108 10 1237 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2ab89252bcfdee9a64c8c2485b31ad1b.jpg b92c661f5270849856baa2c200a086a5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/414136d0aaaa902b1a32808de15ffc68.pdf 8af348c82fca799563234fc8001f2fe4 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. szept. 18. 38. számhoz. XXII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. boldogítók; bölcsek és hódítók, hősek és szükséges önvédelemnek, de még inkább dicsőck voltak közöttük, a kik e nemze­ mint az áldásos békének 6rr, előtte áll a ten a végzetes viharok kísértései és hul­ tapasztalat Itölcs sugallata: a készenlét bilámai közt cszélyesen uralkodva, örökre zcmyossága és a rsi vis paeem, pora bel­ bevésték felejthctlen neveiket nemzedék­ liim* régi nagy jelszónak igaz volta. A rómaiaknál a hazaérkező diadalmas ről nemzetlékre, mig magyar élni fog az emlékezet pnnthconjúl-an. l>e a dicsuill- imjicmtoroknak tiszteltére a dicsvágy és tek egyike sem haladta meg mostani ki- hódolat emelt trnimphaMs íveket, nálunk rályurunk ő Felségét, kinek alkotmányos azokat a diadalkapukat, tpelyen át Urunk érzülete; népe javára irányzott atyai gon­ királyunk vármegyénkbe és városunkba dossága; szörnyű viharok és önmegtagadó l»elép: a szeretet emelte, és ez az indulat, áldozatok árán nehéz tapasztalatok által ez az érzelem teszi a bevonulás napját edzett lifilcstsságe és igazságos estélye meg­ öröm ünneppé, melyre szívből elmondhat­ hódító nemcsak Eurójia. síit az öt világ­ juk a római költővel: „Salve laeta dics, n. rész elismerő tiszteletét, de erőssé tévé meliorque rcvertere semt>cr.tt Szeptember 17-ik napja. Ünnepet ül Nógrádvarmegye, az öröm ünnepét üli ma, midőn fölséges Urunk, szeretett királyunk e vármegyét átlépve, székvárosunkba érkezik. Megdobban min­ den igaz hazafi és híi polgár keblében a szív, midőn körünkben látandja koronás kirá­ lyunkat, kinek koronája legtündöklőbh fé­ nyét híi népének hódoló mély szeretete és törhetlen ragaszkodása élteti. És méltán. „Századok ültének el“ és a magyar nem­ zet évkönyveinek lapjain hosszú sorban ragyognak kiválóbb nagy’ királyainknak dicső tettei, kegyeletre, lelkesedésre han­ golva e hazának minden fiát, kiben a magyar vér monarchictis természetének egy paránya lüktet. Bőkezű alapítók, hon­ trónját és legyozhetetlenné monarchiáját is; mert a tekintélyen, tiszteleten és hódola­ ton fölül megszerzé és megerősíté trónja irányában népei és ezek közt a magyar inghatatlan szeretetét i*. és ez n megérdemelt igaz szeretet több a tekintélynél, több a tiszteletnél, több a hódolatnál, mert míg azok csak emberi fogalmak, a Kere­ tet maga az Isten müve. Harmad ízben látogatja meg most már ö Felsége e vármegyét. A két előbbi al­ kalommal inéjr ifjabb korában azért, hogy megismetje népét, annak érzületét és állapotát; most harmadszor jön olyan atyai gondoskodásból, hogy’ a monarchia védő erejének, képességének fejlesztését emelje és értékét hadi gyakorlatok által kiismerje és megismertesse, mert nemcsak a ■ ■ j . ; i | ' j Balassa-Gyarmat a török beütése előtt Nagy-Gyarmatnak neveztetett s 1707-től ne­ veztetik Balassa-Gyannatnak. Ma király-városnak lehetne elnevezni. S valamint hajdan a Tájó melletti kis Aranjuez a vérrokon büszke és hatalmas spanyol királyokat fogadta: akkép hódol e nemes vármegye a legfelségesebb Apostoli Szent Királynak Dicsőségesen Ural­ kodó Első Ferencz Józsefnek. E király-város ma Magyarország Észak­ csillaga. Fénysugarai áttörnek a jövőbe, a mi­ kor e szép vármegye nemzedéke hálával fog majd megemlékezni Nógrád dicsőségéről. Vas-megyeri Dr. Megyery István. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 Itt a király! Nagy a mi ürömünk, nagy a mi boldogságunk, hogy ő Felsége, I. Ferenci József, Magyarország apostoli királya, szerény városunkat tisztelte meg magas látogatásával. Minden magyar ember szive hangosan dobog, midón felséges Királyát színről színre láthatja; mi balassagyarmatiak pedig abban a ritka szerencsében részesülünk, hogy ő Felségét néhány napon át körünkben üdvözölhetjük és így módunkban van hódoló tiszteletűnknek hazafias ragasz­ kodásunknak. önfeláldozó szeretőiünknek közvetlenül kifejezést adni Oh. mert végtelen az a szeretet, melyet atyai jóságú Királyunk iránt érzünk. Toliunk gyenge szeretetünk melegségének kifejezésére, tolmá­ csolására, de ha ő Felsége szemünkbe tekint látja a rajongó szeretet örömfényét És ez a szeretet nem érdem, még csak nem is a kötelesség forrásából fakad, hanem a szív őszinte, természetes megnyilat­ kozása. Hogy is ne szeretnék a mi jóságos atyánkat ki magyar népének jóakaraté gondviselője! Tudjuk, érezzük mennyire atyánk ö nekünk, azért mint hü gyermekei hódoló tisztelettel párosult szeretettel viseltetünk iránta és mindennapi imánkba foglalva esedezünk az Egek Urához, hogy a mi atyai jóságú Királyunkat sokáig tartsa meg erőben, egészségben I A magyar nép királya iránti szeretőiében >egy.> 0 Felsége iránti szeretetünk lebontja a politikai vá­ lasztófalakat és nem ismer felekezeti különbséget, ö Felségével szemben egységes egészet képezünk, vala­ mint 0 Felsége is minden alattvalójának egyforma mértékkel mér úgy, hogy igazságszerelete már rég időktől fogva szinte példaszerűvé vált 0 törvénye­ inknek első őre, legfőbb tisztelője és leghívebb köve­ tője. Ax alkotmányos elvnek legmagasztosabb képvi­ selője, a mi a monarchia sajátszerü politikai viszo­ nyai között a bölcseségnek és önzetlenségnek leg­ magasabb foka. Az alkotmányosság iránti érzék ad Felséges Urunknak tehetséget, hogy a legválságosabb helyzetben is legyenek az ügyek bármikép összeku­ szálva, összebonyolitva, meg tudja találni a módot, hogy miként kell a gordiusi csomagot nem ketté vágni, de megoldani Tapasztaltuk ezt gyakran, sok­ szor ugy, hogy valóságos köztudal miszerint dicső­ ségesen uralkodó Királyunk a legalkotmányosabb fe­ jedelem. Felséges Királyunk jósága szeretetünk me­ legét fokozza; alkotmányos érzelme bennünk a haza­ fias lelkesedést hevíti és a hála gyökereit erősíti. Általánosan ismert munkaszeretete pedig összes alatt­ valóinak serkentő például szolgálhat Felséges Kirá­ lyunk munkássága oly erény, mely koronás főnél különösen figyelemre méltó, mert ezáltal nagyban hozzájárul a 19. század eme jelszavának: <A munka nemesit > megvalósulásához. Hódoljunk tehát Felsé­ ges Urunk eme erénye előtt! Hódolatunkat leginkább azzal fejezzük ki, ha híven szeretve a hazát, iparko­ dunk elérni azon reményeket, melyek Felséges Unió­ kat ékesítik. Felséges Urunk boldogságához ezzel nagy mértékben hozzájárulunk, mert az Uralkodó boldog­ sága egyesül alattvalói boldogságával; az Uralkodó dicsőségének fénysugarai megaranyozzák népét is. Erezzük mi ezt ma, midőn ünnepel ülünk; Fel­ séges Urunk látogatásának örömünnepéi. S valamint a vallás előírta ünnepeken szivünk-lelkünk emelkedettebb hangulatban van és közelebb érzi magát is- T Á R C Z A. Hálássá jármát Irta: Nagy Irán. lenéhez: ép ugy ma is a Királyok Királyához fordu­ lunk és imaszerüen fohászkodunk hozzá: «Éltesse a legelső magyar embert. Magyarország Királyát és a febéges Királynét alattvalói örömére sokáig dicső­ ségben és boldogságban. * Ö Felsége a király Nógrádban. Lázas öröm mindenfelé, az ősi Visegrád. egykori fényes királyi vár fenséges romjai is mintegy kivetkőztek komor mezükből. Itt a király, a magyarok szeretett királya Újra éled a honfi, újra éled Nógrád fia hisz fel­ vétetik ott a fonál, hol 3 század óta megszakadott. 1L Lajos alatt utólszor látott a Duna, a visegrádi vár s Nógrád barcsi játékét. Ott a romba dőlt régi nagyság ► rég kialudt fény hamujának aljában vívott harrzot a deli magyar ifjúság, a maga is ifjú király előtt; tüzes vért paripák patkói verték fel a fövenyt, csattogtak a kardok, tört a keltvéz s ma 3 század után a haza védői szintén a vise­ grádi partoktól törnek át a Dunán, gyakorlandók maguk ama nagy napokra, mikor a drága haza és szeretett ki­ rály védelmére hiv a harczi kürt. Nógrád czimerében ott a nemzet czimere, mellette a kardot forgató nógrádi bajnokkal. Nem hiába adták azt e hon fejedelmei. Minden pontja Nógrádnak. fiainak vérétől ázott, honfivértél, mely a haza és a király védelmében hullott S a mily oda adva, mintegy tradicziókép állott Nógrád síkra ugy áll szeretett királya előtt ma is éltet vagyont áldozni a hon és felkent kiiíUyáért. Itt a szeretett Király, éljen a Király tör égnek a szózat a bölcsőtől fel a legmagasabb korig. Nem betanult frázis ez, szív húrjain pendül s pendülni fog, mert Nógrád fia czimeréhez, tradiezióihoz soha hűtlen nőm lehet A fejedelem Duna Finméje Kismaros, Verőcze az első község, vármegyénk határán, mely fogadja a királyt a kifejti festői fekvésében is a bájt melylyel a Hadurat üdvözli. Dél-Nógrád többi községe adja a lelkes fogad­ tatás viszhangjait A hadgyakorlat elejére értünk. Visegrád zászlódiszes ormán a múlt idők szellemei lebegnek s ók is gyö­ nyörködnek a Hadúrnak mindenre kiterjedő figyelmén, a harezfiak nehéz, de fontos munkáján s suttogják ily fejede­ lem s ily hadsereg, mely a szeretet emlőin nőtt feL ellen martaléka soha sem lehet Éljen a király! Éljen a hon! Ö Felsége 17-én 6 óra 25 pereskor indult ki a szé­ kes fővárosból, hogy az összes hadgrakoriatokat megszem­ lélje. A hadgyakorlat mint ez előre jelezve volt, Visegrád és Nagymaros között hidveréssel vette kezdetét Ó Felsége megérkeztével a visegrádi oldalról az előző napokban fel­ állított pontonok mellé sorakozott a többi, s migo hadi hid teljesen ki nem épült. Ö Felsége midőn • bonti főispán üdvözlését fogadta, a hidászok merész gyakorlatait a nagymarosi oldalon fel­ állított királyi sátorból nézte, majd átkelve a hídon, gyönyörködőti a mintegy 9000-nyi.főből álló derék honvéd­ csapat átkelésén, majd udvari kocsijára íilt s ezrek és ezrek éljenei, üdvkiáltásai között kevéssel 12 óra után érkezett Nógrád vármegye határához, hol a vármegyénket jelző t*70 cm. magas süttői kőből faragott kőobeliszk az ut felé tatott,. végzetszerüleg oly góczpontúl volt rendelve, a honnan a -közművelődés ezerféle érdekgyökerei áraszszák termékenyítő indáikat a hatásköréibe eső nagy környékre. Csakhogy ezen nagyszert hivatás Gyarmatot fekvésénél fogva mint várral is ellátott védelmi pontot, főleg a XVI. és XVII. században nehéz szolgálatokra is kötelezte, a melyeket a török uralom alatti harezok, s hadjáratok alkalmává! saját pusztulásának árán rótt le. II. BEVEZETÉS?) A VÁROS LEGRÉGIBB TÖRTÉNETE. Nógrád vármegyének Hont vármegyével határos dél-nyngoti szélén, azon bájoló és az egész várme­ gyének legnagyobb síksága terül szél, melyen a sza­ bályozatlan Ipoly folyó mrdre a málnnpníajri határ­ tól kezdve a Hont megyei Kórárig a vármegyén vé­ gig kanyarog. Ennek a harmadrangú folyamnak bal partján fekszik Balassa Gyarmat városa nyugotról keletfelé hoszszukásan, dél és keletfelé mindinkább szétterjeszkedve. Észak felöl az Iplyon túl sík rétség zöldéi a város álellenében emelkedő és nehány év előtt még jó bort termő s csinos borházakkal meg­ rakott hegy-vonalig, mely északra nézve a regényes láthatárt elzárja; nyugotfelé azonban a mindinkább kitáguló rónaság a hontvármegyei Ipolyság székhe­ lyig a legfestőibb látképet tünteti élőnkbe. Keleti oldalról Szécsényfelé a változatos vidék szépségein a magas Karancs hegy bérexeig eljut a szem hatal­ ma. Délfelé tág terjedelemben meredély nélkül halmosodik, emelkedik a tájék és nyugvó pontúi a régi vár-omladrányokat őrző süveg-alakú Számlái hegvek legmagasb orma ragadja meg a szem figyelmét. A nyugoli oldalon Kővár é< Haraszti határok közt fel­ tekintve, messze távolban veszti el a szem a síksá­ gon végig hömpölygő Ipoly víztükrét, inig balfelé fordulva a jenei és börzsönyi. Őz és szarvas lakta rengetegnek Nagy-Oroszi határánál forduló egyik ormán a Szondy Györgv sasfészke: Drégely romjai feketédnek Gyarmattól nlig másfel órányi távol­ ságban. Az alkotó természettől ily kedvező környezettel áldva meg azon terület, melyen B.-Gyarmat‘nlapil- A ini Gyarmat városa eredetét, alapítását, ős­ korbeli lakosait, a hun, nvar és egyéb népség bir­ toklása alatti viszonyait illeti, kutatni nem feladatunk. Kezdjük csak ott, hol ax Árpád alkotta magyar-biro­ dalom alakulása megkezdetett A nevezett bon-alkotó, midőn diadalmas seregei által már Budának és Pest­ nek is urává tőn, a bányavidék meghódoltntására Zoárd és Kadocsa hadtesteit utasitá. Ezeknek egyik hadosztálya a Duna bal partján Verőcze s Kis Ma­ ros közt a nagy patak völgyén vonóit Nógrád várá­ nak elfoglalására, melynek meghódolása után jutott az Ipolyvölgy síkjára és igy Gyarmat vidékére is, mely azóta lön a magyar állam birtokává. Ezen időtől fogva Gyarmat nem csak egy őrpontja lön az Ipoly mentén azon lanczolato«an szer­ vezett védelmi rendszernek, mely Ipolyságtól kezdve. Hunt. Palánk, Hidvég és a folyó kanyarulatának ki­ válóbb szegletén fekvő Koarszeg (ma Kővár) váraid­ tól felfelé Szécsényig. Ilu-sá-ig és igy tovább volt felállítva, hanem sik területe megmaradt továbbá is kereskedelmi sokadalmnknak és egyéb gyülekezetek­ nek szokott helyéül. Kezdetben az Ősi várszerkezei korában mint állami birtok Hnnt-várnak volt tartozéka, és igy la­ kosai részben vár-őrök, legnagyobb részlten minden­ esetre a nevezett várnak különféle szolgálatra köte­ lezett hűbéresei voltak egészen 1246. évi september ll-keig, midőn azt IV. Béla király Hunt vára köte­ lékéből felmentve, csere-adományban a Kathyz nemitől származott Balassa nemzetség egyik törzs­ ősének Detre fiának Miklós-nak adományban adta. Ezen időtől kezdve e helynek története össze fűző­ dött e nemzetség történelmével a legújabb időkig. Lásd hlr-roratnsksi. 1894. szeptember 18. néző oldalán a vármegye czimerével » Nógrád vármegye felirattal áll, majd ettől 500 méterre átvonult Nógrád vármegye első diadalkapuja alatt, mely magyar stílben épült, ősi magyar fegyverekkel, az ország és vármegye oámereivel és zászlókkal díszítve. A kapu nyílása felett ara­ nyozott gyűrűkön nehéz függöny lóg elás .Fogadd Nógrád * hódolatát, majd .A gondviselés őrködjék utadon" felint a naptól megirányozott betűivel üdvözli a királyt Az első diadal kaputól 10 méterre, az úttól pedig mintegy 30 méterre Kismaros előtt Sebőn József kir. mér­ nök szorgoskodásából leegyengetett alacsonyabb dombsikon áll a renaúsane-stilü kék bársonyból arany paszományokkal, (Nógrád vármegye színei) czimerekkel és zászlókkal díszí­ tett s tetején Szt-lstrán koronáját tartó 14 m. hosszú és 6 méter széles sátor. E sátortól, illetőleg az úttól, melyen O Felsége hadsegédeivel elhal idt balra, Psacz, Kösd, Rád. Nógrád és Berkenye küldöttségei és Kismaros közönsége, gyermekei zászlók és jelző táblácskáik alatt voltak felál­ lítva. Előttük fehérbe öltözött leánykák, iskolás gyerme­ kek egész sora, az úttól jobbra közvetlen a sátorhoz fel­ vezető úttól két oldalt szintén fehér ruhás leányok, a sá­ tor hátsó részében szemben a bejáróval a vármegyei kül­ döttség szeretett főispánunk gróf Schemburg Deg-nfelei Lajos és lelkes alispánunk Scitovszky János foglalt he­ lyet. a vármegyei küldöttségtől balra Verőcze hölgyei, jobbra Verőcze és Kismaros képviselő testületéi állottak, a fogatok, kiréve a két udvari fogatot, mely a sátor fel­ járójánál állá félkörben Creditéit a sátort. Ó Felsége közvetlen megérkezte előtt érkezett meg Hentrármegye uj főispánja és alispánja. Ő Felsége lorastábornoki egyenruhában, egetverő éljenek között lépett ki kocsijából s vármegyénk noUbilitásai között haladt fel a díszsátor közepéig, hol főispá­ nunk érczes hangon a következő remek beszéddel üdvö­ zölte Ö Felségét: Felséges császár és Apostoli Király! Legkegyelmésebb urunk! Harminczhét esztendeje, hogy Felséged Nógrádvár­ raegy ét legmagasabb látogatásával utoiszor szerencséltette. Harminczhét esztendő nagy idő, mely alatt vármegyénk­ ben sok minden változott, — egy azonban nem változott, — s ez Felséged legmagasabb személye és a Felséges uralkodó ház iránt valő tántorithatlan hűség és hódolat teljes ragaszkogás. Ezen törhetlen hűség és hódolat okom azt, hogy Felséged kilátásba helyezett legmagasabb láto-gatásának már bire is a legnagyobb örömmel és lelkese­ déssel töltötte el sziveinket s okozza, hogy ma, midőn Fel­ séged vármegyénk határát szerencsésen elérte s ut átlépni kegyeskedik, sietünk alatvalói hódolatunkat Felségednek, imádott koronás királyunknak bemutatni. Felségednek legmagasabb megjelenése oly örömünneppé tette a mai napot, melynek emléke nemzedékeken keresztül fog élni vármegyénkben. Most pedig, midőn a legmélyebb jobbágyi alázatul üdvözöljük Felségedet, kérjük, hogy vármegyén­ ket s annak lakosságát legmagasabb királyi kegyelmében továbbra is megtartani kegyeskedjék. ő Felsége erre, meghatottan jól hallható tiszt * hangon a következőleg válaszolt: Hódolatuk és hü ragaszkodásuknak a főispán úr által oly melegen tolmácsolt kifejezése élénk visszhangra talált szivemben, ürömmel léptem át Nógrádvármegye határát, hogy néhány napot ezen vármegye székhelyén önök körében töltsék s e szívélyes fogadtatás után már most meg vagyok győződve, hogy a Nógrádvármegye hű A Balassa nemzetség nevéről kapta a város a XV. században a Balassa jelzőt is, megkülömböztetésül az annyi más Gyarmat nert helytől. A megndományozott Miklósnak, a ki 1257 körült meghalt, több gyermeke közül L Péter, a kit Forrónak is neveztek, bírta osztály utján Gyarmatot és az ahoz tartozó, akkor tnég népes Haraszti. Mankfalva (most Mankó szőlőhegy). Éliás falva (most Illési pusztai, Lazan és Szurdok (most dűlők nevei) helységeket és pusztákat is. Forró Péter azonban nemzetsége lázongó vérét is örökölvén, a koronás király ellenségeivel czimborált és igy felségsértés czimén ősi birtokait, miután különben is csak két férjhez ment leánya maradt, a testvére Demeter pozsonyi és zólyomi főispán kapta IV. László király­ tól adományban. Csakhogy L Péternek halála után annak egyik veje Kázmér fia Lampert benn maradt Gyarmatnak es tartozékainak birtokában és azokból kimozdulni egyátalán nem volt kedve. Valószínűleg ugy cselekedett a másik vő is. igy azután kitört a testvérhábom. Bittér és Demeter testvérek tehát összefogtak é< egymást segítek a sógorok ellen. Az utóbbi összeszedte felfegyverxett szolgáit, jobbá­ gyait és ugy ment Gyarmat vár-tornyának ostromára, a mi nehéz munkába, sok emberének vérhullá^ába és nem kevésnek életébe került, azonban az elszánt erélyt győzelem követte, Gyarmatot Lamperttól vissza foglalta. A győzelemnek azutá-i osztályos egyezség lön az eredménye, mely 1290. jun. 30-án az eszter­ gomi káptalan előtt ünnepélyes szerződésben ért véget, a mely szerint Demeter mester nem csak Kékkő vár egy harmad részének, de Gyarmat Tár és városának, valamint a hozzá tartozó részeknek is úrtrá lön. Gyarmat városa tnár ez időben népes város * volt. Ez nem puszta állítmány, hanem tény. Bizo­ nyítja ezt azon, akkor gyéren elő forduló körülmény, hogy már ekkor külön anya egyháza (parochiaj és plébánosa volt: Mihály nevű, mint ezt az esztergomi káptalannak 1291. május 12-én kelt oklevelében olvas­ hatjuk. (Knauz, Monumenta Eccl. Strigon, .!!. 285. és Fejér Cod. Dipl. V. 1. 169.) Népessége azt is sejteti, hogy nevezetesebb és kényelmes épületekkel is el • A .város * *v - oly helységet illetett, ntsly várral n (erőditméay) volt körülkerítve, teáét várat volt. �1894. szeptember 16. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 3 lakosai .kW. töltött napokra kellctnescu fogok vissza- dr. Neth J. körorvos, Vilcsek Gy. MakayXS. Walcz B. A lörinczi pusztához 2 óra 20 pereikor ért a me­ euiléke.ni. Janácaek A. tanítók és 50 földmives. net a gróf Zichy Ferencz sen. dulalkapuja, mely a Majd a verűczei hölgyek részéről — Kandó Irén, A uivjóságot arczán visszatükröző király, a leg­ Zichy-család színeiben s bordó bársony drapériákban Ábrányi Maliid és lábún Ágiája: .Hódolatunk jeléül * nagyobb díszt kifejlett megyei notabilitások az út szélen díszlett a családi czimer alatt .Isten hozott és Éljen a szavakkal, egy díszes csokrot nyújtott át, melynek nemzeti föveg levéve, álló közönség, harmonikus nagyszerűségét király * felirattal, áthaladva » nbai őrháznál 2 és a bandérium lovagolt be Ó Felsége fogata elé. sziu szalagján e felírás: „Nográdverőczei hölgyek a leim: eddig még nincs toll. * Királynak olvasható. A király Kandó Iréntől kérdezte, Harangzúgás, üdrkivánat, kocsizörgés, egygyé ol­ A bandérium lovagjai halálfejes fekete kalpagjahogy honnét való s midőn em * választ nyert, a várme­ vadva, mind-mind hirdeti dicsőséged. Magyar király. ikkzl. fekete mentékkel, skarlát atilláikkal, fekete nad­ gyei notabilitások hódolatteljes hajlongásai között az Népáradat és árboczenlő között s diadalkapun át. 12 rágjaikkal, vörös öveikkel, mogyoró színű csizmáikkal s udvari fogatra- szállt és fél órakor ért <> Felsége és kísérete Verőcéére, majd is­ fekete színű — a vármegye czimerével dúzitett nyerag S azután 12 óra 20 pereikor megindult a királyi kolás gyermekek sorfala » egy a Sturm építész terve sze­ pokrócaikkal még inkább emelték a menet impozáns menet elöl a Zrínyi korabeli diszmagyarban Hanzély rint s Veröcze község által készíttetett, jó ízléssel díszített lényét. Márton tiszteletbeli főjegyző, Zuborics Fedor 4-es fogatán, diadalkapun át harangzúgás között tovább, mig 12 ura 50 A bandérium vezetője Berchtold Artúr gróf (unutána következett liiasziu bársony hermelin-prémmel dí­ perexkor Prstvármegye területére, Vácz határába uem ért, gerschutai báró) regi családból. a zászlós (zászló 1800. szített mentében (a Degeufcldek czimere herczegi palásttal s hol Vácz ifja, örege sorfala között, a város által emelt s évi insurectióból való, a hont-oógrádi zászlóaljé volt, van környezve) nehéz selyem baraczkszin atillába, meggy­ homlokán: .Isten áldd meg a királyt és Viribus uniti’* nehéz selyem, egy oldalt veres, másikon zöld színben. vörös nadrágba, arany sarkauytyúval ellátott arany lakk moudatokat viselő díszes kapun, továbbá Pestvármegye és 1‘atrona Hátig, képével s Hont és Nógrád czimerével, csizmába öltözött s cermelines kucsmát kócsagtollal, végre Vácz czimereit újelő árboczok között i-sakhamar ismét zászlóanrja József nádor neje Paulorna) Posztóczky Iván, régi arany kardot [korall és drága gyöngyökkel kirakva s Nógrádvármegye területére nem ért. nemesi családból, vezénylő Zubovics Fedor (Pruszpokovörös bársony tokkal) s dús arany éksort viselő főispán s P.-Katalin, Agárd lakóival lombfüzér-diadalkapu rinszky) lengyel őri csalid sarja, legjelesebb bravúr lo­ mellette a fekete mentébe, olajzöld brocát atillába és grá­ mellett ünnepelt s zöld lombokat szórt a király elé. vasunk, a többi buderisták: Szontagh Antal, nemes nát vörös nadrágba, fekete csizmába, öltözött, sastollú Szendehely a hozzá közel eső falvak lakóival szintén család sarja, Fáy Albert (í’áji) őse IV. Béla király egyik kalpagot s dús arany ékszert viselő alispán a főispán & diadalkapu mellett állt sorfalat s zöld lombokat szórt. megmentje. Szakáll Ferencz, Bölönyi Imre, Beke Béla, szürkéjén. S most egy újabb megható jelenet fordult elő. itt az lloseubaeh Jenő, Balás László, Balás Barna. Hanzély * » a lelkes alis- Béla. Hanzély Gyula, nemes sarjak, br. Buttler Ervin, a Most lelkes éljenzés között indult a magyar lovastábor- alispán birtoka a .Lolla-major tejgazdaság uoki egyenruhát viselő király pár lőhadsegédévcl szürke pán itt is nyilvánító mély hódolatát <) Felsége iránt, ugyan pánlánvi kihalt grófi családdal rokon.. Frtlieb Frigyes. is a Kumbold Bernit, budapesti jeles ezég tervei (a balas­ Batik Lajos, Krasmay Ferencz, Szebasztiaay Vilmos. a«4-es fogaton. , Ismét U Felsége hadsegédei ,4 *es szürke udvari sagyarmati s egyéb diadalkapukat is ez készité) szerint tnes sarjai. Von dér Becke Imre, Svédbonból telepedett tölgy Iából, esztergályozett makkokkal s Scitovszky-csa- jeles családból. Huszár Károly. Horváth Gábor. Rudfogaton. Utána: Hont fő- ésalispánja, 4-es fogaton: Jungváczi lád czimerével. színeivel, zászlókkal s gazdasági jelvé­ nyánszky László, Muzslay Gyula. Irsav András, Drágfy * Károly báró Némethonpüspök és Csávolszky kanonok teljes díszben. Muzslay nyekkel díszített szép kaput emeltetett, oldalt pedig bé­ Sándor, nemesi saqak. Collá Gyula 4-es fogatán; Andreáuszky Gábor báró, Kammerer resei ünnepi öltözetben a gazdasági gépekbe fogott s bol telepedett jeles családból. Ferencz esperessel, a báró 4-es fogatán; dr. Almásy feldiszitett ökrök mellett állottak. <> Felsége 3 óra előtt a kórári úthoz ért a itt a A Lolla-major 1 órakor maradt tova. György, báró Jeszenszky Sándorral, a dr. 4-es fogatán; diadalosxlopnál kocsijából kiszállva, gróf Berchtold RiEgy óra 15 pereskor tűnt elő a Nógrád várát jelző chardt által melegen üdvözöltetett. melyhez a riszhangot Balás Antal, Pajor István ktf. tanácsossal, Balás 4-esén; Huszár Béla, Fáy Árpáddal, H. 4-séa ; Rosenbach Sándor tábla s felhangzott a felxászlózott romokról 21 dina- az itt egybegyült houti közönség adta meg. Nagy Mihályival R. 4-esén; Ruszinkó Antal, ifj. Farkas mit-bombalövés. Itt a rend ügyes fen tartója Rákóczy István szolgaLókosokon l óra 20 pereskor haladt el Ö Felsége. biró volt. Ferenczczel, R. 4-es fogatán; Hoflmann Jákó. dr. Her­ Rútságra üdvözlések, harangzúgás között 1 és fél mán Károlylyal, H. 4-esén; Figdor Dezső, Oroszi Jenö­ S most a uépáradat mindinkább szaporodott mig e vei F. 4-esén; Török Zoltán és Kovács Ferencz, Br. órakor ért Ő Felsége a itt a Hanzély Márton tervei sze­ vármegye községeinek az út mentén felállított sorfalai kö­ Buttler Ervin 4-sén; Pongrácz György, Laszkáry Gyulával rint készült hosszú lugasszerü lombozatok között, oldalt zött a balusa-gyannati gótstilben emelt a .Boldog ott­ P. 2-esén Hátságig, innét Laszkáry 4-esén tovább. Dr. ezrektől megszállott területen haladt a menet a diadalka­ hont lelj kő-ünkbrn * és ,Cdv a királynak * feliratú díszes Rosenbach Emi), Wagner Istvánnal a Nógrádi Lapok puig, hol Ö Felsége a királynő színeibe öltözött Szabó Irén kapuhoz n Felsége a király 3 órakor nem ért szintén ily színű csokrot adott át a királynak gróf Berchbelmunkatáraával, mint tudósítóval. • A példás rend, mely az egész útvonalon uralkodott told Ríchardné szül. Bánffy Erzsébet nevében. A csokor s a csin azon fáradhatatlan munkásságnak eredménye, szalagján a gróf Berchtold czimer és a grófnő monog­ A nagy nap. mit a vármegye fő- és alispánja kezdettől végig kifejtett, rammja díszeleg. Rútságon a király 2-es fogatára szállt, kísérete pe­ de érdeme Reményi Károly vbiró, a helyi sajtó, Baintner Miötha az ár isten U cjrűajrörkódni akarna Oröaünkben, Ottó s a nógrádi járásban Hanzély Márton tb. főjegyző dig gróf Berchtold Richard. Szontagh Pál, Wenkheim Fe­ oly szép napra virradtunk a>x Melegen és fényesen állt a nap mint a nógrádi járás vezetésére! megbízott, továbbá rencz gróf, Borbás Géza, Vörös Imre kamarás, Bölönyi L'tczáink igazi lurárvai képet znatataak Mindenki ünnepi ru­ Marscbó Lörincz csendőr-főhadnagy, Beke Béla, Plachy Ödön, Komjáthy Anselm. br. Jeszenszky Sándor. Almásy hában llejött a vidék Ember, ember hátán- Ilyen napja még István szolgabiró, Hanzély Béla közig, gyakornok, Stai- György, br. Buttler László, Plachy József, Plachy Z-óg- nem volt B -Gyarmatnak. Általánue ünnep, általánoe öröm. bert János járási tisztviselő, Joó Sándor, Schvartz Adolf, mond, Balássy Árpád, Balássy Antal, Szilárdé István. Ve­ • •tóm a szivekben, ör-xn a szemekben Mindannyian egy érzés­ Kovács Ferencz, Mosonyi Gyula körjegyzőknek s a res Ernő, Pongrácz Ábris. Nagy Iván, Schossberger Rezső, ben olvallunk össze: .Várjn't n királyt, hódoló tisztelettel, tanítóknak, kik mindent elkövettek, hogy az öszhang Vannay Ignáez, Lázár Mór, Srenker Andor, Úrira Rudolf rajongó szeretettel * Izgatottak vagyunk. A szokatlan sOrgésíorgás hevesen lükteti vérünket Aa egymást felváltó képet meg ne zavartassák, a lakosok tiszteletnyilvánitisa stb. megyei jelesekkel szajmrodott. Két óra és 10 perexkor haladt át 0 Felsége a vad­ gyönyörrel nézzük. N<> aztán büszkék is vagyunk kissé. Jól izléaszerüleg méltóképen történjék. A kis-marosi és vertesei rendfentartásban nemes kerti kapu alatt, hol az eddig megtelt népcsoport legna­ esik látnunk, hogy fogadási előkészületeink Ilyen pompásan versenyt fejtettek ki: Liszkay B. Vajda J. Madary Gy. gyobb arányokat öltött sitt is a nép jegyzői, lelkészei, ta­ sikerültek. Mutogatjuk vendégeinknek, az idegeneknek azt a Károlyi Gy. Czitterbart E. Gerlach J. Sturm F. Brett- nítói és bírái vezérlete alatt harangzúgás, üdvlörések kö­ sok pompát és díszt, melylyel vámsunkat felékesitattük. A rvodfentartáa példásnak mondható Kiizönscgtlnk szerényen és sebneider 0. Dr. Omaszta S. Kühnel J. Dümmerling tött üdvözölte a legjobb királyt Itt a példás -rend fentartása Fekete Lajos tr szop *a helyzethez méltóan viseli magát Mindenki ál van hatva ál­ R. Dümmerling Ö. Ifj. Széki -Gy. Ifj-.-Madari G. Szradló V. Karcag A. Zsigárdy J. Joubert A. Hermann J. Vild- gabiró vallóira nehezedett Vadkerten egy újabb fogat­ tól u énéstól. hogy királya iránti szeretetét és tiszteletét az­ zal is kimutatja, ha a hatósági intézkedéseket betartja. Egész ner Ö. (Egyetértés tud.) az értelmiséghez tartozó ifjak, sor követte a végét alig érhető kocsisort volt látva, olyakkal tudni illik, melyek fejedelmi vendéget és annak kíséretét is fogadhatták. Így okol­ ható meg azon tény, hogy IV. Béla király 1244. ápr.. 22-én itt időzött (Fejér IV. 1. 338.) De fényes tanú­ sága ez állításnak az, hogy a vármegye gyűléseinek is ez volt már ez időben székhelye; még nagyobb bizonyítéka pedig az, hogy okleveles adatok szerint a nádor elnöklete alatt Hont és Nógrád vármegyék közönséges (generális congregatio) gyűléséi is itt tar-' látták, melyek pedig tiz-tizenkét napig is elhúzódlak. Húsznál több hiteles okmánv az 1341. 1343. 1344. 1345. 1349. 1358. 1359. 1369. 1372. 1373. 1388. 1412. 1423. 1429. 1472-ik években kellek, tárgyalják az itt tartott nádori gyűlések végzéseit. (L. Fejér Cod. Dlpl. és az Anjoukori okmánytár stb.) A vár szerepe jelentékenységének emelkedésé­ vel. mely kivált a Huszita-világban a XV. század első felében (1430.) fokozódott, emelkedett a város népessége és köz-élete is. A viharos idők miatt falai közt a. környékbeli nemesség is curialis lakházakat tartott, a mi által ismét a vidék ipar- s kereskedelmi üzlete is ide öszponlosult. A Balassiik egyik-másik tagja szintén állandó lakosa volt a városnak, több-', nek pétiig ékes kastély szerű lakháza diszilé azt. igy például Balassa Zsigmondnak épen a Husziták korában. (Kovachich Form. solen. 229.) A város területe ugyan a Balnssák tulajdona volt, kivévén a curialis birtokokat, de a vár Őrizete a király hatalmi köréhez tartozott. Az nevezte ki a vár kapitánjait rendszerint a Rálássák közül, ha csak valamely fontosabb ok az ettől való eltérésre indokot nem szolgáltatott. 1526-ban a mohácsi ütközet, a hol Gyarmat földes ura Balassa Ferencz is elesett, válságos idő­ ket vont a vár és város sorsára és fejlődésére. Buda várának eleste után nemsokára 1544. tavaszán Nóg­ rád vára, sőt utána (mindenesetre 1546. előtt) már Szanda vára is a török kezébe esvén, itt a megye délnyugoti oldalán, az Ipoly balpartján már csak Gyarmat állott mint végház; és ily minőségében a bányavárosok felé ez oldalon jelentékeny gátpontot ké]»ezetl a török hódítás ellenében. Őrsége rendsze­ rint ötszáz lovas és gyalog zsoldosból állott, mely szükség esetén a felkelő nemesség támogatására is számíthatott. Ex időben Gyarmatnak várkapitánya Horváth Bertalan volt, ki egy fontos hadi csíny szerencsés kivitele által telte magát híressé. Ugyan is 1551. aug. i-én egy szandavári szökevény török jelentette magát nála, elmondván, mikép lehelne Szanda várát vissza­ foglalnia. Az árulási terv szerint egy rejték-üregen ál a szökevény kalauzolása mellett kellett a inerény­ nek megtörténnie. Horváth Bertalan, miután kellő óvatossággal meggyőződött a török őszinteségéről, vállalkozóit a terv kivitelére, és egy éjjel a kimuta­ tott üregen át őrsége egy részét szerencsésen a vár­ ba belopván, azt elfoglalta és feldúlta. A benne volt 150 főnyi török őrségből alig 55 szabadulhatott meg. Ezen olcsó diadal után a következő évben szebb alkalom nyílt Gyarmat város káplánjának borostyánt arathatni. De nem kapkodott rajta. 1552-ben diadalmas hadjáratot tartott a török hazánkban. Várak, erődök egymás után estek ural­ ma alá. Hont és Nógrád varmegyében Drégely, Szé­ csény. Hollókő, Buják, Salgó vára nem nagy ellen­ állás’ mellett dőltek a hóditó birtokába. A rémhír alig jutott Ipolyságra, annak őrsége is szélfutolt é< az erőssége: üresen hagyta. Hasonlóan tőn a gyar­ mati őrség is, • mely be sem várva az ostrom rl. futá-ban keresett menedéket Az üresen hagyott vá­ rat a török elfoglalta, de erőt nem helyezett l>e!é. hanem tűzet vettetett rá és földig földulatta. Romokban hevert igy a vár és a város is. lakóiban megfogyva, közel egy félszázadig, mig azu­ tán 1593-ban a hadi szerencse megfordulván, a fel­ vidéken Teufenbach Kristóf kassai fő parancsnok. Pálffy Miklós. Homonnai István stb. vezérlete alatt a magyar hadsereg Gömör megyei Szabadkánál el­ kezdve a diadalt, ax erős Fülek várát november 29-én visszakeritvé.i, utánna Szécsény, Somoskő. Kékkő, Divé iy, Hollókő, Buják a török által több­ nyire üresen és pusztán hagyva, Gyarmat is magyar uralom alá vissza került. Nem sokára 1594. febr. 27-én vitéz o’trom után Nógrád vára is bevétetvén, és igv a török uralom alól az egész megye megsza­ badulván, a népszerű főherczeg Mátyás gondoskodott n lerombolt vagy megviselt várak felépítéséről, és ezek között Gyarmatnak helyre állítását is elrendel­ te, s egyszersmind a várakba őrséget helyezvén, a váraknak parancsnokait is kinevezte. Gyarmat vára kapitányául Morgealaller Fülöp ezredest tette. Ekep Gyarmat vára helyre állítása azonnal még az országgyűlés megnyitása előtt megkezdetett A fő felügyeletet erre, valamint a szomszéd várakra nézve Pogrányi Benedek Nógrád vára főkapitAnja viselte. A munka bár a vidék népének kimerültsége miatt lassabban, még is haladt; és a nagyban igénybe vett közős erő mellett meglehetősen szilárd védelmi álla­ potba helyeztetett a mire annál inkább szükség volt mert Erdély felől a háborgások szele már kö­ zeledett. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem diadalmas hadjáratában egyik vezére Rhédei Ferencz Gyarmatot könnyű szerrel meghódoltatta; azonban az 1606-ki béc-si békekötésnél fogva Gyarmat csak­ hamar megint a magyar király kormánya alá került Erődítése, fekvésének fontosságánál fogva az ország gyűlésnek folyvást gondoskodását képezte, azért az 16)8. 1613. és 1618-évi ország gyűlések folytonos ingyen munkát rendeltek erősebb állapotba hozatalára; mintha sejtették volna a jövőt, melyben ismét szerep várt reá, bárha ez alkalommal is nem a bástyák szilárdságától, hanem az őrség rokonszenvélől, vagy bátorságától függött a védelmi siker kérdésének eldőlése, midőn a következő 1619-beu Bethlen Gáb »r hadai jelentek meg-falai alatt, fel­ adást követelve. Az öreg Morgentaller várkapitány szilárdan ellent állt, de alatta való őrsége máskép volt hangolva, és a makacs várkapitányt megkötözve, kaput nyitott az erdélyieknek. Így ismétlődött a Bocskai korabeli jelenet még abban is, hogy az nratcserélés csak hamar ismét megtörtént, mivelhogy az 1622-évi nikolsburgi békekötés értelmében Gyar­ mat ismét vissza szállt 11. Ferdittand király hatal­ mába, és az 1634-ki országgyűlés kijavitaUséról és megerősítéséről szintén ismét rendelkezett. Dö ezen közben sem folytak nyugottan Gyarmat­ nak .napjai Vácz vára török kézben lévén, onnan a felfelé terjeszkedési törekvés folytonos háborgásokat és o-üromki-tórletekei zúditntt a legközelebb fekvő Nógrád várára, igy a többi közt 1626-ban is, midőn egyúttal egye- csapatok Gyarmatot is körűi vették és ostro­ molták Mind Nógrád, mind Gyarmat szilárdan meg állta helyéi: a töröknek vereséggel kellett távoznia, csakhogy a Gyarmaton julius 17-én vívott véres üt­ közetben a többi elhullottak közt kis-serényi Serényi Imre jeles magyar ifjú vitéz is a csatatéren maradt. �NógrAdi lapok és honti hiradó 4 déleiül** * -ta4(oe lfolyási v watxrinuUt volt föuiciAakou; * vidéki vizeletet bemuutö csoportok kezdenek seregein! és he­ lyeiket elfoglalni D»paUÜ4k Jönnek-mennek. Fogatok robog­ nak. A nők elegant loileltckben sétálnak aa utczán vígig- A vendéglők telve, még aa utual Járók la íeltoritvík. Sióval igazi fővárosi ólet vau nálunk. A sürgés forgás aa ebéd utáni Arikban tetőfokra hágott. A közfigyelmet leginkább a kOuégi küldöttségek vonták ma­ gukra. Több mint 300 község kíldte el népien Jelmeiben kép­ viselőit, kik a nekik szánt hcljen külön Jelvények mellett fog­ laltak helyei. — Majd a kordontbóae polgáráig érkezeit meg katonás rendben én elvárta a helyet a Szilágyi-féle bántól a kálváriáig Ekkor már beláthatatlan aiitnu ember volt a helyszínén. Kél óra tAJt sűrűn jelentkeitek a küldöttségek. A ma gyár diairuhák kellemesen halottak. Majd a hülgytribün la megtelt és a balkon la megjelentek a virágszóró hölgyek, kik­ nek névsorát a kóvetkezókben közöljük: plaehy Ilona, br. Pongrácz Margit, Roaenbaeh Tilda, lloaenbaeh Irén, l’ongrira Maliid. Fiy Margit, Szabó Margit. Szabó Jolin, Laaikirv Ilona, Laaakárv Margit, gr. Degenfeld Gusztiba, gr. Degenfeld Katiéin. Seilot.aky holla, Melieber Mária. Karaköríti Sárika. Tolnay Vilma, Telnay Marilka, Kuzinkó Gizella. Böiönyi Blankái Plaehy Mariska, riaeby Sárika, Deiienffy Ilona. Prónay Marilka, Saebiaaliánv Paula, Farkai Maliid Jankorita Kamilla, Barmi LUI, Baké Irma. Baki Irén. Béka Borilka, Szóntngh Várta, Maracho Margit. Manchó Györgyike, l’icor Alá. Klein Etelka, Fiy haló, Karikoriti Eszter. Kacakoviti Ilona. Horváth Éneiből. Iliéi Gizella, Hrk Jolán. Szilágyi Olga. Kalmár Ilona, Kab.tr N.. Caonka Gizella. Csonka Margit, Nedeczky Dóra, Szakáll Hajnalka, Nagy Aranka, Nagy Mariska, Simonyi nővérek, Plaehy Margit Türelmesen ét nyugodtan várt a közönség, de már 3 óra fel * jóit Ilaniely Márton tiszteletbeli főszolgabíró ki a királyi menet veaelóje volt Jelentve, hogy: „Jön a * király. 1 Izgatottság váltotta fel a nyugalmat Nyomban rá Jött a föiipán éa alispán, kiket hatalmasan megéljeniett a közön­ ség. A főispán őrömtől sugárzó arcicial beszélte, mily pompái színben van ö Felsége. Alig ért rá a főispán mondatát befeJeznl, jöttek a banderisták, megszólaltak a mozaáriövések, megkondnltak a harangok. .Itt a király, itt a király *, hangzott minden leiül. S már itt is volt. Elűttdnk állott, gyönyörködtünk dáliái alakjában, örültünk pompái, jó ixinének. Az itleírnak egész áradata öntötte el isisünket, sokaknak ssempilláján köny rengedezett, de nyugalom állott be, mikor llcményi Károly harsány hangon a kővetkező bestédet mondotta el: Császári és Apostolt Királyi Felség, Legktgyelmesebb Urunk I Balassa-Gyarmat polgárait határtalan öröm- és mély hálaérzet tölti be, hogy Felséged c szerény várost legmagasabb látogatására! kitüntetni kegyeskedett; mert öröm és boldogság stinröl-tiinre látnunk a szeretett királyt, s bizonyos az is, hogy Felséged megjelenésé a város történetében korszakot alkot, s úgy szellemi, mint anyagi föllendülésére felettébb jótékony hatással leend. Midőn e legmagasabb kegyért a város közönsége nevében hálás köszönetünket nyilvánítani s alattvalói legalázaUsabb hódolatunkat Felséged előtt tolmácsolni szerencsések vagyunk, kérjük az Egek urát: nyújtsa még igen hosszára Felséged drága életét, boldogító uralkodását, • hogy ahová csak lép,- nyomában - mindenütt áldás és béke fakadjon. Isten hozta Felségedet! Ű Felsége luegUalutlau, de messze hallatszó liangon így válaszolt: . Mór midőn Nógrádvármrgye halárát átléptem ki­ jelentéül. hogy örömmel jövők annak székhelyére. Öröme­ met fokozta ezen szívélyes fogadtatás, melyért önuek s a várói lakosságának ezennel őszinte köszönetét mondok. Husimat, eget rázó .éljen * következett ezen szavakra. Azután a vározbiróboz fordulta uioudta : ,Kég nem vol­ tam már cxeu a vidéken, nagyon ürülök, hogy hiúét eljöhet­ * tem. Akkor nagy örömet okozott az a váróinak, remélem, hogy most is meg len Felséged elégedve ax Itten szerzendö * tapasztalatokkal válaszolt a bíró. Majd a főispán felé for­ dulva, kérdezte, hogy kik voltak azok, kik elölt a kocsija inár * elment. A községi küldöttségek, válaszolt a főispán Tótok? „Nem, csak kisebb számban * volt a válasz. Ezzel Ö Felsége ismét kocsmába ült és tovább hajtatott a megyeháza elé. A vármegyeház előtt volt a herczegprimás, a főispán és alispán; a virágszóró leányok virággal hintették be útját. Fenséges látvány volt ez. A király arcza megelégedést fejezett ki, szóba állt a hcrczegprimáassl, a fö- és alispánnal. Majd a bandérium felé fordult, ekkor már a bandérium kört képezett, Zubovics vezényszavára kardot rántott és „Éljen a király * kiáltott. Ez a Jelenet kellemesen hatott Ö Felségére, megszúlitotta gr. Ucrchtoldot és Zubovicsol és tetszésének adott kifejezést. Majd a virágszóró nők felé fordult és többször mondotta: .Na­ gyon szép, nagyon szép. Köszönöm. Mind e városból valók-e? * Scitovszky Tibor, az alispán fia, még egy diszesokrot adott a vlrágszóró nők nevében rörid beszéd kíséretében, melyet meg­ köszönve, termeibe vonult és azonnal fogadta a küldöttsé­ geket. . Ö Felsége előtti tisztelgések. Küldöttségek fogadása. Még a leirhatlanul lelkes, meg-megujuló éljen­ zések jóformán el sem hangzottak, Ö Felsége pár perez múlva aztán már is fogadta a megjelent küldöttségeket az ez alkalomra szolgáló fogadási teremben és az alább megirt sorrendben. Már az előbbi alkalomkor szólottunk arról, hogy a megye­ ház belseje, különösen pedig annak emeleti elő­ csarnoka, hol a küldöttségek gyülekeztek, ez alka­ lomra minden szemet gyönyörködtető, valóban im­ pozáns módon lett feldiszitve. Ugyanis köröskörül mindenütt, az ablakokban is a legválogatottabb, sokszínű délszaki növények és virágok pompáztak. Említettük azt is, hogy az előcsarnok középső nagy üvegtáblájába Ő Felségének Szent István-rend pa­ lástjában való, fölöttébb sikerült alakja lön be­ metszve. Ezenkívül úgy itt, mint a többi színes nagy ablaktáblákba az uralkodóház, továbbá Ma­ gyarország és a megye czimereinek a rajza látható bevésve. Mindez együttvéve valóban tündén szép helyre emlékeztetett s ■ elragadtatásul szolgált min­ den szemlélőnek. A küldöttségek sorában az első volt a római 1629—1635. években Kéry János fő kapitány­ ezokba, a palánkokal ál nem törik és a várba be sága alatt, — ki követségekben járván, több időt jutva, az őrségei le nem vágják. A várbeliekre nézve töltött utazásban mint a várban, — az ellenséges­ a veszély nőtlön női. A sebesüllek és elestek helyébe kedések és portyázások szintén nem szünetellek. A nj támadó sorok állottak, és nz ostrom mind dühösebb török is folytatta kísérleteit és többször megjeleni lészen. Benn a várban az őrség is csekélyebb, a mi Gyarmat ostromlására, mivel |>edig erőlködése nem leverő hatást okoz, csak hogy a véletlen okozta, sikerült, haragjában 1640-ben felgyújtó. Még kisem hogy é|>en a megrohanó* előtti e*tenden a palánki heverte vár és város a tűz okozta károkat, 1644-ben huszárok Szécsényből jövet, éjjeli szállásra Gyarma­ Rákóczy II. György hadainak egy része Palánkról ton maradtak. Ezek tehát szintén fegyverre kaptak, Bakos Gábor és Kemény János vezérlete alatt szállott és az őrségnek segíteni dicsőségüknek tartották. Gyarmatra, csak hogy ez csak olyan átfutó birtok­ Sőt a veszély ösztönéből ti harcz vágy megszállta lási dicsőség volt, melynek hamar vége szakadt. még. a nők keblét is; ezek egy része a bástyák Már 1647-ben az országgyűlés a megviselt erődöt tetején különféle fegyverrel fordult az ellenségre; a ingyen-munka (gratuitus labor) utján ismét kiigazi- legnagyobb rész olaj- s vízzel önlözé a támadókat. tatni és megerősitelni rendelte, sőt arról is gondos­ A törököket szégyen pir futó el. és még dühösebben kodott, hogy mint végház kellő számú katonával harezoltak. gyalázatnak tartva, hogy nőktől legyőzeteseliátassék; a vár őrsége pedig továbbra is folytatta senek. Folyt a harcz mind kél részről megfeszített csatározásait a végbeli törökökkel, igyekezvén alkal­ erővel, dühvei és elkeseredettséggel, miközben egy milag bosszúját tölteni a pogányokon. aga, ki épen csapatát buzdítva, ide oda lovagolt, egy > Elhatározták tehát a gyarmatink — írja Bel M. vár-őr neje állal le lövetett. E jelenet és a veszteség — hogy azon csapást, melyei a múlt években szen­ még inkább fokozó a támadók dühét és bosszúvágyát. vedtek, ha alkalom adja reá magát, megbosszulandják. A várban lévők is fölismerik a veszély végső pilla­ Az alkalom nem sokáig késett Kémeik által értesül­ natát. reqdhe szedik magokat és egy kirohanást tek, hogy a nógrádi várból egy főúri gazdag török intéznek a támadókra oly dühödt rohammal, milyet menyasszony fog Esztergom várába kisértetni. Az csak a kétségbe esés pillanata teremthet. esemény kapóra jött. A gyarmatink csapataikat nz • A nem várt, kitörés megzavarta az (Ostromlókat, erdők széleibe, a merre a nász-kiséretnek eívonúlni vad futásnak erednek, a várbeliek fizik, vágják és kellett, elrejlék. Mikor azután a nászkiséret közelgőit, tüskön bokron kergetik. E közben arra érkezik gróf az elrejtett katonák nagy rivalgással előrohnnva, azt Forgách Adóm érsekujvári fő kapitány is válogatott megtámadták, szétverték, a me iyasszonyt drágaságai­ lovas csapattal, a Gyarmatiakhoz csatlakozik; igy ból, ékszereiből kifoszták, és a gazdag zsákmánynyal azután a véletlen segélytől feltüzelve, sötét éjig ül­ megterhelve tértek vissza Gyarmatra.dözték az ellenséget. «E botrányos tett nagyon sértő a törököket, és E jelenet —- noha annak előzménye nem épen fölgerjedésökben méltán fakadhattak azon m indáira, lovagias tett volt — Gyarmat vára történetéből egyike hogy iGyarmal nem vár, hanem tolvajok barlangja a legdicsőbbnek. és huszárok fészke * — el is határozták Gyarmatnak Ez időben a várnak főkapitánya gr. Eszterházy teljes feldulásál, úgy, hogy kő kövön no maradjon. Ferencz volt, ki 1652-ben a Vezekényi harcson hősi Sötét éjjel négy ezer török száll a vár alá, és ásók­ halált hall. Utána Balassa Ferencz lón fő kapitány, kal, kapákkal felfegyverkezve azonnal nagy rivalgással ki alatt az Erdélyből szakadt Párduca Lukács volt n sánezok és pnlánkok bontásához kezdenek. Az őr­ nlkapilány, a ki a vár mellett utazók kirablása által ség kétségbe ejtő rohamában fegyverre kapva, az 'tette magát hirhedlté. A Rálássák, minthogy Gyarmat ellenségre rohan, a sánczokból űzni és minden erő­ ősi birtokuk volt, a vár örökös kapilánysági czimét vel visszaverni törekszik. A törökök Iáivá.t, hogy az igénylék, igy vélekedett Balassa Ferencz is és igényét első megszállásra közölök sokkal több, mint hitték már nz 1619: 117. törv. ezikkben nz országgyűlés'is volna esett el, dühösebb rohamokban ismétlik a elismervén, Esterházy Ferencz ölésiével valóságos támadást, nem akarva nyugodni, inig betörve a sán- főkapitónynyó lön. Gaak hogy Gyarmatnak (ele rósz- 1894. szeptember 18. katFi. papság. Vaszary Kólón, Magyaronizág .bibornok-herczegprimása, ennek részéről a következő üdvözlő beszédét intézte 6 Felségéhez: Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk! Midőn Felséged e napokban vitéz hadseregének harcira terinettségéről óhajt meggyőződni, békesuretó ne­ mes lelkének nem az az intentiéja, hogy a szomszéd országok virányait vérrel borítsa: hanem, hogy jó) kép­ zett hadereje legyen azon esetre, ha netán a társadalmi rend belülről megzavartatuék, vagy ha az osztrák magyar monarchia határai külról megtámadtatuának, avagy ha Felséged és az állam érdekei, jogai bármely oldalról megsértetnének. Felséges Ur! Jogot, egyházunknak hitczikkelyből folyó, hazánkban 900 száúdon át gyakorlatban volt egyik jogát védték mi is, a nemrég vívott szellemi barezban; védtük nemcsak vallásunk, hanem legjobb meggyőződésünk szerint a haza és a trón jól felfogott érdekében is. És bár e jognak cheszthetéao nagy aggodalom­ mal tölti is el sziveinket, de ez nem ingathatja meg alattvalói legmélyebb hódolatunkat, nem tőrheti meg hűségünket, melyet midőn bemutatni szerencsések lehe­ tünk, kéijük a királyok királyát, mutassa meg Felséged­ nek az igaz ösvényt, melyen atyai gondjaira bízott népeid még hosszú, bosszú időn át úgy a lelki — az örök; mint az anyagi — az ideiglenes jólét forrásához vezethesse. ' Esedezünk, hogy bennünket iegmagasbb királyi kegyelmében továbbra is megtartani méltóztassék. Ö Felsége erre következőleg válaszolt: Fogadja mindenek előtt Eminentiád, de fogadják önök is főlisztelendő urak szívélyes köszönetemet, hogy üdvözlésemre itt inegjentek. Meg vagyok győ­ ződve, hogy szentegyházunk papsága hagyományos polgári erényeit a trón iránti tántoríthatatlan hűsé­ get és hazaszeretetei ezentúl is gondosan megőrzendi. A midőn önöket változatlan kegyelmemről biz­ tosítom, szivbő! kívánom, hogy az ég áldása ki­ sérje önöket szent hivatásukban. Ö Felségénél azután' a megjelent főméltóságok telték hódoló tiszteletüket Nevezetesen pedig: Gróf Zichy Ferencz tárnokmester, vaj. b. L tanácsos, báró Nyári Jenő kamarás, Mocsáry Ödön kamarás, Veres Imre kamarás, gr. Berchtold Rikárd, gr. Czebrián László, báró Podmaniczky Géza, Daruváry Alajos, Beretvás Endre kamarás, Ivánka Oszkár kamarás, Kubinyi Márton, Dobeczki Ignácz kamarások. Majd a budai görög nem egyesült szerb hitval­ lású egyházmegye küldöttsége következett Telecski Piáló szent-endrei archimcndrita vezetése alatt, ki is a következőket mondotta: Császári és apostoli királyi Felséged! Legkegyelmesebb urunk ! Azon örömhírre, hogy cs. és kir. apostoli Felséged szeretett hazánk eme vidékét, hol habár számra nézve csekély, de hazáját mindig hőn szerető gör.-kel. szerb hivő lakozik, —■ legmagasabb látogatására! megtisztelni szándékozik — legszentebb kötelességemnek tartottam én is, mint a budai gffr.-kel. szerb egyházmegye ideigben földes ura a féktelen indulatu Balassa Imre lé­ vén, e jogon ő is befolyást követelt a várban. Szo­ morú idők voltak ezek Gyarmatra nézve; mig a rakonczátlan alkapitúny Párducz Lukács uram az uta­ sok kirablásával kereste katonai babérjait, addig a vár urai maguk közt űzték a vár és varos kárára czivódásaikat. Az 1655-iki évi országgyűlés néhány más vég­ ház mellett különös figyelemre méltató Gyarmat vára állapotát is, midőn a királyi felséget megkérte e vár épületeinek sürgősen kiigazilósára. s egyszersmind kétszáz lova-t és kétszáz gyalogost szavazott meg e vár rendes őrségéül. Ez időből a lakosság érzületére nézve jellemző esemény az, hogy midőn 1660-ban egy száz főből álló német csajtat küldetett Gyarmatra beszállásolás végett, a lakosok ez ellen tiltakozva, a csapatot megtámadták és valóságos harezot indítot­ tak, melyen egy hadnagy, kél lovas, négy ló elesett és a csapat 'vezénylő tisztnek málhás szekere is zsák­ mányul esett. Utóbb azonban a csetepaté lecsönde­ sült. a zsákmány visszaadalott és a német katonaság is befogadtatott. A következő 1661, 1662 és 1663. években a gyarmati várőrség Balassa Imre kapitánysága alatt a szomszéd várak katonáival egyesülve járt portyázásra változó szerencsével és kisebb nagyobb dicsőséggel, sőt a legutóbbi évben hadi csellel rövid időre Buják várának visszafoglalIsában is tetemes részt vetlek. De ezen (1663.) év lett Gyarmat sorsa-eldőlésének. elpusztulásának is szomorú emléke. 1663-ban a Köprili vezérlete alatti török-had­ seregnek, melyhez Apafi Mihály hnd-erejc is csatla­ kozott, Érsekújvár bevétele után egy része Nógrád vára ostromára indult és azt megvévén, a vidék többi vára is (Drégely palánk. Szécsény, Hollókő, stb.) ismét török kézbe került. E sorsban részesült Gyarmat is, csak hogy azt a török nem tartá meg. nem is helyezett bele őrséget, hanem kifosztó, fel­ dúlta, fölperzselle. Lakossága el széledt. Bástyáinak romjai omladoztak, sánczai bedőltek, a körülfolyó Ipoly vize falainak alapjait mosó el, utczáil vad fű borította cl, mindenütt nz enyészet dúlt, annyira, hogy 25 év múltán, 1688-ban ax egyházi vizsgálat (canonica visitatio) vezetője Gyarmat városa egykori helyére alig birt rá találni > �1894. szeptember 18. koca kormá&yiójz, Brankotics György, szerb pátriarcha o Szentségének mint legfőbb rgybáiföm enge>lelmével 41 itt egybegyült bitekkel együtt hódolattal járulni é» cs. éa kir. apostoli Felséget! kegyes szine elé kinyilvá­ nítsuk axt, hogy örömünket és lelkesedésünket osztja ma velünk a budai gör. kel. egyházmegye összes eklerusa és hívei. A gör. kel. szerb nép császári és apostoli királyi Felséged boldogemlékű elődei iránt mindenkor hű és odaadó volt: a gör. kel. szerb derűt császári és apostoli királyi felséged elődeinek földi szerencséjük és lelki üdvükért mindenkor forróan a mindenhatóhoz imádkozott: én is ma magamat legszerencsésebbnek mondhatom, mi­ dőn ezen az örömnek és a szerencsének szentelt napon, legalázatosabban csedezlietem Felséged legmagasabb szine előtt: Kegyeskedjék császári és apostoli királyi Felséged egyházunk, papságunk és népünk bomogiális hűségének és tántorithaUan odaadásának hű és őszinte kifejezését legkegyelmesebben elfogadni, melyet császári és királyi Felséged szent személye és legmagasabb uralkodóház iránt mnidörökre viselkedünk. Az egek ura sokáig éltesse császári és apostoli királyi Felségedet és a dicső uralkodó házzal együtt szeretett hazánk örömére és üdvére Felséged fényes és hatalmas uralkodása alatt boldogan élő összes népek büszkeségére és dicsőségére. (> Felsége válasza: -Igen szívesen fogadom a budai görög-keleti-szerb egyházmegye papságának, hivei nevében is kifejezett, hódoló üovözlelét és is­ mert hü ragaszkodása újabb biztosítékát. Adja az ég. hogy gazdag siker kisérje lelkipásztori és hazafias működésűket — legyenek meggyőződve mindenkori kegyelmemről. Ezután jött az ev. református egyház küldöttsége, — Szász Károly dunamelléki püspök élén, kinek beszédje a következő volt: Császári és apostoli királyi Felség! > Legkegyelmesebb Urunk! Midőn Felséged Nógrádvármegvéjét legmagasabb királyi látogatásával szerencséltetni méltóztatik, a vármegye területén lévő bár a többi felekezetekhez képest csekélyebb számú, de legmagasb trón és a haza iránti hűségben első­ séget senkinek nem engedő evangélikus református egyhá­ zak is sietnek, összes híveik legőszintébb hódolatát császári és apostoli királyi Felséged legmagasabb szine elé hozni s a trón zsámolyára letenni. E református egyházközségek nagyobb része a dunán­ túli, s közülök csak egy, a vezetésem alatt álló dunemelléki református egyházterülethez taitozik ugyan, de idősb püs­ pöktársam be:egsége miatt nekem jutott a kiváló szerencse a vármegye területén lévő összes reformátusok, Felséged leghübb alatt valói s a baza bű polgárai hódolatát tolmá­ csolhatni, részükre Felséged legmagasabb kegyelmét s ol­ talmát, melyben mindig részesültek, jövőre is kikérni; mindnyájok nevében azt a forró imát bocsátani az egek Urához, a királyok királyához, hogy Császári és apostoli királyi Felségedet, a legalkotmányosabb királyt, az egy­ házak legfőbb és legkegyelmesebb védurát, népei boldogitására, magyar hazánk és nemzetünk üdvére, egyházunk atyai védelmére soká, igen soká boldogul éltesse! Ö Felsége állal a beszédre adott válasz: A Nógrád vármegye területén lévő evangélikus református egyházközségek hódolatát különös meg­ elégedéssel fogadom s szívesen biztosítom a magyar­ honi evangélikus református egyházat ez alkalommal is további kegyelmemről és oltalmamról. Sárkány Sámuel, bányakerületi ág. b. ev. püspök, a nógrádmegyei esperesség képviseletében: Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk !■ A magyarhoni ág. h. ev. egyház bányai egyház­ kerülete kötelékébe tartozó Nógrádmegyei esperesség képviseletében, a legmélyebb tisztelettel jelöniünk meg Felséged legmagasabb szine előtt, hogy mint minden­ kor, ugy ezen alkalommal is, a midőn azon kiváló szerencsében részesülünk, hogy királyi Felségedet magyar hazánk földjén és Nógrád megye területén üdvözölhetjük, törhetlen alattvalói hűségünknek kifejezést adjunk.' A Felségedhez, legkegyelmesebb koronás királyához tántoriihatlanul ragaszkodó magyar nemzet, áldja az isteni gondviselést, hogy Felséged legmagasabb személyé­ ben számára bölcs, igazságos és jóságos uralkodót ren­ delt, ki a gondjaira bízott népeket a békés haladás és a jólét áldásaiban részesíti és saját boldogságát népeinek boldogitásában keresi és találja fel; minket pedig, ág. h. ev. alattvalóit, ezenkívül még a legmelegebb hálaér­ zet is buzdít, lelkesít és kötelez, hogy a legodaadóbb ra­ gaszkodással viseltessünk Felséges Urunk és jóságos kirá­ lyunkhoz, kinek atyai uralkodása alatt vallásunk szabad gyakorlatinak jótéteményét báborilbatlanul élvezhetjük s egyházi intézményeinket sikeresen fejleszthetjük. Mély alázattal esedezünk, hogy Felséged evangyélmi egyházunkat továbbra is boldogító királyi kegyelmében részesíteni kegyeskedjék s buzgó imáinkban kérjük az isteni gondviselést, miszerint Felséged legdrágább életét sértetbnül megóvni, legjobb áldásaival gazdagén megaján­ dékozni. szeretett hazánk és egyházunk boldogitására a lehető legmagasabb életkorig megtartani kegyeskedik. Ajánljuk magunkat császári és ap. kir. Felséged legmagasabb' kegyelmébe ! 6 Felsége a szónoknak következőleg felelt: Különös megelégedéssel fogadom a nógrádvAr * megyei ágostai hitvallású evangélikus esperesség hű.tégénok ós hódolatának kifejezését,. Legyenek meg­ NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ győződve további kegyelmemről, valamiül arról is. hogy vallásukat és egyházi intézményeiket mindenkor örömmel oltalmamba veendőm. Deutacb József, helybeli főrabbi a megyebeli izra­ eliták részéről: Császári és apostoli .királyi Felség! I/Cgkrgyelniesebb Urunk! Ezen nagy örúmnapou, melyet Nógrádmegye ma ünnepel, ürömiéit szívvel jelenünk meg mi is, mint a megye összes izraelita hitközségeinek képviselői legkrgyelmesebb királyunk előtt, hogy legmélyebb hódolatun­ kat és üdvözletünket kifejezhessük. Hálát adunk a gond­ viselésnek, hogy alkalom adatott nekünk alattvalói hű­ ségűnk és szeretetünk nyilvánításával járulni felséges Urunk, királyunk elé, ki bennünket izraelitákat ép ugy, mint országainak többi vallásfelekezetű lakosait, gyer­ mekeiként szeret és legkegyelmesebb oltalmában része­ sít. Ev midőn a múlt kegyeiért hálánkat fejezzük ki, könyörgünk Felségedhez: részesitje továbbra is atyai kegyében a trónhoz és hazához tántorithatlan hűséggel ragaszkodó zsidó alattvalóit. Az egek Ura. ki a kirá­ lyok és uralkodók sziveit kormányozza, hallgassa meg imánkat, melyet legkegyelmesebb királyunk boszszu élete és boldogságáért mindennap hozzá intézünk és tartsa meg legnemesebb szivú uralkodónkat, szeretett magyar hazánk dicsőségére, népeinek boldogitására, még nagyon, nagyon soká! Ámen! Erre a beszédre adott legmagasabb királyi válasz : A nógrádvármegyei izraelita hitközségek hódo­ latát és tántorithatlan hűségének biztosítását köszö­ nettel foga’dom. — Népeim irányúba a vallás különb­ ség nem ké|>ez válaszfalat szivemben, királyi ke­ gyelmemre és oltalmamra tehát önök is mindenkor számi t halnak. O Felsége ezután a helyben állomásozó, illetve tartózkodó katonatisztek s ezekhez tartozó katonai hivatalnokoknak hódoló tisztelgését fogadta. A sor azután a törvényhatóságok küldöttségén volt. Itt Gróf Degenfeld Lajos, nógrádmegyei főispán az itteni s a megjelent törvényhatóságok nevében: Felséges császár és Apostoli király, legkegyelme­ sebb urunk! Nógrád-, Heves-, Gömör-, Zólyom- és Hontvármegyék képviseletében jelentünk meg Felséged legma­ gasabb személye előtt azon alkalomból, "hogy Felséged legmagasabb látogatásával Nógrádrármegyét szerencsélteti s azon czélból, hogy Felségednek legkegyelmesebb Urunk­ nak és Királyunknak alattvalói és jobbágyi hódolatunkat kegyes szine előtt bemutassuk s Felségedet a legmélyebb alázattal biztosítsuk legmagasabb személye iránt való tántorithatlan hűségünk és ragaszkodásunk felől s azon ötöm felől, melylyel Felséged legmagasabb megjelenése mindnyájunk szivét csordultig eltölti. Ez alkalommal a legmélyebb alázattal kéijük Fel­ ségedet, terjeszsze ki ezen vidékre továbbra is atyai gond­ jait s fogadja kegyelmesen az általunk képviselt várme­ gyék alattvalói hódolatának és hűségének bemutatását. A király Ó Felsége erre igy felelt: Nógrád vármegye s a szomszédos törvényható­ ságok hü ragaszkodásának biztosítását meleg köszö­ nettel fogadom. Ezen vidék szellemi és anyagi fejlő­ dését mindenkor éber figyelemmel kísértem s legye­ nek meggyőződve, hogy e részbeni törekvéseiket ezentúl is nyomatékosan támogatni fogom. Elénk örö­ memre szolgál, hogy oly számosán jelenlek meg üdvözlésemre s kérem Önöket, vigyék meg az önök által képviselt törvényhatóságok összes lakosságának szívélyes üdvözletemet. (• Felsége elmondott beszéde után e küldöttség­ nél hosszabb megálhifiodást tartott s a tagok közül nehányat legmagasabb megszólítással tüntetett ki. így például Török Zoltán, -Losoncz |>olgármesterét6l azt kérdezte : rendben van-e a város és hogy épitik-e a kaszárnyát? Majd Zsilinszky Mihály, zólyomi fő­ ispántól is kérdezte: rend ván-e n megyéjében. Csipkay Károly ugyanottani alispánhoz azt a kérdést in­ tézte, hány éves és megjegyezte azt is, hogy milyen fiatal. Kállay Zoltán, hevesmegyei főispánhoz is szó­ lott imigy: «ugy-e bár,rossz volt az idei termés! * A b.-gyarmati ügyvédi kamara nevében Balás Jó­ zsef ügyvéd tartotta meg beszédét: Felséges császár és apostoli király! Legkegyelmesebb urunk! Enge<|jo meg kegyelmesen Felséged hogy a balassa­ gyarmati ügyvédi kamarának mint a Nógrád- és Hontmegye területén működő ügyvédek összeségének hódolatát eten kamarai küldöttség áltál bemutatni szerencsés lehessek, oly legalázatosabb kérelemmel, hogy a jog- és igazságszol­ gáltatás terén működő eme testületet cs. és kir. Felséged eddigi legmagasabb oltalmiban részesíteni, és úgy a Felsé­ ged legmagasabb személye iránt mint a felséges uralkodáhúz iránt törhetlen hűségének nyilvánítását elfogadni legkegyel­ mesebben méltóztassék. Isten éltesse Felséges Királyunkat! A válasz a következő volt: A balnssa-gyarmati ügyvédi kamara hódolatá­ nak és hűségének nyilvánítását kedvesen veszem Ismerve nemes hivatásuk nehézségeit, teljes készség­ gel biztosítom önöket királyi oltalmamról. A beszterczebányai kereskedelmi és iparkimira küldöttsége vezetőjének Tillos Bélának szavaira U felsége ily választ adott: ........ . » .. . . 5 Köszönetéi mondok ösiökuok illeni megjeleué-. síikért es hű ragaszkodásuk kifejezéséért. Az ország­ nak főleg n kereskedelem terén, valóban oly örven­ detes haladóra a hazai kereskedelmi és iparkamarák buzgó es czeltudatos tevékenységének is lévén kö­ szönhető. szivemből litvánom hogy fáradságos mun­ kájukat ezentúl is gazdag siker koronázza. A kuldötségek során azután végül a helybeli kir. törvényszék, kir. ügyészség, kir. közjegyző, kir. *ziigyigazgatóság. |M'ii kir. államepitészeli hivatal, posta és túvirda hivatal, kir. erdöfeiügyelóség. kir-. tanfe­ lügyelő-ég és tanítok jelenlek meg 6 Felsége előtt üdvözlő és hódoló beszédeikkel együttesen teslületi-leg kiknek ugyancsak megfelelő, és a fentebbiekhez hasonló nyája- és rzivélyes válasszal felelt. A tisztelgések megtörténte után, már este felé, még mindig óriási nép hullámzik a megyeház előtti téren, hogy az ablakból néha kitekintő dicső, szere­ tett magyar királyát 0 Felségéi lelkesen meg-iueg éljenezhesse s iránta-érzet rendithetlen szeretőiének s legmélyebb alattvalói hódolatának ilyen nyílt, őszinte kifejezést adjon. Annyit immár konstatálha­ tunk. hogy a mai nagy örömnap élénk s kellemes emlékezetű maradt meg örökké mindazok szivében, a kik annak részesei lehettek. Udvari ebéd 0 Felsége a király ma, azaz 17-én délután ti órakor a megyeház nagy termében, vendégeinek tiszteletére 45 terítékű udvari ebédet adott Jelen voltak a többek közt: gróf Degenfeld Lajos. Vaszary Kolos, Albrecht. Szalvator, Arnulf bajor kir. herczeg. Frigyes főherczeg. gróf Zichy Fe­ rencz, Hieronimy Károly, gróf Czebríán László, vala­ mint az udvari kísérelnek összes tagjai. A menü a következő volt: l'otage á la Montesquicn. Vol-au-vents ü la Heine, I’iéee de boeuf et roulade de boeuf. Timbalc de jumbon á Ja Churtres. Kein de chevreuil, saladé, groseilles. Bárfait iui café en surprise. Fromage. Glaces au.v fraises el au chocolat. Dessert. •• Feljegyzésre mé/tó, hogy Ö Felségének a leg­ teljesebb éjjeli nyugalmát biztosítsuk, csendőrök is fel­ ügyeltek arra, hogy a megyeház környéke a nyuga­ lom órái alatt senkitől meg ne háborittassék. Nos iga­ zán mondhatjuk, hogy ez a csendőri felügyelet majd­ nem teljesen felesleges volt Meg vagyunk győződve ugyanis arról, hogy az ’e tekintetben hetekkel ez­ előtt kibocsátott • Hirdetménytől * eltekintve is,— nem akadt volna senki, a ki az Ö Felsége éjjeli nyu­ galmát a legkisebb lármaszóval is megháborilotta volna. Alkalmunk is volt meggyőződni arról, hogy a megyeház környékén az emliteít éjjeli idő alatt való­ ban a legnagyobb.csend honolt s az egyáltalán sem­ mivel sem lön megzavarva. A herczegprimás útja Balassa-Gyarmatra. Szombaton reggel 8 és fél órakor hagyta el a bíbornak'herczegprimás székvárosát, hogy Ö felsége legmagasabb látogatása alkalmából Balassa-Gyannaton a pap-ág küldöttségét vezesse legmagasabb személye elé. Kíséretében voltak összes udvari papjai: Hetyey Sámuel kanonok, irodnignzgató, dr. Kohl Medárd és dr. Wnller Gyula titkárok, dr. Kiinda Teofil szent­ széki jegyző, báró Gudenus Arthur levéltárnak, kik­ hez még dr. Komlőssy Ferencz kanonok, Bomeiser budapesti préjiost-lelkész, majd Kovács József kemencze-kerüleli esperes, kis-gyarinali lelkész csatla­ koztak. Állomásról állomásra lelkes óvácziókban része­ sült n nagylelkű főpászlor. Csatán az egész Lekérkerületi papság megjelent nagy számú közönséggel, melynek nevében Rózsa József esperes üdvözölte a fópa|X)t, ki n figyelmet szívélyes szavakkal köszönte meg. Lelkesült beszédei intézett a következő állomá­ son r. kath. hivei nevében Kovács József esperes, inig Ipolypásztónál Magasházy, tölgyesi lelkész tolmácsolta a szeretet és hódolat érzelmeit nemcsak, hanem hang­ súlyozta különösen a törhetlen odaadást és ragaszko­ dást a bib írnok iránt minden irányban, főleg azon téren, melyen az egyház érdekeiért fejti ki nagy­ szellemű tevékenységét A herczegprimás köszöneté után harsány éljenzés hangzott fel, mely alatt a vo­ nat elrobogott. Ipolyszakállos >n a vámosmikolai lelkész. Morvay szólott, igen szép szavakban fejezvén ki a nép határ­ talan örömét a felelt hogy Ö Eminencziáját körében üdvözölheti. Bélen Braun Ferencz volt a szónok, ki­ nek szivliől fakadó szavait őszinte lelkesültséggel viszhangoztattók n nagy számban megjelentek. Fényes közönség várta Ö Eminencziájál Visken, a hol Kudora János, Honlmegye egyik legkiválóbb szónoka ékes szavakban tolmácsolta a szeretet és hódolat igaz érzelmeit. Ott voltak: gr. Oberndorf Hugó és családja, Ivánka Oszkár cs. és kir. kamarás és családja, Jankovich Béla és családja, Okolicsányi László orsz. képviselő és családja, Ivánka Lászlóné, báró Krauchenberg e< családja. Gosztonyi Izabella, Hartakovics Gyula kamarás, Ivánka Zsigmond, báró Hudnovszky Szidónia; Száraz földbirtokos és családja, Gallovies Alajos, Stibló János, az egész vidékbcli papság ás uagy számú elökulő közönsé^r mely­ �6 virág füzérek kel kedveskedett a közaxeretetü föpáax túrnak. Nagy közönség vonult ki 0 Eminencziája tisz­ teletére Ipolyságon, melynek nevében Foltin János lelkész intézett u bibornokhox tartalmas beszédet, n melyre ö Eminencziája a következőkkel válaszolt: Előszűr vagyok e tájon. Nem ismertem a vidéket. De ismertem múltját, a mely nemcsak nemes érezők­ kel, de nemes érzelmekkel is gazdagította mindig a hazát. Legyünk ezentúl is hü fiai az egyháznak, hü fiai a hazának, hü alattvaló felséges Királyunknak, kinek üdvözlésére sietünk és Isten áldása nem fog elmaradni soha! Riadó éljenzés tört ki e szavakra, a melynek iecsillapulta után Lestyánszky alispán bemutatta <> Eminencziájának a jelenvolt előkelőségeket, kik közül O Eminenczija többeket ismert fel régi tanítványai gyanánt Ott voltak Berko István megyebizoltsági tag, Hederváry Antal ügyvéd, Schiller Antal köz­ jegyző, Bolgár főszolgabíró, Herczeg Vincze városi főjegyző, dr. Rácz ügyvéd, számos előkelő hölgy és igen nagy számú közönség, melynek soraiból több hölgy is be lön mulatva Ö Eminencziájának és né­ hány kis leányka, kik boldogok voltak csokrokat nyújthatni át Ö Eminencziájának és áldásában ré­ szesülhetni Drégely-Palánkon is az egész vidékbeli papság várta ő Eminencxiáját Bohuniczky Ignácz ez. kano­ nok vezetése alatt ki rövid szavakkal üdvözölte a bibornokot. Midőn aztán a vonat 1 óra után néhány perczczel Balassa-Gyarmatra az indóházba berobogott, is­ mét harsány éljenzés hangzott fel ezer és ezer oldal­ ról. Gr. Degenfeld főispán üdvözölte a bibornokot igen szívélyes szavakkal, a melyeket 0 Eminentiája meleg szavakkal viszonzott. Kezet szorítván a jelen­ voltakkal, újból megköszönte a figyelmet és behajta­ tott a már ünnepi diszben úszó városba, a melynek ulczáin valóságos népáradat hullámzott egészen a a zárda épületéig, a mely a bibornok fogadására el­ készíttetett ' • » A zárda bejáratánál a főnöknő Ambrózia nő­ vér fogadta a főpásztort határtalan örömének adva kifejezést hogy ő Eminencziájál üdvözölnie szeren­ cséje lehet Majd egy kis növendék lépett elő és ked­ ves szavakkal üdvözölvén ő Eminencziáját egy diszes virágcsokrot nyújtott át a melyet a nemeskeblü fő­ pap látható örömmel fogadván, termeibe vonult. Egész d.-u. élénk mozgalom uralkodott a zárda körül, jeléül azon örömnek és szeretetnek, melyet magas jelenléte a városnak szerzett és a melylycl a város apraja-nagyja- magas személye iránt viseltetik. Balassa-Gyarmat a királylátogatás alatt. Balassa-Gyarmat városának háztulajdonosai dicsé­ retre méltó versenyre keltek egymással, hogy Ő Felsé­ gét külsőleg is szerénységünktől kitelhetőleg méltóan fogadhassuk. Nincs ház a városban, mely ne Öltött rolna ünnepiss külsőt ezen igazi örömnapok alkalmából. Szí­ vesen tette mindenki, nem volt szükség semminemű rend­ őri beavatkozásra, vagy másnemű pressiopa. Így fogadja királyát a magyar: igazi tisztelettel ós páratlan vendég­ szeretettel. Nemes példával járt elő a vármegye, mely ebből az alkalomból székházét alaposan átalakította. A vármegyékét, mint Ő Felsége és kíséreteinek InkÁsn. Százra menő munkássereg egyesült erejének sike­ rült egy — külső csin, czélszerü berendezés és kényelem tekintetében a legfokozottabb igényeket is kielégítő — modern épületet alakítani belőle, melynél az épületbe­ rendezés technikájának legújabb vívmányai nyertek atka), mazást így a közigazgatási oldal összes ablakainak tetszetősb alakú és praktikusabb berendezésüekkel történt kicserélése, az azoknál alkalmazott Piek-féle szellőztető készülék, több rendbeli uj ajtó, az Ó Felsége lakosztáylát képező szobák uj parquettje, a fürdőszoba, az épü­ letbe bevezetett vízvezeték, villamos csengő, vízzel'öblí­ tett elesettek, a lépcsőbáz terrazzója, a kapubejárat faés mozaikburkolatja, megannyi hasznsa befektetésnek tekinthető újítás, melyek arra vannak hivatva, hogy a máskülönben elég terjedelmes épület lakályosságát fo­ kozzák. Mindezekből a nagy közönséget leginkább az Ő Felsége és kíséretének szánt lakosztály berendezése ér­ dekelvén, a következőkben adjuk annak rövid leírását: U Felségének lakosztályát a királyi ebédlő-tetemül szolgáló nagytermen kívül 8 utczai szoba és az ezeknek megfelelő udvari helyiségek képezik; magában foglalja pedig e lakosztály a kistermet, a főlspáni termeket és az alispán lakásának 3 szobáját. — A kisterem fogadó­ terem gyanánt fog szolgálni és 2 készlet rozsdavörös szint), préselt peluche-butorral’ van berendezve, mely­ nek farészci fényesen aranyozottak > a szomszéd átjáró szoba, — melyben állandóan a szolgálattevő adjutáns tartózkodik — olivzöld selyem- és peluche bútorzattal van ellátva; következik a sálon, vadgalambszinü bú­ torzattal (angol illésben),_ nagy consoltükűr és igen szép.. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ csillárral; a dolgozó szoba berendezése igen'egyszerű, ó-német stylü bútorosaiból, consoltükör, egy íróasztal- és irattállványból áll; a hálószoba fabéjszinű, cheape-atlasz bútorzattal bir (barokk-stylben), melyet egy diszes faragványu ruhaszekrény, mosdóállvány és egy sárgaréz ágy egészít ki; megjegyzendő, hogy miuden egyes szoba el vau látva azonkívül a bútorzathoz illő függönyök- és szőnyegekkel is. Ezután következik a szolgálatbeli komornyik, mel­ lette a másodkomornyik és vadásznak közös és a szolgálatonkivüli komornyik szobája. Folytatólag vannak a legmagasabb kíséret tagjainak a szobái, u. m. Lichtenstein bsrezeg vezérőrnagy hálószobája, ugyanannak sza­ ténja ; Paar gróf, lovassági tábornok, főbadsegéd szalonja és hálószobája; Vivenot százados, kúldöncztiszt szobája; Pollack őrnagy, szárnysegéd szobája és 8aint-Quentin gróf, hadsegéd szobája. A megyeház jobb szárnyában s illetőleg a nagyte­ remtől délnek 5 szobát a katonai iroda személyzete fog­ lalja el; ezek : Sprecher alezredes, Magyar őrnagy, Cbalaupka titkár, Mecséry titkár ós liepolus kiadó. A jobb szárny szögletén van továbbá Bolfras altábornagy íöhadsegéd szalónja és hálószobája; mellette Wolkenstein gróf nkonyhamester szalonja és hálószobája; Lónyay alezre­ des szárnysegéd szobája; Marisé kabinetirodai titkár és Kénig udvari tanácsos szobája. Az emelet többi szobáiban és a földszinti helyisé­ gekben az udvari hivatalnokok, a konyha- és szolgasze­ mélyzet vannak elhelyezve. Felemlítendő továbbá, hogy a legmagasabb láto­ gatásnak emléke remek kivitelű üvegfestményekkel van az utókor számára megörökítve, melyek a lépcsőháznak kellemes hatású, halvány szinekkel kifestett csarnokában lettek elhelyezve. A tnlajdonképeni emlék 6 Felségének üvegre fes­ tett arczképe, mely őt a Szt. István-rend diszes ornátusában, ezobolyprémes zöld palástban ábrázolja s ez képezi a mintegy 51/, méter magas ablaknak főcsoportját; az ablak felső részében, az ország czimero körül művészies elrendezésben sorakoznak: Erdély, Fiume, Horvátország, Szlavónia és Dalmáczia czimerei. Az alsó részt Nógrádvármegye czimere foglalja el s alatta következő szöveg: .A királylátó Nógrád hódolata jeléül MDCCCLXXXXIV. Szent-Mihály hava 17-én. * Az ablak alsó két sarkában allenben B.-Gyarmat és Losoncz városok czimerei vannak elhelyezve. A szom­ szédos ablakon jobbról : Degenfeld Lajos gróf főispán­ nak czimere (grófi korona fölött 6 sisakkal ékített és 6 osztályból álló czimerpaju, melynek közepén a család ősi czimerét — egyfejű ezüst sas, a balról jobbra menő rézsútos metszésen kétféléi term. papagály — tartalmazó szirpajzs foglal helyet; alul külön szalagon: „Quo fata * volánt jelmondat), balról Scitovszky János alispánnak czimere (jobbról: vörös mezőben sasszárny között ke­ reszt, fölötte 3 lebegő csillag, balról: kék mezőben szik­ lás dombén term. daru, annak csőrében rózsa; az alsó ezüst mezőben lángoló szív fölött .Isten szeme *) lát­ ható ; a többi ablakok a környezettel igen jól összhangzó, egyszerű liliommotivumokkal vannak befestve. A Kratzmann műterméből kikerült üregfestmények élénk színeinek összhatása valóban megkapó; kompozí­ ciójuk és. technikájuk pedig oly művészi, hogy nemcsak a hozzájuk fűződő kellemes visszaemlékezésnél fogva, de mint valódi műbecscsel biró alkotások is, székházunk­ nak mindenkor kiváló díszéül fognak szolgálni. Városunk anyagi javakban nem gazdkg, de azért az elöljáróság gondoskodott róla, hogy a „város háza * is ünnepi ruhát kapjon. Egyszerű és igénytelen a külseje, de azért haza­ fias örömmel munkálkodtunk ennek az ünnepi ruháján is. Az utczák különös diszt nyertek a magas, nemzeti szinre festett, fellobogózott póznák által, melyeken a villámos világítás drótjai futnak végig. Meseországban képzeljük magunkat, midőn a fö-utezán, Deák-utczán és a szügyi utczán egészen ki a vasúiig sétálunk. A villa­ mos fény méltó hirdetője a mi végtelen örömünknek. Fény és világosság: ez illeti a mi Felséges vendégünket: fény és világosság kisérje őt minden lépten, nyomon. A vasúti igazgatóság sem maradhatott el az ünnep­ lők sorából. Az indóház mellé svajezi stylusban gyönyörű pavillont építtetett, mely ö Felségének elindulásakor váró­ teremül fog szolgálni. A pavillont fenyvesek és egyéb dísznövények veszik körül. De tartsunk rendet és kezdjük leírásunkat a kővári úton gothikus stylben épült díszkapura), melynek kék alapszíne van arany diszszel, dúsan ellátva kék bársoúynyal és az ivezetek arany paszománttal vannak befoglalva. A függönyök között megyei színekben zsinóron függ ily ftfiirat: „Boldog otthont lelj körünkben *; másik oldalán „Odv a királynak * és a diadalkaput országos, megyei és heraldikai lobogók ékesítik. Leginkább diszitik az utczákat a póznák, melyek a kivilágítás alkalmával fenséges hatást fognak gyakorolni. A póznák két vége nemzeti szinre van festve, fellobogózvák monogrammos lampionokkal ellátva/Gserfalomb-füzérekkel összekötve, ugy hogy mintegy alagutat képeznek és a szines üveggolyókkal elragadtató látványt nyújtanak. Valóságos remeke a jó Ízlésnek a megyeház előtt felállított, renaissance-stylű nagy díszkapu. Alapszíne barna arany diszszel, közepén bársony drapperia, oszlopzatán monograminok, 0 Felségeik relif arczképei, országos és megyei zászlók. A kapu fölött két tripos áldozat­ füsttel. Középső póznán Ö Felsége családi zászlója. A homlokzaton a kővári útra nézve megyei sziliekben ily felirat: „Bizalmad az ősi erényben Szeretet záloga a magyar szívben *. A város felé nézve: „Koronádnak legragyogób éke Népednek törhetlen hűsége. * A kaput jobbról balról hölgyestráde veszi körül, sátorszerű menyetettel, bordeauz-bársonyból, a villaszerű balkonon foglal­ nak helyet a virágot szóró hölgyek. A díszkapu közvetlen közelében van a bölgy-tribune szintén sátorszerü mjuyezettel kék-sárga szövetből. Ezen . 1894. szeptember 18. foglalnak helyet a ’ irágszóró nők hőlgykisérői. A tribüné fel vau lobogózva Nógrádvármegye monogrammjával és megyei koronával ellátva. Tovább sétáira a föutczán kellemesen lep meg a *-épület „Casinó díszítménye czimerekkel .Éljen a király * felirattal, funerekkel és üveggolyókkal. - Mellette mindjárt a Rónay-báz, melyet a .Takarék­ * pénztár épülete követ, élénken van díszítve országos cximerekkel, bársony és szövet-draperiával nemzeti színben Ú Felsége mellképével transparensben .Éljen a Király * felirattal. Ne hagyjuk ki a Báth-féle házat som, melyen ő Felsége monograwmja diszlik transpanrensben országos czimerekkel. A takarékpénztárral szemközt levő zárda zöld füzé­ reivel vonja magára a figyelmet. Igazán iuposans benyomást tesz városházánk. Élénken áiszrtik nemzeti színű lobogók, vörös bársonyszöretek, országás czimerek, Hont, Zólyom. Heves, Nógrádmegye és a város czimere. Ott fénylik 6 Felsége életnagyságu képe huszár-tábornoki ruhában. A kapu fölött .Éljen szeretett királyunk * tninsparensben, Ü Felsége, a város és megyei czimerek. A tetőn két flangó és 10 cm. árboczlobogó több zászlóval. A relenczei golyók a ki­ világítást fogják szépíteni. A föutczán még a .Népbank * és a .Takarék- és * hitelintézet épületeinek díszítése emelkedik ki. A hitel­ intézet dús díszítés közepette van Ő Felsége mellképe, a népbanknál mint specialitás tűnnek fel egymás mellé rakott méhkasok. Versenyez a fö-utczával a Deák-utcza, hol külö­ nösen jó benyomást gyakorolnak a gr. Zichy tulajdonát képező sarokbáz, melynek kerítése drapszinű szövettel van bevonva végig fehér póznákkal összekötve Oveggolyóguirlandokkal. Az épületen transparens .Éljen a király * felirattal. Rendkívül diszes az ideiglenes megyeházai szolgáló .polgári iskola *, melynek ablakai közt transparensek vaunak lobogókkal, középső ablaknál U Felsége képe. Fönt és a párkányon végig üveggolyók és .Nógrád a * közügyért felirat, mely kirillágittatik. Ugyanezen utczában a Farkas-féle ház, hol Arnulf bajor herczeg lakik, fé­ nyesen vau kidiszitve. A ház előtt 2 magas herold, fel­ lobogózott póznák a bajor czimerrel, alul vastartókon bajor zászlók, alapzata transparens. A diszités alapszint kék-fehér. A szomszédságban levő Balás-féle ház gazdagon van bársonynyal díszítve, ü Felsége életnagyságú mell­ szobra a kapu fölött, üveggolyókkal és füzérekkel bővítve. Szépen vannak díszítve a templomok is, az evangéli­ kus templom „hit, remény, szeretet transparenssel. * Igen díszesek még a dr. Feledi, dr. Bogdán, Kék L, Zeke-féle házak, gr. Forgách A. lakása, a csendőriaktanya, pénzügyőrség és ki tudná felsorolni azt a sok épületet, melynek tulajdonosai a feldiszités által is haza­ fias érzésüknek és a Királyhoz való hű ragaszkodá­ suknak adtak kifiejezést Albrecht föhercxeg. Ö császári és királyi fensége a helybeli honvéd­ laktanyában van elszállásolva, mely kellőkép tatarozva, csinosan díszítve és mostani időleges rendeltetésének megfelelöleg bútorozva bocsáttatott a magas vendég és kísérete rendelkezésére. A laktanya bejárata elé, koroná­ val és czimerpajzszsal ékített árboczokat emeltek; udvarán felállították ama történeti nevezetességű nagyméretű hadi sátort, mely alatt a (Öherczeg tábornokaival Custozzánál tanácskozott: a folyosókat és lépcsőket futó szőnyegekkel borították és az épületben levő összes szobákat * csínnal és Ízléssel bebutorozták. Albrecht föherczeg lakosztályát egy előszoba és két terem képezi. A falak festve, a menyezet a hálószobában redőzött kék és fehér — a szalonban pedig zöld selyemmel van bevonva. A padlók pedig fényezettek. A szalonban mind a négy fal mentén consolos tükrök vannak elhelyezve, a háttérben vagy 15 kis asztal 4—4 kirosszékke), pompás Íróasztal, körevetek stb. állnak. A hálószoba bútorzatát faragványokkal ékí­ tett ágy, szekrények, egy hatalmas ós diszes consolos tükör és egyéb megfelelő bútordarabok képezik. A többi szobák is elég lakályosakká tétettek — bárha csak a legszükségesebbekkel vannak ellátva. A laktanya előtt két herold, póznák, felül családi és országos zászlókkal; a diszités alapszíne vörös fehér és vannak transparensek mindennapi kivilágításra. A ma esti ünnepségeknek egyik legérdekesebb része lesz: a tűzijáték, melyet Ó Felsége a sétakocsikázás után fog megtekinteni. A Madách-utczán menvén át, ez az utcza fényesen lesz kivilágítva. Különösen diszes a törvény­ széki épület fala, mely dúsan van ellátva különféle czi­ merekkel, mongrammal, gelatin-lámpákkal és ginandokkal A tűzijáték főbb pontjai lesznek: ágyulövések, 300 drb különféle röppentyű, szalmaszáll, velenczei napok, 26 drb József fóherczeg bomba, virágkosarak, méhkasok, tűz­ kőnek, óriási vízesés, szökőkutak, plasztikai rózsa, brillant fasor, háttérben szökőkuttal, diadalkapu, túrból előállitott czimerek feliratokkal és bengalvilágitás. Igazi ünnepi ruhát öltött tehát városunk. Mindenütt ünnepi hangulat, ünnepi disz és benső, őszinte öröm. Emlékezzünk ezen napokra gyakran, sokszor. Beszél­ jünk róluk gyermekeinknek, unokáinknak, tanítván ökot király iránti hűségre, a haza iránti szeretetre, hogy minmegnyilatkozásaként hangozzék: Vármegyénk községeinek küldöttségei a királylátogatás alkalmával B.-Gyarmaton. A községek küldöttségei, különböző öltözetükben tarka vegyülékben, bár nyelvükre nézve is külön­ böznek, egy. szív- és léinktől áthatva s örömtől ki-. �1894. szeptember 18. pirult arcKMal foglaltak helyet zászlóik alatt «. a községek nevét egyöntetű, jelző táblácskák alatt a kővári ut két oldalán üdvözölni a legjobb királyt. A városba jövet, a városhoz legközelebb a b.-gyarmati, utáua a sziráki és mellette a losonczi, baloldalt a nógrádi, utána a Szécsényi és füleki járás községeinek küldöttségei voltak felállítva, a gtcsi járás községeinek küldöttségei pedig mind két oldalon helyezkedtek el. S most lássuk a küldöttségeket vezetőikkel járásonként. A b.-gyurniati járásból : AUó-esztergály, Valent János bíró-, Bakó, Foltényi hűre biró-, Csesztve-, Kóza István biró-, (’sitár, Bernit Mihály bíró-, Dejtár, Varga Sándor bíró-, Ebeczk, llolub * János k.-tanitó-, Felsö-Esztergály, Hanulay János kör­ jegyző-, llaláp, Hangács József id.-, Herencsény, Kalmár István-, Hugyag, l’usscb Gyula körjegyző-, Iliny, Lórik Mihály bíró-, Ipolykér, Bebindali Pál biró-, Kékkő, Uyurkovite Imre-, Kis-Kürtös, Purgyis Mátyás-, Kissitráczin, Benyo András-, Kisujfalu, Kubányi János-, Lest, Valacb János biró-, Marczal, Vincze Károly biró-, Mohóra, Borbö Mihály biró-. Nagykürtös, Hibái János biró-, Nagy - Lám, Sterka János biró-, Nagysztráczin Marovinyi János-, Nándor. Nagy Ferencz biró-. Óvár, Huris Dezső-, Patak, Mák Ferencz biró-, Patvarcz, Csaiomiczky Pál-, Pető, Sárközy István biró-, Hiba, Bálint György biró-, Surány, Bobák János bíró-, Szárazbrezó, Súlyán János bíró-, Szelcz, Csányi János biró-, Szent­ páter. Jancsovics János biró-, Szécsény-Kovácsi, Juhász János biró-, Szklabonya, Köteles István ktanitó-, Szügy, Csesztven András-, Trázs, Kohn Jákó biró-, Turopolya, Sánta Pál-, Vadkert. Falmán István-, Varbó, Márton Ignáez biró-, Zobor, Iván János biró-, Zsély, Paholik János biró-, Zsihlava, Kármán János biró vezetése alatt. A sziráki járásból: Alsótold, Juhász János biró-, Bágyon, Kis Albert biró-, Becske, Skerlecx János biró-, Bérezel, Kis István biró-, Bér, Mihalik János-, Bokor, Krátki Márton biró-, Buják, Borbély János biró-, Csécse, Gáspár Imre biró-, Dengeleg, Lauko Pál-, Ecseg, Válóczi Mihály-, Erdőküit, Lrbányi Sámuel-, Erdötarcsa, ^uthy Gyula körjegyző-, Felsötold, Klátyik József biró-, Guta, Puskely János biró-, Heréd, Szvacsina György ez. kanonok, plébános-, Hélialom, Főszer János biró-, Jobbágyi, Bertok Ferencz bíró-, Kalló, Kutliy Gyula körjegyző-, Kozárd, Bagyinszky Pál biró-, Kökényes, * Kis János-, Kövesd, Poróczi'lgnáci-, Kutassó, Szlobodnyik Mihály-, Lőrinczi, Smidt Gyula körjegyző-, Palotás, Juhász Ferencz-, P.-Garáb, Prónay Károly-, Szanda, Majoros Orbán-, Szarvasgede, Kuriu'czi Imre biró-, Szenliván, ifj. Szilassy István biró-, Szirák.-Fucskó István biró-, Terény, Bujgyik Márton-, Vanyarcz, Kovács Bertalan körjegyző-, Zagyva-Szántó, Smidt Gyula, b. körjegyző. A losonczi járásból: Berzencze, Gábor Mihály kedves-, Bisztricska, Vrabecz János biró-, Csehbrézó, Szabó Pál biró-. Hradistya, Zsilág György biró-, Ipoly-Bolyk, Rubint Benedek biró-, Ipolyrónya, Bulyik Ádám biró-, Jelsőcz, Petyi János bíró-, Kalonda, Nagy Ignáez biró-, Kálnó, Hager Lajos körjegyző-, Kálnó-Garáb, Hrasko János biró-, Keresztár, Alberti András-, Kis-Múlyad, Dóra József biró-, Korna, Hirai György biró-, Losoncz-Apátfalva, Kelemen József körjegyző-, Málnapatak, Bástby Dezső jegyző-, Miksi, Misanyik Miklós biró-, Mlágyó, Batsányi Pál biró-, Muesiny, Bozó József biró-, Nagy-Darócz, Kovács Gyula biró-, Nagyfalu, Antalik biró-, Özdin, Betyina Pál biró-, Panyi-Darócz, Barta Imre biró-. Pilis, Bencsik Lajos biró-, Pincz, Boldizsár Lajos biró-, Pollár, Bojnok András biró-, Happ, Rigó Petik Károly biró-, Sóslehota, Jahodnik Já­ nos biró-, Szinobánya, Gábor Pál biró-, Tarnóci, Murecz József biró-, Terbeléd, Nagy Imre biró-, Tőrincs, Bod­ nár Pál biró-, Turicska, Szudár Mihály biró-, Uhorszka, Jakuba György biró-, Videfalva, Szluszjár János biró-, Vilke. HutTini Lajos biró-, Zelene, Bocskár János biró vezetése alatt . A nógrádi járásból: Agárd, Kovács György biró-, Alsó-Bodony, Kaezián Gyula-, Alsópetény, Jókútby János körjegyző-, Alsósáp, Pintér László biró-, Alsó-Széesényke, Mravik István-, Bánk, Ondreásik Pál-, Berkenye, ilj. Főrész József biró-, Borsos-Berinke, Gergely Márton biró-, Debercsény, Varga János biró-, Diós-Jenő, Csurja And­ ris biró-. Felső-Bodony, Kovács Bertalan bíró-, Felsől’etény, Petyánszky András-, Fel<ő-Sáp, Barna István biró-, Felső-Szátok, Sztlcs Pál-, Felső-Szécsényke, Mátyási Gyula-, Horpárs, Uo (fér István-, Katalin, Bach József-, Keszeg, Fehér Pál-, Kis-Ecset, Zachar István bíró-, Kis-Maros, Vilcsek Gyula k.-tanitó-, Kösd, Szántó János esperes-, Legénd, Orbányi Ferencz-, Nagy-tlroszi, Liber István biró-, Nézsa, Kucsera József .biró-, Nógrád, fleez Mihály biró-, Nőtincs. Szegner Mihály biró-, Petu-zj Kucsa János biró-, Puszta-Berki, Kalmár Pál-, Kid, Kökény János biró-, Hátság. Bulejd Jakab-, Honi­ hány, Imre Vendel-, Szántó, Auhinger Antal biró-, Szendehely, Bach Jákó biró-, Szente, Wagn-r Béla-, l'-reske, Makrai Pál-, Tolmács, Melicher Fülöp biró-, t'erőcze, Kammerer Ferencz esperes-plébános vezetése dalt. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ A Szécsényi járásból: Alsó-Ludány, László Mátyás biró-. Bum, Molnár János biró-, Csalár, Sztraczinszky János biró-, Doláuy, Veszelovszky István biró-, Endrefalva, Murányi András loró-. Ette *, Zámbó István, Felfalu, Kuris Lajos biró-, Felsó-Ludiay, Baesko Béla biró-, Galábocs, Molnár Já­ nos biró-. Halászi, Mester László biró-, Hollókő, Herczeg János biró-, Karancs-Ke-zi. Takács Mihály biró-, Ka­ rancsság, ifj. .lekkel István-, Ki-gerge, László István biró-, Kis-Hartyán, Brc«ó János-, Kis-Zcllő, Gazdik András biró-. Litke, Imre Péter biró-, Liptagerge, Gordos Ist­ ván-, Loócz, Kasza Elek biró-, Luczin, Kosaczky Mihály-, Megver, Végh.Gáboi-, Mihálygerge, Nyerges Ferencz biró-, Nagygócz/Szerérny Jenő-, Nagy-Zellő, Borik Péter biró-, Piliny, Tözsér Ferencz biró-, Pöstény, Krista Ist­ ván biró-. Himócz, Borbás Lajos körjegyző-, Ságujfalu, Godó Bálint-, Sipek, Klein Mihály bíró-, Szécsény, Buzinké Antal városbiró-, Szalmatercs, Baksa János-, Szakai!, Kovács Ferencz biró-, Sóshartyán. Adorján Ká­ roly-, Varsány, Ungár Ede biró vezetése alatt. A füleki járásból : Andrásfalva, Tajti János biró-, Baglyasalja, Znak I^ijos biró-, Bárua, Susán I-ajos biró-. Bolgárom, Barna József biró-, Czered, Simon István biró-, Csákányháza, Eged János biró-, Fülek, Telek János biró-, Fülekkovácsi, Agócs István biró-, Fülekpüspöki, Lakatos János-, Galsa, Brusznai Antal bíró-, Hidegkút, Magdeme Mihály biró-,’ Homokterenne, Herczeg Pál biró-, Ipolynyitra, Telek Ferencz biró-, Karancs-Apátfalva, Miklós Mátyás-, Karancsalja, Juhász Károly bíró-, Krr.-Berény, Fodor István Gyurka-, Kazár, Telek János biró-. Kis-Bárkány, Sánta Dávid biró-, Kis-Terenne, Kés-hutás József, biró-, Lapujtő, Petróczy Gábor-, Mátra-Szőllős, Lőrincz Jó­ zsef biró-, M.-Verebély, Papp Gyula körjegyző-, M.Szele, Földi József biró-, M.-Novák, Tóth István biró-, Nagy-Bárkány, # Mrancsik József biró-, Nemti, Forgács Mátyás biró-, Ó-Bást, Tóth Márton biró-, Pálfalva, Ne­ mes János biró-, l’erse, Völgyi Antal biró-, Pogony, Varga Miklós biró-, Ragyolcz, Nagy Imre biró-, Sámsonháza, Petro János biró-. Sávoly, Szulák László biró-, Salgó-Tarján, Barella Henrik biró-, Sopzosujfalu, Szabó Mátyás biró-, Szúpatak, Kérián Pál biró-, Tótmarokbáza, Mikaska Kornél biró-, Vecseklő, Jakab Ferencz biró-, Vizslás, Sándor Gáspár biró-, Zagyva-Róna, Pfaff Gusz­ táv bányagondnok vezetése alatt. A gácsi járásból: Alsó-Sztregora, Tót-Kelecsény, T.-Hartyány, T.Kisfalu, Závada, Kis-Libercso és Rár'ósmúlyad, Dudevszky Béla körjegyző-, Abelova, Hanusz János biró-, AlsóTiszovnyik Gyurkov János biró-, Budalehota, Acbrin János bíró-, Dirény, Csincsura Mihály biró-, DivényOroszi, Dankó József biró-, Dobrocs, Jakubecz András biró-, Fűrész, Szopóczi Pál biró-, Felső-Tiszovnyik, Hugyan Pál biró-, Gács, Körmendy György biró-, Gácsfalu, Zsigó György biró-, Gácslehota, Kanát András biró-, Gergely falva, -Lzukó Márton biró-, Kistugár, Kluncze Mihály-, Kotmanlebota, Glemboczky Gusztáv biró-, Lónyabánya, Petykó Pál' biró-, Lupocs, Koporecz János biró-, Lentvora, Antró András biró-, Maskova, Miklós Grörgy biró-, Madacska, Chlpos Márton biró-, NagyLibercse, Parócza, F.-Sztregora, Borosznok, Szenna, Priboj, Biankó kjegyző-, Nedelistye, Hímek Márton biró-, ŐhuU, Vajó Pál bíró-, Podrecsány, Gyurove János biró-, Prága, Marton János biró-, Poíichnó, Kármán János biró-, Rózsalehota, Klemcnt János biró-, Sülye, Sztolár Pál biró-, Tosoncza, Gálát György biró-, Tamási, Plachy György biró-, Udornya, Galisz János biró-. Vámosfalra, Suttá János biró-, Veres, Krocsek Pál biró vezetése alatt. r 7 A b.-gyarmati nagy hadgyakorlat íövexetö»égr. 1. ő fensége Albrecht cs. és kir. fóheraeg, tá­ bornagy. 2. Br. Bibain Pirét Jenő, lovassági tábornok. 3. Br. Beck Frigyes, táborszernagy. 4. Schönaich Ferencz, tábornok. 5. Gyöngyösi Somogyi Manó, őrnagy, szárny­ segéd. fi. Koller Győző, őrnagy, szárnysegéd. 7. Potiorek 0>zkár, vezérkari ezredes. 8. Auspitz Lipót, ezredes. 9. Herczeg Lobkovitz Nándor, lovas százados. 10. ö fen­ sége Albrecht Salvator, föberczeg, cs. kir. főhadnagy. 11. Herczeg Schwarzenberg János, főhadnagy. 12. Herczeg Erdődi I’álffy Miklós, főhadnagy. 13. Lovag Stollenbach Hübl Ede, törzsorvos. 14. Schuscbnigg Gilbert, vezérkari százados. 15. Lovag Elislagó Krausz Henrik, vezérkari százados. 1(5. Materer Nándor, vezérkari százados. 17. Bauernthali Bauer Fülöp, vezérkari százados. 18. Urbán Nándor, vezérkari százados. 19. Tabajdy Kálmán, m. kir. honv. főhadnagy. 20. Kohl Imre, vadász-százados 21. M'ahl Antal, százados. 22. 2 tiszt mint kerékpározók. 23. Markovik Jenő, főhadnagy, élelmezési tiszt 24. 2 tiszt a törzscsapatoktól. 25. 1 tiszt a lovassági különít­ ménytől. 26. 2 altiszt mint kerékpározó. 27. 4 tábori csendőr. 28. írnokok. 29. Sajtókezelő legénység. 30. Lukes János, hirlaptudósitó. 31. Futtaki Gyula, hiriaptudósitó. Meghívott tábornokok. 1. ó fensége Frigyes főherczeg, cs. és kir. táborszernagy. 2. Radványi Viktor, lovassági százados. 3. Gr. Grünne Fülöp, táborszernagy, 4. Br. Áttér és Iveagbe Enis Vilmos főhadnagy. Döntnőkók ds dőntnőksegddek. 1. Koronvári Jelenteik Vincze, altábornagy. 2. Fiedler Nándor, altá­ bornagy, 3. Lukinác Ede, altáboftagy. 4. Lovag Catinelli Miksa, altábornagy. 5. Pokorny Hermann, al­ tábornagy. 6. Lovag Gutteuberg Emil, tábornok. 6. Lo­ vag Scbarnek Bentzner Gusztáv, tábornok. 8. Lovag Pokorny Viktor, tábornok. 9. Haraszti Bernolák Károly, 10. Klobucsár Vilmos, tábornok. 11. Br. Dobra Kotz Venczel, tábornok. 12. Du Fresne Lipót tábornok. 13. Siebert József, tábornok. 14. Latscher Gyula, tábornok. 15. Br. Spiegelfeid József, tábornok. 16. Koller Albert, vezérkari ezredes. 17. Rummer Adolf, vezérkari ezredes. 18. Schisovszky Adolf, vezérkari ezredes. 19. Br. Weigl József, vezérkari alezredes. 20. Tappainer József, vezérkui alezredes, 21. Benda Albert, vezérkari alezredes. 22. Báró Bordogua és Valnigra Taxis József, magy. kir. honv. alezredes. 23. Puhalló Pál, vezérkari őrnagy. 24. Rónai Horváth Jenő, m. kir. honv. őrnagy. 25. Mádle Ottomár, vezérkari százados. 26. Pivetx Manó, vezérkari százados. 27. Herczeg Nikolsburgir Dietricbstein Hugó, vezérkari százados. 28. Hg. Haktenseini Schőnburg Alajos. 29. Gróf Zedtwitz Alfréd, vezérkari százados. 30. Czibulka Claudius, vezérkari százados. 31. Lischka Emil, vezérkari százados. 32. Gr. Salis-Seeiris János, vezérkari százados. 33. Le Beau Aurél, vezérkari százados. 34. Br. Gagern Ottó, altábornagy. 35. Ermolli Böbm Ede, vezérk. alezr. 36. Galgóczy de Galantha Tivadar, altábor­ nagy. 37. Polonkay András, hadnagy. 38. Kelscha Gyula alezredes. 39. Terkulja János, alezredes. 40. Fáth Hen­ rik százados. 41. Madle Arnold, százados. 42. Maaser Ferencz, százados. 43. Scotti Károly, százados. 44. Lovag Höfer Ferencz, Feldeturmi, százados. 45. Itrupi Jaroszlár, százados. 46. Kratky Károly, főhadnagy. 47. Bauemtbali Bauer Győző, főhadnagy. 48. Nassvetter, al­ ezredes. Titkos tanácsosok és kamarások. 1. Zichy Ferencz gróf, tárnokmester, v. b. t. t, kamarás. 2. Szontagb Pál, v. b. 1.1, főrendi házi r. tag. 3. Gyürky Ábra­ hám gróf, v. b. t t, kamarás, orsz.-gyül. képviselő. 4.Dzruváry Alajos v. b. t t 5. Wenckbeim Ferencz gróf, kamarás, fi. Majláth Géza, kamarás. 7. Kubinyi Márton, kamarás. 8. Berchtold Richard gróf, kamarás. 9. Veres Imre kamarás. 10. Mocsáry Ödön kamarás. 11. Nyáry Jenő báró, kamarás. 12. Czebrián László gróf, kamarás. 13. Majthényi László báró, v. b. t. t Ó Felsége kísérete és vendégeink. Ö C8. és Apostoli kir. Felsége kísérete. 1. Gróf Paar, v. b. 1.1., lovassági táb. főhadsegéd. 2. Bolfras, r. b. t t, altáb., őm„ föhadsegéd. 3. He.rczeg Liditenstein, fölovászmester, tábornok. 4. Gróf Wolkenstein, Rkonyhamester. 5. Lónyti, szárnysegéd, alezredes, fi. Gróf St. Quentin, szárnysegéd, őrnagy. 7. Pollak, szárnysegéd, őrnagy. 8. Sprecher, alezredes. 9. Magyar, őrnagy. 10. Ixivag Wivenot, százados. 11. König, udvari tanácsos. 12. Martsó, udv. titkár. 13. Clialupka, udv. titkár. 14. Mé­ csére, udr. titkár, lő. Repolusk, kiadó. 10. Löbenstein, kormánytanácsos. 17. Kállay, kormánytanácsosi segéd. 18. Stögsr. udv. pénztáros. 19. Branko, udv. főszállásmester. 20. Krausz, udr. fourier. 21. Linger, udv. ellenőr, kormánytanácsos. 22. Lovag Sulczbeck, hivat tiszt 23. Mertz, számvizsgáló. 24. Dr. Kcrczl, fő törzsorvos, 25. lovag Klaudy, udv. tanácsos. 26. Görgey, lovas testőr­ parancsnok, ezredes. 27. Br. Brun, lovas testőrparancsnok. A legmngiwnbb udvar vendégei. 1. Amulf, bajor kir. herezeg. 2. Br. Gunpenbcrg, udvarmester. 3. Br. Horn, ezredes, Ő kir. fensége mellé szolgálattétsdre beosztva. 4. Gr. Arczéné Gedeon Egmond. 5. Ferencz Szalvátor. 6. Br. Léderer, százados. Külföldi katonai attachók. 1. Amerika. Dorszt, százados. 2. Sveicz. Immerhausen, százados. 3. Német birodalom. Deines, ezredes. 4. Olaszország. Caroliere Pollié, ezredes. 5. Angolország. Davrson Douglas, ezredes. 6. Franctiaország. Br. Berkheim, százados. 7. Oroszország. Woronin, alezredes. 8. Románia. Ghika, százados. 9. Svéd­ ős Norvégország. Gr. Ozenstiema, százados. 10. Spanyol­ ország. Espinosa de los Monteros, ezredes. 11. Törökor­ szág. Sabry Boy, alezredes. Róm. knth. hitvallású küldöttség. 1. Vaszary Kolos, bibornok, herczegprimás. 2. Schopper György dr. rozsnyói püspök. 3.-4. 2 rozsnyói kanonok. 5. Schuszter Constantin, váczi püspök. 6. Jung János, püspök. 7. Csávolszky, kanonok. 8. Sujánszky Antal, esztergomi nagy prépost, czim. püspök. 9. Boltizár József, felszentelt püs­ pök, esztergomi általános érseki helynők. 10. Podhragyai Pál, prépost, sclmeczbányai plébános. 11. Farkas Mi­ hály, ez. kanonok, vadkerti esperes. 12. Bohuniczky Ig­ nác:, ez. kanonok, drégely-palánki lelkész. 13. Boda Gábor, esperes, endrefalvai lelkész. 14. Patak János, esperes, szklabonyai lelkész. 15. Gonda Béla, alesperes, házasnényei lelkész. 10. Hottorinszky Károly alesperes, b.-gyar­ mati lelkész. 17. Marich Ágostén, esperes, n.-oreszii lelkész. 18. Tihanyi András, alesperes, ipoly-nyéki lel­ kész. 19. Némethy Rezső, esperes, nándori lelkész. 20. Kovács József, esperes, kis-gyarmati lelkész. 21. Gaibl Sándor, esperes, köresdi lelkész. 22. Hobitsek Ferencz, nánai tb. káplán, n.-marosi lelkész. 23. Erhardt Viktor, karancssági lelkész. 24. Lőrincz János, sós-hartyáni lel­ kész. 25. Árva Ferencz szL Ferenczrendü házfőnök, ezécsényi h. lelkész. 26. Millitzer Károly, zsélyi lelkész. 27. Neymon Károly, pataki lelkész. 28. Oldinger Antal, bélab'ányai lelkész. 29. Foltin János, Ipolysági lelkész. 30. Viszolajstky Károly, alsószemerédi lelkén. 31. Kudora János, viski. lelkész. 32. Fellermajer János, kemenczei lelkész. 33. Poliánovics Ignáez, szobi lelkész. 34. Braun Ferencz, ipoly szakálosi lelkész. A budai gör. kcl.nztyb püspökség küldött­ ségeinek tagjai. Telecskí Piaihó. archimandrita püspük-helyoltes, mint a küldöttség vozotője, Magyarevits Jeremiás, gűr.-kel. esp. Buda-kerületi főesperes, Bolyarics Gábor Mohács-kerületi főespores, Koaztica �8 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. szeptember 18. �1894. szeptember 18. losonciak akkor, midin diaié * uj városi szókbázuk fel-' avaláai ünnepit felséges királyunk aK k<fpének * le­ leplezésével kötötték egybe, ki a jelenség sem kicsiuyiendő.hogy az ünnepély költségeinek fedezésébet A’oriíc.v * Ferenc kir. tanácsos és kir. közjegyző 1000 irtot mond eter forintot adományozott. Ily munificens polgárok, mert hiszen a buzgóiig másban is nyilvánul, virágzóvá tehetnek egy kis várost Mint értesülünk, Losoncz szép ünnepére Balassa-Gyarmatról sokan készülnek. Városunk külsejéhez tartozik ugyan, de azért itt emlékezünk meg arról a díszes sátorról, mely a kis hídon túl a réten van felállítva. Bordeuz bársonyból ké­ szült korona van homlokzatán _és kupoláját me(t végeit zászlók diszitik; innét fogja Ó Felsége megtekinteni a túzjátékot. Díszben áll városunk; fényes, tiszta minden hadd emlékezzünk meg azokról, kik városunk szépítésének tech­ nikai részét végzik. A díszkapukat Humboldt Bernit bpesti c:ég készítette, ugyanő díszítette a polgári isko­ lát Arnulf bajor herczeg, Albrecht föherczeg lakását továbbá gr. Zichy épületét, Balázs ügyvéd házát, a Casinó épületet; a többi épületet Molnár helybeli jónevü asztalosul, társulva Flaschl és Bezzeg szabadkai eléggel diszitette; a villamosvilágitást a Ganz-féle gyár rendezte be, a diszkivilágitást Emmerling Adolf eszközli. Fényes nász Losonczon szeptember hó 4-én déli */,12 órakor a róm. katb. templom szentélyében, sekres­ tyéjében és oratóriumában előkelő közönség gyűlt egybe. Ekkor vezette oltárhoz röjtöki Benő Ferenc * cs. és kir. huszárkapitány Czebríán Máriti grófhölgyet. A majdnem teljesen kész, igen jó illéssel festett és ékített szentélyben a vőlegényen és menyasszonyon kivül még ott voltak az örömapa, Czebriáu László gróf, Hubay Jenő nejével, Czebrián István gróf, Vécsey bárónő, leányával Alice baronesse-szel, István gróf menyasszonyával, röjtöki Bene Ödön, a vőlegény öcscse, özv. Rosty Flóriáné, özv. gróf Forgách Antalné Klotild leányával, Szilárdy Bélánó stb. Tanúk Boné Ödön és Hubay Jenő voltak, vőfély Stilassy Béla. A házasok még az nap este keltek nász­ úira Párisba. Hírlapírói bankét A jelenlévő nagy fcgyvergyakorlatok, illetve királylátái alkalmából tekintélyei számban megjelent fővárosi és helyi, valamint külföldi sajtó résiéről körünkben megjelent hírlapírókról, kik ilyen alkalommal valóban fontos, dl rgyirersraind ,fárasztó munkát vannak hivatva teljesíteni, sem feledkezett meg Nógrádvármegye ■ tiszteletükre f. hó 16- án a Balassa .szálló emeleti termében, egy minden tekintet­ ben sikerült, kedélyes bankettet rendezett, Gróf Degenfeld Lajos főispán és Scitovszky János alispánon kivül jelen voltak a királyfogadó bizottság több tagja, a megyei, városi tisztikar, ügy majdnem minden számba vehető fővárosi politikai napilapok képviselői. Az első toasztot Scitovszky János alispán mondotta, lelkesen íelkőszöntvén a megjelent fővárosi hirlapirókat, kik ily tekintélyes számban látogatták meg vámsunkat. Ezután Nagy Iván emelt poharat' a jellemző bsszcbasonlitást tett, példákkal *1 bizonyítgatva, a régebbi, évtizedek előtti, patri­ archális állapota a a mai lázas, fárasztó tevékenységet igényló *hírlapivá között. Maszák Hugó, a zsurnaliszták ismert atya­ mestere erre, mintegy hozzá Intézettnek tekintvén a toasztot, a fővárosi sajtó valamennyi itt megjelent képviselői nevében azirélyes köszönetét mondott az . őket .ért eme. *megvendégelő alkalmából. Felköszöntóket mondottak még ezenkívül Kemény! Károly, Székely Imre. Farkas Leó, Horváth Danó, Salamon Béla, Vajda Vilmos éltetvén a főispánt és alispánt s azok szép és kedves családjait, valamint Nógrádvármegye vendégszerető és lelkes közönségét A minden tekintetben érdekes és kedélyes bankett menője a következő volt: Velőpuree-lerez. Fogas ramoulard. Vesepecsenye á la Wellington. Sonce Madeira. Puly­ kapecsenye. Marasquln-Pudding. Jardlnetto. Sajt. Fekete kávé. Fehér és vörös bor. Törley „Tallstnan11. Sec. A hadgyakorlatokra a Dunán részint hajúkon, részint a Visegrád— Nagymaros közötti hadi hidon 17-én reggel közvetlen Ö Felségének Nógrtidvártnegyébe erkezte előtt, e megye területére az 1-ső hon­ véd gyalogezred (Budapest), a 2-ik h.-ezred (B.-Gytila és Jászberény), 3-ik h.-ezred (Debreczen), 4-ik h.-ez­ red (Nagyvárad), az 5-ik honvéd huszárezred (Nyír­ egyháza), a 12-ik tüzérezred 20 ágyúja Pókay altá­ bornagy és Reviczky István vezérőrnagy vezérlete lépett. A tiszti kart, de leginkább Pókay altáborna­ gyot, ki több évig Losonczon a 25-ik ezred élén ál­ lott s a katonaság és a polgári elem között a jó vi­ szonyt mindenkor fentartotla, de különben is magas műveltségével sok tisztelőt .szerzett magának a vár­ megye területére való lépés alkalmával lelkesen meg­ éljenezték. A legénység üdvözlésében sem volt hiány. Országos vásárunk Balassa-Gyannaton, mint ai elöljáróság bennünket értesít, jövő hétfőn és kedden: szeptember 24. ós 25-én mog fog tartatni. Az Ipolysági takarékpénztár Hederváry Antal érdemes eddigi igazgatójának lemondási folytán igazga­ tóvá egyhangúlag Berko Istvánt, a város egyik kiváló férfiút választó meg. Nagyszabású lódljazás Nyltrán. Azon lóte­ nyésztő gazdák, kik sikerült szopós csikóval biró szép tenyészkanciáikat, vrlamint 3 éves kanna és méncsikóikat a nyitrai lódijazás alkalmával elővezetni akarják, jelent­ kezzenek szeptember 15-ig a nyitramegrei gazdasági egye­ sület titkári hivatalánál. A lódijazás szeptember hó 30-án d.-e. 10 órakor lesz Nyitrán a honvédsátortáborban, Ugyan aznapd.-iL 2 órakor Jóverseny rendeltetik lótenyésztő mezei gazdák részére. Összesen 400 frtnyi jutaloméi) feg kiosztatni. Gyümölcsvásár, szőlő is borkiállítás Nyltrán. A nyitramegyei gazdasági egyesület által szeptember hó 22-től rendezendő gyfimölcsvásár, szőlő és borkiállításhoz a bejelentések szeptember 12-ig okvetlenül beküldendők. .Mindenféle gyümölcs kiállítható, mert a kereskedők egyaránt keresik a jobb asztali és a feldolgozásra való gyümölcsöt is. Térdij vagy illeték nem szedetik. Bejelen­ tési ívek az egyesület titkári hivatalánál *tk pók, h valamint kosarak la darabonként 20 krért. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 9 Lóverseny Nyitrán szeptember 30-án. Nyitrame­ gyei hölgyek dija: sikverseny, dij 500 és 200 korona és egy tiszteletdü, távolság 1500 mtr. Tétszept 15-ig 15 írt. Zobori dij, gátverseny, dij 500 és 200 korona és egy ti»zteletdij, távolság 4000 mtr. Tétszept. 15-ig 15 frt. Fel­ vidéki dij, sikverseny, dij 300 és 200 korona és egy-egt tirzteletdij, távolság 1500 mtr. Tétszept. 15-ig 10 frt. Nyitrai dij. gátverseny, dij 300 és 2O» korona es egy-egy tiszteletűi), távolság 3000 mtr. Tét szepL 15-ig 10 írt. Lótenyésztő mezei gazdák versenyei 10 dij összesen 224 korona. Részletes programúi a nyitramegyei gazdasági egyesület titkáránál Nyitrán kapható, hová a nevezések is beküldendők. Copaaciparunk haladata. (A * Esztrrházy-féle cognac-gyár.) *v< K cziklo-u emelkedett a fogyasztás aránylag oly nagy mér­ lek be u nálunk, mint * cognacbaa. És miként a magyar ipar minden modern csikkre rávetette magát, ugy nekifeküdt * cognactermelésuek és aránylag rövid Idő alatt e isikben la úrikat verseny fejlődött ki. Ez a verseny nem mindig legtisztább ess kötökkel dolgozott s egvik-mávik előtérbe nyomuló elégre — ha lehetett volna — minden rosszat ráfogott volna. Est tudva, bizonyos kíváncsisággal fogadtam cl egyik uagyrabecstlt barátóm meghívását, a gróf Esxterháay.féle rognacgyár-réssvenytáraaság telepét tekintsem meg. At első, a miről ct alkalommal nreggyós/rdlem. at — a mit a nagy koiönvég bizonyára nem tud, — hogy a társaság részvényei '3300 darab HXI forintos, » iglo.ixai korona teljesen befizetett részvény) a legelőkelőbb kereskedők kezei kötött van. Olyanok kezében, a kik legkiválób intézetek élén is azercpelnek a a kiknek kereskedelmi ügyekben nálunk döntő szavuk van. Ebből még több bizalmat merítve, nicgtekintetlem a leemelést magát, mely ugyanazon rendszer szeriül történik, melyet * l.'oguar. városbeli legelső gyárak követnek. A kezelés tisztasága semmi kétséget .em hagy fenn a a termelés jelentékeny aránya biztosíték arra nézve, hogy * nagy késsiet mellett is jókora mennyiség marad meg mint ó cognac, mely az évek számaival tudvalevőleg értekben folyvást növekedik. A termelés arányai Is nagyobbszcrüek. Egy kálón borpincze * társaság feldolgozására kerülő jó minőségű borainak nagy mennyiségét foglalja * magában, oly mennyiséget, melyhez btsonlót kevés előkelő bortermelő tud ma a fővárosban fölmutatni. A termelt kész cogac agy külön nagyszabású pincéében van, melynek 10-tól egész 60 hektolitert tartalmazó hordóé az 1—4 csilagos, a éhez képest minőségben folyvást javuló italt foglalják magukban, három nagy hajó s ezek mellékfolyosói tel vannak hordókkal, melyek számozva és felcsillagozra rejtik magukban a jó, jobb, legjobb és legcalegjobb minőségű árút, a ! , 1 I : j I I • 1 ! ; I ! I i I s í l miből ónként következik, hogy a jó legalsó fokozat, Mely Özekre ráillik S a ki ebl>en kételkednék, annak kérelmére megnyílik bármely ónkéul kiszemelhető hordónak ugy vagy apró csapja a a gyöngyöző ital inegizlése után érvényesül az a meggyőződés, hogy e társaság a cognarjával a versenyképes­ ség igm magas fokára emelte nálunk a eogur-gyártást. Bi­ zonyság erre nézve a társaság fókönvve. mely első- orb»u iga­ zolja, hogy * főváros és az ország legelőkelőbb kereskedői tartoznak állandó megrendelői közé, mert az egyes tételek sze­ rint a megrendelések gyakorta ismétlődnek; * mi kétségtelen jele annak, hogy a kereskedő és * fogyasztó közönség igényei ki lettek elégítve a bizalma a szép iránt folytón ébren marad. Másodsorban látjuk, hogy a külföld is igen jelentékeny fogyasz­ tója * társulat cognarjának és általában, hogy az napról-napn nagyobb tért hódit itthon is, a külföldön is Érdeklődtem még a társaságnál dívó ellenőrzés mi'olja iránt Éa itt oly rendszer meghonosítását láttam. * tutlyat bátran ajánlhatni minden elő­ kelőbb ipartelepnek. Van itt egy upi jelentési rendszer, mely mely minden nay> számol ad az ellenőrző-bizottságnak arról, hogy mennyi tornácot termeltek aznap, mennyit tesz az ússzkészlet hordókban és |>alarzkokhan. mennyi adatott el aznap és az egész évben az Illető napig, kiktől és mennyi pénz folyt be, mennyi az adósok számlája, mennyi a napi költség * az összköltség az illető napig, hogy áll a hordószámla, az üveg­ számla. mennyi áru küldetett szél aznap és kiknek atb^ szóval egy tüzetes áttekintés az üzleti élet minden apró mozzanatáról, ugy hogy minden peresben tisztán áll a társaság kereskedelmi forgalma, üzleti eredménye és értéke. Ez is a mellett szól, hogy szolid kezekben van a megbízható vezetés alatt áll ez intézet, melynek nemcsak belső tevékenysége s üzleti eljárása, hanem termelrényeinek jeles minősége és elismert, mindig emelkedő versenyképessége méltán kelt bizalmat a közönség legtágabb köreiben az ország határain belül és kivül egyaránt. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Fumunkatdrt: Reményi Károly. Ezer métermázsa széna, további nagy­ mennyiségű szalma eladó. ' Ugyanott több darab neniesvérű 4 és 5 éves ló eladó. Grím a kiadóhivatalban. HUMMER MIHÁLY KOSSUTH-TÉR. Ajánlja dúsan és nagy választékban berendezett O főszer-, festék-, tea-, ram- és borkerakeiését. 0 Úgymint: ezukor, kávé, rizs, hengermalmi liszt, ten, rum, arac, déli gyümölcs és ő«u<, n háztartáshoz szükséges árúkat. Továbbá: kitűnő szalámi, különféle sajtok, nizzai ki­ tűnő aixi aaláta-olgf, asztali, pecsenye-, aszú és spanyol gyógyborok, pexsgők, cognacok. likőrük stb. gyártmányából Űrt ózó czikktket )egjutányosabb napi árakon gyors és pontos k iszol gúlát mellett. , Árjegyzék kívánatra (ingyen és bérmenlve külde­ tik. Kelt B.-Gtarmaton, 1894. szeptember hóban. Kiváló tisztelettel: HUMMER MIHÁLY. * MT ED Jóhiiból való Ili tmlóil íiliétetiL MAYFARTH PH. és Társa a. éj kir. kiiárólai szab, zépnárak, rasöntöde és fözhámor BÉCS, 11—1. Tabontr. 16, Alapittitot 1872. «?.r^L0..7.Yi; smzöM->— gyobb kiállításba. 600 munkással. A gyárakban készülnek a legjobb . Ekék 1-, Í-, 3-, 4-vuul. I Boronák és hengerek •zántöfdldok é« rétek zzámárz. Siecskavágók, darálók, répavágok, Blunt-féle szab, züldtakarmány-Hgjtók. Szállítható takaréküstök mint takarminylttJleaztök 4i Ipar motő-kéazUlékak. Sajtók minden ciélra, JÁRGÁNYMÜVEK 1—<1 vonóillat befogázira. * IMF Legújabb gabonarosták, -dBi további triörök, kukoricza-morzsolók, széna- és szalmasajtók valamint bor- és mmöicssaitolfcra tiyümölca- és szölözúzók. Atualókéazülékek gyUraülcv 4a vatemény arámira éi mindenféle ipart ctélokr * Önműködő szabadalm. SYI’HONIA kézhajtázra, állók- é« ailllltó kéazUiékkel. , . Mőlóveaaző- éa növ. peraet’tők. Ar|«(yzékek ét ellaanri blzoayllváayak la|yaa. — Képviselik falvttataU. �8 1894. szeptember 18. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ Árverési hirdetményi kivonat A Szécsényi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Virág Erzsébet végrehajtást szenvedő elleni 234 írt 6 */, kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyormati kir. törvényszék, a Szécsényi kir. járásbíróság területén lévő Bimócz község határában fekvő a rimóczi 109. sz. tjkvben A. I. 2. sor 1496. hr., — 3. sor 1625. hr. — és 6. sor, 452. bnzám alatti ingatlanokból Virág Erzsébet jutalékára 789 frt, ugyanezen szám tjkvben III. 1. sor, 1502. a. hr. és 3. sor. 1526. b. hr. szám alatti ingatlanokból ugyancsak Virág Erzsébet jutalé* kára 189 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1894. évi október bó 1-ső napján d.-e. 10 órakor Rimóci község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított' kikiáltási árén alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok bocsáránák kész­ pénzben, vagy az 1881. éri LX. L-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alat; kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. g-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. L-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsényben, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1894. évi julius hó 16-án. 209.-1894. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a írtelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. keresked. és tir. váltó törvényszék 1893. évi 7292. számú végzése következtében Ír. D5ry~Ernö Ügyvéd által képviselt Eppinger Lizár s fia czég javára Lusztig Henrik ellen 189 frt 60 kr s jár. erejéig foganatosított kiilégitési végrehajtás utján lefoglalt és 380 frtra becsült vászon, vegyes kendők, carton, 6 zsák liszt, 1 mm. rizs, 30 kilo culia kávé s egyéb különféle bolti csikkekből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbiróság 1719. —1894. számú régzése folytán 82 frt 20 kr tőkekövetelés, ennek 1893 évi május tó 12. napjától járó 6% kamatai és pedig összesen 3 frt 65 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Etes községben leendő eszközlésére 1894. évi szeptember hó 25. napjának d.-e. 10 órája batáridőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. Is 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek secsáron alul is el fognak adatni. Kait Szécsényben, 1894. éri szeptember hó 5. napján. Donántsaky Béla, kir. jbirósági végrehajtó. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00605.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_09_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-09-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv.Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 38. szám (1894. szeptember 18.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv.Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2bb292cc2cda0df86145bbec50e14570.jpg 4e1d672ccbf00a516d472137446ed2d4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/009c0bf9611e8430a7626aa82976c8cc.pdf c885e0674398b204cf93989c1dc3effc PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. szeptember 23. 39. szám. XXII.-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. B.-Ujrarmat, 1894. ueptcmbtr 21-én. 0 Felsége I. Ferencz József Ausztria császára és Magyarország apostoli királya 1894. évi szep­ tember hő 17-töl 21-ig Nógrádvármegye székhelyén: Balassa-Uyarmaton időzött. E legmagasabb látogatás tényét és idejét a történelem múzsája aranybetükkel fogja feljegyezni megyénk évkönyvének lapjaira. Mert ily napok nem egy megye, de egy nem­ zet életében is csak ritkán fordulnak elő. Tanúi voltunk a legmélyebb hódolat kifejezé­ sének és a rajongó szeretet ama lélekemelő meg­ nyilatkozásának, melylyel Nógrádvármegye lakossága jő királyát, népének atyját fogadta. Tanúi voltunk a vármegye ama törekvésének, hogy Ö Felségére nézve, a körében való időzési lehetőleg kellemessé s kedvessé tehesse. És tanúi voltunk a fénynek s pompának melyet kifejtett, — örömének, melyet annak bol­ dogító tudata élesztett, hogy Urunk, királyunk közöttünk van. Mindebből pedig azt a tanulságot merítettük hogy az igazi lelkesedés oly virága az ember kebelnek, melynek csak a szabadság napsugara adnak éltető erőt. Igen, oly lelkesedésre, minőt Nógrádvármegy* népe tanúsított — csak szabadj és boldog né{ köpés. " De urunk, királyunk szivét is megindítottál a hűség, lojalitás és ragaszkodás nyilvánitásai. És Őt is boldogítja az a tudat, hogy hű népi őszinte szeretetét bírja s hogy ez képezi trónjánál legszilárdabb oszlopát. Több Ízben kifejezte legmagasabb megelége dését; kedves volt előtte Nógrád közönségénél hódolata és azt kegyesen fogadta. A legalkotmányosabb, legliberálisabb uralkodó — kellemes benyomásokkal távozván körünkből — imhol ezrek ajka rebegi: Isten áld meg Urunkat királyunkat, dicsőség borostyánjaival övezd hóm lokát, hogy népe által szeretve, zavartalanul élvez hesse a boldogságot, mely mindnyájunknak loghőbl óhajtása! Nógrádban síkún jelzik Az omló várromok, Hogy ezek alján egykor Sok vért nyelt a homok. Balassa-Gyarmat, Szécsény Urat sokszor cserélt, Sokat túrt és csatázott „Nógrád a közügyért.- Szép N'ógrádrárme gyében Most ágyúk dörgene*, Kemény csatában állott Most is két hadsereg; De az Ipoly hullámit Nem festi most a vér, 8 hullákkal nincs borítva A tágas csatatér. Ó Felsége elutazása. A mily im|K)záns jelenetek játszódtak le Ö Fel­ sége idejövetelekor, épen oly ragyogó kép tárult elő akkor, a mikor szeretett királyunk városunkból eltá­ vozott. Este 7 órakor már tömve voltak a Deák Fe­ rencz- és szügyi utczák s a vasúti út a vármegye­ ház előtti téren pedig egész népáradat hullámzott. Baintner Arnold népszerú főszolgabiránk azonban a kordonokat csakhamar fclhuzatta s a néptömeg csend­ ben és a leg|>éldásabb rendben várta a fejedelmet, hogy még egyszer láthassa az ő szeretetre méltó kél>ét s hogy lelkes éljenzésben vegyen búcsút tőle. Végre elérkezett az esti 8 óra 10 perez, mikor 0 Felsége elhagyta a díszes vármegyei lakosztályt A lépesőzctnél gr. Degenfeld Lajos főispán és Scitovszky János alispán magyar díszruhában várták a fejedelmet, a ki leérkezvén emeleti lakosztályából, a főispánnak körülbelül ezeket mondta: • teljesen meg vagyok elégedve az itt tapasztaltakkal.Erre a főispán köszönetét mondott a magas látoga­ tásért, ugyancsak ez alkalommal köszönte meg Ö Felségének a magas kitüntetést, mely ölet a Lipótrend lovagkeresztjének adományozása által érte. Ez­ után ruganyos léptekkel kocsijába szállt s a kivilá­ gított Deák- és szügyi utczákon a nép lelkes éljen­ zései mellett ért a vasúti indóházhoz s ennek királvi pavillonján keresztül a különvonatra ült. A vonat el­ indulásakor még egyszer kinézett az ablakon s kato­ násan üdvözölve az éljenző közönséget, eltűnt sze­ meink elől a népei állal rajongásig szeretett magyar király. A királyi pavillon előtt színpompás magyar öl­ tözetben számosán voltak jelen. Ült láttuk gr. Zichy Ferenczot, Balás Antalt, Pajor István, Sréter Alfré­ det, Tihanyi Ferenczet, Pongrácz Györgyöt, DessewíTy Eleket, Kemény] Károlyt, gr. Forgách Antalt és Já­ nost, Szontagh Antalt, gr. Berchtold Arlhurt, Fáy Ár­ pádot, Baintner Arnoldot, Hanzély Mártont, br. Je­ szenszky Sándort, Kuszink^ Antalt, Bnlás Barnát, Fáy Albertét és Szlranyavszky Gézát; ezeken kívül a vármegye és város tisztikarának számos tagjait Elénk és festői képet nyújtott a perronon megjelent úri hölgyek gyönyörű koszorúja. A váróteremben voltak Albrecht, Frigyes és Sznlvátor főherczegek, Arnulf bajor hörczcg, br. Fejérváry, Hieronymi és gr. Andrássy miniszterek. Alb­ recht főherczeg a királyvárás alatt élénken társalgóit gr. Zichy Ferencz főtárnok-meslerrel. Ö Felségéi a magyar miniszterek kisérték az Ó Felsége részére külön berendezett vasúti zárkáig. Tíz perez múlva a másik udvari vonat indult el, mely Arnulf bajor herczegel és F. Szalvátor főherczeget számos kíséretével vitte el körünkből. — Ismét 10 perez múlva megindult a 3-ik vonal is, mely a magyar kormány képviselőit a három ministert szállította el. Ezzel befejeződlek a királynapok B.-Gyarmaton. A közönség még egyszer megnézte a triumfnlis ka­ pukat, árbóczos utczákal, még egyszer gyönyörködött a zászlókban s a fényes villanyvilágításban s azután szívbe vésett szép emlékekkel nyugalomra tért, hogy másnap — a köznapokra ébredjen fel. Albrecht és Frigyes főherczegek tegnap d.-e. 11 órakor utazlak el városunkból. A perronon gr. Degen­ feld Lajos főispán vezetése mellett diszmagyarban nagy .küldöttség várta Albrecht főherczegot s lelke­ sen megéljenezte őtet eltávozásakor. Tisztelgés a minisztereknél. Mert bár dörög az ágyú 8 csillog, villog a kard, Kárt tenni most egymásban Egy hadiét sem akart Békés manóver ez csak, Hogy lássa a had-úr, Mit tud sergilnk, ha majdan Barcsok viharja dúl?! S eljött Nógrád megyébe, S azon az utón jött, Merre Árpid veiéri Egy ezredév előtt. Ók ellenségre leltek, O hú szivekre lelt. Mert ezredév magyarrá Tett Itt minden kebelt. És bár az ósök által Épített várfalak, Eaótól, széltől lassan Homokká omlanak, l'j ezredévre bizton Számíthat nemzetünk. Ha a király mihozzánk, S mi hozzá húk leszünk. Luby Sándor. Balassa-Gyarmat képviselőtestülete nemcsak il­ lő-, de szükségesnek is tartotta, hogy a királylálogntás alkalmából városunkban időző miniszter uraknál tisztelegjen. így csütörtökön ő tnltga gróf Degenfeld Lajos fő­ ispán vezetése alatt tisztelgett Hieronymi Károly minisz­ ternél. Iteményi Károly városbiró a következő beszéddel üdvözölte a miniszert: Nagyinéltóságá miuisztej ur! Balassa-Gyarmat képviselő-testületo elengedhetetlen kedves kötelességének ismerte, hogy midőn () Felsége legmagasabb látogatása alkalmából excellenciád szintén falaink közt tartózkodik, testületileg tisztelegjen ezcellenciád előtt. Fogadja kegyelmes uram e tisztelgést, mint városunk közönségének spontán megnyilatkozását azon férfiú iránt, kinek erős vállaira nehezedik országunk beligazgatásának nagy terhe. , A legmagasabb királyi látogatás, igen természetes, egészen ki vetkeztette városunkat hétköznapi sziliéből s ünnepi hangulatot keltett lelkűnkben és külsőnkben egy­ aránt. Ezcelleneiiád személyes tanúja hazafias lelkesedé­ sünknek, ami egyébként királya . iránt a magyarral vele születik; tanúja továbbá ezce'lleneiáil annak is, hogy vároeuok a törvényhatósággal versenyeire iparkodbtt megtenni. mindent, hogy az ország koronás feje, az ország atyja jól érezze magát körünkben. S ba ez irányban még áldoza­ toktól sem rettentünk vissza, azzal előhozakodni sértené a magyar vendégszeretetet. Fáradozásunkért nem kérünk és n*m várunk má«t, sem a hazától, sem a magas kormánytól, mint csapán azt, hogy látva a mi buzgóságunkat, törekvéseinket, viszontszeretettel gondoljanak reánk, e jobb sorsra méltó városra, amely a törökök és más népek még máig is érezhető pusztítása után megszenvedte már a múltat és jövendőt Szeretjük is binni, bogy ő Felsége legmaga­ sabb látogatása fordulópontot képez váro-unk történetében. Ezekben vélem biven tolmácsolni Balassa-Gyarmat közönségének érzületét újra kérvén ezcellrnciádat bogy szívből fakadt tisztelgésünket kegyesen fo; adni méltózUssék. A belügyminiszter e beszédre teljes jóakarattal vá­ laszolt Mindenekelőtt elismerését nyilvánította a balassa­ gyarmati közigazgatási állapotok- s a figyelmes rendezé­ sen, amelyhez a város közönsége is buzgón hozzájárult Ezután a polgárságot kitartó szorgalomra és taka­ rékosságra intette, mert — ugymond — a múltak min­ den csapását is ezen tulajdonságokkal és csakis ezekkel lehet pótolni. Majd a küldöttség egyes tagjaival is beszélgetett és arra az óhajtásra, bogy a nagyközség rendezett tanácsú várossá alakuljon át, kijelentette, bogy ennek megvalósí­ tása elé a maga részéről gátat nem vet Mikor az emelkedő községi pótadó került szóba, megjegyezte, hogy a városok jó vagy rossz helyzetére nem épen a kevés vagy nagyobb községi pótlék a mértékadó, mert minden attól függ, milyen czélra fordítják az adót Minthogy többen hangsúlyozták a főgimnázium hiányát is, a miniszter részletesen tudakozódott az ennek alapjául szolgáló más iskolákról. Másnap a küdöllség ismét ő mltga a főispán gróf úr szives bemutatása mellett tisztelgett báró Fejérváry Gáza, honvédelmi miniszter urnái; a küldött­ ség szónoka, itt is a városbiró, egyebek között ki­ emelte, hogy épen a most záruló hadgyakorlat is újabb bizonyítékot szolgáltatott az iránt: a katonai képzettség mily magos színvonalára emelte honvéd­ ségünket a miniszter ur kiváló szakértelme, fárndhatlan munkássága. A miniszter ur ő excja igen, kellemesen volt meglepve a tisztelgés állal s köszönetét mondván a személye iránt tanúsított tisztelet- s a kifejezett jő kivonatokért, örömmel hozta a küldöttség tudomá­ sára, hogy Ö Felsége a király többszörösen nyilvá­ nította megelégedését a B.-Gyarmaton tapasztaltak felett; megköszönvén továbbá a páratlan vendégsze­ retetet is, melyet a város közönsége a hadvezelőség s az összes főtisztek és katonaság irányában tanúsí­ tott, biztosító a képviselő testületet, hogy viszont ő is kész a városért hatáskörében minden lehetőt meg­ tenni. A küldöttség ezután gr. Andrássy Gyula minisz­ ter úrhoz sietett; ő excja azonban mint a főispán úrtól megértettük, gyöngélkedése miatt nem fogad­ hatta a küldöttséget. A hadgyakorlatok. . Még az átalános bőke, vagyis a lefegyverezés be nem következik, a hzrezedzett s kiképzett katonára, ba egyéb szempontból nem is, de a haza védelme végett okvetlen szükség van. S bogy ez érvényesüljön, '<ső sorban is az egyedeket kell kiképezni katonákká főbb katonából (háború idején 60 ember) len a szaka mely már rajokat bo­ csát ki, de az aktióba lépés mozdulatok szabatos keresztülviteléhez ismét begye' .ás szükséges. S úgy megy így fel égé.- a hadseregig. A hadgyakorlatok, a veim let, az egyes csapatok próbatételei. A vezérek vizsgáznak ilyenkor, tehetségükről, QgyeségükrM, a csapatok pedig harczediettségükrő). Ezer és ezer embert szabatosan elhelyezni is nehéz, annál inkább azt felhasználni, hogy a csata eredménye sikeres legyen. Ha pedig az ellenség túlnyomó része, vagy a terep kedvezőtlen volta az egyik, vagy másik fél részére csata­ vesztést hoz, a kevés veszteséggel való visszavonulás sem kis feladat. Igái, a hadgyakorlatnál nem golyóval lőnek, sem a kard éle, nem hogy folytonossági hiányt az ember testén, hanem a löregek elhelyezése a lovassági utaknak kedvelő sík. a gyalogság fedett helyre való felállítása stb. jön számba. Például: itt van egy dombvidék, ide az ágyúk állitandók; itt egy erdő, ide a gyalogság bnvik el, a völgyekbe pedig a lovasság hútódik. Most jő at ellen, ennek okvetlen ügyelnie kell, hogy gyalogságát, lovasságát, ágyúit, u ágyú és gyv logtáci Üvegeknek lehetőleg ki ne tegye stb. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 A döntnökök, rag)is bírálók abból ítélnek, bőgj •gvik és másik fél mint feláll meg feladatának, hogy hol helyeitek •) ágyúikat, csapataikat, mily látóiból keidalték meg ai ágyúidat, a lovamig nem rohant-e a túironalba, mennyi v esi tőséget okoltak volna at ágyuk stb. a köieledő ellenfélen, vagy ex mennyi előnyt vívott volna ki itb. 8 most lássuk a b.-gyarmati hadgyakorlatokat. Sieptember 18-án midőn a hadtestek (« IV-ik a budapesti, Lobkovitx hercieg altábornagy a 6-ik, a kassai, mádi Kovára altáb. vezérlete alatt) Esztergom, Váci, Hatvan. Ipolyság. Staka), Karancsság, stb. bevonásával elég tájékoúst sierettek egymás hadállásairól ax Ipoly mentén foglaltak egymással nemben hadállást. Először a hinzolgálati osztályok tűitek Össze. A hírvivők egyes őrsei e napon hatvan kilométernyinél is nagyobb utat tettek meg lovon. A 6-ik hadtest egy táviró-őrsének sikerült táviró késiülékét belecsatolni az ellen szolgálatában álló táviró sodronyba a igy kihallgatni a 4-ik hadtest táviratait, illetőleg, hogy a 4-ik hadtest lovas dandára Siúgyön át szándékozik Szécsény felé olőnyomulni a ennek támoga­ tására egy vadásziá'tlóalj Lörinczi puszta magaslataira irányítandó. Ennélfogva a 6-ik hadtest is lovasságát s ax ennek támogatására szolgáló gyalog zászlóaljat Szflgynek irányította. A 4-ik hadtest lovas dandárénak fő törekvése volt, hogy a Fekele-viz patakot szerezze meg, de sikertelenül, mart 3-aiori összecsapás után is a 6-ik hadtest lovassága támogatva gyalogságától, megtartotta a Fekete-viz vonalat Az ütközetet 160 ágyú bömbölése kezdette meg, s nem egy gyengébb idegzetű hölgy ájult el az isionyu légnyomás, ágyumoraj, füst és por közepeit. én 19reggel a 4-ik hadtest, a 6-ik hadtest két hadosztálya ellen teljes működésben volt, s hű képét mutatta, mint zajlik le a harci egy oly szeszélyes vizen való átjutás iránt, milyen a Fekete-viz. A 6-ik hadtest, mely bár e napon még nem juthatott teljes erejének kifejtésére, még is, mint látni fogjuk, a harcztér birto­ kában maradt A 6-ik hadtest Vilke és P.-Darócz mellett álló 2 gyalog hadosztályát kettős menetelésben a Fekete-vizig, a vastag porfelleg daczára kitűnő conditióban hozta. Egyik hadosztálya pedig, mely 17-én még Felednél és 18-án Tőrincsnél állott, 19-én a harcztéren érezhetővé tette magát Kovács a 6-ik hadtest parancsnoka, a Fekete-viz mellett a-Patvarcztól délre eső Dudáska magaslatot is megszállotta, sőt az egyik gyalog hadosztálynak délelőtt 11 órakor Csitárban kellett lennie. A Fekete-viz mély medrét, az utászok még jobban megerősítették. . A 4-ik hadtest minden áron Szécsénybe akart jutni, azért arra- törekedett hogy a Fekete-víztől keletre eső magaslatokat és az uj erdőszél feletti magaslatot nyerje meg. A harczot lovas alak előzte meg s a támadó 4-ik hadtest a Dudáskára, a ezelestényi dombról (Fáy Árpád ur kastélyának nem egy a légnyomástól betört ablaka tanúsítja) lövetett. A 4-ik hadtest Ipolyon túli csapatai (2 hadosztály Patvarez és Mzrczal, illetve'Dudáská éllen harczólt) az Ipolyon átkeltek s szándékuk volt a 6-ik hadtestet jobb­ szárnyban és hátban támadni. A helyzet a 6-ik hadtestre, melynek ereje még együtt nem volt, kritikussá vált, de 11 óra közeledett, s a Csitárba rendelt egyik hadosztály ágyúi megérkeztek, a csitári és tráxsi magaslatokon tüzelni kezdettek, sőt a gyalogság sorai is látszottak, melyek a 4-ik hadtest egyik osztálya ellen oldalt fenyegető állást folytattak. Dudáska elleni támadás is visszavezetett és igy a 6-ik hadtest maradt ura a harczmezőnek; a 4-ik hadtest pedig éjjel szállásaira visszavonulni kényszerült Kár, hogy a szeles idő, a csapatok, különösen a lovasság által felvert port, még inkább sűrítette, s igy megesett, hogy a hadtestek saját lovasságaikra is tü­ zeltek. E nap hadgyakorlat i különbeu Ö Felsége a király teljes megelégedését vívták ki. 20- án reggel a már teljesen együtt levő 6-ik had­ test keedftte meg a támadást, azzal, hogy a 4-ik hadtest észak tele — tehát éppen ellenkező irányban a honuét érkezes — szorittassék. A 4-ik hadtest most 2 hadosztályt Nyires, Kövecses és Csesztvén, tüzérségét pedig a csesztvei magaslatokon helyezte el, egy hadosztályát pedig Boglyas pusztánál (Mohora iránt) tartotta készen. Ezen állás ellen a 6-ik hadtest egy hadosztályával (melynek egy dandára mint tartalék Hiba felé) a másik hadosztályával és a tüzérséggel a Bolgár borháza felé, egy dandár; Lőrinczi felé és végre még egy hadosztály ly al támadott. A lovas hadosztályok az Ipoly völgyében taglaltak állást. A 4-ik hadtest kitűnő állásából előnyomult, (de a 6-ik hadtestté is kitűnő volt, csakhogy az egyik félnek engednie kellett és pedig: egy hadosztály Patvarczon át, egy dandár Szügyön innen, egy hadosztály pedig Mohorán át a Patvarez felett álló Dudáska magaslat felé. Ez alatt a 6-ik hadtest közepéből erős ágyútüzet eresztett-Kövecsesre, hogy előkészítse egyik hadosztálya támadását, de csakhamar bekellett látnia biztos veresé­ gét s elhatároznia magát a Feketevizcn való visszavonu­ lására, mig egy hadosztálya még nagyon soká bontako­ zott csak ki a heves harczból, a nap legjellemzőbb vo­ nása, hogy a hadsereg összes fegyvernemei összmüködésbe hozattak. A 6-ik hadtest Szécsényi és csitári vonalban éjjele­ zett. Kovács kitűnő intézkedéseivel ellenét alaposan meg­ verhette volna, neki feladata azonban a visszavonulás volt. 21- én a 6-ik hadtest parancsnoka elhatározta, hogy Losoncz felé vonul vissza, azért a város múlyadi szoro­ son való átvonulás biztosítására egy-egy dandárt lovassá­ got és tüzérséget rendelt ki, három gyalogdandár pedig reggel 8 órakor Losoncára indított A 4-ik hadtest, hogy Szécsénycn át folytatja a tá­ madást, azért egy hadosztály a varsányi vonalra,, egy hadosztály a tüzérséggel a Drahi pusztáról Csitárra, a lovas-dandár szintén Szécsény felé nyomuljon, a honvéd hadosztály pedig a hadtestpar. rendelkezésére álljon.' A 6-ik hadtest a csitári magaslatot és Tabukát csak 3 dandárral és tüzérséggel megszállva tartván (Csitár ablakai elég dolgot adnak az ablakosoknak), ennek arezvonalába Lobkovitz egész erejét egy hadosz­ tályt, oldalba támadásra pedig 2 hadosztályt rendelt, a tüzérség pedig a gárdonyi pusztáról tüzelt Időközben a bekerítésre ki-zunelt két hadtest is támadásra készült, mit a nehezen járható nyílt terep és egy lovas hadosz­ tály támad&sa'-nem engedett volna meg', mig fél 12-kor a lefuvás be nem következett. Ő Felsége, ki órák bosszú során át, minden fárad­ ság nélkül lovagolt a legkisebb mozzanatról is szemé­ lyes meggyőződést szerzett (sőt az egyes ezredeket is felkereste s különösen a 25-ik, házi ezredünkhöz e sza­ vakat: — .Az ezred igen jó szinben van. Megvagyok elégedve veletek fiaim* — intézte. A honvédség is nagy elismerésben részesült és ennek eredményekép a két hadtestparancsnok előtt a bemutatottak felett legmagasb megelégedését fejezte ki. A csapatok meg is érdemelték a legmagasb elis­ merést, mert daczára a fárasztó menetelésnek, a tűzben rohamban derekasan álltak helyüket. Beteg alig akadt, halott pedig csak egy tüzér önkéntes, ki lovával a csesztvei út mélyedésébe zuhant Balassa-Gyarmat s az egyes falvak lakosai, kikkel Ő Felsége találkozott mindenütt a leg.-zivélyesebb üd­ vözléssel fogadták, mit hogy Ö Felsége kedvesen fogadott látszott királyi jóságos arczárói. Mert lássa, ha a vizslát előre bocsátjuk és az meg­ szimatolja a vadat, megállja, parancsszóra a vadra ugrik, akkor lekapjuk a sólyom fejéről a sapkát és ez intésünkre a vad után repül, addig hajhászsza a felvert vadat, még le nem vágja* a vizsla azután A kik egymást szerették. elhozza a vadat, a sólyom pedig visszarepül az én — Történeti elbeszélés « XVII. századból. — szép húgom karjára. — Óh, be szép az, ugy-e bátyám, fogunk igy , Vitális Mórtól. s. vadászni ? f A jó Magda néni, Fánchy szavaitól egészen át­ — Fogunk kedvesem, volt a felelet — és ha a hatva, mindenbe beleegyezett. Azt nem is vette észre, tél még be nem áll, okvetlenül sólymoztunk volna, hogy a nngy karos szék hátú mögött Szidónia hnllgu- de így a nagy hó miatt elmaradt a sólyommal való tódzott, ki midőn niryja egybekelésükbe beleegyezését vadászat. adta, nngy örömmel rohant anyja elé, azt össxe-viszSzidónnnk végtelen öröme telt a kel sólyomban, sza csókolgatva. Pál szintén oda hajolt, a-jó anya ugy szerette, ugy ápolta őket, mindig hol a karján, kezét hálás csókkal halmozó el, magas kegyét szív­ hol a fején ültek, még az. ebéd ideje alatt is, a mi­ ből megköszönvén. ért néha boszankodott az. anyja, de végtelenül sze­ — Jó, jó csak ne szcleskedjetek már és legye­ retvén leányát, eltűrte hallgatagon ezen gyengeségét. tek komolyabbak, mert még u főkötőmet is letépitek.. Egy na|M>n lovas ember érkezeit a várba üze­ Mnjd Magda néni is összc-vissza csókolta a szerel­ nettel. Balassa Simon értesítő nejét és leányát, hogy mes párt, kik e perezben mindenkinél boldogabbak­ siessenek fel Szituvá várába, a hova pár nap alatt nak érezték magukat. többek társaságában ő is meg fog érkezni hogy az Fánchy többet volt Csábrágon, mint bozóki vá­ ottani rengeteg erdőben nagyobbszerü vadászatot rában. A fiatalok annyira megszokták egymást, hogy tarthassanak. egymás nélkül talán nem is élhettek volna. Fánchy e hírt meghalva, elbúsult, nem külön­ Az idő már tél felé kezdett járni, beállottak a ben Szidónia is s a vacsoránál egészen szótlanok havazások. Sxidón, Pál előtt többször emlité, meny­ voltak. Magda kezdte meg a beszédet. ' — Nézze csak Pál öcsém, ha férjem ő kegyelme nyire szereti a sőlyomvadászntot. Emlité, hogy az ő kanalja már kiöregedett s igy a vadászatra nem Szitnyára jón, és olt vadászatot tart, kegyelmed, mint alkalmas. Egy napon Pál gyönyörű két kitnnitotl vadasz ember szintén megjelenhetne, vadászat után sólymot hozott Szidónnuk ajándékba, ki végtelenül mindent elrendezhetünk. örült ennek a figyelemnek, még hasonlót nem látott, — Igen, igen jó anyám. Fánchy bátyám jöjjön de egyúttal csodálkozott azon, miért van a sólymok­ el, atyánk szívesen fogja látni, különösen, ha köze­ nak vörös karmazsin bőrből készült sapkájuk. Pál lebbről megismeri s megtudja, hogy én hitvese aka­ magyarázta*:' Lám ez. azért van szép húgom, hogy ne rok lenni. legyenek szórakozotlak és ok nélkül ne repdusaenak. — Kedves leányom, erről atyád előtt niég most T Á R C Z A. 1894. szeptember 23. Visszapillantás. Jól e>ő örömmel gondolunk vissza a lefolyt ünnep­ napokra. Minden dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy büszkék lehetünk a mindenki által elismert rendre és a példás tisztességtudó magaviseletre, melyet közönségünk tanusitott. Balassa-Gyarmat jóbirueve bejárja ország-világot. (Itt a fővárosi sajtó, mely igen hizelgőcn nyilatkozott rflunk; a sok idegen, mind meg volt elégedve. A kö­ rűnkben tartózkodott katonaságnak és annak vezérférfiaiuak sincs okuk panaszra, de úgy tudjuk, hogy legma­ gasabb vendégünk: (I Felsége, a király is, egész hatá­ rozott alakban adott kifejezést magas megelégedésének. Ennek mi mód fölött örvendünk, űröménelmünk mellé mint ikertestvér szegődik a hála, mely ékes szavakban szerelné kifejezni, azt a sok mindenfélét, melyet elmon­ dani oly kellemes kötelesség. Mert természetesnek tarthatja mindenki, hogy az elért fényes eredményt sok előkészület, nagy munka előzte meg. Első sorbau fontos szerepe jutott ataláuosau szeretett főispánunk, Gróf Degenfeld Lajos ő méltóságá­ nak, ki a kormányra tudott hatni, hogy .nekünk" jutott a szerencse Ö Fe’ségét körünkben üdvözölhetni. Őré volt a nehéz feladat a vármegye, kormány és a hadsereg vezérlő fértiai között a tárgyalásokat Közvetíteni. Tapin­ tata, őszinte, egyenes és hazafias szellemű eljárásának sikerült a dolgokat úgy kezelni, hogy minden a rendes kerékvágásban haladt. De érdeme van mindezekben .a főispán úr kitűnő titkárja Szontagb Antal urnák is. Az előkészületeknek tényleges vezetője, a részletek kidolgozása és keresztülvitele nagy népszerűségnek ör­ vendő alispánunknak, Scitovszky János ő nagyságának, jutott. Igazi hadvezér módjára .csapatokra osztott ben­ nünket, oda állított mindenkit, a hol tehetsége és ké­ pessége legjobban érvényesülhetett A munka-megosztás elvének hódolva, a teendőket záros batáridő mellett időnként az egyes bizottságoknak kiadta. A mindeiijiénteken tartott értekezleten a történ­ teket számonkérte. Hónapokon át tartott ez igy. A vármegyeházának átalakítása, a díszítések, az egész dolognak pénzügyi kezelése, mind alispánunk ressortjába tartozott. O tárgyalt a különféle iparosokkal és vállalkozókkal. Bizony ez sok dolgot adott S ő mindezt lelkesedéssel, minden csekélységre kiterjedő figyelemmel végezte. A nagy közönség ezt szívesen elismeri és köszö­ nettel adózik neki érte. De elvégre nem sikerült volna minden oly pom­ pásan, ha alispánunknak nem lettek volna hasonló lel­ kesedéstől áthatott munkatársai, kik közül első sorban a b.-gyarmati járás derék föszolgabiráját: Baintner Arnold urat kell felemlítenünk. Kivette a munkából részét B.-Gyarmat városának buzgó főbírája: Reményi Károly úr is, ki igazi fiatalos hévvel működött közre, hogy minden kellően sikerüljön. Sokat fáradozott és különösen az elszállásolás körül nagy tevékenységet főzett ki Baintner Ottó megyei főpénztárnak, ki fontos feladatát felfogva, azt Hummer Ferencz t. aljegyző buzgó közreműködésével példásan oldotta meg. De igazságtalanok volnánk, ha egyes bizottságok elnökei működéséről nem emlékeznénk meg dicsérőleg. Bizony hazafias cselekedetet -.égeztek, kik a részletek keresztülvitelénél segédkezet nyitjtot'ak. Szépen munkálkodtak: Aninger László, l’okorny Gusztáv, Sztranyavszky Géza, Cséffalvay Géza, Cservényük György, dr. Feledi Ferencz, Hábor Sándor és mint a sajtóbizottság elnöke Horváth Danó. Az általános elismerésen kívül jutalmuk: a siker. S most, hogy az ünnepnapok elmúltak, fogjunk ismét komolyan mindennapi munkáinkhoz! Sok dolog vár ránk, ha erkölcsileg és anyagilag haladni akarunk. Majd beszélünk erről is! hallgatnod kell, mert férjhez menetelednek atyád akarata szerint kell történnie. Magda asszony csak most látta be gyenge vol­ tál, megbánta, hogy a fiatalok kérésének engedve, az apa tudta nélkül ádta beleegyezéséi, de már mind­ egy, a dolgon változtatni nem lehet s beleegyezését visszavonni nem fogja. Szidónt azonban óva figyel­ meztette: «A dologba ne avatkozzál édes leányom, atyádat elé kell készítenem s ezt bizd teám. Közös érdekünknél nem szabad meggondolatlanul cseleked­ nünk, nehogy az. apát megharagitsuk. mint olyat, n ki egyedüli úr és parancsoló a háznál.- . — Igaza van kedves nőném — szólt közbe Fánchy Pál — és csakis kedvező alkalmat felhasz­ nálva fogunk erről nagybátyámmal beszélni. En biz­ ton remélem és hiszem, hogy látva és tudva, meny­ nyire szereljük egymást s olyan szeretetreméltó párt­ fogónk közbenjárása mellett, mint kedves nénim, elhatározásunkba bele fog egyezni. A vadászatra el fogok menni, mintha a véletlen vezeteti volna oda. s ismerve magyar természetünket, tudom, hogy egy Balassa sohasem sérti meg a vendégszeretetet és a szives látást. A többi azután majd magától fog jönni. Másnap Pál ur Hozókra, a nők pedig Szitnyára mentek.Fánchy nagyon leste az alkalmat, hogy hovaelobb Szitnyára mehessen. 1619. jamiárius havában nagy sürgés-forgás volt Ihmtmegye legmagasabb hegycsiiesán, az úgynevezett Szitnyán. l'gyanis a var ura Balassa Simon ekkor ide jött s nagy vadászatra hívta meg barátait, isme­ rőseit. Azon időben a mostani glorielte alatt egy ter­ jedelmes vár volt, Balassáék fészke, a mostani gloriette helyén közönséges őrtorony emelkedett. . ' . (Folyt köt.) �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. szeptember 23. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyoületnok Nyitrán, 1894. október hó 1-éu és 2-áu tartandó közgyűlésnek sorrendjét a rendező bizottság végleg la megállapította. Október 1-én Nyitráról reggel 8 órakor külön­ vonat indul Érsekújvárra, mely a nyitraiak.it és a szep­ tember 3O-án érkezett idegen tagokat az elnök fogadá­ sára viszi. Gróf Károlyi István egy. cinók délelőtt 9 óra 40 perckor érkezik Érsekújvárra, ahol az egyesület és Nyitravármegye közönsége nevében 1’rain István alispán fogadja. A fogadtatás után különvonaton történik a továbbutazás Nyitrán, ahol az egyesületet Kostyál Pál, polgármester üdvözli. A különvonat délelőtt 11 órakor er Nvitrára. A vendégek ezután a különböző egye-Oletek tagjai és a tanuló ifjúság által alakított sorfalon át a kidiszitett városba voun'nak, ahol elszállásoitatnak. A megyeházán a rendezőség irodát tart, mely mindennemű felvilágosilással fog szolgálni. — Délután 3 órakor a kisdedóvók ügyében kiküldőit szakbizottság. 4 órakor az igazgató választmány tart ülést a városházán. Este 8 ón kor a F. M. K. E. színtársulata Komáromi Mariska és Újházi Ede vendégfelléptével díszelőadást rendez, mely után Thuróczy Vilmos főispán, estélyt ad. Október 2-án reggel 8 órakor szentelik fel az egyesület zászlaját, dél­ előtt 10 órakor pedig a megyeházán megnyílik a köz­ gyűlés, melyen kiválóan diszes társaság fog a szőnyegen levő fontos kérdésekben határozni. A közgyűlés után ugyancsak a megyeházán bankett lesz, (egy teríték ára borral 3 írt 50 kr) este pedig tánczestely következik. A közgyűlésen résztvenni szándékozókat a rendező­ ség felkéri, hogy az egy. titkárnál idején jelentkezni szíveskedjenek. A vasúti kedvezményes jegyek gyors­ vonatokra nem érvényesek. Közmondások és szólásmódok latinul. 133. Megvesd magad: Omni jugae tibi virtutis succurrat imago. 134. Messziinnen jüttnek szabad hazudni: Plurima nnrrabat Qgmenta siinilima veris. 135. Mézes madzag helyett kígyót találni: Pro peren scorpium. 130. Mezítelen mint az egér: Nudior Leberde. .137. Mi nem istenem, hogy, imádjam: Eius re­ guláé non sunt praetorum ediclu. 138. Most adjuk ám meg az árát n többinek: Dnmnum tunc factuin, nunc allarnit — Outi poccaiiius invenes, ea luimu< senes. 139. Isten is munkára fizet: Dii facientus adinvanl. , 1-10. Nagy fába vágta a fejszét: Alias coelmn, 141. Nagyot hall: Beotica auris. 142. Négy lábú is botljk (A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Az igaz is kétszer vétkezik egy nap) Venia primum experienti. — Etiain iustus septies in die eadit. 143. Nem arra való, hogy posztóba varrják a fejét: Ilié foenum esse deberet. 144. Xénia gyeteknek anyja sem érti a zszavát: Multas amititias silentium diremit. 145. Nem akarásnak nyögés a vége: Laciimén* lunas eausaris. 140. Nemes volt, de elhordták a fazekasok a földjét: In astragalis gerit nobilitatem. 147. Nem fér a fogára (Nem fér a gyomrába. A foga nem fűlik hozzá). Stomachus ei non fért. 148. Nem mindig papsajt: Non semper saturnnlia erünk 149. Nem nyalja az, akinek nem borja: Vacca vitulum, quetn non pepevil. non lainbit. 150. A ki nyárban nem gyűjt, léiben agg ebül bánkódik: Neque mel, neque apes. 151. Megtanít a nyavalya (szükség): Necessitas magistra. 152. Nyomába sem hághat: Nihil ad Parmenionis suem. 153. Nyulat láttunk, nem lesz jó szerencsénk: l.epus apparens infortiinatum facil iter. 154. Addig nyújtózkodjál, inig a takaród ér: Ne u'tra pedern caiceus. (Folyt, köv.) Hirek és különfélék. ö Felségre a király, Balassa-Gyarmatra érkezése alkalmával u számtalan ékesebbnél ékesebb disz-iuagyar öltözeteket a régi idők dic-őségét varázsolták szemeink elé. Annyi volt a díszes és drága öltözet, hogy a már említett díszruhákon kivül, a Mocsáryak, vagy Hu-zár Béla, a hanti főispán, vagy Bosenbach Emil dr. Mátyás korabeli diszöltözetét emeíjük-o ki? lapunk szűk terénél fopva tehát ebbe belebocsátkoznunk teljesen lehetetlen. ö Felsége a király, körünkben való tartózkodása alatt, nem csekély feladatot teljesítettek az elöljáróság, a kir. hivatalok személyzete, a vármegyei tisztviselők, a tanítói kar s a város egyes a rendezésre, elszállásolásra, rendfentnrtá*ra vállalkozó lakosai, kik a példás rendet n kapkodás nélküli elszállásolást biztosították; kik lapunk szűk terénél fogra egyenként felsorolhatok nem lévén, dicséretes működésüket együttes csoportban emeljük ki. Főispánunk kltüntotéso Ó Felsége a király gr. Degenfeld Lajos főispánunkat a l.ipót-rend logvagkeresztjével tüntette ki. Az érdemrendet llieronymi belügymi­ niszter nyújtotta át a főispánnak. A kitüntetés nem belügy­ miniszteri felterjesztés utján, Iliméin <• Felségének saját elhatározá-ából történt, ami bizonyára’ emeli a kitün­ tetés fontosságát. A piros-selyem szalagon függi arany kereszt táviratilag lett megrendelve s llérsből egy nap alatt hozatott ide. . „. _ . . <. . Ö Felségének Halam-Gyarmatra érkezése alkal­ mával a kísérő menetben részlteitek a felsoroltakon kívül még Mocsáry Ödön és Mocsáry Sándor, t'sengey Gyula, Lázár Mór, Nagy István, Brrczelly Vilmos, imdrejovics László, Kővárnál: Forgách János gr., Crebriáti laíszló gróf, Weukheiiu Ferencz gróf, Asbőth János, Kuhiiika Gyula, Szakai! Barna, Sztbasztiáni Adolf, Bende Sándor, l'ejaesevics Arthur, gróf Bethlen Ödön. Beke Imre, t'-ikv Sándor, Nyá'i Jmő báró. Negro Adolf. Kiss István, Szabó Jám--, Su-ky László, Borba* Géza, Szabó Vilmos. Vunc«ó B--b. Kubínyi Márton, Baralta Alajos, Aniuger László, Kac-koiics Iván és Rákóczy István szolgabiró. A kővári útnál Hontvármcgye részéről a rémiét La-zkíry Pál főszolgabíró, Popellár Barta, Lantos és Tornyos József körjegyzők tartották fen. A honfiak közül csatlakoztak a kir. menethez Laszkáry Pál, Bolgár János, Horváthy Bertalan, Kondor Emil, Kondor József, Wűrczler Gyula, Ofliier Oszkár stb. Ö Felsége Bala-sa-Gyarm.itra érkezte alkalmával Keresztűr (Hager körjegyző csoportjából) községből egy ifjú menyecske ö Felségének egy őszi virágokból font koszorút dobott, mit O Felsége a király, sajátkezüleg fogott Jel s szívélyesen megköszönt. 0 Felsége úgy a csoportokból, valamint egyesek­ től, még a kis gyermekektől jövő üdvözléseket is a legszivélyeseblien fogadta, már pedig ezek száma nem csekély volt Ó felsége a szeptember 20-ki udvari ebéd alkal­ mával Szontagh Pál v. h. t. tanácsost kitüntette már avval is, hogy Arnulf bajor herczegnek személyesen be­ mutatta, s ö Excellentiája ez alkalommal a h rezeg mellett ült Emléktárgyak. Ó Felsége szeretett királyunk nem feledkezett meg azokról a férfiakról sem, akik a király­ váró B.-Gyarmaton a rend és tisztaság s egyéb dolgok­ ban fárasztó munkát teljesítettek. Ily kitüntetés érte Baintner Arnold kitűnő foszolgabiránkat, a ki'fáradozá­ saiért egy művészi kivitelű szivarkatárczát kapott emlé­ kűi. A tárcza szinezűstből készült, egyik oldalán Ö Fel­ sége mouogrammja tiszta aranyból, a monogramm felett gyémántokkal ékesített arauv korona. — Baintner Ottó vármegyénk pénztárnoka, aki az elszállásolást s minden irányú megbízatást a legnagyobb pontossággal tqjjesilette, gyémántokkal ékített mellűit kapott jutalmul'; ugyanily jutalomban részesült Feigelstock Gyula kir. főmérnök is, aki már ezelőtt 15 évvel a szegedi reconstructionalis munkálatoknál tanúsított szakszerű működéséért 1. Ferencz József kérészijével disríttetett fel. — A köztisztaság biz­ tosítása és az e körül tanúsított fárasztó munka elisme­ rése és jutalma fejében Pokorny Gusztáv fogházfelügyelő gyönyörű és értékes arany órát s arany láuczot, végül Tapolc'sányi Ferencz várnagy egy szép melltüt kapott emlékezetül. Királyi adományok. <» császári és apostoli királyi Felsége itt Balassagyarmaton időzése alkalmából saját magánpénztárából 5O>) forintot B.-Gyanuat szegényei javára, 100 forintot a helybeli önkéntes tűzoltó egye­ sület részére legkegyelmesebben adományozni s 1000 frtot a B.-Gyarmaton létesítendő gymnasiumra alapít­ ványként az alispán kezében juttatni kegyeskedett, — A szegények részére szánt kegyadományt főispán ur ö mlga már tegnap a városházán személyesen kiosztotta. Bis dat. qui cito dat. Nemeslelkű adomány. Berczeli Berczelly Vil­ mos ur thatósági bizottsági tag, azon 5 nap emlékeze­ tére, melyet Ö Felsége B.-Gyarmaton töltött, 50'frtot adott át a városbiró kezeihez oly hozzáadással, hogy ugyanennyi összeget évenként még négyszer fog ismé­ telten átadni, hogy ezen összesen 250 frt a b.-gyarmati szegények között bjtfelekezetkülönbség nélkül mindig szeptember 17-én osztassék szét. E nagylelkű adományért az elöljáróság lapunk utján mond az adakozónak a sze­ gények nevében köszönetét. Ferencz Salvator főherczeg szept. 19-én d.-u. a királyi dejeunesse végeztével Ludányig gr. Pejachevich Arthur fogatán, onnan pedig gr. Wenkheim Ferencz fo-gatán a vilkei erdőbe rándult cserkészni. A főherczeg még aznap éjfél felé érkezett vissza. Ferencz Salvator főherczeg és kísérete Vannay Ignácz ügyvéd és bankigazgatónál volt elszállásolva, a hol minden tekintetben kénvelines lakással birt. A 26 eres szép herczeg bámulat tárgya volt városunkban. Lakásának ablakai rendesen nyitva voltak s Így alkalma volt sokaknak megpillantani az élénk főherczegeL Eltá­ vozásakor szép figyelmet tanúsított házigazdája Vannay úr irányában, ugyanis megajándékozta út saját névalá­ írásával ellátott arczképével. Az udvari ebédekről irt s egyéb érdekes közlemény is. lapunk szűktere miatt maradt a jövő számra. .. . Lapunk kitüntetése. A Nógrádi Lapoknak szept. 18-iki külön számát a kabinetiroda Ó Felségéhez jut­ tatván, Ó Felsége ugyancsak a kabinetiroda utján szerkesztö-égüiíkm-k köszönetét fejeztette ki. Szász Károly diinnmelléki református püspök, 6 méltóságánál e ho 18-án d.-e. 10 órakor tisztelgett a b.-gyarmati reformátusok kühlöttsége Zeke Kálmán kir. jlnró vezeté-e alatt, akinek üdvözlő beszédére a püspök úr nyájas szavakban köszönte meg a meg­ tiszteltetést. A küldöttség tagjai egy félórát időztek a püspök urnái. A frtpásztor nagy érdeklődéssel kérdezősködött hívei itteni helyzetéről. Ó Felsége, a m. kir. belügyminiater útján 21-én úgy az itt tartózkodás, valamint a hadgyakorlatoknál a közönség részéről tapasztalt rendért és loyális vizelkedéséért Nógrádi ármegye Közönségének legmagasb elis­ merését a következő szövegű falragaszok által nyilvání­ totta: .3793 -1891. eln. sz. Magyar királyi belügy­ miniszter. N'ógr.á (vármegye közönségének Balassa-GyarIllaton. Ö c-aszári é,s apostoli királyi Felsége legkegya). mesebben elrendelni méltójtatott, hogy NiigráJvármegye 3 közönségének azon loyalis é< minden irányban példáz magatartásáért, melyet Ö Felzégónek Balazra-Gyarmaton való iilőzés* alkalmából tanuMtott, úgyzzintén az itten'' hadgyakorlatok alkalmából öuzpontositott katonaság irányábaui áldozatkész előzékenységéért elismerését és köszönetét tudtul adjam. Miről a vármegye közönségét őszinte ürömömnek kifejezése mellett, oly felhívással értesítem, hogy ezen legfelsőbb elismerésnek a vármegye lakosságának minél szélesebb kőiében, megfelelő módon való közzététele iránt haladéktalanul intézkedjék. BalassaGyarmat, 1894. szeptember hó 21-én. llieronymi a. k.“ A herczegprimásnáJ való tisztelgők sorából vé­ letlen elnézésből Pongrácz György árvaszéki elnök, dr. Ilerm.inn Károly főszámvevő, Nagy Mihály és ifj. Farkas Ferencz t. főjegyzők neve előző számunkból, de ■ fivárosi lapokból is sajnálatunkra kimaradt, mely bibit ezennel jóváteszünk. A magyar miniszterek élénk részt veitek a had­ gyakorlatokon, különösen gr. Andráa-y Gyula, aki egyéb­ ként huszár-hadnagyi rangban ran. Gr. Andrássy reggeltől a déli órákig kint járta csapatokkal. Délután már annyira el volt fáradva, hogy a királyi dozsöné után rendesen lefeküdt s nem fogadta sem a megyei, sem a városi küldöttségeket, még Futakit sem, ami pedip fontos do­ log. Br. Fehérváry honvédelmi miniszter fuss egészség­ ben mindig talpon volt, llieronymi bal ügy miniszter nagyon jól érezto magát körünkben. Többnyire gyalog járt a városban, s a merre csak ment, mindenütt éljenezte a őt a közönség. Szept. 20-án a miniszterek Barth vendéglő­ jében vacsoráílak a főispán, alispán, Tihanyi Ferencz fő­ jegyző és Szontagh Antal főispáni titkár társaságában. Hogy a miniszterek mily jól és fényesen voltak elszállá­ solva, bizonyítja azt nemcsak saját nyilatkozatuk, de azon tényük, hogy a lakásokat az illetőknek személyesen nagy hálálkodások mellett s a teljes megelégültség érzéseivel megköszönték. Kinevezés. Thaisz Lajos a losonczi állami tanító­ képző segédtanára, rendes tanárrá neveztetett ki a val­ lás- és közokt. miniszter által. Hymen. Baranyay Károly N.-Enyeden eljegyezte Dömők Kornélia kisasszonyt, özv. Dőmők Józsefné, volt legéndi földbirtokosnő szép leányát. Banderlstálnk. Lapunk mnlt számában idő és űr­ hiány miatt nem méltathattuk a királyi bevonulást oly széppé és emlékezetessé tevő úri bandériumot, melynek névsórút már közöltük. Bauderistáink minden tekintetben megfeleltek azon várakozásnak, amelyet hozzájuk fűztünk. Zubovics Fedor ambiczióral teljesítette a begyakorlás feladatait s nehány nap alatt Mátyás király fekete sere­ géhez hasonló csapatot varázsolt elő, mely, mint egy szál repült a királyi fogat előtt a székvárosba. — Á bandériumot a virágszóró hölgyek önkéntelenül megdo­ bálták a királynak szánt virágokból s lelkes éljenzésben törtek ki a tribünök szépei. Valóban festői látvány volt, s úgy tudjuk, hogy azt a látványos jelenetet készül mű­ vészi ecsettel megörökíteni egy jeles festőnk. A hírlapírók lázas tevékenységet fejtettek ki U Felsége ittléte alatt s az áltatok írt csikkekből kons­ tatálhatjuk, hogy eltekintve az itt-ott előforduló nehány tolihibától, az itt tapasztalt rend- és tisztaságról, valamint a látványosságokról s közönségünk- és városunkról igen szépen — az igazságnak teljesen megfelelően emlékeztek meg. A birlapirókat közönségünk is előnyösen fogadta. A diszbanketten kivül, a gazdasági egylet telepén estélyt rendezett a hirlapirók tiszteletére, melyen a derék fiúk igen jól érezték magokat. Az estélyen résztrettek a .Pesti Hírlap* részéről Luby Sándor, városunk jeles fia és már elismert nevű iró, a ki legközelebb igen kedves versfüzettel lepte meg a magyar irodalmat A .Buda­ pesti Hírlap* részéről Kemecsei Gyula, az .Egyetértés* részéről Salamon Ödön, a .Magyar Hírlap* részéről Heltai Jenő költő barátunk, a .Pesti Napló* részéről Székely Imre, a .Neues Wiener Tagblatt* részéről Winter Károly, a .Iteichswehr* részéről Kurcz Károly, ezeken kivül lapunk munkatársai s városunk több jeles fia. Hogy talpraesett toasztokban nem volt hiány, azt mondanunk sem kell. Az alispán, akit nagyon kerestek kedves kollegáink, gyengélkedése miatt nem vehetett részt az estélyen. Dlszebéd. Abból az alkalomból, hogy városunkban a királylátogatásra az ev. és ref. egyház két legmagasabb képviselője is megjelent, Sztranyavszky Géza, kir. közjegyző lakomát rendezett. Szász Károly, Sárkány Sámuel püspö­ kök, Simkó Frigyes er. leik., Pajor István kir. tanácsos és városunknak tnás kitűnőségei díszítették a szép vendég­ koszorút Természetes, hogy toasztokban nem volt hiány. Az első pohárköszöntöt Pajor István mondotta, a kinek művészileg kikerekitett beszédéből meglepően, mintegy epigrammái csatUnósággal pattant ki az a szépséges alapgondolat, hogy a király Ő Felségének rendkívüli nagy bálával tartozunk; mert nemcsak arra méltatott bennün­ ket, hogy meglátogatott, hanem még megbecsülhetet­ len drága ajándékot is hozott nekünk. Ez a megbecsül­ hetetlen ajándék: Szász Károly és Sárkány Sámuel. Erre Szász Károly állott föl, a ki Sztranyavszky Géze, kir. közjegyzőt köszöntötte fel, az ő szokott ékesszólásával fejezte ki köszönetét áron rendkívüli előzékenységéit és szivességért, melyet iránta a házigazda tanúsított. A házi gazda sem máradt válasz nélkül. A mily egyszerű, ép oly szép alapgondolata volt az, hogy ő valóban hálát adhat az egek urának, aki abban a szerencsében részesítette, hogy a magyar hazának két nagynevű emberét fogad­ hatja szerény hajlékában, Figyelmet keltett lapunk szerkesztőjének fidköszöntöje, a ki a hazai közművelődés két nagy bajnokát és mint költőket éltette Szász Károlyt és Pajor Istvánt A toasztok méltó befejezése volt az, a mit Sárkány püspök mondott a lakoma végén. Simkó Frigyest és Sztranyavszky Gézát mint házigazdákat él­ tette. Beszédjének igazán megható része volt az, melyben at utóbbinak azt kívánta, hogy a szerencsétlen család­ apát kárpótolja • M<ógésen a gondviselés a jövőben azért a mit elvesztett a múltban. A vidám és emelkedett �1894. szeptember 23. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 szellemű társalgás között lefolyt lakoma után a veddégsereg pompás hangulatban oszolt szét. Nógrádvármegye tisztikara nept hó 18-án tisztelgett a imgvar kormány képviseletében B.-Gyarma­ ton megjelent minisztereknél, név»i érint Hieronymi Ká­ roly bvlügyi, báró Fejérváry Géza honvédelmi és gróf Andrássy Gyula Ó Felsége személye közöli minisztereknél. A tisztikart gróf Degenfeld Lajos vezeltte a üdvö­ zölte a minisztereket. Kiváló fontosságot érdemelnek a belügyminiszternek nyilatkozatai, a ki miután a ti.-ztikar minden egyes tagját magának bemutattatta, ezekkel szakszerű beszélgetést folytatott a vármegyei és községi ügyekről. Megígérte, hogy a járási orvosi állásokat szaporitani fogja, mihelyt hozzá indokolt közgyűlési kérelem terjesztetik fel. Egyébként pedig megjegyezte, hogy a nógrádi közigazgatásról, mely egyike — úgymond — a legjobbaknak, teljesen megvan elégedve. A tisztelgő tisztikar ily elismerő nyilatkozatok után természetesen a legjobb benyomásokkal távozott el a kitűnő be'.Ogyértől. laton hozta honvédőinket! A 16-ik honvéd-czred b.-gyarmati 2-ik zászlóalja tegnap d.-c. fél tízkor jött vissza vámsunkba. Napbarnított arczczal, de tel­ jes jó erőben. Alig látszott rajtok a nagy és nehéz munka, a mit aug. 29-étől mostanáig a honvédnév­ nek megfelelő dicsőséggel teljesitettek. — Ók kiegé­ szítői voltak Mádi Kovács ILik (ellenséges) hadtesté­ nek. Az a szójárás itt, hogy a magyar megverte a németet, vagyis Mádi Kovács megverte I.ubkoviczol, bár a Lobkovicz 4-ik hadteste is jó magyar fiúkból áll De hogy ez igy történt, az nagyrészt honvédőink­ nek is köszönhető, akiknek ügyességét még a kül­ földi katonai attasék is elismerték. Szívből üdvözöl­ jük derék honvédeinket! A tűzijáték, melyet f. hó 18-án. múlt kidden esti 8 óra tájban 0 felsége tiszteletére és jelenlétében az ipolymenti réten bemutattak, nagyon is mögötte ma­ radt a várakozásnak. De ez kétségkívül a pirotechnikus (valami FlascKThéVÜ szabadkai vállalkozó) hibája; mert az intéző körök bizonynyal a legszebbel óhajtottak ked­ veskedni. Egyébként a következőkép folyt le. Miután Ő Felsége a király sétakocsizását a fényesen kivilágított város utczáin befejezte — a Madách-utczán át a nép ezrének éljen riadala között kíséretével az ípoly-partra Árverési hirdetményi kivonat. 2477-894. tkv. szám. A Szécsényi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ha­ tóság közhírré teszi, hogy Árva Ferencz, mint a Szécsé­ nyi Szent-Fersnez-iendü ház főnöke végrehajtatónak Kaöyó Sándor és Miklós végrehajtást szenvedők elleni 115 frt tőkekövetelés- és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék, a Szécsényi kir. járásbíróság területén levő Rimóci község határában fekvő, a rimóczi 113. sz. tjkvben A. I. 1. ,sor 288. hrsz, alatti házra egészben 160 frtban, ugyanezen tjkvben A. L 3—5 sor­ szám alatti ingatlanra egészben 135 frtban a végrehajtási törvény 156. g-a alapján, — a rimóczi 631. sz. tjkvben A. I- 1. sor.. 413. a.-hrsz.- ingatlanságra egészben 992 frtban, — a rimóczi 632. sz. tjkvben A. 1. sor 413. d. hrsz, alatti ingatlanra egészben 184 frtban, a rimóczi 664. sz. tjkvben A. L sor 414. a. hrsz, ingatlanra egész­ ben 101 frtban, a rimóczi 187. sz. tjkvben A. f 1- sor 878. hrsz, szőllőre egészben 36 frtban, ugyanazon tjkv­ ben A. f 2. sorsi. 849. hrsz, alatti szőllőre egészben 68 frtban, ugyanezen tjkvben A f 3. sorsi. 351. hrsz, sző­ lőre egészben 18 frban, ugyanezen tjkvben A. f 4 sor 825. hrsz, alatti szőlőre végrehajtási törvény 156. g-a értelmében egészben 18 frtban etennel megállapított ki­ kiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1894. évi október hő 26-ik nap­ ján délelőtti 10 órakor ezen kir. járásbíróság, mint te­ lekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó cl ; hajtatott, mely épugy mint a rét beláthatatlan néptömeg által volt ellepve. Leszállta fogatáról, a kis-biiloti gyalog i ment az ezen alkalomra felállított pavilonba. Miután a tűzijáték megkezdésére megadatott , a jel — számtalan röppentyű, különféle szinű csillagocskákat lóvéivá — szállt fel a magasba; majd kisebb s nagyobb fény-kévék és j kerekek lettek láthatók — végül pedig piros, fehér, zöld bcngáliai fény világította be az egész térséget. A tűzi­ ’ játék befejeztével — Ó Felsége és kísérete ugyanazon ■ utón, a melyen jött, a sokaság harsány éljen kiáltásai közt távozott. I Nyitna! lóverseny szeptember 30-án délután 2 . órakor. Nevezési zárlat szeptember 28-án déli 12 óra. j S CHLICK -féle Fiók-raktár: eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle valamint Schlick-főle szab. „HALADÁS" sorbavető gépek. Takarmánykészltő gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Előnyös fizetési feltételek. Legjutányosabb árak. nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­ árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. éri november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügnniniszteri rendelet 8. g-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött keiehez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított stabályszerü elismervényt át­ szolgáltatni. Kelt Szécsényben, a kir. jbiróság, mint tkvi ható­ ságnál 1894. évi julius hó 30-án. Árverési hirdetményi. kivonat. 921—1894. tk. Az Ipolysági kir. törvszék, mint tkvi hatóság köz­ hírré teszi, hogy öiv. Doman Ferenezné, ugy is mint kis korú gyermekei L t. gyámja végrehajtatónak Zsiakné Utjech Erzsébet végrehajtást szenvedő elleni 130 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében az Ipoly­ sági kir. törvszék területén levő Kis-Csalomja község határában fekvő a kis-csilomjai 38. sz. tlkvbeu Utjech Erzsébet tulajdonául bejegyzett 1. 1—2. h.-sz., 35. 56. hrsz. a. házra és belsőségi pótlékra 280 frt f 2. s. 192. hrsz. a. szőlő és présházra 300 frtban, az ottani 63. sz. tjkvben Utjech Erzsébet tulajdonául bejegyzett I. 4 -7. sorsi, fél urb. telekre s ennek a 65. sz. tljkvben foglalt Ekék Boronák és hengerek •zántóftlldek rétek aiátuira Szecskavágók. darálók, répavágók, Blnnt-féle szaft, ziildtakarmány-si^jtók. Szállithnto takarék ifatiik mint takannin) lüllesztok óa Ípar-mo«á'kéaiUlélcek. triörök, kukoricza-morzsolók, széna- és szalmasaitók Városi iroda és raktár: mélyítő és egyetemes aczél-ekék, Sajtók minden czélra, továbbá 1B U l> A P E ST E V. számos 1. dijjal kitüntetett Schlick-íel& szab. 2 és 3 vasú ekék, 1-, S-, S-, 4-vaaaal Legújabb gabonarosták, -dBe Reményi Károly. GÓZ- ÉS JÁRGÁNY-CSEPLÓKÉSZÜLETEK, A gyárakban készülnek a legjobb 1—Ö vonóállal befojráalra. Fömunkatdrs: W" egyvasu ekék, talajmivelő eszközök, QSÓFLiQQSFHXC JÁKGÁNYMuVEK I | vasöntöde és gépgyár részv.-társaság Gyár és irodák: AlapitUtst 1872. JRSttaSi ’Sfflt 600 munkással, jyobb kláintáivi. göibkjtüra ! VI. kér., külső vczl-út 29—35. Podmanlczky-utcza 14. Kerepesi-út 77. szám. éi iir. kízártlaf uab. íépnirak, rasöntóde éi tözhámor BÉC8, II—1. Tabontr. 16. kél-, jirgAny- és j Név* zni leint a nyitramegyei gazdasági egyesület titká­ ránál Nyitrán. A dijak összege 2400 korona és ti tíszteletdij. melyet a vármegyebeli mágná-ok fognak stdominyoini. LódIJazás Nyitrán. Többek kérdező<ködése folytán köztudomásra hozzuk.. hogy a f. hó 30-án d. e. 9 órakor Nyitrán megtartandó iódijazásboz csikós kanczák továbbá egy éven felüli kanéra és méncsikók hozhatók. Kiadatik 801 korona jutalomdij, valamint arany, azúvt és bronz díszoklevelek. . «•» . ... FcleUit szerkeszti:; Horváth Danó. valamint bor- és erűmölcssajtolásra Gyllmöies- és szdlözúzók. Asznlókészlllékek Kyllmdlcs és vélemény Mártiira és mindenféle ipari cxélokra. Önműködő szabadni in. SYPHONIA __ ___________________ _ ______________ , atólővestiö* é« nUv. permetaiők. kéihajláara, állök- éa aiállltö kéazUlékkél. Arjefyrtkek ét ellimerB blienylMnyok ’niyeu. — Képviselők felvétetnek. Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton I tartozékára 652. tljkvben, II. 4—7. sorsz. fél úrbéri te­ lekre s ennek a 65. sz. tljkvben foglalt tartozékára 652 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1894. évi október hó 3-ik napján d.-e. 10 órakor KisCsalomja község hálánál megtartandó nyilvános árveré­ sen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsi árának 10%-át vagyis 28 frt, 30 frt, 65 frt, 65 frt és 1 8 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. g-ban • jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november ' hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságűgyminiszteri rendelet ; 8. g-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött i kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a érI telmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelye­ zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Ipolyságon, a kir. törvényszék, mint telek, könyvi hatóságnál, 1894. junius 22. Pályázati hirdetmény. I ; j i I A „Salgó-tarjáni takarékpénztár* egy 500 frt évi fizetés és 100 frt lakilletménynyel egybekötött gyakornoki állásra ezennel pályázatot hirdet. A pályázók kérvényüket a kereskedelmi iskola vég-> zését, esetleg e^éb szakismeretet igazoló okmányával felszerelten, folyó 1894. év október hó 11-ig az alulÍrott takarékpénztárhoz czimezve küldjék meg. A próbaidő: egy év. . Salgő-tarj&ni taknr^kpdnstár. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00615.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_09_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-09-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 39. szám (1894. szeptember 23.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b57ee1d9177a35ddc6a3fcfa44c4c503.jpg 915caca9418f6eccbe5061c4c056757c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3d7eb35433c06676448e03aa337b09da.pdf 4871da3cf9b028aa8f3692eb08a5e711 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. szeptember 30. XXII-ik évfolyam. 40. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. B -Gyarmat, szept. 28. Megtörtént! A Nagy Lajos királyunk korában hazánkból kitiltott zsidóságra e hó 17-én az év­ századok óta vánavárt nap elérkezett; hogy mint e hazának szabad polgárai itt Balassa-Gyannaton a többi hitfelekezetekkel együtt tiszteleghettek a legalkotmányosabb király előtt. A haza a maga polgárait nem vallás szerint osztályozza. Bármely vallásfelekezethez tartozzék valaki, az a haza oltáránál egyenlően áldozhatik, sőt köteles is áldozni. A zsidóság mindenben osztályosunk volt, de be kell vallanunk, hogy nem mindig és kellé arányban. Ha a szabadságért fogtunk kardot, nem tagad­ ható, ott voltak ők is, de milyen arányban? Ha a rabbilincseket verték reánk, <> reájuk is verték, de egy részük hamar kibékült helyzetével, s ha kellett, az ellenségtől som idegenkedett. Sok­ nak az mindegy volt, honfi-e vagy ellenség, csak jólétét fellelje. Való, hogy o viselkedésüket több körülmény menti. De hát jogositott-e bármely vallási! hon­ polgár arra,- ha sorsa tövises ágyat vetett, hogy a konezért a földnek, melyen bölcsője ringott és mely egykor porait fedni fogja ő is csak olyan zsarolója legyen? A helyzet változott, ma van zsidó-vallású pol­ gár, de zsidó-nemzetiségű honpolgár nincs. Télre tehát a rég lomtárba való tradicziókka), legyenek első sorban magyarok. Hagyjanak fel a germanismussal; mely utó­ végre is a haza polgáraiban csak rossz .őrért szül. S első sorban is tanulják meg á haza nyel­ vét, s tanulják még. hogy a nagy szláv áramlat elleni őrszemek vagyunk s mi velünk ók is. A történelem feljegyezte, hogy Buda bevételé­ nél a zsidó a törökkel harczolt ellenünk. Krre a válasz: kényszerülve volt. Ugyan ma ki kényszeríti a zsidót arra, hogy lelkestől ne legyen magyar? Neki csak akarnia kell. Nem beszélünk mi itt egyes személyekről, hisz tudjuk, hogy a zsidó-vallású polgártársak között sok jó hazafi van. Ép azért, kérdjük, miért nem dobják félre idegen hangzású nevüket, mit a kényszer parancsolt reájuk? Miért nem vezetik üzleti könyveiket, levelezé­ seiket a haza nyelvén, ha hazaílságuk iránt kételyt támasztani nem akarnak? Miért nem istápolják nemzeti intézményeinket oly arányban, mint ezt anyagi helyzetük megengedi ? Nem a nyelvek tudásának fitogtatása teszi az embert nagygyá, de a szellemi műveltség, melynek bemutatására ezer és ezer alkalom kínálkozik. Ott az egyház, ott a család, az iskola és a nyilvános hely, mutassák meg, tehát ott is, hogy szív­ ós lélekkel magyar honpolgárok. Vigyék oda be azt a nyelvet, melyet első sor­ ban is minden igazlelkü magyar honpolgárnak egyik legszentebb kinc» gyanánt tisztelnie, művelnie kell. Az első lépés megtörtént, ott voltak zsidóvallású polgártársaink a keresztény felekezetekkel egysorban a magyar király előtt, várjuk tehát, pedig lázasan várjuk a második lépést, hogy váljon mikor teszik ők meg a magyar nemzetiedbe való teljes beolvadás iránt. Várjuk, erősen várjuk, mikor lépnek j%yházilag is a haladás terére. Itt ismét nem az a kívánságunk, hogy vallásuk tanai szerint ne cselekedjenek, hanem Z/nj/r/jííA’ el Hit, mit ntiízn>l"k alatt a kere.'ztfnyektbl való megktllónlMztetfsill vettek fel. Ne tekintsenek mindent zsidó szempontból, ne tegyék hitsorsosuk ügyét, ha mindjárt igaza sincs az egész zsidóság casus bellijévé. Ila bűnös, legyen az bármily vallásit, érdem szerint lakoljon. Nem kívánunk mi lehetetlent, csak azt kíván­ juk, hogy a magyar elembe olvadva, magyar szellem lengje át őket, hogy teljesen érdemessé terrjék ma­ gukat arra, amire őket Magyarország és annak alkotniányoS ' királ)a érdeliiesitette. Királyi kéziratok. Emlékezet okáért lapunkban is kérőijük ama királyi kéziratokat, melyek B.-Gyarmaton állíttattak ki Ö Felsége által az itt lefolyt őszi nagy hadgyakorlatot alkalmával. Az Albrecht főherczegher szóló kézirat a következő: Kedves rokon, táborszernagy Albrecht fóberczeg úr ! A folyó évi hadgyakorlatok befejezése után, a melyek ismét kívánt alkalmat nyújtottak arra, hogy több hadtestet lássak a -gyakorlatokon, indittatva érez­ tem magamat, hogy megelégedésemnek ma hadi parancs­ ban kifejezést adjak, a melyet kedvességednek ezennel átadok, a melyet egyidejűleg közös hadügyminiszterem­ mel s mindkét honvédelmi miniszteremmel közlök. A csapatképzésuek ez évben is nyilvánvalóvá lett eredményeiben, mint nemkülönben a gyakorlatok kivá­ lóan tanulságos tervezésében és végrehajtásában gyü­ mölcsét látom kedvességed faradliatlan és czéltudatos befolyásának. Újólag azon helyzetbe jutok tehát, hogy kedvessé­ gednek kiváló köszöuelemet nyilvánítsam és most még inkább mint valaha, érezem szükségét kifejezést adni azon óhajtásomnak, hogy kedvességed hadseregemet egészségének teljes élvezetében, tapasztalatainak gazdag kincseivel mint eddig is, még hosszú éveken át tá­ mogassa. Balassa-Gyarmat, 1894. szeptember 21-én. Ferencz József s. k. «• A másik kézirat báró lleck táborszernagyhoz van intézve és igy hangzik': Kedves táborszernagy, báró Beck! Csehországban és Magyarországban most befeje­ zett gyakorlatok, melyeknek lefolyása engem nagy mértékben kielégített; a vezérkar tevékenységét kiválóan kedvező világításban tüntették fel. Megelégedéssel tapasztaltam, hogy ez, sokoldalú tevékenységében a követelményeknek teljesen megfelelt és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyakorlatok ta­ nulságos -és kedvező lefolyása biztosittassék." ~~ Midőn én Önnek vezérkari főnöki minőségében teljesített fáradhatlan tevékenysége eme kiválóan szép eredményéhez szerencsét kívánok, elismerésemet fejezem ki egyszersmind a vezérkar mindazon tisztjeinek, kik a gyakorlatokon resztvettek s feladataikat szokott buzgósággal oldották meg. B.-Gyarmat, 189$. évi szeptember hó 21-én. Ferencz József s. k. •♦ A király hadi parancsa ez volt: Midőn az 1. és 9., valamint a 4. és a 6. had­ test gyakorlatain jelen voltara és a 11. hadtest egyrészét is megszemléltem, alkalmam volt ugy közös hadseregem, mint mindkét honvédségem minden fegyvemembeli csapatainak képességéről meggyőződést szerezni. Különösen ki akarom azonban emelni, hogy a csapatok összes harezszerü iskolázása engem valóban kielégített, miután ez oly nagyobb gyakorlatokban nyert befejezést, melyeknek' jól átgondolt tervezete és alapos végbevitele olyan magas követelményeket igénye), mint amilyen kedvező eredményt szült. Szorgalom és odaadás, kitartás és helyes felismerése annak, ami az egyes ember az alosztály, a csapat és seregtest hatásos működésének és teljesítő képességé­ nek emelésére szolgál: mindezek jogos öntudatban lelik jutalmukat, hogy az összes véderő fáradhatlanul és eredménydusan előre törekszik. Köszönetét mondok ezekért közös hadseregem és mindkét honvédségem összes parancsnokainak, tisztjei­ nek és legénységének. Kelt B.-Gyarmaton. 1891. évi szeptember 21. Ferencz József s. k. Vármegyénk főispánjának leirata. Tekintetes alispán úr! Nem csupán a legkegyelinesebb elismerés szavai, melyeket hallani a lefolyt emlékezetes Ünnepélyek alkal­ mával Önnek is. kedves alispán ur bőven alkalma nyílt, de nemcsak a belügyminiszter ur 0 nagyméltósága utján hozzám s egyidejűleg a vármegye közönségéhez intézett legkegyelmesebb királyi elismerés és köszönet indítanak arra, hogy a vármegye tisztikara irányában külön is nyilatkozzam, de saját egyéni tapasztalataim következté­ ben szivem sugallatát követem akkor, midőn első sorban Önnek kedve* alispán ur azon hdaadó és páratlan tevé­ kenységért, melyet ő i sáyzári és Apostoli királyi Felsőtrónok le cin masabb látogatása alkalmából a faeadis fésves és Nógrádvármegye traditioiboz méltóra tétele érdekében kifejteni szives volt, igaz köszönetéinél tolmácsolom. Valóban nem a rideg udvariasság formáit követem, midőn alispán urnák működését páratlannak nevezem, de láttam és tapasztaltam, hogy éjjelt nappallá téve, ön­ feláldozó buzgalommal iparkodott lehetőre tenni azt, hogy legkegyeijuesebb .urunk és Királyunk megelége­ déssel szivében Savoztélí__kórünkből. 8 a mig alispán ur ezen sokoldalú tevékenység által egészen igénybe volt vére, a vármegyei közigaz­ gatás biztos menetét szeretett főjegyzőnk Tihanyi Ferencz ernyedetlen szorgalma és ismételten bebizonyított fényes tehetsége biztosította; felkérem alispán urat, hogy neki a közügy érdekében kifejtett ezen tevékenységéért kiváló köszönetemet tolmácsolni szíveskedjék. Egyike azoknak, kiknek ébersége és munkássága leginkább igénybe volt véve, Baintner Arnold b.-gyarmati járási fo-zolgabiró; ki azonkívül, hogy a tömeget katona­ elszállásolás következtében felette igénybe volt vére, mindannak daciára azáltal, bogy Balassa-Gyarmaton a legfelsőbb szálláshelyen a rendet teljesen biztosította s minden alkalomkor helyes intézkedései által magát ki­ tüntette, magának maradandó érdemeket szerzett — Különös megelégedésem kifejezését kérem tudomására hozni. Kiváló megelégedéssel kell megemlékeznem még Baintner Ottó vármegyei pénztárnokról is, mint a ren­ dező bizottság elnökéről, kinek ez alkalomból kifejtett tevékenységét méltatni a vármegye résztvevő közönségé­ nek is bőven nyílt alkalma. Elismerésemet és teljes megelégedésemet vívták ki magúknak a nógrádi járás vezetésével megbízott Hanzély Márton, továbbá 1‘lachy István és Rákóczy István szolgabirák és Fekete Lajos tiszteletbeli szolgabiró, kik a közrend fentartása körül kiváló érdemeket szereztek maguknak, — s kiket e téreni működésükért köszöne­ tén! illet. De nem feledkezhetem meg a vármegye többi tisztvis* löirő? sem, kik részben a rendezésben tevékeny részt vettek, részben az elvont munkaerők következtében felhalmozott teendőiknek megfelelni igyekeztek. Megelégedéssel kell megemlékeznem a központi kezelőszemélyzet- működéséről -is; kik" mint értesülve vagyok, hivatalos teendőikén kívül a rendezés körül tevékeny részt vettek. Végül meg kell említenem, hogy a szolgaszemély­ zet fegyelmezett magatartásáról is teljesen meg voltam elégedve. Balassa-Gyarmat nagyközség elöljáróságát és kép­ viselőtestületét is illeti azon dicséret, hogy tőle telhetőleg minden lehetőt megtett az ünnepély emelésére és az ő buzgalmuknak is köszönhető nagyrészt, hogy a lakos­ ság oly valóban példás magaviseletét tanúsított, mely elismerésre különösen méltó. Egy visszapillantást vetve tehát az elmúlt fényes ünnepségekre, fogadja kedves alispán ur ismételten osz­ tatlan köszönetén! őszinte kifejezését azon kérésem kap­ csán, hogy a tisztviselőkkel és Balassa-Gyarmat nagy­ község elöljáróságával jelen átiratomat egész terjedel­ mében közölni, a kezelő- és szolgaszemélyretnek pedig elismerésemet tudomására hozni szíveskedjék. Az ünnepségeken résztvett vármegyei közönségünk­ höz intézett köszönetemel oly kéréssel zárom ide, hogy unnak sokszorosítása és szétküldése iránt intézkedni szíveskedjék. Fogadja alispán ur kiváló tiszteletem őszinte ki­ fejezését. Kelt Szirakon, 1894. évi szeptember hó 24-én. Gr. Degenfeld L.ijos, főispán. Az udvari ebédek. (Levél ■ vrerkeutöhüz) Kedves barátom! Gyermekkorunkban tanultuk mint életszabályt, hogy: .Az ember nem azért dl, hogy egyék, de azért eszik, hogy éljen.* Ám ha szigorúan köretnők, aminthogy nem követ­ jük, mert nem is követhetjük ez axiómát, kérdem: vájjon ürességtől hova lennének lapjaink hírrovatai ? Mert hiszen akkor tulajdonkép se pártlakomák, se diszbankcttek, sőt még beiktatási trakták sem volnának tarthatók; és igy azokról nem is írhatnánk. S vájjon a százados szokás által szentesített dísz­ lakoma hiányában a lordmayor hol mondaná el fontos beszédjét, készséges füleknek? No, de messze térek el, holott ezúttal tulajdonkép n l;ikoni;lk-l.ikoini\jAról, s királyi ebóilekrólóhajtok rövid rajzot adni. Mielőtt részem lett volna ily lakomában, sok min­ denfele furcsaságot hallottam, sőt olvastam • i* pzokrdl. A legfurcsább az volt, hogy inni ugyan lehet bőven, rémek borokat, a király asztalánál; d<_enui, jóllakásig enni nem lehet; mert — ugymond -- midőn a király �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 ♦gy fogát ételt megizlclve, leteszi ax evőeszközét, ax a tömérdek lakáj, ze szó, se bestéd, nyomban eluodi a lányért a vendégsk elöl is, babér a legjobb étel lenne is rajta. Hát kedves barátom, ex a képtelenség a mi udva­ runknál nem fordul elő, én legalább mindent, a miből Tettem, jóízűen végig is ellem. Mondták továbbá, hogy ax étkek föfűszere: a tár­ salgás teljesen hiányzik ex ebédeknél. Hát ex som áll. Szomszédjaival mindenki szépen eldiskurálhat Végre nem áll ax sem, hogy ax ételek a sok szakáca-múvéax által közönséges (polgári) gyomor számára, élrnhetlenek lennének. Azonban jó lesz elölről kezdenünk. Meghívd a legfelsőbb udvari ebódheg. Ez áll felöl a fehér nagy karton papiroson, melyet a király vendégeinek vétiv mellett kézbesít a főudvarm esten hivatal úgynevezett .Anaager*-je. Majd a nap és pedig tévedés kikerülése végett körülírva jeleztetik, így : csütörtök, 189*. évi szeptember 2O-án; a ezután ax idő éa hely, valamint a meghívott rendég cxime; továbbá ax elöirás, hogy mily ruhában kell megjelenni. (Az urak dinmagyarban, vagy frakkban). A felmenet és a gyüle­ kezés helye szintén ki van téve. Végűié megjegyzés: „A ki megjelenni akadályozva van, szíveskedjék magát a föudvarmesteri hivatalnál mielőbb kimenteni.* Valószínű­ leg azért, hogy helyébe idejekorán jnás vendég legyen meghívható. Balaasa-Gyarmaton, mint tudjuk, Ő Felsége itt időzése minden napján volt (esti 6 órakor) udvari ebéd, s e jelenség a ritkaságok közé tartozik s a Felség előzetes jó dispoaitiójának volt tekinthető. Tervezre volt naponként 60 személyre az ebéd; de — ugy látszik — lokális okok miatt e szám utóbb 45-re apasxtatott, minélfogva sok ajánlott úri egyén nem lett meghívható. A kik minket a meghívott urak közül leginkább ér­ dekelnek, azok neveit a következőkben adjuk: Vaszary Kolos herczegprimás, dr. Schopper György rozsnyói püs­ pök, Schuiter Constantin ráczi püspök, 'Sárkány Sámuel ág. ev. püspök, Szász Károly ev. ref. püspök, Telecsky Plátó görög keleti szerb archimandrita. budai püspök­ helyettes, Boltizár József felszentelt püspök, gr. Zichy Ferencz senior, kir. tárnokmester, Szontagh Pál, Daruváry Alajos v. b. U tanácsosok, gr. Wenckheim Ferencz, Kubinyi Márton, gr. Berchthold Bichárd, gr. Czebrián László, báró Nváry Jenő cs. és kir. kamarások, gr. Degenfeld Lqjot, Hámoz László, Kállay Zoltán, Rudnay Béla és Zsilinszky Mihály főispánok, Scitovszky János, Bornemi­ sza László, Lestyánszky Sándor és Csipkay Károly alis­ pánok; Kray István kir. tőrv. elnök; Tihanyi Ferencz vm. ^jegyző, Laszkáry Gyula, Nagy Iván. Sréter Alfréd, báró Andreánszky Gábor, Balás Antal, Horváth Béla, Bölönyi Ödön óra. gyű), képviselők; gr. Berchthold Arthúr az úri lovas-bandérium vezére, Baintner Arnold főszolgabíró, gr. Forgácb Antal és János, Török Zoltán, Polónyi János, honvéd főhadnagy. Reményi Károly. Ax ebéd formaságait pedig a következőkben adhat­ juk. A vendég röviddel a kitűzött idő előtt megjelenvén, a főndvarmesteri hivatal egy tagja, a küszöbön aranyos szegélyű, névre széló színes lapocskát nyújt át neki, me­ lyen a vendég neve, továbbá e szavak olvashatók: „Sziveskedjék az asztalnál balról N. N. ur (t. i. egy meg­ nevezett más vendég) mellé ülni. Sőt ha az idő meg­ engedi, a főudvarmester közege az asztalnál, előzetesen meg is mutatja minden egyes érkező vendégnek névÜyérel jelzett terítékét, llykép biztosítva van, hogy a yfoglalás minden kellemetlen futkosás és zaj nélkül megtörténhetik. Azután a gyülekező helyre belépvén a vendég, ha még személyesen nem volna bemutatva, a főudvarmestervagy helyettesének külön, a többi vendég uraknak pedig együttesen mutatja be magát Fejedelmi vendégek érkezéséta kirtlylyal külön tu­ datják, a ki után ezek elfogadására a gyülekező helyen megjelenik e onnan vendégeivel ismét visszavonul. Ilyen­ kor a főudvarmester mindég jelzi, hogy jön a Felség. Végre, midőn a társaság mind együtt van s a ki­ tűzött idő elmúlt ö Felsége újra megjelen s vendégei­ vel bevonni ax étterembe. Mivelhogy a felszolgáló személyzet oly nagy, hogy csaknem minden vendégre jut egy közülök, igen ter­ mészetes, hogy az étkezés gyorsan megy, de azért ismét­ lem, a lakáj csak akkor veszi el tányérunkat ha látja, hogy már nem eszünk róla. - Az étkek kitűnőségéről beszélni teljesen fölösleges; hát hol főzzenek és süssenek nagyszerűen, ha nem a legmsgasb udvarnál? A leves és a dessert-félék kivéte­ lével a többi étkeket aranyozott ezüst tányérokról ettük. Az is a tónust adó elegantiáboz tartozik, hogy nz étrend (a menü) nem volt hosszú; ime közöljük a szep­ tember 20-ki ebéd étrendjét: I’otage A la Nlvernsite. Ilarnr de aanmnn, sauce bMrnsite. I’iére et fiiét de bőéitf. Turbán de chrrreiill á la Talleyraml Chapona, aalade, roinpote Bőmbe atix avelinra. Froaaage. Gittéi tűz ininu et aut froiaaa á la rr*me (teasert .. ----------- Négy-öt-féle királyi bor, (atstú, vörös, franczia pezsgő, stb.) setrirozUtik föl, amennyi csak tetszik a vendégnek; de azért igen természetes, mindenki csak módjával él az itallal is. — l'ohárkőszöntő az udvari ebédeken rendesen bem mondatván, az által sincs a jó­ ízű evés és ivás megzavarva. A cznkorkákról is kellene még valamit mondanom, mert valószínűleg hallotta a t. olvasó, hogy ily kedves apróságokat bőrén nyújtanak az udvari ebédeken, egye­ nesen a czélból, hogy a vendégek vihessenek belőfo s kedveskedhessenek övéiknek valamivel Ő Felsége asztalá­ ról, és tény, hogy a legfinomabb czukorkákból sans g> uo vesz éa visz mindenki. Az ebéd, melyben e sorok Írójának részt tenni szerencséje volt, háromnegyed óráig tartott; tehát se rövid, se hosszú nem volt, s bátrán zsinórmértékül szol­ gálhatna más ünnepi ebédeknek is. Hátra van még nz úgynevezett cercie, melyet mint tudjuk, O Felsége udvari ebédjei .után rendszerint tartani szokott Úgy volt ezúttal is, é» pedig a követ­ kezőképen: Fölkelvén Ó Felsége az ebédlő asztaltól, a hol, legalább nálunk a megyeházi nagyteremben, nem az asztalion, de annak középrészén ült, háttal a főbejárattól; tehát asztalbontás után Ő Felsége és vendégei besétáltak a kisterembe; hol Ó Felsége példáját követve alegtöbben rágyújtottak jó esquisitos szivar vagy szivarkákra, mi­ közben itt-ott csoportok alakultak. Ő Felsége körültekint­ vén, először is Szontagh Pál ö kegyelmes-égét tisztelte meg szavával; de azután még legalább is harmiuez ven­ déggel, — o sorok írójával is beszédbe eredt, hozzánk jővén, szép sorba és csendes hangon szólítván meg mind­ annyiunkat. fejedelmi kegyesség- és szívességgel látott vendégeit. Nagy nyelvismereténél fogva Ö Felsége ven­ dégeivel többnyire saját nemzeti nyelvükön társalog; velünk persze tiszta magyarsággal. Abból, mit velem és szomszédommal ngos Kray István kir. tőrvszéki elnök úrral beszélgetett a Fúlség, megérthetem, hogy az igazságügy s a jogszolgáltatás tág mezején is mily rendkívüli tájékozottsággal bír a király. Páratlan nyugalom, jóság és mély gondolkozás' jellemzi Ó Felségének minden szavát, minden tettét; ily uralkodót, hogy valóban az emberi kor végső határáig megtartson népei számára az isteni Gondviselés,.vájjon ki ne kívánná! R K. A krumpli és a Nyelvőr. A .Pesti Hírlap* f. hó 20-ki számában .A krumpli nevei* czim alatt egy.közlemény jelent meg, melyet a királyfogadási ünnepélyek miatt csak tegnap olvashattam s melyre nézve meg nem állhatom, hogy ide vonatkozó észrevételeimet meg ne tegyem, annyival inkább, mert a jelzett közlemény forrásul a Nyelvőrre hivatkozik, rj mely lap tudvalevőleg sok nagyon-bölcs ember előtt megközelithetetlen tekintély uimbusában áll. A megfejtendő kérdés tárgya ez: vájjon a krum­ plinak jó .magyar* neve-e a burgonya? A Nyelvőr szerint nem jó. (Én sem állítom azt, hogy magyar; de hogy mégis jobb és használatosabb, mint a mit a Nyelvőr proponál, ezt majd alább fogjuk látni.) A burgonya szó a Nyír, szerint Olaszországból Borgogna helység neve után került hozzánk (Meglehet, nem vitatom. P. L); s nem jő magyar .elnevezés*, úgy­ mond mert csak vendégszó, épen úgy minta krumpli; .búza* rozs, .árpa*, ,zab“, bab, lencse, .borsó*, .dinnye*, tök, uborka, .alma*, körte, szilva, málna, ribiszke stb. Erre ir> megjegyzésem, hogy határozottan taga­ dom, miszerint az elsorolt szók közül a búza, árpa, zab, borsó, dinnye, tök, alma, körte nem eredeti niagyar szók volnának. Tessék megczáfolni vagy állítását elfogadhatóan indokolni; puszta állítás nem ér semmit — A pityóká­ ról mint jó magyar szóról alább mondom el nézetemet. ,A régibb magyar Írók müveiben, folytatja a köz­ lemény, ezt a tót csemegét.* (Biz ez már nekünk nem — tótoknak sem megvetendő csemege) mint földi almát, .pityókát,* csucsorkát, csicsókát, puezókát, puezókarépát, földi mogyorót és sváb tököt találjuk. — A Nyelvőr pedig ezek közül mindössze hármat talál olyat, a mit eredetinek lehet tartani s ez a 3 magyar név, szerinte, a .földi mogyoró*, a .sváb tök* és a .csucsorka.* Itt az a megjegyzésem, hogy azok a .régibb magyar Írók* (kik azok? P. I.) — de voltának legyen bárkik, — nem tudták mit beszélnek, mert akkor a tulajdonképi „krumpli* előttük hihetőleg még ösmerotlen tárgy vala. máskép fel nem tehető, hogy ezt az egyszerű dolgot Így összezevarták volna vagyis hogy Horáczként ennyire .miscuissent'quadrata rotundis.* — Annál csodálatosabb, hogy ennek a zavarnak szaporításához az oly orthodox álláspontú Nyelvőr is hozzájut, most, midőn már nincs ember a föld kerekségén, a ki ezt a hasznos élelmi csik­ ket a saját tapasztalásából nem ismerné, mert hogy a .földi mogyoró* nem „krumpli*, hanem csakis földi mo­ gyoró, (tótul zemszki orech) azaz mogyoró-nagyságú gumós növény; a csucsorka pedig (tótul csucsorétka) szintén nem krumpli, hanem a Kárpátokban, hasonnevű bokrokon termő apró, piros-fekete nedvü, édeses izfi gyümölcs, a milyet ón egyszer Aboson Sárosmegyében néhai Máriássy Ágoston úri asztalánál mint nz ebéd végén feladott confektet Ízleltem; a mit előttem „csucsorótkának* neveztek, a minek a magyar .csucsorka*, szó teljesen megfelel, — erről semmi kétség nem lehet. A Nyelvőr által megjelölt 3 név közül tehát kettő már elesik; a mi pedig a .krumpli* kifejezésére választott harmadik szót a .sváb tököt* illeti: a melyről a Nyelvőr is beösmeri. hogy ez csak nehány Írónál fordul elő, ez annyival kevésbbé tartható eredeti magyar szónak, mert hiszen a nyelvőri közlemény a .tök* szót is (t i. a német Kürbiss-t) a vendégszék sorába foglalja; s innen kitetszik, hogy a csalatkozhatlanság tekintélyével fellépő Nyelvőr a .krumpli* és .burgonya* vendégszók helyett egyetlen eredeti magyar szót sem tudott megjelölni « hogy nézetem szerint ezt a magyar szólt csupán az ország több vidékein dívó és általános használatban levő .pi­ tyóka* szó képviseli. — Azonban természetes, hogy a krumpli és burgonya szók még általánosabb használatban lévén, semmi kifogásunk nem lehet az ellen, hogy a német „Krdapfelt és Grundbimt ezentúl is csak krum­ plinak és burgonyának nevettük. • Pajor István. 1894. szeptember 30. A minimális kamatláb. Gomba módjára szaporodnak Magyarországban a pénzintézetek a helytelen a vidék azon általános felfo­ gása, hogy ez kóros állapot, mivel eladósodáshoz vezet. Régi história, hogy minden üdvös dolognak s igy a hi­ telnek is sok árnyoldala van, de a pénzintézetek a hitel­ nek ezen árnyoldalait inkább csökkentik, mint szaporít­ ják. Mert a hol ilyenek n«iu működnek, ott ezek hiva­ tását magánügyének végzik. Köztudomású ugyanis, hogy a vidék leginkább betéttel dolgozik, a mi pedig nem az egekből hull alá, hanem a nagyközönség egy része helyezi el a takarékpénztáraknál, hogy otthon a közjó kárára mint improduktív tőke ne beteljen. És ha az intézetek mellő­ zésével a nagyközönség egymás közt bonyolítás el üzle­ teit, az uemzetgazdaságtanilag nem igeu volna előnyös. De magára a kölcsönadóra is kellemesebb, ha bármikor hozzájut betét-tőkéjéhez, az adósra nézve pedig legtöbb esetben — a kamatlábtól eltekintve — valóságos áldás, ha nem mozog örökösen szeme előtt a hitelező magán­ egyén. Azt hiszem, ezek után minden kétkedő megnyug­ vással nézheti pénzintézeteinknek, ezen a hitelügyleteket közvetítő orgánumoknak működését. És intézeteink, hivatásukat betöltve, csaknem ki­ vétel nélkül gyarapszanak is, de sokkal határozottabban és e mellett, hazánk közgazdaságát, jólétét roha­ mosan fokozva, fejlődhetnének ntás rendszeri! szervezet mellett. Ha "ugyanis figyelemmel kisérjük pénzintézeteink keletkezését, különös tapasztalathoz jutunk. Sokszor ugyanazon viszonyok és működési tér mellett itt száz-, amott harmincz-, a harmadik bolyén meg már kétszáz­ ezer frtnyi részvénytőkével kezdenek működni. És miért? Az alapítókat hiába kérdjük, ők többnyire maguk sem tudják. Talán arányt kombináltak a reménybeli forgalom és az alaptőke között ? Csaknem soha: vakon, öntudatos számítás nélkül történik az alaptőke meghatározása. In­ tézeteink ezen anomáliák daczára is szépen prosperálnak, mennyivel biztosabb volna tehát jövőjük és üdvösebb működésük, ha a közjót szem előtt tartva, alaptőkéiket szaualnákl? Mert a tiszta jövedelem túlnyomó részét a betét stb. adja, a részvénytőke pedig fölemészti. Más szóval, minél nagyobb az alaptőke, annál nagyobbnak kell lennie a tiszta nyereségnek. Viszont, ha az alaptőke kisebb, szerény jövedelem mellett is szép osztalékot fizethet a pénzintézet s e mellett a betevőket is meg­ felelőbb kamatban részesítheti, a mely körülmény fokozná a takarékossági hajlamot, előmozdítaná a tőkegyűjtést, mi ismét csak a pénzintézetek betét-állományát gyarapítaná De olcsóbban nyújthatná a kölcsönöket is és ezzel közelednénk a minimális kamatláb eszméjéhez. Az alacsony kamatláb legbiztosabb jelzője a czivilizáczió előhaladásainak. Minél fejlettebb az ország jó­ léte, czivilizácziója, annál kisebb a kamatláb. Hogy pe­ dig a minimális kamatláb mennyire emeli az ipart, ke­ reskedelmet. mezőgazdaságot, azt ma már bizonyitgatni teljesen fölösleges. A czél: a minimális kamatláb elérésére konkrét példával állok elő. Például egy pénzintézet alaptőkéje 15000 írt, üzleteredménye 10000 frt, osztaléka 8%. Többre a részvényesek igénye nem is terjed, mivel né­ hányszor osztalékot nem is élveztek, lévén ott patriar­ kális kezelés következtében sok leírni való. Ezen intézet alaptőkéjét 3000 frtra szanálnám. Ha gyorsan kívánjuk az átalakítást, a 45000 írtból 7 év leforgása alatt éven­ ként 6000 frtot visszafizetnék a részvényeseknek, a meg­ maradt töke után mindig 8% osztalékot adva. És éven­ ként a tiszta nyereségből minimum 6000 frtot fordítha­ tunk tartalékra. Szóval: hét év leforgása alatt többet nyernénk tartalékban, mint visszafizettünk alaptőkében. Azaz, a kisebbedéit alaptőke daczára, az intézet vagyona nagyobbodott s igy tekintélye és hitele sem szenvedett csorbát. De gyarapodott e 7 év alatt minden valószínű­ ség szerint a forgalom és ennek következtében a tiszta jövedelem is. És ekkor 7 év után, a meglevő 3000 frt alap­ tőkének mintegy 400%-át teszi ki a nyereség, amelyböl oly osztalékot adhatunk a részvényeseknek, ami­ lyenre hazánkban nincs példa és emellett még tekintélyes összeg tehető a tartalékba is. A mily jöve­ delmet produkál pedig az évenként a tartalékhoz irt összeg, oly arányban apasztható a kölcsönkamatláb és bi­ zonyos idő múlva egyenlővé tehető a betét-kamatlábbal. Azt hiszem, nem szükséges a példához kommen­ tárt csatolni. Ha általánosan ekkóp szervezkednek intézeteink, magasztos missziót teljesíthetnének s maguk körül letiporhatnának minden verseuy-akeziót. • Sándor M.~ " a . Hslasiigjarroali népbank* könyvelője Scitovszky János alispán úrtól vettük a követ­ kező helyreigazító sorokat, melyeknek készséggel adunk lapunkban helyet: Tisztelt szerkesztő úr! A. király-ünnep tüxyátókárdl e lap utolsó számá­ ban hozott közlemény pálczát tör a tűzijátékra vállalkozó pyrotecbnikus Flasehl és Hczzegh szabadkai ezég fölött, noha teljesen ezek hibáján kívül történt az, hogy a tűzi­ játék programmjának leghatásosabb részei: József Rherczeg-bombák, továbbá a virágmozsarak és a_8 méter magas diadalkapu bemutatása elmaradt. Ugyanis O Felsége értesülvén a programul azon részeiről, melyek csak nagy durranással érvényesülhetnek, nehogy az ily durrrogások a manőver táhorszemeit tévútra vezesék, az ily részletek felgyujzását egyenesen betiltatta. Meg kell végül jegyez­ nem. hogy a vállalkozó elégnek ajánlata messze túlszár­ nyalta a másrészről vett ajánlatokat, s igy semmi kétség sem fér ahhoz, hogy az engedélyezett programúihoz híven, teljes megelégedésre váltotta volna be annak többi ré­ szeit is. B. -Gyarmat, 1894. szept. 22. Scitovszky, alispán. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. szeptember 30. Losoncz mint örömapa. (I’j viruMhátának ídA«*tá»i unntpérr.) • (1*94 »xt|iti’inb»r 29) I.omhk x, ki biitat I in a gAdnak, S t igan*lobogTá mt tóalotl ívlénk. Lv«y ildvOrnhe fénye* ünnrprdUii, Mit náunak illő dhxwi txrxx ‘lénk! S mi ná.»*l ülünk. m» rt rMultuxk** iQú lányát ’l tidám dirin rJ«i%ó4 S az ily >xnvi>t«t-g Imldog édrnél»ú| Idv é* ixiluilhlg tündér-sarja nő Igen, ma niri ou. Iln j»»lgáraidnak hyulaMia keblét btaxke öntudat. Hogy leiken ezrek AldoxatUizútúl ILigyug Közügynek Mimiéit ói falad. S c izikhíalnak wédó cMrnokábau Foglalja cl Jog. Törtcuy óí-hvlyét; S a ixrnde Mnz<ák rdzsakosaoruja Oveun bájjal át a rKi* Athént-. Öröm ipának lakodalmi népe. Legyen ma r izép Hniup 4 tied, S ha alulit a Hun, tárd ki pelikánként 1 Ionrxrrrtettől égő kebeled Pajor István. Hirek ős különfélék. Tisztelgés a főispánnál Abból az alkalomból, hogy 8r- Degenfeld Lajos főispánunk Ö Felsége által a Lipót-rend lovagkeresztjével diszittetett fel, a vármegye tisztikara megragadta az alkalmat és Scitovszky János alispán vezetése alatt — szept. hó 23-án tisztelgett szeretett főispánjánál. Az alispán őszinte szívből eredő s az összes tisztikar meleg éneimét és rokonszeuvét tolmácsoló beszédet intézett a főispánhoz, kifejezést adván nemcsak a tisztikor szeretetének, hanem egyszer­ smind annak a büszkeségnek is, mely a tisztikar kebelét is hevíti főispánjának kitüntetése által; mert hiszen annak a rendnek arany sugárai a tisztikarra w vissza fognak esni. — A főispán láthatóan meg volt hatva a tisztikar tüntető-megjelenése s az alispán beszéde által, köszönetét fejezte ki a megtiszteltetésért; továbbá meg­ köszönte a tisztikarnak, főleg pedig az alispánnak buzgó fáradozását, melyet szeretett királyunk ünnepélyes foga­ dására kifejtett. Gr. Gyürky Ábrahám, volt főispánunk s a losonczi kerület országgyűlési képviselője, a ki lábbaja miatt nem vehetett részt ténylegesen a király fogadási ünnepé­ lyeken, a következőleg nyilatkozott: ,Áz ünnepélyek,igen szépek, nagyon sikerültek- voltak. B.-Gyarmat városa — mondhatom — kitett magáért, mert királyát valóban méltó móilon fogadta; Degenfeld Lajos gr. főispán pedig kitüntetését nagyon megérdemelte." Gr. Gyürky egy na­ pot töltött B.-Gyarmaton. Ugyanis midőn lábbaja miatt az udvarnál kimentette magát, ó Felsége főhadsegédje utján táviratilag tudatta vele sajnálatát. Ö Felsége eme kegyes tényét jött ide megköszönni gr. Gyürky azon az egy napon. Iskolaszéki elnökválasztás. A Kövy Tivadar ha­ lálával megüresedatt b.-gyinuuti községi iskolaszéki elnökségi állást szept. hó 26-án töltötték be. Elnökül egyhangúlag Horváth Danó választatott meg, a ki meg­ köszönvén a bizalmat és kitüntetést, hosszabb programmbeszédben adta elő nézeteit és a jövőben a polgári is­ kola érdekében kifejtendő irányelveit. — Ugyanez alka­ lommal jegyzőkönyvi köszönetét fejeztek ki Hottovinszky Károly esperes-plebános urnák, a ki az iskolai ügyeket Kövy Tivadar halála óta mostanáig mint másodelnök Ogybuzgóan látta el. Kosztka Mihály, érdemdús kir. tanfelügyelőnket számos tisztelőin kívül a helybeli tanítótestületek összes­ sége szép óváczióbau részesítette tegnapi névünnepe al­ kalmából: ugyanis d. e. 11 órakor az együttesen meg­ jelent tanítók élén Kemény Gábor igazgató lendületes beszédben üdvözölte az ünnepeltet: este pedig mintegy 40 teritékü bankett volt tiszteletére a Barth-féle ven­ déglőben, hol Tomeskó Nándor igazgató méltatta a kir. tanfelügyelő érdemeit. Érdekes közgyűlés. E napokban tartatott meg a gróf LszU-rházy Géza-féle cognac-gyár részvénytársaság évi közgyűlése. Mikor a közgyűlés véget éri, az igazga­ tóság megliivta a részvényeseket a gyár és piuczehelyiségek megtekintésére. Kiváncsi érdeklődéssel hallgatta a csupa előkelő kereskedőkből álló vendégcsoport a vezér­ igazgató magyarázatait: miként destillállódik meleg utón a jófajta bor cognaccá, mint erósbödik Ízben, aromában hovatovább való pihenése alatt stb. stb. Mikor aztán meglátták a részvényesek az óriási hordókkal telt pincze-raktárakat, a hol érték szerint külőu-kűlön fekszenek az egy és többcsillagos cognscok, mikor megkóstolgatták a bordók illatos, zamatos taitalmát. tisztelettel tekintet­ tek a drága tartalmat rejtő hordóóriasokou végig (néme­ lyik 8,000 és 0,000 liter tartalmú) és mintegy vezény­ szóra hangzott föl az éljen, melyet viszhangoztatott a részvényeseknek a borpinezékben kóstolgató csoportja. Késő délután volt már, mikor a részvényesek bizalomteljes lelkes hangulatban a gyárból távoztak. A közigazgatási bizottság havi ülését, holnap, okt. hó 1-én tartja meg. Losoncz városházának felavatás! ünnepélye tegnap ment végbe nagy fénynyel és ünnepségekkel, melyekről lapunk jövő számában részletesen Írunk. Az ünnepélyre B.-Gyarmatról felrándultak: Scitovszky János alispán. Kray István, Pongrácz György. Dessewffy Elek, Horváth Danó, dr. Hermann Károly és Kaményi Károly urak. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület közgyű­ lését Budapest fő- és székvárosába folyó évi október hó 10-ik és következő napjaira tűzte ki. Megjelenési nap október hó 9-ike, mely napon délutáni 5 órakor a szo­ kott helyen előlegen tanácskozmány tartatik. ö Felsége és a tanügy O Felsége a vármegyei küldöttségek tisztelgést) alkalmával Kosztka Mihály ér­ demes kir. tanfelügyelőtől a többi között arról is kér­ dezősködött, hogy a vármegye területén a tankötelesek szorgalmasan látogatják-e az iskolát ? A kir. tanfelügyelő azon válaszát, — hogy a tankötelesek szorgos iskolába járási tekintetében Nógrádvánnegye, a haza többi vár­ megyéi között az első helyen áll, — <> Felsége örven­ detesen vette tudomásul. Ő Felsége a király bevonulása alkalmával, bájos ifjú hölgyek szórtak útjára virágokat. A virágszóró höl­ gyek névsorából, melyet lapunk múlt számában közöltünk, sajnálkozásunkra Kvassay Comélia k. a., Hametmayer Ágoston pénzügyigazgató-helyettes ur leányának neve ki­ maradt A hibát ezúttal hozzuk helyre, constatálván, hogy épen a uagysád volt egyike a legkedvesebbeknek, kik e szép tisztre vállalkoztak. A királylátogatás alkalmával nem csekély munka háramlóit a többi között Fábry János h. biránk, Opitz Károly rendőrtanácsos és Stütz Antal h. rendőr­ tanácsos vállalva is, a rendfentartást illetőleg, mit ők, mint hivatásuk tudatától áthatott férfiak, közmegelége­ désre oldottak meg. Ellenőrzési szemle. Balassagyarmaton az ellenőr­ zési szemle a honvédség részéről október 6-án vagyis most szombaton reggeli 8 órakor veszi kezdetét, felhi­ vatnak ennélfogva a honvéd-állományba tartozó tartalé­ kosok és póttartalékosok, kik a folyó évben sem fegyver­ gyakorlaton, sem tényleges szolgálaton nem voltak, hogy a mondott időben katonai igazolványukkal a városházán pontosan megjelenjenek. Robélly Aladár, városnak egyik törekvő fia, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Szegeden a Próféta czimfi régi híres nagy vendéglőnek rekonstrnkezióját reája bízták. Robélly ezt a munkát közmegelégedésre már teljesítette is. A helybeli posta- és távlrdahlvatal, Fercsok Gyula főtiszt főnöksége alatt, a királynapok alatt is a legnagyobb előzékenységgel és példás pontossággal tett eleget a közönség igényeinek. A rendes viszonyok között az öt nap alatt, melyen Ö Felsége bevonulása s a had­ gyakorlatok tartottak, mintegy 3000 szó lett volna a távír­ dán fel- és leadva, most azonban 62000 szót továbbí­ tottak, miből magára a városra 30000 szó esett. Ha összehasonlítjuk, hogy a rendes körülmények közölt 1 fő, t tiszt, 4 segédtiszt, 3 altiszt és 4 szolga közvetíti a forgalmat, a királynapok alatt a létszám csak 4 fő, 5 tiszt, 4 segédtiszt, 3 altiszt és 4 szolgával szaporodva, a posta- és távirdaszemélyzet emberfeletti munkát fej­ tett ki. A kolera elleni védekezés ügyében a belügymi­ niszter körrendeletét intézett a törvényhatósághoz. Ezt a78571. sz. körrendeletét az alispán a körponti jegyzői PV Un ILl|PU 1/ -féle vasöntöde és gépgyár részv.-társaság l\ HIBA P E^TEI. Gyár és irodák: Városi iroda és raktár: Fiók-raktAr: VI. ke?., külső váczl-út 29—35. Podmaniczky-utcza 14. Kerepesi-út 77. szám. GÓZ- ÉS JÁRGÁNY-CSEPLÓKÉSZÜLETEK, számos I. díjjal kitüntetett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék, ,,,, kar tagjainak, tiszti fő-, járási-, községi- és körorvosoknak, ugy a községi és körjegyzőknek 1—1 példányban, Losoncz r. Uo. városnak 3 példányban s végül a kör­ jegyzői székhelyek- és nagyközségeknek kiadta, felelősség terhe Jatt utasította az elöljáróságokat, hogy minden choleragyanus megbetegedést hozzá táviratilag azonnal jelentsék be. Elrendelte továbbá, hogy a M áram áros vármegyéből érkező utasok szórói figyelem alatt tartan­ dók s 5 napon át legalább naponkint egyszer orvosilag megvizsgál andók." A pőstényi híd. Messze főidőn nincs párja a vár­ megyénk területén Pőstéuyné) épült nagy és remek ki­ vitelű vasbidnak. A gyönyörű 76 m. hosszú és 6 méter széles, a gyalog járók részére is átjáróval ellátott híd Oellágb Gyula kir. jeles mérnökünk tervei és felügyelete alatt 6 és fél hó alatt épült fel. Glásner József és Sehlick vállalkozók építették 80000 írtért A nagy hadgyakorla­ toknál való igénybe vehetői végett megfeszített erővel dolgoztak e hidou a hogy időre felépült Glásner vállal­ kozó 1000 frtnyi jutalomban részesült. A hid erősségéről tanúskodik a próba, melyet kiállott ugyanis a forgalom számára való megnyitás előtt négyszögméterenként 400 kilogramnyi súlylyal terhelték meg, mihez ax egész hidat véve 106 köbméternyi kavics szükségeltetett KirálylátogatAai alkalmi emlékképek, melyek egyenként ábrázolják B.-Gyarmatot északi és déli oldal­ ról, továbbá a fö-utezát, a megyeházát két oldalról, a város házát, a honvédlaktanyát a diszkaput és a fog­ házat, külön-külón felvételekben Szkladányi Károly úrnál helyben megszerezhetők. * Lapunk tnal számához a .Pesti Hírlap- elő­ fizetési fölhívása, valamint a Légrády testvérek kiadá­ sában megjelent regények, irodalmi becscsel biró könyvek és az 1895. érre szóló naptárak árjegyzéke van csatolva. Kühne Ede, Magyarország legrégibb gazdasági gép­ gyártulajdonosa Mosonban, kinek budapesti főraktára eddig Váczi-körut 21. sz. alatt állott fenn, uj raktárát mely a főváros látványosságai közé sorolható, kiválóan ízlésesen épült saját házában Váczi-körut 57,'a sz. alatt a nyugati pályaudvar közelében nyitotta meg. Egy a leg­ jobb ízléssel berendzett nagy, impozáns csarnokban minden­ nemű saját gyártmányú gazdasági gépek és eszközök gyűjteménye van kiállítva, mely minden szakértőt bizo­ nyára érdekelni fog. Művelt embernek a mai korban erkölcsi köte­ lessége, hogy necsak testi, de szellemi ápolásáról gon­ doskodjék. A virágot hervasztó és lombokat hullató ősz beköszöntött és ilyenkor áldás kicsiny és nagynak, ifjúnak és öregnek, ha valami szórakoztató és kedvderitő olvasmánynyal rendelkezik. A .Képes Családi Lapok* ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap, Őszintén mtud­ hatjuk, kitűnő médium a szellem ébrentartására. Mindenki talál e lapban korához és neméhez illő olvasni valót A jelen szám tartalma élénk bizonyítéka a fent mondot­ taknak. E számba írtak: Tolnai Lajos, Dura Máté, Rndnyánszky Gyula, Kutby Zoltán, Mártonffy Imre, Kósa Ede, Herczeg Ferencz, Lapanek István, Monostori Kárely és Miskolcit Henrik. A képek csinosak és aktuálisak. A lap előfizetési ára egész évre 6 írt, félévre 3 fit, negyedévre 1 írt 50 kr. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal Budapest V. Vadán-utcza 14. szám saját házában. Porból lettünk, czim alatt Földes Géza a .Nem­ zeti iskola* jeles segédszerkesztője egy kötetben képek­ kel ellátott két gyönyörű elbeszélést bocsátott közre. Az első elbeszélés tárgya: Az örkői parasztfiu, vagy is a szegény zsellér fiából szorgalmával mint lett lelkész a nagylelkűsége alapján mint nyerte meg egykori földes ura leányának kezét* A második: .A koldus árvája* czimü, vagyis a honvéd árvája mint képezte ki magát derék iparossá. A tan- és nevelésügy terén is igen elis­ mert iró, szépen és magyar szellemben megirt e mü­ vével előnyösen gyarapította ifjúsági irodalmunkat miért is a csinosan ki is állitott müvecske jutalomkönyrül való megvételre mindenkinek bátran ajánlható. Megren­ delhető minden könyvárusnál és szenénél Budapest Rottenbiller-utcza 5/a szám alatt Horváth Danó. Reményi Károly. Felelőt tzerkesztli: FBmunkatárt: IIIKBETIIÉIí Y1 1000 részheiöből enenkint 100 forint beflieteniö Osneuel közös tőzsdei spekulátiók keresztülvitelére egy társaság állittatik össze. Ily módon egy 100,000 frtnyi töke hozatik össze, melylyel a jelenlegi kedvező tőzsdei helyzetnél nagy eredményeket lehet elérni a nélkül, hogy mint a kis tökénél, a tőzsdei áramlatok veszélyének ki lenne téve. A betét jótálláson kivül még 5%-kal kamatozik. Alulírott bankház által keresztülvitt operatiókról a résztvevők, közvetlenül a kivitel után egyidejűleg fognak érteeittetni, az elért nyereség pedig havonta elszámoltatik és kifizettetik Belépési nyilatkozatok Kanitz M. E. bankházához Budapesten eredeti SCHLICK- ós VIDATS-fóle Kit híd eteza 8 (Alapittatett l8S3-kea.) intézendök, melyhez 10 frt melléklendő, mely után az eredeti okmány t>0 frt utánvétellel küldetik <L W egyvasú ekék, talaj mi volÖ eszközök, valamint Schlick-fóle szab. „HALADÁS" sorbavető gépek. Taknrmánykészltő gépek, darálók, őrlőmalmok ós mindennemű gazdasági gépek. Eredőt! amerikai kévekötő ós marokrakó aratógépok ós fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Előnyős ílzetési feltételek. Legjutányosnbb árak. 3 Arjrgyxáktk lacjren Wrmewtvr. Kik j irn < ■<n»»rtiuinl<A, s réuetnléi csekély volta miatt, nem ut«m»k Ix-lépni, <ajit nauynlih iprkulatlóinsk kerrtstnltltelrre fi-ntnovesett bsnkhátnil, Itulón •elmlát nyittathatnak niifi.Veik és aiun elönylien ré'Brsnlnek, hoge a consortiunt sisksterörn ki n .»lul>Itt nj^ratióD-.), ,-ylt jm'nkra fordítható UjikoHst meríthetnek. �1894. szeptember 30. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 tíGüüüűwaüüü Hirdetmény. SCHÖNFaD MIKSA, A b. gyarmati .N‘(*plmnk“ lgaxgató*4ga köébirré traxi, hogy a b.’gyanuaLi Népbankul! rUAlogoviioit. • Ib’Jl Mi Juliim bú bjt elun lejárt. • ex időn túl ürtu meg nem hwwr.abbitfitt, tciu ki nem vallott értékpapírok, arany, rxUvt év egyéb értéktárgyak, rétxint folyó leüt évi október hó 25 én délután 2 órakor ax iotéxet ■hi­ vatalos helységében tartandó nyihánot árverésen f«»g Bak rladalni, rcixíut ex időn túl töxédcíxrrülcg be váltatnak Ax árverés alatt lévő tárgyak uieghoAaxabbitáaa, hagy kiváltása IMM. évi október hó 10.ig árverési költ* aég vxcdéxe nélkül rflxkdzolhetök: rzeutiil azonban ax árverés napjáig a kökaonóaaaeg 2*«a fog árverési költség czirnéD felizámlttatui kárp. óh ászt. bútorraktára B.-G)armat. S<~ * KOSSUTH-ítcxábu. -W Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anj ágból készített, modern ízlésű, különf. fa-, vas- és kárpitosbútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egy­ leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús .<« riadandó tárgyak könyv re» lap^aámjait választék olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő I. könyv: 28, 34, *5fi, 88, 171. 234, 263, 270, 289. lap. II. könyv: 38. 72. 106. 109. 111. 136. 137. 165. 176. 182. 184. 191, 222; 238, 250, 255, 265, 267, 271. 276. 278. 281. 286, 293, lap. Hl. könyv. 1. 7, 9. 11. 22. 37. 43. 44, 47, 50, 52. 58, fitt, 68, 77, 83. 81, 85. 87. 90, 95, 96, 97. 99, 102. 103, 107. 110. 115, 117, 118, 119, 121, 122, 123, 126, 136. 138. 139. 140. 112, 141, 145. 117. 163. 166. 172. 174, 175, 181. 181. 211, 224. 230, 233, 247, 278. 300. 319. 371. 372, 391. 400. 104. 405. 407. 408, 409, 412, 413, 41 1, 416, 418. 419, 423. 4110. 469, lap. kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Különösen ajánlóin a királylátogatás al­ kalmából ablakok-, bolti kirakatoknak a legim­ pozánsabb díszítéséül: Ó Féltésé n Király élelhü, különböző nagyságú, aranyos keretű arczképeit. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. A .Bnlussa-Gyarmati Népbank “ igazgatósága. Lethiztuabb óraer a kolera, hagymái és enéb fertőző betezsétek ellen’’ p*rrésznél ej kapható lUsi- ,’j SilSSSÍÖÖiBHfiMíaB ooooooooooooooo i Tökéletes fertőtlenítés! Teljesen szagtalan önm&Mő tőiiftsióró-closetteL BM- ás UlfIMl rakUtlaiak! ötahal árayékuáktk ariaíaafele teUteiíe alakkaa. Ártanyák. lakóiak, ipuváll uáJMik, itk. tüzére. SCHNEIDER 3 B.-Gyarmaton, 1894. évi szeptember hó26-án. •*** VUHd ■*£rtiileltiek psatoMi *• lehetőleg gyarsaa teljwlttetiek. 'WQ Egy 1* házMl való 8« asztalsa taaoeczal azeaaal felvétetik. I PÁNTLIKA j GILISZTA:! Fertőtlenítő ti ezagtalanlté tőzegper! Tőzegalom! ■ladeeeemíi tőzeggyártmány ugy raktára.--------rge*»ég: emberi ée vAroei builwdrkok Ipar „ „ áktvtÜM. VArvetisxUUal ée elfuvaroxási vál j lalalok azrrmrite. Mútrána<TÁriAa. Itéealetee tervekkel, k&|uégvA> UpeUai te eredeti buoaTitvtayokkal utfH« wolgAl ai IGAZGATÓSÁG- Az őszi és téli idényre Árverési hirdetményi kivonat kerestetik egy elsőrangú biztositó intézet helybeli főiigynökségéhez. Különbejáratíi GANSEL SÁNDOR butorozatlan utczai szoba, esetleg bútor­ ral azonnal kiadó. — Czitn a kiadó­ hivatalban. Ildi s gyenuek-konfekezió- s kézimunka­ üzletében B.-Gyarmat, fö-uteza. OOOOOOOOOOOOOOO Hirdetmény. NT Az onz. Közegészségügyi tanács által többszörösen ajánlva. TBC 2294—894. tkr. szám. A nécsényi kin járULiróslg, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a királyi kincstár vígrehajUtónak Janosik István végrehajtást szenvedő-elleni 36 frt 95 kr tőkekövetelés- ős járulékai iránti végrehajtási ügyében * b.-gyarmati kir. törvényszék, a Szécsényi kir. járásbíróság területén levő üolány község határá­ ban fekvő, a dolányi 14. sz. tjkvüen A. I. 1—3. som. alatti ingatlanokra 182 frtban, ugyanezen sz. tjkvben f 1. sor 150. hrsz. alatti ingatlanra 74 frt, f 2. sor 178. bírnám alatti ingatlanra úti frt, a f 3. sor 184. hrsz, alatti ingatlanra 30 frt és az ugyanezen sz. tjkvben f 4. sor 204. hrsz, alatti ingatlanra 92 frtban •zennel megállapitott kikiáltási áritan az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1894. évi október hó 8-ik napján délelőtti 10 órakor Doláqy község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapitott kikiáltási áron alól is eledatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 5%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. U-cz. 42. g-ábjn jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. J óban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál clőleges elhelyezé­ séről kiállított szabályszerű elismervényt álszolgáltatni. Szécsényben, a kir. jbiróság, mint tkvi hatóságnál 1894. évi juliushó 15-án. Gyakornok női s gyermek felsőruhák, kabátok s köpenyek a legnagyobb választék­ ban s csodálatos olcsó árakén vásá­ rolhatók : A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága csenne! köxhirrc teszi, miszerint a b 'gyarmati takarékpénztárnál zálogba telt s ttWl évi szeptember hó blg lejárt • ez időn túl sem meg nem hobszabbitott. sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst és egyéb értéktárgyak részint a folyó IrilH. éri november hó 12-én d-u. 2 órakor ax intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános ár* verésen fognak eladatni, részint ez idén túl túxsdeszcrüleg beváltatnak. Megjegyeztctik. hogy a folyó 1691. évi november bo l*ig a mrghosszabbitáauk árverési költség szedése nélkül eszközöltetnek, ezentúl azonban..az ánctú* napjáig a. kölcsönösszeg 2“/.-* f<»g árverési költség cziméu szedetni. Ax eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: IV. 167. 301, 333, 335, 356, 398. V. 18, 20, 21, 41, 134. 178, 181, 200, 249, 262, 270, 298, 311, 348, 352, 403, 425, 426, 453. VI. 1, 3, 8. 14. 17, 18. 20, 22, 25. 30. 32, 38, 39. 41. 45. 52, 55. 56, 58. 60, 63, 07. 68, 69. 70, 71. 79, 82. 86. 89. 94, 95. 99. 111. 115. 116. 120, 123, 129, 154, 156, 172, 174, 175, 179, 188, 190. 191, 192, 194, 205, 211, 215, 217. 219 227, 230, 237, 238, 240, 242, 251, 252, 258, 260, 272, 274, 276,280,282,285, 286 287, 292, 304, 312, 315, 316, 322. 324. 327. 329, 333, 335,338,344,346, 348,349 352, 307, 368, 369, 380. 392, 396, 397. 399. VH. 4. 6. 12. 25, 28, 37, 39. Ili 58, 63, 65, 86, 87. 142, 161. 165, 168. 175. 190. 193, 194. 199. 201. 212, 211, 216, 219, 220, 235. 242, 244, 247, 250. 251, 260. 262, 271, 286. 287. 290. 291, 295, 298, 300, 301, 306, 307, 309. 311, 315, 320, 322. 327, 382. 339, 353, 356, 358, 359, 364, 372, 378. -. • > ÍW* Valódi -W Főraktár: Budapast, 1894. augusztus 1-töl saját házban VI, Váczi-körút 571 sz. ORVOSI MALAGA vegyi elemzés által gazdasági gépgyár Mosonban, (alakult 1856-ban) kitiliió. erÓNitő wzer ajánlja általánosan kedvelt, egyezerüságáben felülmulhatlan a több mint 14.000 példányban elterjedt gyengélkedők, Vérszegények, lábbndozók. gyermekek és gynnmrlAjósok részére kitűnő hatású, továbbá: MARIA DRILL és JUBILEUM DRILL aorvetftgépelt leszállított árakon. t«r<Matr« „aOSONI DRILL** lagalabb, laaagyaxaröbb aorvetöL két és többvasú ekék. Laacke-féle szántóföldboronák 12-féle nagyságban. ttoronik. Rótták. Konkolyozók. Kitűnő mltli magtár-rosta (33 frt), meglepő Sherry, Madeira, Port, csemegeborok sti. él l,'s eredeti töltéssel, törvónywékileg bejegyzett ■ ellátottan IHJDIÓ OSXHÁll óh védjegygyei TÁRMA külföldi Imrnagykcreskedftk raktárából kapható: B.-Gyarmaton: llnmmer Mihály, fűszer-, csemege-és l,>rkereskedésében poharanként i«, és csakis poharanként Bárth 1. és lia sz.alhidnjúban és fiinlókertjében. Á l! J E « V 7. É K : Slnlnen Nccl Mr.l. Mnlnsn . tlndrlvn. linóm Nherrjn finom Mi.ornt l.nncl Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton . . PohAr Ift kr 2% kr 2*i kr • 2*‘ kt •r« kr V i eredeti p.tlnc/k 11 1 7o l* 2 <ri ll •-* ti 2 tt a»» 11 , .'tedeli |talac; ll. — '’.kl II 1 40 t lu II ll 1 IV ll l.X» � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00619.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_09_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-09-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 40. szám (1894. szeptember 30.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/36e96ae663a42789dbfe8c5104d76217.jpg fddf3db1a17ca6876e267d1fb7974807 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/000f08ba44f31765671927ed7449cba7.pdf da86d853dd9a699d5bfb198481cb64f5 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. október 7. 41. szám. XXII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Losoncz nagy ünnepe. Miről lapunkban előzetesen többször tettünk ■mlitést: a múlt hó 29-ik napján teljes mivoltában nent véghez: Losoncz r. t. város tübttl újonnan fpitelt kiizházának Ílnnepílyes felavatása. Tanúi voltunk ez ünnepnek s valóban épül­ őink az ott látottak és halottak felett, egyszersmint pedig a szükséges tanulságokat levontuk azokból, jgy a magunk, mint egyéb haladni kívánó község részére.] Losoncz — a negyvenöt év előtt ellenséges indák által teljesen elpusztitott, régi szabadalmas ráros büszke lehet arra, hogy rövidebb idő, mint rél század alatt, nemcsak díszesebben felépült, mint hajdan rojt, de megkétszereződött lélekszámban ép igy, minQiázakban, s közigazgatásának, az ósdi szűk alház helyett mondhatni fényes palotát emelve, ízt 1894. évi szeptember 29-én a vármegye kife­ jezett helyeslő elismerése mellett, — százakra menő liszes vendég s ezrekre menő lelkes polgár jelen­ létében a közhasználatnak átadá.. Hogy kik képviselték ez ünnepen a vármegyét, kik a szomszédvárosokat s a sajtót ? Történeti szempontból idejegyezzük. E szerint Losoncz város közönségének meghivására készséggel megjelent minlenekelőtt a vármegyének csak legközelebb Ó Fel­ sége a király által is a Lipót-renddel méltókép ki­ tüntetett közszeretetű főispánja gróf Degenfeld I^ajos úr és a szintén mindenki által, pártkülönbióg nélkül tisztelt és szeretett alispánja Scitovszky János úr. Ott láttuk továbbá Szontagh Pál v. b. t. t. főrendiházi tag Ó kegyolmességét, Nagy Iván törté­ nettudósunkat, Czebrián László és llerchtold Arthur grófokat, Posztóczky Iván közig, biz. tagot, Fáy Árpád közg. el., Pongrácz György árvaszéki elnök urat, Dessewífy Elek tiszti főügyész, Baintner Ar­ nold, *Plachy József, Veres János, Baross Árpád, Csonka Zsigmond és .Szakai! Antal jár. főszolgabirákat; dr. Hermán Károly vm. föszámvovőt; Remé­ nyi Károly Balassa-Gyarmat, Ruszinkó Antal Szécsényváros biráit, nagyobbrészt diszmagyarban; Horváth Danót, mint a sajtó képviselőjét. Ott láttuk továbbá dr. Klamarik János, mi­ niszteri tanácsos, Szilárdy Ödön, br. Baratta Alajos urakat; Beszterczebánya polgármesterét Csesznék Gyula urat, valamint a szomszéd Rimaszombat pol­ gármesterét is. De a mi bennünket nem kevésbé örvendetesen lepett meg a tapasztalás, hogy a polgári elem ün­ nepén méltókép vett részt a katonaság is karstenfeldi Pacor Vilmos ezredes jó példáját követve, s ott volt, igen természetes, a m. kir. honvédség több képviselője is. Hogy Losoncz város tanácsa és képviselőtes­ tülete csaknem teljes számban, s polgárai ezrével jelentek meg, azt mondani is fölösleges. Az egész város fel volt lobogózva nemzeti Hzinü zászlókkal, a felavatandó székház pedig a nemzeti lobogó mellett a város színeit viselő lobo­ gókkal is. A hangulat átalában már kora reggeltől kezdve ünnepélyes volt. A d.-e. 11 órára kitűzött díszközgyűlést azonban még egy ünnepi aktus előzte meg. Losoncz város tanácsa és képviselőtestülete ugyanis megragadva a kínálkozó jó alkalmat, a körükbe érkezett főispán gr. Degenfeld Lajos úr előtt örömüknek adtak ki­ fejezést a királyi legmagasabb kitüntetés fölött. A polgármesteri elfogadó szobában ugyancsak Török Zoltán polgármester úr szószólása mellett ment végbe az üdvözlés, mely az ép oly szerény, mint ezen és egyéb kitűnő tulajdonságai miatt is szeretetni méltó főispánunkat kellemesen lepte meg. Válaszában kiemelte, hogy ő nem kereső a kitünte­ tést, s számára végtelen becses jutalom lett volna 6 Felségének megelégedésnyilvánitása is, hiszen ime polgártársai is örülnek annak; kéri további szives támogatásukat és barátságukat. . Az erre következő éljenzés elhangzása után a polgármestert követve, az összes vendégek és közön­ ség a díszes nagy terembe vonult, ahol is a dísz­ közgyűlés a következőkép ment véghez : Mindenekelőtt Kujnis Gyula, mint a városházépités felügyelőbizotUágának elnöke az építés teljes és correct befejezése s a kórház használatba vebetése jeliül s ezt lendületes beszédben kellőkép kifejezve, a városház kulcsát átadá a polgármester urnák; mire fölzendúlt a a dalegyesület által kitűnő müvrzékkel énekelt Hymnusz, s ezt sövetőleg Török Zoltán polgármester a következő beszédet mondta; Mélyen tiszteli uraim! Szeretett polgártársaim! Midőn e kulcsokat a város képviseletében átvettem, legelső sorban hálás köszőnetemet és elismerésemet feje­ zem ki az építésre felügyelő bizottság minden egyes tag­ jának a város érdekében ezúttal is tanúsított odaadó, ügybuzgó működésükért és egyidejűleg kifejezést kell adnom a város közönsége határtalan örömének, melyet vármegyénk közszeretetnek és köztiszteletnek örvendő fő­ ispánja, alispánja és fötiszlikara mint felettes hatóságunk­ nak és városunknak kivétel nélkül minket e mai nap alkalmával szerencséltető jóakaróinak és barátainak meg­ jelenése idézett elő. Legyenek meggyőződve, hogy leereszkedő megjele­ nésűk nemcsak emeli ezen ránk nézve családi ünnepély fényét s teszi ránk a mai napot felejthetetlenné, hanem azon tudatot ébreszti bennünk, hogy a megjelentek mind­ egyikében igyekezetünket, törekvéseinket méltányoló ba­ rátainkat van szerencsénk üdvözölhetni. E tudat bátörit és erőt kölcsönöz nekünk városunk-felvirágzására irány­ zott fárasztó, gondteljes és gyazran igen nehéz munkái­ nak folytatására. Szerencsésnek érzem magam én, szerencsésnek a város minden polgára, hogy önöket, mélyen tisztelt uraim, tanácskozásunk szerény termében üdvözölhetjük. Ezek előre bocsátása után a szónok összehasonlítást tesz a múlt alkotásai és n je’enkor vívmányai között. Beszédét ezután igy Mytatja: “• „Hogy abbeli kötelességünknek erőnkhöz és szerény anyagi viszonyainkhoz képest megfelelni akartunk, azt merem állítani és állíthatom öndicsekvés nélkül, mert ezen törekvés az éu személyemmel összenőve nincs, én csak készséggel állottam azok sorába, ■ kik • azelőtt már régen lelkesedtek azon irányért, melynek jelenleg folyta­ tását éljük, de tanúskodnak culturalu és humanisztikus intézményeink. Hogy miképen lettünk eleget ezen kötelességünk­ nek, a felett Ítéletet mondani uein a mi feladatunk. An­ nak azonban, a ki pálezát akar tömi felettünk, ajánlom figyelmébe, hogy a mit mások évszázadok alatt létesítet­ tek, arra nekünk csak rövid egynebány évtized jutott, mert, mint tudva van, régi szabadalmas Losoncz városa az ipar- és kereskedelemnek a felvidéken számot tevő góczpontja, Nógrád vár megye számos nevezetes családjának kedvencz gyülőhelye 1849. évi augusztus hávában telje­ sen elpusztittatott A városok sorából kitörültetett El­ meséljem ama rémes napok történetét? Lefessem a pusz­ tulás képét? Elmondjam mi történt azután? Nem, hiszen a mai nap örömOnnep, minek szakgassam fel éppen ma a még mindig sajgó sebeket. Ott kezdem el tehát, a hol az alkotmányos élet visszaálltára] az alig 3000 lakost számláló város a rendezett tanácsú városok sorába lép, vagyoni viszonyait rendezni kezdi, uj intézeteket és intéz­ ményeket létesit, a meglevőket tökéletesiti. így halad fokozatosan fejlődve, erősödve 1880-ig, midőn a város élére egy európai műveltségű, szóles látkörű, még halála napján is csüggedni nem tudó, ifjú lélekkel bíró férfiú áll, kinek vezetése alatt folyamatba tétetnek azon mun­ kálatok, melyek városi jelleget kölcsönözni hivatottak. Ez idő oly közeire esik már, hogy a történtekről mindenkinek van tudomása, sőt többé-kerésbbó az egyes alkotásokban majdn-tn mindannyian érdekeltek is vagyunk, erről tehát, ha csak tulszerények vagy szerénytelenek lenni nem akarunk, beszélni is alig lehet, csak azt az egyet akarom felemlíteni, hogy lakosságban megszapo­ rodva, Losoncz-Tugárral történt egyesülés által megerő­ sítve, Losoncz város közönsége polgárai kebelében már régen táplált óhajt teljesítendő, uj városházának építését mintegy másfél évvel azelőtt elhatározta. Volt itt is ellennézct, de nem volt visszavonás, nem volt rosszaknraL Az épités mikéntje eldöntetvén, mindannyian lelkesülve egyesült erővel fogtunk a megvalósításhoz. Ime itt áll uz épület tanúbizonyságául annak, hogy Losoncz város a pusztulás után újjá született Tisztelt uraim! Az ókori alkotások még mindig szemeim előtt lebegnek és következő intelemmel szólnak hozzánk: „Emberek! munkálkodjatok, dolgozzatok. Elei­ tek szorgalmának vagyok szülöttje én.“ A romok ez intelmét a hajdani város romjai felett épült városháza veszi álés adja ekkópen át unokáinknak: „Fiaim! őseitek szelleme szól belőlem, munkálkodjatok, dolgozzatok! De bár munkásságának nagy részét önma­ gának, családjának tartozik szentelni mindenki, ne felejt­ sétek el, hogy időtök, munkátok egy részét a köznek adakozzátok, mert csak igy születhettem én, tar szület­ hetnek nálamnál külütnbek, igy lehet nagy várostok, ha­ talmas nemzetetek, virágzó országotok.* Hatalmas éljenzés dörg^tt fel a szép beszéd után, mire Scitovszky János derék éuispánuizk a megye nevé­ ben üdvözölte éljenzések közt Losoncz városát Ezután következett ko; tiás királyunk 6 Felsége arczképénck leleplezése, mely } jpi aktus bevezetésekép Ambrus Mór városi képviseli „en hatásos beszédet mon­ dott. Beszédéből kiemeljük a .'üvetkezöket: „Eddigi s ezutáni haladásunk nem pusztán ma­ gunktól függ, két fő-fő tényező szolgál ennek alapjául, nevezetesen alkotmányunk s dicsőén uralkodó alkotmá­ nyos jó királyunk, kinek legfőbb törekvése, hogy hazánk­ ban mindenütt terjedjen a szellemi s anyagi jólét izmo­ sodjék, erősödjék minden, vezetésre hivatott tényező, erősödjenek különösen a minden tekintetben nagy nemzeti feladatok megoldLására hivatott városok, hogy ezek legyenek azon apróbb középpontok, melyekben nemcsak a városok lakossága találja meg szükségletei kielégíté­ sénél kútforrásait, hanem a vidék is ezekben találja meg mindazt mit saját körében természetszerűleg nem ta­ lálhat fel. A mi fölséges urunk s apostoli királyunk élő al­ kotmányos érzülete megbecsülhetetlen kincsünk nekünk s igy e rend. tan. város közönsége nem egyedül a ma­ gyar nemzet ősi, a koronás király iránt érzett hódolatának s szereidének ad kifejezést akkor, mikor ez ünnepélyes alkalommal üléstermében elhelyezi a király arczképét, hanem azon megkülönböztetett énelmeknek is, melyekkel éppen dicsőén uralkodó ap.’ királyunk I. Ferencz József Ö felségének alkotmányos énelmekkel ékeskedő személye iránt viseltetünk. Az alattvalói hűség legnemesebb éneiméiről haj­ iunk meg ő előtte, mert ő benne látjuk megtestesülve a fejedelmi igazságot, a fejedelmi jóságot, a fejedelmi bizalmat s szereidet hú magyar népe iránt, ö benne látjuk alkotmányosságunk igaz őrét, kinek szelíd tekin­ tetére előzzük a netán támadt ború s király és nemzet u igaz énebnek glóriájában tündököl. S most Hulljon le e fényes tulajdonságokat visszatükröztető arczképról a lepel. (Éljenriadalom!) íme érezzük a szelíd arcz jóságos tekintetét s ez érzelem hatása alatt meg vagyunk győződve, hogy váro­ sunk képviselő-testűidének e helyen tartandó tanácsko­ zásait mindig a közjóra törekvő magyar álkotmányos szellem fogja áthatni, s e tanácskozásoknak az igazság, a nagyobb hullámokat verő vitatkozások alkal mával is a kölcsönös bizalom, kölcsönös megbecsülés, ko­ moly higgadtság lesznek kizárólag vezető elrei, hogy igy, midőn az itt végzendő ügyek bölcs intézésével váro­ sunk szellemi s anyagi előhaladásunk útjait fogja egyen­ getni Losoncz rend. tan. város képriselő-testülete, ugyan­ akkor a mi jóságos királyunk dicső uralkodásának al­ kotmányos elvei nyernek érvényesülést, s igy járul e város képviselő-testületo imádott magyar hazánk felvirágozásához.* A beszédközben és után általános éljenzés hang­ zott föl. Majd Kovács Ferencz kir. tanácsos, közjegyző s városi tanácsnoknak adta-a szót a polgármester s az alkalmi indítványokat Kovács Ferencz magvas beszédben tette meg. Először is indítványozta, hogy e díszközgyűlésről lehetőleg kimerítő és részletes jegyzőkönyv szerkesztenék, mely hű képét nyújtsa az ott történteknek, mely nem­ csak a körűnkben megjelent, vámsunkat ez által meg­ tisztelt a bennünket lekötelezett illustris vendégek név­ sorát felölelje; hanem az itt elmondott s amint észre­ vettem, ránk mindnyájunkra élénk hatást gyakorolt ki­ tűnő beszédeket, mint a helyi patriótismus remek meg­ nyilatkozásait szóról-szóra, egész tetjedelemben visszatükröztesse. Azután indítványozd, hogy mondjon a díszközgyűlés e városházának kezdeményezése, megteremtése és fel­ építése körül szerzett érdemekért meleg köszönetét: Török Zoltán derék polgármesterünknek, továbbá a nagy buzgósággal mindig késx helyettesének. Farkas Károlynak, végre a felügyelő bizottság tagjainak Kujnis Gyula- és Illés Károlynak. Ezután felolvashatott a Felvidéki Magyar Közművelő­ dési Egyesület távirata, melyre egyhangúlag elhatározta­ tott, hogy a nevezett hazafias egyesületet a város felkéri, hogy 1895-ik évi közgyűlését LÖsonczon tartsa meg. Ezután a polgármester a következő szavakkal zárta be a közgyűlést: Tisztelt közgyűlés! Most ez épületet azzal adom át a közforgalomnak és közhasználatnak, hogy amint a múltban, úgy lengje át a jövőben is ez épületben határozni hivatottakat a józan demokratikus szellem, mely tiszteli az egyéni rangot, ax állást; de mely bölcsőjében mindenkit egyenlőnek tartván, az embert csak annyira becsüli, amennyi annak valóságos belső értéke. Uralkodjék itt jog és igazság. Osztassák az ki hatalmassal, gyámoltalannal, erőssel, gyengével, , gazdaggal, szegénynyel szemben egyenlő mértékkel. Szen­ telje idejének, munkásságának egy bizonyos részét minden! �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 a kOtnek és bsctülje meg mindenki a kötügyek önietleu munkását. Tegyünk é» alkossunk, de csak akkor, ba arra szükség ran is soha sem azért, hogy eldicsekedheesQnk, hogy valamit tettünk. Válasszuk el élesen magánérde­ keinket a kaitól, de ha mégis Összeütközésbe jönnének, rendesük azokat alá a közérdeknek. Ha igy lesz, és ba Isten áldása velünk lesz, akkor városunk fejlődni, ha­ ladni fog. Végül fellendült a „Sióiat* a losonczi dalegyesülettOl énekelve, melyet a közönség állva halgatott meg, mire a gyűlés eloszlott egyikót, a derék helyettes polgármester ur Farkas Károly mondá az összes vendégekre, különösen is,a fő- és alis­ pán urakra; másikát Wuld H. a jelenlevő főrendiházi tagokra és orsrággy. képviselőkre; Itachler Ferencz Kray István kir. törvényszéki elnök urra; Draskócty Ede dr. Klánunk János min, tanácsos urra. Szuntagh Pál ur ő kegyelinessége pedig nem­ csak kiváló szelleménél, de országszerte ismert és ked­ velt udvarias modoránál fogva is, mihelyt megtudta, hogy éltették a jelenlevő főrendeket, azonnal felállott és riszonszózztában államférfim hivalottsággal fejtegető a városok kulturális fejlődésére s vagyoni gyarapodására •• vonatkozó nézeteit; egyszersmind örömmel jelzi, hogy A közgyűlés déli 12 érakor ért véget s minthogy Nógrádvármegyéuek két oly derék városa van, mint Iz>az ünnepi diszebéd d.-u. 2 órára volt elhatározta, a soncz és Balassagyarmat, melyek a magyarság erős várai, vendégeknek igen jó alkalmuk volt közben szetnügyre s nagy missiok teljesítésére hivatták. Visszapillant a venni az ty városház belsejét s tisztelgő látogatásaikat két város közt néhány év előtt folyt székhelyi vitára is. végezni. miből a consequencziákat levonva, a két varos közti bé­ A városház külső-belső alkatának leírására nem ér­ kés egyetértésre és mindkét város felvirágozására emelte zünk magunkban s'sgendítszakképzettséget; láttuk, hogy lelkes éljenzések között poharát. a főhomlokzat Losoncz vflot főterére, ba keskeny i«, de Utána a főispán gróf ur Losoncz városára, Pon­ igen díszes, korszer."' (m&rn). E homlokzat földszintjét grácz György ur a polgárságra mondottak hatásos pohár­ a helyi forgalmat fizirozOiárom kereskedö-boltbehi-ég, köszöntőket. Majd a cs. és kir. 25-ik sorezred jelenlévő az emeletet pedig egészma közgyűlési nagyterem fog­ derék ezredese Púkor Vilmos is szólásra jelentkezett, lalja magában három órttái ablakkal a térre. mivelhogy ftdó dr. Valiimra János Losoncz város megye-, A főbejárat a hivatalokból a Vigadó-utczából tör­ szerte ismert stentori hangú r. katb. esp.-plebánosa (s pá­ ténik; világos, márványos lépcsőháion át, árkádszerü pai káplán) a katonaságra mondott pohárköszöntőjében szép zárt folyosó közvetítőével, a mit a hosszú szárny­ apostrofálta az ezredes urat, mint akinek fo érdeme a épület nélkülözhetlenné tesz. A közgyűlési termen kívül polgárság és katonaság közötti jó egyetértés Losoncion. vannak még az emeleten a polgármester hivatalos szo­ Az ezredes úr tehát, mint igaz srivű katona, nem bái ; továbbá egy jókora tanácsterem, a elosztva földszint­ fogadta el e bókot, s kijelenté, amit valóban mi is éi az emeleten a jegyzők, tanácsbeliek, árvaszék, pénz­ régtől fogva tudunk, hogy Losoncion már az ő elődjei tári helyiségek; végül a második bejáratnál a rendőrségi is eredményesen törekedtek a jelzett jó egyetértésre. hivatalok, stb. Azután jó magyar expressiókkal, tovább folytatta az Vasrácsos kapu rezet a gazdasági udvarhoz, ahol ezredes úr beszédjét s tréfás hangon ugyan, egy-két egyszersmind utczai nyitással a tűzoltóság szerhelyiségei hátrányos magistratuáiis intézkedés, illetőleg mulasztásra is kényelmesen beoszthatok voltak. hívta tel a polgármester-úr figyelmét Minket az ily A diszebéd az ily czélra igen alkalmas városi Vi­ katonai kívánalmak egyátah'm nem leptek meg, mert az gadóban volt, a fő- és melléktermekben összesen 250 minden városban ugy van: a civilís hatóság legjobb egyénre terítve s ugyanannyi állal el is foglalva. igyekezete mellett sem képes az ő igényeiknek minden­ Klamarik Danó, a vigadó bérlője, el kell ismer­ ben eleget tenni. De hát azért nem art, ha ők felszólal­ nünk, kiváló szakférfiú a maga nemében; s bízvást mond­ nak és nógatnak. hatjuk, Losoncz haladásának egyik tényezője. Ugy mint E lapok szerkesztője a m. kir. honvédség jelenlévő nála, talán Budapest kivételével, sehol ez országban, ün­ tisztjeit, Plachy Zdgmoud pedig Losoncz város elsőrendű nepi lakomákat kiállítani nem lehet Szól ez a terítés, polgárát Kovács Ferencz kir. tanácsos, közjegyzőt éltette. az étkek- és italokra egyaránt. Balassagyarmat bitója Reményi Károly sem ma­ A jelen diszlakoma étrendje a következő volt: radhatott szó nélkül, mert hiszen ő, igen helyesen, ugy fogta fel az ünnepélyre vendégül lett megbivattatAsát, FehérlevM tojáslepénynyel, Fogas tartárm óriással, mint az általa képviselt város megtiszteltetését, ép azért Marhaszelet körítve. Nyúl pástétommal, Tehéntúrót me­ tnrtá — gyöngélkedése daczára is elengedbetlen köte­ télt, Pulyka, befőtt és vegyes saláta, Crém, Gyümölcs, Sajt, Torta, Fagylalt Kávé, t'ognac. Apczi fehér bor, lességének. eleget tenni a meghívásnak s városa nevé­ ben szintén m gköszönvén a megtisztelő meghívást, nyíl­ Visontai vörös, Parádi, Mohái, Szikviz, Pezsgő. , tan beismerte, hogy ő Losoncz városának régi lelkts hive, ■ A pohárköszőntők pedig, mert hiszen közlakoma nagyrabecsülöje; hive és nagyabecsülöje azért, mert e anélkül csakugyan el nem lehet kissé későn a negyedik városnak a kőzszelletutől áthatott müveit polgárai városuk fogás után elővett pezsgőzésre indulván meg, csoda-e. ba szerencsés fekvése, régi szibad.ilmai és vagyonával mina polgármester ur által jó királyunkra mondott s mind­ nyájunk által felállás és pietással hallgatott első pohár­ den'.or jól tudtak élni s ennélfogva gyarapodtak és ez­ köszöntő kivételével a számtalan közűi alig volt egy-kettő által gyarapították a hazát is. Losoncz város közönségére mondott pohárköszőntőjét aztán városbiránk a Szontagh közfigyelem mellett elmondható és megérthető. Pedig ez határozottan kár, mert 250 illustris ven­ Pál ő excja eszméihez hasonló kívánalmakkal fejezte be. ...... Szólották azonban’Szécsény város telke.?’ bírája" dég között mindig akad 10—15 oly kiváló-szónok, kinekRuszinkő Antal és Itimaszomhat polgármestere is; a fehér asztal mellett elmondott beszédét valódi élvezet beszédeik értelmét azonban — sajnos, bár kézmarokkal volna végig hallgatni. is segítettünk még eléggé jó hallérzékünknek, — kivenni Az úgynevezett hivaUlos köszöntők is tehát jórészt sehogy sem tmjtuk. így járt azután még vagy hanuincz kárba vesztek és csak annyit jegyezhetünk ide, hogy azok T Á R C Z A. A kik egymást szerették. — Történeti eláeuélés a XVII. síkúdból. — Vitális Mértél. A vár — különösen északról — a természet által eléggé meg volt védve, kőszikla-falni megmá.szhatatlanok voltak. Ott állott e vár, a hol a jelenlegi kivezető ót a főcsúcsot érinti s kiterjedésénél fogva inkább valami erődített vadászkastélynak, mint vár­ nak tarthattuk volna. Első emeletén nagy tágas szo­ bák, egy nagy lovagteremmel, délfelé kinyúló, magas erkély lyel; földszinti szobái sötétek és többnyire nedvesek voltak, ezeknek egy része vendégszobákul szolgált, másik részében pedig a cselédség és várőrség lakott Dél felől manapság is látható, mély sánczoktól körülövezve, melyek szögletei akkoriban hosszú vas­ ágyúkkal voltak díszítve. A várat rengeteg erdőség övezte körös-körül. Közelben, a nap-nyugnli sziklafal melleit egy nagy halas-ló állott, ennek vize mesterséges úton volt fel­ tartva Maga a vár ivóvize a Selmecz felé kinyúló sziklák tövében fakadt s csatornán ál lelt a várba vezetve. Az őrség aránylag csekély létszámból állott, összesen 60—70 puskás, de a többi férficselédség szükség esetén szintén puskákkal, láttatott el s jgy­ etekkel az őrség száma szaporodott. Manapság már alig észrevehető nyomok s több­ nyire elhullott kőforgácsok jelzik csupán, hogy a helyen valaha a természettől is némileg megvédett erősség állott Fentebb jelzett -időre szép számú társaság ke­ rült össze Szitnya várában, Balassa Simon meghívá­ sára. Nemcsak a környék urai, de messzebb tájról is voltak többen, a kik a vadá,z-s|>ortot kedvelték. Ezek közölt voltak: Náda«dyak, Ghiczy István, Eszterházy Pál és Ferencz, Kubinyi, Csákyak, Lipthay, Desseő Menyhért, Eördögh, lllésházy stb. Volt több főúr, ki családjával, nejével és leányá­ val is eljött. A férfiak az ott tartózkodásuk alatt az alsó osztályba, migleti a nők az alső emelet nap­ nyugati osztályúba lettek elszállásolva. A vadúszfruslök alatt a társaság kedélyesen szórakozott, szárnyra kajHitl a jó kedv, a mi nem csoda. mert a nők ott nem voltak jelen. Közbe-közbe a czifrán feleziezomázott inasok ezüst tálezákon hideg ételeket, nagy ezüst kauciókban bort, pálinkát hordtak. Mint rendesen ilyen alkalmakkor, is ki ezúttal volt szemelve valaki, a kit a társaság élezett s azon azután mulatott. Ez a valaki most Eördögh János uram volt. Eördögh ‘Uramnak hatalmas kövérsége szolgáltatott okot a gúnyolódásra,, csúíolódtak vele, hogy ugyan hogy fogjn megmászni a meredek kő­ sziklákat. János úr hidegvérű ember lévén, oda se hederitett ezekre a fiatal csínyekre, hanem minél jobban gúnyolódtak felette, ű annál jobban fogyasz­ totta a hideg pulykapecsenyet és annál többel öntögetbtt a garatra. BévÜy Pistát úgy látszik bosszantotta János uramnak nyugodtsága. Azért egyenest hozzá ment, vállára téve jobb kezét, mondta: «Bátya, tudja mit gondoltamé B:i le gurulva leszaladsz a völgybe, gubásoddal több vadat fogsz felverni, mint tiz hajtó.* — No hát mit nyernél azzal jó öcscs, ha fel­ hajtanám a vadat, te meg abból egyet se lőnél; mert kaiicsalitó szemeddel más irányban tennéd n lövést? A vadásztársaság János bátyánk eme ügyes megjegyzésére nagyot nevetett, llévay pedig arra el­ pirult. (.átszőtt rajta, hogy haragszik, de — gondolta magában — majd visszaadja még n kölcsönt A mint u inkmározó társaság igy mulat, egy­ szerre egy fialni ember, vadász-öltönyben, jelenik meg az ajtóban. Ismerősei, úgymint Nádasdy, llévay felugortak helyükről és a legszívesebben üdvözölték. A megjelent tintái ember Fánehy Pál volt. Megjelenésekor a vár ura éppen Forgáchcsal beszélgetett s figvelmessé lévén n mozgásra, az ajtó felé nézett. Fánchyl azonnal megismerte s megjele­ nésére összeránczolta homlokát, mit Fánehy észre­ vett ugyan, de zavarba nem jőve, egész nyugodt bátorsággal Balassa Simon.feló közeledett- 1894. október 7. tooezt; de uern igy a távolból is megszólalt Pajor István kir. tanácsos úr felkűszöntője; ő ugyanis a Losonci városházának felavatási üuuepére irt s lapunk múlt sza­ mában már közzé i< tett klasszikus költeményét beküld­ őén az ünneplő városnak; a rendezőség filolrasás végett átadta azt egy oly hatalmas hangú férfiúnak, aki még Valiimra uramon is túl tesz; igy azután a szép versek tiszán visszhangoztuk a nagy terem minden pontján. Hejb, ha Csalomjai l-tun bátyánk orgánuma is még valahogy ilyenné megjavulhatna méltó jutalmául az 6 hazafias költői burgóságáért! Hogy a di-rebéd, melyen egy halasztást nem túró nagy kötelem tejesítése miatt Balassagyarmatra haza­ utazott alispán kivételére) a közgyűlés ös-zes noubibtásai, a katonaság és polgárság főbb emberei mind résztvettek, — még délután 5 órakor sem ért teljesen véget, az talán nem annyira constatálandó. mint magától érthető dolog; mi azonban tisztességesen. szó m-lkűl megszöktünk a vége elől; mert büzen esti 7 órakor a fiklyásmenet. 9 óra­ kor pedig a jótékonyczélu táuczvigalnmban még helyes itélőtebeúéggel, kifogástalan állapotban kívántunk reszt­ venni. Ily szempontliól hántoló ünnepek rendezőinek m,legeo ajánlanánk is, hogy egy rövid ő zi nap program rajára ennyi gazdag feladatot jövőben talán ne tűzzenek ki. • A fáklyás-zene sikerült volt, mert abban részhett a város apraja-nagyja: résztvett a losonczi hírneves dal­ egylet is és Kujnis Gyula derék, művelt polgár igen szép szavakban üdvözlő a város népszerű polgármesterét Török Zoltán urat, aki a szép szavakra lakása ablakából még szebben válaszolt. A bal p'-dig azért volt igen szép, mert a diszlakoma helyiségeit Losoncz város igaz szépei foglalták el, s az ő beszédes szemeik még a csendben elmondott legremckebb pobárkö-zöntőknél is érthetőbben tudnak szivünk­ höz szól >ni. A névsorral azonban 8 napig adósak maradunk, és sajnáljuk azt is. hogy lapunk kimért területe efeledhetleu szép ünnep leírásánál korlátozó volt r< ánk nézve; ellenben lázárjuk bú rajzunkat azon rövid de őszinte kivonattal: «Éljen a bátran előrehaladd Losoncz városa !• Levél a szerkesztőhöz. Ifién tisztelt Szerkesztő úr! A .Nógrádi Lapok* — abból az alkalomból, b >gy O Felsége a király a zsidó bitfelekezetet a többi feleke­ zetek sorában fogadta, egy méltánytalan és időszerűtlen vczérczikkbcn rajta űt a z-iiókon, a vádak egész sorá­ val illetvén őket. Nem kívánok e ezikk tartalmával érdemb*n fog­ lalkozni, hisz ilyesféle, nagyrészt kicsinyes — és nem is említve, hogy egyszersmind igaztalan vadak czáfoigatása ma napság, hál' htenn*k, már feb-sleges, majdnem nevetséges. De azon tény, hogy éppen akkor, midőn a király kormányával egyetértve, bű magyar nemzetének egyik töredékét,- -*•- mely n annyi ’ ’évslúzailök óta oly sokat zaklatott, megalázott és szenvedett Zsidó nép m iradrányál képezi, — a többiekkel mindenben egyenlően ismerte el, és azon varázsszava által, hogy népvi irányiban a vall^külömbség nem képez válaszfal it szivében, megtörte egy- — Megengedje kegyelmessí-ged, bút vám uram, hogy hívatlanul itt megjelentem; Selmeczen voltam, ott hallottam, hogy itt időzik és hogy nngy vadászatot rendem. Miután mindig nagy barátja voltam a vadá­ szatnak, hár nem is voltam oly szerencsés, hogy bátyám uram által meghivattam volna, de országszerte ismeretes vendégszeretetét ismerve, voltam bátor minden meghívás nélkül ide jönni; ha azonban meg­ jelenésem terhére van: akkor szívesen, minden harag nélkül távozni fogok. — Édes öcsém, még nem ismertél olyan Balassát, ki vendégének ajtót nyitott volna, azért hozott Isten! és mintegy vonakodva kezet nyújtott a fiatal embernek. — Nagyon köszönöm kegyelmes Uram szíves­ ségét és miután ősi szokásunk szerint a várúrnőucl is tisztelegni illő, felkérem kegyességedet, szíveskedjék megengedni, hogy nála is tiszteleghessem. — No édes öc ém. abból ugyan most semmi sem lesz. Még igen korai az idő, hogy nőknél tisz­ teleghess. De hisz úgy is itt maradsz, tisztelgésedre tehát jut idő. Ezután a rövidke párbeszéd után Balassa ven­ dégeihez fordult, mondva, ha parancsolják kegyel­ metek. ugy indulhatunk. Ügy is történt, az egész, vadászsereg elindult. Felhangzott a kürt sokszor"visszhangpiral, a puskázás egészen n várba elhallat­ szott, a mi nzt jelenté, hogy a vadászatot siker koronázta. Mig az urak a vadászattal voltak elfoglalva, addig a házi asszonynak is elég tenni valója akadt. Sürg itt. forgott, rendelkezett, utasításokat adott, szó­ val eléggé elfoglalta a szerepe. Szidónia szintén nem pihent és mig az anyja a konyhában szakácsoknak, női cselédeknek, pincze-mestereknek parancsokat osz­ togatott, addig 6 az ebédlőben ilyeténképen rendel­ kezett: — Mondja csak Marczi — fordult kénléssel Szidónia az egyik inashoz — elég-c a teritékek száma s hányán lesznek összesen? Én úgy tudom, hogy a vendégek harininczhatan vannak. — Harininczheten lesznek, válaszolta az inas. — Talán nem jól tudja Markai, nekem atyám csak harminezhatot említeti. ‘ * (Folyt köveik ) �1894. október 7. iszonyatos előitólct boszorkányátkát: a „Nógrádi Lapok" alkalomsterűurk találja, hogy ezen lélekemelő. nagy jelentőségű és messzire kiható kultúrtörténeti momen­ tumot ily irányú vezérezikkben méltassa, — ezen tény falóban mélyen fájlalandó a alig menthető é« ama jelenetet juttatja estembe, amelyben Faust, midőn ihle­ tében az eget ostromolja és lelke a magadban szárnyal: famulusa, a szőrszálhasogató, stáraz Wagner által háborgattatik, ki mesterének feukölt leikéhez emelkedni nőm képes és a pillanat magasztos harmóniáját alantjáró, kicsinyes kritikájával megzavarja. Kiváló tisztelettel: I>r. Domán Zaiymond. F. M.*K. E. A F. M. K. E. okt. hó 2-án Nyitván tartotta XÍI-ik évi közgyűlését Vármegyénk tagjai, részint a királylá­ togatás, részint a losonczi városházának ünnepélyes fel­ avatása által annyira igénybe voltak véve, hogy Vannay Ignácz urat, a nógrádvármegyei fiókegylet elnökét kivéve, a közgyűlésen részt nem vehettek. A közgyűlésnek főleg az kölcsönzött nagyobb fényt, hogy ez alkalommal iktatták be gr. Károlyi Istvánt, akit a múlt évben Túrócz-Szeut-Mártonban nagy lelke­ sedéssel választottak meg az egyesület elnökének. A ne­ mes gróf hazafias megnyitó beszéde, melyet bizonyára a bpesti lapokból mindenki végig olvasott, ugyancsak meghatotta a sziveket és tettre buzdította a hazafiakat. A közgyűlés határozatait annak idején mi is kö­ zölni fogjuk, egyelőre minket érdeklöleg csak annyit Írunk, hogy a közgyűlés nógrádi kisdedóvási ügyekre 500 frtot szavazott meg s elhatározó, hogy jövő évi köz­ gyűlését Losoncz város szives felajánlása folytán Loson­ cion tartja meg. Felkéretvén az évi jelentés közlésére, abból a kö­ vetkezőket adjuk: A kik 1882-bm a .Felvidéki Nemzetőr" kezdemé­ nyezésére Nyitrán összegyűltek, hogy egy felvidéki ma­ gyar nemzeti egyesületnek vessék meg alapjait, azt hit­ ték, hogy ezen alapokon a legrövidebb idő alatt a ma­ gyar kultúra szilárd és hatalmas vára fog emelkedni. Ez a bit uralkodott még azon gi ülésen is, melyen egy évvel később egyesületünk, mint Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület formaszerücn megalakult; de .1 nagy bizalom hamar megingott. A tagok száma'lassan emelkedett; a közvélemény, mely az alakulást örömmel üdvözölte volt, nem sokat gondolt a megalakult egye­ sülettel; adomány, alapítvány az ország gazdagabb vi­ dékeiről alig érkezett és az anyagi erő csekélysége miatt egyesek odaadó fáradozása, kitartó buzgólkodása daczára a F. M. K. E. működése jóformán kizárólag nehány kisdedévé fentartására és segélyezésére szorítkozott. Végre szűnni kezdett a közöny és az egész nemzet jó­ akaró érdeklődéssel' fordul felénk.................... Az alkalom, mikor ezen örvendetes jelenséget elő­ ször tapasztalhattuk, a túrócz-szent-mártoni közgyűlés volt A tót köznép és a pánszláv propaganda vezetői meglátták abból, hogy a ki a Felvidéken értelmiségénél, vagyonánál, társadalmi állásánál fogra súlylynl és tekintélylyel bir, az mind képviselve volt azon ezer ember között, akik ezen közgyűlésre a szövetkezett tizenegy tör­ vényhatóságból egybeseregleltek. És ha ezen közgyűlésünk jelentősége, értéke iránt kétségünk lehetne, úgy teljesen megnyugtathat erre nézve a féktelen düh, melylyel a pánszláv lapok ezen alkalomból reánk támadtak. De nem­ csak arra volt jó o közgyűlés, hogy ellenségeinknek mu­ tassuk meg erőnket, magunkra nézve is üdvös volt egy­ szer együtt látnunk valamennyiünket, a kik osztály- és valláskülönbség nélkül összeállottunk, hogy amennyire mindegyikünktől kitelik, előbbre vigyük a magyar szel­ lemtől 1 áthatott, magyar nyelven terjesztett közművelődés ügyét. És ez nem kicsinylem’ő vivmány. De a túrőcz-szt-máttoni közgyűlés nemcsak ez irányban képez nagy sikert; kulturális intézmények léte­ sítésére és támogatására irányuló munkálkodásunk szem­ pontjából is maradandó lesz 1893. szeptember 12-ének emléke. Ez a közgyűlés mondotta ki először, hogy fel kell ölelnünk a kultúra minden tényezőjét, hogy nem szabad megálhnunk a kisdedóvónál, hanem el kell kísérnünk az óvóinkból kikerült ifjúságát az iskolába, a templomba, könyvtáraiba, színházaiba és mulatóhelyiségeibe; és.ki­ mondotta azt is, hogy ezen munkálkodásunknál szigorúan tervszerűen kell eljárnunk, hogy a nyelvhatárra oda kell működésünk súlypontját helyeznünk, ahol a viszonyok biztosítanak arról, hogy áldozataink kárba nem vesznek, hogy a működésünk nyomán keletkező magyar szigete­ ket nem fogják többé elmosni a tót tenger hullámai. A jelentés kővetkező pontja a személyi ügyekkel foglalkozik. Az alapszabályok 31. J-ában körülírt hatáskörrel a legtöbb választmány területén a járási és városi bizott­ ságok is inegalakittatlak, a mitől a legjobb eredményt várjuk, mert ezen bizottságok útján válik lehetővé, hogy az egyesület ügyeinek intézésében a tagok nagy része közvetlenül és állandóan részt vegyen, a mi pedig egy egyesület sikeres működésének legfőbb tényezője, Mindezeket összevetve, örömmel kell itt konstatál­ nunk, hogy egy-két lörvb. választmány kivételire! min­ denfelé buzgó működést fejtenek ki az egyesület élére állott férfiak, hogy különösen a nyitni, zólyomi, selmeezbányai, honfi, nógrádi, trencsénl, barai és liptói választ­ mány területén a legkülönbözőbb irányokban egyaránt NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ odaadó inunkálkodá t tapasztaltunk, melynek követkéztében valabnra az "egész országban oly rokonszenvet I musilanak egyesületünk iránt, hogy a legszebb remény­ nyel nézhetünk a jövő elé. Az egyesület egyik föfeladata a nemzeti közszellem fejlesztése és ébrentartása. Nem elég, ha meuedókházakat kisdedóvókat, könyv­ tárakat létesít; de szegény egyesület létünkre is gyors és fényes eredményt várha’iink. ha sikerül minden tag­ ban felkelteni annak tudatát, bogy e nemzeti eszme iránt kötelességeit nem rótta le -alapítványának vagy tagsági dijának lefizetésével, sőt az egyesületi Ügyek in­ tézésében való részvétellel sem, hanem csakis akkor, ha mindenütt, magán-érintkezése közben is érvényre juttatni igyekezik egyesületünk törekvéseit; ha a magyar szellem és a magyar nyelv terjesztése érdekében igénybe veszi mindazon eszközöket, melyek minden, még a leg­ szegényebb viszonyok között élő embernek u rendelke­ zésére állanak. Az 1890-iki népszámláláskor az összes magyar­ országi tótok közűi csak 3% több tudott magyarul, mint 1880-ban; oly csekély haladás ez, hogy a szivünk el­ szorul tőle, ha szembeállítjuk e számmal azt a nagy erőmegfeszitést, melylyel a magyarosodást hirdetjük. Aki a F. M. K. E.-nek tagja, az tartsa szem előtt minden körülmény között, hogy ezen egyesületnek micsoda a czélja; ez ne feledje egy pillanatra sem, hogy a ma­ gyar siót nemcsak óvóban, iskolában lehet és kell ter­ jeszteni, hanem a családi körbeu. az utczán, a kereske­ désben, a vendéglőben és kávéházban egyaránt; ne szűn­ jék meg küzdeni a gúnyolódó nembánomság ellen, mert nincs a magyarnak ennél veszedelmesebb ellensége! (Vége köreik.) A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó elsején Gróf Degenfeld Lajos főispán elnöklete alatt tartott üléséből felolvasott jelentésekből megemlítjük, hogy az alispán jelentése szerint állategészségügyünk kiegészitének mondható, némely községben fellépett sertésorbáncz- és szórványosan előfordult lépfenebetegségen kívül más ragályos állati baj nem fordult elő. A köz­ biztonság szintén kielégitő. A pénzügyi jelentés érdekes pontja, hogy az augusz­ tus végéig 36.398 frt 03 krral több adó folyt be, mint tavaly ugyanazon idő tájban. A főmérnöki jelentés szerint a közutak jók 74. és 77. sz. hidak elkészültek, felülvizsgáltattak és a közfor­ galomnak átadattak, a 78. sz. hid október végéig szintén elkészül. Végül felemlíti, hogy a nagy hadgyakorlatok alkalmával az összes utak nemcsak megfeleltek, hanem közelismerésben részesültek. A tanfelügyelő jelentését egész terjedelmében kö­ zöljük .Tanügyi* rovatunkban, itt csak a b.-gyarmati tanügyi viszonyokra vonatkozó, igen érdekes és bennün­ ket nagyon közel érdeklő adatokra fairjük fel a közönség figyelmét. Hirek és különfélék. T. eliflzetölnkhez. Tisnelettcl fölkérjük lapnak negyed­ éves l előfizetőit. iniztcrint a limit hó végevei lejárt előfizeté­ seiket luirlíibli inegiiiitani ztivezkeilienek, mivel a ki.vliVhiv.-vu! figyelembe révén a teljesített befizetéseket, esnpán a tényleges előfizeiöknek klüillo-t lapot. Egyidejűleg tudnniáziil adja a kiadóhivatal, hogy a .XógrAdi Ijpok--nak a klrálylálogatás alkalmával közrebocsátott a lefolyt ünnepély mozzanatait hü leÍrásban magában foglaló diegklndnea eznttal példányonként 15 kr. leszállított áron kapható. Vidéki megrendelések póstal érték legyek 1-ekllldZse ellenében teljeaittelnek A kiadóhivatal Ő Felsége nevenapján október hó 4-én B.-Gyar­ maton a róm. katb. templomban hálaadó isteni tiszteiétartatott, melyen a hatóságok tagjai nagy számban vet­ tek részt. Vaszary Kolos bibornok herczogprlmás balassa­ gyarmati tartózkodásáról, a történeti hűség kedvéért, még két dolgot kell feljegyeznünk, az első az, hogy midőn ö Emincntiája, országnagyi kötelessége teljesítése után szeptember 18-án, tehát mégis hamarább, semmint ita­ lán hittük, elutazni készült városunkból, a protestáns egyházak itt tartózkodó három kitűnősége: SArkAny Sámuel, SzAsz Károly püspökök és Szontagh Pál v. b. t. t. főrendiházi tag, együttesen fölkeresték a vasúti állomásra már kisietett kath. főpapot, s ott tisztelegvén, vettek tőle búcsút. 0 Emincntiája, talán mondani is fölö-deges, a legszivélyesebben megköszönte a három illustris hazafi tisztelgését s meleg kézszoritásokkal vett tőlük vi­ szont búcsút. — Föleinlitésre méltó továbbá, hogy a herczegpriinás Italnssa-Gyarmaton látogatásával tüntette ki ft. Ifottovinszky Károly esp. plébános urat is. A herczogprlmás és a ref. püspök. A király­ látogatás alkalmával történt meg a következő eset. Ugyanis Szász Károly ref. püspök úr ö méltósága itt B.-Gyarmaton meglátogatta Vaszary Kolos herezogprimás ö Eminentiáját. — A herczegpriniás nemcsak mint tu­ dós, hanem mint egyházfejedelem ik őszinte magyar ba­ rátsággal fogadta a költőt és egyházfőt. Egymás mellé ültek és jóizün diskuráltak a jó öregek a régi jó idők­ ről s egyről-másról. — Beszélgetés közben beugrik a herczegprimás nyalka huszárja a parancsot vár. — .Nem hfttalak Jancsi!" szólt a prímás. „De igenis, csengetni móltóztatott, azért jöttem be". — válaszol Jancsi. „Ki­ mehetsz I* — szólt a prímás és tovább folyt a diskur­ zus. — Itövid vártatra a Jancsi Ismét beugrott s kérdi: .Parancsol valamit Eminentiád?!* — „Nem hittalak, mehetsz!" volt ismét a prímás válasza. — A huszár egy pár perez múlva ismét megjelent Már akkor Szász 3 Károly is körülnézett és aggodalmasan tokiotett a robustus huszárra. Amint azonban ülőhelyéből fölkelt, észre­ vette, hogy a csenget)ú zsinórján ült a valahányszor megmozdult, a csengttyfl mindannyiszor megszólalt En­ nek következtében szaladgált ki s be a Jancsi huszár s ki tudja, mily érdekes és fontos beszédeket szakított félbe?! Kosztka Mihály kir. tanfelügyelőnket elvesztettük. Az a tanfelügyelő, ki Nógrádvármegye tanügyének meg­ teremtése. megizmosodása tekintetében annyit fáradott, a magas kormány állal szept hó 28-án kelt 42998. sz. rendelettel: Nógrádi ármegyében kifejtett buzgalma és hasznos szolgálatai teljes elismerése mellett hasonló mi­ nőségben Trencsénvárroegyébe helyeztetett át Kosztka utóda Jankorics György kassai volt segédtanfelűgyeló lesz. Klamarik Dániel. Végre is el kell ismernie min­ denkinek, bogy mily fontos férfi a Losoncz városának Klá­ mánk Dániel. Okunk vau hinni, hogy sok fontos és lét­ kérdéses köz- és magánügy az ő híres vendéglőjében szülemlik meg; amint az eszme megszületett és végre­ hajtatott, — természetesen ismét csak az ő vigadójában zajlik le a jóizti áldomás. Bankettet, estélyt, víg és gyász­ tort s beriugsebmaus-t minden városban tudnak élelmes vendéglősök rendezni; de olyat, amilyet Klamarik csinál az ő generálisával: a — Sándor fopinczérrel, — olyan nincs messze földön. A terítés művészi technikája, az «vő eszközök glanezossága, az ételfelhordás szakszerű be­ osztása,- — egy-egy gastrouomiai remekeié*! Hát még azok a válogatott jóirű ételok és italok ?! — Nem csoda azután, hogy a banketteken a nyelvek már a teres után megereduek és fucscs az obiigát toasztoknak, melyekre oly gondosan elkészültek a klaszszikus tósztmesterek. — Így történt ez a városházának felavatási bankettjén is; még a .kapaczitásokat sem hallgatták meg. — Annak a jó értésnek, ami Klamariknál a pompás étkek és italok megélvezése után támad, se hossza, se vége. A vendégek erősebb részét rendesen csak a hajnal veti haza. De ek­ kor már se pezsgő, se bor, se sör, se pálinka nincs a ház körül. A Sándor főpinezér ilyenkor szomorúan jelenti, hogy savanyú tojásos levesen és két pár nyuzga virslin kívül nincs más semmi sem. „Hozza be azt is 1* — Kiált fel a muri anyagi és szellemi részét derekasan intéző fő­ mester. — Elfogyván minden, véget vetnek a zenének s haza mennek a legények, — ami fő, kaczczenjammcr nélkül. Gyászhlr. Vettük a következő gyászjelentést: „Báró Von dér Becke Imre és neje udvardi Udrardy Gizella, özr. Kuliffay Beniczky Irma és Pelczer Károly cs. és kir. nyugalmazott őrnagy és a többi rokonok nevében is mé­ lyei szomorodott szívvel jelentik nezettei és boronkai özv. Boronkay Imréné, sz. beniczei és micsinyei Beniczky Lujza, nagyanya, testvér, sógornő és rokonnak, folyó évi október 1-én, délután 1 órakor, élete 84-ik évében tör­ tént gyászos elhunyták A boldogult teteme folyó hó 3-án délután 3 órakor fog a szügyi róm. kath. temetőben a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent misék Balassa-Gyarmaton október hó ö-én és Verebélyen október 7-én, mindenkor délelőtt 10 órakor fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Szűgv, 1894. évi október 1-én. Áldás emlékére I — Szóiké Árpád primaczialis gazdatiszt okt 2-án FűzesGyafmaton 34 éves korában hirtelen halánál kimúlt. Hymen. Dr. Képási Mátyás, Zólyomvármegye fő­ jegyzője e napokban jegyezte cl Schlott Gyula, eperjesi kir. fógym. igazgató kedves leányát Pajor István tisztelt munkatársunk felhívást közöl­ vén a lapokban a némely műveiből felmaradt s tőle leszállított árakon megszerezhető példányokra vonatkozó­ lag, midőn ennek sikerét a szerkesztőség ’is őszintén óhajtja, egyszersmind átveszszük a fővárosi hírlapok egyi­ kéből a jelzett felhívást következő tartalomban: Nyel­ vészettel foglalkozóknak.' Brossai híres tudósunk, gr. Csáky Albin parlamenti beszédében az elkeresztelésekröl 195, azaz agyszázkilenczvenöt nyelv és illetve mondat-hibát vélt fslfödözhetni, melyeket röpiratba fog­ lalva, ogyenkint indokolva felsorol. — Erre aJulirt „Vá­ lasz" czimű viszont-röpiratában megczAfolbatlanulíimutatja, bogy a tisztelt tudós összes támadása az első ponttól az utolsóig teljesen téves és alaptalan; — s ezen állítása igazolásául hivatkozik alulirt úgy Nagy IvAn akadémiánk jeles tagjának a Választ homlokán olvasható nyilt levelére, mint gr. Apponyi Albertnek alulirthoz in­ tézett sajátkezű soraira, melyekben a Válasz nagyértlekü nyelvészeti tanulmúnynak mondja, s a me­ lyért a volt tisztelt cultusminister úr alulirtnak köszöne­ tét volt kegyes nyilvánítani. A Válaszban benne van Brassai egész röpiratának tartalma is. — S minthogy ezen müvemből (mely természetesen, nem politikai vagy egyházjogi, de egyedül nyelvtani szempontból vehető te­ kintetbe) néhány száz példány felmaradt, ezeket féláron, vagyis darabját 50 krjával teszem eladóvá, melynek hoz­ zám B.-Gyarmatra elölegesen leendő beküldése mellett a müvet bérmentvo küldöm meg. Szintén leszállított áron kaphatók nálam saját fordításomban Schiller és Gölhe EpigmtnmAl (drbja 40 kr.) és Horácz pisói levele (dhja 20 krjával). Pty'or IstrAn. Kanltz Ödön gyógyszerészt, mint most érteeültflnk, a királynapok alatt az a kitüntetés érte, hogy a nála szállva levő belügyminister személyes látogatásával tisztelte meg. Étlap mint emléktárgy. Akár Klamarik Danó hírneves losonczi vendéglős, akár pedig az uj városház fel­ avatási ünnepe rendező-faitottságának volt a gondolata, de igen sikerült gondolat volt: az ünnepi diszbankett mentiét akként állíttatni ki, hogy a lap czimoldalát ax uj városhá­ zának kabinet-alakú sikerült fényképe képezte és így az összes vendégek a legalkalomszerübb emléktárgyat vihet­ ték magukkal Losoncáról. Lajoslnduló. Ilácz Budi losonczi hires ctigányprimás főispánunk kedvenczdálaiból sikerült indulót componált Össze, melyet először a losonczi városháza felava­ tás i ünnepélyének bankettjén játszott el jbles zeneka­ rával. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 Ax építő iparosok téli tanfolyama a budapesti illatúi ipariikoléban (Vili, ken Nőpszinháx-utcza 8.) eb­ ina a* iskolai érben is november 3-áii nyílik meg. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november 3-tól mireúus végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 15. életévet betöltött Írni, olvasni és számolni tudó kőmives-, kőfaragó- és ácstanoncxok és gyakornokok, a kik legalább így éret töltöttek már a gyakorlatban. A beiratásuál elő­ mutatandó irományok: 1. as illetékes kűrigaxgaUsi ha­ tóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány, 2. a végtett lak. osztályokról sióló iskolai biiouyitványok, 3. munka­ könyv, vagy ax illetékes elsőfokú iparhatóság által hite­ lesített munkabixonyitvány. A beiratás október 2O-án kezdődik. A beiratás alkalmával 2 frt szerUrí bixtositékot kell lehűlni. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. A helyhez kötött (stabil) gőzgépek kezelőinek tanfolyama az állami ipariskolában (Budapest, Vili. kér. Népezinháx-utcxa 8. az.) f. éri október 15. napján nyílik meg a deczember hó régéig tart. Tanulókul felvétetnek a 18. életéveket betöltött önálló lakatosok, korácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, akik a götkaiánfütók. valamint a locomobil- és cséplőgópkeielők tanfo­ lyamát már elvégezték. A felvételhez erkölcsi bizonyít­ vány a a munkakönyv vagy munkabitonyitvány szükséges. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. Á tandíj 5 forint A beiratás október hó 8-án kezdődik. 1894. október 7. Pánay Zoltántól. „Eskótőn * Bománez. Varsányi Gyulától. .A Balassa-Gyarmat közönségének ogy része, mely bujdosó magyar vezér.- I'alágyi Mjostól .A azószegó* Irta a Losoncz testvérváros székházénak felavatása alkalmá­ Tóth Béla. .Kenyér után.* Kisteleki bélétől. Ajánl,ok ezt a ra) a losoncziak örömében szintén öntözni kiránt részt jeles szépirodalmi képes néplapot olvasóink suves figyelmébe A nem vehetett az ünnepélyben azért, mert a névre szóló ; .Magyar Világ* mcgjelen betenkinl egyszer két nagy iv tarts lommal. Előfizetési ára negyedévre 1 frt M kr., mely összeg a meghívókat, — noha ezek még szept. h< 11-én adattak postára, — csak az ünnepély lefolyása után az az cktó- kiadóhivatalba. Budapest, Erzsébet-könil 31 szám alá kül­ dendő. Mutatványszámot ingyen és bérmentve bárkinek küld a bér 1-én kapta kezéhez. kiadóhivatal. Egyes számok minden könyvkereskedésben <» Könyvplacz. Beküldetett: , Magyarok hazája kunyvSgyuúknél rendelhetők és kaphatók. költők dalaiban." Hazafias költemények gyűjteménye. Közrebocsátja Babik József, a magyar nyelv- és törté­ Szerkesztői üzenetek. nelem tanára az egri tanítóképző-intézetben. Ára fűzve 2 frt fiO kr. A mintegy 40 ívnyi leijedelmű, valóban A „Váczi Közlöny* óz a „Kecskeméti Lapok* tisz­ hézagot pótló derék munkát ajánljuk L olvasóink- s- az telt laptársainknak, a királylítogaUs alkalmával kifejtett irodalom barátainak becses figyelmébe. fáradozásunk felett mondott elismerő nyilatkozataikért, „Magyar Viláx* czlm alatt egy rendkívül élénk és ha­ üdvözletükért fogadják őszinte kö.-zönetünket. zafias szellemtől áthatott képes családi lap indult meg. mely irodalmi színvonalon álló gazdag tartalmára! nemesik az olrasóközdnség uagy zömét hódította magához, de felkeltette az Felelői uerktKtli: Horváth Danó. irodalmi körök érdeklődését is, a ma a .Magyar Világ- legte­ kintélyesebb és legelterjedtebb szépirodalmi néplapja Magyar­ Fömunkatán: Reményi Károly. országnak. Ez a hazafias irányú derék lap most lépett második évfolyamába, » mint a hozzánk beköldutt mutatványszámokból látjuk, uagsou méltó arra, hogy basánk elsó képes néplapjának Egy született franczia nő jutányos fultótenevezzük, Főszerkesztője Boros: Vilmos regenvirő, kinek fényes tollát az egész ország Ismeri. A .Magyar Világ- uj évfolyamá­ : lek niellett órákat adni ajánlkozik. Szives megkere­ nak első számai a következő gazdag tartalommal jelentek meg: .raraszlkirály.- Történeti regény. Irta: Borosa Vilmos. .A mi­ sések „Franczia* jelige alatt a kiadóhivatalba niszter anvja.- Irta: Tolnai Lajos. ,A magvar ördög.* Irta: x Mikszáth kaimén. .Egy anyai szit regénye.- Társadalmi regény , kéretnek. Árverési hirdetményi kivonat. 2655 -894. tkv. szám. A Szécsényi kin járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogv Juhász János és társai végrehajtztóknak I’etro Ktrolyné Koza Anna végrehajtást szenvedő elleni 76 frt 54 kr. töke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék a szóctónyi kir. jtrásbiróság területén lévő Sámsouháza községében fekvő, a sámsonházi 97. sz. tjkvben A. I. 1. sor. 96 hrazám alatti ingatlanból Petro Károlynő Koza Anna birtókjutalékára a 354 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1894. évi október hó 29-ik napján délelőtti’10 önkor Sámsonhára község házában megtartandó nyilvános árverésen a megálla­ pított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 6’/#-át készpénzben, vagy ax 1881. LX. t-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. g-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezé­ séről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szécsényben, a kir. jbiróság mint a kir. hatóságnál évi aiurusztiB hó 4-én Az őszi és téli idényre ■lir.Mrli kútéliáza. Alulírottnak iGi r gyermek felsőruhák, kabátok i köpenyek a legnagyobb választékjan h csodálatos olcsó árakon vásá. rolliatók: érd. GANSEL SÁNDOR mely női s gyennek-konfekezió- s kézimunka­ üzletében B.-Gvarmat, fő-uteza. van szerencsém közönségnek becses a n. tudomására adni, hogy kávéházamat, az eddig óváros-téren volt, a Zichy-utczában lévő Robélly-féle házba helyeztem át és azt ma ünnepélyesen Hirsch Ign. megnyitom. Hirdetmény* A b.-gyannati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a b -gyarmati takarékpénztárnál zálogba tett • 1891 éri szeptember hó 1-ig lejárt a ez időn tál sem meg nem hosszabbilott. sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst és egyéb értéktárgyak részint a folyó 1891. éri norember hó li-én d -ti 2 órakor ax intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános ár­ verésen fognak eladatni, részint ez időn túl tózsdeszerflleg beváltainak. Megjegyeztetlk. hogy a folyó 1891. évi november hó 1-ig a meghosszabbitáaok árverési költség szedése nélklll eszközöltetnek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kólesönöuzeg 2*',-a fog árverési költség czimén szedetni. „ Ax clndanuő tárgyak könyv- « lapszámai: IV. 167, 301, 333, 335, 356, 398. V. 18, 20, 21, 41, 134, 178, 181,* 20J, 249, 26’, 270, 298, 311, 348. 352, 403, 425, 426, 453. VI. 1, 3, 8, 14, 17, 18, 20, 22. 25. 3 >. 32, 38, 39, 11. 45. 52, 55. 56, 58, 60, 63, 67, 68, 69, 70, 71, 79, 82, 86. 89, 94, 95. 154, 156, 172, 174, 175, 179, 188, 190. 191. 192, 227, 230, 237,238, 240, 242, 251, 252, 258. 260, 287, 292, 304.312, 315, 316, 322, 324, 327. 329, 352, 367, 368,369, 380, 392, 396, 397, 399. VII. 4. 6, 12. 25, 28. 37, 39. 99. 194, 272. 333, Ili, 115, 116, 120, 123, 129. 205, 211, 215, 217, 219, 271, 276.280,282.285, 286, 335,338,344, 346, 348, 34f, III. 58, 63, 65, 86. .87, 142, 161, 165, 168, 175. 190, l®3, 194, 199, 201. 212, 214, 216, 219, 220, 235, 242, 244; 247, 250, 251, 260, 2ti2, 271, 286, 287. 290, 291, 295, 298, 300, 301, 306, 307, 309, 311, 315, 3’0, 3’2, 327, 332. 331^.353, 356. 358, 359, 364, 372, 378. Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00623.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_10_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-10-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 41. szám (1894. október 07.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9461563cb3f6bba98a5cf897b469ffb2.jpg f30292f9af9f0c90429611681d9391df https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3015ac1ddfb2e5dec93e8aace996018f.pdf 2094aa4bc49283f859618bac46d5c3d4 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. október 14. 42. szám. XXII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. A Jó kőszegiek . . . A nógrádi királyfogadás harmonikus, szép és igazán lélekemelő -hangjaiba belevegyül a jó kő­ szegiek dissonancziája. A .Kőszeg és Vidéke* ha ugyan teljes mérvben képviseli az ottani hangulatot, .túlhajtott loyalitás* czimű vezérczikkében ugyan­ csak megleczkézteti a nógrádiakat. A czimzett lap az általunk rendezett királyfogadást .esztelen hyperlojalitásnak* titulálja. Köszönjük a szép bókot! Majd hasonlóval fogunk szolgálni. Ugyanis nem tagadható, hogy mi nógrádiak egy kis okszerű fényt fejtettünk ki szeretett királyunk fogadtatása alkalmával; de ebben nem vezetett minket sem esztelenség, sem hyperloyalismus, csak az ősi tradicziók és a máshonnan vett példák, — arra, hogy a magyar ember mégis csak kifejt valami fényt jó királya tiszteletére. Az okszerű fényűzés még nemzetgazdaságilag is indo­ kolt, mert legtöbbnyire azok űzik, a kik tehetik s ezzel elősegítik az ipart és keresetet biztosítanak sok szegény embernek. — Sorba kellene vennünk mindazt, amit tettünk a királyfogadási ünnepségek alkalmával, hogy demonstráljuk, miszerint az, amit tettünk, sem esztelenség, sem byperloyalismus nem volt, s hogy az a költekezés, amit ez alkalomra tettünk, egészen okszerű és indokolt vala. — De ilyen részletekbe nem megyünk bele, csak nehányat hozunk fel. Felhozzuk a vármegyeház kijavítását. Vármegyeházunk, melyet ezelőtt 60 évvel Kaszelik épített fel, 60 év alatt annyira meg volt viselve az idő vasfoga által, hogy a folyosók, ajtók, abla­ kok, padlók mind rosszak voltak. A vármegyeházát tehát akár tisztel meg minket Ő Felsége legma­ gasabb látogatásával, akár nem, — okvetlenül kijavítani kellett volna. Ez tehát nem fényűzés, de a legokszerűbb befektetés volL Az a három diadalkapu, amit Nógrád 6 Felségo tiszteletére emelt s a villanyvilágítás, amire a nagy emberáradatban közlekedési és biztonsági tekintetekből feltétlenül szükség volt, s az a szerény decoratio, ami nehány közházat diszitett, nem tesznek ki oly magas őszszeget, mely pótadó nélkül is, kiegyenlíthető nem lenne. Honnan vette czikkiró, hogy a királyát hőn szerető Nógrád 200,000 irtot költött a fény és pompa kifejtésére? azt nem tudjuk, de azt már most is állíthatjuk, hogy a költség jóval kisebb, talán fele se. Egészen más az, és ezt a czikkiró figyelembe nem veszi, amit egyes módosabb urak és háztulajdonosok a fényűzés dolgában kifejtettek, csakhogy ez nem a köznek, — hanem egyesek rovására ment. Bizony nagyon szegény volna ez a vármegye, amelyben 30—40 módosabb, jó család­ ból származó fiatal embert nem lehetne összehozni — egy úri bandérium előállítására ? Amit czikkiró a fényes bandérium dolgában szemünkre hány, az már csakugyan esztelenség; mert hiszen a bandé­ rium nem közköltségen alakult, hanem minden banderista fedezte a maga összes költségeit. A mit egyes háztulajdonosok csinositási tekin­ tetből költöttek, az szintén nem a köz-, hanem a magánszámlára ment, s kétségkívül egy valamire való házi gazda sincs, aki ezt a kiadást sajnálná, mert hisz házát jó időre rendbehozta és kiszépitette. Ha tehát olyat olvasunk, amit rólunk a czim­ zett lap ír, hogy t. i. „örömtüzekre, transparentekre, kivilágításra, diadelkapukra elkölteni százezreket ott, a hol valamirevaló népiskolák sincsenek; esz­ telen hyperloyalismus !* valóban elfog a mosolygás és nevetve kérdjük: hát minket Kőszeg mer megleczkéztetni, — az a Kőszeg, mely nem 200, de sokkal több ezer frtot költött a múlt évi király­ fogadásra; az a Kőszeg, mely minden tekintetben okszerűtlen költekezést tett, do a mely költekezés­ nek semmiféle maradandó becse nem volt; az a Kőszeg, mely roppant költséggel berendezett olyan villanyvilágitást, mely mellett petróleum lámpákat kellett meggyujtanj, hogy egy kis'világosság legyen. Az a Kőszeg mer nekünk szemünkre hányni valamit, a hol a vármegye kontójára költséges csatornázást és nivellirozást csináltak; az a Kőszeg, mely a népmulatságokra s egyéb bolondságukra két kézzel szórta az ország, a vármegye és Radó főispán pénzét; az a Kőszeg, mely még a hírlapírók szap­ panjáról sem feledkezett meg s tyúkkal-kalácscsal etette a hírlapírókat, hogy csak átsikoljanak a Potemkin-falakon. Valóban, díficile est satiram non scribere! — mikor igy mernek rólunk írni a kő­ szegiek, akik nemcsak esztelen hyperloyalitást tanú­ sítottak a múlt évi királylátogatás alkalmával, ha­ nem fejüket vesztették s derüre-borúra költöttek. Nem vesszük rossz néven a .Rozsnyói Hiradó* tisztelt laptársunktól, bár a jó szomszédság végett illőbb hangot vártunk volna, hogy ő is a .Kőszeg és Vidéke*1 czikkével ellenünk tör, nem pedig azért, mert Gömörvármegyének egy király-látogatásról még csak fogalma sincs. De a kőszegieknek az a végső válaszunk, hogy habár ők elébb csináltak király­ fogadást, tőlük Nógrád leczkét semmi tekintetben el nem fogad. S habár itt az ordók nem is hullottak úgy, mint Kőszegen: meg lehet győződve Kőszeg, hogy a nógrádi királyfogadás úgy volt rendezve, hogy azt szebben, jobban, okszerűbben s talán olcsóbban is rendezni nem lehet .F. M. K. E.* (Vígé.) Ezután a vidéki múzeumok és közkönyvtárak léte­ sítése érdekében tartott őriz, értekezleten megalakult bizottság szervezetének ismertetése következik, melynek kapcsán az elnökség azt jsvuolja a- közgyűlésnek, hogy mondja ki, hogy egyesületünk az országos muzeum- és könyvtár-bizottság működésében örömmel részt rész és szervezeti szabályzatához hozzájárul és a bizottságba öt tagot küld ki. Ezen mozgalom már is gyümölcsöt termett felvi­ dékünkön, mert Nyitravármegye a honalapitás emlékére elhatározta egy megyei muzeum alapítását és Trencsénvármegye is kimondta, hogy egy múzeumot létesít szék­ helyén. Az egyesület által fentartott óvodák száma jelenleg 35, ebből megyénkben 4 van, — liadványban, Tótpelsöczön, Z.-Lipcsén és Pónikon. Az egyesület bárom népiskolát jellegére való tekin­ tet nélkül ez idén is 100—150 írtig terjedő segélyben részesített, a népiskolák érdekében kifejtett működésének súlypontját azonban a magyarnyelv tanítása körül érde­ meket szerzett tanítók jutalmazására helyezte. Az 1893—94-iki tanév befejeztével összesen 2450 frt osztatott ki érdemes tanítók között jutalomképen. A költségvetési előirányzatban 2000 frtot javasol népiskolák segélyezésére fordítani az elnökség, de ki­ köttetni kívánja azt, hogy ezen összegből segélyre csak is teljesen magyar tannyelvű községi vagy felekezeti iskolának van igénye. Igen szomorú jelenség hazánk népoktatásügyében, hegy az ismétlőoktatás sehol sem részesül a kellő figye­ lemben. Az ismétlő oktatás ügyének felkarolása egyik első­ rendű feladatát kell, hogy képezze mindazoknak, akik a népnevelés érdekeit szivükön hordják, de az ismétlő isko­ lák ügyének rendezése az egyesület erejét sokszorosan meghaladja, üdvös lenne azonban éppen ezen ügy, kezdetleges stádiumára raló tekintettel előmozdítani azt, a mire egyes lelkes tanítók már is szép példákat nyúj­ tottak, az iskolából kikerült ifjúság művelését ezélző könyvtárak, olvasd- és daloskörök létesítését. E végből kisérletképen 1000 frt -vétetett fel a költ­ ségvetésbe, mely összegből jelentkező kitünőbb tanítók által vezetett népiskolák részére egy-egy kis könyvtár, egy-két népszerű folyóirat volna beszerzendő, azon tanit.initók pedig, a kik az ifjúságot ezen könyvek olvasására rászoktatnák, azzal hetenként egyszer, együttes felolvasá­ sokat, oktató megbeszéléseket és dalos estéket tartaná­ nak, egyenként 50 frtnyi jutalomban volnának részesitendők. A tavalyi közgyűlési határozat értelmében a lefolyt évben 2000 drb magyarnyelvű imádságos könyv oszta­ tott ki az iskolában magyarul megtanult róm. kath. val­ lóm gyermekek között. Protestáns iskolákban énekes könyveket azért nem osztatott ki, mert olyanokat senki sem kért, és mert n nélkül nem tudhattuk, hogy az egyes egyházakban milyen énekes könyveket használnak,' A jövő évre e czélra 1000 frt elöirány ozását java­ solja az elnökség, A jelentés következő részében a magyar szépiro­ dalmi kölcsönző könyvtárak; turábbá a magyar színészet ügyével foglalkozik. Az 1894. évi október 1-töl 1895. évi szeptember 30-ig terjedő érre két színi kerület ala­ kítását és ezen kerületek pályázat utjáni kiadását janso.ja a választmány. Az egyik kerületbe (—) Zólyom, Zólyombrezó és Broznóbánya (vármegyékből) soroztaitok, és ezen kerület Egri Kálmán színigazgatónak adatott ki. A színészet czéliaira az 1894—5. érre 1000 frtot kér megszavazni az elnökség olyképen, hogy az igazgató választmány hatal máztessék fel, hogy ezen összegből a szorgosan kipuhatolandó szükséglet mérvéhéz képest a két társulatot segélyezhesse. Az egyesület működéséről beszámolva, őszinte kö­ szönetét mond az elnökség a felvidéki sajtónak az egye­ sületi érdekek állandó, önzetlen előmozdításáért. A ma­ gyar lapok mindenkor készségesen adtak helyet közlemé­ nyeinek és a legtöbb ismételten önálló csikkekben is foglalkozott működésűkkel. Már egyedül ebből a szempontból is indokolt, hogy a felvidéki magyar lapok fentartását biztosítani igyekez­ zünk, mert ezek nélkül egyletünk intenzív munkára nem képes. E lapok és lapocskák azok, melyek híreikkel és czikkeikkel a vajmi gyakran hanyatló érdeklődést uj életre keltik, a közönséget választmányaink és a központ működéséről tájékoztatják, do szélesebb körökkel közlik az egyes vidékek kulturális szükségleteit is. E mellett azonban e lapoknak, ha még oly szeré­ nyek is fővárosi lapjainkhoz hasonlítva, az illető vidékre nézve is jótékony hatásuk van, mert fokozzák minden közügy iránt az érdeklődést és igy minden kulturális és-gazdasági haladásnak előmozdítói. Tekintettél arra, hogy a m. kir. belügvminister behatóan foglalkozik a lelenczügy országos rendezésével, a mivel ezen terveink szorosan összefüggnek és tekintet­ tel arra, hogy nagyon kívánatos, hogy a lelonezbázakból a gyermekek oly vidékre kerüljenek, a hol a magyar nyelvet elsajátíthatják, illetve tovább gyakorolhatják, azt javasolja az elnökség, hogy a közgyűlés a belügyminisz­ ter úrhoz feliratot intézzen és ebben a magyar nyelv ismeretének terjesztése szempontjából azt kérje, hogy a lelenezházak oly helyeken és oly módon létesittessenek, hogy az azokból kikerülő gyermekek magyar szellemű és nyelvű nevelése biztosíttassák. A millenium tárgyában javasolja az elnökség, hogy mondassák ki, hogy egyesületünk az 1896. évi országos kiállításon részt vesz, kifliit pedig egy működési terü­ letének nyelrriszonyait, ezen egyesületi, valamint más­ féle magyar kulturális intézetet híven feltüntető nagy térképet; kiállítja összes kiadványait mint alapszabályait, évi jelentéseit és a .Felvidéki Nemzetőr* összes évfo­ lyamait; kiállítja továbbá a vezetése alatt álló összes intézetek fotográfiáit; valamint a chvojniczai tanműhely­ ben készült és intézetünkben használni szokott foglalkoz­ tató eszközöket és játékszereket A milleninm megünneplésére nézve felmerült azon eszme, hogy a közművelődési egyesületek egyfelől a vi­ déken rendezzenek történelmi emlékünnepélyeket más­ felől a fővárosban rendezendő ily ünnepélyek, történeti felvonulások, valamint a kiállítás idejére segítsék elő a vidéki lakosságnak a fővárosban faló tömeges megjele­ nését a mi a hazafiul szellem, a nemzeti érzület meg­ erősítésére kétségtelenül kitűnő hatással lesz. Itt is ki­ mondatott azonban, hogy az egyesületek vagyoni erejét igénybe venni nem szabad. Az egyesület tagjainak száma a zólyomi választ­ mányban' 26 alapitó, 599 rendes, 49 pártoló tag, az egész egyesületben összesen 498 alapitó, 4773 rendes, 920 pártoló, tehát összesen 6201 tag. A legnagyobb gyarapodást alapitó tagokban nőgrádés zólyommegyei, rendes tagokban hontmegyei választ­ mányunk mutatja; a működési területen kivül lakó tag­ sági dijaikat a központi pénztárba fizető rendes tagok száma 103-mal emelkedett. I Tanügy. A kir. tanf. szept havi jelentése, melyet az okt. hó 1-én tartott közigazgatási bizottság elé terjesztett, több fontos tanügyi dolgot foglalván magában, a jelen­ tést s az arra hozott határozatot egész terjedelmében közöljük. A jelentés a következő: .A lefolyt szept hónap az uj tanév kezdete lévén, az oktatás habár nem is mindenütt de leguagvobb rész­ ben különösen a városok- és nagyobb községekben kez­ detét vette. A vármegyei tekintetes közig, bizottság ama ha­ tározatára, mely szerint az összes járási főszolgabirák és Losoncz város polgármestere ulasittattak, hogy az alantas községi elöljáróinak érzékeby bírságpénz terhe alatt haladéktalanul hagyják meg, miszerint azok a nagy szünidő alatt iskoláikat kivül-belül meszeltessék és tisz­ togassák ki, rongált és rossz karban lévő iskolai épülete­ ket a törvény igényeinek megfelelő állapotba Menték, a. hol pedig, hiányzanak,-ujpk építéséről gondoskodj mák, a tankötelesek létszámához mérten bővíttessenek, szükség �NÓGRÁDI LAPOK ÉS ÉSHONTI HIRADÓ 2 •wUn bérbslyiségskbe s * Unitói létszámot mindott, a hol kell, szaporítják; örvendetesen jelenthetem, hogy • járási főuolgabirák felfogva u ügy nagy borderejét a fontessígát, elhanyagolt népoktatásunk ei iránybxai fel­ virágzása és emelése körűi, különösen * lefolyt 189 */tanévben kiváló érdemekre tettek asert Mert mig csak néhány ér elölt Nógrádvármegye tankerületében ex iskolák túlnyomó része, melyekben a tankötelesek a napot töltötték; bármihez inkább, csak iikolahelyiaéghex nem hasonlított; immár számos köz * jégben uj, díszes a a paedagógiai szabályoknak megfelelő iskolaépületek hirdetik a népneveié * nagy fontosságát. Nem volt csoda tehát, ha a szorgalomét meg­ kezdésére! a törvényes kivánalmaknak meg nem felelő, szűk és sötét iskolaszobákban az egészséges levegőtől megfontolt izámos tanköteles a ragályos betegségek áldozatául esett a igy a nemzet erejében fogyott Nem czélom azonban ez által azt jelezni, mintha tán a nőgrádránnegyei tanügy elérte volna ezéjját, nem: sok küzdeni való vár még e téren a tekintetes közigaz * gaUsi bizottságra, illetve a kir. tanfelügyelőre, mint a vármegye tanügy vezérférfiára, ha azt akarjuk, hogy ma­ gyar népneveléaügyünk népünk boldogítóját előmozdítsa És tekintve, hogy okszerű és czélirányoa tanügy­ iül csak ott lehet szó, hol a tankötelesek befogadására kellő térfogattal biró tanhelyiségek rendelkezésre állanak, ennélfogva az ügy megvalósítása érdekében intézkedtem, hogy azon iskolákban, melyekben a tankötelesek számára kellő térfogattal biró tantermek nincsenek, hozassák be a felváltó oktatás, mely intézkedés folytán lehetőségig minden gyermek részesült némi tanításban s igy a tan­ kötelezettség pontos végrehajtásában szerencsés volt Nóg­ rádvármegye az orstág többi megyéi között a legelső helyet kivívni anélkül, hogy a tankötelesek egészségügyi­ leg annyiféle veszedelemnek kitéve lettek volna. Jelentem továbbá, hogy a vármegyei tekintetes közig, bizottság ez éri 1812. számú határozatában leg­ apróbb részletekben a b.-gyarmati tarthatatlan nép­ nevelési Állapotokat ecsetelte s feltarjesztésileg kérte a szakminiszter úr ö nagy méltóságát, hogy e túrhetlen állapotokon államsegély kegyes folyósításával sürgősen segíteni, azaz a b.-gyarmati rém. kath. iskolához meg­ választott két tanerőt állásában megerősíteni vagy ki­ nevezni a a részükre kért államsegélyt az ügy fölötte sürgős voltára való tekintettel a b.-gyarmati magyar kir. adóhivatalban utalványozni méltóztassék, hogy ekként Nógrádvármegye székhelyén a 672 iskoláztatás nélkülö­ zésén kárhoztatott mindennapi tanköteles közül egyelőre legalább 120 nyeljen kellő oktatást Intézkedett továbbá a bizottság, hogy miután a szóban lévő két tanerő kineveztetése, illetve állásában való megerősítése esetében is B.-Gyarmaton még mindin 652 mindennapi tanköteles „tanító és iskola hiányában ag elemi oktatást nélkülözni kénytelen, utasítaná a szakmiz niszter úr ő nagyméltósága a vármegye kir. tanfelügye­ lőjét, hogy még kilenes (9) állami tanítónak leendő le­ gyez kineveztetése s kilencz (9) tanteremből álló s a czélnak megfelelő állami iskolai bérhelyiségre tüzetes és kimerítő javaslatát mielőbb teijesuze fel. Minthogy a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Miniszter úr O nagyméltósága eddigelé e tárgyban dön­ teni nem méltóztatott, vonatkozó határozati javaslatomat egyidejűleg elöterjesztendem. Végül tekintve, hogy a czímzett Miniszter úr ö nagyméltósága Málaapatakán a 700-at felülmúló mindennapi tanköteles számára egy állami iskola létesítését kegyesen engedélyezni méltóztatott s addig is azonban, mig a nagy építkezés eszkö­ TÁR CZ A. A kik egymást szerették. — Történsti éltessél *! a XVII. századból. - Vitális Mórtól. v. — Igen ám, mert móg akkor nem tudta a kegyelmes úr, hogy Bozók vár ura is el fog jönni, pedig az is eljött Szidón a jelentős hallatára látszólag elpirult s örült titokban, hogy Fánchy megérkezett — No erről nem tudtam, igy igaza van Marczi. Mondja csak, találkozott a vendég urain atyámmal? ' — Igenis találkozott ö nagyságához is fel akart * menni, de a kegyelmes ur nem eresztő, mondván, hogy vadászat után úgy is találkozand ő nagysá­ gával. Szidónt rendkívül megörvendeztette az a hir. E perczlől kezdve nagy kedve támadt és még élén­ kedben sürgött-forgott ide s tova. Hogy is ne, hisz úgy érezte: megjött az, a ki neki vágya, óhaja, mindene. Most már csak azon gondolkozott, hogy lehetne az üléseket úgy elrendezni, hogy Fánchy közvetlen közelében foglalhasson helyet — Rendben vagy-e- már Szidón? kérdező az anyja, mert a kürthangok után Ítélve, a vadász urak nemsokára itthon lesznek. — Rendben vagyok már mindennel, kedves anyám. Hallotta-e — kezdő halkabban — hogy Fánchy megjött — kiment a vadászokkal. * — Hallottam, hallottam kedves leányom és azt is, hogy apád eléggé szívesen fogadta. Mig a nők dolgaik után ide s tova jártak-keltck, az urak azalatt pompásan mulattak Révay nem fe­ ledkezett meg Eördögh bátyánk csipős megjegyzésé­ ről s éppen azon törte a fejét, hogy lehetne a ter­ jedelmes testalkatú embernek egy jó élez alakjában a kölcsönt visszaadni, midizni öt a sorsnak tetszett előbb kegyetlenül megtréfálni. zölhető lenne, egy tanerő kinevezését elvben engedélyezte, a tanerő mielőbbi kegyes kineveztetése iránti javaslato­ mat ez alkalommal beterjeszteni szerencsém lesz. Kosatka Mihály kir. tanfelügyelő. A jelentősre következő határozat hozatott. .Az 1876. évi VI. t.-cz. a közigazgatási bizottsá­ gok számára kiadott utasítás 2. g-ábao körülirt intézke­ déshez képest a bizottság f. éri szeptember hó 3-án 1812 sz. a. felterjesztett határozatában legapróbb rész­ letekben ecseteli a b.-gyarmati népnevelési állapotokat s felterjesztésileg„ kérte a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr Ű nagyméltóságát, hogy a türbetlen bajo­ kon államsegély kegyes folyósítására! sürgősen segíteni, azaz a b.-gyarmati rom. kath. iskolához megválasztott két tanerőt állásában megerősíteni vagy kinevezni s a részükre kért államsegélyt az ügy felette * sürgős voltára tekintettel, a b.-gyarmati m. kir. adóhivatalnál utalvá­ nyozni méltóztassék, hogy igy Nógrádvármegye székhe­ lyén a 672 iskoláztatást nélkülöző mindennapi tanköteles körül legalább 120 nyerjen oktatást. Intézkedett továbbá a bizottság a hivatott számú felterjesztésben hogy miután a szóban lévő két tanerő kineveztetése, illetve állásában való megerősítése esetében is B.-Gyarmaton még 552 tanköteles tanító és tanterem hiányában az elemi oktatás nélkülözésére van kárhoztatva, utasítaná a czimzett miniszter úr Ő nagyméltósága a vármegye kir. tanfelügyelőjét, hogy még 9 állami taní­ tónak leendő kegyes kinereztetésérc s 0 tanteremből álló s a czélnak megfelelő állami iskolai bérbelyiségekre javaslatát mielőbb terjessze fel. Tekintve, hogy B.-Gyarmaton a nagy katonai had­ gyakorlatok miatt a szorgalomér csak folyó október hó­ ban veszi kezdetét a az iskolai beiratások már is min­ denütt folyamatban vannak elodázhatatlan kötelességet teljesít e bizottság, midőn a szakminiszter úr 0 nagy­ méltóságához ebbeli tiszteletteljes előterjesztést intéz: váljon szándékozik-e a helybeli rom. kath. iskolához megválasztott két tanerőt állásában megerősíteni vagy kinevezni s biztositja-e a részükre f. évi október hó 1-tŐI a kért éri fizetést? S továbbá intézkedbetik-e a vármegyei kir. tan­ felügyelő a móg hiányzó 9 tanterem bérhelyiségének megszerzése iránt és előterjesztheti-e a fenebb bivatolt számú jelentéshez képest a 9 tanító leendő kegyes kineveztetóse iránti javaslatát? A dolgok„ ily állásánál fogva, feltéve, hogy a szak­ miniszter úr 0 excelentiája a népnevelésügyre a nagy horderővel biró határozatainkból kifolyó tiszteletteljes előterjesztésünket figyelembe venni nem méltóztatnék s minthogy a bizottság tudja, hogy a 672 iskoláztatás nélkülözésére kárhoztatott mindennapi tanköteles egyedül és kizárólag csakis a gyors államsegély igénybe véte­ lével részesíthető a törvényesen előirt elemi népoktatás­ ban, ennélfogva e bizottság kimondja, hogy ugy a nép­ oktatási 1868. évi 38.- és W76. évi VI. t-cz. a várme­ gyei közigazgatási bizottságok számára kiadott utasításá­ ban a tankötelezettség pontos végrehajtása tárgyában foglalt rendelkezésekért felelősségét nem vállal a magát ax alól feloldottnak tekintendő * A garamvölgyl ezukorgyár. A garam-ipolyvölgyi vasat szétágazójánál, a Garamfolyó partján, az oroszkai határban egy impozáns épületcsoportozat köti le az utas figyelmét, a ki a csata-lévai, vagy elágazólag az ipolysági vonalon arra elhalad. Ugyanis nagy hó lévén, Eördögh bátyánk útjá­ ban nem vett észre egy mélyedést s nbba valóság­ gal belezuhant. Nehézkes testével lassan lépdelt, midőn egyszerre sülyedni kezdett Puskáját magától jó messze eldobva, annyira besüppedt, hogy a mélye­ désből csak a feje látszott ki. Révay, ki közelében volt felállítva, nyomban mellette termett, de állapotán nem hogy sajnálkozott volna, hanem vergődésén és kapálódzásán e helyett jő ízűt nevetett. Oda szólt a közel lévő társaihoz: — Jertek csak, nézzétek meg, Balassa bátyánk czinegefogó úri tököt állított fel. Valóban szánalmasan nézett ki Eördögh bá­ tyánk, igy nyakig bent a hóban, a melyből csak gömbölyű, nagy feje s azon báránybőr sipka volt látható s a mi igy csakugyan egy úri tök szakasztott hasonmását mulatta. — Őri tök vagy magad, öcsém, ne nevess, hanem nyújtsd ide a kezedet, segíts innen kivaczkalódni, mert bizony itt fogok veszni. Révay feltalálta magát, nem feléje, de egészen más irányba nyújtotta ki kezét, mire Eördögh egész dühhel oda kiáltott: — Hiszen nem ott vagyok, tehát ide nyújtsd kezedet, ide ... ide .. . — Igen ám bátyám, de banzsal vagyok, hát nem nyújthatom oda a kezemet, a hová nézek, — és még jobban kaczagott Révay. — De hogy vagy, de hogy vagy banzsal, édes öcsém, már csak ne haragudjál reftm azért; a boto­ som is már bont veszet, hadd abba a bolondságot és segíts ki innen. Eördögh kiáltásaira többen odn jöttek s kihúzták őt a mélyedésből. Az egyik botosa csakugyan bont maradt a hóban, szerencsére ott volt közelben egy peezér, aki nagy nehezen aztán kihalúszta a hóval megtolt botost. Midőn Eördögh bátyánk nagy nehezen letisztította magúról a sok havat és felhúzta a hóban rekedi botorát, Révay felé fordult s egész mérgesen reá förmedt: — Akár mit is beszélsz öcsém, mégis csak banzsal vagy! mire az oda sereglelt vadászok teletüdőből folkaczagtak. 1894 Ez a garamrölgyi ezukorgyár; melynek alapkövét a múlt év szeptember 25-én telték le ünnepélyesen s az alapkőletétel után egy érré f. évi szept hó 24-én készült el s lett ünnepélyesen megnyitva a nagyszerű építkezés, mely nemcsak Magyarországnak, de talán a kontinensnek legszebb ezukorg) ár-telepe. Scholler Pál lovag és hatvani üeutach az építtetők. Ezeknek vállalkozási szelleme hozta létre e nagyszerű vállalatot, mely jelentékeny tényezőjévé válbatand e vi­ dék anyagi felvirágzásának. A telep 90 holdnyi területet foglal el. Az egész területet behálózza a vasúti vágány, melynek kilencz kilométernyi ivezetei lehetővé Úszik, hogy minden szálliás a gyárban vasúton történjék. A gyártelep előtt az igazgatósági épületek sorakoz­ nak pavilonszerül *#, fölötte kies parkban az igazgató laka, egyemeletre. Van a telepen vendéglő, kórház, iskola, kaszinó, sőt még pénzügyőri kaszárnyáról is van gondos­ kodva. A gyár vizét a Garam-folyóból nyeri. Ha most már a gyár nagy csarnokába lépünk, önkéuytelenül érezzük, hogy egy nagy alaotás küszöbére lépünk. A csarnok magas, világos mint egy kiállítási iparcsaruok, vasfelszerkezete oly könnyű, hogy lebegni látszik, berendezése könnyen felfogható eleven alkotás. Minden részében a csarnok praktikus fényűzést árul el. A padozat mozaikszerű keramit-koczkákkal burkolva, a fel- és lejárók raslépcsőzettel bírnak, s maga a belső berendezés és e komplikált gépezet olyau mint egy né­ pen kipreparált, a laikus által is könnyen felfogható, anatómiai mű, melynek minden ága-bogát egyszerre lát­ juk és rendeltetésével tisztában vagyunk. A nagy mecha­ nizmus minden részletében eleven — hogy szinte hallani véljük az egész organizmusnak szive lüktetését így a répa nedve mindenütt testszinű edényekben kering, a vitet röldrefestett csövek lüktetik tovább, a gőzöl tető készü­ lékek nagy tartályai sárgák s a belőlük fejlesztett gőz sárga csöveken fordul a melegítőkbe vissza, hogy gőz­ tartalmukat most már harmadszor s a gőzt előidézett kőszenet negyedszer értékesítsék, a még nem használt szűz gőzt fehér, a gyilkos szénsavszürke vas erekben folytatja útját ezen eleven élő organizmus komplikált rendszerében. Mert ma már nyereségre csak ugy dolgozhat a ezukorgyár, ha a munkaerőt, tehát a tüzelő anyagot és munkást előnyösen hasznosítja és a répának czukortartalmát majdnem abszolút értékében kilúgozza, kiszipolyozza. A pároltatók gőze már négyszeres elhasználás után még mindig jó arra, hogy a kazáuháznak 65 -ra * hevített vizet szolgáltasson, ez Rillieux zseniális találmánya, mely eddig az eredmény sikerót tekintve páratlanul áll. Újítási fözőedénveknek parafamasszával történt kibélelése ax elpároítatókon alkalmazott higany vacuum mérők a centri­ fugák, melyek alul üríthető szerkezettel bírnak. A munká­ sok testi épsége érdekeinek megfelelő óróintézkédésekef mindenütt szigorú pedanterizmussal betartották. Nagy zseniálitással van hasznosítva a villanyosság; minden használhatóságában a villanyos csengetyűböz simul a tele­ fonvezeték és a villanyvilágítás, összesen 24 ivlámpa és 760 izzólámpa van elosztva a telepen, sőt a villanyosság még technikai munkát is végez és itt nem a villanyos szivargyujtó készülékre gondolunk, mert ilyen is van, hanem arra a villanyos szerkezetre, mely fölötte ügyesen van alkalmazva a kovácsmühelyben, hol az izzó tűz he­ vét temperálja. A gyár évenként 800,000—1.000,000 métermázsa répát fog feldolgozni s ennélfogva az üzem Az napi vadászat minden várakozáson felül sikerült. Zsákmányul esett a többi közt négy szarvas, hat óz, három róka és egy vadmacska. Az egyik szarvast és a vadmacskát a fiatal Fánchy lőtte. Balassa véletlenül mind a kél lövését látta s mégis jegyezte: — Jó lövő vagy öcsém; mondhatom, ha ilyen szerencsésen vadászol az életen át, sok irigyed lesz. — Azon igyekszem, édes bátyám, hogy több irigyem, mint szánakozóm legyen. Este felé volt az idő, mire felértek a várba. Révayt ott se hagyta el tréfáló kedve. Eördögnek ugyanis elcsípetté a csizmáját, mire ez káromkodások között végre is nagy botosában volt kénytelen a nők előtt megjelenni. A vendégek az étterembe érve, az ott már rájuk várakozó várumőhöz siettek reverenliázni, ki mindenkinek tudott valami kedves dolgot mondani. A nagy botosában Eördögh János is feléje kö­ zeledett, bocsánatot kérve, hogy igy kelleti neki megjelcniie, mert valami ;>oczok eltüntette a csizmáját. Kénytelen volt így eljönni, külö ben lábbeli nélkül kellett volna megjelennie. • — Sebaj kedves bátyám, nem nézem én a botosos lábát, úgyis szeretem és tisztelem én a sze­ mélyét. A házi ők közé ö<szesereglellek a női vendégek is. A többi közt olt volt látható: Ghéczy Istvánná, Metesiczky Bora, Czobor Mária, Csáky Zsigmondné, Jakucsis Kata, Gyürky Gáspárné, Paíáslhy Zsófia, lllesházyné, Justh Andorné, Pongrácz Emma, szóval sok nő és leány. A vendégek az estebédhez üllek. Az asztalfőnél az első helyei a háziasszony foglalta el, tőle jobbra llléshúzy Gáspérné, balra Csáky Pálné szül. Czobor Mária ültek. Miután pedig a férfivendégek minél tarkább egyveleget követeltek, ki-ki kedvére foglalta el helyét, ugy azonban, hogy minden féri! oldalára egy nő, illetve leány jutott. Nem tudni vélellenségből, vagy kiszámitásból-e. Szidóniának Fánchy Pál mellett volt az ülőhelye, a mi természetesen mind­ kettőjüket. boldoggá lévé. • (Folyt köv.) * ' �1894. október 14. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 3 és reggelig tartóvá. A tánczmulabágban részt vettek teni törekedtek, — mélyen érzett fonó kézzönetünket ez Török Zoltánná a bálauyán kívül: Alk Ferenczné, Bach úton nyilvánitjuk. — Síirák, 1894 október hó. — A Jánosné, Bárdos Árpádué B.-I'eatrö), Básthy Béláné, gyászoló család. Aj Uz és tál rohualépéwkkel kózelrdik és rnark foly­ Baintner Arnobiné B.-Gyarmatról, Bankós Gedeonná, Better Márkné, Bogya Jánosné, Búsbak Ádámné, Csonka tán semmi arra ajánlható melcgabben. minthogy basznoe *s namcs olvasmányokról gondoskodjanak azok, kik szellemi szára*, Zsigmondit Deáki Jánosné, Draskóczy Edéné, özv. Dras- kozotlságukra is gondot fordítanak. A .Képes Családi Lapok” kóczy Sainuué, Draskóczy Zsigtnondné, Farkas Lajosáé, immár 16 év óta fennálló jsmsrettarjesstö és szépirodalmi lap * Geduly Felemmé Bpestről, Gold-cbmied Lipótné, dr. e tekintetből ajánlható. Máskalvmben a .Képes Családi Lapok Grossmann Ákosné, Győry Jáuo.né. Halmy Bélánó, Hajnik azért is megérdemli a tömeges pártfogást, mert eddig, mint esentul azon igyekezett, hogy minden izében magyar legyen. E Imréuó, Havas Pálné Bpestről, Horváth Lástlótié, Her­ programújában a régibb és újabb írók és hóitok mindenkor Válasz dr. Domán Zslg'mond, köz- ős váltó­ máim Kálmánná, Illés Nándorné, Jamrich Gusztáváé, támogatták és ezentúl is támogatni fogják. Különösen érdekes Karkalics Gyuláné, Keller Jeuőné, Klein Samuné, Kóbn as okt. és decsemberi negyed, mert ez évnegyedben négy önálló ügyvéd úrnak. * Tolul LajoeAdolfné kereskedőné, Kossuch Gyuláné, Kucbinka Gézáné, regény lesz közölte. Még pedig .A jó szövetség ön — azon alkalomból, hogy a .Nógrádi Lapok * ez Kovács Ferenczné, Lábátb Pálné, Lsmmer Ferenczné, tól. . Az Adria partján” Csernsky Gyulánílól. .A száműzött * Vajda Vilmosul, és .Fény a sötétségben * Miskolczi éri szeptember hó 30-án megjelent számában a zsidók­ Langtáboruokné Pécsből, Losonczi Sáudomé, özv. Lutocska szerelme Henriktől. A .Képes Cssládi Lapok * elóűzetéai ára: Egy évre ról reiérciikket Írni merészeltem I nemcsak nekem ront, üanóné, Mikula Aladámó, Mikula Endrédé, Osgyáni fi írt, félévre 3 frt negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványszámo­ hanem a czikket többféle jelzővel látja el. Sándomé, Pacor Vilmosáé ezredesné, Pock Jenőné Farkas­ kat ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest, V. Vadáazutcza iá. Mielőtt az e tárgyban a szerkesztőhöz írt levelével völgyből, Potutaek Jánosáé, Prónay Pálné L-Apátfalvá- szám, saját házában. foglalkoznám, röviden adom vezérczikkem tartalmát ról, llachler Ferenczné, llakottyay Györgyné, Sacber Sa­ Á. vezérczikkben elmondottam, hogy a zsidók ha­ muné, Sántha Zsigmondné, Schönner Cdilóné, Steinhőbel Felelőt tzerkesztő: Horváth Danó. zánknak szabad polgárai, elmondottam, hogy hazánk p> 1- Lajosné, Sternlicht Henrikné, Sternlicbt Lipótné Abelogárait uem vallás rzerint osztályozva, felemlítettem, hogy váró), Spiti Izidorné, .Szakai! Istvánná Zabzóról, Szende Fömunkatárr. Reményi Károly. a isidóság, a jóban, rosszban osztályosunk volt, bár a rossz­ Ferenczné, Szilárdy Bélánó Sit-Királyról, Szlávi Lajosné, ban nem a kellő arányban, de oda is tettem, hogy vi­ Siontagh Antalné Síitákról, Sitolár Adolfné, Várady selkedésüket több körülmény menti, végre elmondottam Gyuláné, Wagner Sándorué, Wellibil Károlyné Gácsról, 1898—94-ikI azt is, hogy vallásukat nem irigyeljük, nem kívánjuk Zorkóczy Jánosné. A leányok kőiül ott voltak: Bárdos csak hagyják el azt, mit századok alatt a keresz­ Olga Bpestről, Csonka Gizella, Csonka Margit, Deáki tényektől való megkQlönbőztetésQl vettek fel, Mariska, Dianovszky Vilma, Draskóczy Irén, Draskóczy (mint ezt országszerte már több helyt teszik) a legye­ Margit, Draskóczy Olga, Danielik Etelka Rimaszombat­ nek színben, lélekben magyarok. ból, Geduly Vilma Bpestről, Goldschmied Malvin, Győry 8 tisztelt doktor úr ön, kit a haladás emberének Mariska, Haber Olga, Hajnik Irén, Havas Morzsa Bpest-. ismemi kezdettünk, veszi fel a maradiak zászlaját, a rö), Hermaun Margit, Hrk Jolán Málnapatakáról, Illés czikkemet halhatatlan Eötvösünk e mondása ellenére: Margit, Kovács Ilonka, Kandó Teréz Salgó-Tarjánból, .Ha ai elszáradott fán egy ág zölden áll, vágjátok le s Klein Anna, Kiss Emma, Kucbinka Katinka Szamotercs‘X. WM" ültessétek friss földbe, úgy talán még uj gyökereket ver­ röl, Láng Ilona Becsből, Márky Ida, Melicber Miezike * het méltánytalannak, időszerűtlennek, a zsidókon mint B.-Gyarmatuak egyik szépsége, Okolicsányi Sárika Salgóaz egyptomi had — rajta ütőnek, kicsinyesnek, igazta­ Tarjánból, Osgyáni Emma, Pacor Alá, aki a virágszóró lannak, sőt ha talált volna több jelzőt, még annak is hölgyek közt is részt vett B.-Gyarmaton szept. 17-én budafoki cognac- és borszeszgyáros ezégnek. elkeresztelné, végül Faust könyvét fogja segítségül s be­ s akit vétlenül a névsorból kihagytunk, továbbá Plaeby Kérelmére a bndafoki cogtucgyárbaa u 1393 —94. ter­ lőle a jó tanácsot adó famulusra (a nemzet szerény famu- Mariska Szilákról, Reimlinger Ilona, Szakai! Ara, Szlávy melési évadban feldolgozott bonnennyuégról és a fizetett szesz­ lusára) épen nem találóan olvas. adóról szerkesztett kimutatás mellékelve kiadstik Aranka, Tőrök Hermine, Zorkóczy Erzsiké. Budapest, 1894. aug. Iá. Igaza van, hogy a zsidónép évszázadok óta sokat Szüret. Csesztvén Madáchéknak jelentékeny kiter­ FINÁCZY m. p. szenvedett, de mondja meg kedves doktor úr, hogy két­ jedésű homoki szőlőjökben f. hó 8-án első szüretet tar­ ségbe vonta-e ezt valaki, vagy más nem szenvedett-e? tottak, mely már is némi eredményt mutatott föl e re­ Tanulta ön mennyi keresztény vér omlott Jeruzsá­ mélhető, hogy a szakavatotbág-, páratlan szorgalom­ A Budafokon levő gráf Keglevich letváa etiáal cognacgyára lem falainál, látta ön Itóma katakombáit, olvasott ön éi nagy költséggel járó telep a legközelebb jövőben áltálja 1893—94. termelési évadban feldolgozott bonnennyiséf: Néróról és kegyetlenkedéseiről, hallott ön Diokletiánról meg fogja hozni a kellő sikert. A víg szüreten résztvetÖSSZEGEZVE: valamit, de hogy a közelebbieket vegyük szemügyre, s tek a családtagok közül Madách Pál a házigazda és csa­ esulán fizetett termelési adó : a .Corpus jurist, * tanult ön a szegény magyar jobbágy­ ládja, özvegy Madách Károlyné, Madách Emmanuel és őazsegezvs: 12555 frt 69 kr. ság sorsáról is. Lássa, mind szenvedtek, s a magyar job­ László, Továbbá Buttler Frigyes báró és neje, Laszkáry Budafokéi, M. kir. péazigyéri szakasz. bágy zsellér, mégis földre borulva áldja az Istent, hogy Gyula és leánya Margit, Buttler Ervin báró és neje, Ma­ 1891.' aug. 9. szívben, nyelvben magyaroknak született, s tűri sorsát; dách Imre és neje, özv, Hoitsi Sándorué, Hanzély Már­ 6URSHY REZSŐ m. p. ha uzsorások kezébe Terült is. ssemléai. ton, neje és Prónay Mariska, Csemyus Alán és neje, dr. Olvasta ön a tatárjárást, a törökhódoltság korát s Ibi Félix uj földbirtokosunk, Balázs Barna, Pongrácz Nyilvánosság elé peaakls ml” hoztunk tevékénységűnkról hiva­ ha igen, tudhatja, hogy az egész magyar nemzet s a vele Ábris, Buttler László báró,'Bejte Imre, .Frölich Frigyes, talos adatolut, ezzel lamételtea bizonyítékát akarjuk adni ama körülménynek, hogy cognactmk megbizkktéság tekintetében érzők, együtt élők szintén sokat szenvedtek. felülmúl minden más gyármányt. Haniély Gyula, ifi. Fáy Albert stb. Volt tószt a szőlő­ Az én csikkem, nem az antiszemiták szócsöve volt, birtokosokra éa családjukra, öir. Madách Károlynéra, Lasz­ Tekintetbe véve, hogy gyárunk 1332 ben alapitutott és az • és • • cognac 1835 és 1886-ban csak egy hazafi óhaja, melynek minden betűjéből az a káry Gyulára, Buttler Ervin báróra atb. A Üncz regge­ • • • „ 1888-ban meggyőződés tör elő, hogy a zsidóság minden okos fő­ lig tartott .i • • • • . 1891-ben vel gondolkodó tagja aláírja, sőt térj estti azt ) * - Iskola-szentelés. A verteiéi rém. kath. iskolaszék hozatott általunk forgalomba, méltányos ama bizalom, mely Az a bizonyos vezérczikkiró. gyártmányunkban helyeztetik. tanuló iskolás gyermekeinek nagyszámát és a törvény intézkedését figyelembe véve, elhatározta, hogy az uj A fentiek által bizonyítékát arfjuk mily kiváló szslldltással dolgozik gyárunk, és elvárjuk, hogy a fogyasztó közönség, m.ly tanév megkezdéséig második tanítóságot szervez és tan­ Hirek és különfélék. Bd®- megbízható és kiváló termet épít Határozatát foganatosította is, mert 3500 T. (HfizeUlakhez. Tisztelettel fölkérjük lapunk negyed­ írt költséggel az uj iskolaházat, tanítói lakással egybe- jó eognacra súlyt fektet; a kizárólag dltzoklevelekksl kitüntetett és mindenütt ksphstó évse t előfizetőit, misterint a mait hő vegével lejárt előfizeté­ kötötten fel is épitteté és iskolai használatra átadva, azt Kammerer Ferencz esperes-plebánoe egyházi szertar­ seiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, mivel a kiadóhivatal tással szeptember 30-án beszentelte. így tehát a verőczei figyelembe vóvén a teljesített befizetéseket, csupán a tényleges cognse-et róm. kath. hitközségnek már most két osztályból álló fogja vásárolni előfizetőknek küldhet lapot. Egyidejűleg tudomásul adja a rendes iskolája van. — Ugyanezen alkalommal tette le kisdóhivatal, hogy a .Nógrádi Lapokénak a királylátogatáa bit- és tanitói esküjét az uj tanító. E napon volt az Gróf KEGLEVICH ISTYÍI ilódil promontorí cognu- is alkalmával ktlxrebocaátott a lefolyt Ünnepély mozsanatalt htt le­ iskolaszék felkérésére Marz Endréné és Vitéz Lajosné borsxeszgyár Igu^tiósigL úri asszonyok költségén az iskolás fiúk és leányok részére írásban magában foglaló dt.akladá.a ezúttal példányonként készíttetett két igen díszes egyházi zászlónak megáldása 15 kr. leszállított áron kapható. Vidéki megrendelések póttal is. — E lobogók és az uj tantermekben elhangzó okta­ értékjegyek beküldése ellenében teljeeittetnek. tások vezérlete mellett növekedjék e hitközség ifjúsága A kiadóhivatal. isteni félelem- és bölcseségben és szerezzenek őrömet e község lakóinak, kik a nevelés- és tanügy oltárára ily A b.-gyannati .Népbank * igazgatósága kósbirré teszi, hogy a b.-gyarmati Népbanknál elzálogosított, a költséges áldozatot hoztak. Scltovszky János alispán, október havi szabad­ 1691 évi jnliaa hó l-je előtt lajárt, a ez Időn tói aem A sertósorbáncz Mohora, Nándor, Itapp, Terbeléd ságát tolnamegyei birtokán tölti. Helyettese Tihanyi Fe­ meg nem hosszabbított, aem ki nem váltott értékpapírok, rencz főjegyző üdülés végett Badenbe utazott; távollétük és Jelsőcz községére nézve az alispán által megszűntnek arany, ezüst és egyéb értéktárgyak, részint folyó 1894. évi október hó 95-én délután 2 órakor az Intézet hi­ alatt az alispáni teendőket, belügyminiszteri felhatalma­ jelentetett ki. vatalos helységében tartandó nyilvános árverésen fog­ Cegaaokereskedók és cogaackedveliknek foltost Fel let­ zás folytán Nagy Mihály I. aljegyző, tiszteletbeli főjegyző nak eladatni, részint ez Időn túl töudeszerüleg be­ tünk kérve annak közlésére, hogy csakis aton — .Tokaji végzi. váltainak. * cognac — valódi, -- a mely 1., .Tokaiban * késiül, -2., a Kinevezés. Dribally Aladár, váczi kir. jbirósági cilmke, kupak és dugasz ax „Első Tokaji Cognaegyár * b«v Az árverés slstt lévő tárgyak meghosszabbítása, czímerével” van vagy kiváltása 1894. évi október hó 10-ig árverési költ­ joggyakornokot a ’ füleki kir. járásbírósághoz aljegyzővé Jegyzett védjegyével, azaz --= .Tokaj v*ros ség szedése nélkül eszküzölhetök: ezentúl azonban az ellátva, 3., a mely ai .Első Tokaji Cognacgyár” készítménye nevezte ki az igazságügyi minister. árverés nspjálg a kOlcaUnöaszeg 9 */,-a fog árverési — a magas m. kir kereskedelemügyi minisztérium ellen­ Hymen. Bakonyi Jenő Ipolysági kir. ügyészségi hi­ és költség czimén felszámltutnl. őrzése alatt áll és mely a Párizs, Bordeaux, Nizza, Hága, vatalnok, eljegyezte Főrster Kornélia kisasszonyt, I’okorny IlrUssel, London, Berlin és Chlcardl kiállításokon az arany Ab eladandó tárgyak könyv- é. laposánál alt Gusztáv, helybeli derék fogházfelügyelőnk bájos és szere­ érmet nyerte el, az 1694. évi kiállításon Bériben pedig a dísz­ tetreméltó unokahugit s nevelő leányát. — Áldás kí­ oklevéllé! lett kitüntetve. Éten vállalatnak Jegye az ára kitűnő I. könyv: 28, 34, 58, 88, 171, 234, 263, minőségénél fogva az egész contioensen Ismeretes lérén, a t. sérje e szép frigyet. 270, 289, lap. közönség legnagyobb kedveltségének Örvend és így nagyon Oyászhlr. Iváncsi Ebeczky Lőrinci, ipoly-kiskéri természetes, akadlak olyanok, a kik az .Első Tokaji CognacII. könyv: 38, 72, 106, 109, 111, 186, birtokos s Nógrádvármegye egykori központi közgyámja gyár" nerét éa czlinét ügyesen imitálták, a miért is cognac137, 165, 1/6, 182, 184, 191, 222; 238, 250, okt 12-én siélbűdés következtében 75 éves korában meg­ vételnél ügyelni kell előszűr a teljes czlmre .Első Tokaji Cog255, 265, 267, 271, 276, 278, 281, 286, 293, nacgyár Tokajban4 2. Tokaj város ősimére, nehogy kitűnő halt — Temetése ma d. u. 3 órakor fog megtartatni. tokaji cognac helyeit vajmi teljesen értéktelen imltátlót kapjanak. lap. Béke hamvaira! III. könyv. 1, 7, 9,' 11, 22, 37, 43, 44, 47, Az aszód—balassa-gyarmat—losonczi vasút A névsor. Minden névsor kőit az asszonyok és 50, 52, 58, 66, 68. 77, 83, 84, 85, 87, 90, 95, ügye, mint megbitható forrásból értesülünk, megint uj nép hölgyek névsora a legszebb és legérdekesebb. Olyan kelekbe korfiit. Először tudvalevőleg Márkus Ágoston ős 96, 97, 99, 102, 103, 107, 110, 115, 117, 118, névsor azonban, mely a losonczi városházának felavatási 119, 121, 122, 123, 126, 136, 138, 139, 140, Mandel Pál budapesti lakosoké volt ai engedély, majd ünnepélye után rendezett táncimulatságon összeállítható 142, 144, 145, 147, 163, 166, 172, 174, 175, br. Ilosiner Ervin főispán ót Pubzky Ágoston a jelenlegi volt, mindenkire csak kellemes befolyást gyakorolhat, 181, 184, 211, 224, 230, 233, 247, 278, 300, közoktatásügyi államtitkár keiébe ment ai át, s most ígéretünkhöz képest tehát Íme közöljük ait, meghízható 319, 371, 372, 891, 400, 404, 405, 407, 408, tijból változás állott be; az utóbb nereiottek ugyanis adatok alapján azzal a megjegyzéssel, hogy csakis ily 409, 412, 413, 414, 416, 418, 419, 423, 430, jogaikat Popper JstVán budapesti mérnökre ruháiták. díszes hölgykoszorú tehet egy bált fényessé, kedélyessé 469, lap. Aggodalmaink vannak ai iránt, hogy az eddigi engedé­ lyesekkel siemben elvállalt köteleiettségsket at illetők B.-Gydrmaton, 1894, évi szeptember hó26-4n. •) lUazőnkról esek sít jegyezzük meg, hogy a csikk at uj ismeretlen engedélyessel szemben is fentariják-e ? rzélzatával többen nincsenek egy nézetben Igaz, hogy a csikk formája és hangja hltonrns kifogások alá ezhetlk, de tisztán Köszönetnyilvánítás. Boldogult felejthetetlen nőm, A .BalasHa-Gyannati Népbank * haiafiaa jő akaratból Indult ki és sajnáljuk, hogy jsraellla polilletve édes jó anyánk Knrpelnsz Márkné, szül. igazgatósága. gártársalok egy része azt olyan nagyon félremagyaráita, míg Brill! Rozália gyászos elhunyta alkalmából mindazok ­ «gy része, a halastó párt, sokban igazat ad a csikknek — Rö­ vid idő alatt megtudjuk, hol az igazság. tizet k. nak, kik őszinte részvétükkel mély fájdalmunkat enyhitartama alatt 500 munkásnak sierei kenyeret it csak iilö kárdéae, hogy finomító berendelést ii nyerjen. Leidanfont Lfaxlőnak, (a lévai uradalom geniális kormánylója,) kinek emlékét a kegyelet áhítata lengi kórül, Örököt hálára köteleit * le a kánaáni Garamvölgyet, mely Esztergom és Hontmegyébe is beágaiik, hogy a ezukorgyár építését elhatárolta; a nagy eszméjének a fönti ezég utján és által testet is szerzett. termelési évad. Buiapest-niéti * manar Br, pénzíiyiianMál. Gróf Keglevich István utódai Kimutatás. 1,195,780 liter. Gróf Keglevich István Hirdetmény. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 1894. október 14. Páritlikagiliszta fejestől Tokaj városának IRT • bejegyzett 6 prm alutt trljrí bi *tonaÁg/«) védjegy ryoinorbó! #<■ csakis TOKAJBAN fennálló és a magas m. kin keresi. Első Eredeti Bii- nóa^gben rjryedül caakis Schneider József a te résznél kapható Rmlraan t Ddmagjarorazáj). E kitűnő gyóinraxer bixioa há­ az eredeti „Tokaji cognac" egyedüli előállítójának bejegyzett védjegye lájáért jól állónk. Életkor n>exadáM a vételnél különös figyelembe veendő, * meri < Tokaji cognac > helyett értéktelen melyek Tokajból nem is származnak • Itihajutík a páfriuy tokocakák állal minisztérium ellenőrzése alatt álló tokajTcognac-gyár utánzatuk, íeitiUcnfii axúknépta; huzatnak forgalomba. utánzástól tónrénjcaea védve vau. Utüatetéssek l A nannaa na. kir. kereskedelemügyi nslniaalerium által a gyár állami kedseaményben réeaeaül. Arany érmeki Pária. Bordeaux. .Masa. Brűaael. Uaaga. Lo«- Egy eredeti doboz ára: dón. Berlin éa Chicago. Diaa-oklesel. mini legmagasabb elismerési Bécsi IS»l-lkl ncmsetkösi kiállítás. 3 forint 50 krajezár. Kapható: Cservenyák György és Kanltz Ödön urak gyógylárában, Hummer Mihály urnái. Barth • Postantánrét melleit az ezen rilázon szétlílietil. ■ Lipót és Fia uraknál («Balassa»-szálló), továbbá minden nagyobb fűszer- és csemege-üzletben. SCHÖNFELD MIKSA, kárp. 6s ászt, bútorraktára B.-Gyanuat. PÚI IP |/-féle vasöntöde és gépgyár részv.-lársaság U n Ll U II BIBI PESTEV. ©gr I KOSSOTH-utcübu. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem Ízlésű, különf. fa-, vas- és kárpitosbútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egy­ leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Van szerencsém továbbá a nagyérdemű kö­ zönséget értesíteni, hogy asztalos-üzletemet Gyár és irodák: Városi iroda és raktár: Fiók-raktár: VI. kér., külső váczi-út 29—35. Podmaniczky-utcza 14. Kerepesi-út 77. szám. GÓZ- ÉS JÁRGÁNY-CSEPLÓKÉSZÜLETEK, számos I. díjjal kitüntetett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék, esztergályozó-mühelylyel bővítettem meg; azt akként rendeztem be és oly munkaerővel láttam el, hogy az ezen szakba vágó megrendeléseknek a legfokozottabb mérték­ ben is pontosan jutányos árak mellett képes vagyok eleget tenni. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. ■flf. Vidéki ucareadtliuk poztnzu éa leheUleg gyár­ tat hljttlttttitk. -«■ Egy jó bázWI vtlóti tutiltt tataion) uttttl felvétetik. eredeti SCHLICK- és VIDATS-fóle eg/VASU ekék, talajnüveJő eszközök, -W valamint Schlick-féle szab. „HALADÁS ** sorbavető gépek. Takarmánykészltő gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Előnyös fizetési feltételek. Legjutányosabb árak. 347—1891 vbjt nim. Hirdetmény. Árverési hirdetmény. Aláirt bírósági végrehajtó az 1881. éri LX. t- ex. 102. ga értelmében ezennel közhírré testi, hogy a lévai kir. járásbíróság 1894. évi 2154. siámu vég* lése következtében Levaticb Gusitáv ügyvéd által képviselt Záborszki Gyuláné javára Végh József szalmatercsi lakos ellen 225 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 330 frtra becsült három darab tehénből állójngóságok nyilvános árverésen eladatnak. efclely árverésnek a Szécsényi kir. jbíróság 2852—1894. siámu végzése folytán 225 frt tőkekövetelés, ennek 1893. julius hó 15-ik napjától járó 6’/’ kamatai és pedig 38 frt 95 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Puszta* Teresen leendő eszközlésére 1894. évi október hó 18-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitúzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivat­ nak meg, hogy az érintett ingóságok ax 1881. évi LX. L-cx. 107. és 103. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul el fognak adatai. Kelt Szécsényben, 1894. éri október hó 2-ik napján. Dondimsky Béla kir. jbir. végrehajtó. 2297—1894. tjk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A Szécsényi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a királyi kincstár régrehajtatónak, Kuris Albert végrehajtást szenvedő elleni 82 frt 9 kr tőkekövetelés- és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. tőrrényszék, a Szécsényi kir. járásbíróság területén levő Felfvlu község határú­ ban fekvő, a felfalusi 11 sz. tjkvben A. I. 1—15. sorsz. alatti ingatlanokból Kuris Albert jutalékára 600 frtban, megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi október hó 23-ik napján délelőtti 10 órakor Pelfalu község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók.tartoznak az ingatlanok becsirának 5*/«-4t vagyis készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. ft-ábao jelzett árfolyammal számított és az 1881. éri november 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminisiteri ren­ delet 8. S-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. L-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Szécsényben, 1894. évi julius hó 17-én. ou, A b gyarmati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a b -gyarmati takarékpénztárnál zálogba tett • 1H0 * évi szeptember hó 1-ig lejárt • ez időn túl zom még nem hoi.zabbilolt, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezUst éz egyéb értéktárgyak részint a főivé ItMM. évi november bő 12-én <1 -u 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános ár­ verésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsderzerUlcg beváltainak. Megjegyeztetik, hogy a folyó IH91. évi november hú l-|g a meghosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltetnek, ezentúl azonban fog árverési költség czimén szedetni. az árverés napjáig a kölewnösazcg 2" -a Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: IV. 167. 301, 333, 335, 356, 398. V. 18, 20, 21, 41, 134, 178, 181, 200, 249, 262, 270, 298, 311, 343 35-> 403, 425, 426, 453. VI. 1, 3, 8, 14, 17, 18, 20, 22. 25, 30, 32, 38, 39, 41, 45, 52, 55, 56, 58. 60, 63. 67, 68, 69. 70, 71, 79, 82, 86, 89, 94. 95. 99, Ili, 115, 116, 120, 123, 129, 154, 156,172, 171, 175, 179, 188, 191), 191, 192. 194, 205, 211, 215, 217, 21^ 227, 287, 352, 230,237, 238, 240, 242, 251, 252, 258, 260, 272, 274, 276,280,282,285 292,301, 312, 315, 316, 322, 324, 327, 329. 333, 335,338,344,346, 348 367,368, 369, 380, 392. 396. 397. 399. VII. 4. 6. 12, 25, 28, 37, 39 111. 58, 63, 65, 86, 87, 142. 161. 165. I6S, 175, 190. 193, 191. 199. 212, 211. 216, 219, 220, 235,. 212, 211, 217. 2'8), 251. 2ó0. 262, 271, 28i», 287, 291. 295, 298, 300, 301, 3t«. 307, 303. 311. 315, 320. 322, 327, 332. 339, 353 358, 359, 361. 372. 378. ooooooooooooooo Az őszi és téli idényre női s gyermek felsőrnliák.^kabátok s köpenyek a legnagyobb választék­ ban s csodálatos olcsó árakon vásá­ rolhatók : GANSEL SÁNDOR női s gyennek-konfekezió- s ké'imunkaüdetében B.-Gyarmat, fö-tikzi. OOOOOOOOOOOOOOO Nyomatott özv. Kék IjLsilönénil Balassa Gyarmaton. «86 34C 201. 290. 3V> Hirsch kiíiéhitan. Alnlir»ttuak van szerencséin n n. érd. közönségnek becses tudomásár * adni, hogy kávéházamat, mely eddig az. óváros-tőrén volt, a Zichy-utcz&ban lévő Rubélly-féle házba helyeztem át és azt ma ünnepélyesen megnyílom. • Hirsch Ign. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00627.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_10_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-10-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 42. szám (1894. október 14.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a118e3cab01704aefaae0c6ee3b147f8.jpg e8ad32b0dc48689b9bcfffde57cd5a1c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/733e0209d71f2471a21b2aaa44daf0e7.pdf 1339a0b21f6d2fd6e426234f86a016e4 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. október 21. 43. szám. XXII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Az egészség gazdasági értéke. Államok sokat invesztálnak abból a szempont­ ból kiindulva, hogy az ilyen költekezés fokozza a nemzeti vagyont, az adóképességet, meghozza a befektetett tókét kamatos kamattal. Építenek vasutakat, csatornákat, támogatjuk az ármentesitó társulatokat stb. De határozottan állíthatni, hogy a legjobb investitió azon összeg, melyet az állam a közegészség ügyébe belefektet; mert az államok s társadalmak legdrágább'tókéje az emberi élet, ennek drágaságához képest nemcsak az illető egyén, hanem a nemzet gazdasági szem­ pontból is milliók s milliardok is csak csekélytelen holmik. Az ember vagyonszerzési képességét, miután ennek a munkája nejét, gyermekeit, esetlegesen szü­ leit is fen tartja, miután továbbá ennek a munkás embernek, mig idáig vitte dolgát életfentartási; ne­ velési, tanulmányai, szükségletei tetemes összegre rágnak, nagyra becsülhetni. Az elhalálozással az összegek mind odavesznek: a temetkezési összegek még szaporítják a minust A betegség a pénzszer­ zési képességtől megfoszt Pettenkoífer kiszámította, hogy pí Bécs városa évepként eképen a betegségek által, ha a beteg keresethiányát s költségét csak 1 frtba számítjuk, ami csakugyan vajmi kevés, 25 milliót vészit Helyesen mondja az angol közmondás ,public health is public vealth,* ez a közegészség, vagyont jelent. , Hazánkban a járásorvossági vizsgák behozatala által, a melyeket mostanában ez állásra való jelölt­ ségnek feltételül szabják, sokat várhatni. Az illető egészségi felügyelőkben meglesz a kellő hygienikus érzék a tisztaság iránt ártalmas, bűzt terjesztő szemétdombokat sem a házakban, sem az udvarok­ ban nem fognak tűrni s az abdominal-tiphns, mely Európának fent említett számításunk alapján 100 millióba kerül, nem fog többé annyi ember s pénzvagyont elrabolni tőlünk. Az államilag rendezendő desinflciáló gépek, — ez irányban is történt már a helyes kezdeményezés, — lehetővé teszik a la­ kást, hol az epidomikus betegség dühöngött, nem­ csak ímmel-ámmal látszólagosan, hanem valósággal desinflciálni. Speciális törvénynek oda kellene hatni, hogy ily lakás bizonyos megszabott időn át üres maradjon. Hajmeresztő a hanyagság, mely a tüdővószszel szemben terhel bennünket. Áldozatainknak évi száma Európában 1.491,690 ember; valaki kiszámította, hogy e betegség Francziaországnak évi 80 millió írtjába van. Hiába, nem védekezünk eléggé a tuberkulosis csirái ellen, ezek az állatról átszállnak az emberre, ha hú'át eszszük vagy tejét iszszuk; a községi or­ vos ügyel ugyan az elsőre, de nem a másodikra. Házasságok történnek vagy házasságban élnek egy­ mással, hol a férj vagy a nő phtysis rabja, vagy tüdővészes. , Tüdővészes anya nem szoptathatja gyermekét, testvérek, kik közül tüdővészes is van, nem lak­ hatnak együtt, iskolákban, kórházakban, tüdővészest isolálni kell. A tüdővészes köpodéke, ha megszárad, a betegség csiráit más emberekbe rakja, az tehát phenollal itatott zsebkendőbe s nem a padlóra való. Ily rendszabályok nem is kerülnek semmibe s a kellő óvatosság még sem volt eddig. Hát a dyphteritis, pláne az alföldön. Majd megválik, mit tesznek az ad hoc képesített járásorvosok. Már boldogult Treforl idejében behozták ná­ lunk is az iskolaorvosok intézményét, de csak kö­ zépiskolákba. Mintha a polgári népiskola ember­ anyaga olcsóbb volna, az intézkedés enemíi isko­ lákra nőin terjed ki. Méltán elpanaszolják az isko­ laorvosok a közokt. minisztériumhoz beadott memo­ randumukban a népiskolákban nemcsak, hogy sok a tanuló, hanem a legkülönbözőbb núposztályokból is gyűlnek össze, ami kivált a fertőző betegségek te­ kintetében, elég nagy veszedelmet rejthet magában arra, hogy a legéberehb gondoskodás kötelességévé váljék. Németországban csak közéviskolájuk trtltor- helése hozta be az orvost az iskolába, nem maga a hygiéna; Parisban s a belga városokban éppen csak az utolsó döntött s legjobban ügyelnek a népiskolákra. Bizonyára nálunk a kisdedóvó érde­ melné e tekintetben a legnagyobb gondozást. A kár, hányszor hallani, hogy ez a gyerek, a ki tegnap még társánál játszott, ma már súlyos beteg dyphteritisben van. Közegészségügyi szempontból épp ugy, mint a nemzetgazdaságéból kell az alkoholizmus ellen is küzdenünk, ugy olvassuk a statisztikában, hogy Poroszországban csak évenkint 200 ember hal bele: az iszákos degenerálódik egész nemzedékével, gyer­ mekei betegek, még az ivás mániáját és örökölhe­ tik. Hát ha még azt is tekintjük,- hogy rontja az erkölcsöket, szaporítja a bűnöket, nyomában jár a szükség, a szegénység! Mennyi életérdek fűződik az ivás szegényitö s szégyenitó és öldöklő pestise ellen. _________ Dr. . . . y. F. M. K. E. A F. M. K. E. okt. 2-iki Nyitrán tartott közgyű­ léseinek határozataiból kiemeljük a következőket: A létező 32 kisdedóvón felül Nyitrarármegyében 10, Nógrádban és Trencsénben 1—1 uj kisdedórót létesitenek; — megállapították az 1891: XV. t-cz.-nek megfelelőleg a kisdedóvó-szabályzatokat — tiz idegen óvót, a nyitnüt, nagy-surányit, takácsit, sarluskait, rózsa­ hegyit, liptó-porubait, ponikait, gácsfalvit, három selmeczbányait segélyeznek; — a magyar nyelv tanítása körül nyolczvan 50 fitos ösztöndíjat rendszeresítettek. Fölhivatnak a törrb. választmányok, hogy nevezetes történelmi események évfordulóin hazafias ünnepélyeket rendezzenek. Fölhivatnak az összes törvh. választmányok, hogy a városi és járási bizottságok közreműködésével a tél folyamán hazafias tölolrasásokat rendezzenek. Az egyesület az országos muzeum- és könyvtár­ bizottság működésében részt vesz és szervezeti szabály­ zatához hozzájárul. A bizottságba öt tagot kiküld és á D. K. E.-nek ezen ügyben kifejtett buzgó fáradozásáért köszönetét átiratilag kifejezi. Az egylet fönnálló kisdedóvóinak igazgatása össz­ hangba lévén hozandó az 1891: XV. L-cz., valamint az uj alapszabályok rendelkezéseivel, uj szabályzatot dolgo­ zott ki, melyet jóváhagyás végett a vallás- és közoktatási m. kir. miniszterhez fölterjesztenek. A költségvetési előirányzatba fölvesz 2000 forintot népiskolák segélyezésére és ezen összegből segélyre csakis teljesen magyar tannyelvű községi vagy felekezeti isko­ lának van igénye. Az igazgató választmányt megbizza, hogy a nyelv­ határon levő tótajkú községek iskolái tanítóihoz felhívást intézzen és könyveket és dijakat oszszon ki a jelenlevők között; a magyar színészet czéljaira az 1894—95. évre 1000 forintot megszavaz olyképpen, hogy ezen összegből a szorgosan kipuhatolandó szükséglet mérvéhez képest két társulatot segélyez. Néhány felvidéki lapot 200 —200 forinttal szub­ vencionál. Az egyesület a magyar királyi belügyminiszterhez föliratot intéz, melyben a magyar nyelv ismeretének terjesztése szempontjából azt kéri, hogy lelenczházak oly helyeken és oly módón léterittessenek, hogy az azokból kikerülő gyermekek magyar szellemű és nyelrü nevelése biztosittassék. Telepathia. Az 1855-iki május 20-ikán elhunyt néhai édes anyám, a halálát közvetlenül megelőzött napokban annyira el volt már gyengülve, hogy gyomra semminemű eledelt nein volt képes megemészteni, s mert ezáltal a végki­ merülés, természetesen mindinkább előidézve lett, a gyógykezelő orvos kisórletképen, tiókgalarabból való be­ csináltat rendelt. Úgyde mert ilyen galamb hamarjában sehol található nem volt, a súlyos beteg ereje pedig óráról órára észrevehetőleg hanyatlott, ez a helyzet nekem, n ki édes anyám iránt véghetíen kegyelettel viseltettem, oly bánatot és töprengést okozott, hogy csaknem magam is beh-botegedtem. Egyszerre azonban, midón május 19-én délutáni l <5ratAjlj.cn épen á kocsist sürgettem, hogy menjen az orvosért Gyarmatra s hozza öt be minélelőbb Csalomjára, a hol akkor laktam és gazdálkodtam, egy­ szerre egy galamb-nagyságú szárnyas oly sebesen repült be udvaromba, s oly keményen ütődótt fejjel a ház fa­ lába, hogy nyomban élettelenül a folyosón maradt, s ón Verőmmel siettem édes anyámat értesíteni, hogy .megvan a galamb*. — Ez azonban nem volt az általunk ösmert fajhoz tartozó galamb, hanem csak egyik neme ennek, a moly vidékünkön soha nem láttatott, s melynek én még a nevét se tudtam. A közönséges galambtól annyi­ ban különbözött, hogy szárcsontjai magasabbak voltak, tollazata sárgásbarna színű és csőre a végén kissé behaj­ tott. Ez volt tehát az a .gyors pósta*. mely édes anyá­ mat a halála előtti napon felkereste, s nagy buzgalmában maga is áldozatul esett. Ennek a ritka esetnek emlékben tartásául felkérésemre egy jó barátom a kérdéses szár­ nyast, melyet ö egyszerűen vizi galambnak nevezett, s ennek itt találhatóságát az Ipoly közelségével vélte kap­ csolatba hozhatni, szives volt kitömni, s igy állt az nálam egy deszka-állványra szögezve mintegy két évtizedig, mig végre gondos tisztogatás daczára a falánk molyok, megóvhatatlanul ’ elpusztiták. Ugyanez időben történt, hogy néhai, s akkor még fiatal gróf Szapáry Béla hont megyei nj birtokos, a Dal­ műd községben általa Tersztyánszky Sándortól megvett birtok tárgyában engemet mint ügyvédet felkeresvén, miután neki azon madarat megmutattam, ö határozottan állitá, hogy ennek az ornytbologicus neve németben ,die Möwe* — tehát csakugyan .vizi galamb*. Számosán vannak életben még most is a két megyében, a kik nálam azt a madarat látták és az elmondott históriára kétségkívül emlékeznek. Nekem pedig ez alkatomból ugy látszik, hogy az elbeszélt eset sokban hasonlít ama veréb történetéhez, melyről a .Pesti Hirlap*-ban volt emlités téve, s mely egy rokonnak a haláláról jött az illetőt érte­ síteni azáltal, hogy kétszer is a fejére szállt és ott czibálgatta. E szerint tehát ez az ittlétezés csupa rejtel­ mekből állana. Pajor István. A difteritisz uj gyógymódja. Nem merünk hinni benne, szinte keressük a meg­ támadható oldalát a kétségbevonhatlan tényéktől támo­ gatott merész szónak, a mely a német orvosok és termácMttudósok egy pár heti kongresszusára Bécsben el­ hangzott Hogy a difieritisznek meg van az ellenszere, hogy ez a halálthozó, rettenetes betegség megszűnt rémmé lenni. Bebring hallei orvos-tanár tartotta meg a difieri­ tisznek Véraavőval való gyógyításról szóló fölolrasását A hyigeniai intézet nagy terme alig fogadthatta a nagy számú-közönséget,-a mely az előadásra összegyűlt • Behring tanár szigorúan tudományos előadása be­ vezetéseként első sorban az úgynevezett vérsaró gyógyitásmód fejlődésének a történetét adja elő. Maga a vér­ savó therapi lényegében abból áll, valamely betegségek, például a diflentisznek a mérgét befecskendezik olyan állatok vérébe, a melyek e méreg ellenében bizonyos ellenálló képességgel bírnak. A difteritisz mérgével sze'mben a ló és a kecske tanúsítanak ilyen ellenállási képes­ séget. A befecskendezések után az állatokból bizonyos mennyiségű vért csapolnak le. A megaludt vérből tudva­ levőleg különválik a felszínen úszó vérlepény az alant maradó vérsavótól. Ennek a vérsavónak a tudományos neve seram. Ezt a rérsavót fecskendezik be a difteritisz betegek bőre alá: ez a vérsavóval való gyógyitásmód, a serum-therapia. Bebring tanár ezután elmondta, hogy a mióta Koch megkísérelte a baktériumoknak az élő szervezetben való megölését, azóta 6 is ezzel a problémával foglalkozik, azzal a külömbséggel, hogy figyelmét nem annyira a baktériumok megölésére, mint inkább a bakteriumméreg következtében föllépő tünetek leküzdésére fordította. Kutatásai sok más szaktudós véleményével szemben arra az igazságra vezették, hogy a serum hatása egyenesen arányban áll annak mennyiségével. Minden fertőző beteg­ ségnél védő testek fejlődnek a vérben, a melyek újabb erösitést nyerve, a befecskendezett védőanyagtól minden további megUmadtatás ellen mentessé teszik a patienset Épen ez adja az orvosnak a megmérhetlen kutatási anyagot A serum-therapia gyakorlati jelentőségére áttérve, Behring tanár kijelentette, hogy ha sikerül a vérsavó ható anyagát oly mennyiségben előállíthatni, hogy a sze­ gényebb betegek is megszerezhessék, — a difteritisz ép oly veszélytelenné válik, mint a himlő a védoltás által. A vérsavó befecskendezését « legnagyobb mérték­ ben meglepő gyógyeredmények kisérik. líehring tanár statisztikája szerint hetven difteritissben megbetegedett gyermek közül, ha idejekorán, tehát a betegségnek má­ sodik vagy harmadik napján alkalmazzák a befecskende­ zést, legfölebb kettő vagy három hal meg. És eddig hetven beteg közül meghalt harminctöt, sőt negyven. A difteritisz azok közé a járványok közé tartozik, a melyek különösen a gyermekek halandóságában nagyon szomorú, nagyon végzetes szerepet játszanak. Behring tanár kiszámította, hogy száz millió ember közül, a mely szám körülbelül megfelel az osztrák-magyar-monarchla. és Németország lakosai számának, egy évtized alatt két millió hal meg difteritissben, sereknek kilencz-tizedrésze gyermek. A serum-therapia alkalmazásával e két millió­ ból másfél milliót a jövő évtizedben már megmenthetünk. Nagyon természetes — igy folytatta előadását Bebring �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 — ma móg n»héx*ógekb* ütközik a vérsavónxk a difteritÍMao való álUláuoxan elterjedt használata. Ebó surbau a ner ma míg olyan drága, hogy szegényebbek c«ak nehezen szerezhetik meg. E mellett előállítása oly gondot ée pontosságul kúvetel, a mely ha nagy mennyiségekben kell előállítani, rendkívül nehézen viheti keresztül. Az államnak a köteleesége, hogy mindezeken segiUen, hogy u anti-difterin a szüksége* mennyiségekben é* minisig* bon álljon a lakosság rendelkezésére At anti-difterin azonban nemcsak gyógyító, hanem védő hatású is. Ha a családban egy gyermek megbeteg szik, a többi gyermeket megóvhatjuk a ragáiyoiáslól, ha viszonylag kis mennyiségű auti-difteriut fecskendezünk be nekik. A mely esetben ex megtörtént, ax oltásnak ez u uj neme óvó-befecskendezést megkapta, még nem betegedett meg difleritisxben. Ax óvó-fecskendexés költ­ ségeit, daczára a szer mai drága voltának, még a sze­ gényebb níposxtály is elviselheti, mert csak harmincx krajcxárba kerti. Behring professzor azzal a kérelemmel fejezte be előadását, hogy vizsgálják meg, próbálják ki előítéletek, elfogultság nélkül ax uj gyógyitásmódot, hogy elérhessék a lehető legjobb eredményeket. A felolvasást szűnni nem akaró tapsvihar követte. A lelkesedés újának lecsillapulta után Ebrlich berlini tanár szólalt föl, elmondva, hogy a Behring-féle gyégyitásmód hatalmas sikert jelent, a melyhez hasonló csak ritkán volt a tudomány terén. Wasaerman berlini orvos öt berlini kórház difteritisz statisztikáját olvasta fel. Ez ékesen szóló számok szerint 72 difíeritisz beteg közül, a kiket vérsavó nélkül kezeltek, meghalt 25, 78 rérsavóval kezelt beteg közül pedig kettő. Más két berlini kórházban 82 pátién* közül, a kiket mindig sarummal kezeltek, meghall kileucz közt hét olyan volt, hogy a baj utolsó stádiumában kezdték meg gvógyitásukaL Sok függ tehát attól, hogy a beteg még idejekorán, a baj második vagy harmadik napján jusson kezelés alá. A gyógyításra elegendő tiz kóbcientiméter rénavónak a befecskendezése és egyetlen befecs­ kendezés a legtöbbször már teljesen elég. Wassermanii ezután a ragályos bajokkal szemben való egyéni diszpozí­ cióról szólt. Kiemelte, hogy sok olyan embernek a vérét vizsgálta meg, a kik kimutathatólag sem szenvedtek difteritzszben. Bebizonyult, hogy az emberek vérsavójából egy köbczentimeter tizszerannyi halálos móreganyagot bírt paralizálni. Ez az immunitás volt, a mit az is bizo­ nyít, hogy korosabb emberek csaknem teljesen mentve vannak a difteritintöl. A ragályozás nem hat rájuk, mert vérükben hordják az ellenszerét — a vérsavót. Ez nemcsak a difíeritisz, hanem egyéb fertőző betegségek ellenében is. Ex ideig axonban csak a difteritisxre nézve sikerült biztos alapot nyernünk a védekezésre, de ez már rend­ kívüli eredmény, nagy, szinte hihetetlen nyereség. Utóhang a b.-gyarmatl királyfogadáshoz czim alatt a L. és V. következő czikket hozta: Közel három hete ugyan már annak, hogy a bgyarmati ünnepélyek bevégződtek, s meg kell adni, hogy • mi a külső dint és pompái illeti, melyhez a közlel-kesedée és a kitűnő jó idő is járult, ezzel bizonyára a legmagub Hadúr is meg volt és meg lehetett elégedve. Nem is ez tehát tárgya e soroknak, hanem az a tapin­ tatlanság, sót szabályellenes sértő .elbánás*, a mely az udvari ebédekre való meghívások körül tapasztaltaiéit. Ugyanis öt napon keresztül volt egymásután udvari ebéd, • mi végett egy külön nagy konyha építtetett, s a T Á R C Z A. A kik egymást szerették. — Történeti elbevzélév * XVII. századból. — VttáJle Mártit. * Jó hosszú ideig eltartott az ebéd. Annyi volt az étel, hogy majdnem roskadoztak alatta az aszta­ lok. Nem hiányzott a zene sem. sót az ebéd vége felé egy dudás is fújta a. felvidéki nótákat oly kedv­ vel, hogy még az üregek is mozogtak n székeken. Az ebéd után a fiatalság, a nap fáradalmaival mit se törődve, széles jó kedvvel tánezhoz látott, a mibe — igen természetesen — a vár úr és neje szívesen beleegyezésüket adták. Egy negyedórába se került, már az a-ztalok el voltak rakva, az öregebbek s a borozni kívánók egy melléktercinben húzódtak meg, a ragyogó kedélyű fiatalság pedig, mohó tűzzel neki dúlt a tanéinak, melynek elejct az «Egeres»-sel kezdették meg. Hat Iftny és négy fiatalasszony, ugyan­ annyi fiatalemberrel képezték a tánczoló közönséget. Az első ifjú Fánchy Pál volt, szemben vele állt Balassa Szidónia. Fánchy tánczosnőjével kétszer megkerülte az álló tánezosokst és nőket, majd elbo­ csátotta Szidónt és most a sorok között külön táncsoltak, mig a többiek hajtogatták : • macska fogdd meg az egeret-. A sorok között Szidónia kedves Ügyességgel mozgott s ide-oda bujkált Ha Pál már szembe érkezett vele, ügyesen tova siklott, s addig bujkált, mig Pálnak végre sikerült kezecskéjét meg­ kapnia. E lánczol hasonlóan a többi pár is ismételte. Mint tánezos, különösen Enzlerházy Ferencz túnt ki Hozzá hasonló, kitűnő tánezosnó volt Illésházy Ilona, ki a sorok között a legritkább ügyességgel bujkált, olyannyira, hogy Eszterházyt majdnem holtra fárasztá, mig ez őt megfoghatta. A második tuncz az úgyne­ vezett: • Gyertyás-táncx- volt, mely a következőleg folyt le: Náilasdy Pál és flhédey János két égő gyer­ tyával állottak ki, egymagokban körültánczoltAk a termet s azután két hajadon előtt megállották és uiegfA díszterme, köztuilomáiulag, uár. meg aláz étkező vendégnek is kényelmes elhelyezést nyújthat. És ezen bőséges apparátus dac iára a tisztelgő közönségből mégis síámosb oly egyén fositatotl meg az udvari ebédre való meghívás „szerencséjétől*. a kik erre vagy állásuk és rángtuk, vagy hivatalos minősegük és a közdekorutnra való figyelem tekint étéből is számot tarthatni jogosultak valanak; inig má-részt meghívottak (a ezt nem irigyeljük, mert hiezen ily megtiszteltetésre ezek is érdemesek lehettek), de migliivattak más jogosultabbaknak Önkényes mellőzésével. így egyebek közt méltán es minden szerény* telenség nélkül számolhattak megbivatásra a két megyére. Nógrádra és Honira kiterjedő ügyvédi kamarának O Felsége legmagasb szine előtt tisztelgett küldöttség-vezető, valamint a Selmecz ez. kir. és bányavaros törvény hatósága nevében, fényes magyar díszben megjelent képviselői; továbbá számot Űrt hatott egy pár cs. és kir. kamarás és kir. tanácsos, a kik a megye legtávolibb vidékeiről is készséggel siettek Ü Felsége kiséretébez egész a Duna babjaitól fogataikon csatlakozni; aztán számot tárhattak az irodalomnak és sajtónak ha nem is mind kitűnő, de óvek bosszú során át országosan ismert nevű művelői, akik közé a helyi lapnak (a Nógr. és Honti Lapok) 211 ér- óta mindig szabadelvű szellemben működött érdemes szerkesztője is joggal sorolható, s a ki ezen ritka alka­ lomból oly diszlapot állított ki, megfelelő magvas tarta­ lommal, a mi Ő Felsége legtnagasb tetszését is meg­ nyerő, mert kabinet-irodája utján a szerkesztösegnek elismerését volt kegyes nyilvánítani. (Nagyon köszönjük ezeket az elismerő szép szavakat. Szerk.) Jó, hogy még egy Nagy Iván akadémiánk és megyénk egyik büszkesége is nem hagyatott ki a meghívottak sorából valami véletlenség folytán. Feltűnőleg kevés figyelembe vétetett Nógrádmegyének felső része és különösen Losoncz r. t. varos is. De a, dekórum, ugy hisszük, azt is megkívánta volna, hogy például a vármegyei központi árvaszék mint önálló hivatalos testület elnöke, s egy pár előkelő ügyvéd, aztán az oly fontos feladatot teljesítő kir. közjegyző mint külön hivatalág képviselője, a kik mindannyian egy-egy magas állású méltóságnak ralinak előzékeny házi gazdái, az udvari .kanál-levesre- való meghivatás szerencséjéből ki ne zárassanak. Hogy kik valónak ezen tapintatlanságok szénái és előidézői, nem tudjuk, nem is keressük; mert minket, (a közönséget) régre is kielégít annak boldogító tudata, hogy a legmagasb Hadúr meg volt a mi őszinte szívből jövő törekvéseinkkel elégedve, de annyit mégis „síné ira et stúdió* constatálhatunk, hogy biz itt az illetők részé­ ről a közönség irányában sok oly visszásság történt, a mit egy kis tapintattal és loyalitással el lehetett volna hárítani. 1894. Hirek és különfélék. Igen tisztelt Szerkeszt} űr! Múltkori felszólalásomnak nem volt az a ezélja. hogy egy áldatlan vitát idézzen fel és most sincs szán­ dékomban egy részletekbe menő polémiába bocsátkozni. Azért nem is háborgatom Néró és Diódét inn szellemét s békét hagyok töröknek, tatárnak; nem' zarándokolok Jeruzsálem ‘falai alá és nem szállók le Ilóinu catacombáiba. nem vágom senki fejéhez a corpus jurist és' nem feném be magam a tudákosság olcsó kenőcsével: hanem csak annyit jegyzek meg. hogy felszólalásom eredményével meg vagyok elégedve, mert alkalmat szolgáltatott a mosakodásra. Kiváló tisztelettel; Dr. Domán Zsiffmond. Városblránk Reményi Károly, hihetőleg a királyfogéin hónapokon át Urtó izgalma* munkássága folytán e hó elején aggasztóiig megbetegedett; ma azonban már örömmel írhatjuk, hogy jeles kezelő orvosa dr. Feledi Ferencz talpra állította a bírót, ki ennélfogva legközelebb ismét a város közügyeinek szentelheti mun­ kásságát. Építsünk minél több jó lakóházat. A cirilisaüo, a polgárosodás e jeligéje «zől ugyan mindenhová ; de ma ismételve is. főleg Bala**a-< iyarmat'fcűzóinégét szeretnék e leiszóval buzdítani, föltéve, bogy óhajtja előmenetelét, mely esetben óhajtania kell előmenetelének ez egyik elengedbetlen főfeltételét is. Mert kérdjük vájjon oly vá­ rosba, hol nincs választék jó lakásokban, sőt elegendő jó lakás sem akad: ugyan ki menne más lakni, mint akit sohia, hivatása oda kényszerít. Hogy B.-Gyarmaton a bérlakások kilencztizcdrésze a lehető legnyomoruságosabb, ezt csak az nem látja be, akinek még nem volt alkalma más, előrehaladó varosban a lakásviszonyokkal megismerkedni. Ily körülmények között hogyau kíván­ hatjuk mi. például, hogy Balassa-Gyarmatra, pedig erről is van gyakran szó, főbb zászlóalj honvédséget hozzanak; — hogy itt főgymnasium, esetleg gyártelepek létesittessenek ! ? Hát az ezekkel járó családsoám, — értjük a tiszti családok számának gyarapodását nem jut-e azonnal szin­ tén eszünkbe? Hol adnánk mi e családoknak illő díjért is, megfelelő lakásokat ? Mostani helyzetünkben, — vall­ juk be őszintén: sehol! Nehogy azonban valaki azt hidje, bogy belőlünk nem a mindennapi tapasztalás be­ szél, ám elmondunk egy csak a hó elején megtörtént dolgot. Cs. A. cs. és kir. kamarás, nyugalm. hely tartótauácsos úr, kit nagyszáma tekintélyes rokonsága, mely Balassa-Gyarmatboz közeli községekben él és gazdálkodik századok óta, visszakivánkozváu Nógrádvármegyébe; el­ határozó. hogy nejével együtt B.-Gyarmaton fog lakni, ahonnan legjobb módjuk lesz egyszer egyik, máskor má­ sik közeli rokonukhoz kirándulni; viszont fogadni őket, ha bejönnek a városba. Megbízás folytán csakugyan bé­ reltek is itt ki lakást részűkre: a nagy megyeház tó­ szomszédságában, a volt Pogány Ignáez, jelenleg Lasz káry Gyula ur tulajdonát képező telken, hol előbb agy­ ügyvéd lakott és egy bírósági végrehajtó; ez a két fel­ mondott lakás 5—6 szobával mennyiségileg megfelelt volna a különben nem nagy igényű, ámbár nagy urnák; de a ki a* lakást még sem foglalhatta el. mert midőn a Borsodmegyéböl ide érkezett modem butonzállitóból kezdik kigöngyölgetni az egyes bútordarabokat, kitűnt, hogy a látatlanba kibérelt szobák oly alacsonyak, hogy azokban az álló óra s a magasabb bútorok be sem ál­ líthatók. Most tehát ott van raktáraira a sok bútoroso­ mig; de a lakás maradt üresen, elfogíalatlanul. S ez történt a város fokosában, hol ha egymás közelében 8—10 tisztességes bérlakás volna is, mindegyikbe akadna jól és rendesen fizető lakó. Mi oka tehát annak, hogy B.-Gyarmaton nem akad tőkepénzes ember, pedig van ám itt ilyen szép számmal és még sem akad közülök egy sem, a ki pénzét efféle jövedelmes épitkezési vállalatba fektetné, de beéri inkább a pénzintézetek kedvezményes 5 száztóljjával. Oka ennek az úgynevezett kőzszellem hiánya, mely nem lengi át ax ily tőkepénzes b.-gyarmati urakat, közömbös lévén előttük: halad-e B.-Gyarmat a korral előre, rogy sem!? Azért nem jönnek nálunk létre a még oly hasznos - nagy ipari vállalatok sem 1 Bizony­ példát vehetnénk a haladó Losoncáról. Kinevezés. Lázár Albert, nagy-qtai járásbirósági Írnok a sziráki kir. járásbírósághoz aljegyzővé neveztetett b. térdet hajtva, a gyertyát átnyújtották. A két nő át­ vette n gyertyát, azzal hasonlóan keringlek, mig azt két új tánezosnak ismét ők is át nem adták. A nők közt lévő egy már idősebbikkel valami felől Kévay Pisla beszélgetett. Ugy látszik, hogy va­ lami megállapodás jött leire köztük, mert a beszél­ getés után az asszony, t. i. Gyürky Gásjcirné szül. Palásthy Zsófia égő gyertyát vett n kezébe, azzal a terem közepére állt, majd pedig mint szokás, kerin­ geni kezdett. Így keringve átment a mellékterembe, ott Eördögh uram elé állott s azt gyertyájával meg­ kínálta. De kérem, nagysága — szabadkozott Eördöghiink — s a lábára mulatott, tekint-e ezt a botost, nzutan meg a koromat is, teljes lehetetlen . . . A nő azonban e vonakodásra mit sem adott, hanem megfogta Eördöghöt, a terembe vezeté és olt általános derültség között keringett vele mindaddig, mig az öreg ural elő nem vette n köhögés s elkíáltá magát, hogy szédül. Egy közel lévő székre dobta ma­ gát. mely éles recsegéssel izzó-porra tört alatta, maga Eördögh János uram pedig nem éppen a legfestőibb alakban a padlózaton terült cl. A helyeit, hogy saj­ nálkoztak volna felette, általános nagy kaczagással fogadták Icgujabbi balesetét. Míg aztán Fánchy Pál ment hozza, felemelte a földről s a mellékterembe vezette át. — Nemes ember vagy öc-ím. - volt Eördöghnck a köszöneté. Fánchy n terembe visszatérve. Szidonnal talál­ kozott, ez kezet nyújtott neki — •nemes tettében önre ismertem — ez eh»merés Fanchyt boldogitá. Tánczoltak ezenkívül még több tánezot. az ugy. nevezett •-üve|-tánczot> is és másokat, de egyszer v sak azon vettek magokat e’zre, hogy megvirradoll. A háziasszony minden tekintetben gondoskodott vendégeiról*s azoknak reggel felé pompás kolbá-zlevel kcdve-k^dett Mintán- azonban egyszer mindennek vegét kell szakítani, itt se lehetett kivétel » reggeli után ki-ki nyugalomra hajtotta fejét, * AJkIóh n vendégek elvonultak, Balassa Simon neje szobájába jött s el»ó kérdése ax volt neki, be lett-e mutatva nála Fánchy PaI — Találkoztam már Fánchy Pállal Csáibrágon s igy új bemutatásra nem volt szükség. — E- mondja csak Magda, mi módon okból jött ő Csábrágra? Erre a kérdésre Magda kissé zavarba jött, de nem lévén hozzászokva a hazugsághoz,' elmondta szóról-szörn. miként történt Fánchynak Csábrágfa való jövetele. Magda hozzátette, hogy a mennyire neki Fánchyl kiismernie sikerült, azt igen lovagias és tisztességtudó fiatalembernek tartja. — Megengedem, hogy tiszlességtudó, de ne fe­ ledkezzél meg arról, hogy ő Fánchy s te jól tudod, kedves Magdám, hogy ezt a fajtát szivemből gyű­ lölöm. — De édes uram, hiszen a fiú teljesen ártatlan és sokkal fiatalabb, sem hogy kegyelmed ellen bármi rosszat is cselekedhetett volna. - - Nem törődöm vele, fialal-e, vagy öreg, elég az hozzá, hogy Fánchy. — Pedig édes férjem uram, én úgy vettem észre, hogy Szidón Fanchynak tetszik és ha igaz, Szidón «em idegenkedik Fánehytól. Lássa tehát, ha a fiatalok egymást szeretik, legjobb lenne, hogy ha egymásé lesznek. — Soha ’ mig én elek Szidónia leányom Fánchy Pálnak neje nem fog lenni és sajátságos, hogy te már oly egész bizonyossággal beszélsz e tárgyról, mintha már nagyon sokszor találkoztak volna egy­ mással C.sábnigon. Követelem, beszéld el nekem az igazat Jól tudja kegyelmed kedves uram, hogy soha sem hazudtam s most sem teszem és Magda asszony­ ban volt nnnvi női er<>. hogy az egész, csábrági jele­ netet férjenek elmondta. A férj végig hallgatta a nőt, fel és le járkálva n szobában Olykor-olykor kinézett az ablakon, mintha a rideg természettől kért volna tanácsol; majd egy­ szerre vis-znfordulv.i, a no elé állott s szigorú hatá­ rozottsággal monda — Ha a vendégeink eltávoznák. Szidonnal be­ szélni fogok és a vele történt beszédtől teszem füg­ gővé határozatomat, — s azzal a szobából távozott kFolj-i kövj Zárszó előbbi levelemhez. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. október 21. I Hymen; Baranyai' János, vasúti tisit Budapestről ukt. hő 2O-án d.-u. 6 órakor v«rtttt« oltárkor a b.-gyár­ ul sti róni kalh. templomban Tapoksáuyi Gisella kisanszonyt, Tapolcsáuyi Ferencinek, Nógrádrármegye lisztéit iáruagyának kvdves kányát — Francaik Gyula kápta­ lani gaidalisit e napokban kelt egybe Eailergoinbau Tillniann Jolán kisa»szonyuyal, özv. Tilltuaun Királyné ko­ nyával. — Gallovics Győtő, miskolci! tönénysteki telekkönyvveiető cljegyeitu Csintalan Erzsébet kisasszonyt B -Gyarmaton. Laazkáry Gyula, vármegyénk derék fia nemcsak a kóiugyekben siereigel magnnak babérokat, mint a köiügyek sugoni ellenőre és fáradbatlan munkása; hanem mint elismert kitűnő garda és lótenyésztő könnyű szőrrel houájut a jutalmazási dijakból is. Ugyanis a budapesti ősti lurus-vásáron angol sárga kanctája a ll-ik dijat nyerte el. Jubileum. Mikula Endre, a losonczi ág. hitv. ev. egyház derék kántortanitójának 50 éves szolgálati jubi­ leumát f. hó 30-án fogjak megünnepelni. A losonczi közszellem. Most, hogy a kaszinó tagjainak ki kellett vonulniok eddigi 50 éves megszokott hajlékukból, s b« kellett siorulniok a városházának ne­ hány (tükebb szobájába; hatalmas agitatió indult mega losonczi polgárok közt, egy nagyobbsierü kaszinó létrehoiása iránt. Ennek az áramlatnak különösen a L. és V. tisztelt Uptánunk ad kifejezést, midőn egész cikksoro­ zatot indított meg az eszme létesítése czéljából. Ezek a jól irt, érvekben gazdag a a jól kieszelt módozatok lel­ kesítő előadásában közrebocsátott czikkek a fogékony keblQ losonczi polgároknál bizonyára hatás nélkül ma­ radni nem fognak. A losonczi kőzszellem az alkotások terén akadályt nem ismer. (Bár minden város bírna ily közsiellammel!) Ebből következtetve hisszük, hogy Lo­ soncz ismét egy nagyobbszerü épülettel gazdagabb lesz, melynek homlokzatáról leragyogó betűk büszkén fogják hirdetni, hogy az uj épület: ,Kaszinó,* a losonczi derék polgárság kedves otthona. Szerűm. Manapság a nagyközönség, de különösen a szülők lázas érdeklődéssel kisérik a diphleritis új kezelési módjával elért eredményeket. Mint értesülünk dr. Kovács Sebestyén Endre hontvármegyei főorvos is alkalmazza ez uj szert, t. i. a vérsavót, s vele eddig két oly esetben ért el eredményt, melyek e kezelés­ mód nélkül menthetlenül halállal végződtek volna. Jótékonyság'. Özv. Hanzély Lászlóné, szül. Fáy Eleonóra ő nagysága, esküvőjének 25-ik évfordulója al­ kalmából a szügyi ev. egyháznak 200 frtból. álló a örök időkre szóló alapítványt tett oly óéiból, hogy annak kamataiból évente halottak napján, illotro halottak nap­ jának estéjén ev. istentisztelet tartassuk. Városi közgyűlés. B.-Gyarmat város képviselő­ testülete okt. hó 18-án közgyűlést tartott Reményi Károly városi főbíró akadályoztatása folytán Fábry János albiró elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyát a tisztasági szabály­ rendelet megalkotása képezte. Igaz, hogy városunkban meglehetős tisztaság uralkodik, de azért semmiesetre som árt, ha as itt-ott előforduló tisztátlanság elhárítására szigorú szabály-rendelet áll rendelkezésünkre. — A köz­ gyűlést sajnos inaidon* előzte meg, ugyanis a BaintnerRákóczy esetből kifolyólag Vannay Ignácz ur, a képvi­ selőtestület egyik oszlopos férfi a, — minden városi bi­ zalmi állásáról lemondott. Halálozás. Rápolti Nagy Géza, bátorfalnsi birtokos 3 éves Ilma nevű leánykája a difterítisz áldozatául esett A kedves ártatlanságot tegnap temették el a síülök mély bánatára. Kérelem. Zondi Höpner Gyula kéri mindazokat a nógrádvármogyei hölgyeket, kik Kossuth Lajos temetésén testületileg részt vettek s kiknek neveit ugyan akkor a Teréz-köruton egyenként feljegyezte, hogy a Kossuth Fe­ rencz és Lajos Tódornak készítendő Emlékkönyv résiére, lakásuk és czimük megjelölésével arezképeiket 3 példány­ ban, alkalmi emléksorok kiséretébcn deczember hó 1-ig ajánlott levélben hozzá beküldeni szireskedjenok. A virág-szóró hölgyek névsorából Ő Felsége megérkezése alkalmával sajnos tolihibából Pacor Vilmos a cs. és kir. 25. gyalog-ezred parancsnokának kedves és szeretetve méltó leányának Pacor Alá úrhölgynek neve kimaradt; ezen körülményt annál is inkább szívesen kö­ zöljük, mivel Pacor Alá úrhölgy egyike volt a virágsióró hölgyek legnebbikének. •. . . -a- • *- ■* . V• ’ • 3 ■ Csatakép az őszi tárlaton A lefolyt balassa­ hagyták. Végül gondoskodás történik, hogy a hadmengyarmati hadgyakorlatok alkalmával egy ismert nevű teisegi adó lehetőleg a jövedelmi adóval együtt szedes­ tábornok megbízásából, ifj. Kubányi fajos testó mű­ sék be. NagysrabÁM eaileksMve nőtte ki msgál * .Magyar Taavészünk azt a jelenetet örökítette meg, a mikor a király a patvarczi magaslatokon a Ö-ik stobránczi tüzér-ezrednek lérfisk és Tanítanék Ezredéves Albuma*, melynek sierkeesUsért a Békésen megjelenő . Tanügy* csirán közlöny íalhiváaára a parancsot kiadta: Vörös zászlót kitűzni és u egy bizottság alakul! a hazai tanügyi lapok szerkesztőségéiből lovasság kőzó lőni! A festő a helyszínén vette föl a Ai Album lénynyomztó lapjai Óivald Ijjos műtermében ké­ szülnek • a művészi kivitelű vastag fedéíboriUkukat az M_ váltatokat A kép ai ősii tárlaton lesz látható. A kisteronnei vásár ez évben kivételesen 11-ről fizetők az első kuldeménynysl már november hő folyamán megkapják A további ktlidrméuyek havi részletekben fognak november hó 12-ére tétetett át. ■zétküldeUsi A vállalat kivitele igen praktikus, amennyiben Aki Palesztinába akart menni. A nyíregyházai Ishstővé teszi. hogy arczképek és életrajzok a mii nia<je>snés« izr. auy.ibitköiség egyik nyugalomba röpült jámbor életű folyamán íz elfogadhatók s ijry azok sem késtek el. akik sódig , metszője: SteinJJávid aggkoráuak még hátralevő idejét arezképeiket nem tudták bekttldeoi. A mii árában jelentkezés nél 3 irt; jövő év január folyamán 3 írt és szeptemberig a Palesztina >ient földjén akarván átélni, tengeren túli ut- harmadik .1 írt részlet fizetendő. Bővebb tájékozást nyújt i rakelése előtt, külföldi útlevelének megszerzése végett Vaday Józsefi .Tan ügy" szerkesztője Békésen, kihez minden I Budapestre utazott, hol a (örök cousultól nyert szüksé­ küldemény intézendő. A mii bolti ára 12 írt lesz s így előfize­ ges irományaival is kiegészített egyéb okmányai és a tők 3 írttal olcsóbban kapják Az Olcsó Kóayvtár uj, olcsóbb kiadásából most vetítik a ' szentföldre szóló útlevele birtokában, múlt hó derekán második sorozatul, mely a vállalat 31—<0. számút foglalja I Triesztből Jalta városába vitorlázott. De mily nagy volt magában A páratlan siker, m-lyet a Franklin-táriulat ezzel kínos meglepetése, midén partra szállását, annak iudoko- a vállalatával elért, csak onnan magyarázhat,, hogy két fontos : lásáral, hogy ott a bevándorlás tiltva van, hatóságilag dolgot nem tévesztett szem elől: csakis szemen szedett jót adni s ezt a jót olcaő áron. Embert, a ki a jót kiválásiéra, megakadályozták és Öt onnan lleirathba utasították azon keresve sem találhatott volna kiválóbbat és alkalmasabbat, kijelentés mellett, hogy ezen város Syría tartomány te­ mint Gyulai Pál az .Olcsó Könyvtár* szerkesztője, első észtérületéből tartozván, a szentföldön feoálló bevándorlási tikosunk és legkiválóbb kritikusunk Így aztán nm csoda, tilalom ott ki nem tepesztetett. S ima mily fájdalmas hogy az .Olcsó Könyvtár* tartalma választékos, ás csak tér mészetes, hogy a közlőit darabok szövege kiállja a legszigorúbb csalódással párosult ujabbi kinos meglepetés várta itten bírálatot A 11 sorozat tartalma a következő 21—Dickens. | a sokat hányt-vetett beteges öreg embert Partra siáll- Karácsonyi ének. 23—24 Gogol Beezélyek az oroek életből. • ván, a budapesti consultóli okmányaira nem is bederitot- 2>—2<l (nateaubriand Atala Ford. Csiky Károly; £7—2R tek az ottani hatóságnak hivatalos közegei, öt és a vele Tsnnyson Király-idyUek 1. Belén. — Ginevra. Ford. Szász Károly 29-31 Maczulay. Lord Bacon 32-34 Kemény Zsig kivándorolt családját ugyanis börtönbe vetették, kímélet­ mond Szerelem és hiúság Só -3ó Rugó Victorv llernanl. 37—í> lenül bántalmazták és végül ráadásul mindenétől, összes Kölcsey Ferencz válogatott szónoki müvei. Az .Olcsó Könyvtár* magával vitt holmijától megfosztották. Ebből a fölötte egyes sorozatai megrendelhetők minden hazai könyvkereskedés sanyarú helyzetből kiszabadulván, Port-Said egyiptomi utján a hol könyvkereskedés nincs, levelező lapon a Franklin társulattól. Egy-egy sorozat ára bérmentes megküldéssel 2 írt. kikötő városba utazott, honnan az e napokban bazakűl- Egyes számé 10 kr. dötte, keserű kényektől áztatott szomorú levelében elha(ti Cognsc. A cognacfogyaaztó közönség túlnyomó része gyatottaágát és igazán sajnálatos úti kalandjait siralmas még ma sem tudja, hogy a cognae a bornak kivonata s hogy hangon elpanaszolván, a kiéhezett és mindenétől, meg­ a cognak jósága ill minősége korától függ A rognak-kal Űzött visszaélés azáltal kaphatott annyira lábra, hogy a közönség fosztott szegény családapa annak az egy kívánságának ad rendszerint nem törődött a forgalomba jött cognac eredetével 1 kifejezést, hogy bárcsak adná a Mindenható, miszerint Többnyire megelégedett azzal, ba a palack szépen fel volt még egyszer édes hazájába visszatérhetne, s Magyaror­ szerelve s e miztum compotitum hangtatos. de tényleg nem is létező, franezia ezéget feltüntető csőnkével volt ellátva. A szág földjének porát sient áhitatta] megcsókolhatná. közönség ems hiszékenysége as oka. hogy oly tömegesen akad­ A VAcz város tanácsa által kiadott hirdetmény tak vállalkozók eognaegyárak alapítására Akárhányszor meg­ szerint Váci városában az 1895-ik éri országos vásá- , történt, hogy ily gyár, z mint az iparengedélyt megkapta s i rok a köretkelő napokon lesznek megtartva: I. Virág- ennek alapján ezégét bejegyezhette, hangzatosnál-hangzatoeabb ; vásár április hó 7. és 8-án. 2. Sarlós-rásár junius hó j elnevezés alatt régi, legrégibb stb cogna<*ok valóságos özöné­ vel árasztotta el az üzleteket, anélkül, hogy a fogyasztó közön­ I 30-án és julius 1-én. 3. Gál vásár október hó 13-án és 'l ségnek estébe jutott volna kérdezni, hogy alig fél vagy egész 14-én. 4. Tamás-vásár deczember hó 15. és 16-án. ' év, esetleg ennél iz rövidebb idő alatt, mi uton-módon volt A pusztuló forintosok. Az egyforintos papiros képes ily ó cognacot előállítani. - A cognac kai ösölt vissza­ . pénzek bevonását már erősen észre lehet vonni. Hat i éléseket elősegítik a kiállítások is, — melyek érmekkel ée nem fukarkodván, az efféle vállalatokat is bét óta, mióta az egyforintosok bevonását megkeidték, disz-oklevelekkel kitüntetik. Az egész monarchiában csak egyetlen egy eognachúsz millió forintot vontak be s a mi még forgalomban gyár van, mely a feldolgozott bormennyiség ée fizetett szesz­ van, az olyan piszkos, hogy ha egyforintosokban kellene ; adóról szóló hivatalos kimutatásokat közzéteszi, ez a gróf kezdeni a takarékoskodást, tönkre menne az egész világ, Keglevich István utódai cognacgyára I*romontoron. — Faun kitűnik, hogy e gyárban a lefolyt löN,94-iká^ mert mindenki örül, ba ezeken a szurtos rongyokon kimutatásokból termelési évadban nem kevesebb mint l I9Ö.75O liter bort dol­ 1 minél előbb túl adhat. A hol sok pénz fordul meg — goztak fel cognae ká. mely mennyiség után 12.555 írt 69 kr • ugy például bankokban, adóhivatalokban — ott észre- termelési adó fizettetett Ha már most tekintetbe vesszük, hogy ’ vették azt is, hogy az egyesek megfogyatkozása követ­ e már 1882-ben alapított gyár az ♦ és •• eognacot csak 1*85. 1886-ban, a *** eognacot 1888-ban, a •••• eognacot pedig keztében főleg át ötösök és az ötvenesek forgalma és csak 1891-ben hozta fornlomba azon meggyőződésre jutnak, I emelkedett És pedig az ötösök a múlt hónap óta 1*9 hogy e vállalat ugy szolidsága, mint gyártmányainak kitűnő | millió forinttal. Különben októbertől kezdve az ötösök minősége által, méltán rivta ki magának a közönség teljes és ötvenesek nagy részét is lassankint bevonják, hogy elismerését s hogy ezért béreinek legmelegebben ajánlható felesleges mondanunk, hogy a cognac nemcsak élvezeti I ezzel paralizálják a forgalmat. Így azután lassacskán Talán ezikk, hanem számtalan esetben fontos es keresett gyógyszer, | majd csak hozzájutunk az aranyakhoz . . . már a ki! miért is a közönséget. cognacazUkaéglete fedézésénel különös A hadmentességi d(J reformja. A katonai had­ óvatosságra int|ük. Érdekesebbail érdekesebb számokat ád ki minden alka­ mentességi díjról szóló törvény évek óta óhajtott reformja már a legközelebbi jövőben várható. Az erre vonatkozó lomkor a .Képes Családi Lapok* szerkesztősége És enne^ törvényjavaslatot a képviselőbáz legelső üléseinek egyikén eklatáns bisonyitéka as eJótttlnk fekvő utolsó szám ts. E szám­ i terjesztik elő. A bandmentessógi dij kivetésénél jövőre ban a kiváló és jeles Írok és költők, mindkét nemből ugyudl: a szegényebb sorsú néposztályl, amennyire csak lohetsé- ván szellemi találkozót adtak egymásnak A jelen számot a I ges lesz, megkímélik, míg a jobbmódúakat ennek meg- szerkesztőnek, Toinay Ijijoznak magvas irányú és éles meg­ felelöleg magasabb adóval illetik. A most fennálló leg- figyelő tehetséget mutató _A jó szövetség"* czitnti regénye ' alacsonyabb hadmentosségi díjosztályt, az egy forintos nyitja meg. közvetlenül utána a müveit olvasó közönségnek • adót, jövőben megszűntetik és az adóbehajtásnak módját kedrencze: Lauka Gusztáv irt egy bangulatteljes költeményt, . is, mely eddig annyi panaszra adott okot és az elért úgyszintén Jókai Mór köszönte Írónk is helyet fogta! e számban, . orodménynyol egyáltalában arányban nem áll, teljesen da kívülük K.-Beniczky írmg,- Mészáros Sándor, Cssrnecsky j megváltoztatják így különösen meg fognak szabadulni a Gyuláné is jónevb Írók A. .Képes Cyaládi Lapok- előfizetési , községek a behajtástól, melynek megkönnyebbítésére az ára egy évre 6 írt, félévre 3 írt, negyedévre I írt 50 kr. Muadóosztályok számának kekésbitóse van tervben. A mun- tatványnámokat Ingyen küld a kiadóhivatal. ' kás-osztályhoi tartotó amaz egyéneket, kik foglalkozásuk­ nál fogva tartózkodási helyüket gyakran változtatják és Felelős szerkesztő: Horváth Danó. ez állal a nyilvántartást jelentékenyen megnehezítik, a Főmunkatárs: Reményi Károly. hadmentességi adó kivetésénél jövőre figyelmen kívül CXXXXXXXXXXXXXXMXXXXXXXXXXXXXXXXXX) Kérjen ön csak „ZACHERLINT“ mert ex a -leggyorsabban és legbiitoiabban ölft ner mindennemű rovar kiirtására. . Mi Múlhatna világosabban utólérhetetlen ereje é* jósága mellett, mint ótiáji elterjedtségé­ nek sikere, melynél fogra nem létezik más oly sier, melynek forgalmát a .Zachcrlin* legalább tiienkétszer főiül nem múlja. De kérjen mindenkor lepecsételt palaeikot és csak olyat, mely a .Zacherl* nérrel van ellátva. Minden egyéb értéktelen utániás. ' . A palacikok árai: 15, 30, 50 kr, 1 fit, 2 frt. Zacherlin-megtakaritó 30 kr. Elárunltó helyek: BnlaisA-Gynrninton: Cservényük György, Kanitt Ödön, Felsenburg Tivadar, Vilim Gyula, Benkő Jóisef, Siommer Károly, Ilummer Mihály, Ebenfilbrer Lajos, Winter Ármin, lliolyságon: Dombó Károly, Salgó-Tarjátilinn: Holóciy Gusztáv, Majemik József, Mandl Gábor, Okoliesányi Lajos, Gros’berger Miksa, Kórey. Dániel, Roth, ('MÚbon: Jóua Deiső uraknál. OOOOOOOOCXXXX)OOOOOOCX>OOOOOOOOOOOOO �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 Tokaj városának W* 1894. október 21. PántUkagiJiszta fejestül ezen czímere bejegyzett •» p*rrx alatt frljcj bi/lonaápril g ’Mjfgy JKi NT mely az egyedül, fry<iMi>rk»l *** csakis TOKAJBAN "»c frllHknül páfrány 1»k<«<**kák által minisztérium ellenőrzése alatt álló fennálló és a magú ni. kir. karnak. a EtrUeli mi- K iM'fbrn rgynlul cttkil Schneider József cognac-gyar Első tokaji kihajUtik Eyoffywrwjnél kapható liralrtán brlma^yirüraxije) • as eredeti „Tokaji coguac" egyedüli előállítójának bejegyzett védjegye E kitűnő gyógymrr bizton h>. táúrrt jót állunk a vételnél különös figyelembe veendő, mert ‘Tokaji cognac- helyeit értéktelen •/úkWjrm; utánzatok, 2BT~ melyek Tokajból nem is szármáznák -dbc hozatnak forgalomba. Életkor utinz áttol tí»rvín.vc«<*ii rrjve van KltMaleSéaek i A naagan ■>. kir. kereaketfelemüayá ruialaaterlun által a nyár állami IteAveaméayfeen réaaeaüi. Arany érmek i Pária, lordraui. .Masa, Mrüaael. Uaaza, IonBerlla áa Ctelragá. Dlsa-«kle«rl. naiml legmagasabb ellameiési Bérei labS-ikl ucmarUtösI kiállítás. Ezy eredeti dobott ára : 3forint50krajezár. Kapható: Caarvanyák György és Kanltz Ödön urak gyógyáruban, Hutnmer Mihály urnái, Barth PoslantáDiét mellel! íz eiesz rilágon öétMMetit > Lipót és Fia uraknál («Balassa‘-szálló), továbbá minden nagyobb fiiszer- és csemege-üzletben. SCHÖNFELD MIKSA, kárp. és ászt, bútorraktára B.-GyarmaL PÚI IP V-féle vasöntöde és gépgyár részv.-társaság VII Li U l\ IHDl PEXTEV. Ajánlja dúsan (ölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem Ízlésű, kűlönf. fa-, vas- és kárpitosbútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egy­ leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olqnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali t^j- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Van szerencsém továbbá a nagyérdemű kö­ zönséget értesíteni, hogy uztalos-üzletemet Városi iroda és raktár: Gyár és irodák: Fiók-raktár: VI. kér., külső váczi-út 29—35. Podmaniczky-utcza 14. Kerepesi-út 77. szám. GŐZ- ÉS JÁRGÁNY-CSEPLÖKÉSZÜLETEK, H”.. . .... ..... * mélyítő és egyetemes aczél-ekék, esztergályozó-mühelylyel eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle bővitettem meg; azt akként rendeztem be és oly munkaerővel láttam el, hogy az ezen szakba vágó megrendeléseknek a legfokozottabb mérték­ ben is pontosan jutányos árak mellett képes vagyok eleget tenni. W egyvxsu ekék, talajmivelÖ eszközök, valamint Schlick-féle szab. „HALADÁS** sorbavető gépek. Takarmánykészltő gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Előnyös fizetési feltételek. Legjutányosnbb árak. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méreti koporsók nagyválasztékú raktára. E<y |é házból vaJélisutslM Unoaenl azonnal felvétetik. Hirdetmény. Izibiitttatb önzer 8 Kolera, lianaii á epéb fertőző betepéget ellen!! A b -gyannatl takarékpémtár iguxatósága nennel kóihirré testi, miuerinl a b -gyarmaii Tökéletes fertőtlenítés! Teljesen szagtalan takardkpánitárnál zálogba tett a 1891 ávi ueptemker hó I-ír lejárt a ez időn túl tem meg nátb honzabbitolt, aen> ki nem váltott értékpapírok, arany, eitBl éa egyéb értéktárgyak részint a foljó őnmftödö tóieíGÓrt-clowttet I I I89á. éri november hó 12-én d.-u 2 órakor az intézel hivatalos helyiségében tartandó nyilvánoa árveréven fognak eladatni, réuinl ez időn túl tózsdeuerüleg beváltainak. U- *• U8M« uatadalaakt 8nkal áriyákuókak alaOMftlt tttn«U« alakku. ArFertjtlealtá *• uagtalanlté tozegpor! Megjegyeztetik, hogy a folyó‘l»9l, évi november hó 1-lg a meghoouabbiUtok árverési kóltaég szedése nélkül eizközöltetuek, ezentúl azonban az érvéréi napjáig a kölctönöMieg 9*/,-a fog érvéréi! kftltvég czimén szedetni. Tángálom I Mindent tm 6 tzeg gyártmány ugy raktára, m — egeelég: emberi H vérrel hallUlkok Iper _ kUkMlUx VtaoetlertlUel Ve •.'fnvareebt iU-1 tataiak uemtha. MetHtrarvárúU. Rl.ilelee tervekkel, UluíjraW •ekkel te eredeti HicnyKTUjokkaJ e:lrr».n erol(il u IOAZOATÓSÁO ■C* Ai oraz. Köxagóanégfigyl tanács által többszörösen ajánlva. -»■ 8ttrgnny-ealm. Gettachllg Baáayaat TtMba 57-86. Gottsehlig Ágoston tea-, rum- és cognac-nagykereskedö BUDAPEST. Központi iroda: IV. váczi-uteza 4. Máin. RAKTÁRAK: IV. váczl-utcza 6. sz. VI. Andrássy-ut 23 sz. .Ilong-Cong városához* aA Mandarinhot* a városház-tér mellett. a kir. opera átellenóbeu. Kiviteli plnczók: X. Kőbánya, fűzér-uteza 9 sz. Kizárólagos bizományi-raktár: Balassa-Gyarmat és környéke részére: SZOMMER KÁROLY úrnál. Kdtvetlen behoratahi valódi ehlnal éa ornai karaván-teák, Jamaica-. Ilraiilial H Cuba rnmok, franeala cognacok. li­ kőrök a Icgónomabb tnlnóaérben, eredeti raomagnli ói palaeikokban. eredeti árak mellett Árjegyaék kívántra Ingyen éa bérmentve. E3SA&ZS.4M ,/SAA?^aa?KA,?] As eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: IV. 167. 3Q1, 333, 335, 356, 398. V. 18, 20, 21, 41, 134, 178, 181, 200, 249, 262. 270, 298, 311, 34», 352, 403, 425, 426, 453. r: VI. 1, v, 3, u, 8. a-n, 14, |l, 17, iq 18,, 20. 22, £«>, 25, OU, 30. «)£, 32, OO, 38. OV, 39. 41. **O, 45. 52, UU, 55, 'JU, 56, ,68. • a. a, UO, 60. 63, 67, 68. 69, 70, 71. 79, 82, 86, 89. 94, 95. 99, 111. 115, 116, 120,123, 129, 154, 156, 172. 174, — * * - 217, — 175, — 179. 188, 190. 191, 192. 194, 205, 211, 215, 219, 227, 230, 237. 238, 240, 242. 251. 252, 258, 260, 272. 274, 276,280,282.285, 286, 287, 292. 301, 312, 315, 316, 322, 324. 327. 329. 333. 335. 338. 344, 346, 348, 349, 352, 367, 368, 369, 380, — 392, “ 398, 397. 399. VII. 4. 6, 12. 25, 28. 37, 39. Hí 58, 63. 65, 86, 87. 142, 161, 165. 16S. 175. 190, 193. 194, 199, 201, 212, 211, 216, 219, 22t>, 235, 242. 241, 247. 250, 251, 260. 262, 271. 286, 287. 290, 291, *295, 298, 3tK), 301. 306, 307, 309. 311, 315, 320. 322, 327, 332. 339, 353, 356, 358, 359. 36-4, 372, 378. gaanBsaaasfflSDisnatimnsaKciBaaaaBaB | MAGYAR GAZDÁK LÁPJA | a Földmlvelésl Érdekeink és Gyakorlati Mezőgazda egyesített kiadása. JnJ Heti gaidailgi szaklap ai agrar érdekeknek, a köigizdaság egyéb ágaira! ösm89 hangban való képviselet*- <u fejlentésére Minden irányban teljesen füg­ gi getlen. legelőkelőbb magyar gatdák alapítása, minden politikai párt férllnit egyesíti. M B Sierketili: herényi GOTIIARD SÁNDOR. Sierkentöség: Erisébet-körút 15. szám. m Tessék miiUtőszámot kérni. — Október 7-én megjelenik. nno|ffioinsffiiinDKnHUBnoraisiQínsnon9RiiifflBin^ Nyomatott özv. Kék Lászlónknál Balasa-Gyarmaton. ö � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00631.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_10_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-10-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 43. szám (1894. október 21.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a28971a82ec0a7c96c93cf42960b017d.jpg 80622afaea5e0f2abd210e5455098082 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/689564836cb0805e700e52f108983f1c.pdf 52aff75fad7bf4adc4297bc3b868525f PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. október 28. XXII-ik évfolyam. 44. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. A királylátogatás erkölcsi hatása. *) Ne csodálkozzék a t. olvasó, hogy a király * látogatás után öt bét múlva is foglalkozunk annak egyik-másik oldalával; hiba lenne, ha ezt nem tennők; ha e helyi történet szempontjából oly kor­ szakos eseményből a tanulságokat magunk és pol­ gártársaink számára levonni elmulasztanék. Mivelhogy a kulfény, melylyel szeretett kirá­ lyunkat itt tartózkodása alatt, mint illik, körülvettük, a törvényhatóság székházát kivéve, legnagyobbrészt nyomtalanul eltűnt, — kérdjük, mi ií-mégis, ami nemcsak reánk, de fiaink, sőt unokáink részére is hosszá időre emlékezetessé, maradandóvá teszi a Fölségnek öt napon át körünkben való időzését! En ezt az erkölcsi hatásban keresem és talá­ lom fel, azon erkölcsi hatásban, mit bennünk oly imposans módon keltett az a biztos tudat, hogy hozzánk jő a .legelső magyar ember!’ E tudat, heteken át vájjon ki ne tapasztalta volna, nemde egygyé tett mindannyiunkat, s egyesült erővel, ha nem is csodákat, de tagadhatlanui, bámulatos ered­ ményeket tudtunk aránylag csekély erőnkkel elő­ idézni; mert megvolt bennünk az akarat. Tagadbató-e tehát, hogy csak akarnunk, egye­ sülnünk kel) s alkothatunk sok oly dolgot, miről mindennapi közönbösségünkben talán álmodni sem mernénk. , Megismerhettük most magunkat, erőnket, s ezt igy megismerve, vájjon méltók lennénk-,e a király és annyi sok más kitűnőség elismerésére, joggal bivatkozhatnánk-e ez elismerésre, ha a bennüDk TejrOíWTéfhi-ányagi erőt jövőben más téren is érvényesíteni mulasztanánk. • Feladatokat kell tüzűi magunk elé, a kiknek szolgáló, nem sok, de érdemes feladatokat; mert sok feladattal szemben beteljesedhetik rajtunk a köz­ mondás igazsága: ,A ki sokat markol, kereset szőrit." ' „ Az is czélszerü, ha közérdekű feladataink megoldását egyes nagy momentumokhoz fűzzük, így péld. a két év múlva bekövetkező Millennium­ hoz. Hasonlót cselekszenek a világ minden mű­ velt nemzetei; vájjon tehát csak mi, hátramaradottak, kik ennélfogva is kettős gyors lépéssel kell hogy haladjunk, szégyenkezzünk-e holmi plausibilis, he­ lyesebben blazirt okokból kilépni a síkra?! Én, igen tisztelt polgártársaimnak, a megol­ dandó feladatok közé sorolnám legislegelső helyen, mint Balassa-Gyarmat haladásának egyik szilárd alapját: a felállítandó, államilag segélyzendő községi fffgymnasinmot. Ugy hiszem, a király folyó évi szeptember 20-án hallott szava ez ellenében most már minden komoly ellenzésnek véget vetett; s ha a vármegye fiainak egy tekintélyes része, — mer­ jük állítani, előítélet- és téves felfogásból kiindulva, eddigelé nem támogatta is székvárosa intelligentiájaés polgárságának tervbe vett e hő óhajtását; látva, hogy mi magunk is tudunk segíteni magunkon: bizonyára frontot változtatni, s erejéhez mérten támogatni fog majd bennünket. Az, hogy két év alatt ily nagy ügyet teljesen megoldani bajosan leszünk képesek, a cselekvésben ne akadályozzon meg senkit. Azért a fogymnásium millenniumi alkotásul fog tekintetni mindenki által. ha B.-Gyarmat — mint a vármegye, székvárosa, kimondja, hogy e hatalmas kUzmt'ltvIMési közeget az .Ezredév" emlékére kívánta alkotni. Számtalan országos alkotás is az .Ezredév * emlékét hirdeti mty<l, ámbár jó. ha azok egy része 5 —G év múlva e század végéig lesz csak létesíthető. Meg kell azonban elvégre alapítanunk az. al­ ispán ár, minta Nógrád vármegyei Gazdasági Egye­ sület elnöke által tavaly kezdeményezett és Schoss•> E közérdekű rnikket lapunk fomankaUrM betegséje Ideje alatt. oktrtber 20 íu Irtn, • <•!)' tlrenettrl k'ihtle br kiír . I* vSurii. hogy Íme. ajtnijs-politikai végre«<teletetB Gyarm«t váréi kíitntégenek. Srerene.ére áronban, mint már mnltk. r le Irtuk eirf-erefrn jobbra furdalt, !«.» nemcsak ubajljnk, de reméljük I., bog/ kílxl.ernú >n'ink».»át,*t méK Sveken át •wnnlhsMr városunknak Cs kOzUgysinknek^^ berger Rezső ür által szakszerúleg már kidolgozott malátagyárat is; ez bár — miként a fógymnásium — szintén B.-Gyarmatra van tervezve, mégis kétség­ kívül az Ipolyvölgy mentén lakó igen nagyszámú földbirtokosnak képezné vegyoni gyarapodását. S a szellemi és anyagi, fennebb vázolt két ügyhöz talán társíthatnánk még egy látszólag fény­ űzési dolgot is, értem a villanyvilágítás behozatalát, mely világítási rendszer -- csak látszólag fényűzési, valójában pedig, mint a királynapok alatt volt szerencsénk tapasztalni, hasznos objeetum és a haladásnak ép ugy feltétele, mint a jó utak. Dixi et salvavi auimam meam! Reményt Károly. vezetotL A biró kénben volt sokszor olyat is igaznak tekinteni, miről meg von győződve, hogy nem igaz,és részint olyat valótlannak tekinteni, miről meg volt győződre, hogy igaz. Csak egy példát akarunk felhozni. Ha egy tanú magesküdütl valamire, az csak fél bizonyítók és ha a perez fél azt nem tudja más bizonyítékkal kiegészíteni, akkor a biró nem veheti figyelembe. Ha ellenben a peres fél maga esküszik meg valamire, az teljes bizonyíték és azt a biró minden körülmények közt kőtele * valónak elfogadni. E rendszert az uj törvény teljesen balomra dönti. A biró Ítéli meg meggyőződése szerint, mikor érdemel a fél, vagy a tanú vallomása hitelt. E meggyőződését azonban indokolni tartozik. Ez biztositék a biró önkénye ellen. Már ezekből is kitűnik az uj tőrvény nagy jelen­ . * tőség Az egész jogszolgáltatás szelleme, a biró gon­ dolkozása az uj rendszerben meg fog változni. A bíróság csak ezután lesz az, a mi igazi rendel­ tetése : a jog és igazság temploma. Három uj törvény. Három uj törvény lép életbe nov. 1-én. C. m. A polgári pere * eljárásról, a fizetési meghagyásokról és a inezőrendőrségról szóló tötyéuyek. Mind a három hatal­ mas alkotás. Nov. hó elseje tehát forduló pontot jelez a magyar igazságügy történetében. Ezúttal az elsőről a polgári peres eljárásról kívánunk foglalkozni. A kor szelleme egész Európában, még a kis Halkán államokban is kiűzte már az Írásbeliséget a jogszolgál­ tatásban. Magyarország és Ausztria voltak az utolsók, a melyekben ezen avult eljárás fenntartotta magát Végre nálunk is megvalósul az, a mit már a negyvenes években czélul tűztek ki a szabadelvű férfiak maguk elé és a mit 1861. óta az országgyűlés, a sajtó és jogászkörök egyhangúlag köreteinek: a szóbeliség és a nyilvánosság. Daczára annak, bog/ az igazságügy az állami élet legfontosabb része, mert a igazságügyi szervezet műkö­ désétől függ, hogy az egéetii szabadság es jogegyenlőség mily mértékben érvényesül, csodálatos, hogy nálunk a közérdeklődés nem részelteti megérdemlőit figyelemben. Más államokban jobban értik, hogy mily nemzeti érdekek fűződnek az igazságügyhöz. Csak Németországot kell tekintenünk, hogy mily figyelem kiséri ott a nemzet minden rétegében n német polgári törvénykönyv körüli munkálatokat. Szaktestületek, a napi sajtó a logbehatóbban foglalkoznak a munka minden mozzanatával. Mig nálunk egy foispáni kinevezés, vagy képviselőválasztás nagyobb hullámokat ver a közéletben, mint egy nagy jogi” reform. A komoly sajtó feladata lenne, hogy e bajon segítsen, azért örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a reform lényegét megismertessük. A jogszolgáltatás eredeti formája mindenütt a szó­ beliség volt, s csak a 13-ik században kezdett az írás­ beliség lassan tért hódítani. Korlátozni akarták azzal a biró hatalmát, elzárni a bírót a felektől. Az írásbeliség következménye lett, hogy a jog kivetkezett népies alak­ jából, s a jogtudósok kizárólagos uralmába ment át. Ez a peres forma Németországból Ausztrián keresztül hozzánk is eljutott Az írásbeliség számtalan alakiságával elnyomja az anyagi igazságot. A bírót elzárja a világ közvetlen szem­ léletétől és arra kényszeríti, hogy a per anyagát csak közvetve, az iratoktól ismezje meg. Birokratát csinál belőle, a ki nem lát túl az aktákon s szinte feledi, hogy­ élő emberek fölött Ítél, hogy Ítéletétől a polgárok léte függ. A perek végtelen hosszadalmasságát idézi elő, a feleknek bizonyos időközökben egymásután következő szó­ váltásai miatt.’ Felesleges munkapazarlást ron maga után. Az ügyvédek igyekeznek mentői terjedelmesebb periratokban kifejteni indokaikat, nehogy valamely körülmény kimaradjon. A mtl sxtval igen rövid idő alatt elő lehet adni. Drágává teszi a pert, mert a hosszú periratok költ­ ségeit idézi elő. Illuzóriussá teszi a nyilvánosságot, mert a közönség érdeklődése, a sajtó elléhőrtő működése csak szóbeli tárgyalásnál lehetséges. Az Írásbeliség egyéb hátrányaitól eltekintve Csák is a minden jogász által ismert .Itoferentenwirthschafl * hírhedt rendszerére utalunk és nem csodálkozhatunk azon, hogy a közvélemény vihara egész Európában elsöpörte az Írásbeliséget formalizmusaival és helyébe a szóbeli pert hozta be. a maga világosságával és egyszerűségével. Az európai áramlatot követve nov. I én nálunk is életbe lép :iz uj peres eljárás: a szóbeliség, a sommás perekben minden fokon. A nagyobb rendes perekben körülbelül az összes pereknek tizszázalékiiban, írásbeli marad ugrat), de ezekben i- az eljárás nagy átalakuláson megy keresztül. Az uj eljárás a bizonyítékok szabad méríegezését hozza be a rendes perekbe)). Az Írásbeli­ ségnél minden bizonyítéknak meg volt határozva bizonyító ereje. Voltak fél. negyed, nyoleztd stb. bizonyítékok. A bíró dolga nem volt egyeb. mint a bizonyítékokat a törvény' mérlegért) tenni es bizonyító erejüket összeadni. Mely eljárás sokszor a legrosszabb eredményekre Visegrád—Balassa-Gyarmat. Dr. Kurcz, a bécsi .Ileichswehr * itt járt derék tudó­ sítója szép czikksorozatot indított meg az itteni had­ gyakorlatokról. Ha történelmileg nem is hú mindsnben a leírás, de pótolja ezt az a körülmény, hogy dr. Kurcz űr nemcsak érdekesen, hanem kedrezöleg is a legjobb benyomásokkal emlékezik, meg az itt tapasztalt dolgok­ ról. Mindenesetre kétszeres értéke van ennek a megemlé­ kezésnek azért, mert egy bécsi katonai lap hozta azt nyilvánosságra. A czikksorozatból minket érdeklőleg a következőket hozzuk: Ott, a hol a Duna-a-Kárpátokat áttöri, mielőtt még a folyam a hosszúra nyúló Szt-Endre sziget által ketté ágazva dél felé kanyarodik, Esztergom és Vácz között, ott azon a völgy szűkén, a mely a kis és nagy magyar­ alföldet szétválasztja'vagy összeköti: — ott emelkedik a folyam jobb partján a festői fekvésű Visegrád, a hol az idei magyar hadgyakorlatok alkalmából a budapesti had­ test a Dunát átkelte. Visegrád — Budapest ezen nagyon kedvelt nyaralója — és a tőle kerek W kilométernyire éjszakra, az Ipoly mellett fekvő Balassa-Gyarmat — Nógrádrármegye székhelye — úgyszólván főpontjai vol­ tak az idei gyakorlatok működési területének: az előbbi mint a hidverés helye, az utóbbi, mint a legfelsők hadi­ szállás és a hadgyakorlatok fointézőségének székhelye, nemkülönben mint a szőkébb csatatér központja. Mielőtt a tulajdonképeni hadgyakorlatokat tárgyal­ nánk. legyen szabad — ugy mint a landskrom gyakor­ latoknál is — ez alkalommal egyet-mást a nevezett he­ lyek múltja, közművelődési és társadalmi viszonyaikról Írni. Visegrádot — a folyamszükének ezen tulajdonké­ peni kapuját, már a rómaiak találták alkalmas erődnek, a mennyiben egy még meglévő római sir, valamint szám­ talan tégla és kőleletek tanúságai annak, hogy a ró­ maiak e helyen .castrum ad herculem' nerü erősített telepet alapítottak. Visegrád (magas rár) nere arra enged következtetni, hogy a régi római vár romjai fölött legelőször is a szláv népek építhettek egy erődöt, mely azonban a magyarok bevándorlása után — alkalmasint az első Árpádok idejé­ ben ismét leromboltatott. Tény azonban, hogy Visegrád Sz nt * István idejében már fennállott, de miután az a tatárok által elpusztittatott, IV. Béla építette a telep védelmére ama várat, melynek romjain még minap is minden festői izem gyönyörködik. 1259-ben Béla király, feleségének Máriá­ nak ajándékozta a várat és alighanem ez időben épült a Duna partján lévő .Salamon tornya * is, mely a mond * szerint Salamon király börtöne vala és attól is nyerte elnevezését. Az, egy 328 méter magas begyet koronázó várnak ma már csak a négyszögletes Salamon-torony félig össze­ esett falazata, ar ezt összekötő főfal és egy magányosan az erdőben álló fokapu maradtak fenn; de virágzott a vár Hóbort Károly király idejében, * ki ott ünnepelte lakodalmát három feleségével és kinek 1326-ba n ott ■szü­ letett Lajos fia — Magyarország későbbi dicső királya. Ugyanis Visegrádon csábította el Kázmér lengyel király — Károly sógora — Zách Klárát, a királyné palotahölgyét. Klára atyja magát megboszuhndó, kirán­ tott karddal rohant Ih> a várba. A királyi család ép ebednél ült és Zách, ki a király­ nét a leánya ellen elkövetett gyalázat felbujtójának vélte, annak négy ujját kardjára! levágta és azután a királyi gyermekek felé fordult, kik azonban nevelőjük által védelmoztettek; időközben az udvari népek oda siettek és az Örjöugőt agyongázolták. Arany János — Magyarország nagy költője — ezen eseményt, valamint Zách ivadékainak, az eien időben érvényben volt római jog által követalt kivégeztetést, egy mélyen megható költemény tárgyává tette <•< aligha­ nem tévedünk, ha azt álltájuk. hogy úgy ezen kelt in íny, valamint főt. Viktória, visegrádi plébános fáradiósai �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ •rtdttiényettók ama- n*gy érdeklődet, melylyd Magytt­ -tecjedő i» jőlealeg 7738 ’ lakóéra! 4. 708 Lázzal bíró, omig köxöaség* most tini hxjdui oly büszke ói oly városkát érte, az 18 íü. évbe esik. gyönyörű vár irtot vueltetik. Görgey Arthur július 15-én Sast orosz tábornok Róbert Károly király idejében, valamint kérőbb i>, 32 szakasza által megtámadva, a szegedi utat pedig Vioegrádou őrixtók a magyar koronát, míg Erzsébet király* Paslkievitsch herczcg orosz tábornagy által eltárva ta­ nő art 1440-ban Frigyes csillárnál eltilotfoaiUndó, onnan lálván. elhatárolta, hogy három hadtestével (1. Nagy •hitette; Mátyás király vissxahoita a osont koronát, de Sándor tábornok, 3. Leiuingen gróf tábornok, 7. Pőltensajnos, nem maradhatott ott soká, mivel a török a mo­ berg gróf) Miskolci felé visszavonul, útja tehát ugyanaz hácsi vén után Visegrádig fölhatohán, aa őrség álul volt, mint a budapesti hadtest által at idei gyakorlatok gyáván elhagyott és a barátok által hasztalan védett alkalmából folytatott út — a folyam átlépés kivételével. várat 1544-ben hatalmukba kerítették. Eien idő óta majd Görgey igy julius 17-én érkezett íléteagra, a liol’Pöltena kérésit, majd a félhold birtokát képéivé, a vár csak berg hadteste at őket üldölö oroszokkal szembevzállt. 1684 julius 16-án hódittatott visna lotharíngi Károly Görgey, olt a julius 2-án kapott sebe folytán ön­ által. Már csak a múlt altiad első tiaedeiben népesedett tudatát elveszítette, mely állapot július 2'J-ig, azaz addig meg a rommá vált régi telep németekkel, a kiknek is tartott, mig a kívül begyógyultnak látstó, belül pedig könönhetjuk a mai Visegrádot, fényes nyaralóival és genyedető sebe, késsel újra ki nem nyittatott Időkéiben, mintaneröen rendexett köt ügy ével. nehogy a legénység a parancsnok halálos állapotát fel­ A Duna bal partján — Visegrádi dal csavargöiössel ismerje, Nagy Sándor vette át a parancsnokságot Görgey öasukötve — fekszik a tórugyökeres német város Nagynevében. Maros. Mig a visegrádi hegyek a Pilis-hegység vagy a Nagy Sándor, ki az utócsapatokat is vezényelte. ai dunai trachit-begység résiekép és igy az Alpesek keleti orosiok által szorítva, sietett mielőbb a Szakai melletti végpontjainak tekintetnek, — addig Nagy-Maros határa Ipoly-rést elérni. már a Kárpátok kötéplánciáh'bx tartozik. A geológusok De Chruljew ezredes, kit Paszkienvitsch herczeg feltevése aionbad: hogy ax ősidőben, mikor a nagy és Aszódról, Vácion és B.-Gyarmaton át Losoncéra kiren­ kis magyaralföld még egy-egy tenger volt, exen két tradelt, már julius 20-án délután találkozott lx>soncz mö­ chit-hegység össnefbggö válaszfalát képezte a két bel­ gött Nagy Sándor előőrseivel és gyengének érezvén ma­ tengernek. A felső (pozsonyi) tenger, határtalan hosszú gát a támadásra, cselhez fogott! elküldte két követjét idösxakokon át ax alföld felé törekedvén, a Nagy-Maros Gürgeyhez, azt rögtöni fegyverletevésre felszólítandó; melletti 482 méter magas Hegyeskő mellett kígyó-vo­ erősbitetlék pedig ezen követelésüket oly fenyegetéssel, nalban áttörve, a fölebb majd 2 kilométernyi folyam­ hogy ellenkező esetben ahhoz kényszerittetni fognak. Éten ágyat — legsxökebb pontján — majdnem 400 méterig csel használt: mert a helyett, hogy csak keiét nyúj­ sioritotta ös»ie, kötél ezen legsiükebb ponthor, ép Viaeorosz csapat felé, Nagy­ grád és Nagy-Maros költ veretett a tábori hid (ponton­ totta volna ki a gyenge híd). — Egy a Hegyeskő tövébex tartóié,, majdnem a. sándor velük alkudozásokba bocsátkozott. L’tóvégre ezen esetek már nem tartoznak Balassa-Gyarmat siukebb folyampartig kiálló, alacsony trachyt-siikla — a lőréiéi történelméhez. szikla — jelelte a nagy-marosi hid végét; a part oldal­ ról Ő Felsége aranyfényes szobra messzire villogott, mig Helyi érdekű azonban a m. kir. államvasutak Esztergom—Csata vonalának megnyitása, a melyhez az a szikla felső résié Budapestről hoxott pálmák és más exeticus növények által egy valóságos ligetté alakíttatott Ipolysági helyi vasút csatlakozva, Balassa-Gyannatot a vasúti forgalommal átadta. A varos déli határán fekszik a át, mely ligetet, a budapesti hadtest által esxköiölt híd­ verő* után, Ő Felsége kíséretével együtt meglátogatta. csinos, kis iudóház, annak átellenében az uj honvéd­ Vázlatunk követkelő helye: Balassa-Gyarmat hajdaná­ laktanya, melyben a hadgyakorlatok alkalmából a gya­ korlatok föintézősége volt elszállásolva. A laktanyának ban Ipoly-Gyarmat vala; mostani nevét ai 1807-ben ki­ átellenében a Szűgyre vezető országúton tanyáztak az halt Balassa grófi családnak köszöni. ,Albrechtiek" (44-ik gyalogezred) úgyszólván fenségei Balázs László, királyi kamarás, a király által a ezred-tulajdonosuk ablakjai alatt. Majdnem a honvéd­ 14-ik század rége felé ajándékoxtatván meg exeu várossal, laktanya mellett van a csendőrlaktanya, ezt követi né­ volt a város tönsatyja és egysxersmind keresitelője is hány földszintes, majd egyemeletes magánépület, majd — de alt is csak ai ötödik feleségével, mert négy első modem, majd ó magyar illésben építve. feleségét a híres „kékszakállú lovag mintája nerint Csak a két keresztény templom és a vasúti útról semmivé tett*, mivel eiek nem síültek neki, magxatot. félre fekvő zsidó templom tűnik ki ezen alacsony házak A város állítólag már 1190-ben létezett és már akkor birt volna katholikus templommal és plébániával; tömkelegéből — mig a megyeházhoz érünk. Ez meg csak 2 hónap előtt kis ablakaival és magas 1562-ben ax akkori megerősített város Ali budai török pasa által ostromoltatott és magyarok-, németek- és tótok­ tetőzetével semmiben sem külőmbözűtt a többi ^házaktól, ból álló őrségének elszánt ellenállása dacxára már ax de kellemes behatást gyakorol* most, a midőn <) Felsége szállásául egészben átalakíttatott. első ostromnál elfoglalUtott; a templom és a város ex Közvetlen mögötte emelkedik egy toronyszerű épület, alkalommal égésién, a lakosságnak pedig legnagyobb rí­ a mely első pillanatra nagyon is hasonló a József császár na elpusztultok. 1617. ősxi szakában, a midőn a város által épített .bolondok tornyához* a bécsi általános már lassanként megint népesedett, újabb vestély fenye­ gette: Wallenstein, ki Érsekújvár felöl jővén, Bethlen kórházban — csakhogy nem oly magas és világosabb szinekkel van befestve. — Kiváncsiak voltunk, valljon Gábor felé vonult, közvetlen a város előtt megáit, mig mit tartalmazhat. , utóbbi Fülekről jővén, Szécsényig haladt; ott axonban Balassagyarmat eien, ugy magasságra, valamint megállották és B.-Gyarmat szerencséjére tovább húzódtak. terjedelmére és tekintélyére nézve legjelentékenyebb épülete, Most már a város hosszabb békében részesült, a mely és csakhamar megtudtuk, hogy ei a megyei fogház, a idő alatt Balassa Pál gróf építette 1745-ben, a tíz évre melynek munkatermeiben az udvari személyzet egy része rá felszentelt katholikus templomot, mely ax ev. templom elszállásolta tott. mellett a város legrégibb épületét képexi. Melicher Ferencz kir. ügyész és Pokorny kir. fogház­ A követkexő és utolsó ostrom, mely asxélesen ki­ hogy férjének határozott ellenszenve netn fogja meg­ engedni. hogy Szidón szive választottjának nejévé legyen. És addig, ínig az. anyja igy megtörve, a búnak adta mng.lt, addig n mit sem sejtő Szidón boldog Alomba volt merülve, talán kedveséről, jövendő fér­ jéről álmodott. Ö Almai közepette nem gondolhatta, hogy mire felébred, feje fölött sötét felhők fognak tornyosulni. Másnap ugyan nem volt vadászat, de a ven­ dégek — Fánchyval együtt — ott maradlak. Ex utóbbi ezalatt többször találkozott a vár urával, ki ily találkozáskor mindig bizonyos kimért, hideg ma­ gaviseletét tanúsított, de azért udvarin-<sággal bánt vele Azt álmodtam............ AU álmodtam, hogy megtorÁnyodÁm, Karcsú lerék. mint voltam egykoron S előkerestem sfép magyar ruhám, A vj||á» éréi h prngett tarkámon .... Dicaő világ el! — Három évtlird Élt*tn könyvéből. mint fűit elretten. Keietnbe került kis rét fokosom, Kalapomnál köpeti a darutol!, At öröm pírját érném arexomnn. Keblem dagadt lángitdl. Bnsxkén léptein ki hálunk kapuján, — Hadd lásson újra igy meg atép babám .... Mondottuk, hogy Fánchy Pál, a szebb fiatal emberek közé tartozott. Továbbá társalgásával, mü­ veit, nyájas modorával mindenkit lekötött, a ki vele érintkezett így vívta ki itt is a vendégsereg szeretetét. A férfiak nagyrabecsülésükkel tüntették ki öt, a nők, leányok meg rajongtak érte, sajátságos utó­ gondolatot idézve elő, ha valamiről mesélt, vagy magyarázott. Szidón mindazonáltal nemcsak hogy féltékeny nem volt, sőt boldog és bii-zke, hogy oly férfiúba lett szerelmes es oly férfiú által van szeretve, kit szeretetével százan meg százan kitüntetnek. Harmadnapra Szitnyáról széjjel oszoltak a ven­ dégek, Fánchy is Hozók várába ment haza, bár szívesen maradt volna még tovább ott. de bizony a háziúr nem tartóztatta Szidonnnl és Magda nénivel csak rövid perczekre találkozhatott és Magda nénit a milyen szomorúnak, Szidónt épp oly boldognak látta. Hogy vehette volna ő nzt észre, hogy Magda néni ó miatta és Szidón miatt búslalkodik ? Azt hitte, hogy csak nz előbbi napok fáradalmai okozták s ebben n nyugodt hitben indult el haza. Hozók felé. A gondolattal arQletett a tény (HÁfalnbm sem kellett nagr utcrasort* Kis ablakán mosolvgott tuÁr felém. Környezvén őt sidsin leányrsoport .... Most lest, ml rég vnlt: üdvAaAhem és — Lett a viatonaáa hangos nevetés .... Elképedik. — mi ei srép hölgyeim ? !>e újból feltendfllt a hahota, — Egyik siótlan hajol előre a — lm*. Hogy bele oéitek, tflkriít tart oda, —• Belé tekintik és — vesd el magad * — Otthon termettem, mint a gondolat ... f Hiú álom rnrgoalnunk at időt. Nem .ráihat eget- agg»ág. gyengeség. Nem vihetünk a sírba butiké főt, Bár akarat, vágy él is benne még. — Meg kell nyugodnunk a tArténtcken ... Ott a tQkdrlzen láttam övi fejem ! R S. A kik egymást szerették. 9 - —- Történeti elbearélév a XVII atáiadbvl. — Vltálla Mértél. 9 Szegény jó unva, mély fájdalmában szinte meg­ kövülve állott a helyén. Most tisztában volt azzal, Alig, hogy a vendégek eltávoztak, Balassa Si­ mont Magda asszony szobájában találjuk. E kettőn kívül olt van Szidón is, kit szintén belevonlak a Cknládi gyűlésbe. Együtt lévén mindhárman. Hala-sa Sitnon azon kezdte, hogy ő kiolthatallan gytiloBéggel viseltetik n Fánchy-család .iránt és igy Szidón és Fánchy Pál közt tervezett házassághoz nemcsak 1894. október 28. felügyelő urak előzékenysége rolytán megtekinthettük ezen fogház résileiéiC " Tulajdonképen újat nem láthattunk: minden eme­ leten egy korzlaku folyosó, a melytől az egyes zárkák sugárzóként a torony belseje felé vezetnek; a toronyban pedig az egyes emeletekre szétosztva őrnoba, kápolna és kórház. Ez volna íz épület. — Bel»ejében a legrigu. rozusabb tisztaság, a rabok közt a legszigorúbb katonai fegyelem és amint arcúikról leolvasható volt, egy majd­ nem a megelégedéssel határos megnyugvás sorsukba. Ha megfontoljuk azonban, hogy eltekintve a na­ ponta! sélaóiától a külső udvarban és a műhelyekben töltött munkaóráktól, három-bárom rab oly kis helyen él, melynél még egy lóvasúti kocsi belseje is nagyobb, oly szűk területen, mely alig oly tér, mint két názadiróasztal felülete nyújt a szabad mozgásnak, ha meg­ fontoljuk : hogy ily viszonyok közt némelyik éveket meg éveket tölt; úgy nagyon hamar felébred a vágy, a tár­ sadalmi halottak és tetszhalottak e szomorú helyét, a szeretetve méltó fogadtatás dácsára, minél hamarább otthagyni. .Mellékesen meg akarjuk még jegyezni, hogy a kir fogbázfeiügyelö úr, a „Jász-Kún huszárok* volt tagja, mint Balassa-Gyarmat községi tanácsosa, a váró-* szépítése körül. oly nagy érdemeket szeneit, hogy Ö Felsége kegyesen indíttatva érezte magát, nevezettől egy drága arany ismétlöórával és nebez aranylánezczal kitün­ tetni ; — egyenruhája azonban — eltekintve a kalaptól — szakasztott olyan, mint a fehértemplomi lovassági hadapródoké egyszerű kitüntetéssel. Eleinte nem tudtuk, valljon egy királyi hivatalnok, egy várovi őr vagy egy veterán-egylet tisztje áll-e előt­ tünk. sőt most, midőn már hivatalos czimét tudjuk, még minőig kételkedünk rangja fölött, mert úgy Pokorny úr, mint a kulcsos is. a ki velünk jött, sót a bejáratnál Örst állott börtönór, mind egy és ugyanazon rangjelzéssel bírt: az atilla gallérján egy paszományával. Véleményünk szerint nem sok fáradságába kerülne a m. kir. igazságügyminiszteriumnak — ki ez ügyben illetékes — ha a tisztviselőket oly rangjelzéssel (p. csil­ lagot vagy rozettát) látná el, mely világosan kitüntetné, hogy az illető úr tulajdonképen milyen rangban vau; mert nézetünk szerint ezen rangjelzések egyetlen czélja a roogfokozatot megismertetni és igy valóban nem tud­ jak, mily akadály forogna fenn, ha ezen, rangjelzést olyanon akarnának átváltoztatni, a mely a rangot csak­ ugyan ki is tünteti. Végre legyen megengedve megemlítenünk, hogy az újságok képviselőivel egy igen víg estélyt töltöttünk, a bgyarmati gazdásrati egylet szívélyes megbízása folytán, annak présházában. Az asztalelnök (Őt. Simko evang. esperes úr, továbbá főt. Hottovinszky r. kath. plébénos úr, Horváth Danó szerkesztő úr, Melicher kir. ügyész úr, Pokorny kir. fogházfelügyelő, Fáy Árpád a gazdászati egylet gondnoka úr oly szívélyes, valódi magyar vendégszeretettel visel­ tetett irántunk, hogy kellemes kötelességünknek tartjuk, nevezetteknek c helyütt nyilvános köszönetünket mondani Lapszemle. Az újvidéki .Zásztava* Sándor szerb király buda­ pesti látogatásáról ezeket Írja: Pesten nagy az ünnepség, hogy ott a szerb király. Az összes lapok erről vezérczikkeznek. A kinek jó tanulmányozási képessége van, az belátja, hogy az ünnepeltetés nem a szerb király­ iránti szeretetbő! történik, hanem csupán önzésböJ. Á magyarok el vannak ragadtatva, hogy az uralkodó 4%$ hogy bek-egyezésél nem adja, de azt szükség esetén teljes atyai hatalmával megakadályozza. Magda asszony akarta először férjét nézetébén é< akaratában kapaczitAlni. pártfogásba véve Fánchyt, jó tulajdonságait magasztalta, kiemelte vagyoni Alléiét, de különösen a legfőbbet: e két fiatal lélek egy­ máshoz való őszinte, igaz szerelmét Beszédét félbeszakító Balassa Simon s leányához fordulva szólt: Hidad van szó — beszélj Fánchy szerelme, vagy atyád akarata főbb-e neked ? Volna okom szemrehányást tenni, hogy tóvollétemben anyád­ dal és azon semmi emberrel apád ellen szövetkeztél, de nem teszem, mert le fiatal, tapasztalatlan vagy, anyádnak kellett volna több belátásának, előbbrelAtónak lennie, de mikor ő egy asszony, ki minden okos gondolat nélkül cselekszik. Szidón egy karos székhez támaszkodva, mondta el védelmét. Határozottan kinyilatkoztatta, hogy — Isten n tanúja — léikéből szereti kedves atyja urát, de mindazonáltal Fánchy szerelméről nem fog le­ mondani. O — úgymond — nagyon meggondoltan fogadta cl n neki ajánló kezet, tudva azt, hogy csakis vele és általa reméli elérni boldogságát és — tette hozzá — jönni fog idő, midőn édes atyám is be fogja látni, hogy másként nem cselekedhetiem. Fánchy — folytató beszédét — elég gazdag arra, hogy az én vagyonon! után ne áhítozzék, meg vagyok győződve róla, hogy ő engem minden anyagi érdek nélkül szeret és nőül akar venni és boldoggá is teend és én ke-zebb vagyok inkább meghalni, de róla nem mondok le! — l’gx látom tehát, ez az utolsó szavad 1 Ebből látom, hogy neked több az a gézengúz, mint saját, édes tipád. látom, hogy neked netn lehel okosan beszélni, most anyáddal együtt el vagytok vakulva, De ha te ktmondlad az utolsó szót: kimondom én is. fúdd meg. hogy azért nem fogsz Fánchyhoz férjhez menni és azt bebizonyítom azzal, hogy apai hata­ lommal élve, még ma foglak innen elszállítani: ko­ lostorba viszlek, ott mnjd mcgpuhitják makacs fejedet — mehetsz'. Szidón egy szól se szolt, szobájába bánatosan �1894. október 28 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ ‘'”6 Émínehcz'lájá'á' blbórnok herczegprlmáa m|»ik ormignak a fejedelmét Pesten fogadj , * uefn pbdig Wagner Istvánnak a .Drégelyi Emlék * cziutű lÜzetke Becsben, a mint el eddig történt. Art hiúik, hogy e<iltal Magyarorsúg uékrAroea Ausztria székvárosával neki ajánlásiért irodája utján köszönetét nyilvánítottá a egyenlő rangra emeltetik, s at ö régi kívánságuk egy ^kiadási költségekhez járult. A .Drégelyi Emlék * és Korztka Mihály érdemdús tanfelügyelőnek ugyancsak külön magyar udvartartás utón eiuttal majd csak meg­ valósul. Rég volt biz ilyen udvartartás; innen az őröm! Wagner ur által irt Élet- és jellemrajzáról a magyar A másik ok, hogy miért van a sok előkészület at ünne­ történelmi társulat folyóirata a .Századok * is elismerő­ pélyességre, abban fekszik, hogy Kklnokyuak a d.-legáleg nyilatkozik. ciiókbau telt nyilatkozatit, miszerint a sierb alkotmány Kékkővára ékes lakói, t'haítunk arról az or felfüggesztése után is megmaradtak a baráti viszonyok, szágra zóló * fényes esküvőről, mely gióf Károlyi István mi több még bensőbbekké váltak a mai uerb régimé es neje szül. Csekouics Margit grófnő leányát Melinda alatt, mint a milyenek azelőtt voltak, megerősítsék és comtesset egyesítette gr. Károlyi Tibor és neje szül. bebizonyítsák. Innen van, ez a két oka a szerb király Degenfeld-Schomburg Emma grófnő fiával Károlyi Gyula demonstralis fogadtatásának Budapesten. Jegyezze meg gróffal. Az egyetemi templomban véghez ment nagy fényű ezt mindenki s ne ringassa magát csalódásban. - A szertartást követő villásreggeli után az ifjú házaspár a .Magyar Hírlap * bejelentette, hogy a szerb kormány mézei hetek élvezése végett Nógrádrártuegyébe, Kékkő­ kisállatára Zimonytől Újvidékig őrizni fogják azon vasúti várába utazott, mely gyönyörű várat, mint tudjuk, « vőlegény szülei gr. Károlyi Tibor és neje a múlt év vonalat, melyen Sándor magyar földre lép, a magyar­ elejen vették meg ttélt. Forgácb Antal gróf birtokutód­ országi szerbek ne tini merénylete ellen. Meggyőződtünk Karlóezán és Újvidéken, hogy csakugyan az egész poli- jaitól. Mi már akkor kifejeztük örömünket, hogy e pár­ czia mozgósítva volt, s a csendőrök is talpon voltak ját ritkító várkastély a hozzátartozó birtokokkal együtt teljezen felfegyverkezve. A perrónm senkit sem bocsá­ ismét oly kitűnő magyar főúri kézbe jutott, aki bi­ tottak kct-három hivatalos személyen kívül, s a szerb zonyára mindent el fog követni, hogy a Balassák ősi királyt nem is lehetett látni. Sándor király szerencsésen híres fészke, mely török kézen is volt, modern szellem­ átutazott, s nem látott seb?) ellenséget, de baráti lelkesült ben legyen ismét híres. A kastély szépészeti mozzanatain arczot sem. Ha a szerb alkotmány felfüggesztése utón kívül, emelkedni fog ott kétségkívül a mezei gazdaság, a magyarországi sxetbek nem is tanúsítják a korábbi a mezógazdasagi ipar, ugy lehet a nagy ipar is. Kedvező szeretetcl a szerb király irányában, tőlük félni nincs oka jelnek kell tehát tekintenünk, hogy most az uj házaspár neki; az itteni szerbek nem bivatrák Szerbia jövője is, a családnak az ország minden vidékén birt szebbnélfölött dönteni és határozni, ha mindjárt a legnagjobb i szebb kastély közül éppen a nógrádi Kékkő várát válaszfigyelemmel dicsérik is a Szerbiában történő dolgokat. ' tolta ki séjours-jául. Isten hozta őket szerencsésen kö­ rünkbe ! Az a szellem, mely nem veszett ki ötszáz éves rabság alatt s mely a szerbnek uj stabail tűzhelyet teremtett, Az aszód—balassa-gyarmat losonczi vasút megmenti a szerbet a mostani bajból is; a történelem engedélyeseinek személy változásáról lapunk október 14-iki pedig megbólyegzi és megbünteti azokat, a kik Szerbia szamában röviden már megemlékeztünk, hozzáfűzvén e változáshoz abbeli aggodalmainkat, vájjon az eddigi enge­ sok bajának okozói voltak! délyesekkel szemben elvállalt kötelezettségeket az illetők az uj ismeretlen engedélyessel szemben is fentarthatják-e ? Azóta a .Losoncz és Vidéke * hasábjain Rózsa Károly Értesítés. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás szakértő tollából, Budapestről keltezre, egy emlékiratot beszterczebányai kerületi bizottsága ezennel értesiti mind­ volt alkalmunk olvasni, mely -- az iró jó losonczi lévén, azokat, a kik a kiállításon részt venni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat vagv az illető helyi bizottságnál, vagy , tehát mindenekelőtt Losoncz érdekeit tartván szem előtt pedig egyenesen a beszterczebányai kerületi bizottságnál, oda concludál, hogy szemben azon -10, azaz negyvenezer .kiállitási ügyben portomentes' megjegyzéssel ellátott forintos subventióval. melyet Lnsonezváros közönsége az * levélben haladéktalanul jelentsék ki, honnan a szükséges említett vasút korábbi engedélyeseinek .oly feltétel alatt szavazott meg. ha a vasút f. 189í-ik évben kiépül, — bejelentési ivekkel haladéktalanul ellátva lesznek. miután pedig erről inost már az idény előhaladása, stb. A bejelentési határidő csak a f. ér deczember hó folytán egyátalában szó sem lehet, Rózsa K. úr Losoncz végéig tart, s későbbi bejelentések csak kivételes esetben város polgármesteréhez intézett emlékiratában arra ipar­ fognak tekintetbe vétetni. Közhírré teszi továbbá a bizottság azt is. hogy kodik Losoncz r. t. város közönségét sarkalni, hogy .ha szegény, de törekvő és ügyes iparosok egy e eiélra szol­ a balassa-gyarmat—losonczi vasút támogatására vonat­ kozó határozatnak a folyó éven túlra (aló megújítása gáló alapból segélyt is nyerhetnek, ha bejelentési ivek szóba kerülne, s igy a kérdés aktuálissá válnék, — beküldésével egyidejűleg benyújtandó bélyegtelen folya­ Losoncz közönsége oda hasson, hogy a balassa-gyarmat — modványban, mely a folyamodó szegénységi bizonyítvá­ * a ny árát felszerelendő, ez iránt a kerületi bizottsághoz losonczi, .stratégiai szemjiontból is fontos vonalra város anyagi hozzájárulása a következő feltételekhez folyamodnak. köttessék: 1. hogy viszont az állam állítsa vissza a m. Beszterczebányán, 1894. október hó 15-én. kir. államvasutak losonczi üzl-tvezetőségét; továbbá 2. Besztorczebány.ii kerületi bizottság. a b.-gyarmit—losonczi vonalról a m. kir. államvasutak fővonalára s viszont mozgó forgalom Losonczot el ne kerülje; végül 3. hogy a vasút építése egy év alatt Hirek ős különfélék. tényleg megkezdessék. Midőn Rózsa K. urnák Losoncz város érdekében kifejtett eme gondosságát a megérdemSzemélyi hír. Alispánunk Scitorszky János úr lett dicsérettel registráljuk, s Losoncz város további egy havi szabadságideje után november 1-én foglalja el magatartása elé fokozott kíváncsisággal tekintünk. — hivatalát, mikor is családjával együtt körünkbe érkezik. egyszersmind időszerűnek látjuk felvetni azt a kérdést: Kinevezés. A nm. vallás- és közokt. miniszter vájjon .Balassa-Gyarmat város érdekében az intéző körök Kovák Margitét a b.-gyarmati polgári leányiskola segédmit fognak cselekedni * ; mert az sem megvetendő somtanitónőjévé nevezte ki. mácska: a 90, azaz .kilenczvenezer * forint, amennyivel t. i. vármegyénk székhelye hozzájárulni magát kötelesé az aszód —b.-gyarmati vonal kiépítéséhez, szemben a távozott. Balassa Simon pedig rendelkezett í-s még korábbi engedélyesekkel. azon nap délután elindult hazulról, nejével sem kö­ A Behrlng-félo dyphterltls elleni serum, a zölve, hogy hová viszi n lányt. vegytan és orvosi tudomány legújabb rivmánya, már ná­ Végtelen megható volt az. a búcsúzás, midőn lunk is kapható Cservényük György gyógyszertárában, ki­ az. anya leánya nyakába borult, ceókokknl hnlmozá nek, daczára a rendkívüli nehézségednek, sikerült néhányel s kérte, morídjon le szerelméről. A leány könyes üveggel beszereznie. Ugyanott kapható a hozzá való Kocbszemekkel viszonzü a forró anyai csókokat s csak féle fecskendő is. A kísérletezés legközelebbi alkalommal annyit felelt: túár megtörténik, és igy városunk e tekintetben az elsők Nem. nem tudok lemondani, inkább meg között foglal helyet Igen üdvös volna azonban, hogy a fogok halni; de nélküle nem élhetek. Balassa Simon ezalatt leányát egy nagy fedeles nemesszivú hölgyek e czélra gyűjtést eszközölnének, hogy ezükség esetén a szegényeb sorsuak e most még igen hintóba tuszkolá a két csatlóssal egyetemben útnak drága gyógyszerhez ingyen jussanak. Különben, mint tud­ indultak a nélkül, hogy szólt volna bárkinek is, hová juk, a gyűjtést már Vannay Ignácz úr volt szives megmennek. inditani, mely czélból a takarékpénztár igazgatósága A szilnyai vadászat alkalmával észrevettük, hogy tagjaihoz gyűjtő iveket küldött ki, de, tudomásunkra esett volt Szidónnak egy, megbízható, Marczi nevű lovásza, az is, hogy a vör. ker.-egylet nógrádmegyei választmánya, kire e pillanatban is gondolt. Szidón közvetlen az azon fontos közegészség! ügyet vagyoni viszonyaihoz ké­ előtt ügyesen módot talált, hogy lovászának egy pest pénzbeli segélylyel támogatni fogja. levélkét a kezébe csúztnsson azon szigorú utasitás«:il, A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter hogy a levelet lóhalálba Hozókra, Fánchy Pálnak ez évi szept. hó 4-én kelt 1801. számú rendeleto szerint, vigye. ,• • tekintettel ám, hogy évenként igen sok tartalékos tiszt Marczi Szidóniának legszívesebben engedelmes­ kedve, egyszerre indult útnak urával, de a kerülő, mentetett fel a fegyvergyakorlatok alól, felmentések csak a legsürgősebb szükség esetén * fognak adatni. rendes utat mellőzve, 6 egyenes irányban, hegyen önkéntes lemondás. A balas.sa-gyarmati ügyvédi völgyön keresztül haladt s két óra múlva már Hozó­ kamara közzé teszi, hogy Farkas Károly losonczi ügy­ kon volt,' a levelet éppen a vár előtt sétáló Fánchyvédet önkéntes lemondása következtében ügyvédi név­ nak adván ál. Fánchy Jeremiás úrral beszélgetett, midőn a jegyzékéből törülte, h hogy ügygondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. lovász oda érkezett. Azonnal elolvasta a levelet, mely A zendi Höpner Gyula által múltkori számunk­ igen rövid volt: ban tett kérelmemre nézve tudatjuk, hogy az illető gyá­ • Kedves Bátyám I ram' Igyunk ros«z fordulatot szoló hölgyek arczképi-iket 3 példányban alkalmi emlék­ vett. lAlyáin házasságuiikal ellenzi. Hogy ezt meg­ akadályozza, nini napon z.irdabn visz — nem soruk kíséretében Fancaikára (Itihnrm ), u. p. Élesd küld tudom hová — de bárhol leszek, nem szűnöm jék. A Kossuth fiúknak általa szerkesztendő .Emlék* Album becsét emeli azon körülmény is. mint zendi szeretni. Kedves bátyám ügyességétől függ megtudni, Höpner Gyula úr Írja, hogy Jókai. Mikszáth, ’ több hol leszek, mell atyám bizonynyal intézkedni fog. jeles Íróink, valamint Blaháné, Kűri Klára. Kopácsi * hogy börtönömből kegyelmedet ne tudósíthassam Juliska, Komáromy Mariska, llentaller-l'auli Mariska, letéri önnel* * Legyen oly erős mint én. bízzék Szerdtny Gizella s több művésznők és művészek arezképei szerelmemben, mint én bízom a kegyelmedében sajátkezű emlék-sorok kíséretében le-znek benne meg­ Még egyszer: Isten önnel' örökítve. — Z H. Gy. úr legújabb vállalata minden­ Szívből szerető jegyese: .M esetre- megszívlelendő.- , * • • ................... Sztdon. < - 3. Halálozás. Plachy Sámuel luczint ev. lelkész okt. hó 25-én bosizas súlyos betegség ta zzenvedéi után 7.3 éves korában jobblétre szenderülL — Sárltözy Dén »né, * roll ebeezki birtokos neje, e hó 22-in 08 éves korában elhunyt < B.-Gyarmaton . október 24-éu temettetett el. — Vidéki Adolf, losonczi gözmalmt tirttviseló, 48-as boüvedfubadnagy szelhűdéa követkeltőben elhalálozott. Kölcsönös áthelyezés. Kovák Karoly, losonczi kir jará.ibirósági albirv és llonvcsik János, malaczkai kir. járásbiróaági albiró kölcsönösen áthelyeztettek az igaz­ ságügyi miniszter által. Sortésorbáncz. Pilis, SőaLartyán, Megyer, Szkiabonya, Patak és Kis-Terenne községekre nezve a sertésorbáncz megszűntnek mondatott ki az alispán által. Tanügy. A . Nógrád vármegyei Tanítótestület * lo­ sonczi köre Biszkup Lajos elnöklete alatt őszi rendet közgyűlését Losoncion, október hó 29-én, reggel 9 óra­ kor a tanitóképrö intézetben fogja tartani. A paedagogiai tárgyak közül kiemelhetjük, hogy a közgyűlés folyamán Zelenka János, áll. tanitók. * gyakorló iák. tanitó a .t * betű ismertetéséről fog tartani előadást. Nógrádvármegye törvényhatósági közutalnak 1895 ti. éri építési, kezelési és fentartási kiállásairól, másrészt' az érintett kiadások fedezésére szükségei bevé­ telekről készített t a vármegye közigazgatási bizottságá­ nak f. évi október l-én 2019. kb. szám alatt kelt határozatával megállapított költségelőirányzata, az 1890. éri 1. t.-cz 22. g-ának rendelkezéséhez képest, 15 napi időtartamra, vagyis folyó éri október 20-ik napjától kezdve november 5-ik napjáig terjedőleg az alispáni hivatal iktató helyiségében a hivatalos ügyködési órák alatt közszemlére kitétetnek A petróleum-motorok érdekében figyelmezteti a belügyminiszter a községi elöljáró-águk kellő felvilágositása végett a törvényhatóságot, hogy a petróleum-motorok, minthogy szikrát nem hánynak, mikent a locomobilek, nem tekinthetők tűzveszelyes motoroknak és igy ezekre azon szabályrendeletek hatálya, melyek a locomobilokra nézve fennáilanak, nem terjeszthető ki. Pályázatok. A b. -gyarmati m kir. pénzügy igaz­ gatóság kataszteri irattári irodatiszti állásra hirdet pá­ lyázatot. Kérvények november hó 3-ig emlitett igazga­ tósághoz nyújtandók be. — Ugyanezen pénzügyigazgató®gy. kerületében betöltendő pénzügyőri szemléazi állásra is hirdet pályázatot. Ezen utóbbi állásra a kérvények november hó (5-ig küldendők be a pályázatot hirdető igazgatósághoz. Pályázat A Felső-nógrádmegyei Magyar Közmű­ velődési Egyesület, Nógrád vármegye felső vidékén működő azon népiskolai tanitók közt, kik hitelesen bizonyítják, hogy a vezetésükre bízott népiskolákban a magyar nyelv tanítása s tanítványaiknak magyar hazafias' Mellemben való nevelése tekintetében valóságot éa viszonylag leg­ több sikert értek el, jutalomdijakat áfa ^'oszt/ta^-éá pedig két 50 frtos, két 30 frtos, két 25 frtos'jutalomdijat. Felhivatnak tehát azon tanitó urak, kik hazatÍLi nevelői s tanítói működésükkel e jutalomdijakrá érdeme­ ket szerezlek, hogy illetékes egyházi és iskolai hatósá­ guktól kikérendő bizonyítványokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeiket a fent czimzett egyesület titkárá­ hoz, Ambrus Mórhoz Losonczra 1895. évi márczius hó. 1-ig bezárólag küldjék be. „A nagysr neazet történtté." Ma<yirur»zái.- fennállási: nak ezredéve- Ünnepéhez méllúan kénül hozzájánilni a bndsresti Ijmpel Hébert fWndisncr F. fist) e» í» kir. udvari * Onrrkemtkedó rzíc is. mely arrs tökölte cl magát, hsgy ha­ zánk történetéről e;r fénye- ili-xm<net Ix-c-at kvízé Mindenki i-meri Szalay Joz-efnrk. a kérőn elhalt történetírónak néjty kötstez .Magyar nemzet történetet- e maca- tiuteminy<>« szín­ vonaléin álló remekművet, melynek elöadáaa valódi mintája lehel a müveit najy kózdnség számára való írásmódnak. Szalay munkája, melyet a tud Akadémia méltán kirótt.zott raej a Sziláíryí István-frle nary díjjal, annak idején oly lelkes focadtata-ra talált, hoyy pár ér alatt az ej.-z kiadó- elfogyott. F. könyvet nj. javított és bővített kiadásban mecint li.izzáférhetövé tenni a najv kOzon‘éguek: ez az. a mibe a M iidianer esét; belefutott. Kityif lól |»>toltatta mindama részeket, melyek a * első kiadásban nem Szalay tolláUd val-k voltak, másfelől átnézette az egész müvet, hogy a h-cuj.vbb tórteto-ti kiilatá-ok okvetlen fontosabb adata -e maradjon benn- felhasználatlanul. A szerkesztés munkáját fiatal tortruetin'uuk egyik legjeleablkére. dr. Ilaruti l.ajn<ra bízta a ezéy. s ugyancsak <• ügyel fel a könyv illusztratív díszére is, mely'gazdac-áx dolgában még a hasonló kolflldi munkákat Is messze felni fogja múlni Köze) bálázás ábrázolat fogja a szövését magyarázni történelmünk, nevezetes . szereplőinek egykori metszetekről kévzOlt’hfi arca képei, az e-eményekel feltüntető egvkon rajzok, hazai mii vészeink történeti fe-tnfonveinek rr-zben -zine. r> pmsltikrziól, az események színhelyeinek kepei, pe-s-tek. pénzek, műemlékek rajzai stb. melyeket a szerkeszt-, nagy tel egál em mai szedett össze a magyar és a külföldi levéltárakból, muzcnm-ikból stb. Mind ez illnsztracziok a technika legújabb vívmányát follia»ználá-áral fognak készülni, ngy hogy műrészt bér-tik is lesz hzalar történetének ea nj kiadása ily formán szamot tarthat arra, hogy meglegyen simáén magy.it embei könyves polczán. minden iskolai é- népkönyvtárban. Hogy ez tehetőn tétessék, a ezeg olcsó tiisetrkben bor-álja kiírté a munkát egy-s-gy fosét ára .W kr le-z: elódzet.-- ttfjan l-érmcnle- küldéssel 1 , éne (ti (llsetl l —•> kr. * , évre (12 fáséit AÜO kr. egész évre (24 * füzet) 7.2<l kr., égv füzet ára .*10 kr. A kiadóhivatal báikín-k, a ki egy levelező lap.-ti hozzája fordul, ingyen és te-rmentve küldi meg a di-ze—n kiállított és gardatp.n illusztrált pros­ pektust. Minden * elótiretM vagv megrendelőt gyűjtőnek l tisztctelpi'ldánynyal szolgál a kiadóhivatal A megrendelések Igy . rímz-ndök l.ampel Pátert (Woslianrr I é- Hah vs cs kir. udv. kényvker—ke-lé»e, lludapesl. Andra—v ut 21. FMös szerkesztő: Horváth Danó. Főinunkatdrs: Reményi Károly. .. . . i....... . ......................... Ungrar Jolán kt«asnzonynyiil R.-Gyarmaton, *J 1894. éti október hú 31-én. délutAn 3 órakor ; tnrtnnilu rekfivómre t megrendelőimet van «zejl rencscm ez úton tisztelettel meghívni. < I B-Gvarmat. 1891 október liavAbiin fíttn.sel SAntlnr. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 1894. október 28. SIR-GYEATYAK l csomagban 30, 24,16 és 12 drb. Éjjeli mécs-gyertyák 1 csomagban 10 drb me­ lyek sírok kivilágítására sokkal czélszerftbbek, mint az üvegben töltött mécsek. Mindezek legolcsóbban beszerezhetők: MAGYAR GAZDAK LAPJA a Földmlvelésl érdekeink és Gyakorlati Mezőgazda egyesített kiadása. Heti gazdasági szaklap az agrár érdekeknek, a közgazdaság egyéb ágaival hangban való képviselete- és fejlesztésére. Minden irányban teljesen össz­ füg­ getlen, legelőkelőbb magyar gazdák alapitáan,' minden politikai part férflalt egyesíti. Szerkeszti: herényi GOTHARI) SÁNDOR. Szerkesztőség: Erzsébet-körút HUMMER MIHÁLY füezerkereskedésáben BALASSA-GYARMAT, K0SSUT1LTÉR. 15. Hzám. Tessék luutatószámot kérni. — Október 7-én mesjelenlk. Eladó vagy haszonbérbeadó: Hontmegyében egy 256 ma­ gyar holdas Ugositott hirtok, mely áll: 220 hold jó talaja, könnyen megmunkálható szántóföld, 36 hold ipolyi rétből a szük­ séges gazdasági épületekkel. Nagyobb városi vasutállomás 10 percznyire. C.zim: e lapok szerkesztőségénél. Tőke nélkül naoonta oénzt szerez* hatnék Pántlikagiliszta fejestől « prrcx alatt trljn bixtnnáipzAl a jryotnvrb-Ü feltétlenül jMÍfránydokmakák illa! kihajutik a Er*4rti mi- Schneider József E kitnnű ryviy»irr bittó* ha- tatáért jót Miiünk állami és magánsorsjegyek el.sd.uáral foglalkozni akarnak, aiuk«*jrr«: havi részletfizetésre kedvező feltételek mellett, egy elis­ védve van Ebikor w»era>U*a nlántiwtól tArvény«*»m mert budapesti szolid intézet részére. ECKSTEIN BERNAT hirdetési irodájába Fürvlő-utc.za 4. HZ.. a mikor prospektusok küldetnek elismert, kitűnő zongora-játékos. Czime a kiadó­ hivatalban. e -. Kyósy«4/fVMinrl kapható Rr^iraán bármily állású egyének, kik mindennemű osztr.-inagyar Ajánlatok ,U. A.“ jelige alatt inlézendők Arukat óhajt adni lakásán, avagy családoknál egy aWfbetM«|tye4al cukit vr-j-x. 3 forint 50 krajczár. Postantánret melleti az egesz nlagon szetkflldctik Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton. enyesz-kanokadasa Alulírott gazdaságban okányi—kisjenöi keresztezósi hazai, kondor fehérszórft tenyész­ kanok l1. évesektől 3 évesekig kiváló példányok­ ban eladók. Értekezhetni a Strauíz-féle gazdaságok intözésóeénél Szécsónvben. (Xórnidiii.l � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00635.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_10_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-10-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 44. szám (1894. október 28.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/693d425027c47e8056b457ff26bc058c.jpg 845c7efd26e8a5c404f338967e3b76e7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b8100e532ffd870487ecb5a8dab7386.pdf a1346e1e75f83c757395b865fb89955b PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. november 4. 45. szám. XXII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETII Pár szó az alkalmas bérlakások építéséhez. ll.il.iesa Gyaruját, nt>t-«*uiber 3 Időszerűbb tárgyat ritkán pendített meg e lap, mint az alkalmas bérlakások építési kérdését. Elodázhat tanul foglalkozni kell azzal manapság minden haladni kívánó városkának s annál inkább oly székhelynek, mint B.-Gyarmat, hol a törvény­ hatóságon kívül, a kir. törvényszék, ügyészség, járás­ bíróság; pénzügyigazgatóság, adóhivatal, pénzügy­ őrség; ügyvédi kamara; kir.’ honvéd- és csemlörség: 3 virágzó pénzintézet (stb.) működvén, évröl-évre mindtöbb intelligens család kénytelen állandó lakást tartani. Már pedig azzal nem szóljuk le B.-Gyarmatot, ha elmondjuk, hogy ámbár fejlődik-fejlődik, de épít­ kezés tekintetében lépést még seui tart, a fennebb elősorolt központi hivatalok családbeli növedékével. Keresvén ennek okát, mentségül felhozhatjuk, hogy sokan azért tartózkodnak az építkezéstől, mert az abba fektetett töke nem mindig hozza meg annak, hogy ugy mondjuk, töivényes 6 — 8 száztoli ka­ matját, miért is számító tőkepénzeseink inkább másfélekép gyümölcsöztetik pénzüket. Hogy e mentség nem égésién alaptalan, azt meg kell engednünk; egyidejűleg azonban minden a közszellstmtlíl áthatott hazafias polgárnak minden lehetőt el kell követnie, hogy a fennebb felhozott mentségre minél kevesebb ok legyen. Törekednünk kell egyebek között arra is, hogy törvényhozásilag, novelláris úton azon előnyös hely­ zetbe hozassanak a városok, illetve törvényhatósági székhelyek, miszerint a kebelükben eszközlmdő nj építkezések illetve lényeges átépítések titán ugyanoly hosszú adómentességet élvezhessenek, mint a milyet élvez a székesfőváros Budapest. így hozza ezt magával az igazság is, mert ma­ napság már méltányost igi ok nem forog fenn többé arra nézve, hogy oly szembetűnő különbség tétessék az ország fővárosa, és a többi városai közt, hogy migottazuj házak után 25 —30 évi, emitt a törvény csak 8 — 10 évi adómentesség élvezését engedélyezi. Budapest ma már tényleg világvárossá nőtte ki magát, s mint a fejedelem és kormány székhelye, amúgy is annyi előnyben részesül, hogy mesterséges kedvezményekre, a provinciális városokkal szemben többé semmi szüksége nincs. Azt pedig mások is szokszorosan beigazolták már, hogy önmagát megboszulő helytelen közgazdasági politika: a főváros kedvéért, gazdagodásáért, öntu­ datosan bár vagy öntudatlanul, elhanyagolni, elsze­ gényíteni a vidéki városokat. Ügy vagyunk értesülve, hogy B.-Gyarmat város elöljáróságának javaslata alapján képviselőtestületi közgyűlése legközelebb e kérdéssel gyakorlatilag foglalkozni fog, és támogatás végett felkéri a tör­ vényhatóságot, melynek szava, hisszük, hogy sulylyal fog bírni az országos kormány, illetve az ország­ gyűlés előtt is. Égető kérdést képez e részben a jogegyenlőség kimondása minden vidéki városra nézve. Egy. más mentségül szolgálhat talán sokak előtt a nem építkezésre nézve azon tapasztal is, hogy építőmestereink tömege, — tisztelet a kivételnek, — borzasztóan ért a nem-gyakorlati építkezéshez, más szavakkal szólva, a tisztelt építész urak nem fordítanak kellő gondosságot arra, hogy megbízóik számára, az adott körülmények között, a lehető legkényelmesebb lakásokat építsék, hogy a helyzet előnyeit kihasználják, hátrányait elhárítsák: de épí­ tenek úgy, mint akár csak kétszáz év előtt is építettek: szűk, alacsony szobákat: keveset törődve élőhely jség. kényelmes folyosók, veranda, jó padlásfaljárás, éléskamra és pinezéve) s a harmadik ha­ tárba kihelyezve azt a bizonyos nullás helyet, melynek egészségi szempontból is, egészen kéz-ügyben kellene lennie, anélkül mégis, hogy kellemetlen legyen. Ama felhozott hiányosságok annyira életbe­ vágók, lényegesek, hogy azok nélkül a legszebb lakószobás íiáz sem ér sokat. ■ ■ Ha tehát mindig csak az a tapasztalás, hogy építtetünk; de nincs benne köszönit; méregdrága a ház és mégis kényelmetlen: ugyan, kérdem vehet-e lendületet az építési kedv ?' Fődolog volna, hogy az építeni szándékozók először is jó tervit kívánjanak a vállalkozóktól. Egy jó terv, ha azért a tisztességes dijat megfizetjük, hosszú időkre valóságos áldás a háztulajdonos- és a lakókra nézve. — míg a slendrián terv szerinti építkezés rendszerint lielyrehozhatlan hibák alap­ jául szolgál. Taga lhatlan igazság az is, hogy a czélszerútlen lakások egyszersmind a legdrágábbak, mert azokban nemcsak legdrágább kincsünk az. egészség szenved, de még professiónkat (értelmi vagy ipari legyen az bár) sem lehet a hiányos lakásokban kellőkép ki­ fejteni, gyakorolni; mert alkalmatlan ott minden, félszeg ós hátráztató. E sorok Írója ismeri Balassagyarmat körülbelül 700 házának a legtöbbjét és sokra teszi, ha azt mondja, hogy.ji hétszáz közül alig van ót ven.'melyre ráillenék e szó, hogy a czélnak megfelelő, tisztes­ séges épület. Ez állapoton tehát haladásunk-, sajaf jól felfogott érdekünkben múlhatatlanul .változtatni, javítani kell. Czikkemet aligha fejezhetném be meggyőzőbben, mint ha hivatkozom megyénk jeles fiára Kovács Ferencz kir. tanácsos és közjegyzőre, aki ez évi szeptember 29-én tartott beszédében kővetkezőket monda: .A képzőművészet átaláhan s ennek keretében az építészet fejlettsége mindig egyenes arány ban szokott lenni a kultúra elóhaladásával. Maga a történelem is világosan tanúsítja, hogy ha a kuliéra valahol hóditólag lépett fel, ott «; építészet is mindig virágzásnak, indult: ellenben hol a kidtura még nem vert mélyebb gyökereket, ott nagyrészt csak kisszerű hajlékokkal s a müveit ember kí­ vánalmait semmikép ki nem elégitő knnyhószerii lakokkal találkozunk. Ebből a tapasztalati tényből önkényt következik, hogy valamely község vagy város kidturájának egyik biztos fokmérőjét a helybeli építkezések összképe alkotja; sőt tovább menve, mondhatnék azt is, hogy amely országban a városok küldisz. belső csinosságban és szépségben pompáznak-, ugyanott a vagyonosodás és az általános jólét sohasem hiányzik.* Erre kell tehát törekednie B.-Gyarmat intelli­ gens és módosabb polgárságának is, saját jól fel­ fogott érdekében. Halottak emléke. lK-<za ótk't. k ) Hógi gondolat, régi eszme. sít régi igazság i-. amit a régi római Wlesész szavukba foglalt, hogy : .a holtak élete uz élók emlékezetéből áll'. A regiek halottjaik évfordulóit (aniiiversurium) ke­ gyelettel megölték. A keresztyén vallás pedig közös napot rendelt a halottak emlékének. E- ki ne emlékeznék azokra, kikkel egykor meg­ osztotta az elet bájait és bajait egyaránt a múlandóság e tarka nyüzsgelmébeir. Ki ne emlékeznék ifjú és agg egyaránt izokra, kik vér-égé. barát-ig kötelékénél fogra oly közel állottak egykor szivéhez, leikéhez és legked­ vesebb éneiméihez. Es ha az ifjút él.-nk érzékenysége olykor megren­ díti az enflekeiet veri'fényéuél, a>. aggnak éber álmaiban szintén megelevenftlnek azok emlékei, kikkel együtt kezdték, folytatták egyket a földi lét. ] körforgását : míg egyik, másik előbb kidóit a forgatagból, és maradt < -ak az emlékezet, vérzőn az ifjúnál? nem kevésbbö kín­ zón az aggnál, kinek egykori kedveseiből, ismerőseiből több van már a föld datt, mint a fold fölött. Emlékezni tehtH az elmúltakról emberi -ziv hiva­ tás*. a lelek, a . agy mnkod-'ének elutasilhatlan «züle. ménje, a kegyelet éz az eh • tapadt önszrretel .szak­ munkája: mert a liiu-ag is mint árnyék a világosságot élni iridh ithnnl kisen az önérzet legtisztább híveit is Az igaz kegyelet csak a teljes lemondás gyümölcse. • »tt a sírok mezején az i kis nefelejts, az a szerény ibolyáe-ka, az a »»om»ri fut igazibban beiéinek, mint a kétes dicsőítéssel teleirt gránit obelisikek Az élók pompázh itn.ik. hivalkodhatnak is bonnak, a holtak egy­ aránt csendben nyugMruak, enyésznék atattok. A sir emlékek tehát nem merik meg a kegyelet nagyságát. Annak az 1-U-u az egyedüli meguiéroje. Es meg b sokfélékében tanulságos, épületes, süt megható a temetők világa. Ha min fogadjuk is el azon véleményt, melyet ■•gy angol iró állított fel. hogy a temetőben elhantoltak legnagyobb része meggyilkoltakból áll. tudni illik : tíngyilkosokból, kiket testi, lelki életmódjuk, ►zenv-delyük, az életerő rohamos fogyasztása, vagy kimerültség, elkö­ vetett büu megtorlásának réme miatt önkény te- öngyil­ kosság juttatott ide a rendes életkornak elérése előtt; és meggyilkoltakból: kiket háború, rablás) .-zoiuj. buszú és tévesztett gyógy-eljara- döntött a sírba. Ha mm fogadjuk is el ezen állítmányt, óukénytelen e.-zúnklie őtlik a gondolat, ha az ezer év ezer rirokni tekintünk, hogy kik és milyenek voltak ők, a kik ott portanok. Vannak ott híretek és ismeretlenek, ifjak és öregek, gazd.gok é.« '-regények. jók és gonoszak. Van, a ki -zónyeges szobában, van a ki- zugban szüle­ tett. Ez fényes ősök ivadéka, amaz szegény szülök nem­ zedéke. Az szerepet vitt a társadalomban, ez tengődött a kőzép-zeriiségben, vagy még alább. Az aratta méltán vagy méltatlanul az élet javait, emez csütlőtt, botlott, ehezeit e.s fázott. Stb. stb. S mind ide jutott, azt sem tudva, hol kezdődik' az elet. hol kezdődik -a halál. Es költészete is van a temetőnek. Míg ott alól az enyészet munkája faly, itt fönn az elet zajz eayeleg a növények tarka viruló aril.c-. illa­ tában ; czifra pillék és fényes rovarok z-ougásábau; a fik susogó ágain a madarak andalító ddaiban. Igazán tanulságos, megható kép. A sűrű akáczik, magas lombos bokrok árnyékában emelkedő márvány-emlékek, apró tarka fakeresztek mind beszédesek és — mint az életnek, történelemnek nagy könyve tárulnak élénkbe. Azután vannak furcsaságai is ennek a szomorú ta­ nyának; nem azok a hiú. kérkedő, dicsekvő felírások a hideg márványokon, hanem az a naiv, olykor mulattatom kedélyei sir-iratok, melyek nem is a halottat jellemzik, mint inkább sir-irat szénijének észjárását és érzelmét tüntetik fel. Magam is számtalan ilyen epitiphinmot i-m-rek, nem utolsó ezek közt az állítólag un-koiczi teiuetóbeli, mely igy hangzik: Ifi nyugrzik Joanm * Kis. ki nrm valami His­ tória iró. hanem tí»liderböl dolgozó csízmadu'mc.ter Miskolezou. ... Komolyabb hangút olvastam magam a negyvenes években Váezon a város alsó részén a hét kápolna felé fekvő temetőben, ilyen rímekben : E portan '• -álban. Itt nyugszik az Atban Háry MatyiHetven esztendőKomor látás Már nem oly erős. ..................................... stb Itt egy miatyínkot elnioudbat-z, ■ Azután mar tovább ballaghatsz. De megható komoly felírásokat is ismerek. ilyen .ír, melyre 1855 augusztus havában Bu lápesten a váczi úti. most már elhagyott, temetőnek keleti szelén bukkan­ tam. Vörös márvány sirkövón alléit a fölirat, s midőn megpillantottam, -rinte megdöbbentem, niucs-e közelem­ ben zsaudár, ki hogy ha leírom, bevisz a rendőrségre. Az egesz sir-irat következő: M.\.Iili:< SEK .1 tXtls. nn-zhslt l-l‘l »-pt 1 * kota .*>»» evében 1'e-trn Karán lettét a -írnak >1.1- r.itya, lU,t>.« -i-rannsr-zgok roiujain ll-‘ld«e, ki vlliunyt < t-.l.bé nem siratja Foldidl hazáját gyá-zos romjain. E -ír .-mlek.t -zenü l- ha l’rirm i Egy -rer meghalni könnyű, d« az igazán boldog­ talan, a ki kétszer bal meg. •» • Azok a koszorúk^ melyek hBotiak mpjtn a sirinlm-kia borulnak, *zok a mécsek, m-l -k ott a sírok fölött világitnaR, hl n-m is mind a kegyeletnek, de még is mind az emlékezetnek tanúságai és a régi igaz mondát mindig uj marad: hogy a holtak élete az é!->k emlékezetéből áll. n. Hát mit tegyünk! .Mit fognak lltl.i-aa-'iyarmat városának érdekében az intéző körök cselekedni? Erre] n kérdéssel végződik - lapok legutóbbi sr,imában az aszód l>al.i—a gyarmat — losonczi vasútról s a losonczi vasúti uzl-tvez-t iseg n--zaállitásir.’d szál> hír Az kétségtelen, hogy valnm - ,-.clekedni itt »r alkalom, s hogy őzt a: alktlm'.ik élsz i'.--tani B. Gyarmatnak -em szabad, teuuio okvetlenül kell vaUmit, �2 NöüftÁD1 LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ ISO^nüftmber 4 �' 1894. november 4.' iMpnlnr r <rvw nnim utdatvS 8 �4 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. november 4. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00639.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_11_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-11-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 45. szám (1894. november 04.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b6be81b2728bba4787af93efe3c97fac.jpg 301fe66d9d33448f9d46a5774c4e6f57 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/54d46e6d547ae2ed798e5eb08633f0a4.pdf 7e53e7b76a7d7790c747727ffece9671 PDF Text Text Balassa-Gyarmat 1894. november 11. XXII-ik évfolyam. 46. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Halasa* Gyarmat, nov. Ó. Évek hosszú sora óta B.-Gyarmat városa és vidéke közönségének egyik füvágyát képezi, hogy létesüljön a megye székhelyén fógytnnasium. E vágy indító okait számtalanszor megbeszélték sokan e lapuk hasábjain, vitáztak róla a városi közgyűlése­ ken, de szóba hozták már nem egyszer vármegye­ házunk díszes tanácskozó termében is, úgy, hogy ma már úgyszólván kikérzcssé vált a fógymnasinm iránti érdeklődés. Bármely alkalommal összejövünk, megindul az óhaj és sóhaj, hogy bizony jó volna a főgymnasium; befolyásos ismerőseinket iparkodunk megnyerni ügyünk részére és mikor a milleniumi tervek közé a főgymnasium is felvétetett, azt hittük, hogy reményünk megvalósul. De fájdalom, keserű csalódás ért bennünket, elbuktunk, mielőtt harczba mentünk volna. Az oppositiónak harc/. nélküli győ­ zelme lelkesedésünket lehütötte, de a vágy meg­ maradt azzal a kúlömbséggel, hogy már csak az optimisták hisznek a terv megvalósulásában. S mikor csalódásunk fölött számyaszegetten búsulásnak in­ dultunk, uj reménycsiilag fénye kezdett felénk tün­ dökölni. 6 Felsége magas látogatását ismét oly alkalomnak tekintettük, mely lendületet ad a főgymnasium ügyének. Ő Felsége meg is értett ben­ nünket, mit bizonyít 1000 frtos alapítványa, a körünkben időzött ministerek figyelmét szintén fel­ hívtok ügy ünkre; ö méltósága l’ulszky Ágost úr pedig, mint megyei közéletünk egy vezérférfia tud mozgalmunkról. Azóta azonban hallgat a krónika, pedig, ha nem mozgunk, ha nem gondoskodunk róla, hogy ez a kérdés folyton foglalkoztatván a közvéleményt, a megvalósulás stádiumához közelebb hozassák, akkor a b.-gyarmati főgymnasium csak az óhajok térképén fog szerepelni. Okvetlen kell tehát tennünk valamit. Nagyobb szabáséi értekez­ leten határozott alakban ineg kell nyilatkoztatni a közvéleményt, állandó bizottságot kell szervezni, melynek hivatása volna a dolgot nyélbe ütni. A kivitel módozatairól most még korai volna itt, e helyütt beszélni, de, ha arra kerül a sor, tövirőlhegyire elmondjuk majd szerény nézetünket. Annyit azonban már most meg kell jegyeznünk, hogy ha a mozgalomtól sikert várunk, akkor élére legtekin­ télyesebb férfiúinknak kell állaniok és a bizottságba oly befolyásos egyéneket kell kiküldeni, kikben van erkölcsi és anyagi töke; kik tudnak akarni és tud­ nak akaratuknak érvényt szerezni. De a mostani helyzetnek mindenesetre véget kell vetni. Vagy-vagy! Vagy komoly munkához fogva, mindent megteszünk a siker érdekében, vagy pedig az ábrándok országntját elhagyva, más felé irányítjuk figyelmünket és két kézzel hozzáfogunk a meglevő fejlesztéséhez. Mert valljuk meg nyíltan és őszintén a főgymnasium kérdése .Mahomed koporsójaként ég és föld között lebegvén, sokat ártott polgári iskolánknak. Utóbbi időben már csak olyan beteges, mostoha gyermeknek tekintettük, nem törődtünk fejlesztésével és megvontuk tőle sympathíánkat, pedig az adott körülmények között a polgári iskola fontos missiijt teljesít és valósá­ gos áldásnak tekinthetjük. Alsó I osztálya — mi­ ntán a latin nyelv rendszeresen tanittatik — az algymnasiumot pótolja. A tanerők nemes ambitióval iparkodnak az iskolát kellő színvonalon fentartani, de működésükre bénitólag hat a kellemetlen bizony­ talanság és becsvágyunkat nem tudja fokozni, ha a közönség a polgári iskolát mintegy szükséges Tosz­ nak tekinti és mindig ideálként szembe állítja vele a gymnasiumot. Ennek hatása megnyilatkozik az iskolai fegyelemben is, mert Inában az iskola nem tudja magát elszigetelni a társadalom befolyásától. Ezen egészaégtelen állapotnak tudható he az is, hogy bár p'dgári iskolánk egyike a legrégiebbeknek, szervezetileg mégsem terjeszkedőit, pedig a szervezeti terjeszkedés az egész intézet izmosodá­ sához hozzájárult volna. N itt vissza kell térnem ama már 3 év előtt általam is’ annekUlt régibb keletű eszméhez, hogy ha a polgári, iskolába uj ólatot akarunk önteni és a közönség nagy részének erdőkéit ki akarjuk elé­ gíteni, akkor kell hatnunk, hogy a polgári iskolát kereskedelmi iskolával blivitsílk ki. Ezen terv megvalósítására sohasem volt alkalmasabb idő mint most, mert magában a ministeriumban foglal­ koznak azzal az ideával, hogy a polgári iskolák 5. és 0. osztályai szaktanfolyamokká alakíttassa­ nak át. *“ —■“ Kereskedelmi iskolával bővíteti polgári isko­ lának meg volna a vonzó ereje, emelné az iskola nimbusát, népszerűségét, . de praktikus értékét is fokozná. Hál, ha nem tudjuk, elérni a főgymnasiumot, öljük meg a tengeri kígyót és törekedjünk keres­ kedelmi iskola után. A mostani helyzeten azonban minden esetre változtatni kell, mert semmit sem téve, csak ábrándozva, petn lesz sohasem főgymnasiumunk és. gyengítjük a polgári iskolát. A vagyság kérdését így állitván fel, gondol­ kozzanak róla a hivatottak és cselekedjenek! Vajda Vilmos. Vidéki városok uj házainak adómentes­ ségi ügye. Balassa-Gyarmat képv»elóte4ülete november hó 3-án tartott közgyűlésében ig>>n fontos és kezdeményező határozatot hozott a vidéki varosok uj házainak adómen­ tességi ügyében. A kellőleg megindokolt határozat a következő z . A B.-Gyarmaton, mint Nógrádvármegye székhelyén, mely tudvalevőleg egyszersmind az ugyanitteni kir. tör­ vényszék-, kir. ügyészség, járésbíróság, ügyvédi kamara, kir. pénzügyígarjjTOteág; kh.'T'infvédzAszlóalJ és csendörszámyparani-snokság, továbbá három pénzintézet szék­ helyéül is szolgál, — napról-napra mindinkább érezhető lak.is-nyomomság lehető megszüntetése végett, az építési viszonyoknak huzamosabb idő óta való megfigyelése alapján, az elöljáróság indítványára s az ügy beható meg­ vitatása ijs letárgyalisa után a városi képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, miszerint Xógrádvármogyc tör­ vényhatóságához kérvény intézteitek az iránt, hogy e törvényhatóság figyelemre méltatva azon tapasztalati tényt, hogy a székhelyén, B.-Gyarmaton, esetleg a megye más városában is, épp úgy, miként az ország legtöbb vidéki városában, a lakásviszonyok felettébb kedvezőtlenek, » az építkezési kedv egyáltalán nem vesz lendületei, leg­ inkább azon indoknál fogva, mert az uj épületekbe fek­ tetett tőke az illetőknek biztosan n-*m hozza meg a kellő, mérsékelt kamatot, - pénzüket tehát inkább más. jöve­ delmezőbb vállalatba fektetik, esetleg takarékpénztári betétekbe helyezik el; e napról-napra mindinkább érez­ hető, sajnos s főleg a tisztviselő s hivatalnok-osztályt, d>- általában az adózó polgárságot súlyosan terhelő álla­ pot javítása végett tehat méltóztatnek a tekintetes tör­ vényhatóság az úgy fontolóravételn után s nagyobb nyo­ maték végett a társ-tőrvi'-nvhatóságok hozzájárulásának is kieszközlésével, a magas kormányt és egyszersmind a törvényhozást feliratilag arra kérni, hogy a vonatkozó törvényszakaszoknak <1868: XXII. t ez. 23. és következő paragrafusai) az ügy felettébb sOrgös voltánál fogva addig is, mig a munkába vett uj adótörvény meghozathatik, novelláris utón való módosítása mellett törvény.intézkedés hozassák, melynek erejével minden törvény­ hatósági székhelyen, esetleg más vidéki városokban is az uj házak utáni adómentes-ég a mostani 10 év helyett legkevesebb 15 évre tzrjesztessék ki a fent említett oko­ kon kívül annál is inkább, mert a törvény ily méltányos intézkedéséből a kincstárra egyáltalán semmi kar, vesz­ teség néni háromolhat, bizonyos lévén az, hogy e ked-_ vi-zmény természetszerűleg fogja maga utAn* vonni az' építési kedvnek országszerte való emelkedését és így — mig egyrészt a vidéki városok gyorsabban fognak fejlődni, szépülni. -- az amúgy is fel-Üébb mostoha állapotban sínylődő vidéki iparosság sűrűbb és állandóbb keresetforrá-hoz jut, minit il ad-íkepessóge tetemesen em -Ik -iln -k : az államkincstár t-list közvetett és közvetlen, bővebb adózás utj.iu sokszorosan megnyeri azt az aránylag ki­ sebb s a nem építkezés mellett amúgy is vsak képzele­ tinek tekinthető veszteséget, amit a ház-adómentesség éveinek kiterjesztése okozhat Ámbár uj építkezéseknél a mentesség lejárta után szaporodó hátbér (illetve hlzbérosztály.i ló) sem megvetendő az állam szempontjából. Egyébként nemcsak i politikai méltányosság. d>> a jogegyenhWg elvét is milyen zérti, hogy mig az or-zág székesfővárosi, Hu-lipest, m-lv k-lvező helyzeténél s mint fejedelmi es kormányzati székhely különb-n i> fe­ lettébb -ok előnyben részesíti. az uj építkezésekre nézve 15 évi a lóm >ntességet élvez, addig a m igukr i Ingyatott cs sők'ior még kielégítő közlekedési útikkal -em bíró vidéki városok uj hátai csupán kijevi, a-lómetiteasugben. részesülőinek Anélkül tehát, hogy a vidék legkevézbbé is féltékeny volna s irigy szemmel nézne az ország székesfuvárosára ; mégis a fvlbozott e/áfoihatlan indokok, sőt a helyez uemzetgazdasági politika is a legmelegebben, — sürgősen ajánlják, hogy <• tekintetben az egyenlőség a fű és a vidéki városok között belyreállittassék.* Ugyanezen közgyüléz tárgyalta az 1895 évi költség­ vetést is, mely szerint a bevétel 10701 frt 08 krbazt, a .szükséglet 23.305 funnt 24 árban állapíttatott meg, a 12.601 frt 16 kr. különbség 69' „-túli pótadóval lesz fedezendő. Végül sajnosán vette a közgyűlés Baintner Ottó képviselőtestületi tag urnák a városi megbiutásokról való lemondását. Mint már jeleztük, Vannay Ignácz szintén lemondott a városi megbízatásokról. Mindkét kép­ viselő a Itákúczy-lélo, általunk már ismertetett ügy miatt határozta el magát a lemondásra. A közgyűlés elhatározta, hogy interveniálni fog a két érdemes városi képviselő­ nél, abból a czélbóí, hogy visszanyerje őket a köz­ ügyeknek. A fizetési meghagyásokról szóló törvény. Lapunk okt. 27-iki -rámában ismertettük az uj sommás szóbeli eljárást, most ugyan azt tesszük a fize­ tési meghagyásokról szóló törvénynyel, mely szinte no­ vember hó elején lépett életbe. A fizete-i meghagyás utján érvényesíthetők azok a követelései, melyek járulékok nélkül 1000 koronát (500 frt) meg nem haladó pénzösszeg fizetésére, vagy 1000 korona értékét meg nem haladó értékű, határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok, vagy értékpapírok szolgáltatására irányulnak. A fizetési meghagyások kibocsájtása az illetékes jbiróságok hatáskörébe tartozik. A fizetési meghagyás kibocsájtása szóval (szemé­ lyesen, vagy meghatalmazott által) avagy Írásban kérhető. És ugyanazon adós ellen több követelésre, vagy több adó?-ellen-ugyanazon követelésre együttesen terjeszthető elő a kérelem. Ha az írásbeli kérvényt a kérvényező magi nyújtja be, sajátkezüleg kell aláírni n két tanítva! elöttemeztetnie. A bíróság a kérelem folytán minden tárgyalás ’ nélkül .fizetési meghagyást* bocsát ki, melyben meg­ hagyja az adósnak, hogy tartozását járulékaival 16 nap alatt fizesse le, avagy azon idő alatt ellenmondását jelentse be. s ha annak eleget nem tesz, sem pedig ellenmondását be nem terjeszti, ellene végrehajtás kérhető. Ellenmondás a bíróságnál bejelenthető élő sióval, vagy Írásban, sőt már a kézbesítés alkalmával magára a kézbesítési Ívre ráírhatja az illető, vagy ha Írni nem tud. magával a kézbesítővel ráiratlutja és kézjegyével ellátja. Ha az adós ellenmondóit, a bíróság bármelyik fél kérelmére tárgyalást tűz ki. « csak azután lett per az egé-z eljárásból, mely aztán az uj sommás eljárás sza bátyai szerint folyik és döntetik el. Ha azonban az adó- a fizeté-i meghagyásnak 15 nap alatt ellent nem mondott, akkor a hitelező kérel­ mére végrehajtásnak van helye Az ez iránti kérelem is — h.i '-sok nem ingatlanra szándékoltatik vezettetni — irá-ban. egv példányban, vagy élőszóval is előterjeszt­ hető. De ekkor a végrehajtás még csak a követelés biztosításáig terjed » az adósnak a végrehajtást elrendelő Végzés vételétől számított 30 nap alatt még mindég joga van ellenmondátet bejelenteni: de ha ezen idő alatt sem adja be, a bíróság hivatalból mondja ki, hogy a végrehajtás folytatandó, mikor aztán az erre kiküldött végrehajtó a végrehajtató fél szóbeli, vagy írásbeli meg­ keresésére a további végrehajtási cselekményeket foga­ natosítja. A mint az elmondottakból is látható, a fizetési meghagyás intézménye azt czélozza, hogy ott. a hol n követelés nem vitás’ olt a hosszas és költséges peres eljárás m-llőztetík A mi egyaránt javára van hitelezőnek és adó-nik, m-'rt eddig bármilyen világos és határozott követelés mellett az ad is ellen keresetet, pert kellett indítani, - Inat adósnak a követelés elleti semmi kifo­ gási nem volt is. a hitelező csak bizonyos alakszerűsé­ gek m-gt irtási mellett és e-al időveszteséggel kapott mira-ztaló végrehajtat-ő Ítéletet. :> mi a biróságnik is nem cs-kély időveszteségébe es munkájába került, holott az ilyen’ eseteknél a tnlajdonkép'ni bírói teendő­ nek. a vita- kérdések eldöntésének szüksége f,mn nem is forgott. Az eljárás olcsóságát szintén már maga a törvény biztosit) t. midén kimondja, hogy h.v a hitelező ügyvéd által képviselve nincs, esik a b-ílyeg és postiköltség -zimithito fel, ügyvéd által képviselt elás esetén pedig . -iki- ,|<t koronán foltil ss.imithitó dy és peshg 40 ko­ ronán felül lt» koronáig 2 korona. ItH k'rónától -kőt) koronáig l knr-'M, V>3 -60Mg 6 korona. OsMX-lOOO koronáig 8 korom iár a fizetési meghagyás kibocsát tea iránt előterjesztett Zot’etettt-'rt. ellentmondás elót-rj-szt黫érl pádig «wu ömogm)K,t,«J«. .................... .. �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ Ax ellenmondás intézménye ura szolgál, hogy jogtalan követelések fizetési meghagyások utján ne inényesittethessenek. De gondoskodik a törvény and! b, hogy a járatlanabb, tanulatlanabb emberek tudatlarságávxl visszaélések el ne követtessínek. Azért bírság terhe alatt köteleztetik a kézbesítő, hogy ar írni nem tudó adósnak a fizetési meghagyás tartalmát megmagyarázza, ellentmondási jogára figyelmeztesse. Ennyiben tartottuk szükségesnek ismertetni a fi le­ téti meghagyásról szóló uj törvényt. Kiért nem magjarosodik Veres községe ? Énben ax ügyben ax alábbi lerelet vettük: Tekintetes szerkesztőség! Alólirott Veres, nógrádmegyei tót kóxség iskolá­ jában a magyar nyelvet oktatni óhajtottam. Miután a nép szegény, nem képes gyermekeinek a szükséges tan­ könyveket megszeretni; ennélfogva fölkértem Dudevnky István felső-tuzovaiki körjegyzőt, hogy az elülj árusig által a községi pénztárból utalványoztasson bizonyos összeget magyar iskolai könyvek beszerzésére, mint az a szomszéd községekben is történik. A körjegyző úr ezen kérésem teljesítését kereken megtagadta. Kénytelen vagyok te­ hát a magyar nyelvet tovább is magyar tankönyvek nél­ kül tanítani. Az eredmény, természetesen nem lesz olyan, mint ha az oktatás könyvek segélyével történnék; ennek oka pedig senki más mint a körjegyző úr. Bizonyára ritka eset, hogy egy körjegyző akadályozza a inagyarositást Kérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék ezen esetet — okulás cxéljából — becses lapjában közétenni. Veresen, 1894. november 4. Bodiczky Dani, A patvarezi kisdedóvó ügye. Tekintetes Szerkesztő úri A .Nógrádi Lapok és Honti Hiradó* * legutóbbi száma: „Hirek és Különfélék rovatában: .Patvarezi Kis­ dedóvoda hol késel a nappali fényben? * czim alatt a patvarezi kisdedóvoda hosszasan-vajúdó ügye iránt érdek­ lődik ( arra conclusióra jut, hogy a nógrádvármegyei kir. tanfelügyelőség a vármegyei közigazgatási bizottság utján ax ügyet sürgetné. Én, ki Kosztka Mihály, kir. tanfelügyelő fáradbatlan munkásságának egyik igen közeli szemlélője voltam s ténykedéséről teljesen tájékozva vagyok, mondhatom, hogy K. M. kir. tanfelügyelő azon kevés hivatalnokok közé tartozik, kik hátralékot — a majdnem 400()-et mutató iktatókönyv mellett bár — egyátalán nem hagy. Nem akarván azonban e jelen sorokban Kosztka nagy érdemeit, melyeket Nógrádvármegyében bár rövid itt léte alatt szerzett, részletezni, áttérek a patvarezi óvo­ dára, illetőleg annak ügyeire. A vármegyei alispáni hivatal megkereste a kir. tan­ felügyelőt, hogy ez tf járási főszolgabíróval egyetértöleg oda hasson, hogy ezen közhasznú intézmény mielőbb életbe léptettessék. A kir. tanfelügyelő e megkeresésre a főszolgabíróval helyszínén megjelent, hol előbbi a községi elöljáróságot illetve képviselő testületet az óvoda tervrajzának s költ­ ségvetésének elkészítésére, s mivel a rendelkezésre álló anyagi erő elégtelennek bizonyult, államsegély kieszközlése T Á R C Z A. A kik egymást szerették. — Történeti elbeszélés » XVII. századból. — Vitális Mértél. n. Fánchy Pál és Balassa Szádon, — most már férj és nő — nein mentek vissza Hozóikra, mert annak közelében a Balassa Simon keze járt, e helyett Fánchy Pál kaboldi birtokaira síeltek. Itt boldogság környezte őket, magokba vonulva nem gondoltak n világgal, nem a következményekkel, a szerelem inindentmindent felejtetett velük. A házi és birtok gondok sem zavarták az uj házaspárt, hisz ott volt Piscator, ki nemcsak a vagyoni kénlésekre, de más mindenre is éber figyelmet és gondot fordított. Mig az uj házasok egyedül szerelmüknek éltek, azalatt Pozsonyban nagy lárma keletkezett, mely az egész felső Magyarországba elhatott, l. i. hogy Fánchy Pál unokahugál az apáczáktól megszöktette. Balassa Simon sokkal hatalmasabb lir volt ak­ koriban, hogy ebben az ügyben befolyását ne tudta volna érvényesíteni. A felhők mindig jobban és jobban tornyosultak a fiatal házaspár feje fölött, bár ők e-akis szerelmüknek éHek, nem törődtek a külvilággal, annak fecsegésével, sorsukkal igen meg voltak elégedve. Nem ugy Piscator. O leikéből szerette a fiatal urát, úrnőjét. így miután a szöktető . * egybekelés, a vallá-<változás az ő müve volt. főkötele<sógének ismerte a hnrezot egymaga felvenni, hogy a bekövelkezendőklíil a fiatalokat megóvhassa. A fiatalok bíztak is Piscatorban, minden intéz­ kedését jóváhagyták, sőt még akkor sem mondottak ellene, mikor az 6 felfogása szerint egyik helyről a másikra kellett n boldog lakást áttenni. így történt, hogy Kábáidból a Somlyói várba költözött ifjú házaspár, hol nagyobb bátorságban véltek élni, a vár jó karban volt, az őrség meglehetős számban -volt, minélfogva szigorú alletiőrzés mellett nem voltak egy könnyen meglephetők. cxéljából a magas kormányhoz felterjesztendő kérvény szer­ kesztésére hívta fii. A kérvény, a tervrajz s az épület felállításának költségvetése a kir. tanfelügyelőhöz be is érkezett. Az óvoda tervrajzát az államépilészeti hivatal 1893. óvi szept hó 2-án záradékolta, az államsegély iránti kérvény pedig a kir. tanfelügyelőség meleg ajánlatával s a helyzet világos feltüntetésével ugyanezen év okt. hó 28-án terjesztetett fel a magas kormányhoz. A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter 1893. évi decz. hó 31-én kelt 52416. számú magas rendeletével kimondotta, hogy hajlandó a patvarezi községi. óvodát segélyben részesíteni, de csuk ezen óvoda működésének megkezdése után. Gondoskodjék tehát a kir. tanfelügyelőség arról, hogy e kisdedóvoda kellő időben való megnyitása iránt a szükséges intézkedések megtétessenek s az óvoda költségvetése 3 példányban felterjesztessék stb. A kir. tanfelügyelőség még január havában értesítette a főszolgabírói hivatalt a magas kormány rendeletéről, de egyszersmind meg is kereste, hogy gondoskodjék mi­ szerint a kérdéses kisdedóvoda megnyiltassék, a miniszter által kívánt költségvetés hozzá beterjesztessék, továbbá megkereste az iránt is, hogy az óvodai helyiség a már jóváhagyott terv és költségvetés szerinti átalakítása iránt való árlejtést ejtse meg, hogy a tavasz beálltával az épület átalakitasrék s ez kellőkép kiszáradva rendelteté­ sének mielőbb átadható legyen. A költségvetés ez évi április hó 25-én érkezett a kir. tanfelügyelő kezéhez s az óvodának szánt helyiség átalakítása is kezdetét vette. Végre szóbeli jelentés érkezett, hogy az óvoda teljesen kész. A kir. tanfelügyelő e fairre s nem hivatalos értesí­ tésre a patvarezi kisdedóvodai bizottságot október hó 7-én óvóuöválasztásra hivta egybe. Ezen állásra egy teljesen képzett, jóravaló de r. kath. vallású óvónő pályázott. A kir. tanfelügyelő október hó 7-én helyszínén megjelenvén, azon tapasztalatra jutott, hogy az óvodának szánt épület csak külsőlég viseli a díszesebb mázt, belül butorozallan, üres s az óvónő lakhelyisége a törvény kí­ vánalmának meg nem felel. Az óvónő megválasztása ellen pedig azon ellenve­ tést tette a bizottság, hogy ő maga hirdet pályázatot s mivel szerinte a patvarezi közönség legnagyobb részt ág. hitv. ev. hívekből áll, (225 ág. ev., 217 r. k., 7 izraelita) tehát inkább ily vallású óvónőt óhajt, figyelembe nem véve azt, hogy báró Pongrácz Istvánná, ki a 4000 írton felüli alapítványt tette az óvodára, buzgó katbolikus volt s gróf Zichy Nándorné, ki a kisdedóvoda ezéljaira .al­ kalmas helyiséget adományozott — szintén buzgó katholikus. Ily állV i mellett a dolgoknak, az óvoda átvehető s az óvónő még megválasztva nem lévén, az e térem ne­ velés még most szünetel, mit a kir. tanfelügyelő okt. 16-án az alispánnak tudomására is juttatott. Ez a merev tényállás. Kit terhel itt a felelősség ? Hogy a kir. tanfelügyelőt nem, arról minden elfogulat­ lanul Ítélő elég meggyőződést szerezhet. Végül még egyet: szomorú, igen stomorú, hogy az annyira felvilágosodottnak nevezett 19-ik század végén még ott is felekezetieskedünk, hol erre egyáltalán szük­ ség nincs s hol egyházi érdek érintéséről szó sem lehet. A községi óvoda kizárólag a magyar nemzet oltára, már most, hogy mily vallású a pap, ki ott áldozik, te­ kintet alá soha sem jöhet. : Egy kisdedbarát. Ott töltötték ók boldog idejüket abban a csendes, külvilágtól elzárt kis fészekben s a midőn szép hold­ világos estéken, a vár verandáján, egymás mellett boldogsággal megtelt szívvel ültek. Szidott vállára hajtő fejét, nem beszélt — mindketten hallgatlak teljes boldogságukban nem emlegették a múltat, nem a jövőt, hanem mint az igazi szeretők tesznek: csakis a jelennek, egyedül annak éltek. Egy-egy ölelés, egyegy csók számukra lehozta az üdvöt a mennyországból. Balassa Simon, midőn leányának tnegszökteléséről biztos tudomása lett, mindenekelőtt Balassa Pál püspök rokonához futott tanácsra. A püspök ma­ gával a megszöktető * tényével még talán kibékült volna, de vallási túlbuzgóságát mélyen sértette, hogy Szidónia és Fánchy megvetették az egyedül üdvözítő katholikus vallást és eretnekekké lettek. Ez igen fel­ háborította a különben jámbor kedélyű püspököt s Balassa Simonnal szövetkezett az uj házaspár ellen. Tudvalevő dolog, hogy a közlekedés akkori idő­ ben nem volt oly könnyű, mint manapság s például Dunán-innenről Dunán-túlra utazgatni nem kevés időbe került. A házasok továbbra is boldogan éltek Somlyói várukban. Mindketten megkapták ugyan a szentszék előtt való megjelenésre az idézést, azonban Jeremiás vette át az iratot, ki annak tartalmát velők nem kö­ zölte. mert nem akarta boldogságukat megzavarni így húzódott ax ügyük, de mimiig erősebb és erősebb hullámokat vetve: a kir. liscus szintén beleavatkozott a dologba, tanuk lettek kihallgatva főképp arra nézve hogy a fiatalok együtt élnok-o, és kihallgattalott a hurkai lelkész is, ki az egybekelést bizonyította. Jeremiás mindezen tényekből látta, hogy a do­ log igen komolylyá váll. Látta, hogy itt a cselekvés térére kell lépni, a bajt közölni kell a fiatal házasokkal, különösen azért, mert Balassa Simonnélól is jött le­ vél, ki elpanaszolja szánandó sorsát, férje általi üldöztetését. Hozzátok mennék — írja levelében — kedves gyermekeim, mert terhes az ittlétem, de fér­ jem előtt tett esküm köt — nem mehetek. Nemcsak rokonaimat, de Balassa Pál sógoromat, a püspököt is felkerestem, hogy engeszteljék ki férjemet, de hiába .sikertelen maritól, mert ez utóbbi különösen azért haragszik, hogy megtagadtatok a Krisztus szent lestél; 1894. november 11. Tót lapszemle. .A kulturális téren mindent . . .* Ezen czim alatt a tur.-szeutmártoni „Národnye Noviny * elmondja, hogy T.-Szentmártonban egy tót Muzeum-Egylet akart ala­ kulni, mely alapszabályait fel is terjesztette a belügy­ miniszterhez. Az eljáró bizottság biztosra vette, hogy az alapszabályok megerősittetnek, s hogy a tét muzeumegylet megkezdheti a munkásságát Ezt annál is inkább biztosra vette, Írja a N. N., mert csak nem rég a du­ nántúli magyar közművelődési egyesület mint szükséget emelte ki a vidéki múzeumok alapítását. S ennek daczára Hieronymi miniszter a tót muzeum-egylet alapszabályait — ad acta tétette. A czikkiró nem tudja ezt megbocsá­ tani a belügyminiszternek s a kormánynak s csikkét igy fejezi be: „Ha többé-kevésbé politikai jellegű ügyben akadályoztak bennünket, a világot mindig annak han­ goztatásával bolondították el, hogy maradjunk a kultu­ rális téren, ott hogy mindent megengednek. Kiváncsiak vagyuuk arra, hogy mit mondana most Wekerle és Hieronymi, kik politikai svihákságban teltettek elődeiken, s hogy mivel indokolnák az eminensül és kizárólag kul­ turális egyesület szabályainak meg nem erősítését? * Uj tótlap. Budapesten egy uj tótlap indult meg * „Kresfan (Keresztény) czim alatt Lepsényi Miklós ki­ adásában is Bleszkány Ferencz kát káplán szerkesztésé­ ben. A lap megjelenik hetenkint egyszer Zichy Ferdinaud gróf politikáját követre. Kinyilatkoztatja, hogy nem fogja bolygatni a nemzetiségi kérdést s türelmes lesz az idegen vallások iránt. Ugy látszik azonban, hogy a vallások fogalmát nagyon szűkre szabta a szerkesztőség, mert az eddig megjelent három szám erősen antiszemitikus. Az uj tót lap első sorban a szabadelvű pártot, ennek lapjait és a jelen kormányt támadja és pedig nagyon borsos czikkelyekben, a szabadelvű egyházpolitika miatt Bevallott czélja a választó tót népet már most előkészíteni a jövendő választásokra Zichy Ferdinánd gróf szellemében a ez okból minden erejéből antipatiát igyekszik ébreszteni a felvidék szabadelvű képviselői és tisztviselői ellen. A függetlenségi pártot minden árnya­ latában „titkos kormánypártnak * nevezi s ezért ennek embereivel is úgy bánik el mint a szabadelvűekkel. Tetszését csupán a nemzeti párt bírja s azon töredék, mely a szabadelvű pártból kivált. Hirek és különfélék. Főispánt köszönet Ö Felsége látogatása alkal­ mából főispánunk még a következő köszönő levelet bo­ csátó ki: „Midőn legkegyelmesebb Urunk és Királyunk vármegyénk területét és székvárosunkat elhagyta s a Belügyminister úr utján legmagasabb megelégedését tudatta: el nem mulaszthatom, hogy ugy magam, mint a kormányzatomra bízott vármegye első tisztviselője: az alispán nevében is hálás köszönetét mondjak mindazok­ nak, kik nehéz feladatunkban bennünket oly buzgón és odaadással támogatni szívesek voltak. Nem csupán azok­ nak kell őszinte köszönetét szavaznom, kik a rendezésnél közreműködtek, de az ünnepély sikerének biztosítására megjelent résztvevő hölgyközönséget illeti első sorban köszönő szavam. Fogadják igaz és osztatlan köszönetemet mindazok, kik a menetben részt venni és a kül­ döttségekben megjelenni oly szívesek voltak; do mély köszönettel kell megemlékeznem az úri bandérium tag­ jairól, kivált vezérük-, zászlótartójuk- és vezénylőjükről. hitvallását.' Óh! miért is egyeztem bele nz én és ,a ti nyomorúságtokba stb. stb. végzi be fájdalmasan levelét a szegény anya. Midőn a levelet Pál elolvasta, 6 is elkomolyodolt, de reá pillantott a mellette lévő nejére, megölelte, megcsókolta s azután mindent feledett, Jeremiást kérte fel, hogy cselekedjék legjobb belátása szerint. Fánchy Pál 1651. évbén a pozsonyi káptalan előtt, minden birtokát neje javára vallotta be, igy akarván ez utóbbit biztosítani. Ezek a birtokok voltak: Hozók vára felerésze, továbbá egyéb birtokok u. m. Csahor, Lehotka, AlsóFelső-.Mladona, A(só-Felső-Alsók, Újszeged, Lithva, Laczkö, Szuhn, Kecskés, Varbók, Terpen, Unasrin, Felső-Alsó-Badin. Szelence, Bussó, Szenté, Kepecz, Korponni ház, soproni, veszprémi és zalai birtokai, Knbold, Somlyó és Jánosháza. Fájdalom, ez az intéz­ kedés már nem mentette meg őt, mert 1651. év október 5-én a nagyszombati szentszék állal* hozott Ítéletben elmarasztallatott. • A legszentebb és megoszthatatlan Szenthárom­ ságnak nevében. Ámen! Mi Hoffmann Pál, pécsi választott püspök, szt. Istvánról nevezett prépost, Eszlergomfőszékes egyházi kanonok, nem különben inéltóságos és főtisztelendő, zombori l.ippai György esztergomi érseknek, Magyar­ ország prímásának, született köveinek stb. stb. a lelkiekben helyettese s az egyetemes egyházi pörös ügyek legfőbb bírája (egyetemes egyházi ügyhallgató) és ő <■*. k. Felségének tanácsosa, e sorok által meg­ örökítjük és tudomásukra juttatjuk mindazoknak, a kikel illet, hogy, midőn mi alulírott évi április hó 20-ik napján, itt Nagyszombatban, a mi rendes szék­ helyünkön, a fent nevezett esztergomi egyház szent­ székének többi ülnök-uraival egyetemben összeültünk azon őzéiből, hogy a [>ereskedők fölött irányiadé Ítéletet mondjunk, megjeleni a mi bírói székünk’ előtt tekintetes s tudós Maylád Miklós kir. ügyigazgató s a magyar szt. korona listaira s elénk adott és át­ nyújtott nekünk bizonyos — a mi szt. székünk által kiadott idéző iratot s ezen idézet végrehajtójának relációját is. . . (F.lyt kllv.) • “ • A m. kir. orss. levéltárból. �1894. november 11. Fogadják tehát mindazok, kik Felségei Urunk legmugaubb megjelenése alkalmából az ünnepély sikerébe! bánni módon hozzájárulni méltóztattak, ismételten hálás köi-zönetemnek őszinte kifejexését. Kelt Síitákon, 1K94. évi szeptember 24-én. Gr. Degenfeld Ltyos, főispán. Dr. Pulaxky Ágost államtitkár urat a Murányi kerületben gr. Zichy Vladimír ellenében országgyűlési képviselőnek választották meg. Búcsúszó. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. Ministcr úr Ó Nagyméltósága Nógrádrármegyében kifej­ tett buzgalmam és hasznos szolgálataim teljes elismerése mellett engem tankerületemböl Treucsén vármegyébe áthelyezni méltóztatott Ax idő rövidsége daczára is iparkodtam résxint személyesen, részint pedig Írásban a közigazgatási, egyházi és a tanügyi hatóságoknak a magyar nemzeti irányú népnevelésügyünk felvirágzása érdekében kifejtett kegyes támogatásukért bálás köszö­ netemel s búcsúmat nyilvánítani. Mind a mellett azok­ nak, kiktől búcsúszavam netán elmaradt, ily utón mon­ dok Isten hoxzádot! Kosit kn Mihály,Wr. tanfelügyelő. Kinevezés. Szilassy Ödön, az itteni bonvédzászlóalj egyik századosa, a pancsovai honvédzászlóaljhoz zász­ lóaljparancsnokká neveztetett ki. — lutrik Péter, volt b.-gyarmati kir. törvényszéki biró s kúriai tanácsjegyző a nagyváradi kir. ítélőtáblához bíróvá neveztetett ki. Szontagh Antal kitüntetése. Sxonlagb Antal, föispáni titkár urat s vármegyénk egyik törekvő hát, ax a kitüntetés érte, hogy ö Felsége a Belügyminiszter elő­ terjesztése folytán neki a miniszteri fogalmazói czimet adományozta. Kosztka Mihály volt tanfelügyelőnk, mint érte­ sülünk, ma távozik uj állomására Trencsénbe. A derék férfiútól november bő 7-én búcsúztak el a vármegyei tanítótestület tagjai, kiknek élén . Druga ■ József elnök megható búcsúbeszédet intézett a távozó kir. tanfelügye­ lőhöz a polgári iskola tanácstermében, hová küldöttség!lég hívták meg. Kosztka nagyon meg volt hatva a búcsú pillanatai alatt A tanügygyel foglalkozók egyátalában tanügyünkre nézve veszteségnek tartják Kosztka eltávo­ zását A közigazgatási bizottság havi ülését e hó 16-én fogja megtartani. Hymen. Vecsey Dezső, a füleki járás utibiztosa o napokban jegyezte el Vajda Ilona kisasszonyt, Vajda Nándor lyukva-pusztai (Gömörm.) nagybirtokos leányát Káróly-napján városbiránk Reményi károly meleg ovácziókban részesült; a társadalom minden rétegéből számosán üdvözölték s keresték fel jó-kivánataikkal; a tanítók pedig és a városi elöljáróság testületileg üdvözölték őt Hasonló üdvözlésekben részesült nevenapján Hottovinszky Károly b.-gyarmati róm. katb. esperes-plebános ur is. Jó ezt tudnL A nm. pénzügyminisztérium törvé­ nyes hirdetménye értelmében az eddigi 20 kros ezüst-, továbbá a 4 kros rézpóoz f. évi deczember 31-én túl a forgalomból teljesen kizáratik. A ki tehát veszteséget szeniedni nem akar, adjon túl ax ily pénzein; fizesse be adóba — az év vége előtti Mlkula Endre, losonczi tanító 50 éves tanítói jubileumát októbér 30-án szép és megható ünnepélyes­ ségek mellett tartották meg a városháza dísztermében. Az ünnepély — mint írják — 11 órakor vette kezdetét s azt Margócsy József ev. lelkész nyitotta meg. Majd Búsbak Ádám mondott beszédet, összehasonlítván a múl­ tat a jelennel, Zelenka János pedig az ünnepelt élet­ rajzát olvasta fel. A jubiláns derék tanítót Losoncz összes testületéi üdvözölték. Színi kerületek. A F. M. K. E. két szini kerü­ letet alkotott Vármegyénk városait az első szini kerü­ letbe osztotta be s ezt a kerületet pályázat utján Bes­ senyei Miklós színházigazgatónak adta ki, egyszersmind megkereste a hatóságokat, hogy csakis nevezett igazga­ tónak adjanak engedélyt Bessenyei az előadásokat Lo­ soncion márczius 18-tól május hó 15-ig, B.-Gyarmaton május 18-tól junius 30-ig, Salgó-Tarjánban julius hó 1-íől augusztus hó 9-ig megtartani köteles. A zsenge Iskolás gyermekek érdekében, de a szülők és gondnokok némi kedvéért is ajánljuk az elemi iskolák igazgatóságai szives figyelmébe, hogy tekintettel arra, hogy a téli hónapokban csak 8 óra felé reggeledik, tehát midőn a naptörés miatt éppen leghidegebb az idő, — az eshetöleges éji havazások után pedig a nyomcsinálás, ugy véljük, hogy nem lehet a kicsinyek feladata; mindezen czáfolhatten oknál fogva czélszerú lesz ez év­ ben, mint azt többször már elhatározták: a reggeli ta­ nítást 8 és féL órakor, esetleg 9 órakor kezdeni meg. Hogy ez a zsenge gyermekek testi elkényeztetése volna: azt nem vagyunk hajlandók beismerni; a testedzés azért — észszerű módon szintén megtörténhetik, sőt történjék is meg. Tehát nov. 15-ig "árják a határozatot. Felruházás. A balassagyarmati áll. el. iskola tanító­ testülete, mint évek óta rendesen, ugy ez éri november hó 1-én is felruházta az áll. el. iskola szegény tanulóit. A felruházás immár 9-ik éve abból a most már 2000 frtos alap kamataiból történik, melyet az ottani tanító­ testület s annak igazgatója jóformán krajczárokból gyűj­ tött egybe. A felruházás 9 órakor vette kezdetét Szlranyavszky Géza gondnoksági tag, a tanitótestület és n felruházandó gyermekek szülőinek jelenlétében. Ugyan­ ekkor a segélyalap történetét Kemény igazgató adta elő, majd Sztranyavszky tartott a felruházandókhoz épületes beszédet. Ezúttal is felemlítjük, hogy Bérezel Lipót helybeli kereskedő az állami elemi iskola szegény növendékei közül ex évben is felruházott egyet. Kár, hogy ax ily emberbaráti cselekedetek színhelyén városi közönségünk nem igen szeret részt venni s Így a számos meghívó ezúttal is kárbaveszett. Egy százados öngyilkossága, A sok eleven, nyüzsgő utas ember közt holtat is hozott a füleki sze­ mélyvonat Bpestre. Amikor a kocsik kiürültek s a per­ ront elhagyta a legutolsó utas is, szokás szerint meg­ kezdette szemléjét a vasúti kocsikban a vonatvezető NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ kalauz, hogy nem felejtettek-e ott valamit az utasok. A mint az egyik másodosztályú kocsi ajtaját kinyitotta, megborzadta tantorodon vissza. Egy katouati.-zt feküdt előtte vértócsában, kezében hatlövető revorverrel. A kalauz rögtön jelentést tett az állomásfönőknek, a ki a katonai hatóságot értesítette a szomorú felfedezésről. A vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy a vérben fekvő ember Kubát János százados, a losonczi 25-ik gyalog­ ezredből és hogy öngyilkossággal vetett véget életének. Ezredét rögtön értesítették az öngyilkosságról. Halálos ütés. Csesxtve-Pusxta-Galibán cselédlako­ dalom alkalmával f. hó k-én Gunda Mihály lakodalmas, b.-gyarmati kocsis összeveszett, haragjában karóval ugy főbe ütötte'Bélák (fiala) Mihály ostorost, hogy harmad­ napon meghalt. De még többeket is, sőt egy leányt is összevert a most méltó büntetését váró gonosz ember. Nyári menedékházakat vezető dajkák kép­ zésére a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. é. október hó 14-én kelt rendeletével a losonci! községi óvodának is megadta a jogosultságot, s egyszer­ smind Nógrád vármegye kir. tauíelü^yelőségét értesítette, hogy hajlandó ugy a I.osonczon, mint Balassagyarmaton megtartandó nyári menedékházi dajka-képző tanfolyamokon résztvevő nők részére egyenként 20 frt államsegélyt engedélyezni. Ax érdeklődők kedvéért megjegyezzük, hogy ily tanfolyamokon, melyek hitt hétig tartanak, résztvehetnek oly ép » egészséges, s magyarul Írni, olvasni tudó kifogástalan erkölcsű nők, kik 18-ik évüket már betöltötték s még nem 40 évesek. A tanfolyam meg­ nyitása iránt az intézkedések legközelebb ugy BalassaGyarmat, mint Losonczon meg fognak tétetni. Hogy pedig e képezdékben ne hiába oktassanak a dajkák, arról reméljük gondoskodni fog a viuegye közigazgatási bizott­ sága az 1891. óvi XV. L-cx. szigorúbb végrehajtásával. Juhhlmlő. Hradistya község területére nézve az alispán által 8915. zz. végzéssel megalapított juhhimlőjárvány megszűntnek mondatott ki. Az alma dicsérete. Egy német orvosi szaklapban olvassuk a következőket: Ax alma a legegészségesebb táplálék s a legkiválóbb dietetikus szer a világon. Az almában több a foszforsav könnyebben emészthető össze­ tételben, mint bármely más gyümölcsben. Az alma, ha közvetetlenül lefekvés előtt eszik: 1. jótékonyan hat az agyvelőre, 2. elősegíti a máj működését, 3. csöndes álmot idéz elő, 4. dezinficiálja a szájüreget, 5. leköti a gyomor fölösleges savát, 6. paralizálja a vérkeringési zavarokat, 7. elősegíti a vese kiválasztó működését, 8. megakadá­ lyozza a kőképzést, 9. megóv az emésztési zavaroktól s a 10. a torokfájástól. Névmagyarosítás 1893-ban. A belügyminiszté­ riumnak az engedélyezett névváltoztatásokról kiadott fél­ évi kimutatásai szerint az 1893. évben 888 folyamodó­ nak engedték meg belügyminiszteri jóváhagyással a név­ változtatást. Ez eredmény az 1892. évi állapottal szem­ ben, mikor 781 folyamodónak engedélyezték a névváltozta­ tást, 107 esettel kedvezőbb és kedvezőbb, mint az ezt megelőző hat ér eredménye. Haladást mutat az 1893. éri eredmény az 1891. évivel szemben, mikor az 722, ax 1890. évivel szemben, mikor az 730, az 1889. évivel szemben, mikor az csak 644, az 1888. évivel szemben, mikor 701, az 1887. évivel szemben, mikor az 709 és az 1886. évivel szemben, mikor az szintén 709 folyamo­ dónak engedélyeztetett. Bárminő kedvezőnek látszassák azonban e haladás, mégis az eredmény nem kielégítő, sőt elenyészőleg csekély ahhoz a 7,426.730 magyar nemzetiségű lakossághoz képest, melyet az 1890. évi népszámlálás kiderített és a mely lakosság közt még tömérdek sok az idegen hangzású névvel biró magyar­ ság. Ha a névmagyarosítás nem balad nagyobb arányokban, akkor a millenium is csak ott fog bennünket találni, a hol jelenleg vagyunk. A gomos bacillaire meggátlása érdekében a földmivelésügyi miniszter következő rendeletet bocsátáki: Francziaországban, miként erről a czimnek a hírlapi közleményekből már tudomása van, a szőlőnek egy újabb veszedelmes betegsége: a gommose bacillaire lépett fel. Részemről megtettem minden intézkedést arra nézve, hogy szőlőmivclésünk e szőlőbetegségnek hazánkba behurczolásától megóvassék s a legnagyobb szigorral fogok őrködni a felett, hogy ez intézkedéseimnek foganat a is legyen. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy figyelemmel a hivatali elődömnek a szőlővessző-forgalom szabályozása iránt legutóljára 1892. évi 70600. sí. a. kibocsátott körrendeletre s illetőleg ama korábbi rende­ letekre, a melyek szerint külföldről származó szőlővesszők különleges engedélyem s e czélból kiállított különleges szállítási igazolványom nélkül nem hozhatók be az or­ szág területére, sem az ország területén át nem szállít­ tathatnak, szigorúan őrködjék a felett, hogy szőlővesszö se külföldről, (ide értve Ausztriát is) se Horvát-Szlavouországokbó) a törvényhatóság területére be ne hozassa­ nak vagy át ne szállíttassanak s' ha nyomára jönne, vagy jelét látná annak, hogy valahová az ország határán kívül eső területről származó szőlővessző szállittitik, vagy ren­ deltetik meg, a behozatalt, továbbítást, vagy kiszolgálta­ tást azonnal ne csak a legerélyesebben akadályozza meg, hanem a szállítmányt kobozza s égettesse el és e mellett az 1883. óvi XVII. t.-cz. 12. és 13. §^-ainak rendelke­ zéseihez képest a megrendelő, továbbitó, (szállító) vagy átvevő ellen az elhüvetett kihágás miatt az eljárást a legszigorúbban indíts i meg. Értesítem végül a czimet, hogy egyidejűleg valamennyi szakközegemet is utasí­ tottam, hogy , ha nyomára jönnének annak, hogy külföld­ ről származó szólővcsszők az ország területére behozattak, az illetékes hatóságnak azonnal jelentést tegyenek s a hatósági eljárást a maguk részéről is támogassák. Az ■ esetre, ha mindezek daczára megtörténnék az, hogy valaki a jelen rendeletemben említett tilalmat megszegi, a fennebb megjelölt eljárás megindításával egyidejűleg tegyen ide is jelentést. Jelen rendeletim a Icgszélosebb alapon a hatóságok s a közönség tudomására hozandó. Kelt Budapesten, 1894. évi október hó 4-én. h'e’iletits,». k. 3 A ..Képet Caaládl lepek" zzi-rkexztisége mist mindig, uey ez alkalommal is, szerfelett értékes alkuiul állított buti Ax előliünk fekvő érdekes iáim tartalma » kövilkezö : A jó szövetség. Regény. Tolnai lajosuil. Hajollak országa. Költe­ mény Kántor Imréiül. A halottak napján Költemény. Király lmjoslól Egy a „tizenhárom* körül. Emléklap. K Beniezky Irmától. Halottak napján. Alkalmi táréra. Kritaa Il-töl. Ax Adria partján. Ubcszélés. I'serneczky Gyulánélól. Febölyák Hetéből. Beszély. Gárdonyi Gézától. Halottak eatéjén. Kfil tö­ mény Császár Józaeftöl. Háruló alrdumb. Hajt CentaruslólVan szeme ét nem lát. Egészségügyi czikk Hajdú Józaeftöl. E számot Zsebük Jankó tehetséges fiatal rajzoló eredeti képei: Kossuth Lajos, lírák Ferenci, fr. Batthyányi lajoe és Klapka '■jfipO'. tlrjairól teszik nemcsak aktuáliaaa, hanem beesésié is. A Képes Családi lapok* előfizetési ára egy egéaz étre 6 írt Félévre 3 frt. Negyedévre I (rt 50 kr. Mutatvány izámokat inO'cn ée bérmentve küld a kiadóhivatal. Uagkváry László czeglédi jóhirii gyümulcsfswkolájának nai számunkban megjelent hirdetését t. olvasóink becses figyel­ őébe ajánljuk. A magyar gyáripar újabb nagy diadaláról igen örvende­ tes hirt kaptunk. A lembergi kiállítás egyik osztályában, a tűzi ecskeudó-oezlályban megvertük valamennyi külföldi gyárat. A liailalt két törekvő iparvállalatunknak köszönhetjük. A tűzi •cskendü-osztályban a legelső kitüntetést. a diszoklevilet a l'arnóczy-gyár líudapeaten kapta, a második dijat, aranyérmet t Walsergyár Budapesten, a harmadik dijat, aranyérmet Cseruak R gy ára Tepliczeu. a negyediket 11. A. Smekal S>miehowtan. ax ötödiket Llel J. U. íliberachban. a hatodikat, ezüstérmei E. C. Fladcr Surgentbalban. a hetediket, ezüstáruit. Rőten tntal Krakóban, a nyulezadikat, esüstérmet Dönti K. Fr. Bialáú •i a kilenczedikit, bronzérmet a Geittnir ét Ilausch fecskendő ’vára Budapeitcn kapták. Annál nyagyobb örömmel kouta* áljuk a Tarnócxy-gyár e fényes sikerét, mivel ennek nagy jeentöséget azon körülmény kölcsönöz, miszerint az osztrák Ipar > téren elsőrendű, régi Jeles gépgyáraival szemben emelkedett 'liöségre és azokat túlszárnyalta. A Tarnóexy.gyár legutóbb, iktóber .Tán rj-Gradtskáu, a Horváth .Szlavón országos gazda­ ági kiállításon is a legelső kitüntetést, a díszoklevelet nyerte. FeklUi tzerketztS: Horváth Danó. FHmunkatárt: Reményi Károly. * Korcsmáéi illet, mely Hont megye Kóvár községében igen előnyös helyen, a H.-Gyarmat—ipolysigi és Kővár—csábi útvonalak összeszögelésénél áll s magában foglal bárom lakószobái, nagy ivóhelyiséget, kamrát, pinexét, istólót, vágó­ hidat és mészárszéket, van hozzá továbbá egy nagy állás istálóval ellátva és kert: folyó évi november 12-én, délután 3 órakor a helyszínén megtartandó árverésen, a legtöbbet Ígérőnek szabadkézből el fog adatai A fel­ tételek Kórár községében, a közbirtokossági felügyelőnél megtudhatók. Értesítés! Tisztelettel értesítjük adóköteles feleinket, hogy eddigi megbízottunk Koffer Antal ur f. é. október 28-án irodánkból kilépett; minek következtében sem pénz felvételére, sem bejelentések elfogadására feljo­ gosítva nincs, és a neki teendő bejelentések semmis­ nek vétetik. B.-Gyarmat, 1894. október 30-in. Rosenfeld József és Sándor ital, italméréti it fogyzutáii adóbárlók. ------------------------------------------------------------------------------------------------ --------- 1893—94-fki ' termelési évad. Bndapest-riiétí maiyar ür. ■xrw Gróf Keglevich István utódai budafoki cognac- és borszesxgyiros exégnek. Kérelmire a budafoki copnacgyárban ax 1893—94. ter­ meién évadban feldolgozott bormennyiiégröl ói * fizetett szesz­ adóról ezerkezztett kimutatás mellékelve kiadatik. Budapest, IMI aug. 14. F1NÁCZY m. p. Kimutatás A Budafokon levő gróf Keglevich tetvái (tódal coirnac{yára által az 1893—94. termelési évadban feldolgozott bormennyteép: ÖSSZEGEZVE: 1,195,780 liter, ezután fizetett termelési adó: fisra tegezve: 12535 frt 69 kr. Budafokon, M. kir. póazigyirl arakaaz 1891. aus. 9. GURSZKV REZSŐ m. p. . * néniét *áff XdtTÍnoi cU „ctikh ni4 hoztunk tevékcnyiéRQQkról híva * Ulns adalokatg eixcl Itaétellen liíxonritékit akarjuk adni ama körülménynek, hojy cognacnnk négbithatAUg trkintatében . fclülinul minden mA< Ryirminyt, Tekintetbe vdvr/hojjy cyárunk 1882 ben alapittatott és a * • • • C’vnac 1885 * b«n I886 • • • „ 1888-ban • • • • . 1891 ben hozatott általunk fonfálomba, mMtiuyo * ama blialom, mely grArtmányunkba helyeztetik. A fentiek által liisonyitékát adjuk * mily kiváló tzolidltáaaal dolguxik gyárunk. elvárjuk, hogy a fogya *itö köiönaég, mely *QnK megbízható és kiváló jó eoxnarra snlyt fektet; a kiiáróUi; díszoklevelekkel kitfintetett i’-s ntedenütt kapható ■ Gróf Keglevich István eofnac-ot fojja vásárolni. -Gróf KEGLEVICH 1ST?An utódai pronootori tó^atc- to boniKiUir UujitóUji. �4 NÓGRÁDI LAPOK ÉS PONTI HIRADÓ 1894. november 11. állami kedvezményit vei kitüntetve. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem ízlésű, külöjjf. fa-, vas- és kárpitosbútorokbau úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egy­ leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olajnyomatú és úvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Van szerencsém továbbá a nagyérdemű kö­ zönséget értesíteni, hogy asztalos-üzletemet A magyar királyi kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt. IRI\> IRMMzi Pária* Hordraui, Dr«i«i»el* llaaaa* I.onóon. Berlin* Chicago. 1894. évi bécsi nemzetközi kiállitÁson díszoklevél, mint legmagasabb kitüntetés. ÓVAKODJUNK ÉRTÉKTELEN UTÁNZÁSOKTÓL. Valódi tokaji <*o<nac Tokajból esxtergályozó-mühelylyel bővitettem meg; azt akként rendeztem be és oly munkaerővel láttam el, hogy az ezen szakba vágó megrendeléseknek a legfokozottabb mérték­ ben is pontosan jutányos árak mellett képes vagyok eleget tenni. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és mérető koporsók nagyválasztékú raktára. VK*u aesreadtUttk paatsua é« lebatllíf |yoraaa talJaalttrUak. E|y H kárból való Ma autalaa taaaacnl azaaaal ftIvataUk. csakis ezen, Tokaj város 1 czimerével valódi borkivonat. Kapható: Cservenyák György és Kanltz Ödön urak gyógytárában, Hummer Mihály urnái. Barth l.ipól és Fia uraknal <.Balassa--szálló), továbbá minden nagyobb fűszer- és c-emege-üzletben MAGYAR GAZDAK LAPJA a Földmlvelósi Érdekeink ős Gyakorlati Mezőgazda egyesitett kiadása. Heti gazdasági szaklap az agrár érdekeknek, a közgazdaság egyéb ágaival öss hangban való képviselete- és fejlesztésére. Minden irányban teljesen füf Rétién, legelőkelőbb magyar gazdák alapítása, minden politiki ' párt fértiait egyesit!. Szerkeszti: herényi GOTIIARD SÁNDOR. Szerkesztőség: Erzsébet-köri 15. szám. Tessék iiiiitatószániot kérni. — Október 7-én niegjelenll végrehajUtónak néhai Kaeskories Károly ismeretlen örököaeinek ügygondnoka, Bali, József ügyvéd végrehajtást szenvedő elleni 80 o. i. frtnyi tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvény­ szék területén lévé, B.-Gyarmaton fekvő következő in­ gatlanra az árverést elrendelte: a bgyannati 1147. tjkvben 0 8. sor. 429..8A7. szám alatt Kacskovies Károly javára ai I. 5. sor, 2613. Imi szám alatti cseres (czerina) érdén bekebelezett évenkinti 4 öl fa kiszolgáltatásból álló haszonélvezeti jogra 400 frtnyi megállapított ki­ kiáltási árban. A fennebb megjelölt haszonélvezeti jog az 1894. évi deczember hó 4-ik napján, délelőtti 10 órakor a balassa-gyannati kir. törvényszék tkvi pertárában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított ki­ kiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a haszonélvezeti jog becsárának 11)’/.,-át. vagyis 40 irtot készpénzben, vagy az 1881. l.X. L-ez. 42. g-.iban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sr. a. kell igazságügyministeri rendelet 8. g-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cr. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál ol.deges elhelyezéséről kiállított szabály szerű elismervényt át szolgáltatni. Kelt B.-Gyarmaton, a kir, törvényszék, mint telekkfitlVVÍ lintAo\ftn41 1 Kvi emtilnnthar 1T* Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton. Zongorák, tartósan hangoltatnak helyben. Czime a kiadóhivatalban. Alulírott gazdaságban okányi- kisjenői ke­ resztezés! hazai kondor fnhérszőrü tenyész­ kanok 11 > érésektől 3 évesekig kiváló példányok­ ban eladók. Értekezhetni a Strausz-félo gazdaságok intézöségénél Szécsényben. (Xógrádtn.) � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00645.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_11_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-11-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 46. szám (1894. november 11.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/862d7a887da350724dfea81e35171f4c.jpg 425395c07031bb381429911a253addb1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e3f00417022a6fce97510e8a68949f90.pdf 7058b8a5d3a216eb085d990cfc56c20b PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. november 18. XXII-ik évfolyam. 47. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Királyi ujj-mutatás.*) Korunk jelszava ,a haladás* főleg nemzetgazdáutati szempontból, ehez a sikernek első és főfeltétele ^'J^tMqos művelődés közegeinek gyarapítása. r.rre nézve azonban hazánk politikai viszo* lyainak átalakulása után államiságunk biztosítékai, nondhatni: védbástyái, most már kell, hogy a renlezett városoknak vagy községeknek erlís, művelt kifejlődésében leljék alapjaikat Ezeknek — tudniillik i hivatásukat megértő városoknak — törekvéseitől függ a hon szellemi s anyagi erejének kifejlesztése, is ez által az állam megizmosodásának jövője. Megyénkben is meg van ez irányzat tudata — és két politikai s társadalmi hetilapunk a Losoncz is Vidike és a Nógrádi Lapok, amaz Losoncz városa, emez B.-Oyarmat érdekében örvendetes serénységgel és kitartással végzik irányadó és buz­ dító küzdelmes munkájokat a helyi viszonyokhoz mérten Losonczra nézve nagyobb, Gyarmatra nézve kisebb eredménynyel. Gyarmat tehát okúihatna, buzdúlbatna Losoncz példáján. Igaz, hogy Losonczot kedvezőbb viszonyokból fejlődött ereje gyorsabb, sikeresebb haladásra ké­ pesíti. De nem anyagi erejét értem. Az erő meg volna Gyarmaton is . . . Eezmélkedni, tervelgetni, buzdítani könnyű, de mind ez cselekvés nélkül nem ér semmit. Losoncznak valódi ereje abban áll, hogy egyet­ értő, értelmes, lelkes lakossága ven. Lelkesedés nélkül nincs hazaflság, hazaflság pedig nem létezhetik áldozatkészség nélkül. Ez a kulcsa, ez a megfejtése azon erőnek, mely cselek­ vésben nyilvánul és teremt. Nem akarja tagadni senki sem, hogy Gyarmat város és vidéke lakosságában ne volna meg a hazafl­ ság, ne volna számos és kitűnő értelmisége is. De a hazafiságnak, értelmiségnek tettekben kell tanúsítania emez erények értékét. Sajnálatos volna, ha a arját érdekének megismerésére rábeszélés, bizonyitgatás kellene. Pedig ez is van, még pedig nagyszerű. A nógrádi hadgyakorlatok befejezésével kirá­ lyunk Ó Felsége ezer forintot adott a B.-Gyarma­ ton létesítendő főgymnasiumra. KelLe ennél nagyobb, magasztosabb és tüntetőbb példa arra nézve: miként kell cselekednünk óhajunk, tervünk és szükségünk kivitelére. A király maga adott ujj-mutatást, a mi által két dolog van okadatolva: 1-ör az, hogy ö Felsége is egy tekintetre belátta azt, hogy miro van első sorban B.-Gyannatnak szüksége; 2-szor megmutatta módját: miként kell azt első sorban magának Gyarmatnak és vidékének saját érdekében áldozatkészséggel is létesíteni. A királyi példaadás, kell hogy cselekvésre, áldozatra indítson minden rendű, rangú és minden osztálybeli hazafit, szegényt, gazdagot egyaránt minden zsugorgatds nélkül, mert a művelődés, a tanulás nem egy osztálynak a kiváltsága . . ., arra a haza érdekében gazdagnak, szegénynek egyaránt szüksége van, szüksége van államisági, szüksége van nemzetgazdászati és szüksége van egyéni szem­ pontból is egyformán. És örvendetes hir már is, a mit beszélnek, hogy az első megjelenendő felszólításra, az első kiadandó gyűjtő ivre egyik helyi pénzintézet azonnal ötezer forinttal, egy érdemes úr ezer forinttal hiszen áll a szent czélhoz járulni. Annak vagy azoknak tehát, kiknek mintegy a gondviselés és az önkénytes bizalom állásuk- és viszonyaiknál fogva e nagyszerű hazafias és közér­ dekű intézménynek, B.-Gyarmntra egy fögymnasiumnak létesítésére hivatást adott: szüntelen leikökben legyen az ösztönző láng, és kezűkben a gyűjtő-ív, mert folyvást tenni kell, a tett pedig: a pénz. A király adománya, a király cselekménye oly jelleget ujj-mutatás, melyet nem kOvetni UnbecsInét nilktil nem lehet. —n, *) Hat ■ Jeln h klmagtilO csikket múlt tiimunk étitkuldéee elölt kaptuk. • tíierk Közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság november hó 15-én tartá rendet bari ülését gr. Degenfeld Lajos főispán elnöklete ’latt A főispán az ülés megnyitása után bejelentő, hogy Balás Antal, Beniczky Árpád, gr. Berchtold Arthur és Sréter Alfréd urak kimaradásukat igazolták. Az alispáni jelentés után felolvasták Kosztka Mi­ hály Trencsénbe áthelyezett kir. tanfelügyelő búcsúleve­ lét. Az alispán inditványára a távozó tanfelügyelőnek ügybuzgó működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a bizottság. Ugyancsak az alispán üdvözölte az uj kir. tanfelügyelőt dr. Jankovich György urat, aki az alispán szívélyes üdvözletét megköszönve, hosszabb s mind (égig rokonszenves beszédben vázolta állásának nehézségeit, tudatában lévén annak, hogy oly nehéz téren kell mo­ zognia, melyen az állami éá felekezeti féltett érdekek tapintatos kiegyenlítést igényelnek, ö — ugymond — nem a reklámok és frázisok embere, hanem szerény és csendes munkássággal kívánja a népnevelés fontos ügyét szolgálni; végül arra kérte a bizottságot, hogy műkö­ désében őt támogatni kegyeskedjék. A bizottságra igen kellemes benyomást gyakorolt az uj tanfelügyelő első debut-je s korrekt referád^ja és határozati javaslatai is tetszésben részesültek. Hankus Imre, s.-tarjáni gyógyszerész abbeli felebbezésének, hogy a Bubint-féle gyógyszertár helyváltozása tiltassék el, nem adott helyt a bizottság, hanem az al­ ispán elsőfokú határozata hagyatott jóvá. Berczeller József-féle verőczei ezégnek .Veronka* nevű hajójára nézve az ideiglenes hajó-levelet kiadta a bizottság. Árraagyeíz. A vármegyei árvaszék beadvány! ügyforgalmát október végéig 1(1460 számban tüntette ki Pongrácz György árvaszéki elnök, az árvapénzeket és értékeket, eltekintve attól, hogy az értékpapírok csakis névértékben vétetnek fel, 4.094,180 frt 59 krbsn. — Felolvastatott a belügyministernek néhai Pokorny Gusz­ táv hagyatéki ügyében hozott leirata, mely a losonczi árvaszék egyes tagjai ellen a fegyelmi eljárást rendeli el. A vizsgálattal a losonczi polgármester, ennek aka­ dályoztatása esetében a helyettes polgármester bíza­ tott meg. Adóügy. Az adófizetés kedvezőtlen arányokat mu­ tat. Az 1.108,092 frt előirt adóra október végéig 798,143 írt folyt be. A tavaszi időszaknál 18 ezer írttal kevesebb. Ennek oka a gabnaárak visszaesésében rejlik, mit a nagy szárazság is megelőzött A magánkérvények közül Schossberger Henrik és Rezső p.-selypi nagybirtokosok adóleengedési kérvénye keltett figyelmet. A kir. pénzügyigazgatóság, noha a hesseni légy és egyéb bogarak általi kártételt helyszinileg konstatálta, elutasitotta a kérvényt Az elutasító határozat ellen Schossbergerék felebbeztek. A pénzügy­ igazgató határozati javaslata itt is^elntasitó volt Azon­ ban az elutasító javaslatot, egészben el nem fogadta a bizottság s határozatilag kimondotta, hogy eltekintve a rét területeken okozott károktól, a szántóföldekre nézve az aránylogos adóleengedésnek hely adassék. A felebbezés jogosultsága mellett elsősorban Szontagh Pál, majd gr. Degenfeld fiiispán, Scitovszky alispán, Szakai! Barna és Laszkáry Gyula szólaltak fel, Szontagh Pál úr azt hang­ súlyozván, hogy a német világban, minden olyan elemi csapással elpusztított termény után, mely biztosítva nem volt, adóleengedést nyújtottak. A haszsz’iai légy kártéte­ lei ellen még nem lóvén biztosító társaság, — ez oly elemi csapás, mely jogosan követelheti az adóleengedést. Érdekes volt még egy ári ember felebbezése a rá­ rótt fegyveradó miatt; a felebbezési azonban elutasította a bizottság, mert az illető úri embert rajta kapták a finanrzok, hogy vadászat után le szokta szedni a vadászatra egészen alkalmas puska kakasát. A börtönügyi, egészségügyi és útügyi kedvező je­ lentések tudomásul vétettek. Az ülés délután fél 1-ig tartott. Felebbezés sommás ügyekben. Eddig tudvalavóleg a felobbvitelnek két alakja volt, u. m. felebbezés az Ítéletek, és felfolyamodás a végzé­ sek ellen. Mindkettő, mint másodfoka bíróság, a kir. Ítélőtáblához terjesztetett fel és ott nyert elintézést. Az uj törvény a- feleiibvitelnek három alakját is­ meri ; u. in. felebbezés, felülvizsgálat és felfolyamodás. Szabály az egyszeri felebbvitel, a fslebbezés. Másod­ sorban, csak pusztán a jogkérdésre vonatkozó felülvizs­ gálatnak van helye. A felfolyamodás ugy mint eddig, végzések elleni jogorvoslati mód. Maga a felebbezés tulajdonképen szintén kétféle, a szerint a mint a felebbviteli hiró-ág* által annak elin­ tézés* előtt szóbeli tárgyalna tartatik, avagy a nélkül nyilvános előadás utján intéztetik el. Az elsőnél a per egész terjedelmében újabb for­ mális tárgyalás alá kerül, hol a feleknek is ugyanazon szerep jut, mint a járásbíróság előtt lefolytatott tárgya­ lásnál; a tárgyaláson megjelenve (személyesen vagy meg bízott által) uj tényállásokat, nyilatkozatokat, bizonyító kokat hozhatnak fel, és a járásbíróság által eszközöl bizonyítás felvételének ismétlését, kiegészítését kíván hatják. Ezzel ellentétben, ha a felek ugy találják, hogy i járásbíróság előtt kifejtett tényállás alapján a másodbi róság alaposan felülbírálhatja az ügyet, az nem tar újabb tárgyalást, hanem a járásbíróság által beszerzőt adatokból és bizonyítékokból Ítél. Ez az úgynevezett felebbezési eljárás nyilvános előadás utján. A járásbíróságok ítéletei elleni felebbezésekre ndzv< a felebbviteli bíráskodást kizárólag az illető törvényszé­ kek gyakorolják, melyek három tagból álló úgynevezett .polgári felebbezési tanács*-ban határoznak. A felebbezési határidő 15 nap. A felebbezés Írás­ ban vagy azóval jelentendő be a benne meghatározandó, hogy a felebbező az ítéletet egész terjedelmében, vagy melyik részében támadja meg, s anmk minő megváltoz­ tatását kéri. Egyúttal köteles netaláni ty tényállításait bizonyítékait előadni. írásbeli felebbezés annyi példány­ ban adandó be, hogy minden ellenfélnek jusson egy, kivéve természetesen, ha azokat vagy azok közül többel egy megbízott képvisel a perben. Az esetleg hiányzó példányokat'a biróság hivatalból pótolja felebbező költ­ ségére. - A felebbezési tárgyalásra a felek ép ugy idéztet­ nek, mint az első biróság előtti tárgyalásra. Ha a feleb­ bező ellenfele a felebbezésben foglaltakra nyilatkozni, illetve olyan ténybeli nyilatkozatokat tenni s bizonyíté­ kokat felhozni kíván, melyek az első biróság előtt lefoly­ tatott tárgyalásnál fel nem hozattak, ezt az idézési ha­ táridő első felében a felebbezési bírósághoz beadandó előkészítő iratban teheti, melynek megfelelő példánya az ellenféllel is közlendő. A felebbezési eljárás másik faja a nyilvánee olv­ adás szerinti, körülbelül azonos azzal, a mint eddig a kir. Ítélő táblák eljártak. Ha az elsőbirói Ítéletben meg nem nyugodott fél felebbezésében kijelenti, hogy szóbeli tárgyalás nélkül kívánja felebbezését elintéztetni, a feleb­ bezés az ellenféllel • azon-felhívással közöltetik, hogy hs ő a szóbeli tárgyalást kívánja, ebbeli kérelmét a feleb­ bezési bíróságnál 8 nap alatt jelentse be. Ha ezt teszi, akkor szóbeli tárgyalás tartitik, elleneseiben az ügy elő­ adás utján biráltatik el. A felebbvitel másik módja a felülvizsgálat Ennek a törvényszékek mint másodfokú bíróságok ítéletei, to­ vábbá a járásbíróságoknak oly ügyekben hozott Ítéletei ellen van helye, melyeknél a felebbezést a törvény ki­ zárja (50 forint értéken aluli pereknél). Itt nem a tény­ kérdések vétetnek és vehetők bírálat alá, hanem egyedül és kizárólag a jogkérdés, vagyis az, hogy a sérelmes­ nek talált Ítéletet hozó biróság helyesen, illetőleg hely­ telenül alkalmazta-e a jogszabályt Az illető felebbviteli biróság (500 forint értéken túl a Curia, 200—500. frt értékig a tábla, mint harmadfokú, illetve 50 frt értékig a kir. törvényszék mint másodfokú biróság) tehát a kér­ désnek csak jogi oldalát vizsgálja és ut, hogy as eljárt bíróságok valamely alaki jogszabályt megsértettek-e, vagy nem. A felülvizsgálati kérelem másodbirói Ítélet ellen Írásban és csak ügyvéd által adható be, azonban csupán azon fél által, ki az első bírói Ítélet ellen felebbezétsel élt. 200 frt értéken aluli pereknél felülvizsgálatnak helye egyáltalán nincs. A felülvizsgálati kérelemre az ellenfél, de szintén csak ügyvédi ellenjegyzéssel, választ nyújthat be az illető felülvizsgálati bírósághoz. Az első és a fe­ lebbezési biróság előtt nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat is lehet a felülvizsgálati eljárásban fel­ hozni, de csak ott, ahol valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem teljes alkalmazása forog kérdés­ ben, mig ténykénlésekben az alsóbb, illetve felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó. Az 50 frt értéken aluli perekben hozott járásbirósági Ítéletek ellen irányuló felülvizsgálati kérelem szóval is, vagy Írásban jelenthető be. Az ellenfél erre szintén választ nyújthat be irásbau. A felülvizsgálati kérelemnek az Ítélet végrehajtá­ sára halasztó hatálya nincs. A végzések elleni jogorvoslat, — a mennyiben a törvényben meg van engedve, — továbbra is a felfolya­ modás marad. Ennyit tartottunk szükségesnek az uj törvényről elmondani, mely november 1-én életbe lépett s a mely­ nek a beismerésre, a bizonyítékok szabad mérlegelésére, a kár vagy megszűnt haszon mennyiségének szabad megállapítására, a bitonyilás felvétel ismétlésének, vagy ki­ egészítésének elrendelésére, az okiratokra, tanubizonyitásra, szakértőkre és tlőleges bizonyítására vonatkozó intézke­ dései azon rendes, úgyszintén a kereskedelmi és váltó­ perekben is, alkalmazandók, melyek november hó 1-je után indíttatnak. Az uj törvényben körvonalozott eljárás alkalmazandó azon sommás perekben is, melyek a tör­ vény életbeléptekor már folyamatban voltak, de első bírói Ítélettel még el nem láttattak. �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. november 18. •a . - JLz tí törvóay, aek crfa próbára terád! • ktita&en• bíróságokat, mint Utat való, igen tok Qdvöe, teljesen uj (Ivet bor be ex igaxaáguolgáltatteba: — hogy be fogja-e váltani a boxaáfüjűtt vánkoxáaokat (jó, gvon és olcaá iguaág»olgáltaUe)> a jOvö titka. fty—k. A p&tvarozi bújósdi. Minthogy alólirott a patvarcxi óvoda intézésénél conaequenter mellőzve lettem, elhatároztam magamban, hogy ax ügy menetébe, helyesebben stagnálásába, egy­ általán nem avatkozom. De mivel a nagy fontosságú s úgy látszik: ismét zátonyra került kérdés, legközelebb a Nógrádi Lapokban a legkompeteusebb biró, a nyilvános­ ság elOU szellőztetik a ott szerény nevem is emlittetik, nehogy valaki mint iskolaszéki elnököt mulasztással vádoljon, röviden én is hozzá szólok a kérdéshez I Úgy látszik nekem, hogy ax egész patvarcxi óvoda ügymenetét bizonyos titokzatosság jellemzi s hogy az illetó intézd körök bizonyos búj ósdi t játszanak! Hol van például a végrendelet vagy annak legalább másolata ? E végrendeletet én annak idején olvastam s tudom, hogy az teljes határozatlansággal van szer­ kesztve, a mennyiben csak >dhajtását> fejezi ki annak, hogy ax örökösök egy •kisebb szerű > óvoda létesíté­ séről gondoskodnának. — Talán mégis helyén volna e végrendeletnek legalább az óvodára vonatkozó passusát a nyilvánossággal és Patvarcz községével megismertetni ? Azt is tudom, hogy az Örökösükkel 6OOO írtban lett megkötve az egyezség, de hogy ezen egyezséget kicsoda kötötte meg és kinek a nevében vagy meg­ bízásából? azt ismét homály fedi. A tényleg befolyt 6000 frt a b.-gyarmali takarék­ én hitelintézetben lett a patvarcxi biró által elhelyezve s az időközben 10,000 írtra szaporodott. De úgy ballom, hogy eun Összegből az épület kijavítására, szintén nem tudni, kinek intézkedése következtében, állítólag a község meghallgatása nélkül, 1500 frt lett elköltve. De az is bizonyos, hogy ax épület átalakítása, — habár két vállal­ kozó két különböző terv szerint fusolt benne, igen czélnerútlen, ügy építészeti, mint czélszerúségi s kivált egészségügyi szempontból. Ki ügyelt ezen építkezésre? Azonkívül az épületnek fedele úgy szólván nincs is, mert a mi valami kátrányos papírból volna, azon az esővíz mindenütt becsurog s ax épület belseje felszerelve egyáltalán nincsen. Ax eltávozott buzgó Tanfelügyelő úr mindezek daczára csakugyan megjelent Patvarczon s előre ki nem tűzött időben Ossubajháeita ax úgynevezett .felügyelő * bizottságot óvónő választása végett De hamar kitűnt hogy e ezélból pályázat sem volt hirdetve, legalább szabályszerűn nem, de ismét csak úgy suttyomban; minek következtében csak egy pályázó jelentkezett s ennek megválasztásába a felügyelő bizottság következő okoknál fogva nem bocsátkozott: 1. Az épület nincs rendbe hozva, abban tartózkodni nem lehet 2. Pályázat nem volt hirdetve, de 3-szor pályázat addig nem is hirdethető, míg a község nem tudja, mily jövedelemmel rendelkezik, mennyi a hiány s hajlandó-e az állam e hiányt pótolni? Egy szóval mig ax óvónő javadalma­ zása meg nem állapítható! Ha mindezen hiányok rendeztetnek, illetve pótol­ tatnak, tudtommal a község azonnal kész az óvónőt megválasztani, illetve az óvoda működését megkezdeni. Kétségtelen még, hogy a patvarcxi népet valaki ax óvoda iránti bizalmatlanságra hangolta, — nagyon érdekes lenne az ez irányú rigókkal is megismerkedni. <'Mindezek folytán czélszerűnek vélném, küldene ki a. vármegyu közgyűlése"a szolgahíró elnöklete alatt egv Ogybuzgo vegyes vizsgáló bizottságot esen valóban szégyenletesállapotok szigorú meg­ vizsgálása s a kellő rendnek megtétele végett Mert ha ily kapkodó állapotban marad az ügy még tovább is, — elhúzódik az még évekig! Pedig ha Patvarezon nem lehet óvoda, a hol a község telek ős épületen kívül 10,000 fii kapitálissal rendelkezik, akkor ugyan Nógrádvármegye melyik községében várható egy óvoda megalkotása ? Szűgv, 1894. nov. 15-én. Wladár Viktor. Veres község magyarosodás! ügye. (Válási Bodiuki Dániel vereti tanító sláirásáial ellátott czikkre.) Azért Írom, hogy aláírásával ellátott czikkre vá­ laszolok, mert tudom jól, hogy • Bodiczki Dániel ily beadványt fogalmazni nem képes, hiszen egy mondatot Összehozni magyarul nem tud, de hogy is volna képes, mikor magyarul beszélni sem tud, meg aztán a pékmes­ terségnél erre ötét nem is tanították — a hounvn a tanítói pályára lépett át Nem is felelnék arra a bizonyos czikkre, ha Bodiczki Dániel irta volna — mert válaszomat ő felfogni ugy sem képér, hanem felelek annak a Bodiczki-féle kompániának, a melynek egy igen érdemdús tagja azzal a feltétellel lelt magyar kenyérrel ellátva — hogyha felhágy magyarellenes törekvéseivel, a melyet felhagyott ugyan a saját neve alatt — hanem folytat,a az ilyen sakkfigurának az elöretolásával, mint Bodiczki Dániel, — ezeknek felelek és a nagyérdemű közönségnek — mely­ től elvégre kivánni nem lehet, hogy a szőnyegen forgó, világra szóló, nagyjelentőségű események mellett ily apró-cseprő dolgokról is tudomással bírjon. Csak az a nevezetes a dologban, hogy a czikkben leírt ténykörülmény teljesen igaz, csakhogy a Bodiczkikompánia ezt máskép tálalta fel a nagyérdemű közönség asztalára — mint a hogy a valóságban van. Ugyanis szándékos véletlenségből a dolog végét elhallgatta, — a melyet ha bozzátesszüuk, egészen más színezetet fog kapni; ugyanis Bodiczki Dániel veres! tanító, engem a múlt hóban felhívott, — hogy Veres község összes iskola­ kötelezettjeinek magyar tankönyveket vegyek a község pénztárából. Erre nézve kijelentenem, hogy daczára annak, miszerint ez elkerülhetetlenül szükséges, ily módou nem tehetem, a mennyiben eltekintve attól, hogy felekezeti iskola, — arról költségretésileg gondoskodva nincsen. Már pedig egy oly község, a melynek összes éri szük­ ségletre 300 forint és 100—12ü%-os pótadóval vezeti háztartását — oly hirtelen nem láthatja el az összes tanköteleseket magyar tankönyvekkel — ha még oly kevésbe kerülnének is, nem számítva és fel nem említve azon dolgot, hogy a vármegye tekintetes törvényhatósága az ily felekezeti czélokra kiadott — és költségretésileg nem biztosított összeget terherare meg is nehezményelbetnó — és pedig jogosan, mert e könyvek beszerzéséhez elegendő anyagi erővel rendelkező szülők gyermekeik számára megrehették volna. Aragy hol van oly község, a mely ellátja az összes tanköteleseket könyvekkel — ha ezeknek a beszerzéséről a szülők is gondoskodhatnak. A midőn a nevezett tanítót erről felvilágosítottam, egyben a község birájával elhatároztuk, hogy a szülőktől be fogjuk szedni a kérdéses könyvek árát — de erre sem lett szükség, mert járásunk tekintetes főszolgabírója e tankönyvek beszerzéséért a közművelődési egylet utján gondoskodott — s talán nevezeti tanitó azóta azokat meg is kapta. Már most azt kérdem az igen tisztelt Bodiczki- tójának bizonyos iratát, mint bizonyítványt arról, hogy a vérfertőzésnek vádlottak terhére rótt bűnét ezek csakugyan elkövették. Mi tehát ez ügyet befejezeudők, miután mind­ azon előterjesztéseket, érveléseket és felvilágositásokal, melyeket nevezett igazgató úr ugyanezen ügy érdemére vonatkozólag a szent szék előtt tett, szor­ A kik egymást szerették. gosan és pontosan megvitattuk, megfontoltuk és meg­ — Történeti elbeszélés a XVII. századból. — vizsgáltuk: ini Urunk Jézus Krisztus szent nevének segít­ ségül hívása után, az egyházi törvények és szent Káno­ Vitális Mértél. it nok útmutatása és követel ményc s zerint azon Ítéletnek Ax idéző irat szólt néhai Fánchy György és megejlésérc, kimondására és kihirdetésére éreztük ma­ felesége, néhai nagyságos Bévny Mihály leányának, gunkat indíttatva, hogy : miután nevezett vádlottaknak Zsófia főnemes úrnőnek második fióktól, tekintetes elénk ler jeszlctt családfaágából szembeszökőleg bi­ Fánchy Györgytől származó unokájok, nagyságos zonyossá lett nz 6 harmadfokú vérrokonságuk s mind Fánchy Pál úr és Balassa Szidónia úrnő ellen, a ki ennek daczára már többévre terjedő együttélésük s miu­ szintén a fenti néhai nagyságos Révay Mihály leányának, tán kétségbovonhallnnul bizonyos, hogy ezen házas­ néhai nagyságos Erzsébet főnemes úrnőnek és nemes ságot tudva s vádlott nő atyjának ellenkezése daczára Gichy Györgynek házasságából származott néhai .kötötték, azon Ítéletet ejtettük meg, mondtuk ki és nagyságos és főnemes Magdolna úrnőnek és nagysá­ hirdettük ki, hogy vádlottak ezen házassága vérfer­ gos Balassa Simon úrnak leánya. tőző s következésképp törvénytelen, érvénytelen a Ezen idéző irathoz csatolta saját vádló iratntál jogilag semmis, vádlottak pedig vérfertózők: elha­ is, a melyben azt állítja a fenti vádlottakról, hogy tároztuk s elrendeltük azt is, hogy vádlottak a tör­ azok több évvel ezelőtt, megvetve minden isten vényszerű büntetésben t. i. az Ítélettel járó terünk­ és ember iránt való tiszteletet s nem tekintve a tör­ ben s az összes költségek megtéri lésében clmaraszvények szigorát, a mely a bűnösöket sújtja, harma­ tnltassnnak és azokkal megterheltc-senek. Kelt Nagy­ dik fokú vérrokonok lévén, tudva és nagyságos Balassa szombatban, a mi szentszéki gyülekezetünkben 1651. Simonnak, mint a fent nevezett Balassa Szidónia úrnő évi oki. 5 napján. Ilolfman Pál s. k. (p. |i.) DersíTy atyjának ellenkezése daczárn, az apostoli szent szék János s. k. az esztergomi sz. székes káptalan hites előleges felmentése nélkül, meg nem engedett és vér­ jegyzője. fertőző házasságot kötni s abban mindezideig vérSzigorú és kegyetlen egy ítélet volt nz. Két fertőzőleg együtt élni, lelkűk üdvének vesztére és sok szerető szív boldogságát, életéi örökre feldúlni akaró. keresztény hívőnek legnagyobb és nyilvánvaló bot­ S ez még nem volt minden. Az ítélet után követke­ rányára, nem iszonyodtak. — Miután engedetlensé­ zett nz egyházból való úgynevezett kiközö-ités, mely­ gükben s makacsságukban oly nyilvánvaló módon nek értelmében a kiközösített ember n hatóság oltal­ átalkodtak meg, végtére is nz igazgató úr annak bi­ mára, soha semmi körülmények közt nem számít­ zonyságául, hogy a bűnvád ténye minden kétséget és hatott. kifogást kizárólag ismeretes és a vérfertőzésnek vád­ Más emberi ilyen súlyos büntetés a kétségbe­ lottakat terhelő bűne kézzelfogható: előadta méltó­ esésbe, talán a halálba kergetett volna, dó Fánchy ságon gróf Erdődy Pálffy Pál, Magyarország helytar­ még akkor sem esett össze s békén tűrte a még- T Á R C Z A. kompániától, — kicsoda a magyarosodás aiadálykűve — Bodiczki Dániel veresi tanitó-e, aki magyarul nem tud és ily szemkápráztató bliczczeléssel akarja magát rehabili­ tálni, azért, mert a röpködő „Utas k rodicsonr' czimú irat egy példányát nála voltam szerencsés elfogni, midőn azt a nép között kedélyesen terjesztgette s azzal védte magát, hogy nem ismerte a tartalmát, a mi hihetetlen, nem említve bokros érdemeit a magyarositás terén, a melyről mindenkinek van tudomása, a ki Nógrádmrgye felvidékének mozgalmait figyelemmel kiséri; vagy, én vagyok az ukadálykö? — De a nagyérdemű közönség is el fogja bírálni a kompánia azon eljárását, hogy a maga bűnét másra fogja rá. Még útdíjára csak annyit jegyzek meg, hogy ezentúl bármit is fog a Bodiczki-kompánia rólam Írni, én arra felelni nem fogok. * Dudevszky István, f.-tiazovnlkJ körjegyző. Balassa-gyarmati könyvnyomda részvény-társaság czim alatt uj iparvállalat alapítását határozta el f. hó 15-én egy, városunk e'őkeléségeiből alakult értekezlet. Ax értekezlet ugyanis Vannay Ignácz ügyvéd, takarék­ pénztári igazgató vezetése alatt elhatározta, hogy meg­ veszi a uéliai Kék Lá-zló-féle nyomdát a Nógrádi Lapok és Honti Hiradó kiadói jogával együtt és e ezélból rész­ vénytársaságot alkot. Ax értekezleten az alapitói tervezet is megállapittatott. E szerint a részvénytársaság 30,000 korona alap­ tőkével, mely 150 drb 2Ó0 korona névértékű részvény­ ből áll, fog megalakulni. A társaság alapitói: a bgyarmati takarékpénztár, a bgyarpoati népbank, Vannay Ignácz, Sztranyavszky Géza, Bainlner Ottó, ltuszinkó Antal, Beményi Károly, Cservenyák György, Feledi Ignácz, Szi­ lágyi Mór, Darvai Annin, dr. Heksch József, Kobn Mór és fiai ezég, Kanitz Ödön, dr. Itévész Dezső, Kondor József, Molnár István, Horváth Danó. Czélja a társaságnak: a nyomda-ipar fejlesztése, folyóiratok és hírlapok, a Nógrádi Lapok és Honti Hiradó stb. kiadása. A vállalat tartama 15 év. A részvények aláírásának záróiveire f. é. november 30-ika tűzetett ki. A részvényekre az aláíráskor a név­ érték lü’/.-a; 1894. decz. l^én 30’/., 1895. jan. 1-én 30?/. és 1895. febr. 1-én 30% lesz fizetendő. A vállalat a nyomdát és a kiadóhivatalt azonnal át is vette, — annak ideiglenes üzleti igazgatásával Feledi Ignácz és Darvai Ármin alapítók; a lap szerkeszté­ sével az eddigi szerkesztő Horváth Danó, és főmunkatán Beményi Károly; a szerződés megkötése és az alapszabály­ tervezet elkészítésével, valamint a közgyűlés összehívásá­ val pedig Vannay Ignácz, alapitó bízattak meg. Művezető: Darula Arnold. A részvényaláirások azonnal meg u kezdetvén, 138 drb máris jegyeztetett. A továbbiakra az aláírás a b.-gyarmati takarékpénztár- és népbanknál eszközölhető. Hirek és különfélék. Mutatványszám. Lapunk mai számát mntatványkép több példányban küldtük szét, hogy a varmegyei és varo-i közönség látván annak tartalmasságát, készséggel űzet­ hessen elő. Jövő újévtől kezdve a lap alakjara nézve lényeges változás alá fog vetetni, de irány a is, minden • Nézetünk szerint a körjegyző úr ebben az esetben másként nem járhatott el 11a llodiczkiékben megvan az őszinte akarat a magyar nyelv tanítására, ebben szívesen fogják őket támogatni: akár a Nemzeti Intézet, akár a F. M K. E., akár a Felső Nógrádmegyei Magyar Közművelődési Egyesület. 5s. aláztatást h(l hitvese oldalán. Nagylelkűségéről és hazaszeretetéről tesz tanúságot, hogy midőn már 1652. év elején a dunántúli birtokait a kir. fiscus elconfiscálla. a harezmezőn akart szolgálatot tenni hazájának és ugyanazon év április végén Nagy-Vezekénynél részt vett a Forgúch Adám, érsekújvári kapi­ tány által a törökök ellen vezetett csatában. Ö volt az, ki n négy Eszlerházyval László pápai kapitány­ nyal, Ferencz, Tamás és Gáspárral legtöbb kárt tett a törökökben. A négy Eszterházy olt is veszett a csa­ tatéren, nem azonban Fánchy, ki ép bőrrel — szere­ lemmel telt szívvel sietett, az életűért aggódó hitve­ séhez. haza Hozókra, mert neje, Piscator Jeremiással együtt ott volt meghúzódva. Pedig de kínos helyzete volt a nőnek, mig férje távol járt. Ugyanis azon év febáuár 3-án Alviezy Péter protonotáriws Hozókon. Szelényi János bonti alispánnal, Horváth Mátyás jura­ tori assessorrnl, Dúló Gergely, Bory Miklós, Baloghy Gáspár, Palóslhy Tamás, Domaniky Ferencz, Leslyánszky György trencséni táblubiró, Podmuniczky Gábor, ItószenaUer András kor;>onni, esküdtek társa­ ságában a vár átvétele végett megjelentek. Megér­ kezésükkor a vár knpui be voltak zárva s miután Piscator a vár asszonyát, ki sírásra fakadt, meg­ nyugtatta, rendeletet adott, hogy a kaput kinyissák. Mikor ez megtörtént, a kapuba a várban lévő kato­ nák állottak. Piscalor pedig — mint Fánchy Pálnak teljhatalmú megbízottja — lement a leeresztett hid­ ra s kijelentette, hogy a vár elfoglalását meg nem engedi és annak a ■ modoromén incnlpatae lutelaejogán ellent áll. Piscator bátor fellépése folytán a küldöttség szándékáról csakugyan le is mondott és eredmény nélkül volt kénytelen a várból távozni. A szegény megfélemlett no azután napról-nnpra várta, leste nz ellenséggel küzdő férjél, haza. Végre aztán Fánchy Pál hazakerült. Elgondol­ ható, milyen szeretettel, meghatottsággal üdvözölték egymást A hős férti keblére sírva borult az asszony, de fájdalmába édes boldogság vegyült mert újra szerető férje oldalánál lehetett A két szivnuk egy- �1894. november 18. nógrádi lapok és honti hiradó törekvésűnk neriut, méltó lesi a vármegye székhelyéhez cs a haladott korhol. Előfizetést a jövő évre már must Jegyzői szigorlatok tartattak a múlt héten, és pedig az Írásbeli vizsga uov. 15-én, a szóbeli 18-án folyt le. Összesen (>-un jelentkeztek. A szóbeli vizsgától 2 elfogadunk és pedig az egész évre riózeteaeii beküldte visszalépett. ■t írtjával; évnegyedenként előfizette 5 írtjával. A községek Az ezredév! kiállítás ügyében működő benterczeévnegyedenként 1 írtjával. Az előiústökuek ez évben a hát­ bányai kerületi bizottság Zsilinszky Mihály zólyomi fő­ ralevő számokat tis> teleiből diilajanul küldj tik. Az elótizr- ispán elnöklete alatt uov. h-i 14-én tartott ülésében, téli pénz — postautalvány nyal a kiadóhivatalhoz küldendő? melyen vármegyénk losonczi járását Szakáll Barna úr Hirdetések is a kiadóhivatalban vétetnek át; és pétiig képviselte, ---- a losoncz-járási helyi bizottság elnökéül gr. Gyürky Ábrabám helyébe Búsbak Ádám választa­ ugy nagy, mint kis hirdetések. tott meg. Egy 14 lakású bérház. Vájjon hol van, vagy Személyi hírek (Ír. Degenfeld Lajos főispánunk nov. hó 14-étól 17-éig időzött a székvárosban. A köz­ hol lesz ez ? kérdi azeinmeresztre a tisztelt olvasó, ki lapunkban sokszor olvashat a balassagyarmati, losonczi igazgatási bizottság tagjai közül a nov. hó 15-iki ülésen részt vettek: Laszkáry Gyula, Szakai! Antal és SzonUgh és egyéb városok lakas-nyomorúságárvi. Elmondjuk tehát, Pál urak. — Dr. Jankovich György, kir. tanfelügyelő e hogy e tizennégy rendes látású bérház sem nem ábránd, sem nem tervezés, de valóság és pedig nem Budapesten, napokban foglalta el hivatalát. Majthényi László v. b. t. t., Hontvármegye volt ahol az még csak fel sem tűnnék; hanem a vidék egy főispánja e hó 14-én városunkba érkezett és itt az alispán, kis városában Munkácson, hol azelőtt szintén érezhető a lakásszükség, panaszkodtak m idegenek, illetve az árvaszéki elnök és több előkelőségnél látogatását tette. volt akiket sorsuk ottlakásra kárhoztatottfV— majd felszólalt A balassa-gyarmatl főgymnaslummal, a királyi a sajtó is, mire aztán a munkácsi uradalom tulajdonosa: fenséges szó megértése óta mind sűrűbben foglalkozik az gróf Schönborn akkép iparkodott segíteni a bajon, érdeklődő közönség; Íme, lapunk mai száma élén is e hogy a íöutrzán lévő nagy telkén csinos külsejű oly tárgyról vármegyénk egyik kitűnősége oly meggyőző hatalmas bérházat építtetett, melyben két—bárom—négy­ hangon ír, hogy Balassa-Gyarmat város minden polgára szobás tizennégy lakás foglaltatik, s ezek méltányos ár ép ugy, mint a vármegye közelvidéki érdekeltsége is mellett adatnak bérbe. Megjegyezzük még, hogy a nagy méltán megszívlelheti a buzdító szót és tettre ébred. bérház minden egyes lakója részére kis kertecske is E feltevésnek előhírnökéül szolgál, miként lapunkat van. — Méltán felsóhajthatüuk tehát, hogy mikor éri értesítik, az a körülmény, hogy Balassa-Gyarmat város már egyszer Balassagyarmatot efféle szerencse? Mert ha millennárú küldöttsége legközelebb megtartandó értekez­ a föutczáu ily nagy üres fundus nincs is, de hogy számos lete első helyen tárgyalni fogja a javaslatot, roelyszerint az a telek, melyre helyes tervezés mellett két—három a város a fögymuuium létesítésére- — az eddigieken felül lakás még építhető volna, az bizonyos. mily alapítványt tehetne még? A vármegye törvényható­ ifj. Farkas Ferencz vármegyénk tb. főjegyzője sági őszi rendes közgyűlése pedig kétségkívül szintén súlyos betegségéből, melyet a király -napok alatt szerzett, fog a kérdéssel foglalkozni a királyi adomány bejelentése felgyógyulván, hivatalát újból megkezdette. A midőn ezt kapcsán s remélhetőleg intézkedni aziránt, mikép volna örömmel hozzuk ismerősei tudomására, szívből kívánunk e mindannyiunkra nézve elsőrendű szükséget képező vm. derék jegyzőnknek állandó jő egészséget. kérdés, a vármegye-megterheltetése nélkül is megoldható. A szerűm Szécsényben. Szécsény város képviselő­ Lapunk utolsó számában Vajda Vilmos ur czikke keltett testülete elhatározta, hogy a hírhedt szérumot a szegé­ figyelmet; mert hogy elvégre cselekednünk kel), azzal nyek részére adakozás utján megszerzik. Az aláírások mindenki egyetért De az érdeklődők közül sokan, hogy folynak s Velics Lajos berlini követség! tanácsos 50 írttal ne mondjuk, a legtöbben kétségbe vonják Vajda úr azon járult a gyógyszerhez, melyet legközelebb az orvosi szak­ állítása találó voltát mintha a főgymnasium tervezése lapok erős kritika alá fogtak. már egymagában is ártott volua a mi derekasan működő, Felfüggesztett körjegyző. Szentiványi Konrád de jogos igényeinket ki nem elégítő polgári iskolánknak ; varbói körjegyzőt Baintuer Arnold főszolgahiró állásától hiszen ha a mozgalom vezetői alaposnak tarthatnák e felfüggesztetté s helyetteséül Géczy Károlyt rendelte ki. szemrehányást s azt kikerülni kívánnák, akkor egyátalán Balás Ferencz nógrád-járási föszolgabiró fegyelmi lehetetlen lenne e téren bármi reform-törekvés. Mig ügyében a közigazgatási bizottság fegyelmi küldöttsége tehát csak legkisebb mód és kilátás van arra, hogy a — a lisztiügyészi vélemény elfogadása mellett — felmentő főgymnasium, a polgári fiúiskola beolvasztásával realisál- határozatot hozott. ható, addig megbecsülve a létezőt, egy harmadik A b.-gyarmati Iskolaszék nov. 14-én Horváth alternatíva felvetésére! ne compliká^juk az amúgy is Danó elnöklete alatt ülést tirtott, melynek főtárgya volt nehéz helyzetet. a Baiulner Ottó gondnok által vezetett 1893/4. tanévi . .. Mád! Kovács altábornagy Losoncion. Mádi Ko­ számadás. A számadás teljesen rendben találtatott s a vács György altábornak, mint nekünk Írják. tegnap este gondnoknak köszönet szavaztatott Fáy Árpád indítványa Miskolciról Losoncira érkezett hogy ott a 25-ik gyalog­ alapján hosszabb eszmecsere tárgyává tétetett, vajon nem ezred ujonczai fölött szemlét tartson. A szemle nagy fel­ volna-o czélszcrti a tanítást tisztán a délelőtti órákra tűnést keltett Losoncion, annyival inkább, mert az előbbi szorítani a a délutáni tanítást egészen beszüntetni? A kér­ hadtestparancsnok, Braunmttller táborszernagy, a szemlét dés az itteui helyi viszonyokhoz képest igen fontos, azért rendesen csak februárban tartotta meg. A 25-ik ezredet is, az iskolaszék még nem döntött érdemileg felette, ha­ a legnagyobb mértékben meglepte ez a hir, sebbel-lob- nem utasította a tantestületet, mely elsőfokban van hi­ bal fogtak a tisztogatáshoz és sikerült is nekik pár óra vatva ebben az ügyben nyilatkozni, — hogy a fenforgó alatt teljesen reudbe borni a kaszárnyát. A hadtestpa­ kérdésben szakvéleményét terjeszsze elő. Sajnálattal vette rancsnok teljes megelégedését nyilvánította az uralkodó az iskolaszék, hogy Baintner Ottó és Vanuay'lgnácx urak az rend és tisztaság fölött; különösen megdicsérte a le­ iskolaszék! tagságról lemondottak — az ismert llákóczygénység jó magatartását Mint értesülünk az altábornagy ügy folytán. A lemondások egyelőre nem fogadtattak el, úr résztvett a gr. Forgách János gácsi uradalmában a hanem az elnök és alelnök felkérettek, hogy a lemondás múlt héten megtartott nagy hajtóvadászaton is. Az al­ visszavonására bírják a két érdemes iskolaszéki tagot. tábornagy Losonciról Kassára utazott vissza. Éljenek a Skarabóuszok 1 Az a derék asztaltársa­ ság, mely az cgyptoni szent-bogár skarabéusz név alatt egyesülve városunk társadalmi életét másfélév óta némi­ máshoz való, még mindig a régi lánggal égő szerelme, leg élénkebbé teszi, a hideg idők beálltával, bét iskolás az idő további folyásában is, minden bút s szomorú szegény gyermeket fog teljesen felmházni. E végből az emléket elfeledtetett velük. arra érdemesek kijelölése Végett az egyes iskolák veze­ Evek múltak, de Bozokot nem tudták elfoglalni. tőit Írásban kérte .fel az asztaltársaság elnöke. Bizony Pálnak is nagy összeköttetései voltak ugyan, de a szép volna, ha a jótékonyság melegítő sugarát mások is viszonyok kiegyenlítésére irányzott minden lépés si­ minél sűrűbben ragyogta'tn.ik e hideg időkben I A vármegyei közkórházi küldöttség- ma nov. kertelen maradt. Miután azonban makacsságát meg­ törni semmiképpen nem tudták, Balassa Pál püspök hó 18-án d.-e. 10 órakor, értekezletet tart, melynek vállalkozott arra, hogy szép szóval legyőzi őt. a mi tárgyai: 1., Az építési telkek kisajátítása s illetve sikerült is. Balassa Pál püspök 1(150. év elején, egy megvétele iránt kötött szerződések tárgyalása s a további napon a bozóki várban termeti s hosszabb rábeszé­ intézkedések megállapítása 2., Hubuer Jenő műépítésznek, lés s viszontszolgálat felajánlása után végre keresz­ az első pályadijat nyert tervrajzok készítőjének, ajánlata tül vitte, hogy Fánchy és neje a kalholikus vallás­ a részletes és kiviteli tervezetek elkészítésére és az hoz visszatérjenek. A püspök szavatartó, becsületes építés műszaki vezetésére nézve. 3., Az építési tégla­ egyházi férfiú lévén, ennek fejében viszont III. Ftsr- anyag beszerzése feletti tárgyalás és a téglaanyag szállí­ dinand királynál kieszközölte, hogy Fánchy Pálnak tására beérkezett ajánlat. 4., A közkórházi küldöttség az elkobzott birtokai visszaadassanak.* Miután azon­ m. évi nov. 24-iki ülésében hozott hatirozatok végre­ ban házasságából utód nem származott, halála esetére hajtásáról jelentés s egyéb előterjesztések. azon birtokokat, melyeket 11151-beii nejének Balassa Jeszenák Ráfael, a losonczi in. kir. állami föSzidóniának bevallott, 1857 május 30-án a pozsonyi gymnasium érdemdús tanára s az ottani társadalom és káptalan előtt Szelepchényi György knnczcllárnak hirlapirás egyik kiváló tényezője ez évi deczember hó vallotta be. azon kikötéssel, hogy a haszonélvezet 1-én tölti be hasznos működésének 25-dik évét. A hálás életfogytig nejét, Fánchy Balassa Szidóniái illelendi.** losoncziak örömünneppd kívánják tenni e napot, miért A mint látjuk, Fánchy itt sem gondoskodott ön­ is az e végből egybehívott értekezlet rendező bizottságot, magáról, csak forrón szeretett nejét nkarln minden 8 annak elnökévé Szilassy llél.i nagybirtokos, jegyzőjévé eshetőség ellen biztosítani, mert tudta, hogy Balassa pedig dr Geréb József urat választotta. Szerűm. Mint tndoniá.untra jutott, Oaervenyák Simon soha sem fogja megbocsátani leányának, n legjobb .lőnek azt a teltét hogy egyedül, tisztán szive György gyógyszerész urnák sikerült a diphteritis elleni gyógyszerumot egyenesen a gyárból oly mennyiségben szavára hallgatott. és minőségben, azaz minden szánból beszerezni, hogy En nemde teljes igazunk volt, midőn történe­ most már a szükségletet minden irányban képes kielégitünk bevezetése alkalmával azt állítottuk: hogy egy teni. — Érdekesnek tartjuk fölemlíteni ezen körülményt, dúsgazdag ember — t. i. elbeszélésünk hőse, Fánchy hogy a gyárból csak az kaphat serumot, ki legalább Pál — csak azért veszítette el mindenét, majdnem minden egyes üveg serum megrendelésénél, még egy­ életét: mert szeretett és szereltetett. negyed kiló Antipirint rendel, hogy pedig ezen körül­ (Vége.) ' mény a beszerzést mennyire megnehezíti, elég, Irt tud­ juk az Antipyrin rendkívül magas árát. Végül megem­ • IfiM, M. Canr. Levéltár. lítjük, hogy a serumot dr. Gerő Mór, városunk egyik ••A Szelepeliényl Györgynek bevallott birtokok morf a Htt. hlvánról nevezett eulerg'imi lerainárluni tulajdonát, ké­ jeles orvosa Szécsényben alkalmazta először, a legszebb pezik. emdménynyel. . 3 Hirtelen halál. Bárányi János 58 évei, r. k., nős, egy gyermek atyja, n.-kéri illetőségű czigány-zenéM. múlt szerdán éjjelen Leateoyén megtartott lakodalomból bejövét, öcscaével Baranyi Mátyással a Felsenburg F. tulajdonát képező korcsmába betérték bár ott mit sem ittak, a korcsma előtti czigánypecunye-aütőnétól sült húst vásárolván, midőn ebből Baranyi János egy falatot el akart nyelni, rögtön meghalt; hullája bonezolás végett a városi hullaházba szállhatott. Kettős rablóg-yllkosság-. Bujákon folyó hó 12-én este Oravecz Péter házánál kettős rablógyilkouág lón elkövetve ismeretlen tettesek által. A bünvizsgálat megejtése végett Jakobovits József kir. törvényszéki vizsgáló-, biró és dr. Megyery István kir. alügyész nyomban a helyszínére utazták. Nógrádi kör czim alatt a budapesti főiskolák nógrádvármegyei ifjai, több más vármegye példájára, társas-kört alapítanak. Az e régből megtartott előértekezlet az alakuló közgyűlést e hó 21-ik napjának esti 8 órájára tűzte ki az Ensébet-kőruti Wanek-féle kávé­ ház termébe. Körhelyiségül a Hunyadi-tér 11. »z. házá­ nak megfelelő lakása fog szolgálni, Derék ifjaink össze­ tartásra ezélzó e törekvését dicsérettel vesszük tudomá­ sul s a legnagyobb figyelemmel fogjuk kisérni. A balassagyarmati vágóhídi árszabályzat, melyre nézve a képviselőtestület még 1893-ban hozott határozatot, melyet azonban az érdekelt mészárosok a legfelsőbb fórumig felebbeztek, régre megoldást nyert: A nm. minisztérium helybenhagyta a törvényhatóság némileg módosító határozatát, amely szerint a levágandó marhák után az eddigihez mért kettős ár lesz ugyan szedendő, de a város elöljárósága a többletet vágóhídi alapként köteles kezelni és elszámolni. E vágóhídi alap pedig a vágóhíd korszerűbb berendezésére fog, az adózók megterhelésének kímélésével, fordiltitoi. Ez tehát igazsá­ gos és méltányos. Rengeteg ezukor-répát szállítanak most napok óta a bgyanuat-ipolyság-csaUi vonalon. Mondanunk is fölösleges talán, hogy e nyers termék a csak imént üzembe hozott csatai ezukorgyár számára szálliUatik; a reméljük, hogy termelőink tisztességes nyeremény mel­ lett adják el ezikküket; a gyár pedig szintén jutalmazó vásárt tesz velük. Vajha efféle vagy más gazdasági gyártás necsak a Vág, Jíyitra és Garatn, de az Ipolyvölgyén is minél több keletkeznék, hogy főldmivélőink az egyágu termelés korlátjától szabadulva, mai sanyarú hely­ zetükből kiemelkedhessenek; mihez azonban, igen termé­ szetes, nemcsak a tőke-pénzes vállalkozók, de a gazda­ közönség-tevékenysége is szükségeltetik; nem a politizá­ lásra, de a hasznos munkálkodásra kell tehát, hogy fösúlyt helyezzen a magyar földmires, mert manapság már a száutásból-retésből megélni, főleg a kisebb gazdáknak, valóban lehetetlen. A szentesi szabadelvű polgárok a Kossuth Ferencz kőrútjával összekötött helyi ünnepségek tárgyában Fekete Márton elnöklete alatt értekezletet tartván, egyhangúlag a következő határozatot hozták: Tekintettel arra, hogy Kossuth Ferencz, mint az országos függetlenségi és 48-as párt elveinek képviselője utazza be a magyar Alföld népesebb városait, hogy pártjának propsgandát csináljon s nyíltan bevallott czélja. hogy 1807-iki közjogi kiegyezés jogalapját megdöntve; tekintettel továbbá arra, hogy ezen czél érdekében Magyarország apostoli királyát s a korona tekintélyét oly nyilatkozatokkal illeti, a melyek az or­ szágban nemcsak teljesen szokatlanok, de a nemzet köz­ érzületével is ellentétben állanak; tekintette) végül arra, hogy az értekezlet tagjai az 1867-iki kiegyezést és közjogi alapot a maga teljességében és sértetlenségében óhajtják föntartani: egyhangú megállapodással kimondja a párt­ értekezlet, hogy mint a szabadelvű párt alapján álló honpolgárok a Kossuth Fereucznek Szentesen való meg­ jelenése alkalmából rendezendő ünnepségekben részt nem vesznek és pedig annál kevésbbé, mert a politikai sze­ replésnek Kossuth Ferencz által választott módját a maguk részéről nem helyeselhetik. Fatális táviratok. Egy hajd ímegyei nagybirtokos, ki együtt gazdálkodik az öescsére), bement a debreczeni vásárra öt ezer forinttal a zsebében, tulkokat venni. Az öreg, vásár reményében, előbb egy .csöndest * ereszt meg barátaival s hallatlan pechcbel elveszti minden pénzét. Már az utolsó százast váltotta fel, mikor a ven­ déglőben, ahol szállva volt s ahol a játék foly nagy buzgalommal, sürgős telegrammot kézbesítenek neki. A telegrammban ez állott: .Csak azután valahogy fiatal tinókat ne hozz. — Öcséd. * Az öreg szomorúan meg­ csóválta fejét s egy szeletke papírra következő választ irta: »Ne félj semmit Csak egy öreg ökör megy Bátyád. * Azzal nyugodtan kevert, osztott és elvesztette az utolsó százast is. Senki sem tngaóliatja. hogy a .Képes t'Mládl Lapok * •elles igyekezetéből megfelel annak a szép hiratisáaak melyet közel 17 é< előtt prozraiamja elé tAzfltt, A művelt magyar eaaládoit kedvelt Méplnxlalmi év ismeretterjesztő lapja volt és maradt.' A -Képe- Családi Lapok- minden ezámUtOX jeles Írók tolUMl regényeket, elbeszéléseket é» rajzókat, de a lyrai költemények minden válfajét I- eultíválja. ezenkivöl a ház é< r-alád igazi barátja. Az aktuális események nem kerülik ki a „Képea Caaládi l.apok- azerkeaztóségvaek figyelmét, mert Írás­ ban és képben hatra a n-verrtetebb alakok' arctképéi é« leirlsát A .Képes Családi Lapok" elótizvtévi ára egévz évre fi frt, felévre ;t írt, negyedévre I írt 5<> kr. Mutatványszámokat bémrutve küld a kiadóhivatal. Frletös s:erkcs:t<>: Horváth Danó. fíhnunkatdrs: Reményi Károly. llázehulita. B.-Gyarmaton, a Toloki-utcza felső részón 639 ndpaorszAm alatt fekvő, néh. özvegy Ruttkay Lászlóné­ félő ház szabad kézből eladó. Bővebben értesülhetni Balás József ügy véd ur irodájában. �4 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. november 18. Árverési hirdetmény. Salgó-Tarján nagyközség, képviselő testületének 1894. évi julius hó 31-én tartott rendes közgyűlésén hozott ICC —1891. kgy. az. határozata folytán a község tulajdonához tartozó, évenkint négy országos, minden héten' egy heti vásárral és naponkint az eladóktól helypénzszedési haszonélvezettel összekötött vásárjog —1895. évi január hó 1-től 1897. évi deczember hó 31-ig terjedő három egymástuán következő évelte 1894. 6vi november 116 21-én délelőtt 10 órakor SalgóTarjánlJan a községház tanácsermóben megtartandó nyilvános* árverésen bérbe fog adatni, amikorra az árverezni szándékozók tiszteletiéi meghivatnak. Kikiáltási ár 4610 frt. Bánatpénz 461 írt. Az árverési feltételek — egyebekben — Salgó-Tarján nagyközség jegyzői hivatalában a hivatalos órákon belül megtekinthetők. Salgó-Tarján, 1894. évi október hó 26-án. Pap János, Barella Henrik, kliutai IcmiO. küuéri bíró. Gottschlig Ágoston tea-, rum- és cognac-nagykereskedő BUDAPEST. Központi iroda: IV. váczi-utcza 4. szám. RAKTÁRAK: IV. váczi-utcza 6. sz. I VI. Andrássy-ut 23. sz. „A MandAriuhoi* I „llocg-CuDR vdro.ihoi* a városház-tér mellett. | a kir. opera átellenében. Kiviteli plnczék : X. Kőbánya, füzér-utcza 9. sz. KizárólagoH bizományi-raktár: Balassa-Gyarmat és környéke részére: SZOMMER KÁROLY úrnál. Közvetlen behoiaUiu valódi rhlnai és oro»« karaván-teák. Jamaica-. Bruiliai én (,'uba-ramok, franeaia cvgoacok, li­ kőrök a legfinomabb mindvégben, eredeti eaumaguk é» palackokban. eredeti árak mellett Árlrrvzrk kívántra inrven és bérmrntve. Árverési hirdetmény. A b.-gyarmati kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi. hogy a b.-gyarraati takarék- ti hitelintézet végrehajtatónak és dr Bérezel Henrik örökösei, Nánássy Lajo* és Ö»terreichcr Sámuel csatlakozott korábbi végrehajtatóknak Weisz Emil végrehajtást szenvedő elleni 1300 frt o. é tőkeköreteiét a járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gvannatl kir. törvényszék területén lévő B-Gyarmaton fekvő következő Ingatlanra az árverést elrendelte, nyyanis: a b-gyar­ mati 690. tjkvi I 755. helyrajzi 673-ik népsorsz házból s britetekből II. 15. r»x. és B. 21 nu. a ’ u részben Weisz Emilt illető jutalékra a csatolt adóbizonyitviny szerint 129ő forintnyi kikiáltási árban azzal, hogyha a takarék- és hitelintézet az árverést meg nem tartaná, az a csatlakozónak bármelyike kérelmére megtartandó, és hogy a fennebh megjelölt ingatlan az 18 >4. évi november hó 29-ik napján, délelőtti 10 órakor a b-gy.irmiti kir. törvényszék p?rtirában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lOV.-át vagyis 123 írt GO krt kész­ pénzben vagy az |H8h LX. t.-cz. 42. $ ában jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi novem­ ber hó l-étr 3333. sz. a. kelt igazságügytuiniMeri rendelet 8. fc-ában kijelölt óvadékképes érték­ papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1831. LX. t.-cz. 170. ft-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabi! yszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvénvszék mint tkvi hatóság B.-Gyarmaton. 1894 évi szrntcml»er hó 7-én. Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00651.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_11_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-11-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 47. szám (1894. november 18.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom