vezet I Költi: P. L. Honti képek. Caicamaacuv Jóxief i Herkópiter. Majd azt mondtam, hogy egy második Suska. Pedig vissza kell ezt vonnom, mert Csicsmanczay, habár kesztyütlen kezd, de goromba soha sem volt; sőt mert nyerses modora da­ czára, szive az emberiség, s különösen a szen­ vedő emberiség iránti legmelegebb érzelmektől hevült, őt méltán a nemes és önzetlen jóakarat prototypjének lehet tekinteni. Hibája azonban, legalább a főtisztelendő Clerus szemeiben, az volt, hogy ő r. kath. pap létére, az akkor (L i. a negyvenes években) Hontmegyében is lángra lobbant politikai szabadelvű mozgalom egyik legbuzgóbb hívéül viselkedék, a miért aztán plébánost állásától elmozdittatván, be kellett érnie a szerény congruabeli kegyjutalékkal; a mi ellen egyébaránt ő sohasem panaszkodott. Mintha most is látnám őt, az ő lángrörös parókája és gondosan borotvált arczával, erő­ sen kopni indult, s vastag cingulummal átkö­ tött reverendájában, a melyhez egy husángnak is beillő vaskos kézi bot, a derék férfiúnak úgynevezett gyalog-forsppntja, adta meg az egyszerű toilette befejező kellékét Meg kell jegyeznem, hogy Csicsmanczay nem­ csak mint jóakaró emberbarát, de mint egy második Nostradamus orvos és önkénytes be­ tegápoló is a legnagyobb odaadással szerepelt, s a humanismus valódi fényében mutatja Őt be többi közt azon feláldozó készsége, mely szerint a szellemdús, de gyógyithatlan köszvénykórban sinlő Tersztyánszky Bertalanná úrnőt ezen bajából, az Ő ártalmatlanúl enyhítő gyógy­ módjával megorvosolni (sajnos, hogy eredmény nélkül) törekedett. Ugyanő volt az, a ki jó barátainak anyagi boldogulása iránt is a legélénkebb rokonszenvvel viseltetvén, a mint észrevette, hogy itt vagy ott hasznos szolgálatot tehetne, nem restelte szolgálatait minden díj nélkül bizalmasan fel­ ajánlani, vagy — a mint ő tréfásan megjegyezni szokta, — egyik-másik barátjának gazdasági állapotait rangirozni, a mi aztán többnyire jó eredménynyel sikerült. így jutott egy időben a derék, s hamisítatlan liberális szellemű Horváth Miklós felső-túri nagybirtokos is azon •szeren­ cséhez', — hogy többfelé fekvő birtokainak nehezebb kezelhetésére való tekintettel, Csics­ manczay neki az ő jószolgálatait felajánlá, a mit ez szives készséggel elfogadott. No és a hová aztán Csicsmanczay mint rnngirmajszter a lábát betette, ott egyidejűleg be kellett a legszigorúbb rendnek is következni, mert ő e részben nem értette a tréfát, hanem jó példá­ val maga menvén előre, a nyári hónapokban hajnali 3 órakor már talpon volt, s bejárván a birtoknak minden pontjait, midőn egy-két óra múltán visszaérkezett, aztán sorra vizsgálta az istálókat és cseléd In kokat s a hol csak a legkisebb rendetlenséget vagy hanyagságot ta­ pasztalta is, azonnal rövid szóbeli processust tartott, és a «röndnek» a szükséghez képest a furkósbot interventiójával is, megköllött lenni akképen, hogy mire a házigazda Morpheus 1895. augusztus 25. karjaiból kibontakozott s a reggeli felszolgálva hatóságnak haladéktalanul bejelenteni köteles. lett, Herkópáter már azon helyzetben volt, hogy Ha pedig a tárgyalás eredményre nem vezetne, a mai nap eddigi eseményeiről pontosan be­ a másodfokú iparhatóság próbavágatást rendel számolhatott Egy ilyen reggelinél találkoztam el, és pedig annak költségére, ki a húsár meg­ én is egyszer vele Horváth Miklós barátom úri változtatását kérelmezte, kötelesek lévén azon­ házánál, a alkalmam volt tapasztalni,'hogy ban a mészárosok ily esetekben a. próbavágaCsics nemcsak a rendhez és pontossághoz értett táshoz megvett marhákat a beszerzési áron, jól, hanem arról kellemes humorral disserálni levonva ebből a haszonbiztositék fejébe min­ is tudott. den darab marha után 3 forintot, átvenni. Nevezetes adalékot képezhet Manczay élet­ A próbavágatások után a húsár az elért rajzához azon körülmény, hogy miután Luka eredményhez képest a másodfokú iparhatóság Sándor administrator úr Mártonffy Dénesnek által állapittatik meg. * középtúri mintegy 600 holdas birtokát megvette, 10. §. A marhahúson kívül kötelesek mészá­ de annak kezelésére alkalmatos gazdatisztet rosok másnemű húsról is u. m. borjú-, bárány nem talált, mindenképen ügyekezett erre az és birkahúsról a szokott időben gondoskodni állásra Csiesmanczayt, korlátlan rendelkezési s azt jó minőségben s megfelelő árakon kimérni. szabadság Ígéretével megnyerni, de mindenkor 11. §. A községi képviselőtestület ezen sza­ visszautasitó választ kapott, mert ő bizony, bályrendelet betartásának ellenőrzése czéljából mondá a már felbosszantott tulőszinte Herkó­ kebeléből egy elnököt és háromtagú bizottságot páter, nem fog egy pecsovits administrator, küld ki, melynek ezeken kivül a rendőrtaná­ illetve akkor már bécsi udvari tanácsosnak a csos, városi orvos és állatorvos hivatalból tagjai. boldogulására közreműködni. 12. A község elöljárósága tartozik arról De Luka Sándor se volt az az ember, a ki gondoskodni, hogy az emberi élvezetre alkal­ az ő horgára kiszemelt halat csak úgy könnyű matlanoknak talált hús és szervek alkalmas szerrel kisiklani engedte volna, megírta tehát módon élvezhetetlenné tétessenek, illetőleg Manczaynak, hogy hisz a birtokot nem ma­ csakis ipari czélokra használtathassanak fel. gának, de zsenge korú fia számára vette, a Ha pedig a mészárosok oly marhát vágná­ kinek politikai elvei még nem is lehetnek Es nak le, mely egészségügyi szempontból nem ez az argumentum bevált. Csics a birtok keze­ kifogásolható ugyan, de húsa az 5-ik pontban lését elvállalni késznek nyilatkozók, oly szigorú meghatározottnál silányabb minőségű, ezen kikötés mellett azonban, hogy Luka a birtokot hús a hatóságilag megállapított húsárnál 25%az ő (Csics) beleegyezése nélkül eladni nem kai olcsóbban kimérhető, de csakis a mészár­ fogja. Pedig ez az esély bekövetkezett. Luka széken kivül eső s a rendőrhatóság által erre Sándor ugyanis megunván a birtoknak Bécsből kijelölt helyeken. való kormányoztatását, s nem is tartván egé­ 13. §. A ki a jelen szabályrendeletben fog­ szen komolynak a Herkopáternek tett Ígéretét, lalt határozmányok ellen vét, kihágást követ cl megegyezett báró Bors, bajorhoni osztrák nagy­ és amennyiben cselekménye vagy mulasztása követtel, s már a birtok ára is meg volt álla­ fennáló törvények vagy minister! rendeletek pítva, azon esetre ha Bors a Luka által neki által más módon büntettetni nem rendeltetik, előadottakat a valóságnak is megfelőnek talá- 2—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, a bün­ landja, s e végből személyesen leutazván, mint­ tetéspénz behajthatlansága esetén pedig meg­ hogy a látottakkal teljesen meg volt elégedve, felelő elzárással büntetendő. kijelenté Manczay előtt, hogy tehát a birtoknak 14. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző ki­ általa leendő megvételében semmi akadály hágások elbírálásánál amennyiben fennálló fenn nem forog. Mennyire elcsodálkozott azon­ törvények másként nem intézkednek a kihágási ban, midőn Csics erre azt adá válaszul, hogy ügyeknél alkalmazandó általános eljárási sza­ ő az eladásba bele nem egyez; mondja ezt bályok a mérvadók. meg a mlgos úrnak Bécsben, a ki bizonynyal I 15. §. Az ezen szabályrendelet áthágása foly­ fogja tudni min sarkallik az ő bele nem cgyezési tán kiszabott büntetéspénzek amennyiben fenn­ joga, a mit aztán Luka Sándor is mint valódi álló törvények azoknak más czélra fordítása gentleman kifogás nélkül elismert, s a minek iránt nem intézkednek: Balassa-Gyannat nagy­ következtében az adásvételi szerződés meghiú­ község ipariskolai alapja javára fordittatnak. sulván, ennek helyébe b. Bors a középtúrinál Kelt B.-Gyarmat, Nógrádvármegye törvény­ lizszertc nagyobb vagyis 6000 holdból álló hatósági bizottságának 1895. évi Böjtmás hava birtokot vett, a melynek kormányzásárá a 26-ik napján tartott rendkivüli közgyűlésében. rendkívüli jellemű Herkópátert hívta fel, a mit azonban ez elutasított, oly hozzáadással, hogy ajánl ő maga helyett egy nálánál sokkal küLosonczi hirek. lömb embert, P—ez L—jós felső-túri birtokos Losoncz, 1895. augusztus 22. jóbarátját, a kit ha megnyerhet, szerencséjének fogja tarthatni. S dictum-factum. Az ajánlott Királyunk születésnapját a megelőző este a úri ember, a kinek tevékenysége a politikai katonai tiszti lakok kivilágítása és a fáklyás-zene veileitások folytán a negyvenes években külön­ melletti katonai körmenet jelezte. A nap hajna­ ben is szünetelt, — a báró úr nagy örömére lát szintén harsogó tábori zenekar üdvözölte. A az uj birtok kormányzatára késznek nyilatkoz­ katonai gyakorló-téren ünnepélyes isteni tisztelet ván, ez tényleg életbe is lépett; s úgy ezen, tartatott, melyen a szokásos katholikus szertartást mint később a megyénél elfoglalt pályáján, a helybeli plébános végezte. melyet az alispáni széknek fényes sikerrel lett E napon Ilona névnap is lévén, a szomszéd betöltésével fejezett be, — magának a köz­ Gácson ez alkalomból a grófi családhoz városunk­ ügyek hű szolgálatában maradandó érdemeket ból is többen voltak hivatalosak. szerzett. Ugyanott búcsú- vagyis templom-ünnop lett ______ P. 1. megtartva, melyre Losonczról szintén számosán mentek ki a gácsiak vendégszeretetét élvezni. Különösen a plébánia volt látogatott. Szabályrendelet Ugyan o nap délutánján az általam múltkor a B.-Gyarmaton gyakorlandó hűsuágÓJi fa említett s a katonai gyakorlaton napszúrás foly­ kimárfa tárgyában. tán kidőlt s időközben elhalt közvitéz temettetett Életbe lépett 1895. aug. 1-én. nálunk tábori zene kíséretében, helybeli plébáno­ sunk által. (Vígé.) Ez ünnepnapot a Sz.-István-ünnep váltotta fel, 9. §. A 7. pontban osztályozott húsnemek mely nemzeti ünnepen kivül, a helybeli róm. árai mindenkor 6 havi időtartamra állapitan- katholikus vallásunknál búcsú is szokott tartatni, dók meg. mely is a vidékről beözönlött nagyszámú látogató A húsárak módosítása szükségességének kér­ által, fényében emelve ment véghez. Délután vá­ désében a községi képviselőtestület határoz, rosunk erdei fürdőjében élénk mulatság tette so­ illetőleg a mészáros iparosok jogositvák a kép­ kakra emlékezetessé ez ünnepet. viselőtestületnél azt kérelmezni. Az ily határo­ zat meghozatala, vagy kérvény beadása esetén a hússzemle-bizottság s a mészárosiparosok Tanügy. között azonnal tárgyalás tartandó, mely ha egyezségre vezet, az eredmény a község kép­ Iskolai jelentés. A helybeli állami elemi viselőtestületének bejelentendő, mely azt tár­ fiú- és leányiskolában nz 189ő]6-iki tanév ideje gyalni s annak elfogadása esetén a hús árát szeptember 2-án kezdődik. A beiratások nug. határozatikig kimondani, kihirdetni s a határo­ 29-étől szeptember 12-ig tartanak. Felvétetnek zatjogerőre emelkedése esetén az elsőfokú ipar­ 6—12. évkorban levő fiú- és leánygyermekek. �1895. augusztus 18. Nógrádi Lapok és Monti Hiradó, Tandíj egész évre 3 Irt, beiralási díj 15 kr. Előmunkálati engedély meghosszabbítása, (Leszámítva az országos gyámíntézeli járulékot.) i A kereskedelmi m. kir. minister báró Baratta Szegénységüket hatósági bizonyitványnyal ki­ Dnigono Alajosnak és Török Zoltán Losonca mutató tanulok a tandíjfizetés alól lel vannak r. t. város polgármesterének, a m. kir. állam­ mentve. A kezdő és 10 éven fqhili tanulók vasutak Losuuex áüemásáni! Rimaszombatig, himiooiiáM, illetve másodoltási bizonyítványt BerzenezétŐl elágazással egy felől Szinobányáig, tartoznak bemutatni A késón beiratkozó sze­ illetve a vashámorig, másfelől Farkasvölgy gény tanulók sem ingyen taneszközökben, sem üveggyár-telepig vezetendő helyi érdekű vasút­ a segélyalap felruházásában nem részesülnek. A vonalakra az annak idején megadott előmungondnokság meghagyásából. az igazgatóság. j kálati engedély érvényét a lejárattól számitolt ! további egy évre meghosszabbította. Helyreigazítás. A helybeli púig, leányisko­ Párbaj. Aug. 21-én a b.-gyarmati honvédlában a magánvizsgálatok nem szeptember 1-én, : laktanyában reggeli fél hatkor kardpárbaj ment hanem augusztus 30-an tartatnak. I végbe Szarvasi Sándor honvéd százados és I Szabó Lajos főhadnagy urak között Szarvasi A b.-gyarmati r. kath. elemi fiu-iskolában ! segédei voltak: Szkaliezky Lajos százados és (nemzeti iskola) az 1895,tí. tanévre a beiratá­ l Rumf János főhadnagy, Szabó Lajosé: Polónyi sok 18‘,<ő. szeptember hó 1-től 8-ig tartanak, I János és Kiss István főhadnagyok. Orvosok: az előadások pedig 9-én kezdődnek. Az iparos I dr. Elheniezky Emil ezredorvos és dr. Szendrő tanoncz-iskolában pedig a beirat ások ugyancsak Jenő főorvos. A párbajban Szarvasi Sándor szeptember hó 1-én és 8-án délután 2—4 óráig, az arczán jelentéktelen vágást kapott. Párbaj szeptember 2—7-én este 7—9 óráig teljesittet- után a felek baráti kezet nyújtottak egymásnak. neks az előadások 10-én kezdődnek. B.-Gyarmat, Egyházi hírek. Sárgay Ferencz káliói róin. 1895. aug. 23. Vilim, igazg.-tanitó. kath. káplán hasonló minőségben Nógrádra helyeztetett áL kitüntetett iparos. A beszterczebányai ke­ reskedelmi és ipar-kamara Molnár József derék Hirek és különfélék. iparos-társunk hasonnevű fiát a balassa-gyannati ő felsége születésnapját, valamint Szent ipartestület ajánlatára a kamara területén, mely István napját ez évben is kegyelettel ünnepel­ 4 vármegyét foglal magában, az egyetlen 300 ték a székvárosban, melynek köz- és magán­ frtos ösztöndíj odaítélésével tüntette ki. Az ösz­ épületei lobogódiszt öltöttek. Szeretett királyunk töndíj a külföldi ipar tanulmányozására van szánva. születésnapján a hatóságok Tihanyi Ferencz Különben ifj. Molnár József városunk szülöttének alispánhelyettes főjegyző vezetése alatt vonul­ I nem ex az első jutalma, mit tehetségével és szor­ tak be a rom. kálit templomba. A honvédség galmával kivívott magának: ugyanis nehány év­ mindkét napon teljes díszben vonult ki. Szent- vel az orsz. ipartestület a bécsi iparltilllitás tanulmá­ István napján Hottovinszky Károly esperes- nyozására küldötte, a losonczi termény-és ipar-kiál­ plebános hazafias szellemtől áthatott, szép beszé­ lításon pedig arany éremmel és oklevéllel lett det tartott, mely méltó volt a nemzeti ünnep kitüntetve kitűnő munkáiért. Molnár ez alkalom­ mal Münchenben, Drezda-, Páris- ói Londonban kegyeletéhez. Baltik Frigyes püspök, a b.-gyarmati ev. egy­ fogja tanulmányozni az asztalos-ipart. Sok sze­ ház választott lelkésze e hö 28-án érkezik váro­ rencsét kívánunk neki hozzá mi ia. Honvédzászlóajjunkra vonatkozólag múlt szá­ sunkba az esti vonattal. Az ev. egyház presbyteriuma fogadja az érkező püspököt, kit Sztra- munkban közölt hírünkre vonatkozólag készséggel nyavszky Géza felügyelő üdvözöl. A beiktatásig, kijelentjük: hogy a zászlóalj nem kimerültén, mely szepL 1-én lesz, az egyház mi ünnepélyt de porosán érkezett haza. Kérjük szives olvasó­ inkat e helyreigazításunk figyelembe vételére. sem rendez, azt a beiktatásra tartja fel, melyen A szentistváni placzi vásár B.-Gyarmalon a beérkezett értesítések szerint, a beiktatandó aug. 21. és 22. napjain tartatott meg. Ez a vá­ lelkész püspöktársai is megfognik jelenni. Lajos napja. Gr. Degenfeld Lajos főispánunkat sár a rendes körülmények közöli a legforgal­ mai névnapja alkalmából a vármegyei tiszti­ masabb szokott lenni. Sajnos, hogy mosl alig kar és számosán tisztelői közül távirati utón nevezhető közepes vásárnak is. A kiadott tila­ üdvözlik. A főispán és családja, amint annak lom miatt sertés nem volt felhajtva, szarvas­ idején közöltük, Tátrafüreden időzik s csak e marha csekély, s igen drága. Akirakodó vásár j sikere mindig az állatvásártól függ s miután az hó végével jön haza. A b.-gyarmati ev. egyház aug. 18-án tar­ , állatvásár gyenge volt, az üzletek is néptelenek tott közgyűlésében az egyházmegyei felügyelő­ maradtak. Hisszük, hogy mindezt ki fogja pótolni séget illetőlegegyhangulag dr. Pnlszky Ágostra,, a szentmihályi vásár Különös az is, hogy a — a főesperességi tisztséget illetőleg pedig szó­ gyümölcspiaczon szőlő nem volt, pedig a szent­ többséggel Wladár Viktor szügyi lelkészre adta istváni vásárok még eddig soha sem múltak el szőlő nélkül. szavazatát. A b.-gyarmati fogyasztási adót, mint lapunk Hymen. Horváth Mihály dr. tegnap aug. 21-én vezette oltárhoz a katalinhutai kápol­ inult számában jeleztük, a város a kincstártól nában Eleőd Judit kisasszonyt, Eleőd Jósa I évi 31517 frt 84 krérl váltotta meg. Azonban ügyvéd a <Kossuch János-család» ezég főnö­ i akkor egy férfiú, bizonyos Műnk Ignácz, aki kének vármegyénkben is ismert kedves szép ez ellen felülajánlatot tett s 343$ írttal többet leányát. — B.-Gyarmat város egyik kedves i ígért a fogyasztási adók bérlétéért. Az eset alakjának, Berczell Antónia kisasszonynak, I városszerte megütközést keltett, mert már a Bérezel Lipót, b.-gyarmati nagykereskedő leá­ kincstár állal kirótt összeg is oly magas, hogy nyának, ma d.-e. 11 órakor esküszik örök hűsé­ azt a polgárok túlerős zaklatása nélkül alig get Fleischman Antal a bnesti dohány-utezai lehet beszedni. IJtóvégrc a kincstárnak sem izr. templomban. — Weisz Kornél, a b.-gyarmati lehet az a czélja, hogy a községek lakóit az takarékpénztár egyik hivatalnoka jegyet váltott amúgy is terhes egyéb adózási viszonyok Rozsnyón Alexy Anna kisasszonynyal, Alexy mellett, a bizonyosra vehető zaklatások és zsaAlbert rozsnyói kereskedő leányával. — Dausz 1 rolásoknak tegye ki s a község mellőzésével Ferencz székes fővárosi osztálytanító e napok­ | akárkire bízza a fogyasztási adó kezelését. A ban jegyezte el Vadas Rózsikát, Ipolysági köz­ város irányadó férfiúi elhatározták, hogy minszeretetben álló óvónői s városunk szülöttjét. 1 dent el fognak követni a község védelmére Jegyzői szigorlatok. H.-Gyannatvn a vár­ A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék kőlt-égeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél megyeház kistermében szept. hó 10. és 11-ik levő aláírási íren folytatólag adakoztak: Huszár napjain községi és körjegyzői szigorlatok fognak Béla, Sztranyavszky Géza, Kánicz Ödön, Elfér tartatni. Az érdekelteknek az 1H83. I. t.-cz. 6. Ede, Szilágyi Mór, Streisinger Ignácz, Weisz Her­ S-a értelmében felszerelendő kérvényeiket, 22-ik mann, Scheiber Jónás, Berczell Lipót, HefTter életévök betöltését igazoló anyakönyvi kivonaRikárd, Kehenburg Tivadar, Gansel József és ; taikat szept. hó 8-áig kell beadni az alispánt Testvére, Huszár Károly, Tersztyánszky Endre, ' hivatalhoz. A nógrádvármegyel „Hivatalos Értesítő" dr. Heksch József I — 1 frtot, Lőwinger József, í Benedek Soma, Gescheit Samu, Hedry Miklós, j augusztus 20-iki számú a pályázatok egész so­ Ticvinszky József. Fischer József, Grósz Mór, rozatát közli a községi és körjegyzői, valamint Dudás Samu, Groszmann Samu, Negro Adolf, ! segédjegyzői állásokra, melyek e hó végéig és Bonusz Gyula, Feledi Henrik' Fábry János, llo- részben szeptember hó 16-éig betöltendők lesz­ senstein Ignácz, Gansel Sándor, Himmler Berta­ nek, — úgy, hogy október 1-ig az anyakönyvlan, Kis Jakab. Mátrai Ignácz, Weisz Márk, Klein I vezetőségnek megfelelően újjá szervezett jegyzői Pál 50—M) krt. Eddigi gyűjtésünk eredménye: ■ állások teljesen be lesznek töltve. Az anya74 írt IJO kr. i könyvvezetők kinevezése, mint értesülünk, szept. 5 I hó l-ső napjaiban fog megtörténni. A pályái zalokra lapunk utján is felhívjuk az érdekelteket. Anyakönyvvezetők hivatalos órái. A belügy! minister — értesülésünk szerint — valamennyi ; -vármegye közigazgatási bizottságához a követ­ kező körrendeletét intézte: Az állami anyaköny­ vek vezetése tárgyában ez évi junius hó 29-én 60000. szám alatt kibocsátott utasításom 9. §-ának első bekezdése szerint az anyakönyv­ vezető minden nap — vasár- és ünnepnapokat sem véve ki — meghatározott hivatalos órákat kötetes tartani. Az utasítás ugyanazon §-ának második bekezdése szerint a hivatalos órákat a fen forgó szükségre és a helyi viszonyokra tekintettel a törvényhatóság közigazgatási bizott­ sága állapítja meg. Felhívom a közigazgatási bizottsigot, hogy az utasítás ezen rendelkezé­ seihez képest az anyakönyvvezetők hivatalos óráit a törvényhatóság területére a helyi vi­ szonyoknak megfelelőleg legközelebbi ülésben állapítsa meg. Meg kivánom jegyezni ez alka­ lomnál; ’hogy oly anyakönyvi kerületekben, melyekben a körjegyző az anyakönyvvezető,' helyettes pedig nincs, a végből, hogy minden­ nap legyenek hivatalos órák tarthatók, esetleg czélszerfl lesz egyes napokon délutánra tenni az anyakönyvvezetői hivatalos órákat, amikor is az előző nap reggeli órái és a szóban forgó napok délutáni órái közé eső időközben a körjegyző a székhelyén kívül fekvő községek­ ben a körjegyző teendőivel járó hivatalos uta­ zásokat elvégezheti és az anyakönyvvezetéssel járó feladatai teljesitése végett a meghatározott hivatalos órákra székhelyére visszatérhet Buda­ pesten, 1895. évi aug. hó 5-én. Perczel s. k. A krajczárok és hatosok bevonása. A 1 pénzügyministeriumban most dolgozzák ki a ' tizkrajezáros ezüst pénz és egy krajezáros ! rézpénz bevonására vonatkozó szabályokat és módozatokat A bevonandó váltópénzek együttes értéke mindössze negyedfél millió forintot tesz ki. A bevonásnál azonban egyéb költségek is vannak. így a bevonandó tiszta ezüst egyszerű kiválasztása közel 30,000 frtba fog kerülni. A í pénzügyministerium a bevont váltópénznek meg­ felelő ujértékü váltópénzt fog veretni s fontos­ ságot tulajdonit a tizfilléres pénznek, amely eddig csak csekély mértékben került forgalomba. Gyászrovat. Kovács Bertalan, vanyarczi körjegyző aug. 22-én, 51 éves korában elhunyt Kovács egyike volt a legjobb és legbizhatóbb körjegyzőknek s igy halála méltán nagy részvétet keltett Gazdászat Az idei árpa minősége. Egész Európában nincs az idén olyan nagyobb vidék, hol általában szép fehér árpának örvendhetnének a termelők. Magyar­ országban csak itt-ott, egyes helyeken látni szép fehér árpát. Éppen azért szükségesnek tartjuk a termelőket arra figyelmeztetni, hogy a sárga árpa iránt is, — mely különben egészséges — igen nagy lesz a kereslet, mert az árpánál nem a fe­ hér szin a fődolog, hanem az, hogy gyorsan és egyenlően csírázzék és hogy lisztes legyen. A huszonharmadik nemzetközi gabona- és mag­ vásár augusztus hó 26-ikán és 27-ikén a világ­ kiállítás épületében (Rotunda cs. k. Práter) fog megtartatni. A magvásár tárgysorozata értelmé­ ben augusztus hó 26-ika Ausztria-Magyarornág, Poroszország, Szászország, Bajorország, Württem­ berg, Baden, Fráncziaország, Olaszország, Angol­ ország, Románország, Szerbia, Oroszország, India, Észak-Amerika egyesült államai és Canada ara­ tási jelentéseinek, augusztus hó 27-iko pediglen üzleteknek van szánva. Jelentkezések a tőzsde mezőgazdasági terményei osztálya számára Bécsben a titkársági irodában (II., Taborstrasse 10.) fogadtatnak el. A világ búzatermése. Beerhoben hírneves szak­ lapja az egész világ ezidei búzatermését a követ­ kezőképen becsüli: Ausztria és Magyarország 24,000.000 kvarter, Francziaország 38,500.000 kvarter, Németország 13,000.000 kvarter, Románia 7,000.000 kvarter, Oroszország 47,000.000 kvar­ ter, Amerika 55,000.000 kvarter, Argentina 7,200.000 kvarter, Ausztrália 4,100.000 kvarter, India 29,300.000 kvarter, Anglia 6,000.000 kvar­ ter, összesen 231,100.000 kvarter. A múlt évi �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 öaszM búzatermés kitett a jelzett szaklap szerint 259,200.000 kvartért; tehát ax idői termést 28 millió és 100 ezer kvarterrel kevesebbre becsüli a tavalyinál. Megjegyezzük, hogy 1 kvarter 2'9 Ütmek felel meg. Sertésorbánez. Mátra-Szölős és Buják községek­ ben a sertésorbánez hivatalosan megái lapíthatott. Ellenben Felső-Sápon és Szentén megszűnt e baj. Eladás a nyitni vásáron. Az árpavásár rendező bizottság* ez' utón is figyelmezteti a gazdákat, hogy aa árpavásáron Nyitrán szeptember hó 2-án személyesen jelenjenek meg, mert igy sokkal jobban és biztosabban eladhatják árpájukat, mint sürgönyváltás, vagy levelezés utján. A vevőnek az eladóval való személyes érintkezése csak előnyös lehet Sürgönyök vagy levelek utján a felek nehezen tudják egymást megérteni. Vetőmagvak, (Mauthher Ödön tudósítása.) Vörös lóhere: Múlt hó 27-iki tudósításunkra vo­ natkozva, mindinkább tért hódit annak valószí­ nűsége, hogy Csehország és Szilézia nemcsak hogy nagyon gyönge terméssel fognak birni, ha­ nem a legközelebbi évad alatt, sőt importra lesz­ nek e csikkben szorulva. Belföldi gazdáinktól pe­ dig sok oldalról s igen számosán érkeznek a pa­ naszok a felette nagy károk miatt, melyeket az apion-trifoli nevű rovar okoz. Luczerua tekinteté­ ben szintén már nem oly kedvezőleg hangzanak a tudósítások és különösen Olaszországból hallat­ szik a panasz, hogy az idei termés nagyon is mögötte fog maradni a tavalyinak. Nálunk — mint hirlik — a növények túlbuja fejlődése a magképződésre gátlólag hat. Minden egyéb most forgó magfélékből, u. m. téli bükköny, téli borsó, homokbükköny stbből meglehetősen jelentékeny 1895. augusztus, 25. mennyiségek adattak el helyi szükségletre, jólle­ het csökkent árak mellett. Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Budapesten: Őszi borsó 6*1,—7 írt, őszi bükköny 8 írt, homokbükköuy 16 írt, biborhere 18—20 írt. . Piaczi gabonaárak 1895. augusztus 21. Búza Rozs Árpa Zab ... ... ... ... 6 80 5-40 650 610 65U 5'— 6'20 620 Kukoricza ... 7'50 Lencse... __6'50 Bab... ... ... 8.— Felelős szerkesztő: 7— 7— 780 Vannay Ignácz. A túlhaladt nyári idény miatt raktáromon lévő, összes nyári csikkeket beszerzési áron alul is elárusítom u. m.: Valódi* cosmanosi mosó krettonok, toilok, atl. cöperek, batisztok és atl. satinok, továbbá nyári szőr-és franczia voil de laine-kelméket bámulatos olcsó áron. Ezenkívül ajánlom dúsan felszerelt raktáramat: valódi rumburgi, creas-, len- és pamutvásznakat; valódi Benedikt Schroll-féle chiffonokat; valódi ezérna kanavászokat; valódi szepesi damasztokat és asztalteritékekct, pique és atlasz barchetteket, ágyteritőket, paplanokat, butorkelméket, szőnyegeket, csipke- és chenilje-függönyöket, férfi-, posztó- és gyapjúszöveteket, női- és férfi fehér­ neműeket, nap- és esőernyőket, bőröndöket, rövidárúk és diszczikkoket, valódi pottendorfi- és Hausscbild-féle kötő-pamutokat és mind ezen szakmába vágó czikkeket. — Temetkezési czikkekben: Érczkoporsók, szemfödelek, sirkoazorúk, gyász-ruh akelmék és fátyolok, nagy választékban és a legjutányosabb árak mellett. Himmler Mór, B.-Gyarmaton, fö-uteza. (Benkő József úr üzlete mellett) 1 STAHEL és LENNER BUDAPEST trieur- és lemezlyukasztó gyár. “ Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű : Trieurök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű rak kiválasztására. etisztitó és osxtályozó-trieurök az árpa kiválasztására a lencse osztályozására. OsztAlvosó-trieurök. Szabadalmazott trieurök és osztályozó gépek minden gabo­ ss 10—9 nafaj tisztítására és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ séggel a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökkó átalakítását Malom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági czélokra. Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. A b.-gyarmati járás föszolgabirájától. 3888/1895. szám. Pályázati hirdetmény. 200. 2-2. Az alsó-esztergályi és zsélyi körjsgyzőségekben egy-egy segéd-jegyző rendszeresítése rendeltetvén el ezen évi 300 frt fizetés és 50 frt lakbérrel javadalmazott állásokra pályázatot nyitok. A választások határ­ idejéül f évi szeptember 12-ikének reggeli 9 óráját Zsélybe és d.-u. 3 óráját AIsó-Esztergályba az iskola­ helyiségbe azzal tűzöm ki, hogy a megválasztott segédjegyzők állásukat október 1-én elfoglalni tartoznak. A tót nyelvnek ismerete szükséges. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az 1886. évi XXII. L-cz. 74 8 illetve 1883. évi I. L-cz. 6. §-ban körülirt, továbbá gyakorlati és erkölcsi minősítésüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket hivatalomhoz bezárólag f. évi szeptember 11-ig benyújtsák. Balam-Gyarmaton, 1895. augusztus 10-én. Baintner/főszolgabíró. Haszonbérbe adatik! Alulírott közbirtokossági felügyelő által köz­ hírré tétetik, hogy Petőn, a petői közbirtokosság tulajdonát képező úgynevezett Rongyos csárda­ épület, a hozzá tartozó rét- és földel az 1896. évi január hó 1-ső napjától három egymás után következő évekre haszonbérbe adatik A fenti fekvőségekre a nyilvános árverés az 1895. évi szeptember hó 25-én fog megtartatni Petőn a bíró házánál. Bővebb felvilágosítással szolgál alulírott közbirtokossági felügyelő. Pető, 1895. aug. 19. Hj. Sárközy István, 2Q5 i__ o közbirtokossági felügyelő. Gyomorcseppek nagyszerűen halnak maw balokat!, nálkOlüzhetatlea 4a áitoUaosaa limsretn házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: átvágytalanUg, gyomorgyenoeság, bDl»« lehelet, tstfujtiáa, savaays, lilMHögái, hatmsnái. syomorígá*, foÍMloges. nálkaklválasrtás, Sárgáiig, nádor 4> hányás, gyonorgSrci uüktJláa. Hathatós gyógyszernek bizonyult fojtájáinál, a menynyiben ez a gyomortól arármazott, gyomortultsrholásnál ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámorrho Idáknál. Említett bajoknál a nárlaaeaelli Cyonaoreaeppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyitvány tanúéit Egy kis Öreg ára használati otaittásaal együtt 40 kn, nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Ttrftk Jor.aef gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 az. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyitom*. A Máriaczslll gyomertssppek valodian kaphatók. B.-Gynrmnton. Cservenyák Gy. és Kanitzö. gyógytárában. Ipolyságon: Borkó István gyógyszerésznél, �37&h <15 B.-Gyarmati járás fÓBxolgabirája. Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. Pályázati hirdetmény. í7nst naK>’k"tségbtn rendszeresített . <>lZ- , 1 . folytán BegOn-sedett éri 1OO frt tlzetrsse! Iir JJÓ**!*’.*. 500 frt vágatáéi díj, 23irltavaszi ál­ zári m írt ™u*> szeinledíj és 1«O frt vá <>rvn.”* » C'1^ *’*eMetév.-l egybekötött községi áílat*' allomáara pályázatot nyitok. a pályáani kívánókat, hogy az 1683. f 1- S-aban kívánt kellékeken kívül pályá_ . “‘■rvenyeíket a szükséges állatorvosi oklevéllel, nvoVL*11? eJ“*'krni mükó<lé*tiket igazoló bizonyitvá» “ f*'»»erelve hozzám f. évi szeptember 15-ig “jitjtaak be. . ^-‘Gyarmat, iP'.tS. augusztus 15-én. éri 1—3 Gansel József és testvére czégnél szepes-iglói, havasi én gyepvászon, siffbn, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. ezentúl Ugyanott legnagyobb választék: Bnintncr, főszolgabíró. érczkoporsók- és temetkezési kellékekben 170. 2(5—L ,c x-xjk £ Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető! % ■« t I í SCHÖNFELD MIKSA, í H kárp., ászt, és esztergályos bútorraktára B.-Gyannat, I 0 “ Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú raktúrát szilárd anyagból készített, modern ízlést), különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyenként, mint szaténok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olnjnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. - DC- Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyár- MT- a KOSSUTH-utciában. ' ,*í « [ti j M ” £ H d 3 J W M 1*Í san teljesittetaek. * * Egy |ó hátból való flu asttalos tanonciul atonnal felvétetik. 131. M 52-14 M.MK. •v.-jK.aac.'W.r^E.'v: -jk »: m msk KMXXXXXXXMXXKMK �1895. augusztus 25. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 8 ■VAranyérmekkel kitüntetve. "WC Klán <■•. re kir. kitár. utabndaltn. DC Aranyérmekkel kitüntetve. *9C ff OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR=LJ L Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és híimortára illatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porilott állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ mentve küldetnek. ioc. 2159/1895. sz. 173895. szám., Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881-ik évi LX-ik törvényezikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kerületi királyi járásbíróság 1895. évi 38841. számú végzése következtében a magyar királyi kincstár jogügyek igazgatósága által kép­ viselt magyar királyi honvédelmi kincstár javára Veres Lajos ellen 94 frt 63 kr s járulékai erejéig 1895. évi április hó 23-án foganatosított kielégítési végrehaj­ tás utján felülfoglalt és 380 frtra becsült szobabúto­ rok és egy üsző borjúból álló ingóságok nyilvános ár­ verésen eladatnak. Mely árverésnek a sziráki királyi járásbíróság 1349—1895. számú végzése folytán 94 forint 63 krajezár tőkekövetelés, ennek 1894. évi november hó 22-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 25 frt 29 krajezárban biróilag már megállapított költségek erejéig Kutassón, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi augusztus hó 28-ik napjának délelőtt 11 órája határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándéko­ zók uly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 10»-ik $-a értelmében készpénzfizetés melleit, a leg­ többet ígérőnek betyáron alul is el fognak adatni. Kelt Szirákon, 1896. évi augusztus hó 13-ik napján. 204 1-1 20—15. Simonyi S. Gyula, királyi bírósági végrehajtó. Tanuló felvétetik (0 c (3 3 <71 (0 0 3 Tanuló felvétetik xxxxxxxxx Árverési hirdetményi kivonat. A balassa-gyarmati királyi törvényszék mint telekköny­ vi hatóság közhírré teszi, hogy a balassa-gyarmati takarék és hitelintézet igazgatósága mint végrehajtatónak Baneth Regina Rübner Manóné, Baneth Hani Rothstein Lipótné, özv. Héber Sáinuelné mint kiskorú Héber Jolánnak, úgy is mint kiskorú Héber Nina ismert örökösének és L gyám­ anyja, és Farkas Ferenci ügyvéd mint kiskorú Héber Nina ismeretlen örököseinek ügygondnoka végrehajtást szenvedők elleni 327 frt és 200 frt o. é. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a balassa-gyarmati királyi törvényszék területén lévő Balassa-Gyarmaton fek­ vő ingatlanokra az árverést és pedig a balassa-gyarmati 150-ik telekjegyzőkönyvben Baneth Regina, Héber Nina, Héber Jolán és Baneth Johanna férj. Rothstein Lipótné neveikre irt 1. 171. helyrajzi 147-ik népsorszámu házra s heltelekre a csatolt adóbizonyitvány szerint 1214 frtnyi kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi szeptember hó 17-ik napján délelőtti 9 órakor a balassa-gyarmati királyi törvényszék telekkönyvi pertárában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­ árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. 00. törvény­ ezikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazság­ ügyminiszteri rendelet 8. tf-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ ságnál előlege* elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­ mervényt átszolgáltatni. Kelt B.-Gyarinaton, a királyi járásbíróság mint telek­ könyvi hatóságnál 1895. évi július 2-án. 203 1 — 1 Okolicnányl JAnon, kir. (széki bíró. NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B.-UYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉ8ZVÉNYTÁILSULAT UYORSSAJTÖ1N. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00889.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 34. szám (1895. augusztus 25.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom